{"id":2025637,"date":"2022-10-31T19:38:46","date_gmt":"2022-10-31T18:38:46","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2025637"},"modified":"2022-11-02T18:00:47","modified_gmt":"2022-11-02T17:00:47","slug":"eloszo-a-spektakulum-tarsadalma-negyedik-olasz-kiadasahoz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/eloszo-a-spektakulum-tarsadalma-negyedik-olasz-kiadasahoz\/","title":{"rendered":"El\u0151sz\u00f3 A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma negyedik olasz kiad\u00e1s\u00e1hoz"},"content":{"rendered":"
\r\n

Debord mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Ennek az 1967 v\u00e9g\u00e9n P\u00e1rizsban megjelent k\u00f6nyvnek tucatnyi orsz\u00e1gban publik\u00e1lt\u00e1k m\u00e1r ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u2013 gyakran egy nyelven t\u00f6bbet is rendeltek a verseng\u0151 kiad\u00f3k \u2013, \u00e9s ezek szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl rosszak. Az els\u0151 ford\u00edt\u00e1sok minden\u00fctt olyan pontatlanok voltak, hogy szinte k\u00f6z\u00fck nem volt az eredetihez, a portug\u00e1l \u00e9s tal\u00e1n a d\u00e1n kiv\u00e9tel\u00e9vel. A holland \u00e9s a n\u00e9met m\u00e1sodik nekifut\u00e1sra m\u00e1r eg\u00e9sz j\u00f3 lett, m\u00e9g ha ut\u00f3bbiban hagyott is egy sor nyomdahib\u00e1t a gondatlan szerkeszt\u0151. Ami az angolt \u00e9s a spanyolt illeti, m\u00e9g v\u00e1runk a harmadik pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sra, hogy kider\u00fclj\u00f6n, mit is \u00edrtam. De legrosszabb az olasz helyzet volt, ahol a De Donato kiad\u00f3 a lehet\u0151 legr\u00e9mesebb munk\u00e1t hozta ki 1968-ban \u2013 \u00e9s ezen csak r\u00e9szben jav\u00edtott a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t riv\u00e1lis ford\u00edt\u00e1s. Ha m\u00e1r itt tartunk, Paolo Salvadori, aki ekkor felkereste a kih\u00e1g\u00e1s felel\u0151seit az irod\u00e1jukban, ott helyben fel is pofozta \u00e9s szemen k\u00f6pte \u0151ket: mindez a lehet\u0151 legterm\u00e9szetesebb \u00fcgymenet, ha j\u00f3 ford\u00edt\u00f3 rosszakkal tal\u00e1lkozik. Legyen el\u00e9g annyi, hogy a negyedik olasz ford\u00edt\u00e1s, h\u00e1la Salvadorinak, v\u00e9gre kiv\u00e1l\u00f3.<\/p>\r\n

A sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges hi\u00e1nyoss\u00e1gok, amelyek a ford\u00edt\u00e1sokban mutatkoznak \u2013 melyeket, a n\u00e9gy-\u00f6t jobb ereszt\u00e9st lesz\u00e1m\u00edtva, nem kaptam meg el\u0151re olvas\u00e1sra \u2013, nem annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k, hogy ezt a k\u00f6nyvet nehezebb volna meg\u00e9rteni, mind b\u00e1rmely m\u00e1sikat, amit egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rdemes volt meg\u00edrni. M\u00e9g csak nem is k\u00fcl\u00f6n a l\u00e1z\u00edt\u00f3 m\u0171veknek tartj\u00e1k fenn az ilyen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot, mondv\u00e1n, hogy olyankor a hamis\u00edt\u00f3knak legal\u00e1bb nem kell tartaniuk t\u0151le, hogy a szerz\u0151 bepereli \u0151ket; vagy hogy a hozz\u00e1adott b\u00e1rgy\u00fas\u00e1g valahogy a c\u00e1folatr\u00f3l \u00e1br\u00e1ndoz\u00f3 burzso\u00e1 vagy b\u00fcrokratikus ideol\u00f3gusok kez\u00e9re j\u00e1tszana. Azt kell l\u00e1tnunk, hogy az elm\u00falt \u00e9vekben kiadott ford\u00edt\u00e1sok t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t, m\u00e9g a klasszikusokat is, minden\u00fctt ugyanilyen m\u00f3don int\u00e9zik el. Elker\u00fclhetetlen, hogy a szellemi b\u00e9rmunk\u00e1ra is kiterjedjen a hanyatl\u00e1s ipari termel\u00e9s\u00e9nek alapt\u00f6rv\u00e9nye, ahol a v\u00e1llalkoz\u00f3 haszna a kivitelez\u00e9s gyorsas\u00e1g\u00e1t\u00f3l \u00e9s a felhaszn\u00e1lt anyagok gyenge min\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcgg. A k\u00f6z\u00edzl\u00e9s form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak minden l\u00e1tszat\u00e1t\u00f3l b\u00fcszk\u00e9n megszabadult szellemi termel\u00e9s a p\u00e9nz\u00fcgyi koncentr\u00e1ci\u00f3nak, majd az egyre jobb technol\u00f3giai felszerelts\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a teljes piacon monopol helyzetbe ker\u00fclt mennyis\u00e9gi<\/em> k\u00edn\u00e1lat\u00e1val, \u00edgy pedig egyre vakmer\u0151bben j\u00e1tszhatott a kereslet k\u00e9nyszer\u0171 beh\u00f3dol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az \u00edzl\u00e9s le\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re, ami pillanatnyilag j\u00f3l megfigyelhet\u0151 a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k t\u00f6megeiben. Legyen sz\u00f3 egy lak\u00e1sr\u00f3l, marhah\u00fasr\u00f3l vagy egy ford\u00edt\u00f3 tudatlans\u00e1g\u00e1nak gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9r\u0151l, az ma a legmagasabb szempont, hogy gyorsabban \u00e9s olcs\u00f3bban lehessen el\u00e9rni ugyanazt az eredm\u00e9nyt, amihez azel\u0151tt szakmunk\u00e1sok t\u00f6bb\u00f3r\u00e1nyi munk\u00e1ja kellett. Az is igaz persze, hogy a ford\u00edt\u00f3knak kev\u00e9s okuk van sokat k\u00fcszk\u00f6dni egy-egy k\u00f6nyv jelent\u00e9s\u00e9vel, r\u00e1ad\u00e1sul el\u0151tte m\u00e9g meg is tanulni a k\u00e9rd\u00e9ses nyelvet, mikor szinte az \u00f6sszes mai szerz\u0151 maga is hanyatt-homlok termeli pillanatok alatt elavul\u00f3 k\u00f6nyveit. Mi\u00e9rt is k\u00e9ne j\u00f3l leford\u00edtani, amit m\u00e1r meg\u00edrni se volt \u00e9rdemes, \u00e9s \u00fagyse olvassa el senki? Innen n\u00e9zve a spektakul\u00e1ris rendszer saj\u00e1tosan harmonikus; m\u00e1sfel\u0151l n\u00e9zve omladozik az eg\u00e9sz.<\/p>\r\n

A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma <\/em>eset\u00e9ben viszont nem m\u0171k\u00f6dik a kurrens kiad\u00f3i gyakorlat, mivel az eg\u00e9szen m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get vonz, amely m\u00e1sra haszn\u00e1lja. Sokf\u00e9le k\u00f6nyv l\u00e9tezik, \u00e9s manaps\u00e1g \u00e9lesebben elv\u00e1lnak egym\u00e1st\u00f3l, mint azel\u0151tt. Sokat egy\u00e1ltal\u00e1n ki sem nyitnak; \u00e9s keveset m\u00e1solnak h\u00e1zfalakra. Ut\u00f3bbiak \u00e9ppen annak k\u00f6sz\u00f6nhetik n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00fcket \u00e9s meggy\u0151z\u0151erej\u00fcket, hogy a spekt\u00e1kulum megvetett sz\u00f3cs\u00f6vei hallgatnak r\u00f3luk, legfeljebb futt\u00e1ban vetnek oda n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6zhelyet. Azok, akik az \u00e9let\u00fcket teszik fel arra, amit a t\u00f6rt\u00e9nelmi er\u0151k \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1suk egy bizonyos le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiolvasnak, nyilv\u00e1n szeretn\u00e9k saj\u00e1t maguk megvizsg\u00e1lni a dokumentumokat, szigor\u00faan pontos ford\u00edt\u00e1sban. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a t\u00faltermel\u00e9s \u00e9s t\u00falk\u00f6zpontos\u00edtott terjeszt\u00e9s jelenlegi felt\u00e9telei k\u00f6z\u00f6tt szinte minden k\u00f6nyvr\u0151l elmondhat\u00f3, hogy csak a megjelen\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9tben sikeres, m\u00e9g gyakrabban sikertelen. A mai ig\u00e9nytelen k\u00f6nyvkiad\u00e1s erre alapozza a kapkod\u00f3s \u00f6nk\u00e9nyess\u00e9g \u00e9s a k\u00e9sz t\u00e9nyek politik\u00e1j\u00e1t, ami remek\u00fcl passzol is azokhoz a k\u00f6nyvekhez, amelyekr\u0151l csak egyszer besz\u00e9lnek, mindegy is, mit. A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1<\/em>n\u00e1l azonban nincs meg ez a privil\u00e9giuma, \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt is, hi\u00e1ba ford\u00edtj\u00e1k le a k\u00f6nyvemet \u00f6sszecsapva, ha a munk\u00e1t mindig \u00fajrakezdik m\u00e1sok; \u00e9s a rossz ford\u00edt\u00e1sokat mindig jobbak v\u00e1ltj\u00e1k fel.<\/p>\r\n

Egy francia \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, [1]<\/a> aki nemr\u00e9giben vaskos k\u00f6tettel jelentkezett, hogy alapjaiban meg\u00faj\u00edtsa az eg\u00e9sz \u00e9rtelmis\u00e9gi vitakult\u00far\u00e1t, p\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r \u00fagy magyar\u00e1zta a kudarcot, hogy nem gondolatoknak, hanem olvas\u00f3knak volt h\u00edj\u00e1n. Lenyilatkozta h\u00e1t, hogy olyan t\u00e1rsadalomban \u00e9l\u00fcnk, melyben az emberek nem olvasnak; \u00e9s ha Marx most publik\u00e1ln\u00e1 A t\u0151k\u00e9t<\/em>, egy este megh\u00edvn\u00e1k egy telev\u00edzi\u00f3s irodalmi magazinba, hogy fejtse ki a sz\u00e1nd\u00e9kait, \u00e9s m\u00e1snap m\u00e1r senki sem mozgatn\u00e1 a f\u00fcle botj\u00e1t sem. E mulats\u00e1gos t\u00e9ved\u00e9s j\u00f3csk\u00e1n szaglik a k\u00f6zegt\u0151l, amelyb\u0151l j\u00f6n. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy aki manaps\u00e1g igazi t\u00e1rsadalomkritikai munk\u00e1t ad ki, az mereven tart\u00f3zkodni fog a telev\u00edzi\u00f3ban, vagy m\u00e1s hasonl\u00f3 eszmecser\u00e9kben val\u00f3 szerepel\u00e9st\u0151l; \u00e9s \u00edgy m\u00e9g t\u00edz vagy h\u00fasz \u00e9v m\u00falva is besz\u00e9lni fognak r\u00f3la.<\/p>\r\n

Igazs\u00e1g szerint nem hiszem, hogy b\u00e1rkit is \u00e9rdekelhetne a k\u00f6nyvem azokon k\u00edv\u00fcl, akik a l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rsadalmi rend ellens\u00e9gei, \u00e9s ez vez\u00e9rli a tetteiket. Ebb\u00e9li, elviekben j\u00f3l megalapozott bizonyoss\u00e1gomat az olyanok fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 nyomor\u00fas\u00e1gos kritik\u00e1k \u00e9s utal\u00e1sok empirikus megfigyel\u00e9se is igazolja, akik rendelkeznek, vagy rendelkezni v\u00e1gynak a tekint\u00e9llyel, hogy nyilv\u00e1nosan megsz\u00f3laljanak a spekt\u00e1kulumban m\u00e1sok el\u0151tt, akik hallgatnak. Az er\u0151s t\u00falz\u00e1ssal m\u00e9g mindig kultur\u00e1lisnak vagy politikainak nevezett l\u00e1tszatvit\u00e1k e k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szak\u00e9rt\u0151i a maguk gondolkod\u00e1s\u00e1t sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az \u0151ket alkalmaz\u00f3 rendszer logik\u00e1ja \u00e9s kult\u00far\u00e1ja szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k; nemcsak mert az \u0151ket v\u00e1lasztotta, de legf\u0151k\u00e9pp mert soha semmi m\u00e1st nem tanultak. Azok k\u00f6z\u00f6tt pedig, akik b\u00e1rminem\u0171 fontoss\u00e1got tulajdon\u00edtottak a k\u00f6nyvnek, m\u00e9g egy sem akadt, aki megkock\u00e1ztatta volna ak\u00e1r hozz\u00e1vet\u0151legesen elmondani, mir\u0151l is sz\u00f3l; r\u00e9sz\u00fckr\u0151l persze arr\u00f3l sz\u00f3lt az eg\u00e9sz, hogy olyan benyom\u00e1st keltsenek, mintha tudn\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl akik hib\u00e1t tal\u00e1ltak benne, mind csak egyet tal\u00e1lhattak, mivel t\u00f6bbet nem eml\u00edtettek. Az adott hiba valahogy mindig el\u00e9gs\u00e9ges volt \u00f6nmag\u00e1ban, hogy a felfedez\u0151j\u00e9t kiel\u00e9g\u00edtse. Az egyik szerint a k\u00f6nyv nem n\u00e9z szembe az \u00e1llam probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val; a m\u00e1sik szerint nem vet sz\u00e1mot a t\u00f6rt\u00e9nelem l\u00e9t\u00e9vel; megint m\u00e1s a sz\u00edntiszta puszt\u00edt\u00e1s irracion\u00e1lis \u00e9s k\u00f6z\u00f6lhetetlen dicshimnusz\u00e1nak tartja; a k\u00f6vetkez\u0151 meg az\u00e9rt \u00edt\u00e9li el, mert a megjelen\u00e9se \u00f3ta alakult \u00f6sszes korm\u00e1ny titkos \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lja. Az \u00e9sz \u00e1lma m\u00e9g vagy \u00f6tven m\u00e1sikat vezetett azonnal hasonl\u00f3an eredeti k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre. \u00c9s ak\u00e1r foly\u00f3iratokban, ak\u00e1r k\u00f6nyvekben vagy \u00f6sszedob\u00e1lt pamfletekben \u00edrt\u00e1k meg azokat, jobb h\u00edj\u00e1n az akad\u00e9koskod\u00f3 tehetetlens\u00e9g hangj\u00e1n sz\u00f3lt mind. Ezzel szemben tudom\u00e1som szerint jelenleg a k\u00f6nyv az olasz gy\u00e1rakban tal\u00e1lja meg legjobb olvas\u00f3it. Az olasz munk\u00e1sok, akik abszentizmusukkal, vadsztr\u00e1jkjaikkal, amelyeket semmilyen r\u00e9szengedm\u00e9ny nem csillap\u00edt, a munka tiszta megtagad\u00e1s\u00e1val, a t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9s az \u00f6sszes etatista p\u00e1rt ir\u00e1nti megvet\u00e9s\u00fckkel ma vil\u00e1gszerte p\u00e9ldak\u00e9nt \u00e1llhatn\u00e1nak elvt\u00e1rsaik el\u0151tt, el\u00e9g j\u00f3l ismerik a t\u00e9m\u00e1t a gyakorlatb\u00f3l ahhoz, hogy hasznukra legyenek A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma <\/em>t\u00e9zisei, m\u00e9g ha eddig csak k\u00f6z\u00e9pszer\u0171 ford\u00edt\u00e1sban olvast\u00e1k is \u0151ket.<\/p>\r\n

A komment\u00e1torok legt\u00f6bbsz\u00f6r \u00fagy tettek, mintha nem \u00e9rten\u00e9k, mi lehet egy olyan k\u00f6nyv rendeltet\u00e9se, amelyet nem lehet a szellemi termel\u00e9s egyetlen, a m\u00e9g domin\u00e1ns t\u00e1rsadalmi rend \u00e1ltal figyelembe vett kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sem besorolni, \u00e9s amely olyan n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00edr\u00f3dott, amelynek nem felel meg egyetlen, e t\u00e1rsadalom \u00e1ltal szorgalmazott szakter\u00fclet sem. A szerz\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kai teh\u00e1t hom\u00e1lyosnak t\u0171ntek. Pedig nincs itt semmi titokzatos. Clausewitz az 1815-\u00f6s francia hadj\u00e1ratr\u00f3l \u00edrott munk\u00e1j\u00e1ban [2]<\/a> jegyzi meg: \u201eMinden strat\u00e9giai kritika l\u00e9nyege, hogy pontosan a szerepl\u0151k n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ba helyezkedj\u00fcnk; igaz, ez gyakran igen neh\u00e9z. A kritik\u00e1k t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze teljesen elt\u0171nne, vagy csek\u00e9ly felfog\u00e1sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre korl\u00e1toz\u00f3dna, ha az \u00edr\u00f3k hajland\u00f3k vagy k\u00e9pesek voln\u00e1nak gondolatban belehelyezkedni pontosan abba a helyzetbe, amelyben a szerepl\u0151k tal\u00e1lt\u00e1k magukat.\u201d<\/p>\r\n

1967-ben azt akartam, hogy a Szituacionista Internacion\u00e1l\u00e9nak legyen egy elm\u00e9leti munk\u00e1ja. Akkor az Sz.I. volt az a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges csoport, amely a legt\u00f6bbet tette az\u00e9rt, hogy a forradalmi tiltakoz\u00e1st visszahozza a modern t\u00e1rsadalomba; \u00e9s k\u00f6nny\u0171 volt bel\u00e1tni, hogy miut\u00e1n gy\u0151zelmet aratott a kritikai elm\u00e9let ter\u00e9n, \u00e9s tervszer\u0171en haladt efel\u00e9 a gyakorlati agit\u00e1ci\u00f3ban is, egyre k\u00f6zelebb jutott a tev\u00e9kenys\u00e9ge t\u00f6rt\u00e9nelmi beteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. Egy ilyen k\u00f6nyvnek teh\u00e1t m\u00e1r jelen kellett lennie a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 zavarg\u00e1sokban, hogy tov\u00e1bbadhass\u00e1k a vel\u00fck biztosan megkezd\u0151d\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos felforgat\u00e1s id\u0151szak\u00e1nak.<\/p>\r\n

Tudjuk, hogy az emberek er\u0151sen hajlamosak haszontalanul ism\u00e9telgetni kor\u00e1bbi forradalmi elm\u00e9letek lebut\u00edtott t\u00f6red\u00e9keit, amelyek megkopotts\u00e1g\u00e1t egyszer\u0171en az\u00e9rt nem veszik \u00e9szre, mert meg sem pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k valamif\u00e9le t\u00e9nyleges harcban alkalmazni \u0151ket a val\u00f3s\u00e1gos \u00e9letfelt\u00e9teleik megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra; \u00edgy azt sem \u00e9rtik, hogyan lehettek hasznosak, v\u00e1ltakoz\u00f3 szerencs\u00e9vel, r\u00e9gebbi korok konfliktusaiban. Ennek ellen\u00e9re, hideg fejjel vizsg\u00e1lva a k\u00e9rd\u00e9st nem k\u00e9ts\u00e9ges, hogy ha val\u00f3ban meg akarunk ingatni egy be\u00e1llt t\u00e1rsadalmi rendet, olyan elm\u00e9letet kell megfogalmaznunk, amely annak<\/em> a t\u00e1rsadalomnak az alapjait magyar\u00e1zza meg; vagy legal\u00e1bb \u00fagy t\u0171nik, [3]<\/a> mintha kiel\u00e9g\u00edt\u0151 magyar\u00e1zattal szolg\u00e1lna. Ha azt\u00e1n ez az elm\u00e9let valamennyire elterjed, felt\u00e9ve, hogy ez a k\u00f6z b\u00e9k\u00e9j\u00e9t megzavar\u00f3 konfront\u00e1ci\u00f3kban t\u00f6rt\u00e9nik, tov\u00e1bb fesz\u00edti a m\u00e9g rejtett \u00e1ltal\u00e1nos el\u00e9gedetlens\u00e9get; m\u00e9g az sem kell, hogy teljes m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben meg\u00e9rts\u00e9k, el\u00e9g a k\u00f3sza tudat, hogy l\u00e9tezik egy elm\u00e9let, amely les\u00fajt\u00f3 \u00edt\u00e9letet mond a dolgok \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l. \u00c9s ezut\u00e1n m\u00e1r minden prolet\u00e1r strat\u00e9g\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhat azzal, hogy felh\u00e1borod\u00e1s\u00e1ban megind\u00edtja a szabads\u00e1gharcot.<\/p>\r\n

Az ilyen c\u00e9llal kikalkul\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1nos elm\u00e9letnek els\u0151sorban persze nem szabad l\u00e1tv\u00e1nyosan hamisnak lennie; teh\u00e1t nem kock\u00e1ztathatja, hogy az esem\u00e9nyek r\u00e1c\u00e1folnak. De ugyanilyen fontos, hogy t\u00f6k\u00e9letesen elfogadhatatlan legyen. A l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1g val\u00f3di term\u00e9szet\u00e9t felt\u00e1rva ki kell tudnia mondani, hogy az l\u00e9nyegileg, legbels\u0151 magj\u00e1ig rossz, mindazok \u0151szinte megd\u00f6bben\u00e9s\u00e9re, akik j\u00f3nak tal\u00e1lj\u00e1k. A spekt\u00e1kulum elm\u00e9lete megfelel ennek a k\u00e9t felt\u00e9telnek.<\/p>\r\n

A pontos kritikai elm\u00e9let els\u0151dleges \u00e9rdeme, hogy azonnal nevets\u00e9gess\u00e9 teszi az \u00f6sszes t\u00f6bbit. \u00cdgy teh\u00e1t 1968-ban \u2013 mik\u00f6zben a kor uralmi form\u00e1inak degener\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t elind\u00edt\u00f3 tagad\u00e1s mozgalma t\u00f6bbi szervezett \u00e1ramlata k\u00f6z\u00fcl, amelyek csak a maguk megk\u00e9setts\u00e9g\u00e9t \u00e9s sz\u0171k\u00f6s amb\u00edci\u00f3it magyar\u00e1zgatt\u00e1k, egy sem rendelkezett modern elm\u00e9leti munk\u00e1val, s\u0151t, fel sem ismert\u00e9k, hogy b\u00e1rmi modern volna az oszt\u00e1lyuralomban, amit meg kellett volna d\u00f6nteni \u2013 a szituacionist\u00e1k tudt\u00e1k felmutatni a f\u00e9lelmetes m\u00e1jusi felkel\u00e9s egyetlen elm\u00e9let\u00e9t; az egyetlent, amely sz\u00e1mot vetett az izz\u00f3 \u00faj s\u00e9relmekkel, amelyeknek senki sem adott hangot el\u0151tt\u00fcnk. Ki siratja a konszenzust? Mi lesz\u00e1moltunk vele. Cosa fatta capo ha.<\/em> [4]<\/a><\/p>\r\n

Tizen\u00f6t \u00e9vvel kor\u00e1bban, 1952-ben, n\u00e9gy vagy \u00f6t kev\u00e9ss\u00e9 szalonk\u00e9pes p\u00e1rizsi figura \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, a m\u0171v\u00e9szet meghalad\u00e1s\u00e1nak [5]<\/a> kutat\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1nja mag\u00e1t. \u00dagy t\u0171nt, ha b\u00e1tran nyomulunk el\u0151re ezen az \u00faton, akkor szerencs\u00e9s esetben meg lehet ker\u00fclni \u00e9s \u00f6ssze lehet zavarni a r\u00e9gi v\u00e9delmi vonalakat is, amelyeken a t\u00e1rsadalmi forradalom kor\u00e1bbi rohamai rendre megt\u00f6rtek. \u00c9s felfedezt\u00fck, hogy itt az alkalom egy \u00fajabbat ind\u00edtani. A m\u0171v\u00e9szet meghalad\u00e1sa a val\u00f3 \u00e9let f\u00f6ldrajz\u00e1nak \u201e\u00e9szak-nyugati \u00e1tj\u00e1r\u00f3ja\u201d, amelyet sokan kitart\u00f3an kerestek t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zada, kezdve a modern k\u00f6lt\u00e9szet \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val. A kor\u00e1bbi k\u00eds\u00e9rletek, amelyekben oly sok felfedez\u0151 odaveszett, sosem bukkantak r\u00e1 k\u00f6zvetlen\u00fcl a fenti perspekt\u00edv\u00e1ra, v\u00e9lhet\u0151leg az\u00e9rt, mert sz\u00e1mukra maradt m\u00e9g feld\u00falnival\u00f3 a m\u0171v\u00e9szet r\u00e9gi vid\u00e9k\u00e9n, \u00e9s legf\u0151k\u00e9pp az\u00e9rt, mert \u00fagy t\u0171nt, a forradalmak z\u00e1szlaj\u00e1t m\u00e1s, szak\u00e9rt\u0151bb kezek lengetik. De az \u00fcgy sosem l\u00e1tott m\u00e9g akkora megfutamod\u00e1st, sosem volt m\u00e9g annyira \u00fcres a csatamez\u0151, mint amikor mi felvett\u00fck az \u00e1ll\u00e1sainkat. Azt hiszem, e k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek felid\u00e9z\u00e9se vil\u00e1g\u00edtja meg legjobban, hogy mib\u0151l is sz\u00fclettek A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma <\/em>gondolatai \u00e9s st\u00edlusa. Ha pedig el is olvasn\u00e1k, l\u00e1thatn\u00e1k, hogy a 15 \u00e9vet, amit az \u00e1llam lerombol\u00e1s\u00e1n medit\u00e1lva t\u00f6lt\u00f6ttem, nem t\u00e9tlenkedtem, \u00e9s nem is j\u00e1tszottam el. [6]<\/a><\/p>\r\n

Egyetlen sz\u00f3t sem kell megv\u00e1ltoztatni ebben a k\u00f6nyvben, amely, h\u00e1rom vagy n\u00e9gy nyomdahib\u00e1t lesz\u00e1m\u00edtva, mindenfajta jav\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rt meg tucatnyi francia ut\u00e1nnyom\u00e1st. Azzal h\u00edzelgek magamnak, hogy azon kevesek egyike lehetek, akik an\u00e9lk\u00fcl \u00edrtak, hogy az esem\u00e9nyek azon nyomban meghazudtolt\u00e1k volna, \u00e9s nem sz\u00e1zszor vagy ezerszer, mint m\u00e1sokat, de egyetlen egyszer sem. Nincs k\u00e9ts\u00e9gem afel\u0151l, hogy valamennyi t\u00e9zisem csak egyre t\u00f6bb meger\u0151s\u00edt\u00e9st fog kapni, a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig, s\u0151t azon is t\u00fal. Ennek oka egyszer\u0171: a spekt\u00e1kulumot alkot\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket \u201ea mozg\u00e1s folyamat\u00e1ban (…), teh\u00e1t m\u00faland\u00f3 oldalukr\u00f3l is\u201d [7]<\/a> meg\u00e9rtettem, azaz szem el\u0151tt tartva az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelmi mozg\u00e1st, amely k\u00e9pes volt fel\u00e9p\u00edteni ezt a rendet, \u00e9s amely most elkezdi feloszlatni. Ebben a l\u00e9pt\u00e9kben az 1967 \u00f3ta eltelt tizenegy \u00e9v, amelynek konfliktusait el\u00e9g k\u00f6zelr\u0151l volt szerencs\u00e9m k\u00f6vetni, csak egyetlen pillanat mindannak sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 folyom\u00e1ny\u00e1ban, amit le\u00edrtam; j\u00f3llehet, a spekt\u00e1kulumban mag\u00e1ban ezalatt meghat\u00e1roz\u00f3bbn\u00e1l meghat\u00e1roz\u00f3bb gondolkod\u00f3k hat vagy h\u00e9t csapata bukkant fel, \u00e9s t\u0171nt el a s\u00fcllyeszt\u0151ben. A spekt\u00e1kulum ek\u00f6zben mind\u00f6ssze m\u00e9g pontosabban \u00f6sszeforrt saj\u00e1t elv\u00e9vel, a tagad\u00e1s\u00e1nak val\u00f3di mozgalma pedig csak egyre n\u0151tt, kiterjed\u00e9s\u00e9ben \u00e9s intenzit\u00e1s\u00e1ban egyar\u00e1nt.<\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl is a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1n volt a sor, hogy hozz\u00e1adjon valamit a k\u00f6nyvemhez, amire annak, azt hiszem, semmi sz\u00fcks\u00e9ge nem volt: m\u00e9g hars\u00e1nyabb \u00e9s m\u00e9g meggy\u0151z\u0151bb bizony\u00edt\u00e9kok \u00e9s p\u00e9ld\u00e1k sor\u00e1t. L\u00e1ttuk, ahogy a hamis\u00edt\u00e1s megs\u0171r\u0171s\u00f6dik \u00e9s lesziv\u00e1rog m\u00e9g a legk\u00f6znapibb dolgok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ba is, mint valami ragacsos k\u00f6d, amely meg\u00fcl a mindennapi l\u00e9t talajszintj\u00e9n. L\u00e1ttuk az emberek \u00e9s a term\u00e9szeti er\u0151k technol\u00f3giai \u00e9s rend\u0151ri ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t az abszol\u00fatumra t\u00f6rni, eg\u00e9szen a telematika \u0151r\u00fclet\u00e9ig bez\u00e1r\u00f3lag, mik\u00f6zben az ilyen ellen\u0151rz\u00e9s hib\u00e1i \u00e9pp olyan gyorsan szaporodnak, mint az eszk\u00f6zei. L\u00e1thattuk, ahogy az \u00e1llam hazugs\u00e1gai \u00f6nmaguk\u00e9rt \u00e9s \u00f6nmagukt\u00f3l n\u00f6vekszenek; hogy az \u00e1llam olyannyira elfeledkezik problematikus kapcsolat\u00e1r\u00f3l igazs\u00e1ggal \u00e9s val\u00f3szer\u0171s\u00e9ggel, hogy alkalmasint megfeledkezik a hazugs\u00e1gair\u00f3l is, \u00e9s \u00f3r\u00e1r\u00f3l-\u00f3r\u00e1ra lecser\u00e9li \u0151ket. Olaszorsz\u00e1gnak \u00e9pp mostan\u00e1ban volt lehet\u0151s\u00e9ge megfigyelni ezt a technik\u00e1t az Aldo Moro elrabl\u00e1sa majd kiv\u00e9gz\u00e9se k\u00f6r\u00fcli hajcih\u0151ben, [8]<\/a> a valaha volt legmagasabb fokon, amit persze, itt vagy m\u00e1sutt, hamarosan t\u00falsz\u00e1rnyalnak majd. Az olasz vezet\u00e9s verzi\u00f3ja, amelyen a retus\u00e1l\u00e1sok v\u00e9gtelen sora ink\u00e1bb rontott, mint jav\u00edtott, \u00e9s amelyet minden komment\u00e1tor k\u00f6teless\u00e9gszer\u0171en nyilv\u00e1nosan elfogadott, egy pillanatig sem volt hihet\u0151. Nem is az volt itt a sz\u00e1nd\u00e9k, hogy elhiggy\u00e9k, hanem hogy egyed\u00fcl az szerepeljen a kirakatban; \u00e9s hogy ut\u00e1na elfelejts\u00e9k, \u00e9ppen \u00fagy, mint egy rossz k\u00f6nyvet.<\/p>\r\n

A Moro-\u00fcgy egyfajta mitologikus opera volt, nagyszab\u00e1s\u00fa cselsz\u00f6v\u00e9sekkel, ahol a terrorista f\u0151szerepl\u0151k hol r\u00f3k\u00e1k, hogy csapd\u00e1ba ejts\u00e9k a zs\u00e1km\u00e1nyukat, hol oroszl\u00e1nok, hogy senkit\u0151l se f\u00e9ljenek, m\u00e1r ameddig fogva tartj\u00e1k az illet\u0151t, hol pedig b\u00e1r\u00e1nyok, [9]<\/a> hogy lehet\u0151leg semmi olyan eredm\u00e9nye ne legyen a csap\u00e1suknak, ami kicsit is k\u00e1ros\u00edtja a rezsimet, amelyet elvileg \u00e9pp tetemre h\u00edvnak. Azt mondj\u00e1k, az a terrorist\u00e1k szerencs\u00e9je, hogy a lehet\u0151 leg\u00fcgyetlenebb rend\u0151rs\u00e9ggel van dolguk, amelybe r\u00e1ad\u00e1sul gond n\u00e9lk\u00fcl siker\u00fclt besziv\u00e1rogniuk, eg\u00e9szen a legfels\u0151bb szintekig. Ez a magyar\u00e1zat nem siker\u00fclt t\u00fal dialektikusra. Egy felforgat\u00f3 szervezet, amely bizonyos tagjait kapcsolatba l\u00e9pteti az \u00e1llambiztons\u00e1gi szervezettel \u2013 hacsak nem \u00e9vekkel kor\u00e1bban \u00e9p\u00fcltek be, hogy ott a feladatukat loj\u00e1lisan v\u00e9gezve v\u00e1rj\u00e1k ki, m\u00edg elj\u00f6n a nagy alkalom a szolg\u00e1latra \u2013, nem lehet meglepve, ha n\u00e9ha bizony a manipul\u00e1torait is manipul\u00e1lj\u00e1k; \u00e9s akkor nem lenne meg benne ez az olimposzi bizonyoss\u00e1g a b\u00fcntetlens\u00e9get illet\u0151en, ami a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d vez\u00e9rkari f\u0151n\u00f6k\u00e9t jellemzi. De az olasz \u00e1llam tud jobbat is, t\u00e1mogat\u00f3i egyhang\u00fa tetsz\u00e9s\u00e9re. Mint mondja, ahogy b\u00e1rmely m\u00e1s \u00e1llamnak, \u00fagy neki is esz\u00e9be jutott, hogy a speci\u00e1lis egys\u00e9gei \u00fcgyn\u00f6keit be\u00e9p\u00edtse a f\u00f6ldalatti terrorista h\u00e1l\u00f3zatokba, ahol k\u00f6nnyed\u00e9n gyors karriert futhattak volna be eg\u00e9szen a vezet\u00e9sig, mindenek el\u0151tt megbuktatva a feletteseiket, ahogy azt Malinovszkij [10]<\/a> tette, aki m\u00e9g a ravasz Lenin esz\u00e9n is t\u00falj\u00e1rt mint a c\u00e1ri Ohrana \u00fcgyn\u00f6ke, vagy Azef, aki a Szoci\u00e1lforradalm\u00e1r p\u00e1rt \u201eharci szervezet\u00e9nek\u201d fejek\u00e9nt m\u00e1r olyan magas szinten \u0171zte a mesters\u00e9get, hogy maga gyilkoltatta meg Sztolipin minisztereln\u00f6k\u00f6t. [11]<\/a> Az \u00e1llami j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9kot azonban h\u00e1tr\u00e1ltatta egy szerencs\u00e9tlen egybees\u00e9s: a titkosszolg\u00e1latot \u00e9ppen akkor oszlatt\u00e1k fel. M\u00e1rmost, titkosszolg\u00e1lat mindezid\u00e1ig sosem oszlott fel \u00fagy, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00f3ri\u00e1stankhaj\u00f3 rakom\u00e1nya oszlik el a parti vizekben, vagy a modern ipari termel\u00e9s t\u00f6red\u00e9knyi eredm\u00e9nye Seves\u00f3ban. [12]<\/a> Egyszer\u0171en nevet v\u00e1ltoztat, mik\u00f6zben meg\u0151rzi az iratt\u00e1rait, a bes\u00fag\u00f3it \u00e9s a tart\u00f3tisztjeit. \u00cdgy lett az olasz SIM-b\u0151l (Servizio informazioni militari<\/em>), a fasiszta rezsim szabot\u00e1zsair\u00f3l \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi mer\u00e9nyleteir\u0151l elh\u00edres\u00fclt katonai h\u00edrszerz\u00e9s\u00e9b\u0151l SID (Servizio informazioni difesa<\/em>), azaz honv\u00e9delmi titkosszolg\u00e1lat, a kereszt\u00e9nydemokrata rezsim alatt. Egy\u00e9bk\u00e9nt, mikor egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d valamif\u00e9le doktr\u00edna-robotj\u00e1t programozt\u00e1k, siralmas karikat\u00far\u00e1jak\u00e9nt mindannak, amit egy, az \u00e1llam elt\u0171n\u00e9s\u00e9t szorgalmaz\u00f3 szervezetnek elv\u00e1rhat\u00f3an gondolnia \u00e9s tennie k\u00e9ne, a kompj\u00fater nyelvbotl\u00e1sa \u2013 bizony, ezek a g\u00e9pek is az \u0151ket inform\u00e1l\u00f3k tudattalanj\u00e1nak foglyai \u2013 ugyanezt a \u201eSIM\u201d r\u00f6vid\u00edt\u00e9st t\u00e1rs\u00edtotta az egyetlen m\u0171vi koncepci\u00f3hoz, amit a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d automatikusan ism\u00e9telget, csak ez\u00fattal a \u201eMultinacion\u00e1lis V\u00e1llalatok Nemzetk\u00f6zi T\u00e1rsas\u00e1ga\u201d [13]<\/a> jelent\u00e9ssel. Ezt az \u201eolasz v\u00e9rben f\u00fcrd\u0151\u201d SID-et az\u00e9rt kellett nemr\u00e9giben feloszlatni, mert, mint az \u00e1llam post festum <\/em>bevallja, ez az a szervezet, amely 1969 \u00f3ta saj\u00e1t kez\u0171leg v\u00e9grehajtotta, leggyakrabban robbant\u00e1sokkal, a sz\u00e1mos m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1st, amelyeket eddig \u00e9vszakt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en az anarchist\u00e1knak, az \u00fajfasiszt\u00e1knak vagy a szituacionist\u00e1knak tulajdon\u00edtottak. Most, hogy a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d pontosan ugyanezt a munk\u00e1t v\u00e9gzi, \u00e9s ez egyszer legal\u00e1bb j\u00f3val magasabb m\u0171veleti \u00e9rt\u00e9kkel, a SID nyilv\u00e1n nem harcolhat ellen\u00fck: mivelhogy feloszlatt\u00e1k. Minden titkosszolg\u00e1lat eset\u00e9ben, amely meg\u00e9rdemli a nev\u00e9t, mag\u00e1nak a feloszlat\u00e1snak is titkosnak kell lennie. Nem tudjuk meg teh\u00e1t, hogy az \u00e1llom\u00e1ny milyen h\u00e1nyada r\u00e9szes\u00fclt tiszteletbeli nyugd\u00edjaz\u00e1sban; milyen h\u00e1nyad\u00e1t osztott\u00e1k be a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1dba\u201d, vagy esetleg adt\u00e1k k\u00f6lcs\u00f6n az ir\u00e1ni sahnak, hogy felgy\u00fajtsanak egy mozit Abadanban; v\u00e9g\u00fcl milyen ar\u00e1nyban likvid\u00e1lta \u0151ket diszkr\u00e9ten az \u00e1llam, amely v\u00e9lhet\u0151leg igen felh\u00e1borodott megtudv\u00e1n, hogy n\u00e9ha t\u00fall\u00e9pt\u00e9k az utas\u00edt\u00e1sait, \u00e9s amelyr\u0151l tudjuk, haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl meg\u00f6li Brutus fiait, [14]<\/a> hogy \u00e9rv\u00e9nyt szerezzen t\u00f6rv\u00e9nyeinek; rend\u00edthetetlen szil\u00e1rds\u00e1ga, amellyel a legkisebb engedm\u00e9nyt is elutas\u00edtotta Moro megment\u00e9s\u00e9re, \u00e9kesen bizony\u00edtja, hogy rendelkezik a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi R\u00f3ma minden \u00e9rces er\u00e9ny\u00e9vel.<\/p>\r\n

Giorgio Bocc\u00e1t, akit az olasz sajt\u00f3 legjobb elemz\u0151jek\u00e9nt tartanak sz\u00e1mon, \u00e9s aki els\u0151k\u00e9nt d\u0151lt be Censor Val\u00f3s\u00e1gh\u0171 jelent\u00e9s<\/em>\u00e9nek, [15]<\/a> prompt mag\u00e1val h\u00fazva az eg\u00e9sz nemzetet (de legal\u00e1bbis a kim\u0171velt kasztot, amely \u00fajs\u00e1gokba szokott \u00edrni), nem t\u00e1ntor\u00edtotta el a mesters\u00e9gt\u0151l ostobas\u00e1g\u00e1nak eme szerencs\u00e9tlen demonstr\u00e1ci\u00f3ja. Tal\u00e1n kap\u00f3ra is j\u00f6n neki, hogy akkor ez ilyen k\u00eds\u00e9rleti \u00faton bizony\u00edt\u00e1st nyert, mert k\u00fcl\u00f6nben m\u00e9g azt hihetn\u00e9nk, bossz\u00fab\u00f3l vagy f\u00e9lelemb\u0151l \u00edrta meg 1978 m\u00e1jus\u00e1ban a Moro \u2013 Una tragedia italiana <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, [16]<\/a> amelyben siet egyt\u0151l-egyig benyelni az \u00f6sszes k\u00f6zk\u00e9zen forg\u00f3 k\u00f6d\u00f6s\u00edt\u00e9st, majd, kiv\u00e1l\u00f3nak tal\u00e1lva \u0151ket, azon nyomban vissza is b\u00f6f\u00f6gi az eg\u00e9szet. Egyetlen pillanatra ker\u00fcl k\u00f6zel a k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9hez, persze a vissz\u00e1j\u00e1r\u00f3l, mikor \u00edgy \u00edr: \u201eM\u00e1ra megv\u00e1ltoztak a dolgok: a v\u00f6r\u00f6s terrorral a h\u00e1tuk m\u00f6g\u00f6tt a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges munk\u00e1sfrakci\u00f3k m\u00e1r szembesz\u00e1llhatnak vagy megpr\u00f3b\u00e1lhatnak szembesz\u00e1llni a szakszervezeti politik\u00e1val. Aki m\u00e1r vett r\u00e9szt munk\u00e1sgy\u0171l\u00e9sen egy gy\u00e1rban, mondjuk az Alfa Rome\u00f3n\u00e1l Ares\u00e9ben, l\u00e1thatta, hogy a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek csoportja, amely pedig nem sz\u00e1ml\u00e1l t\u00f6bbet vagy sz\u00e1z f\u0151n\u00e9l, az els\u0151 sorb\u00f3l kiab\u00e1lhatja a v\u00e1djait \u00e9s s\u00e9rt\u00e9seit, amit a kommunista p\u00e1rt k\u00e9nytelen elt\u0171rni.\u201d Mi sem term\u00e9szetesebb ann\u00e1l, hogy a forradalmi munk\u00e1sok s\u00e9rtegetik a szt\u00e1linist\u00e1kat, [17]<\/a> \u00e9s ebben szinte minden elvt\u00e1rsuk t\u00e1mogatja \u0151ket \u2013 l\u00e9v\u00e9n hogy forradalmat akarnak csin\u00e1lni. Vagy ne tudn\u00e1k hossz\u00fa \u00e9vek tapasztalat\u00e1b\u00f3l, hogy az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s el\u00fcld\u00f6zni a szt\u00e1linist\u00e1kat a munk\u00e1sgy\u0171l\u00e9sekr\u0151l? Franciaorsz\u00e1gban 1968-ban, \u00e9s Portug\u00e1li\u00e1ban 1975-ben \u00e9ppen azon bukott meg a forradalom, hogy ezt nem tehett\u00e9k meg. \u00c9rtelmetlen \u00e9s gy\u0171l\u00f6letes dolog \u00fagy be\u00e1ll\u00edtani, mintha a \u201esz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges munk\u00e1scsoportok\u201d az\u00e9rt jutottak volna erre a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 felismer\u00e9sre, mert \u201ea h\u00e1tuk m\u00f6g\u00f6tt\u201d \u00e1llnak a terrorist\u00e1k. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg, az\u00e9rt kellett valakinek mozg\u00e1sba lend\u00edteni a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1dot\u201d, amelynek illogikus \u00e9s vak terrorizmusa csak zavarba hozza a munk\u00e1sokat, \u00e9s az\u00e9rt ragadja meg a sajt\u00f3 az alkalmat, hogy a k\u00e9ts\u00e9g \u00e1rny\u00e9ka n\u00e9lk\u00fcl a terrorist\u00e1kban tal\u00e1lja meg a munk\u00e1sok \u00e9lcsapat\u00e1t \u00e9s veszedelmes vezet\u0151it, mert az olasz munk\u00e1sok igen nagy sz\u00e1mban utas\u00edtott\u00e1k el a szakszervezeti-szt\u00e1linista rend\u0151rs\u00e9gbe val\u00f3 betagoz\u00f3d\u00e1st. Bocca azt sugallja, hogy szeg\u00e9ny szt\u00e1linist\u00e1k az\u00e9rt k\u00e9nytelenek elviselni az elm\u00falt hatvan \u00e9vet tekintve b\u0151s\u00e9gesen ki\u00e9rdemelt s\u00e9rt\u00e9seket, mert fizikailag fenyegetik \u0151ket a terrorist\u00e1k, akiket a munk\u00e1sauton\u00f3mia b\u00e1rmikor bevethet ellen\u00fck. Ez egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen mocskos hazugs\u00e1g, miut\u00e1n mindenki tudja, hogy eg\u00e9szen addig a pillanatig, \u00e9s m\u00e9g j\u00f3val ut\u00e1na is, a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d nagyon vigy\u00e1zott, hogy szem\u00e9ly\u00fckben ne t\u00e1madjon szt\u00e1linist\u00e1kat. B\u00e1rmennyire is szeretne ebben tetszelegni, a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d nem v\u00e9letlenszer\u0171en v\u00e1lasztja meg az akt\u00edv id\u0151szakait, \u00e9s nem tetsz\u00e9s szerint az \u00e1ldozatait. Egy hasonl\u00f3 l\u00e9gk\u00f6rben persze elker\u00fclhetetlen, hogy megszaporodnak a kisst\u00edl\u0171, \u0151szinte terrorista akci\u00f3k, amelyek elk\u00f6vet\u0151it jelenleg t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 fel\u00fcgyelet alatt tartj\u00e1k \u00e9s megt\u0171rik, hogy legyen egy akv\u00e1rium, amib\u0151l parancsra mindig ki lehet hal\u00e1szni \u00e9s t\u00e1lc\u00e1n mutogatni egy-egy b\u0171n\u00f6st; de a k\u00f6zponti akci\u00f3k \u201ecsap\u00e1sm\u00e9r\u0151 er\u0151it\u201d csakis profik alkothatj\u00e1k; erre minden r\u00e9szlet\u00e9ben bizonys\u00e1g a st\u00edlusuk.<\/p>\r\n

Az olasz kapitalizmus \u00e9s vele a korm\u00e1nyzati szem\u00e9lyzete nagyon megosztott a szt\u00e1linist\u00e1k felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00e9nylegesen \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 \u00e9s els\u0151rend\u0171en bizonytalan k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben. A mag\u00e1n nagyt\u0151ke bizonyos modern szektorai mindig is hat\u00e1rozottan mellette voltak; m\u00e1s \u00e1gazatok, amelyeket a f\u00e9l\u00e1llami v\u00e1llalkoz\u00f3i t\u0151ke sok menedzsere t\u00e1mogat, ellens\u00e9gesebbek. A magas rang\u00fa \u00e1llami szem\u00e9lyzet sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got \u00e9lvez, mert ha s\u00fcllyed a haj\u00f3, a kapit\u00e1ny d\u00f6nt\u00e9sei fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k a haj\u00f3tulajdonos d\u00f6nt\u00e9seit, \u00e1m maguk is megosztottak. Minden kl\u00e1n j\u00f6v\u0151je att\u00f3l f\u00fcgg, hogy hogyan tudja \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni a maga \u00e9rveit azzal, hogy a gyakorlatban pr\u00f3b\u00e1lja ki \u0151ket. Moro hitt a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi kompromisszumban\u201d, [18]<\/a> azaz, hogy a szt\u00e1linist\u00e1k k\u00e9pesek lesznek v\u00e9gre sz\u00e9tz\u00fazni a forradalmi munk\u00e1sok mozgalm\u00e1t. Egy m\u00e1sik ir\u00e1nyvonal, amely pillanatnyilag abban a helyzetben van, hogy a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d ir\u00e1ny\u00edt\u00f3it ir\u00e1ny\u00edtsa, nem hitt benne; vagy legal\u00e1bbis \u00fagy becs\u00fclt\u00e9k, hogy a szt\u00e1linist\u00e1kkal, az\u00e9rt a kev\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e9rt, ami telik t\u0151l\u00fck, \u00e9s amit \u00edgy is, \u00fagy is ny\u00fajtanak, nemigen kell keszty\u0171s k\u00e9zzel b\u00e1nni; s\u0151t, kicsit er\u0151sebben kell \u00fctni \u0151ket, nehogy t\u00fals\u00e1gosan elkan\u00e1szodjanak. Bel\u00e1that\u00f3, hogy az elemz\u00e9s\u00fck nem volt minden \u00e9rt\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl val\u00f3, hiszen \u2013 j\u00f3llehet, Moro elrabl\u00e1sa l\u00e1tsz\u00f3lag a v\u00e9gre parlamenti hat\u00e1rozattal szentes\u00edtett \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi kompromisszum\u201d elleni t\u00e1mad\u00e1s nyit\u00e1nya volt \u2013 a szt\u00e1linista p\u00e1rt tov\u00e1bbra is \u00fagy tett, mintha hinne a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9ben. A foglyot addig tartott\u00e1k \u00e9letben, am\u00edg csak lehets\u00e9gesnek t\u0171nt meghosszabb\u00edtani a bar\u00e1tai [az OKP] megal\u00e1ztat\u00e1s\u00e1t \u00e9s k\u00ednos zavar\u00e1t, akiknek \u00fagy kellett elt\u0171rni\u00fck a zsarol\u00e1st, hogy k\u00f6zben nemesen \u00fagy tettek, mintha nem \u00e9rten\u00e9k, mit is akarnak t\u0151l\u00fck az ismeretlen barb\u00e1rok. Mindez azonban r\u00f6gvest v\u00e9get \u00e9rt, amint a szt\u00e1linist\u00e1k, nyilv\u00e1nosan utalva bizonyos hom\u00e1lyos man\u0151verekre, kimutatt\u00e1k a foguk feh\u00e9rj\u00e9t; \u00e9s Moro becsapva halt meg. A \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1dnak\u201d val\u00f3j\u00e1ban van egy m\u00e1sik, \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rdeket szolg\u00e1l\u00f3 funkci\u00f3ja is, m\u00e9gpedig az olyan prolet\u00e1rok elbizonytalan\u00edt\u00e1sa \u00e9s hiteltelen\u00edt\u00e9se, akik val\u00f3ban az \u00e1llam ellen k\u00e9sz\u00fcl\u0151dnek, illetve alkalmasint egy nap a vesz\u00e9lyesebbj\u00fck likvid\u00e1l\u00e1sa. Ezt a funkci\u00f3t a szt\u00e1linist\u00e1k helyeslik, mert seg\u00edti \u0151ket neh\u00e9z feladatuk v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban. A r\u00e1juk n\u00e9zve vesz\u00e9lyes oldal t\u00falkap\u00e1sait a kritikus pillanatokban a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt tett burkolt c\u00e9lz\u00e1sokkal, valamint az \u00e1llamhatalommal folytatott \u00e1lland\u00f3, bizalmas t\u00e1rgyal\u00e1saik sor\u00e1n c\u00e9lzott \u00e9s nagyhang\u00fa fenyeget\u00e9sekkel korl\u00e1tozz\u00e1k. Elrettent\u0151 fegyver\u00fck, hogy egyszer csak mindent elmondanak, amit kezdett\u0151l fogva tudnak a \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1dr\u00f3l\u201d. De k\u00f6ztudott, hogy ezt a fegyvert nem vethetik be an\u00e9lk\u00fcl, hogy ne z\u00fazn\u00e1k sz\u00e9t a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi kompromisszumot\u201d; ez\u00e9rt \u0151szint\u00e9n szeretn\u00e9k, ha ugyanolyan diszkr\u00e9tek maradhatn\u00e1nak ezzel kapcsolatban is, mint annak idej\u00e9n a nev\u00e9t ki\u00e9rdeml\u0151 SID h\u0151stetteivel kapcsolatban. Miv\u00e9 is lenne egy szt\u00e1linista a forradalomban? \u00cdgy h\u00e1t tov\u00e1bb csukl\u00f3ztatj\u00e1k \u0151ket, de nem t\u00fals\u00e1gosan. Mikor azt\u00e1n, t\u00edz h\u00f3nappal Moro elrabl\u00e1sa ut\u00e1n, ugyanez a legy\u0151zhetetlen \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1d\u201d el\u0151sz\u00f6r kifektet egy szt\u00e1linista szakszervezetist, a kommunist\u00e1nak nevezett p\u00e1rt azonnal felemeli a szav\u00e1t, persze szigor\u00faan betartva a protokoll\u00e1ris form\u00e1kat: megfenyegeti sz\u00f6vets\u00e9geseit, hogy ezent\u00fal olyan p\u00e1rtk\u00e9nt lesznek k\u00e9nytelenek sz\u00e1mon tartani \u0151ket, amely ugyan mindig loj\u00e1lis \u00e9s konstrukt\u00edv marad, de ezent\u00fal a t\u00f6bbs\u00e9gi koal\u00edci\u00f3 oldal\u00e1n<\/em>, nem azon bel\u00fcl<\/em>.<\/p>\r\n

Az \u00faj faz\u00e9k megtartja els\u0151 szag\u00e1t, \u00e9s a szt\u00e1linista is mindig elem\u00e9ben lesz, ahol a s\u00f6t\u00e9t \u00e1llami b\u0171n b\u0171ze terjeng. Mi\u00e9rt is h\u00fazn\u00e1k h\u00e1t az orrukat az olasz \u00e1llam cs\u00facsain zajl\u00f3 vit\u00e1k l\u00e9gk\u00f6re miatt, k\u00e9ssel a kab\u00e1tujjukban \u00e9s bomb\u00e1val az asztal alatt? Vajon nem ugyanebben a st\u00edlusban rendezt\u00e9k a n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9st, mondjuk Hruscsov \u00e9s Berija, K\u00e1d\u00e1r \u00e9s Nagy, Mao \u00e9s Lin Piao k\u00f6z\u00f6tt? Az olasz szt\u00e1linizmus vez\u00e9ralakjai egy\u00e9bir\u00e1nt maguk is m\u00e9sz\u00e1rosok voltak ifj\u00fakorukban, az els\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi kompromisszumuk idej\u00e9n, mikor 1937-ben, a \u201eKomintern\u201d t\u00f6bbi alkalmazottj\u00e1val egyetemben le kellett vez\u00e9nyelni\u00fck az ellenforradalmat a spanyol demokratikus k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g jav\u00e1ra. Akkor a saj\u00e1t \u201ev\u00f6r\u00f6s brig\u00e1djuk\u201d rabolta el \u00e9s v\u00e9gezte ki Andr\u00e9s Nint, egy m\u00e1sik titkos b\u00f6rt\u00f6nben.<\/p>\r\n

E szomor\u00fa evidenci\u00e1kkal sok olasz eleve nagyon is tiszt\u00e1ban volt, m\u00e1sok pedig, j\u00f3val t\u00f6bben, azonnal felfogt\u00e1k \u0151ket. De le\u00edrva sehol nem jelentek meg, mert ut\u00f3bbiaknak m\u00f3djuk nincs publik\u00e1lni \u0151ket, el\u0151bbieknek meg kedv\u00fck. [19]<\/a> Az elemz\u00e9s ilyen szintj\u00e9n lehet jogosan besz\u00e9lni \u201espektakul\u00e1ris\u201d terrorizmusr\u00f3l, nem pedig annak a vulgarit\u00e1snak a ment\u00e9n, amit oly sok \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s professzor ism\u00e9telget szolgai m\u00f3don finomkodva, miszerint a terrorist\u00e1kat n\u00e9ha az a v\u00e1gy hajtja, hogy besz\u00e9ljenek r\u00f3luk. Olaszorsz\u00e1g az eg\u00e9sz vil\u00e1g t\u00e1rsadalmi ellentmond\u00e1sainak summ\u00e1zata, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lja, az imm\u00e1r j\u00f3l ismert m\u00f3don, egyetlen orsz\u00e1gban egyes\u00edteni a burzso\u00e1 \u00e9s b\u00fcrokratikus-totalit\u00e1rius oszt\u00e1lyhatalom elnyom\u00f3 Szent Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t, ami imm\u00e1r ny\u00edltan m\u0171k\u00f6dik az eg\u00e9sz f\u00f6ld\u00f6n, az \u00f6sszes \u00e1llam gazdas\u00e1gi \u00e9s rend\u0151ri szolidarit\u00e1s\u00e1ban; m\u00e9g ha ott is megesnek vit\u00e1k \u00e9s lesz\u00e1mol\u00e1sok olasz m\u00f3dra. Mivel jelenleg Olaszorsz\u00e1g cs\u00faszott legk\u00f6zelebb a prolet\u00e1rforradalomhoz, egyben a nemzetk\u00f6zi ellenforradalom legmodernebb laborat\u00f3riuma is. A t\u00f6bbi, m\u00e9g a r\u00e9gi, a spekt\u00e1kulum el\u0151tti polg\u00e1ri demokr\u00e1ci\u00e1kb\u00f3l sz\u00fcletett korm\u00e1nyzat csod\u00e1lattal tekint az olasz korm\u00e1ny szenvtelens\u00e9g\u00e9re, amit k\u00e9pes meg\u0151rizni a viharos le\u00e9p\u00fcl\u00e9s k\u00f6zepette, a nyugodt m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gra, amellyel a s\u00e1rban fetreng. Olyan lecke ez, amelynek hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t maguk is j\u00f3 haszn\u00e1t fogj\u00e1k venni.<\/p>\r\n

Val\u00f3j\u00e1ban a korm\u00e1nyzatok \u00e9s az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3 al\u00e1rendelt er\u0151k egyre nagyobb szer\u00e9nys\u00e9gre hajlanak. M\u00e1r azzal be\u00e9rik, ha siker\u00fcl az elkeseredetten uralni v\u00e1gyott, de egyre furcs\u00e1bb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 folyamatok v\u00e9szesen ingadoz\u00f3, fejvesztett ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t rendes, rutinszer\u0171 \u00fcgymenetnek felt\u00fcntetni. \u00c9s mint n\u00e1luk, az id\u0151k szele a spektakul\u00e1ris \u00e1rucikkek eset\u00e9ben is megh\u00f6kkent\u0151 fordulatot hozott a hazug \u00f6nigazol\u00e1sban. Eddig a teljesen \u00e1tlagos, mindennapi dolgok is, mint egy aut\u00f3, egy p\u00e1r cip\u0151 vagy egy szociol\u00f3giai doktor\u00e1tus, \u00fagy ker\u00fcltek felmutat\u00e1sra, mint rendk\u00edv\u00fcli javak, mint a kulcs egy fels\u0151bbrend\u0171, egyenesen kiv\u00e9teles l\u00e9thez. Ma viszont a spekt\u00e1kulum k\u00e9nytelen olyan dolgokat \u00e1tlagosk\u00e9nt \u00e9s mindennapik\u00e9nt bemutatni, amelyek t\u00e9nylegesen rendk\u00edv\u00fcliv\u00e9 lettek. Ez itt vajon keny\u00e9r? bor? paradicsom? toj\u00e1s? h\u00e1z? v\u00e1ros? Persze, hogy nem azok, miut\u00e1n bizonyos bels\u0151 \u00e1talakul\u00e1sok l\u00e1ncolata k\u00f6vetkezt\u00e9ben, amelyek r\u00f6vid t\u00e1von gazdas\u00e1gilag hasznosak voltak azoknak, akikn\u00e9l a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6k \u00f6sszepontosulnak, csak a nev\u00fck \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt a k\u00fclsej\u00fck maradt v\u00e1ltozatlan, az \u00edz \u00e9s a tartalom elt\u0171nt bel\u0151l\u00fck. Ha biztos\u00edtanak is minket, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogyaszt\u00e1si javak vitathatatlanul megfelelnek hagyom\u00e1nyos elnevez\u00e9s\u00fcknek, a bizony\u00edt\u00e9k csak annyi, hogy nincs rajtuk k\u00edv\u00fcl m\u00e1s, ez\u00e9rt mindenf\u00e9le \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge elveszett. Miut\u00e1n \u00fagy int\u00e9zt\u00e9k, hogy csak nagyon kevesen tudj\u00e1k, hol tal\u00e1lhat\u00f3 az igazi, ha van m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n, a hamis\u00edtv\u00e1ny jogszer\u0171en veheti fel a kihalt eredeti nev\u00e9t. \u00c9s ugyanaz az elv, amely az emberi t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s lakhat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9t uralja, mindenfel\u00e9 kiterjed, eg\u00e9szen a k\u00f6nyvekig vagy a legfrissebb demokratikus l\u00e1tszatvit\u00e1kig, amelyeket a spekt\u00e1kulum mutogatni akar.<\/p>\r\n

A v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t \u00e9l\u0151 spektakul\u00e1ris uralom l\u00e9nyegi ellentmond\u00e1sa, hogy \u00e9ppen ott bukik el, ahol a leger\u0151sebb volt: a lapos anyagi kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amely sok m\u00e1s kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st kiz\u00e1rt, m\u00e9gis el\u00e9gs\u00e9gesnek \u00edt\u00e9lt\u00e9k arra, hogy fenntartsa a termel\u0151k-fogyaszt\u00f3k t\u00f6megeinek folyamatos ragaszkod\u00e1s\u00e1t. \u00c9s \u00e9ppen ezt az anyagi kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st szennyezte be, ezt nem adja meg t\u00f6bb\u00e9. A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma minden\u00fctt k\u00e9nyszerben, megt\u00e9veszt\u00e9sben, v\u00e9rben fogant, de boldog folytat\u00e1st \u00edg\u00e9rt. Azt hitte, szeretik. Ma m\u00e1r nem \u00edg\u00e9r semmit. Nem mondja t\u00f6bb\u00e9: \u201eami l\u00e1tszik, j\u00f3; ami j\u00f3, l\u00e1tszik\u201d. [20]<\/a> Csak annyit mond: \u201eEz van\u201d. Ny\u00edltan bevallja, hogy l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve t\u00f6bb\u00e9 nem reform\u00e1lhat\u00f3, b\u00e1rmennyire is alapterm\u00e9szete a v\u00e1ltoz\u00e1s, azaz minden egyes dolog \u00e1tv\u00e1ltoztat\u00e1sa valami rosszabb\u00e1. \u00c1ltal\u00e1ban v\u00e9ve minden ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t elvesztette \u00f6nmag\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\r\n

A hatalom szak\u00e9rt\u0151i, meg az \u00f6sszes sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00fck permanens multidiszciplin\u00e1ris konz\u00edliumokon dugj\u00e1k \u00f6ssze a fej\u00fcket, hogy m\u00f3dot tal\u00e1ljanak, ha nem is a beteg t\u00e1rsadalom meggy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra, de legal\u00e1bb arra, hogy ak\u00e1r a k\u00f3m\u00e1n t\u00fal is fenntarts\u00e1k az \u00e9let l\u00e1tszat\u00e1t, ahogy Franc\u00f3n\u00e1l vagy Boumedi\u00e8ne-n\u00e9l. Van egy r\u00e9gi toszk\u00e1n n\u00e9pdal, amely gyorsabban \u00e9s b\u00f6lcsebben z\u00e1rja le a k\u00e9rd\u00e9st: E la vita non \u00e8 la morte, E la morte non \u00e8 la vita, La canzone e gi\u00e0 finita. <\/em>[21]<\/a><\/p>\r\n

Aki figyelmesen elolvassa a k\u00f6nyvemet, l\u00e1tni fogja, hogy nem ad semmif\u00e9le biztos\u00edt\u00e9kot a forradalom gy\u0151zelm\u00e9re, sem a hadm\u0171veletek hossz\u00e1ra n\u00e9zv\u00e9st, sem arra, hogy milyen r\u00f6g\u00f6s utakat kell majd v\u00e9gigj\u00e1rnia, de a legkev\u00e9sb\u00e9 a forradalomnak azon k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, amivel f\u00e9lv\u00e1llr\u00f3l hivalkodni szokott: hogy mindenkinek elhozza a t\u00f6k\u00e9letes boldogs\u00e1got. A magam felfog\u00e1s\u00e1t\u00f3l, amely t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s strat\u00e9giai, az \u00e1ll legt\u00e1volabb, hogy az \u00e9letet puszt\u00e1n az\u00e9rt, mert \u00edgy volna kellemes mindenkinek, valamif\u00e9le f\u00e1jdalom \u00e9s gonoszs\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli idillnek t\u00e9telezzem; s \u00edgy teh\u00e1t azt sem gondolom, hogy n\u00e9h\u00e1ny nagyt\u0151k\u00e9s \u00e9s vezet\u0151 vissza\u00e9l\u00e9sei voln\u00e1nak az egyed\u00fcli okai sokak nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1nak. Mindenki a maga szerencs\u00e9j\u00e9nek kov\u00e1csa, \u00e9s amint a t\u00e9tlens\u00e9g veti \u00e1gy\u00e1t, \u00fagy alussza \u00e1lm\u00e1t. Az oszt\u00e1lyt\u00e1rsadalom katasztrofikus sz\u00e9thull\u00e1s\u00e1nak legnagyobb eredm\u00e9nye, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r \u00e9rtelm\u00e9t veszti a r\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s, hogy az emberek t\u00f6megei val\u00f3ban szeretik-e a szabads\u00e1got: mert mostant\u00f3l k\u00e9nytelenek lesznek szeretni.<\/p>\r\n

J\u00f3l tessz\u00fck, ha felismerj\u00fck a forradalom neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t \u00e9s hatalmas feladatait, ha egy oszt\u00e1lyn\u00e9lk\u00fcli t\u00e1rsadalmat akarunk l\u00e9trehozni \u00e9s fenntartani. Elkezdeni nem neh\u00e9z: b\u00e1rhol, ahol az auton\u00f3m prolet\u00e1rok gy\u0171l\u00e9sei, nem ismerve el semmilyen rajtuk k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 hatalmat vagy tulajdont, \u00e9s minden t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s specializ\u00e1ci\u00f3 f\u00f6l\u00e9 helyezve a maguk akarat\u00e1t, megsz\u00fcntetik az egy\u00e9nek, az \u00e1rugazdas\u00e1g, az \u00e1llam elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. De gy\u0151zni csak akkor fog, ha egyetemes \u00e9rv\u00e9nyt szerez, nem hagyva semmi teret az elidegenedett t\u00e1rsadalom semmilyen t\u00fal\u00e9l\u0151 form\u00e1j\u00e1nak. Akkor elj\u00f6n egy \u00faj Ath\u00e9n vagy Firenze, amely m\u00e1r senkit sem vet ki mag\u00e1b\u00f3l \u00e9s a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9ig \u00e9r; \u00e9s amely, legy\u0151zv\u00e9n minden ellens\u00e9g\u00e9t, v\u00e9gre boldogan adhatja \u00e1t mag\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9let val\u00f3di megosztotts\u00e1g\u00e1nak \u00e9s v\u00e9gtelen visz\u00e1lyainak.<\/p>\r\n

Ki hihetne m\u00e9g enn\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 radik\u00e1lisan realista dologban? A nyomorult \u00e9s nevets\u00e9ges jelen minden terve \u00e9s eredm\u00e9nye f\u00f6l\u00f6tt ott vir\u00edt a felirat: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin<\/em>, [22]<\/a> amely az ill\u00fazi\u00f3 minden v\u00e1rosa elker\u00fclhetetlen buk\u00e1s\u00e1t hirdeti. E t\u00e1rsadalom napjai megsz\u00e1ml\u00e1ltattak; \u00e9rvei \u00e9s \u00e9rdemei megm\u00e9rettek \u00e9s k\u00f6nny\u0171nek tal\u00e1ltattak; lakosai k\u00e9t p\u00e1rtra szakadtak, \u00e9s az egyik a pusztul\u00e1s\u00e1t akarja.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Alain de Benoist (1943), jobboldali \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, politika-filoz\u00f3fus; a k\u00e9rd\u00e9ses m\u0171 v\u00e9lhet\u0151leg a Vu de droite. Anthologie critique des id\u00e9es contemporaines.<\/em> (Paris: Copernic, 1978)<\/p>\r\n

[2]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Carl von Clausewitz: Der Feldzug von 1815 in Frankreich.<\/em> Berlin, 1835.<\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 \u201e… az olyan elm\u00e9let, m\u00e9gha hamis is, amely \u00fagy t\u0171nik<\/em>, mintha el\u00e9gs\u00e9gesen igaz volna ahhoz, hogy elind\u00edtsa a prolet\u00e1rok l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t, m\u00e1r mag\u00e1ban <\/em>j\u00f3 dolog volna.\u201d Guy Debord levele Paolo Salvadorinak, 1979. febru\u00e1r 7.<\/p>\r\n

[4]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Mosca dei Lambertinek tulajdon\u00edtott mond\u00e1s, Dant\u00e9t\u00f3l id\u00e9zve: \u201eS egy m\u00e1sik ottan \u2013 mindk\u00e9t keze csonka \u2013 \/ karja csut\u00e1it a fekete l\u00e9gbe \/ emelte, hogy a v\u00e9r arc\u00e1ba csorga, \/ s \u00abNe feledkezz el Mosc\u00e1r\u00f3l se\u00bb \u2013 k\u00e9rte \u2013 \/ \u00ab\u00e9n mondtam, jaj! hogy: F\u0151dolog a tett<\/em>, \/ s ez hozott \u00e1tkot a toszk\u00e1ni n\u00e9pre.\u00bb\u201d (Dante: Isteni sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k<\/em>. Pokol, 28. \u00e9nek, saj\u00e1t kiemel\u00e9s)<\/p>\r\n

[5]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 A d\u00e9passement<\/em>, ahogy azt A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/em> vil\u00e1goss\u00e1 teszi (191. t\u00e9zis), a hegeli dialektische Aufhebung<\/em> magyarra \u201emegsz\u00fcntetve-meg\u0151rz\u00e9s\u201d-k\u00e9nt (Szemere Samu) ford\u00edtott fogalm\u00e1nak k\u00f6zel\u00edt\u00e9se. A ford\u00edt\u00e1sk\u00e9nt szint\u00e9n haszn\u00e1latos meghalad\u00e1s<\/em>-t itt a jobb olvashat\u00f3s\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt v\u00e1lasztottam.<\/p>\r\n

[6]<\/a> \u00a0\u00a0 V.\u00f6.: \u201eHa teh\u00e1t elolvasn\u00e1k a k\u00f6nyvecsk\u00e9t, l\u00e1thatn\u00e1k, hogy a 15 \u00e9v alatt, melyet a korm\u00e1nyz\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val t\u00f6lt\u00f6ttem, nem t\u00e9tlenkedtem, \u00e9s nem j\u00e1tszottam…\u201d (Niccol\u00f3 Machiavelli, 216. lev\u00e9l, Francesco Vettorinak, 1513. december 10. in: K\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g<\/em>, (12) 1. (2012) 38. (Sztupkai Benj\u00e1min ford\u00edt\u00e1sa)<\/p>\r\n

[7]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 \u201e[a dialektika] Racion\u00e1lis alakj\u00e1ban a polg\u00e1rs\u00e1gnak \u00e9s doktrin\u00e9r sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3inak botr\u00e1nkoz\u00e1s \u00e9s sz\u00f6rny\u0171s\u00e9g, mert a fenn\u00e1ll\u00f3nak pozit\u00edv meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9be egy\u00fattal tagad\u00e1s\u00e1nak, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 pusztul\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t is belefoglalja, minden l\u00e9trej\u00f6tt form\u00e1t a mozg\u00e1s folyamat\u00e1ban fog fel, teh\u00e1t m\u00faland\u00f3 oldal\u00e1r\u00f3l is, semmi el\u0151tt meg nem hajlik, l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve kritikus \u00e9s forradalm\u00e1r.\u201d (Marx: Ut\u00f3sz\u00f3 A t\u0151ke<\/em> m\u00e1sodik n\u00e9met kiad\u00e1s\u00e1hoz. MEM 23, 20. o.)<\/p>\r\n

[8]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Aldo Mor\u00f3t, az olasz Kereszt\u00e9nydemokrata P\u00e1rt (DC) eln\u00f6k\u00e9t, t\u00f6bb alkalommal minisztereln\u00f6k\u00f6t, 1978. m\u00e1rcius 16-\u00e1n rabolta el a V\u00f6r\u00f6s Brig\u00e1dok nev\u0171 olasz sz\u00e9ls\u0151baloldali terrorszervezet. 55 napig tartott\u00e1k fogva, ez id\u0151 alatt a Brig\u00e1dok titkos t\u00e1rgyal\u00e1son hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, majd \u00e9let\u00e9\u00e9rt cser\u00e9be a hat\u00f3s\u00e1gokt\u00f3l 16 fogs\u00e1gban l\u00e9v\u0151 t\u00e1rsuk szabadon bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetelt\u00e9k. Holttest\u00e9t R\u00f3ma belv\u00e1ros\u00e1ban, egy parkol\u00f3 aut\u00f3 csomagtart\u00f3j\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg1978. m\u00e1jus 9-\u00e9n.<\/p>\r\n

[9]<\/a>\u00a0\u00a0\u00a0 Az eredeti kett\u0151s jelent\u00e9s itt elveszik: a mouton <\/em>a francia b\u00f6rt\u00f6n-arg\u00f3ban \u201et\u00e9gl\u00e1t\u201d is jelent, a val\u00f3di foglyok k\u00f6z\u00e9 \u00fcltetett hamis foglyot, aki a bizalmas besz\u00e9lget\u00e9sekr\u0151l jelent.<\/p>\r\n

[10]<\/a>\u00a0 Roman Vaclavovics Malinovszkij (1876-1918), bolsevik politikus, az Ohrana (a c\u00e1ri titkosrend\u0151rs\u00e9g) \u00fcgyn\u00f6ke. A c\u00e1ri rend\u0151rs\u00e9g az \u0151 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tart\u00f3ztatta le t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Szt\u00e1lint 1913-ban, de fontos szerepe volt az Orosz Szoci\u00e1ldemokrata Munk\u00e1sp\u00e1rt szakad\u00e1s\u00e1ban is, amit az Ohrana t\u00e1mogatott. Miut\u00e1n lebukott, \u00e9s Lenin bizalm\u00e1t is elvesztette, a bolsevikok 1918-ban elfogt\u00e1k \u00e9s r\u00f6vid elj\u00e1r\u00e1st k\u00f6vet\u0151en agyonl\u0151tt\u00e9k. (Wikipedia)<\/p>\r\n

[11]<\/a>\u00a0 Jevno vagy Yevno Azef, kett\u0151s \u00fcgyn\u00f6k, az Ohrana bes\u00fag\u00f3ja \u00e9s az Eszer p\u00e1rt egyik vezet\u0151je, mindk\u00e9t oldalon sz\u00e1mos politikai mer\u00e9nylet felel\u0151se, szervez\u0151je. Miut\u00e1n lebuktatt\u00e1k, a kommunist\u00e1k bossz\u00faja el\u0151l 1909-ben k\u00fclf\u00f6ldre menek\u00fclt, ahol elt\u0171nt szem el\u0151l, majd 1918-ban Berlinben, a moabiti b\u00f6rt\u00f6nben hunyt el. A Sztolipin elleni 1911-es mer\u00e9nyletben minden val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint nem volt szerepe. (l\u00e1sd Bebesi Tam\u00e1s: \u201eEgy sikeres orosz kett\u0151s\u00fcgyn\u00f6k a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l: Jevno Azef\u201d, in: K\u00e9mek, \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k, bes\u00fag\u00f3k <\/em>\u2013 Az \u00f3kort\u00f3l Mata Hariig<\/em>, Mediawave Konferenci\u00e1k VI. Szombathely, 2014.<\/p>\r\n

[12]<\/a>\u00a0 1976. j\u00falius 10-\u00e9n az \u00e9szak-olasz kisv\u00e1ros, Meda mellett robban\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a Hoffmann\u2013La Roche Givaudan vegyi gy\u00e1rtelep\u00e9n, \u00e9s jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 dioxin g\u00e1z (amelyet az USA a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00faban lombtalan\u00edt\u00f3 vegyi fegyverk\u00e9nt vetett be) ker\u00fclt a leveg\u0151be. A dioxin n\u00e9h\u00e1ny mikrogrammnyi mennyis\u00e9gben is hal\u00e1los m\u00e9rgez\u00e9st okoz. Mivel a k\u00e1ros hat\u00e1sok legs\u00falyosabban Seves\u00f3t \u00e9rintett\u00e9k, a baleset e kisv\u00e1ros nev\u00e9vel ker\u00fclt be az ipari katasztr\u00f3f\u00e1k t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. (Wikipedia)<\/p>\r\n

[13]<\/a>\u00a0 Soci\u00e9t\u00e9 Internationale des Multinationales<\/em>;<\/em> a V\u00f6r\u00f6s Brig\u00e1dok saj\u00e1t k\u00f6zlem\u00e9nyeiben val\u00f3j\u00e1ban Stati Imperialisti delle Multinazionali<\/em> (multinacion\u00e1lis v\u00e1llalatok imperialista \u00e1llamai) szerepel, V.\u00f6.: http:\/\/www.scudit.net\/mdmoro_com1.htm<\/a> (utols\u00f3 el\u00e9r\u00e9s: 2022. okt. 24.), a Debord \u00e1ltal hozott felold\u00e1snak nincs nyoma az interneten.<\/p>\r\n

[14]<\/a>\u00a0 Utal\u00e1s Machiavelli szavaira: \u201eAki zsarnoks\u00e1got alap\u00edt \u00e9s nem \u00f6li meg Brutust, vagy aki k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got alap\u00edt \u00e9s nem \u00f6li meg Brutust a fiaival egy\u00fctt, nem sok\u00e1ig tartja meg a hatalm\u00e1t.\u201d (Debord hivatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli megjegyz\u00e9se, lsd. http:\/\/www.notbored.org\/debord-7February1979.html)<\/p>\r\n

[15]<\/a>\u00a0 Val\u00f3s\u00e1gh\u0171 jelent\u00e9s a kapitalizmus megment\u00e9s\u00e9nek utols\u00f3 es\u00e9ly\u00e9r\u0151l Olaszorsz\u00e1gban <\/em>(\u201eRapporto veridico sulle ultime opportunit\u00e1 di salvare il capitalismo in Italia.\u201d Milano: Scotti Camuzi, 1975.) \u2013 a situacionista Gianfranco Sanguinetti \u00e1ltal Censor \u00e1ln\u00e9ven \u00edrt pamflet. A k\u00e9pzeletbeli Censor r\u00e9gim\u00f3di olasz konzervat\u00edv arisztokrata, aki l\u00e9nyeg\u00e9ben a situacionista t\u00e1rsadalomkritika d\u00e9tournement<\/em>-j\u00e1val figyelmezteti a t\u00e1rsadalmi elitet a k\u00f6zelg\u0151 forradalomra. A pamfletet az olasz t\u00e1rsadalmi elit t\u00f6bb mint 500 tagj\u00e1nak post\u00e1zt\u00e1k. (http:\/\/www.notbored.org\/censor.html)<\/p>\r\n

[16]<\/a>\u00a0 Milano: Bompiani, 1978.<\/p>\r\n

[17]<\/a>\u00a0 A \u201eszt\u00e1linist\u00e1k\u201d kifejez\u00e9st Debord itt mindig az Olasz Kommunista P\u00e1rtra haszn\u00e1lja.<\/p>\r\n

[18]<\/a>\u00a0 A compromesso storico <\/em>az Enrico Berlinguer vezette OKP (a korabeli olaszt politika m\u00e1sik legnagyobb t\u00e1mogatotts\u00e1g\u00fa p\u00e1rtja a Kereszt\u00e9nydemokrata P\u00e1rt – DC – mellett) k\u00eds\u00e9rlete volt kit\u00f6rni a k\u00e9nyszer\u0171 ellenz\u00e9ki szerepb\u0151l, amit a kereszt\u00e9nydemokrata minisztereln\u00f6k, Aldo Moro t\u00e1mogatott. Mag\u00e1ba foglalta, hogy az OKP ny\u00edltan el\u00edt\u00e9li a szt\u00e1linizmust \u00e9s a Szovjetuni\u00f3t, elind\u00edtva ezzel az „eurokommunizmus” ir\u00e1nyvonal\u00e1t, \u00e9s \u00edgy a kereszt\u00e9nydemokrat\u00e1k beengedik a parlamenti t\u00f6bbs\u00e9gbe. A kompromisszumot t\u00f6bb politikai er\u0151, a radik\u00e1lis baloldal \u00e9s az \u00f6nmag\u00e1t annak deklar\u00e1l\u00f3 V\u00f6r\u00f6s Brig\u00e1dok mellett a DC Giulio Andreotti vezette jobboldali sz\u00e1rnya, \u00e9s a baloldal k\u00e9pviselet\u00e9re \u00e1csing\u00f3z\u00f3 Olasz Szocialista P\u00e1rt is t\u00e1madta. A m\u00e1ig k\u00f6zk\u00e9zen forg\u00f3 elm\u00e9let szerint ut\u00f3bbiaknak is szerepe volt Moro elrabl\u00e1s\u00e1ban majd kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

[19]<\/a>\u00a0 V.\u00f6. „Tudom. Tudom a puccs felel\u0151seinek a nev\u00e9t. (…) Tudom. De nincs bizony\u00edt\u00e9kom.” Pier Paolo Pasolini, „Che cos’\u00e8 questo golpe?” in: Corriere della sera, <\/em>1974. november 14. Pasolini egyik legkeser\u0171bb \u00e9s legnagyobb port kavart, szinte napra egy \u00e9vvel a hal\u00e1la el\u0151tt \u00edrott \u00fajs\u00e1gcikke, amelyben retorikus form\u00e1ban felsorolja, hogy milyen \u00e1llami vagy \u00e1llamk\u00f6zeli \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sekkel van tiszt\u00e1ban; \u00e9s hogy mi\u00e9rt nem oszthatja meg a tud\u00e1s\u00e1t. K\u00f6tetben: Scritti corsari<\/em>, Garzanti, 1975.<\/p>\r\n

[20]<\/a>\u00a0 G. Debord: A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma.<\/em> 12. t\u00e9zis; v.\u00f6.: \u201eAmi \u00e9szszer\u0171, az val\u00f3s\u00e1gos; s ami val\u00f3s\u00e1gos, az \u00e9szszer\u0171\u201d, G. W. F. Hegel: A jogfiloz\u00f3fia alapvonalai.<\/em> Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, Bp. 1972, 20. o. (ford. Szemere Samu)<\/p>\r\n

[21]<\/a>\u00a0 \u201e\u00c9s az \u00e9let nem a hal\u00e1l \/ \u00c9s a hal\u00e1l nem az \u00e9let \/ V\u00e9ge m\u00e1r a dalnak.\u201d<\/p>\r\n

[22]<\/a>\u00a0 \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g, D\u00e1niel pr\u00f3f\u00e9ta k\u00f6nyve, 5. fejezet<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Debord mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   Ennek az 1967 v\u00e9g\u00e9n P\u00e1rizsban megjelent k\u00f6nyvnek tucatnyi orsz\u00e1gban publik\u00e1lt\u00e1k m\u00e1r ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u2013 gyakran egy nyelven t\u00f6bbet is rendeltek a verseng\u0151 kiad\u00f3k \u2013, \u00e9s ezek szinte kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl rosszak. Az els\u0151 ford\u00edt\u00e1sok minden\u00fctt olyan pontatlanok voltak, hogy szinte k\u00f6z\u00fck nem volt az eredetihez, a portug\u00e1l \u00e9s tal\u00e1n a d\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2025637","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025637","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2025637"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025637\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2025695,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2025637\/revisions\/2025695"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2025637"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2025637"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2025637"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}