{"id":2025509,"date":"2022-10-26T00:16:18","date_gmt":"2022-10-25T23:16:18","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2025509"},"modified":"2022-11-04T00:03:51","modified_gmt":"2022-11-03T23:03:51","slug":"a-kozep-europai-magikus-realizmus-romjai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-kozep-europai-magikus-realizmus-romjai\/","title":{"rendered":"A k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u00e1gikus realizmus romjai"},"content":{"rendered":"

A Hat\u00e1reset<\/em> c\u00edm angol verzi\u00f3ja, a Borderline Case<\/em> igen gazdag asszoci\u00e1ci\u00f3s mez\u0151t nyit meg a nehezen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3, de meglehet\u0151sen gyakori pszich\u00e9s zavar felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a fikci\u00f3, a val\u00f3di \u00e9s a k\u00e9pzelt probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s konfliktusok hat\u00e1rait mossa el egy kifejezetten szubjekt\u00edv, pszichol\u00f3giai \u00e9s pszichi\u00e1triai k\u00f6rnyezetben. A pszichi\u00e1triai k\u00f6rnyezet politikai \u00e9s kultur\u00e1lis \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sa r\u00e1ad\u00e1sul izgalmas foucaulti asszoci\u00e1ci\u00f3kat is kelthet, amit a magyar hat\u00e1reset kifejez\u00e9s logikai \u00e9s jogi konnot\u00e1ci\u00f3i egy picit h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtanak. Mindenesetre a borderline szindr\u00f3ma fel\u0151l n\u00e9zve a Hat\u00e1reset 2.0<\/em> k\u00f6nnyen felid\u00e9zheti a politikai hiszt\u00e9ria \u00e9s a nemzettudat, az identit\u00e1s \u00e9s a geopolitika, valamint az agresszi\u00f3 \u00e9s a m\u00e1ss\u00e1g igen gazdag k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai szociokultur\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer\u00e9t.<\/p>\r\n

A pszichi\u00e1triai kontextus m\u00e1r csak az\u00e9rt sem teljesen l\u00e9gb\u0151l kapott, mert a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1torait, S\u00e1rai Vand\u00e1t \u00e9s Don Tam\u00e1st kifejezetten inspir\u00e1lta az etnopszichol\u00f3gusk\u00e9nt is tev\u00e9kenyked\u0151 pszichi\u00e1ter, Hun\u010d\u00edk P\u00e9ter Hat\u00e1reset<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, ami K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa sz\u00edv\u00e9ben, az Ipolys\u00e1gban j\u00e1tsz\u00f3dik, \u00e9s a v\u00e1roska magyar, szlov\u00e1k \u00e9s zsid\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nelmi viszontags\u00e1gait id\u00e9zi fel kifejezetten h\u00e9tk\u00f6znapi, szem\u00e9lyes perspekt\u00edv\u00e1kon kereszt\u00fcl. Hun\u010d\u00edk t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fa reg\u00e9nye r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak a kultur\u00e1lis hibridit\u00e1s r\u00e9gi\u00f3s klasszikus\u00e1val, a \u201evicebszki\u201d Mihail Bahtyinnal \u00e9s az \u0151 polif\u00f3nia koncepci\u00f3j\u00e1val kapcsolhat\u00f3 \u00f6ssze, [1]<\/a> de a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai groteszk \u00e9s a m\u00e1gikus realizmus [2]<\/a> legszebb hagyom\u00e1nyaihoz is szervesen \u00edzes\u00fcl. Humora Hrabalra \u00e9s \u00d6rk\u00e9nyre eml\u00e9keztet, mik\u00f6zben olyan szenvtelen\u00fcl \u00e9s ked\u00e9lyesen reflekt\u00e1l k\u00eds\u00e9rteties \u00e9s h\u00e1tborzongat\u00f3 esem\u00e9nyekre, ahogy Bodor \u00c1d\u00e1m vagy Darvasi L\u00e1szl\u00f3 szokta csin\u00e1lni.<\/p>\r\n

Ez a fajta k\u00eds\u00e9rteties, egyszerre sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s szorongat\u00f3, borderline realizmus azonban csak nyomokban \u00e9szlelhet\u0151 S\u00e1rai \u00e9s Don hat\u00e1reseteiben, [3]<\/a> gondolom az\u00e9rt, mert \u0151k els\u0151sorban az Y-gener\u00e1ci\u00f3, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni, globaliz\u00e1lt nemzed\u00e9k r\u00e9gi\u00f3s reflexi\u00f3it k\u00edv\u00e1nt\u00e1k bemutatni, amelyet m\u00e1r egy m\u00e1sfajta identit\u00e1spolitika hat \u00e1t. Nem annyira a \u201erendszerv\u00e1lt\u00f3\u201d X-gener\u00e1ci\u00f3 ismeretelm\u00e9leti m\u00e9lys\u00e9g\u0171 ideol\u00f3giakritik\u00e1ja motiv\u00e1lja m\u0171veiket, hanem ink\u00e1bb a posztigazs\u00e1g korszak\u00e1nak \u00f6nreflex\u00edv testpolitik\u00e1ja. Ez az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s tal\u00e1n az\u00e9rt is tolakodott ide, jelen sorok X-gener\u00e1ci\u00f3s szerz\u0151j\u00e9nek szem\u00e9ly\u00e9n \u00e9s r\u00e9gi\u00f3s szocializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1n t\u00fal, mert h\u00e9t \u00e9ve ezekben az \u00f3budai terekben volt l\u00e1that\u00f3 a Priv\u00e1t Nacionalizmus Projekt<\/em> Andr\u00e1s Edit \u00e1ltal rendezett K\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, mag\u00e1nk\u00e9pzetek<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/a> is. [4]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u2013 sz\u00e1mos hasonl\u00f3 szellemis\u00e9g\u0171 m\u0171 t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban \u2013 a Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste (Kult\u00far\u00e1llamok<\/em>, 2008), Martin Pia\u010dek (A szlov\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nelem legk\u00ednosabb pillanatai<\/em>, 2010), a Kis Vars\u00f3 (L\u00e9lekben d\u00fal\u00f3 h\u00e1bor\u00fa<\/em>, 2011), valamint KissP\u00e1l Szabolcs (Szerelmes f\u00f6ldrajz<\/em>, 2012) munk\u00e1i is kifejezetten az identit\u00e1s nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171, t\u00e1rsadalmi szint\u0171, vizu\u00e1lis form\u00e1l\u00e1s\u00e1t vett\u00e9k g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 a kritikai geogr\u00e1fia, az eml\u00e9km\u0171szobr\u00e1szat, a dokufikci\u00f3 \u00e9s a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1nak l\u00e1tv\u00e1nyos felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n

A Hat\u00e1reset 2.0<\/em> tan\u00fas\u00e1ga szerint az identit\u00e1s problematik\u00e1ja manaps\u00e1g a kult\u00farakutat\u00e1s X-gener\u00e1ci\u00f3s terr\u00e9numa helyett ink\u00e1bb a testpolitika k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le dimenzi\u00f3iban bomlik ki, ami kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 az emeleti t\u00e9rben, de az elt\u00e9r\u0151 perspekt\u00edva m\u00e1r a f\u00f6ldszinten is felt\u0171nik. A virtualit\u00e1s \u00e9s az otthonoss\u00e1g fura kokt\u00e9lja hatja \u00e1t<\/a> Megan Dominescu Pia<\/em>\u0163<\/em>a Unirii<\/em> (2021) c\u00edm\u0171 falisz\u0151nyeg\u00e9t, amelyen a mai bukaresti v\u00e1rosk\u00e9p egy r\u00e9szlete jelenik meg hirdet\u00e9sek sz\u0151ttesek\u00e9nt. Nem a hatalmas sz\u00f6k\u0151k\u00fattal \u00e9kes\u00edtett neoklasszicista teret l\u00e1tjuk teh\u00e1t, a szocmodern \u00e9p\u00fcletek laza gy\u0171r\u0171j\u00e9vel, hanem egyetlen semmitmond\u00f3 homlokzatot kapunk, amelynek d\u00edszei puszt\u00e1n csak az internetr\u0151l ismert c\u00e9gek log\u00f3i, amelyek imm\u00e1ron a h\u00e9tk\u00f6znapi k\u00e9nyelem \u00e9s a dekorativit\u00e1s regiszter\u00e9ben, falisz\u0151ttesk\u00e9nt is belop\u00f3znak otthonunkba. David P\u0159\u00edlu\u010d\u00edk F5<\/em> vide\u00f3ja (2019) a domesztik\u00e1ci\u00f3 egy m\u00e1sik aspektus\u00e1t villantja fel<\/a> a csehszlov\u00e1k farkaskutya bemutat\u00e1s\u00e1val, amelyr\u0151l azt is megtudhatjuk, hogy a fajta csak az \u00f6tvenes \u00e9vekben j\u00f6tt l\u00e9tre. Kiteny\u00e9szt\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja egy eg\u00e9szs\u00e9ges \u201ehegyivad\u00e1sz\u201d munkakutya l\u00e9trehoz\u00e1sa volt a n\u00e9metjuh\u00e1sz \u00e9s a k\u00e1rp\u00e1ti farkas keresztez\u00e9s\u00e9vel. Sz\u00e1momra azonban nem az az \u00e9rdekes ebben a t\u00f6rt\u00e9netben, amit a m\u0171v\u00e9sz kihangs\u00falyoz komment\u00e1rj\u00e1ban: nem a hibrid fajta \u00f6sszetev\u0151inek viszonya t\u0171nik izgalmasnak, vagyis nem az, hogy hol is a hat\u00e1r a n\u00e9metjuh\u00e1sz \u00e9s a farkas k\u00f6z\u00f6tt, hanem ink\u00e1bb az, hogy az \u00e9letk\u00e9pes hibridben v\u00e9g\u00fcl t\u00fal sok lett a farkas, t\u00fals\u00e1gosan f\u00fcggetlenn\u00e9 \u00e9s kontroll\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1lt, ami egy munkakuty\u00e1n\u00e1l, pl\u00e1ne, ha \u201ekommunista\u201d, nem igaz\u00e1n el\u0151ny.<\/p>\r\n

Bozzai D\u00e1niel \u00e9s M\u00e1t\u00e9 D\u00e1niel M\u0171hat\u00e1rok<\/em> (2021) c\u00edmet visel\u0151 install\u00e1ci\u00f3ja a kritikai zool\u00f3gi\u00e1t\u00f3l \u00e1tvezet<\/a> a kritikai geogr\u00e1fia hagyom\u00e1nyaihoz. A fot\u00f3kkal reprezent\u00e1lt objekt\u00edv mez\u0151gazdas\u00e1gi m\u00e9r\u0151sz\u00e1mok, a kl\u00edma \u00e9s a geomorfol\u00f3gia koherens val\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l mark\u00e1nsan elhat\u00e1rol\u00f3dva<\/a> K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa n\u00e1luk egy olyan ist\u00e1ll\u00f3ra eml\u00e9keztet\u0151 terepasztal lesz, amelynek szalm\u00e1j\u00e1t mesters\u00e9ges dr\u00f3that\u00e1rok tagolj\u00e1k orsz\u00e1gokra. A kritikai vizualit\u00e1s \u00e9s a szem\u00e9lyes eml\u00e9kezet mezsgy\u00e9j\u00e9n helyezhet\u0151k el Erm\u00e9nyi M\u00e1ty\u00e1s eml\u00e9km\u0171vekre hasonl\u00edt\u00f3 festett cser\u00e9pk\u00e1lyh\u00e1i (C\u00edm n\u00e9lk\u00fcl<\/em>, 2021) is, melyeket op-artos hangulat\u00fa csemp\u00e9k bor\u00edtanak<\/a>. Az op-art \u00e9s a n\u00e9pi kult\u00fara hibridiz\u00e1l\u00e1sa egy region\u00e1lis kontextusban ak\u00e1r m\u00e9g a Vasarely hazai sikerei \u00e9s a domesztik\u00e1lt, szocialista modernizmus ellen t\u00fcntet\u0151 Major J\u00e1nos szellem\u00e9t is megid\u00e9zheti. [5]<\/a> Szint\u00e9n nagyon gazdag, lok\u00e1lis, intellektu\u00e1lis trad\u00edci\u00f3hoz, a szem\u00e9lyes \u00e9s a hivatalos, a priv\u00e1t \u00e9s a nyilv\u00e1nos val\u00f3s\u00e1g konfront\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz \u00edzes\u00fcl Yana Bachynska vide\u00f3performansza, a Nagyap\u00e1m b\u0151re<\/em> (2020), amelyben a m\u0171v\u00e9sz mag\u00e1ra h\u00fazza k\u00f6zgazd\u00e1sz nagyapj\u00e1nak m\u00e1rk\u00e1s nyakkend\u0151it (ruh\u00e1t varr bel\u0151l\u00fck) \u00e9s t\u00e1bornoki egyenruh\u00e1j\u00e1t (mad\u00e1rijeszt\u0151re eml\u00e9keztet\u0151 keresztre fesz\u00edtve hurcolja a h\u00e1t\u00e1n). A vide\u00f3 a hatalommal felruh\u00e1zott patriarch\u00e1lis f\u00e9rfi egyszerre b\u00e1jos \u00e9s harcos, queer kritik\u00e1ja, ami tal\u00e1n a legk\u00f6zelebb \u00e1ll a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u00e1gikus realizmus hagyom\u00e1nyainak meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Ha valaki ismeri a szitu\u00e1cionist\u00e1k munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, akkor Moln\u00e1r Judit Lilla Es\u00e9si t\u00e9r<\/em> (2021) c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja a pszichogeogr\u00e1fia izgalmas vil\u00e1g\u00e1ba is elvezethet<\/a> a groteszk m\u00f3don nem EU-konform j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, ahol olajos hord\u00f3kb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott m\u00e1sz\u00f3k\u00e1t l\u00e1thatunk horrorisztikus es\u00e9si t\u00e9rrel, amelyet hegyes homok g\u00fal\u00e1k t\u00f6ltenek ki<\/a>. Az install\u00e1ci\u00f3 hangulata k\u00eds\u00e9rtetiesen posztindusztri\u00e1lis, \u00e9s ha a gyermetegnek be\u00e1ll\u00edtott \u00faj, kelet-eur\u00f3pai demokr\u00e1ci\u00e1k k\u00e9p\u00e9t is sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vessz\u00fck, akkor ak\u00e1r m\u00e9g egy eg\u00e9szen sokkol\u00f3 politikai \u00fczenetet is hordozhat. [6]<\/a> Ji\u0159i \u017dak filmje, a Befejezetlen szerelmeslev\u00e9l<\/em> (2019) egy csehszlov\u00e1k m\u00e9rn\u00f6k \u00e9s egy arab n\u0151 p\u00e1rbesz\u00e9de a modern csehszlov\u00e1k ipari kult\u00fara (k\u0151olajfinom\u00edt\u00f3) sz\u00edriai bevezet\u00e9s\u00e9r\u0151l<\/a>, illetve a k\u00e9t szem\u00e9ly \u00e9s a k\u00e9t kult\u00fara egym\u00e1shoz val\u00f3 vonz\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/a>, egym\u00e1sr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00e9r\u0151l. Az egzotikus, feminin Kelet \u00e9s a technofil, macs\u00f3 Nyugat megszem\u00e9lyes\u00edtett<\/a> posztkolonialista kritik\u00e1ja att\u00f3l lesz izgalmas, hogy a filmb\u00e9li Nyugat cseh, illetve k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai szemmel val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r a Kelethez (a keleti blokkhoz) tartozik, amire a posztkolonialista kritika k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai recepci\u00f3j\u00e1nak hajnal\u00e1n a \u201eClose Other\u201d fogalm\u00e1val igyekeztek felh\u00edvni a figyelmet a r\u00e9gi\u00f3 teoretikusai. [7]<\/a><\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1r emlegetett emeleti r\u00e9sz\u00e9n, egy 18-as karika \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u2013 meglep\u0151 \u00e9s nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben indokolt m\u00f3don \u2013 el\u0151sz\u00f6r Vasile C\u0103t\u0103r\u0103u Hanyatl\u00f3 ipar<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja (2021) t\u0171nik fel<\/a>, ahol a porcel\u00e1nb\u00f3l ki\u00f6nt\u00f6tt \u00fcres munk\u00e1skeszty\u0171k rasztere a posztszocialista gazdas\u00e1gi helyzetre reflekt\u00e1l. Az eldobott munk\u00e1skeszty\u0171k a t\u00falp\u00f6rgetett szocialista neh\u00e9zipar cs\u0151dj\u00e9t id\u00e9zik fel, amikor is az egykori parasztb\u00f3l lett munk\u00e1soknak ism\u00e9t p\u00e1ly\u00e1t kellett m\u00f3dos\u00edtania. A keszty\u0171k helyzete t\u00e1volr\u00f3l a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s \u00e9s a betakar\u00edt\u00e1s kult\u00far\u00e1ira is asszoci\u00e1lni enged<\/a>, de az eg\u00e9sz valahogy m\u00e9gsem igaz\u00e1n k\u00eds\u00e9rteties Eli Lotar marhal\u00e1bsz\u00e1raihoz (Aux abattoirs de la villette<\/em>, 1929), vagy ak\u00e1r Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n levetett bakancs\u00e1hoz (A holnap dolgoz\u00f3ja<\/em>, 2009) viszony\u00edtva. A posztszocialista helyzet egy m\u00e1sik k\u00f6zismert probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja reflektorf\u00e9nybe<\/a> Em\u00edlia Rigov\u00e1 Szembek\u00f6t\u0151sdi<\/em> (2012) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, ahol a vide\u00f3felv\u00e9telen egy graffitikkel bor\u00edtott posztszocialista perif\u00e9ri\u00e1n a v\u00f6r\u00f6s kend\u0151vel bek\u00f6t\u00f6tt szem\u0171 feln\u0151tt Centrum pr\u00f3b\u00e1lja elkapni a fekete maszkos gyermek Perif\u00e9ri\u00e1kat. A m\u0171 tagadhatatlanul j\u00f3pofa, de a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok \u00e9s a deleg\u00e1lt performanszok korszaka ut\u00e1n az\u00e9rt nem igaz\u00e1n h\u00e1tborzongat\u00f3. [8]<\/a><\/p>\r\n

Olga Dziubak A szeretet \u00e9s hatalom palot\u00e1ja<\/em> c\u00edmet visel\u0151 festm\u00e9nysorozat\u00e1n (2021) barokk \u00e9s rokok\u00f3 palot\u00e1k erotikus pasztellsz\u00ednekben f\u00fcrd\u0151 bels\u0151 tereiben pornogr\u00e1f jelenetek rajzai jelennek meg<\/a>, amelyek sz\u00e1nd\u00e9kuk szerint az \u00faj, posztkommunista feudalizmus \u00e9s az oligarch\u00e1k korszak\u00e1ban a gazdas\u00e1gi hatalom \u00e9s a szexu\u00e1lis kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s narrat\u00edv\u00e1it kapcsolj\u00e1k \u00f6ssze<\/a>. A szexu\u00e1lis m\u00e1ss\u00e1g lokaliz\u00e1l\u00e1sa fel\u0151l n\u00e9zve a festm\u00e9nyek sz\u00e9p pendant-jak\u00e9nt jelenik meg Szergej Shabohin install\u00e1ci\u00f3ja, Az elnyom\u00e1s z\u00f3n\u00e1i<\/em> (2014-2019), ahol egy f\u00e9rfi WC feh\u00e9r csempebor\u00edt\u00e1sainak f\u00fag\u00e1iban homoszexu\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 obszc\u00e9n feliratok, telefonsz\u00e1mok \u00e9s becenevek, v\u00e1gyak \u00e9s aktusok lemoshatatlan<\/a> eml\u00e9kei l\u00e1that\u00f3k. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kontextusban a feliratok geometrikus strukt\u00far\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00f6nnyen eljuthatunk az elvont m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az absztrakci\u00f3 univerzalizmus\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1hoz. A regionalit\u00e1s azonban csak \u00e1tt\u00e9telesen, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen konzervat\u00edv \u00e9s kategorikusan kereszt\u00e9ny kultur\u00e1lis politik\u00e1k queer-elleness\u00e9g\u00e9n kereszt\u00fcl j\u00f6n be<\/a> a k\u00e9pbe, \u00e9s a feliratok t\u00e1volr\u00f3l sem k\u00e9pesek<\/a> olyan gazdags\u00e1ggal megjelen\u00edteni a r\u00e9gi\u00f3 homoerotikus kult\u00far\u00e1j\u00e1t, ahogy azt N\u00e1das P\u00e9ter megteszi a P\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9netek<\/em>ben. Alina Kopytsa Szolg\u00e1ltat\u00e1s<\/em>a (2017-2019) a kelet-eur\u00f3pai szexu\u00e1lismunk\u00e1sok nyugati \u201e\u00e9lm\u00e9nyeit\u201d mutatja be<\/a> a perverzi\u00f3 \u00e9s a megal\u00e1ztat\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eseteivel, amelyek k\u00e9preg\u00e9nyek form\u00e1j\u00e1ban, h\u00edmzett sz\u0151tteseken jelennek meg. A h\u00edmzett sz\u0151ttesek a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3 n\u00e9pi kult\u00far\u00e1j\u00e1t id\u00e9zik meg<\/a>, a t\u00f6rt\u00e9netek maguk viszont igencsak \u201ebetegek\u201d, ami fura m\u00f3don a dekadens Nyugat kommunista kritik\u00e1j\u00e1ra is eml\u00e9keztet<\/a> a metoo mozgalom korszak\u00e1ban. Az emeleten legink\u00e1bb Dzubiak \u00e9s Kopytsa k\u00e9pk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151, erotikus-pornogr\u00e1f t\u00f6rt\u00e9netei \u00e9gnek bele a retin\u00e1ba, mik\u00f6zben a glob\u00e1lis biopolitika szinte teljesen mag\u00e1ba szippantja a region\u00e1lis geopolitika dimenzi\u00f3it. A Kafk\u00e1t, Hrabalt, Bodort, Hun\u010d\u00edkot, vagy \u00fajabban Joanna Batort \u00e9s Kate\u0159ina Tu\u010dkov\u00e1t olvas\u00f3 n\u00e9z\u0151nek \u00edgy v\u00e9gezet\u00fcl olyan \u00e9rz\u00e9se lesz, mintha a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai m\u00e1gikus realizmus fens\u00e9ges romjai m\u00e1r csup\u00e1n a glob\u00e1lis test- \u00e9s identit\u00e1spolitika kulissz\u00e1i lenn\u00e9nek.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> V.\u00f6.: Mihail Bahtyin: A sz\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1ja<\/em>. Gondolat, Budapest, 1976.<\/p>\r\n

[2]<\/a> A m\u00e1gikus realizmus fogalma legink\u00e1bb Gabriel Garc\u00eda Marquez munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val fon\u00f3dott \u00f6ssze, de egyesek a Giorgio de Chirico festm\u00e9nyei felett mereng\u0151 Franz Rohhoz, m\u00edg m\u00e1sok a Franz Kafk\u00e1t olvas\u00f3 Jorge Luis Borgeshez kapcsolj\u00e1k sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0A Budapest Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa az\u00e9rt is lett 2.0, mivel a debreceni Hat\u00e1reset<\/em> m\u00e1sodik kiad\u00e1sak\u00e9nt is \u00e9rthet\u0151, amelyhez egy remek katal\u00f3gus is k\u00e9sz\u00fclt. Don Tam\u00e1s \u2013 Egry G\u00e1bor \u2013 S\u00e1rai Vanda: Hat\u00e1reset. Kort\u00e1rs reflexi\u00f3k a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai identit\u00e1sra<\/em>. MODEM, Debrecen, 2021.<\/p>\r\n

[4]<\/a> A Benedict Andersont id\u00e9z\u0151 c\u00edm angolul valahogy jobban hangzik: Edit Andr\u00e1s: Imagined Communities, Personal Imaginations<\/em>. (2015) http:\/\/real.mtak.hu\/31859\/1\/leporello_olvashato.pdf<\/a><\/p>\r\n

[5]<\/a> Major J\u00e1nos Vasarely 1969-es budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megnyit\u00f3j\u00e1n egy pici, \u201eVasarely Go Home\u201d felirat\u00fa transzparenst mutogatott a l\u00e1togat\u00f3knak. Az akci\u00f3ra Andreas Fogarasi 2012-ben egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal reflekt\u00e1lt: https:\/\/trafo.hu\/trafo_galeria\/vasarely_go_home<\/a>\u00a0<\/p>\r\n

[6]<\/a> V.\u00f6.: Boris Buden: A posztkommunizmus gyermekei<\/em>. (2010) https:\/\/aszem.info\/2019\/11\/boris-buden-a-posztkommunizmus-gyermekei\/<\/a><\/p>\r\n

[7]<\/a> V.\u00f6.: Bojana Peji\u0107: The Dialectics of Normality<\/em>. In: Bojana Peji\u0107 \u2013 David Elliott (eds.): After the Wall. Art and Culture in Post-Communist Europe<\/em>. Moderna Museet, Stockholm, 1999. 16-28.<\/p>\r\n

[8]<\/a> V.\u00f6.: Claire Bishop: Delegated Performance. Outsourcing Authenticity<\/em>. October, 2012\/1. 91-112. https:\/\/academicworks.cuny.edu\/gc_pubs\/45\/<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Hat\u00e1reset c\u00edm angol verzi\u00f3ja, a Borderline Case igen gazdag asszoci\u00e1ci\u00f3s mez\u0151t nyit meg a nehezen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3, de meglehet\u0151sen gyakori pszich\u00e9s zavar felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a fikci\u00f3, a val\u00f3di \u00e9s a k\u00e9pzelt probl\u00e9m\u00e1k \u00e9s konfliktusok hat\u00e1rait mossa el egy kifejezetten szubjekt\u00edv, pszichol\u00f3giai \u00e9s pszichi\u00e1triai k\u00f6rnyezetben. A pszichi\u00e1triai k\u00f6rnyezet politikai \u00e9s kultur\u00e1lis \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sa […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2025567,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2025509","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025509","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2025509"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025509\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2025705,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025509\/revisions\/2025705"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2025567"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2025509"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2025509"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2025509"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}