{"id":2025631,"date":"2022-10-31T11:33:56","date_gmt":"2022-10-31T10:33:56","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2025631"},"modified":"2022-11-01T23:43:59","modified_gmt":"2022-11-01T22:43:59","slug":"figyelmeztetes-a-harmadik-francia-kiadas-ele","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/figyelmeztetes-a-harmadik-francia-kiadas-ele\/","title":{"rendered":"Figyelmeztet\u00e9s a harmadik francia kiad\u00e1s el\u00e9"},"content":{"rendered":"
\r\n

Debord mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em> 1967 november\u00e9ben jelent meg el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsban, a Buchet\u2013Chasteln\u00e9l. Az 1968-as zavarg\u00e1sok vitt\u00e9k be a k\u00f6ztudatba. 1971-ben egyetlen sz\u00f3nyi v\u00e1ltoztat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00fajra kiadta az \u00c9ditions Champ Libre, amely 1984-ben G\u00e9rard Lebovici nev\u00e9t vette fel, miut\u00e1n a szerkeszt\u0151 mer\u00e9nylet \u00e1ldozata lett. Az ut\u00e1nnyom\u00e1sok rendben k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st eg\u00e9szen 1991-ig. Jelen k\u00f6tet is szigor\u00faan megegyezik az 1967-essel. Term\u00e9szetesen ugyanez a szab\u00e1ly ir\u00e1nyad\u00f3 az \u00f6sszes munk\u00e1m Gallimard-f\u00e9le \u00fajrakiad\u00e1s\u00e1n\u00e1l. Nem az az ember vagyok, aki jav\u00edtgatja mag\u00e1t.<\/p>\r\n

Az ilyen kritikai elm\u00e9letnek nincs sz\u00fcks\u00e9ge v\u00e1ltoztat\u00e1sra, am\u00edg meg nem semmis\u00fclnek azon hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szak \u00e1ltal\u00e1nos l\u00e9tfelt\u00e9telei, amelyet els\u0151k\u00e9nt \u00edrt le nagy pontoss\u00e1ggal. A korszak tov\u00e1bbi fejlem\u00e9nyei mind\u00f6ssze igazolj\u00e1k \u00e9s illusztr\u00e1lj\u00e1k a spekt\u00e1kulum elm\u00e9let\u00e9t, amelynek most \u00fajra k\u00f6zreadott expoz\u00e9ja egy kev\u00e9sbe elemelt szempontb\u00f3l is t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171nek mondhat\u00f3: tan\u00faskodik arr\u00f3l, hogy mi volt a legsz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb \u00e1ll\u00e1spont a hatvannyolcas z\u0171rzavarban, \u00e9s \u00edgy arr\u00f3l is, amit m\u00e1r hatvannyolcban tudni lehetett. Az\u00f3ta a korszak legszerencs\u00e9tlenebb idi\u00f3t\u00e1inak alkalmuk ny\u00edlt eg\u00e9sz z\u00e1tonyra futott l\u00e9t\u00fck\u00f6n kereszt\u00fcl megtanulni, hogy mit jelent \u201eaz \u00e9let l\u00e1tv\u00e1nyos tagad\u00e1sa\u201d, [1]<\/a> az \u00e1ruform\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u201emin\u0151s\u00e9gveszt\u00e9s\u201d, [2]<\/a> \u00e9s \u201ea vil\u00e1g proletariz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa\u201d. [3]<\/a><\/p>\r\n

A maga idej\u00e9n egy\u00e9bk\u00e9nt tettem n\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi \u00e9szrev\u00e9telt azokkal a figyelemrem\u00e9lt\u00f3 \u00fajdons\u00e1gokkal kapcsolatban, amelyeket a fenti folyamat k\u00e9s\u0151bbi szakasza elker\u00fclhetetlen\u00fcl a felsz\u00ednre hozott. 1979-ben, a k\u00f6nyv egy \u00fajabb olasz ford\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00edrott el\u0151sz\u00f3ban t\u00e1rgyaltam az ipari termel\u00e9s, illetve a korm\u00e1nyzati technik\u00e1k eg\u00e9sz jelleg\u00e9nek t\u00e9nyleges \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t, amit a spektakul\u00e1ris er\u0151k alkalmaz\u00e1sa az\u00f3ta lehet\u0151v\u00e9 tett. 1988-ban, a Komment\u00e1rok a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1hoz<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben lesz\u00f6geztem, hogy a \u201eglob\u00e1lis spektakul\u00e1ris feladatmegoszt\u00e1s\u201d a \u201ekoncentr\u00e1lt spekt\u00e1kulum\u201d \u00e9s a \u201ediff\u00faz spekt\u00e1kulum\u201d riv\u00e1lis fennhat\u00f3s\u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt imm\u00e1r megsz\u0171nt, hogy az \u201eintegr\u00e1lt spekt\u00e1kulum\u201d k\u00f6z\u00f6s f\u00fazi\u00f3s form\u00e1j\u00e1ban m\u0171k\u00f6djenek tov\u00e1bb.<\/p>\r\n

Ez a f\u00fazi\u00f3 r\u00f6viden \u00f6sszefoglalhat\u00f3, ha \u00e1tfogalmazzuk a 105. t\u00e9zist, amely, az 1967 el\u0151tti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekr\u00f3l sz\u00f3lva, bizonyos ellent\u00e9tes gyakorlataik alapj\u00e1n m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n kezelte a k\u00e9t kor\u00e1bbi form\u00e1t. Miut\u00e1n az oszt\u00e1lyhatalom Nagy Szakad\u00e1s\u00e1t [4]<\/a> a kiegyez\u00e9s betet\u0151zte, ki kell mondanunk, hogy az integr\u00e1lt spekt\u00e1kulum egys\u00e9ges\u00edtett gyakorlata m\u00e1ra \u201egazdas\u00e1gilag \u00e1tform\u00e1lta a vil\u00e1got\u201d, mik\u00f6zben <\/em>\u201erend\u0151rileg megv\u00e1ltoztatta az \u00e9szlel\u00e9st\u201d. (A rend\u0151rs\u00e9g ebben a helyzetben maga is teljesen \u00faj.) [5]<\/a><\/p>\r\n

A vil\u00e1g csak az\u00e9rt ki\u00e1lthatta ki a hivatalos egyes\u00fcl\u00e9st, mert ez a f\u00fazi\u00f3 m\u00e1r kor\u00e1bban l\u00e9trej\u00f6tt az eg\u00e9sz f\u00f6ld gazdas\u00e1gi\u2013politikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban. A deklar\u00e1ci\u00f3ra m\u00e1r csak az\u00e9rt is sz\u00fcks\u00e9g volt, mert az elv\u00e1lasztott hatalom egyetemes szinten olyan s\u00falyos helyzetbe ker\u00fclt, hogy a vil\u00e1got a lehet\u0151 legs\u00fcrg\u0151sebben egyes\u00edteni kellett, hogy egyetlen t\u00f6mbk\u00e9nt vehessen r\u00e9szt a spektakul\u00e1risan meghamis\u00edtott<\/em> \u00e9s garant\u00e1lt vil\u00e1gpiac konszenzusos szervez\u00e9s\u00e9ben. \u00c9s v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gsem fog egyes\u00fclni.<\/p>\r\n

A totalit\u00e1rius b\u00fcrokr\u00e1cia [6]<\/a>, ez \u201ea piacgazdas\u00e1gnak kedvez\u0151 helyettes uralkod\u00f3 oszt\u00e1ly<\/em>\u201d, sosem hitt igaz\u00e1n az elrendeltet\u00e9s\u00e9ben. Tudta, hogy nem m\u00e1s, mint az uralkod\u00f3oszt\u00e1ly alulfejlett form\u00e1ja, \u00e9s enn\u00e9l t\u00f6bbet akart. Az 58. t\u00e9zis m\u00e1r r\u00e9g kimondta az al\u00e1bbi axi\u00f3m\u00e1t: \u201eA spekt\u00e1kulum gy\u00f6kere a l\u00e9trej\u00f6tt gazdas\u00e1gi b\u0151s\u00e9g talaj\u00e1ba ny\u00falik; innen fejl\u0151dnek ki azok a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k, amelyek v\u00e9g\u00fcl rendre letarolj\u00e1k a spektakul\u00e1ris piacot\u201d.<\/p>\r\n

A spektakul\u00e1ris moderniz\u00e1l\u00e1ci\u00f3 \u00e9s egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s akarata, szorosan kapcsol\u00f3dva a t\u00e1rsadalom leegyszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9nek minden m\u00e1s aspektus\u00e1hoz, vitte r\u00e1 az orosz b\u00fcrokr\u00e1ci\u00e1t 1989-ben, hogy hirtelen egy emberk\u00e9nt megt\u00e9rjen a demokr\u00e1cia jelenlegi ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz<\/em>: azaz a Piac diktat\u00f3rikus szabads\u00e1g\u00e1hoz, amelyet a N\u00e9z\u0151i Jogok elismer\u00e9se temper\u00e1l. Nyugaton egyetlen napig sem r\u00e1g\u00f3dtak egy ilyen rendk\u00edv\u00fcli m\u00e9diaesem\u00e9ny jelent\u0151s\u00e9g\u00e9n \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyein. A spektakul\u00e1ris technik\u00e1k fejl\u0151d\u00e9se \u00e9ppen ebben ragadhat\u00f3 meg. Mind\u00f6ssze valamif\u00e9le f\u00f6ldtani reng\u00e9s bek\u00f6vetkezt\u00e9t kellett regisztr\u00e1lni. Az ember dat\u00e1lja a jelens\u00e9get, \u00e9s ha el\u00e9gszer ism\u00e9telget egy igen egyszer\u0171 szign\u00e1lt \u2013 a Berlini Fal Leoml\u00e1s\u00e1t \u2013, amely \u00e9pp oly vitathatatlan, mint b\u00e1rmely m\u00e1s demokratikus jelz\u00e9s<\/em>, m\u00e1r veheti is \u00fagy, hogy el\u00e9gs\u00e9gesen meg\u00e9rtette a dolgot.<\/em><\/p>\r\n

1991-ben m\u00e1r l\u00e1tszottak a moderniz\u00e1ci\u00f3 els\u0151 hat\u00e1sai: Oroszorsz\u00e1g t\u00f6k\u00e9letesen sz\u00e9thullott. Itt mutatkozik meg, m\u00e9g kend\u0151zetlenebb\u00fcl, mint Nyugaton, a gazdas\u00e1g \u00e1ltal\u00e1nos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek r\u00e9ms\u00e9ges eredm\u00e9nye. A fejetlens\u00e9g mind\u00f6ssze k\u00f6vetkezm\u00e9ny. Minden\u00fctt ugyanaz az ijeszt\u0151 k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl f\u00f6l, amely m\u00e1r k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve k\u00eds\u00e9rti a vil\u00e1got: hogyan lehet munk\u00e1ra fogni a szeg\u00e9nyeket ott, ahol az ill\u00fazi\u00f3 megcsalatott, \u00e9s az er\u0151 legy\u0151zetett?<\/p>\r\n

A 111. t\u00e9zisben, felismerv\u00e9n az els\u0151 t\u00fcneteit az orosz hanyatl\u00e1snak, amelynek v\u00e9gs\u0151 berobban\u00e1sa a szem\u00fcnk el\u0151tt zajlik, \u00e9s el\u0151re l\u00e1tva, hogy k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll egy eg\u00e9sz glob\u00e1lis t\u00e1rsadalom elt\u0171n\u00e9se, amely t\u00e1rsadalom, ahogy ma mondan\u00e1nk, ki fog t\u00f6rl\u0151dni a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l<\/em>, kimondtam a strat\u00e9giai \u00edt\u00e9letet, amelynek jogoss\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r neh\u00e9z volna k\u00e9telkedni: \u201e…a b\u00fcrokratikus megt\u00e9veszt\u00e9s sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek glob\u00e1lis sz\u00e9thull\u00e1sa v\u00e9geredm\u00e9nyben a legkedvez\u0151tlenebb t\u00e9nyez\u0151 a jelenlegi kapitalista fejl\u0151d\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d<\/p>\r\n

A k\u00f6nyvet olvasva tartsuk \u00e9szben: azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00edrtam, hogy \u00e1rtson a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1nak. Nincs ebben semmi \u00e9gbeki\u00e1lt\u00f3.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em>, 10. t\u00e9zis<\/p>\r\n

[2]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 u.o. 38. t\u00e9zis<\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 u.o. 26. t\u00e9zis<\/p>\r\n

[4]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 V.\u00f6.: \u201eUgyanaz a t\u00f6rt\u00e9nelmi pillanat, amikor a bolsevizmus saj\u00e1t haszn\u00e1ra<\/em> diadalmaskodik Oroszorsz\u00e1gban, a szoci\u00e1ldemokr\u00e1cia pedig a r\u00e9gi vil\u00e1g\u00e9rt<\/em> harcol sikeresen, jelzi, hogy megsz\u00fcletett a dolgok \u00faj rendje, amely a modern spekt\u00e1kulum uralm\u00e1nak az orig\u00f3ja: a munk\u00e1sk\u00e9pviselet<\/em> homlokegyenest szembefordult a munk\u00e1soszt\u00e1llyal.\u201d (u.o. 100. t\u00e9zis) – a Nagy Szakad\u00e1s ezt a mozzanatot jelenti.<\/p>\r\n

[5]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 A 105. t\u00e9zis eredeti megfogalmaz\u00e1sa: \u201eAz ideol\u00f3gia, amely itt [t.i. a Szovjetuni\u00f3ban<\/em>] materializ\u00e1l\u00f3dott, gazdas\u00e1gilag nem v\u00e1ltoztatta \u00e1t a vil\u00e1got, ahogy a b\u0151s\u00e9g szakasz\u00e1ba l\u00e9pett kapitalizmus; egyszer\u0171en karhatalmilag megv\u00e1ltoztatta az \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t<\/em>.\u201d<\/p>\r\n

[6]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 A bolsevik alapon l\u00e9trej\u00f6tt szocialista rendszereket vezet\u0151 oszt\u00e1ly.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Debord mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma 1967 november\u00e9ben jelent meg el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsban, a Buchet\u2013Chasteln\u00e9l. Az 1968-as zavarg\u00e1sok vitt\u00e9k be a k\u00f6ztudatba. 1971-ben egyetlen sz\u00f3nyi v\u00e1ltoztat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00fajra kiadta az \u00c9ditions Champ Libre, amely 1984-ben G\u00e9rard Lebovici nev\u00e9t vette fel, miut\u00e1n a szerkeszt\u0151 mer\u00e9nylet \u00e1ldozata lett. Az ut\u00e1nnyom\u00e1sok rendben k\u00f6vett\u00e9k egym\u00e1st eg\u00e9szen 1991-ig. […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2025631","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025631","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2025631"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025631\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2025669,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025631\/revisions\/2025669"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2025631"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2025631"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2025631"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}