{"id":2025361,"date":"2022-10-10T23:12:49","date_gmt":"2022-10-10T22:12:49","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2025361"},"modified":"2022-10-11T21:52:46","modified_gmt":"2022-10-11T20:52:46","slug":"planetaris-veszhelyzet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/planetaris-veszhelyzet\/","title":{"rendered":"Planet\u00e1ris v\u00e9szhelyzet"},"content":{"rendered":"

A tizenkettedik, Still Present!<\/em> c\u00edm\u0171 Berlin Bienn\u00e1l\u00e9 f\u0151kur\u00e1tora Kader Attia (1970) francia-alg\u00e9riai m\u0171v\u00e9sz \u00e9s aktivista volt. Az egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat\u00e1ra is jellemz\u0151 dekolonializmus \u00e9s a jav\u00edt\u00e1s<\/a> f\u00f3kuszpontja k\u00f6r\u00e9 rendezett t\u00f6bbhelysz\u00ednes bienn\u00e1l\u00e9 kur\u00e1tori csapat\u00e1t<\/a> Ana Teixeira Pinto, \u0110\u1ed7 T\u01b0\u1eddng Linh, Marie Helene Pereira, Noam Segal, \u00e9s Rasha Salti alkotta, \u00e1ltaluk is biztos\u00edtva a projekt kultur\u00e1lis \u00e9s kritikai soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a nyugati modernit\u00e1s kezdete \u00f3ta halmoz\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi sebek \u00e9s a bolyg\u00f3t puszt\u00edt\u00f3 hat\u00e1sok eredm\u00e9nyek\u00e9nt el\u00e9rkez\u0151 planet\u00e1ris v\u00e9szhelyzet pillanat\u00e1hoz vezet, melynek felismer\u00e9se k\u00eds\u00e9rtetk\u00e9nt j\u00e1rja \u00e1t az emberis\u00e9get. Ez a szoci\u00e1lis \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai tetszhalott \u00e1llapot a gyarmatos\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1ival \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ival k\u00f6vetkezett be, de lehets\u00e9ges megold\u00e1sai nem a megl\u00e9v\u0151 rendszereink fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9re, hanem \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulnak. Az ellennarrat\u00edv\u00e1k \u00e9s a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 bienn\u00e1l\u00e9ja gyakran mer\u00edt huszadik sz\u00e1zadi forr\u00e1sokb\u00f3l is, amelyek perspekt\u00edvav\u00e1lt\u00e1s\u00e9rt \u00e9s l\u00e1that\u00f3s\u00e1guk\u00e9rt k\u00fczdenek a gy\u00f3gyul\u00e1s el\u0151felt\u00e9telek\u00e9nt. Sz\u00e1mtalan fontos felvet\u00e9s \u00e9s r\u00e9szleges v\u00e1laszok hozt\u00e1k l\u00e9tre a bienn\u00e1l\u00e9 diszkurz\u00edv platformj\u00e1t.<\/p>\r\n

Hogyan alak\u00edthat\u00f3 ki egy gyarmatos\u00edt\u00f3 hagyom\u00e1nyokt\u00f3l mentes \u00f6kol\u00f3gia, milyen szerepe lehet a nemnyugati feminista mozgalmaknak a t\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1k visszafoglal\u00e1s\u00e1ban, hogyan lehet a restit\u00faci\u00f3 fogalm\u00e1t kib\u0151v\u00edteni, \u00e9s visszafoglalhat\u00f3k-e az \u00e9rzelmek a m\u0171v\u00e9szeten kereszt\u00fcl: ezek voltak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9rintett f\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek. Az ebb\u0151l fakad\u00f3 heterogenit\u00e1s az eg\u00e9sz programban megfigyelhet\u0151 \u00e9s nem csup\u00e1n a megfogalmazott c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek sz\u00e9ttart\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered, hiszen azok az ellen\u00e1ll\u00e1s erny\u0151fogalma alatt m\u00e9gis \u00f6sszekapcsol\u00f3dnak, hanem a v\u00e1lasztott t\u00e9m\u00e1k t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e9s az alkot\u00e1sok kvalit\u00e1s\u00e1b\u00f3l is.<\/p>\r\n

Az Akademie der K\u00fcnste Hanseatenweg utcai \u00e9p\u00fclet\u00e9ben l\u00e1that\u00f3, Yuyan Wang \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett The Moon Also Rises<\/a><\/em> c\u00edm\u0171 vide\u00f3munka \u00e9s f\u00e9nyinstall\u00e1ci\u00f3 azon kev\u00e9s m\u0171 k\u00f6z\u00e9 tartozik, amelyekben szimult\u00e1n val\u00f3sult a t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s \u00e9s a vizualit\u00e1s priorit\u00e1s\u00e1nak paradigm\u00e1ja. K\u00edna 2018-ban ind\u00edtott programj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, amely sor\u00e1n h\u00e1rom mesters\u00e9ges holdat k\u00fcldtek fel nagyv\u00e1rosok f\u00f6l\u00e9, hogy ezzel biztos\u00edts\u00e1k a folyamatos \u201enapvil\u00e1got.\u201d A mindent ural\u00f3 vil\u00e1goss\u00e1got letargikus t\u00f6megekkel, gy\u00e1rt\u00f3soron k\u00e9sz\u00edtett f\u00e9nyf\u00fcz\u00e9rekkel \u00e9s stroboszk\u00f3pos partyjelenetek monoton transz\u00e1val mutatja be, mint \u201e\u00faj gyarmatos\u00edt\u00f3 kontrollt\u201d, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s termel\u00e9s \u00e9s produktivit\u00e1s pisl\u00e1kol\u00f3 f\u00e9ny\u00e9t, amely a kapitalista vil\u00e1grendnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sosem alszik ki.<\/p>\r\n

Egy sokkal kor\u00e1bbi \u201ek\u00eds\u00e9rletre\u201d reflekt\u00e1l Mai Nguy\u1ec5n-Long Speciemen (Permeate)<\/a><\/em> c\u00edm\u0171 2014-es install\u00e1ci\u00f3ja a k\u00f6vetkez\u0151 teremben, ahol k\u00f3rh\u00e1zi \u00fcvegcs\u00e9kben t\u00e1rolt szervek, magzatok \u00e9s csecsem\u0151ket id\u00e9z\u0151<\/a> munk\u00e1j\u00e1val az Agent Orange katasztr\u00f3f\u00e1ra eml\u00e9keztet \u2013 vagy sz\u00e1mol be r\u00f3la azoknak, akik nem j\u00e1rtasak az amerikaiak k\u00e9miai hadvisel\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A narancss\u00e1rga hord\u00f3kban sz\u00e1ll\u00edtott gyomirt\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151szert 1961 \u00e9s 1971 k\u00f6z\u00f6tt haszn\u00e1lt\u00e1k a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00faban, \u00e9s k\u00e1ros k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sain t\u00fal n\u00e9gymilli\u00f3 f\u0151re becs\u00fclik a hat\u00f3anyagnak kitett lakosok sz\u00e1m\u00e1t; k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett betegs\u00e9gek folyt\u00e1n \u00e9vtizedekig tart\u00f3 hat\u00e1st \u00e9rtek el vele. Az alkot\u00e1s az eml\u00e9keztet\u00e9s gesztus\u00e1val a gy\u00f3gyul\u00e1st nem a felejt\u00e9ssel, hanem az elnyom\u00f3k felel\u0151ss\u00e9gre von\u00e1s\u00e1val \u00e9s a tan\u00edt\u00e1s c\u00e9lj\u00e1val azonos\u00edtja, amely int\u00e9sk\u00e9nt figyelmeztet a kegyetlens\u00e9gre \u00e9s az ember kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1ra, ugyanakkor a nemzeti traum\u00e1k identit\u00e1sform\u00e1l\u00f3 erej\u00e9re is, amely k\u00e9s\u0151bb ellennarrat\u00edv\u00e1k alapj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhat.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben sz\u00e1mos alkot\u00e1s foglalkozott a k\u00e9miai anyagok \u00e9s k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s \u00e1ltal szab\u00e1lyozott ter\u00fcletek, vagyis az environmental racism (k\u00f6rnyezeti rasszizmus) fogalm\u00e1val, amely az antropoc\u00e9n kor egyik legf\u0151bb jellemz\u0151je. Legut\u00f3bb a Mississipi \u00e1llambeli Jackson telep\u00fcl\u00e9s v\u00edzell\u00e1t\u00e1sa kapcs\u00e1n olvashattunk r\u00f3la a h\u00edrm\u00e9di\u00e1ban: a f\u0151k\u00e9nt feket\u00e9k \u00e1ltal lakott v\u00e1ros v\u00edzvezet\u00e9krendszere \u00e9vek \u00f3ta romlott, sokszor n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zni\u00fck, vagy forralniuk kellett a csapvizet. A k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sekkel ellent\u00e9tben \u00e9vek \u00f3ta nem kapt\u00e1k meg az infrastrukt\u00fara fejleszt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1mogat\u00e1st, \u00edgy mostanra az \u00edv\u00f3v\u00edz \u00f3lommal szennyezett\u00e9, ihatatlann\u00e1 v\u00e1lt. A t\u00f6bb \u00e9vtizede tart\u00f3 k\u00f6rnyezeti kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1ssal \u00e9s a l\u00e9gt\u00e9r gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkozik a Forensic Architecture<\/a> Cloud Studies, Archive<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja is, ahol a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rgez\u0151 g\u00e1zokkal elk\u00f6vetett t\u00e1mad\u00e1sok \u00e9s jelenleg is tart\u00f3 szervezetk\u00e1ros\u00edt\u00f3 szennyez\u00e9sek felder\u00edt\u00e9s\u00e9vel foglalkoztak. A vide\u00f3ban arch\u00edv felv\u00e9telek \u00e9s rekonstrukci\u00f3s munk\u00e1latokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3<\/a> anyag azokkal az \u00e1gensekkel foglalkozik<\/a>, amelyek sokszor l\u00e1thatatlanok, l\u00e9t\u00fck \u00edgy k\u00f6nnyebben tagadhat\u00f3, m\u00e9gis val\u00f3s vesz\u00e9lyt \u00e9s destrukt\u00edv ter\u00fcletfoglal\u00e1st jelentenek.<\/p>\r\n

B\u00e1rmennyire is szeretn\u00e9nk, az emberis\u00e9g b\u0171nlajstroma nem \u00e9r v\u00e9get saj\u00e1t maga ellen elk\u00f6vetett tetteivel; az \u00e1llatvil\u00e1got \u00e9rint\u0151 puszt\u00edt\u00e1ssal foglalkozik Tu\u1ea5n Andrew Nguy\u1ec5n k\u00e9tcsatorn\u00e1s vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ja, amely a My Ailing Beliefs Can Cure Your Wretched Desires<\/a><\/em> c\u00edmet viseli. A Bienn\u00e1l\u00e9 egyik legizgalmasabb m\u0171ve Vietn\u00e1m mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak, politikat\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00e9s \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1j\u00e1nak kapcsol\u00f3d\u00e1si pontjait vizsg\u00e1lja a k\u00ednai uralom, a francia gyarmatos\u00edt\u00e1s \u00e9s a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00fa kapcs\u00e1n. A narr\u00e1ci\u00f3 az utols\u00f3, 2010-ben orvvad\u00e1szat sor\u00e1n lem\u00e9sz\u00e1rolt j\u00e1vai orrszarv\u00fa \u00e9s a 15. sz\u00e1zadi szent tekn\u0151s vit\u00e1ja, amely sor\u00e1n egy bin\u00e1ris oppoz\u00edci\u00f3kt\u00f3l mentes term\u00e9szetfelfog\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s spiritu\u00e1lis szeml\u00e9letet s\u00fcrgetnek. A r\u00f6vidfilm trap zen\u00e9j\u00e9re a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9lb\u00f3l elejtett<\/a>, kit\u00f6m\u00f6tt, vagy \u00e9pp tartott<\/a> \u00e1llatok k\u00e9pei \u00e1llatokat imit\u00e1l\u00f3 emberek t\u00e1nc\u00e1val v\u00e1ltakoznak, mik\u00f6zben a k\u00e9t szimbolikus \u00e1llat olyan v\u00e1dakkal illeti az embereket, minthogy j\u00e1rv\u00e1nyokat hoznak l\u00e9tre, csak hogy meggy\u00f3gy\u00edthass\u00e1k \u0151ket, vagy hogy csak biof\u00edlia \u00e1ltal nyerhetik el szimp\u00e1ti\u00e1jukat. Evidenci\u00e1k ment\u00e9n, megsz\u00e9gyen\u00edt\u0151 p\u00e9ldat\u00e1rral mutatj\u00e1k be az emberi fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g-\u00e9rz\u00e9s term\u00e9szet\u00e9t: a felfedez\u00e9s is Antropoc\u00e9n koncepci\u00f3, hiszen mindez eddig is itt volt; csak a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s kezdet\u00e9t jelzi. Nguy\u1ec5n alkot\u00e1s\u00e1nak nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t a kutatott anyag hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9, s\u0151t \u00e9lvezhet\u0151v\u00e9 t\u00e9tele jelenti: szarkazmusa nem komolytalann\u00e1, csup\u00e1n eml\u00e9kezetesebb\u00e9 teszi.<\/p>\r\n

Az akad\u00e9mia Brandenburgi kapu mellett \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet\u00e9nek t\u00e1rlat\u00e1b\u00f3l egy olyan m\u0171 hagyott ambivalens \u00e9rz\u00e9sekkel, amelynek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nehez\u00edtik. A haitin \u00e9l\u0151 Dubr\u00e9us Lh\u00e9risson \u00f6t feld\u00edsz\u00edtett kopony\u00e1ja posztamenseken volt ki\u00e1ll\u00edtva egy olyan teremben, ahol rajta k\u00edv\u00fcl egy szem\u00e9lyes arch\u00edvumr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 film \u00e9s install\u00e1ci\u00f3 szerepelt. Azon t\u00fal, hogy a k\u00e9t m\u0171 k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat \u00f6nmag\u00e1ban is negat\u00edv konnot\u00e1ci\u00f3t hordoz, a val\u00f3di emberi csontok k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa is megh\u00f6kkent\u0151. Noha a k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6veg a Vodou hagyom\u00e1nyra hivatkozik, mint az \u0151s\u00f6k jelentl\u00e9t\u00e9nek \u00e9s az \u00e9let-hal\u00e1l k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1nak indik\u00e1tor\u00e1ra, a 2010-es haitit megr\u00e1z\u00f3 f\u00f6ldreng\u00e9s t\u00f6bbsz\u00e1zezer halottj\u00e1nak csontjait saj\u00e1t kontextusukt\u00f3l megfosztva l\u00e1tjuk<\/a>. A m\u0171v\u00e9sz, aki ugyanebben az \u00e9vben nyitott st\u00fadi\u00f3t Port-au-Prince-ben \u201em\u00e1sodik \u00e9lettel\u201d ruh\u00e1zta fel az \u201eutc\u00e1kat el\u00e1raszt\u00f3\u201d kopony\u00e1kat, amelyek \u00edgy glitterrel, csillog\u00f3 text\u00edli\u00e1val \u00e9s giccses t\u00e1rgyakkal kieg\u00e9sz\u00edtve<\/a>, de c\u00edm n\u00e9lk\u00fcl l\u00e1that\u00f3k 12 \u00e9vvel a trag\u00e9dia ut\u00e1n. A sz\u00f3 szerint vett \u00e9rtelmez\u00e9s tal\u00e1n a m\u0171 k\u00e1r\u00e1ra v\u00e1lik, de ha nem az alkot\u00f3 h\u00fcbrisz\u00e9t, hanem kultur\u00e1lis be\u00e1gyazotts\u00e1g\u00e1t \u00e9s m\u00faltj\u00e1t l\u00e1tjuk benn\u00fck, tetten \u00e9rhetj\u00fck saj\u00e1t prekoncepci\u00f3inkat, amelyek a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s ide\u00e1j\u00e1nak kit\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6znek<\/a>.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3 hat\u00e1rfeszeget\u00e9ssel, de teljesen m\u00e1s hat\u00e1st \u00e9rt el a Hamburger Bahnhof figyelmeztet\u0151 t\u00e1bl\u00e1val \u00e9s f\u00fcgg\u00f6nnyel lev\u00e1lasztott ter\u00e9ben install\u00e1lt Soluble poison: Scenes from the American occupation in Baghdad (2013)<\/em> c\u00edm\u0171 \u00fatveszt\u0151<\/a>, amelyet Jean-Jacques Lebel francia m\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtett. Miut\u00e1n a terem\u0151r a figyelmeztet\u00e9s<\/a> elolvas\u00e1sa ut\u00e1n szem\u00e9lyesen is hangs\u00falyozta, hogy az alkot\u00e1s traumatikus lehet, m\u00e9g nagyobb k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal fordultam a m\u0171h\u00f6z \u00e9s lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeihez. A hatalmas molin\u00f3kra nyomtatott k\u00e9psorok az amerikai katon\u00e1k \u00e1ltal elfoglalt Bagdad melletti Abu Gharib b\u00f6rt\u00f6n rabjainak k\u00ednz\u00e1s\u00e1t mutatta be 2003-b\u00f3l, a katon\u00e1k saj\u00e1t sz\u00f3rakoztat\u00e1sukra k\u00e9sz\u00edtett fotogr\u00e1fi\u00e1ikb\u00f3l v\u00e1logatva, amelyeket egykor az internetre t\u00f6lt\u00f6ttek fel. Az er\u0151szak \u00e9s teljes megsz\u00e9gyen\u00edt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i mellett halott fogvatartottak, egym\u00e1sra halmozott testek \u00e9s egy mosolyg\u00f3 n\u0151 a hadseregb\u0151l vagy a CIA-t\u00f3l, n\u00e9ha a l\u00e9gi hadvisel\u00e9st\u0151l megt\u00e9p\u00e1zott iraki v\u00e1rosok k\u00e9p\u00e9vel p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edtva l\u00e1that\u00f3k.<\/p>\r\n

Az install\u00e1ci\u00f3 egy lez\u00e1rt teremben kapott helyet, nem lehetett kereszt\u00fcls\u00e9t\u00e1lni rajta, \u00edgy egyr\u00e9szt minden ir\u00e1nyb\u00f3l szembes\u00edtett a kegyetlens\u00e9ggel, m\u00e1sr\u00e9szt az elrendez\u00e9s z\u00e1rt folyos\u00f3i \u00e9s v\u00e1ratlan fordul\u00f3i megnehez\u00edtett\u00e9k a kijut\u00e1st is. A m\u0171 a m\u00e9di\u00e1ban is visszhangra tal\u00e1lt: Layth Kareem, Raed Mutar \u00e9s Sajjad Abbas iraki m\u0171v\u00e9szek eredetileg a k\u00e9psorokhoz k\u00f6zel ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veik visszavon\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrtak al\u00e1 ny\u00edlt levelet az Artforumon<\/a>, \u00e9rz\u00e9ketlennek \u00e9s f\u00e1jdalmasnak nevezve az install\u00e1ci\u00f3t, amelyen val\u00f3 \u00e1thalad\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl Abbas egyik m\u0171ve nem volt megtekinthet\u0151. A szerz\u0151, Rijin Sahakian \u00fagy v\u00e9li, hogy a m\u0171 semmilyen \u00faj inform\u00e1ci\u00f3val nem szolg\u00e1l, ellenben az elnyom\u00e1s \u00e9s az ember\u00e9let el\u00e9rt\u00e9ktelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek taktik\u00e1j\u00e1t juttatja \u00e9rv\u00e9nyre a felnagy\u00edtott dokument\u00e1ci\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1val. Sahakian a szitu\u00e1ci\u00f3 problematikuss\u00e1g\u00e1t a kur\u00e1tori autorit\u00e1s gyakorlat\u00e1ban l\u00e1tja azzal, hogy a bienn\u00e1l\u00e9 nyit\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en Attia nem vonta be az \u00e9rintett m\u0171v\u00e9szeket az install\u00e1ci\u00f3 (\u00e9s diskurzus) kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ba. A konfliktus jelenkori m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1kr\u00f3l is \u00e1rulkodik: ha p\u00e9ld\u00e1ul Lebel a konkr\u00e9t fot\u00f3dokument\u00e1ci\u00f3 helyett m\u00e1s m\u00e9diumot vagy absztraktabb form\u00e1t v\u00e1lasztott volna a t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, \u2013 a Specimenhez<\/em> hasonl\u00f3an \u2013 val\u00f3ban edukat\u00edv lehetett volna f\u00e1jdalmas helyett.<\/p>\r\n

Noha a fent kiemelt m\u0171vek \u00f6sszess\u00e9ge meg sem k\u00f6zel\u00edtheti a bienn\u00e1l\u00e9 \u00e1tfog\u00f3 k\u00e9p\u00e9t, olyan strat\u00e9gi\u00e1kat k\u00e9pviselnek, amelyek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon k\u00e9pesek val\u00f3di reakci\u00f3k kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra. Ez a felfog\u00e1s a bienn\u00e1l\u00e9 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00e9s misszi\u00f3j\u00e1val is \u00f6sszecseng, hiszen a rendezv\u00e9nysorozat k\u00eds\u00e9rletez\u0151 nyitott t\u00e9rk\u00e9nt defini\u00e1lja \u00f6nmag\u00e1t azzal a c\u00e9llal, hogy az artworld<\/em> leg\u00fajabb trendjeit vizsg\u00e1lja. A kur\u00e1torok azonban nem minden esetben tartottak kell\u0151 kritikai t\u00e1vols\u00e1got, amely egyr\u00e9szt a koncepci\u00f3hoz csup\u00e1n laz\u00e1n kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vekben, m\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e9rben megjelen\u0151 konfliktusokra vonatkoz\u00f3 megold\u00e1si javaslatok hi\u00e1ny\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151.<\/p>\r\n

Az infografik\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti produktumm\u00e1 nemes\u00edt\u00e9s\u00e9vel, kollekt\u00edv traum\u00e1k leegyszer\u0171s\u00edtett \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val \u00e9s a trag\u00e9di\u00e1k, kegyetlens\u00e9g \u00e9s pusztul\u00e1s reprezent\u00e1ci\u00f3inak t\u00f6m\u00f6r egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1g\u00e1val egy\u00fctt a befogad\u00f3ra h\u00e1rul a feladat, hogy az \u00faj (vagy eml\u00e9keztet\u0151) inform\u00e1ci\u00f3k f\u00e9ny\u00e9ben fel\u00fclvizsg\u00e1lja a l\u00e1tottakat \u00e9s azok hivatkoz\u00e1si pontjait. En\u00e9lk\u00fcl a kult\u00farkritika egy eur\u00f3pai int\u00e9zm\u00e9ny z\u00e1szl\u00f3j\u00e1v\u00e1 reduk\u00e1l\u00f3dik, tov\u00e1bbi reflexi\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl semmi sem biztos\u00edtja az ellennarrat\u00edv\u00e1k fennmarad\u00e1s\u00e1t.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A tizenkettedik, Still Present! c\u00edm\u0171 Berlin Bienn\u00e1l\u00e9 f\u0151kur\u00e1tora Kader Attia (1970) francia-alg\u00e9riai m\u0171v\u00e9sz \u00e9s aktivista volt. Az egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat\u00e1ra is jellemz\u0151 dekolonializmus \u00e9s a jav\u00edt\u00e1s f\u00f3kuszpontja k\u00f6r\u00e9 rendezett t\u00f6bbhelysz\u00ednes bienn\u00e1l\u00e9 kur\u00e1tori csapat\u00e1t Ana Teixeira Pinto, \u0110\u1ed7 T\u01b0\u1eddng Linh, Marie Helene Pereira, Noam Segal, \u00e9s Rasha Salti alkotta, \u00e1ltaluk is biztos\u00edtva a projekt kultur\u00e1lis \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2025411,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2025361","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025361","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2025361"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025361\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2025389,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025361\/revisions\/2025389"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2025411"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2025361"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2025361"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2025361"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}