{"id":2026357,"date":"2022-12-05T21:01:35","date_gmt":"2022-12-05T20:01:35","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2026357"},"modified":"2022-12-05T21:18:32","modified_gmt":"2022-12-05T20:18:32","slug":"egy-szituacionista-acelszobrasz-kozmologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/egy-szituacionista-acelszobrasz-kozmologiaja\/","title":{"rendered":"Egy szitu\u00e1cionista ac\u00e9lszobr\u00e1sz kozmol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

Gr\u00f3f Ferenc duna\u00fajv\u00e1rosi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa els\u0151 pillant\u00e1sra az \u00faj \u0171rkorszak vil\u00e1g\u00e1ba vezeti be az \u00e9rdekl\u0151d\u0151t, de a c\u00edm \u2014<\/i> Bele\u00e9rtve a Holdat \u00e9s m\u00e1s \u00e9gitesteket<\/em> \u2014<\/i> saj\u00e1tos tipogr\u00e1fi\u00e1ja m\u00e1r sejteti azt is, hogy az egykori Societ\u00e9 R\u00e9aliste oszlopos tagja val\u00f3j\u00e1ban spektr\u00e1lisan sz\u00e9tszedi, dekonstru\u00e1lja a New Space Age gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 v\u00edzi\u00f3it, a SpaceX, a Blue Origin \u00e9s a NASA tetszet\u0151s \u00e1lmait. A kritikai tipogr\u00e1fia a Gr\u00f3f \u00e1ltal kital\u00e1lt Haymarket Square bet\u0171t\u00edpussal a szocializmus kapitalista \u201e\u0151st\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez\u201d, az amerikai munk\u00e1smozgalom h\u0151skor\u00e1hoz vezet, a Societ\u00e9 R\u00e9aliste kritikai kartogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l pedig kritikai asztron\u00f3mia lesz, amit r\u00f6gt\u00f6n jelez is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik antr\u00e9jak\u00e9nt \u00e9rthet\u0151 Cianom\u00e9ter<\/em>. Az \u0171r startupok sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1t \u00e1b\u00e9c\u00e9rendben lek\u00e9pez\u0151 cianom\u00e9ter ugyanis nem a l\u00e9gk\u00f6r vastags\u00e1g\u00e1t mutatja, hanem azt, hogy egyes c\u00e9gek milyen k\u00e9k sz\u00ednt v\u00e1lasztanak term\u00e9keik marketingj\u00e9hez, milyen k\u00e9ks\u00e9ggel reprezent\u00e1lj\u00e1k magukat az \u0171rkutat\u00e1s \u00e9s a terraform\u00e1l\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ban. A m\u00e1sik antr\u00e9 az \u0170rkorszak ABC<\/em> k\u00f6rbe rendezett latin \u00e1b\u00e9c\u00e9je, ahol a bet\u0171k fels\u0151 fele kirep\u00fcl, kirajzik az \u0171rbe. Ennek az abszurd, gyakorlatilag olvashatatlan \u00e1b\u00e9c\u00e9nek a szellem\u00e9ben a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r sz\u00e1mos pontj\u00e1n megjelenik egy-egy k\u00e9prejtv\u00e9ny is a Nemzeti \u0171rprogramok<\/em> allegorikus embl\u00e9m\u00e1jak\u00e9nt. [1]<\/a><\/p>\r\n

Gr\u00f3f ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa teh\u00e1t a rejtv\u00e9nyek szellem\u00e9ben indul, \u00e9s nem kev\u00e9s h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1st \u00e9s\/vagy kutat\u00e1st v\u00e1r el a l\u00e1togat\u00f3t\u00f3l. A Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zet legnagyobb ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ter\u00e9ben az \u00faj c\u00e9ges m\u00e9rt\u00e9k, a startup cianom\u00e9ter sz\u00edneiben f\u00fcrd\u0151 \u00e9gitestek k\u00e9pei uralj\u00e1k<\/a> a l\u00e1tv\u00e1nyt. Az \u0171rutaz\u00e1s legismertebb c\u00e9lpontjai, a Mars \u00e9s a Hold, illetve a kev\u00e9sb\u00e9 ismert Psyche aszteroida a k\u00e9k k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1rnyalataiban<\/a> jelennek meg, ami azt az ill\u00fazi\u00f3t kelti, mintha m\u00e1r lenne rajtuk l\u00e9gk\u00f6r \u00e9s v\u00edz. A Cianom\u00e9ter<\/em> sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1nak alkalmaz\u00e1sa \u00e1tt\u00e9telesen<\/a> arra utal, hogy \u00fagy l\u00e1tjuk a val\u00f3s\u00e1got, ahogy azt a c\u00e9gek l\u00e1ttatj\u00e1k vel\u00fcnk: a per pillanat m\u00e9g meglehet\u0151sen ut\u00f3pisztikus terraform\u00e1l\u00e1s val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lik a molin\u00f3szer\u0171 k\u00e9peken. Az \u00e9gitestek mellett nagym\u00e9ret\u0171 k\u00e9pi reprezent\u00e1ci\u00f3t kapott a K\u00e9k kozmikus h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s<\/em>, a Vil\u00e1g\u0171rszerz\u0151d\u00e9s<\/em>, valamint a NewSpace Blue<\/em> \u00e9s a K\u00e9k atmoszf\u00e9ra<\/em> is. A kozmikus mikrohull\u00e1m\u00fa h\u00e1tt\u00e9rsug\u00e1rz\u00e1s az Univerzum val\u00f3di nagys\u00e1g\u00e1t (adatokkal igazolhat\u00f3 kor\u00e1t \u00e9s kiterjed\u00e9s\u00e9t) k\u00e9pezi le, az 1967-es Vil\u00e1g\u0171rszerz\u0151d\u00e9s a j\u00f3l ismert, \u201er\u00e9gi\u201d \u0171rkorszak demokratikus meg\u00e1llapod\u00e1sa, a NewSpace kifejez\u00e9s pedig ezzel szemben a kozmosz privatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t vet\u00edti el\u0151re.<\/p>\r\n

A Vil\u00e1g\u0171rszerz\u0151d\u00e9s jelene ez\u00e9rt is lesz a szinte tot\u00e1lis kop\u00e1s, hiszen Gr\u00f3f a saj\u00e1t verzi\u00f3j\u00e1n csak a k\u00f6zpontoz\u00e1st tartja meg a sz\u00f6vegb\u0151l, maga a sz\u00f6veg, a demokratikus meg\u00e1llapod\u00e1s elt\u0171nik<\/a>, mintha m\u00e1r senki se eml\u00e9kezne arra, hogy az \u0171r nem lehet a fegyverkez\u00e9s \u00e9s a nemzet\u00e1llamok verseng\u00e9s\u00e9nek terepe. Azok helyett azonban ma m\u00e1r j\u00f6nnek a multinacion\u00e1lis c\u00e9gek: a K\u00e9k atmoszf\u00e9ra<\/em> l\u00e9gk\u00f6r\u00e9ben v\u00e9lhet\u0151en ez\u00e9rt k\u00f6sz\u00f6n vissza NewSpace startupok spektruma. A K\u00e9k Hold<\/em> \u00e9s a K\u00e9k Mars<\/em> l\u00e1tv\u00e1nya val\u00f3di felv\u00e9telekre \u00e9p\u00fcl, a K\u00e9k Psyche<\/em> k\u00e9pe viszont a modern kozmol\u00f3gi\u00e1ban elterjedt koncept rajz, hiszen a NASA 2026-ra tervez oda\u00e9rni \u00e9s felm\u00e9rni a j\u00f3r\u00e9szt t\u00f6m\u00f6r f\u00e9m (vas-nikkel) aszteroid\u00e1t, ami a maga nem\u00e9ben a legnagyobb \u00e9gitest a Mars \u00e9s a Jupiter k\u00f6z\u00f6tti \u00f6vezetben. A Pscyhe ak\u00e1r az \u0171r kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1nak egyik szimbolikus alakzata is lehetne, hiszen elk\u00e9peszt\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9s gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 nyersanyagot rejt mag\u00e1ban, \u00e9s ekk\u00e9nt a modern kapitalista \u0171rkutat\u00e1s lelk\u00fclet\u00e9t, illetve drive-jait is jelk\u00e9pezheti.<\/p>\r\n

A terraform\u00e1l\u00e1s fikt\u00edv \u00e9s ironikus m\u00fazeumak\u00e9nt jelenik meg a fenti, nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r pengefal\u00e1nak \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban<\/a> a K\u00e9k Mars m\u00fazeum<\/em>. [2]<\/a> A v\u00f6r\u00f6s bolyg\u00f3 terraform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ac\u00e9l eml\u00e9kt\u00e1rgyai<\/a> ugyanis nem sp\u00e9ci robotok \u00e9s gigantikus berendez\u00e9sek, hanem fura, korrod\u00e1lt \u00e9s deform\u00e1lt szersz\u00e1mok, illetve hangvill\u00e1k \u00e9s monolitok, melyek gyan\u00fasan eml\u00e9keztetnek trapezoid posztamensekre is. R\u00e1ad\u00e1sul ezek a r\u00e9szben t\u00fals\u00e1gosan is egyszer\u0171, r\u00e9szben meg t\u00fals\u00e1gosan is elvont, illetve titokzatos t\u00e1rgyak egy k\u00e9kes sz\u00ednekben j\u00e1tsz\u00f3, nom\u00e1d hat\u00e1st kelt\u0151 pl\u00e9den<\/a> jelennek meg, amelynek sz\u00ednvil\u00e1ga rezon\u00e1l a nem messze f\u00fcgg\u0151 NewSpace Blue<\/em> szellemis\u00e9g\u00e9re. A terraform\u00e1l\u00e1s ut\u00f3pi\u00e1it \u00e9s gazdas\u00e1gi logik\u00e1j\u00e1t is jelk\u00e9pez\u0151 NewSpace Blue<\/em> az egykori \u00fajrealizmust (Nouveau R\u00e9alisme) \u00e9s Yves Klein munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is megid\u00e9zheti, hiszen az ironikusan megszem\u00e9lyes\u00edtett, illetve kisaj\u00e1t\u00edtott fogyaszt\u00f3i-ipari kult\u00far\u00e1t, Klein lev\u00e9dett saj\u00e1t sz\u00edn\u00e9t, az International Klein Blue-t v\u00e1ltja fel a NewSpace Blue<\/em> c\u00e9ges szimbolik\u00e1ja, ahol a sz\u00ednek m\u00e1r nem \u00e9rzelmeket \u00e9s szellemi \u00e9rt\u00e9keket, hanem gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeket jelen\u00edtenek meg.<\/p>\r\n

A pengefal m\u00e1sik oldal\u00e1n Gr\u00f3f monokr\u00f3m t\u00e1blak\u00e9pei (A k\u00e9k \u00e1rnyalatai<\/em>) is a c\u00e9ges k\u00e9keket viszik \u00e1t<\/a> a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9neti birodalm\u00e1ba, hiszen a radik\u00e1lis fest\u00e9szeten, a fens\u00e9ges amerikai sz\u00edn mez\u0151k\u00f6n (Color Field Painting) \u00e9s az absztrakt expresszionizmuson \u00e1t visszavezetnek eg\u00e9szen Malevics szuprematizmus\u00e1ig \u00e9s a szovjet avantg\u00e1rd kozmikus absztrakci\u00f3j\u00e1ig. A F\u00f6ld terraform\u00e1l\u00e1sa<\/em> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny is els\u0151 pillant\u00e1sra egy gesztusfestm\u00e9nyre eml\u00e9keztet<\/a>, de Gr\u00f3f val\u00f3j\u00e1ban a F\u00f6ld 2021-es politikai t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t festi \u00e1t, illetve t\u00e9r\u00edti el a szitu\u00e1cionista d\u00e9tournement logik\u00e1j\u00e1nak szellem\u00e9ben. Koncentrikus k\u00e9kes strukt\u00far\u00e1k bor\u00edtj\u00e1k be ugyanis a F\u00f6ldet, amelyek felid\u00e9zhetik a c\u00e9ges log\u00f3kat \u00e9s \u00fczleti diagramokat, de magukat a bolyg\u00f3kat \u00e9s kering\u00e9si p\u00e1ly\u00e1ikat is, mik\u00f6zben az amerikai absztrakt expresszionizmus \u00e9s az eur\u00f3pai informel fel\u0151l n\u00e9zve mandal\u00e1kat is l\u00e1thatunk benn\u00fck.<\/p>\r\n

S\u0151t a terraform\u00e1l\u00e1s kifejez\u00e9s annyira er\u0151sen mag\u00e1val hozza a sci-fi kozmosz\u00e1t, hogy ak\u00e1r m\u00e9g t\u00e9rid\u0151 kapuknak is t\u0171nhetnek. Ebbe az ir\u00e1nyba mutat a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r legnagyobb kiterjed\u00e9s\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja is, a Bolyg\u00f3k\u00f6zi k\u00f6zeg<\/em>. \u00d6t talapzatra hegesztett ac\u00e9l gy\u0171r\u0171 \u00e9s \u00f6t sz\u00e9tv\u00e1gott \u00e9s eldeform\u00e1l\u00f3dott \u00edv helyezkedik el<\/a> ugyanis a padl\u00f3n, ami lehet egy fura naprendszer modell is c\u00e9ges k\u00e9kkel megfestett kering\u00e9si p\u00e1ly\u00e1kkal \u2014<\/i> a Naprendszernek ugyanis a Nappal \u00e9s a lemin\u0151s\u00edtett Plut\u00f3val egy\u00fctt t\u00edz komolyabb \u00e9giteste van. \u00c1m a sci-fi fel\u0151l nagyon er\u0151s a hiper\u0171r kapu asszoci\u00e1ci\u00f3ja is, amikor t\u00f6bbnyire koncentrikus gy\u0171r\u0171k vezetnek \u00e1t a f\u00e9nysebess\u00e9gn\u00e9l gyorsabb \u0171rutaz\u00e1st lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 hipert\u00e9rbe. Egy duna\u00fajv\u00e1rosi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9rben azonban az ilyen jelleg\u0171 asszoci\u00e1ci\u00f3kon t\u00fal meglehet\u0151sen mark\u00e1ns a minimalista ac\u00e9lszobr\u00e1szat vizualit\u00e1s\u00e1nak vonz\u00e1sa is, hiszen Csiky Tibor \u00e9s Buczk\u00f3 Gy\u00f6rgy, illetve \u2014<\/i> egy t\u00e1gabb kontextusban \u2014<\/i> Carl Andr\u00e9 \u00e9s Bernar Venet ipari hangulat\u00fa elvont testei a matematikai fens\u00e9ges hagyom\u00e1nyait igyekeztek moderniz\u00e1lni.<\/p>\r\n

A szobr\u00e1szati f\u00f3kusz \u00e9les\u00edti ki Gr\u00f3f kisebb m\u00e9ret\u0171, sarkokba telep\u00edtett plasztik\u00e1inak k\u00e9p\u00e9t is, amelyek a szitu\u00e1cionizmus \u00e9s a pszichogeogr\u00e1fia [3]<\/a> egy saj\u00e1tos, posztkommunista verzi\u00f3ik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek. Gr\u00f3f ugyanis a Dunaferr t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00fajraind\u00edtott Duna\u00fajv\u00e1rosi ac\u00e9lszobr\u00e1szati alkot\u00f3telepen k\u00e9sz\u00edtette el saj\u00e1tos kis bolyg\u00f3 plasztik\u00e1it, amelyek ugyan elt\u00f6rp\u00fclnek a nagy k\u00e9k bolyg\u00f3k k\u00e9pei mellett, de k\u00e9zzelfoghat\u00f3 t\u00f6meg\u00fck, rozsd\u00e1s realit\u00e1suk er\u0151teljes ellenp\u00f3lus\u00e1t adja a molin\u00f3k kozmikus \u00e9s ut\u00f3pisztikus, fens\u00e9ges, de \u00e1ls\u00e1gos k\u00e9ks\u00e9g\u00e9nek. A v\u00f6r\u00f6ses vasgoly\u00f3k ugyanis kiv\u00e1l\u00f3an (de a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is) harmoniz\u00e1lnak<\/a> a padl\u00f3 f\u00f6ldi eredet\u0171, tardosi \u201ev\u00f6r\u00f6s m\u00e1rv\u00e1ny\u201d bor\u00edt\u00e1s\u00e1val. A Gondwana<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 kis bolyg\u00f3 a F\u00f6ld m\u00faltj\u00e1t, az \u0151si d\u00e9li szuperkontinenst mutatja meg, illetve \u00e1tvitt \u00e9rtelemben az elveszett egys\u00e9gre utal<\/a>, hiszen Gondwana m\u00e9g j\u00f3val az ember korszaka el\u0151tt l\u00e9tezett. Vagyis azel\u0151tt, hogy kialakultak volna a mai kontinensek, majd azokon a nemzeti, majd a c\u00e9ges birodalmak. A NewSpace<\/em> f\u00f6ldg\u00f6mb viszont a F\u00f6ld jelen\u00e9t reprezent\u00e1lja, hiszen a f\u00f6ldk\u00e9regbe v\u00e9s\u0151d\u0151 t\u00e9rk\u00e9pen az \u00c9szak szinte tektonikus er\u0151vel koloniz\u00e1lja<\/a> D\u00e9lt. A Terra Nullius<\/em> (Senkif\u00f6ldje) bolyg\u00f3 pedig tal\u00e1n m\u00e1r a F\u00f6ld j\u00f6v\u0151j\u00e9t vet\u00edti<\/a> el\u0151re, amikor is m\u00e1r csak a F\u00f6ld k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 mesters\u00e9ges \u00e9gitestek p\u00e1ly\u00e1i rajzol\u00f3dnak ki tektonikus v\u00e1jatokk\u00e9nt a F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9n. Az Egy hold holdja<\/em> picit kil\u00f3g ebb\u0151l a kozmol\u00f3giai k\u00e9pb\u0151l, mert nem annyira bolyg\u00f3modellre, mint ink\u00e1bb szersz\u00e1mra, illetve fegyverk\u00e9nt is haszn\u00e1lhat\u00f3 koh\u00e1szati eszk\u00f6zre eml\u00e9keztet<\/a>.<\/p>\r\n

Az \u00faj nagy k\u00e9ks\u00e9g harm\u00f3ni\u00e1inak posztkommunista \u00e9s antikapitalista kritik\u00e1ja fel\u0151l v\u00e1lik \u00e9rthet\u0151v\u00e9 az als\u00f3 t\u00e9r m\u00e9g titokzatosabb vil\u00e1ga, ahol Breuer Marcell \u00e9s a bauhaus internacion\u00e1lis modernizmus\u00e1t id\u00e9z\u0151 \u00e1llv\u00e1nyokon politikai plak\u00e1tok l\u00f3gnak saj\u00e1tos bet\u0171t\u00edpussal, mely a munk\u00e1smozgalom m\u00faltj\u00e1ba vezet vissza \u00e9s k\u00f6zben a szitu\u00e1cionista ac\u00e9lszobr\u00e1sz pszich\u00e9j\u00e9nek m\u00e9lyr\u00e9tegeibe is elkalauzol. Itt der\u00fcl ki ugyanis, hogy milyen szocialista drive-ok hajtj\u00e1k Gr\u00f3f kozmol\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, milyen nyelven is besz\u00e9l val\u00f3j\u00e1ban az avantg\u00e1rd vasmunk\u00e1s. A Haymarket Square<\/em> ABC ugyanis a chicag\u00f3i munk\u00e1sok h\u00edres t\u00fcntet\u00e9s\u00e9nek (1886) val\u00f3s\u00e1g\u00e1t id\u00e9zi fel, ami t\u00f6bb rend\u0151r \u00e9s munk\u00e1s hal\u00e1l\u00e1val v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt. A fontok kiindul\u00f3pontj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 plak\u00e1tot alkot\u00f3 August Spies szocialista vasmunk\u00e1s lapszerkeszt\u0151t r\u00e1ad\u00e1sul t\u00f6bb t\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt egy er\u0151sen vitathat\u00f3 b\u0171nv\u00e1di elj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n v\u00e9gezt\u00e9k ki. Ezzel a bet\u0171t\u00edpussal vannak teh\u00e1t megsz\u00f6vegezve a fura cs\u0151b\u00fatorokon hever\u0151 plak\u00e1tok, avagy a Cathedral of Learning Gr\u00f3f-f\u00e9le kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se, \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, elt\u00e9r\u00edt\u00e9se, ami a Nemzetk\u00f6zi terem<\/em> c\u00edmre hallgat<\/a>. A hatalmas, katedr\u00e1lisszer\u0171 pittsburghi egyetemi \u00e9p\u00fclet\u00e9b\u0151l ugyanis Gr\u00f3f szerint nagyon hi\u00e1nyzik egy internacion\u00e1lis terem, mivel a tud\u00e1s hatalmas neog\u00f3tikus felh\u0151karcol\u00f3j\u00e1ban csak nemzeti termek vannak. Gr\u00f3f ut\u00f3pisztikus terve egyr\u00e9szt az internacion\u00e1lis bauhaus modernizmus vizu\u00e1lis nyelv\u00e9t gondolja \u00fajra, m\u00e1sr\u00e9szt egy saj\u00e1tos, egyszerre r\u00e9gies \u00e9s modern, neog\u00f3t \u201evasas\u201d bet\u0171t\u00edpussal besz\u00e9l hozz\u00e1nk, mik\u00f6zben elt\u00e9r\u00edtett \u00e9s fel\u00fcl\u00edrt politikai propagandak\u00e9pekkel igyekszik \u00fajraalkotni szimbolikus kapitalista val\u00f3s\u00e1gunkat, amelynek legitim\u00e1l\u00e1s\u00e1ban igencsak jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszik az oktat\u00e1s, illetve a tud\u00e1s \u00e9s a tudom\u00e1ny t\u00e1rsadalmi konstrukci\u00f3ja.<\/p>\r\n

A falakon viszont m\u00e1r egy m\u00e1sik install\u00e1ci\u00f3, egy m\u00e1sfajta aktivista kapitalizmus-kritika sz\u00f6vegei futnak: Das Kapital Raum2<\/sup><\/em> (2021). Marx T\u0151k\u00e9<\/em>j\u00e9nek n\u00e9gyzetre emelt, virtu\u00e1lis (2.0) tere jelenik meg, amely a multilevel marketinget \u00e9s az azt megalapoz\u00f3 Ponzi-s\u00e9m\u00e1t tekinti a kapitalista illuzionizmus kulcs\u00e1nak. Gr\u00f3f t\u00e1bl\u00e1i l\u00e9nyeg\u00e9ben szitu\u00e1cionista szemmel \u00e9rtelmezik \u00e1t a kapitaloc\u00e9n egyre ink\u00e1bb immateri\u00e1liss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 f\u00f6ldi val\u00f3s\u00e1g\u00e1t. [4]<\/a> A t\u00e1bl\u00e1s install\u00e1ci\u00f3 szellemi kiindul\u00f3pontja a Das Kapital Raum 1970-1977 <\/em>(1980), Joseph Beuys legend\u00e1s munk\u00e1ja a t\u0151kek\u00e9nt \u00e9rtelmezett m\u0171v\u00e9szettel, illetve annak r\u00e9szek\u00e9nt St.Auby Tam\u00e1s L\u00e9tminimum Standard Projektj\u00e9nek<\/em> kisaj\u00e1t\u00edtott t\u00e1bl\u00e1j\u00e1val. [5]<\/a> Gr\u00f3f hatv\u00e1nyozottan t\u0151k\u00e9s tere Beuys hetvenes \u00e9vekbeli munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak tov\u00e1bb gondol\u00e1sa 1989-en kereszt\u00fcl, azaz egyfajta ironikus kapitalista apote\u00f3zisa a posztkommunista \u00e1llapotnak, amely Charles Ponzi pil\u00f3taj\u00e1t\u00e9k s\u00e9m\u00e1j\u00e1nak nyomdokain imm\u00e1ron a Kryptokapital \u00e9gisze al\u00e1 ker\u00fclt, amit Gr\u00f3f \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a Kryptanubis mozgat. Az egyiptomi isten log\u00f3ja visszat\u00e9r a lenti t\u00e9r f\u00f6l\u00f6tti fenti kis t\u00e9rben is Anubisz f\u00e9m alakj\u00e1n, aki m\u00e1r nem a holtak birodalm\u00e1t \u0151rzi, hanem a kapitalizmus logik\u00e1j\u00e1t \u2014<\/i> Gyarapodjatok! \u2014<\/i> vigy\u00e1zza<\/a>. A fenti kis t\u00e9r m\u00e1sik fel\u00e9ben A Nap ut\u00e1n<\/em> a nap kommunista kultusz\u00e1t vizualiz\u00e1lja melankolikusan, hiszen az egykori szovjet tag\u00e1llamok z\u00e1szl\u00f3iban megjelen\u0151 felkel\u0151 napnak \u00e9s a szocialista felvil\u00e1gosod\u00e1snak imm\u00e1ron le\u00e1ldozott, a kommunizmus ide\u00e1i \u00e9s ut\u00f3pi\u00e1i a m\u00falt r\u00e9szei lettek, az uralmat \u00e1tvette a kapitalizmus komor \u00e9s embertelen, profitorient\u00e1lt logik\u00e1ja. Gr\u00f3f sportklubok z\u00e1szl\u00f3csk\u00e1ival reprezent\u00e1lja<\/a> az egykori tag\u00e1llamokat, melyek egy z\u00e1szl\u00f3s \u201esz\u00f6k\u0151k\u00fat\u201d k\u00f6r\u00fcl csoportosulnak a falakon, mintha egy szocialista klubot l\u00e1tn\u00e1nk: valamif\u00e9le elhagyatott helyet vagy ritk\u00e1n l\u00e1togatott m\u00fazeumot. A napos install\u00e1ci\u00f3 mellett az Imigyen sz\u00f3la Anubisz<\/em> eml\u00e9km\u0171 a s\u00f6t\u00e9t er\u0151k, az elm\u00fal\u00e1s, avagy Anubisz jelenlegi kultusz\u00e1t vizualiz\u00e1lja. A hal\u00e1l sak\u00e1listene ugyanis \u00faj Zarathustrak\u00e9nt, az \u00faj c\u00e9ges \u0171rkorszak fels\u0151bbrend\u0171, amor\u00e1lis emberek\u00e9nt sz\u00f3l hozz\u00e1nk, \u00e9s csak annyit mond: Gyarapodjatok! A munk\u00e1smozgalom szocialista m\u00e1rt\u00edrjai \u00e9s kommunista m\u00edtoszai ma m\u00e1r csak a glob\u00e1lis kapitalista T\u0151ke s\u00f6t\u00e9t, pokoli, kiberg\u00f3tikus vil\u00e1g\u00e1ban l\u00e9teznek, ahol szinte mindent az anyagi \u00e9s emberi er\u0151forr\u00e1sok kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1nak logik\u00e1ja mozgat. [6]<\/a> Korunk melankolikus vasmunk\u00e1sa, Anubisz szobr\u00e1nak \u00e9s Kripto-Anubisz log\u00f3j\u00e1nak megalkot\u00f3ja pedig a jelen s\u00f6t\u00e9t \u00f6kol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t [7]<\/a> terjeszti ki a kozmol\u00f3gi\u00e1ra, ami ugyancsak a kapitaloc\u00e9n realit\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, amelyben m\u00e1r csak n\u00e9h\u00e1ny lelkes kiberprolet\u00e1r [8]<\/a> igyekszik fel\u00e9breszteni a sokas\u00e1got [9]<\/a> rem\u00e9nytelen\u00fcl pragmatikus \u00e1lmaib\u00f3l.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/span><\/a> 2020-ban nyolc nemzeti (USA, Ausztr\u00e1lia, Egyes\u00fclt Arab Em\u00edrs\u00e9gek, Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g, Jap\u00e1n, Kanada, Luxemburg, Olaszorsz\u00e1g) \u0171r\u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g \u00edrta al\u00e1 az Artemis Egyezm\u00e9nyt a Hold \u00e9s a Naprendszer \u00e9gitesteinek felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s demokratikus kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a> A K\u00e9k Mars m\u00e1r j\u00f3 ideje r\u00e9sze a popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1nak is, Kim Stanley Robinson m\u00e1r az 1990-es \u00e9vekben meg\u00edrta a Mars terraform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Hugo- \u00e9s Nebula-d\u00edjas Mars-tril\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban, mely magyarul is olvashat\u00f3.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a> Guy Debord \u00e9s a szitu\u00e1cionist\u00e1k alternat\u00edv, kritikai geogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00fajabban l\u00e1sd Karen O\u2019Rourke: Psychogeography<\/em>. (2021) https:\/\/thereader.mitpress.mit.edu\/psychogeography-a-purposeful-drift-through-the-city\/<\/a><\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a> Az antropoc\u00e9n kapitaloc\u00e9nk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rtelemz\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd Donna J. Haraway: Staying with the Trouble. Antrhropocene, Capitalocene, Chthulucene<\/em>. Duke University Press, Durham, 2016.<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a> Szentj\u00f3by 1977-ben Beuys FIU-akci\u00f3j\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt tartott egy el\u0151ad\u00e1st a Document\u00e1n, amelynek t\u00e1bl\u00e1ja r\u00e9sze lett Beuys m\u0171v\u00e9nek. A sztorit Gr\u00f3f emeli ki m\u0171v\u00e9nek r\u00f6vid komment\u00e1rj\u00e1ban: https:\/\/monoskop.org\/images\/d\/d8\/Grof_Ferenc_Kapital_Raum2_2021.pdf<\/a><\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a> A kiberg\u00f3tika nietzschei, deleuze-i \u00e9s William Gibson-i eszmet\u00f6rt\u00e9neti alapjaihoz l\u00e1sd Nick Land: Kiberg\u00f3tika<\/em>. (1994)
\r\nhttps:\/\/epa.oszk.hu\/03500\/03580\/00018\/pdf\/EPA03580_helikon_2020_2_195-210.pdf<\/a><\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a> V.\u00f6.: Timothy Morton: Dark Ecology. For a Logic of Future Coexistence<\/em>. Columbia University Press, New York, 2016.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a> V.\u00f6.: Nick Dyer-Withefort: Cyber-Proletariat. Global Labour in the Digital Vortex<\/em>. Pluto Press, London, 2015.<\/span><\/p>\r\n

[9]<\/a> L\u00e1sd Michael Hardt \u2013 Antonio Negri: Multitude. War and Democracy in the Age of Empire<\/em>. Penguin, New York, 2004.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Gr\u00f3f Ferenc duna\u00fajv\u00e1rosi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa els\u0151 pillant\u00e1sra az \u00faj \u0171rkorszak vil\u00e1g\u00e1ba vezeti be az \u00e9rdekl\u0151d\u0151t, de a c\u00edm \u2014 Bele\u00e9rtve a Holdat \u00e9s m\u00e1s \u00e9gitesteket \u2014 saj\u00e1tos tipogr\u00e1fi\u00e1ja m\u00e1r sejteti azt is, hogy az egykori Societ\u00e9 R\u00e9aliste oszlopos tagja val\u00f3j\u00e1ban spektr\u00e1lisan sz\u00e9tszedi, dekonstru\u00e1lja a New Space Age gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 v\u00edzi\u00f3it, a SpaceX, a Blue Origin \u00e9s a […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2026413,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-2026357","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2026357","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2026357"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2026357\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2026397,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2026357\/revisions\/2026397"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2026413"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2026357"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2026357"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2026357"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}