{"id":2025607,"date":"2022-11-01T19:50:42","date_gmt":"2022-11-01T18:50:42","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2025607"},"modified":"2022-12-03T16:12:55","modified_gmt":"2022-12-03T15:12:55","slug":"debord-mappa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/debord-mappa\/","title":{"rendered":"Debord-mappa"},"content":{"rendered":"
\r\n

A mappa megnyit\u00e1s\u00e1nak aprop\u00f3ja, hogy 2022 november\u00e9ben v\u00e9gre ill\u0151 form\u00e1ban megjelenik A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma <\/em>(1967), k\u00f6z\u00f6s k\u00f6tetben a Komment\u00e1rok a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1hoz <\/em>(1988) c\u00edm\u0171 sz\u00f6veggel, az Openbooks Kiad\u00f3 „B\u00e1zis k\u00f6nyvek” c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1nak els\u0151 darabjak\u00e9nt. (A megjelen\u0151 sz\u00f6vegek m\u00e9g ahhoz az \u00e1tdolgozott ford\u00edt\u00e1shoz k\u00e9pest is sokat v\u00e1ltoztak, amelyet a 2021 okt\u00f3ber\u00e9ben mutattam be a Liget Gal\u00e9ri\u00e1ban. Ez els\u0151sorban S\u00edpos Bal\u00e1zs szerkeszt\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, akivel m\u00e9g egyszer \u00e1tgy\u00fartuk az eg\u00e9szet, ami messzemen\u0151en a k\u00f6nyv el\u0151ny\u00e9re v\u00e1lt. Nem mellesleg, miut\u00e1n ily m\u00f3don a megjelen\u0151 ford\u00edt\u00e1sokra k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1nkk\u00e9nt tekintek, legal\u00e1bb soha t\u00f6bbet nem kell \u00fajra leford\u00edtanom.)<\/p>\r\n

A mapp\u00e1ban a tervek szerint els\u0151sorban olyan Debord-sz\u00f6vegeket publik\u00e1ln\u00e1nk, amelyeket az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben a saj\u00e1t k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gom kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re ford\u00edtottam. Erre az\u00e9rt lehet sz\u00fcks\u00e9g az egyre t\u00f6k\u00e9letes\u0151d\u0151 ford\u00edt\u00f3 algoritmusok kor\u00e1ban, mert egyr\u00e9szt a szoftverek egyel\u0151re \u2014<\/em> szerencs\u00e9mre \u2014<\/em>, nem b\u00edrnak Debord-ral, m\u00e1sr\u00e9szt tal\u00e1n \u00e9rdemes egy helyre gy\u0171jteni \u0151ket, lehet\u0151s\u00e9geimhez \u00e9s k\u00e9pess\u00e9geimhez m\u00e9rten jegyzetelve \u00e9s hivatkozva, hogy t\u00f6bb oldalr\u00f3l is megvil\u00e1g\u00edts\u00e1k az \u00e9rintett korszakot \u00e9s a szerz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kait.<\/p>\r\n

Ind\u00edt\u00e1sk\u00e9nt k\u00e9t el\u0151sz\u00f3t adunk k\u00f6zre, amelyeket Debord a f\u0151m\u0171v\u00e9hez \u00edrt: a harmadik olasz kiad\u00e1shoz \u00edrott sz\u00f6veget 1979-b\u0151l, \u00e9s a harmadik, m\u00e1r a Gallimard Kiad\u00f3n\u00e1l megjelent francia kiad\u00e1s el\u0151szav\u00e1t (1992), az 1994-ben elhunyt szerz\u0151 forradalm\u00e1r-filoz\u00f3fus-filmes egyik utols\u00f3 publik\u00e1lt \u00edr\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Az olasz el\u0151sz\u00f3 \u00e9ppen A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em> \u00e9s a Komment\u00e1rok<\/em> \u00e1ltal \u00e1tfogott id\u0151szak k\u00f6zep\u00e9n \u00edr\u00f3dott, fontos l\u00e1ncszem a szerz\u0151 gondolkod\u00e1s\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1ban. Kontextus\u00e1t a hatvannyolcat k\u00f6vet\u0151 olasz „\u00f3lom\u00e9vek” (anni di piombo<\/em>) adj\u00e1k, amelyek eg\u00e9szen az 1980-es \u00e9vek elej\u00e9n elindult olasz gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9sig tartottak; ez tal\u00e1n a legujabbkori eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legzavarosabb, legs\u0171r\u0171bb id\u0151szaka, egy korm\u00e1nyv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l korm\u00e1nyv\u00e1ls\u00e1gra bukd\u00e1csol\u00f3, l\u00e9nyeg\u00e9ben folyamatos politikai v\u00e1ls\u00e1g, teli sz\u00e9ls\u0151baloldali \u00e9s sz\u00e9ls\u0151jobboldali terrorszervezetekkel, gyakran m\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan emberrabl\u00e1sokkal, mer\u00e9nyletekkel \u00e9s \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9selm\u00e9letekkel.<\/p>\r\n

Az esem\u00e9nyeket Debord k\u00f6zelr\u0151l szeml\u00e9lte, mivel 68 ut\u00e1n hosszabb id\u0151szakokat t\u00f6lt\u00f6tt Olaszorsz\u00e1gban, egyr\u00e9szt mert fontos politikai \u00e9s bar\u00e1ti kapcsolatai k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k ide, m\u00e1sr\u00e9szt, \u00f6njel\u00f6lt sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttk\u00e9nt, itt k\u00f6zelebb \u00e9rezhette mag\u00e1t a kor l\u00e9nyegi mozg\u00e1saihoz, mint a gyorsabban konszolid\u00e1l\u00f3d\u00f3 Franciaorsz\u00e1gban.<\/p>\r\n

Els\u0151sorban az ebben a sz\u00f6vegben megfogalmazott tapasztalatok adj\u00e1k majd az alapot a Komment\u00e1rok <\/em>integr\u00e1lt spekt\u00e1kulum-elm\u00e9let\u00e9hez, \u00e9s itt tal\u00e1lja meg a „m\u00e9g hars\u00e1nyabb \u00e9s m\u00e9g meggy\u0151z\u0151bb bizony\u00edt\u00e9kok \u00e9s p\u00e9ld\u00e1k sor\u00e1t”, amelyek A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1ban <\/em>mondottakat igazolj\u00e1k. A Komment\u00e1rok<\/em> keser\u0171s\u00e9g\u00e9hez k\u00e9pest itt m\u00e9g t\u00f6bb rem\u00e9nyre ad okot sz\u00e1m\u00e1ra az olasz munk\u00e1ss\u00e1g politikai tudatoss\u00e1ga \u00e9s szervez\u0151d\u00e9se, ugyanakkor ill\u00fazi\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl vizsg\u00e1lja azt is, ahogy a nagypolitika, bal \u00e9s jobboldali egyar\u00e1nt, a spekt\u00e1kulum kiteljesed\u00e9s\u00e9vel fokozatosan hiteltelen\u00edti majd ki\u00f6li a forradalom eszm\u00e9j\u00e9t.<\/p>\r\n

Mindemellett a sz\u00f6veg k\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy Debord r\u00e9szletesen sz\u00f3l a k\u00f6nyv ford\u00edt\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l, valamint itt fogalmazza meg tal\u00e1n legegy\u00e9rtelm\u0171bben, milyen kapcsolat van m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd \u00e9s politikai forradalom k\u00f6z\u00f6tt a Szituacionista Internacion\u00e1l\u00e9 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\r\n

A r\u00f6vidke francia el\u0151sz\u00f3 az egyetlen \u00e1ltalam ismert Debord-sz\u00f6veg, amely m\u00e1r a szovjet blokk felboml\u00e1sa ut\u00e1n \u00edr\u00f3dott, \u00e9s amelyben erre konkr\u00e9tan reflekt\u00e1l – ha legink\u00e1bb csak annyiban is, hogy mindez egyenesen k\u00f6vetkezett mindabb\u00f3l, amit m\u00e1r 1967-ben kimondott. T\u00e9ny, hogy kevesen l\u00e1tt\u00e1k el\u0151re n\u00e1la vil\u00e1gosabban \u2014<\/em> sem mag\u00e1t a t\u00e9nyt, sem a lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit.<\/p>\r\n

Az In girum imus nocte et consumimur igni<\/em> Guy Debord hatodik, utols\u00f3 filmje, amelyet 1978-ban k\u00e9sz\u00edtett a Simar Films gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ban, a k\u00f6vetkez\u0151 felt\u00e9telekkel: „A felek meg\u00e1llapodnak, hogy a szerz\u0151 teljesen szabadon, mindenfajta kontroll n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9sz\u00edti el a filmet, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy az \u00e1ltala megfelel\u0151nek gondolt filmes forma \u00e9s tartalom b\u00e1rmely tekintet\u00e9ben b\u00e1rmif\u00e9le k\u00fcls\u0151 megjegyz\u00e9st figyelembe kellene vennie.” Az \u00e9rtetlens\u00e9g \u00e9s az am\u00fagy elv\u00e1rt negat\u00edv kiritikai fogadtat\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra \u2014<\/em> illetve az ellene folytatott m\u00e9dia-hadj\u00e1rat k\u00f6vetkezt\u00e9ben, amelyben megv\u00e1dolt\u00e1k bar\u00e1tja, G\u00e9rard Lebovici meggyilkol\u00e1s\u00e1val \u2014<\/em> Debord a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n kik\u00f6t\u00f6tte, hogy a film \u00e9let\u00e9ben nem ker\u00fclhet t\u00f6bbet vet\u00edt\u00e9sre, \u00edgy az l\u00e9nyeg\u00e9ben csak hal\u00e1la ut\u00e1n jutott el sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez.<\/p>\r\n

A film sokban eml\u00e9keztet az 1973-as A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em> c\u00edm\u0171 filmre, mivel itt is j\u00f3r\u00e9szt tal\u00e1lt k\u00e9pek, rekl\u00e1mfot\u00f3k \u00e9s filmr\u00e9szletek laza mont\u00e1zs\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amely alatt a szerz\u0151 hangj\u00e1t hallani. Van azonban p\u00e1r fontos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is: ebben az esetben eredeti narr\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, amit Debord a filmhez \u00edrt, illetve maga is forgatott hozz\u00e1 felv\u00e9teleket. Szerkezetileg a film k\u00e9t r\u00e9szre oszlik, az els\u0151, r\u00f6videbb szakaszban Debord a mozi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t \u2014<\/em> a filmje n\u00e9z\u0151it \u2014<\/em> al\u00e1zza porig, illetve mag\u00e1r\u00f3l a mozir\u00f3l fogalmaz meg mar\u00f3 kritik\u00e1t (felvillantva A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em> f\u0151 t\u00e9m\u00e1it, az elidegened\u00e9st, a k\u00e9pek uralm\u00e1t stb.), a hosszabb m\u00e1sodikban pedig balladisztikus hangon saj\u00e1t mag\u00e1ra, harcost\u00e1rsaira, a Szituacionista Internacion\u00e1l\u00e9 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re \u00e9s a hatvannyolcas forradalomra reflekt\u00e1l. Ennek a m\u00e1sodik r\u00e9sznek a szubjekt\u00edv hang\u00fct\u00e9se, hogy n\u00e9hol szinte esend\u0151nek mutatja a szerz\u0151t, biztos\u00edt k\u00fcl\u00f6nleges helyet a sz\u00f6vegnek az<\/span> \u00e9letm\u0171v\u00f6n bel\u00fcl.<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

Guy Debord: El\u0151sz\u00f3<\/em> A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma negyedik olasz kiad\u00e1s\u00e1hoz<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n

Guy Debord: Figyelmeztet\u00e9s a harmadik francia kiad\u00e1s el\u00e9<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n

Guy Debord: In girum imus nocte et consumimur igni<\/strong><\/em><\/a><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A mappa megnyit\u00e1s\u00e1nak aprop\u00f3ja, hogy 2022 november\u00e9ben v\u00e9gre ill\u0151 form\u00e1ban megjelenik A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma (1967), k\u00f6z\u00f6s k\u00f6tetben a Komment\u00e1rok a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1hoz (1988) c\u00edm\u0171 sz\u00f6veggel, az Openbooks Kiad\u00f3 „B\u00e1zis k\u00f6nyvek” c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1nak els\u0151 darabjak\u00e9nt. (A megjelen\u0151 sz\u00f6vegek m\u00e9g ahhoz az \u00e1tdolgozott ford\u00edt\u00e1shoz k\u00e9pest is sokat v\u00e1ltoztak, amelyet a 2021 okt\u00f3ber\u00e9ben mutattam be a Liget Gal\u00e9ri\u00e1ban. […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2025665,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2025607","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025607","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2025607"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025607\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2026337,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025607\/revisions\/2026337"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2025665"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2025607"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2025607"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2025607"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}