{"id":2028052,"date":"2023-04-03T22:29:40","date_gmt":"2023-04-03T21:29:40","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2028052"},"modified":"2023-04-03T22:56:52","modified_gmt":"2023-04-03T21:56:52","slug":"a-festoi-leiras-muveszete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/a-festoi-leiras-muveszete\/","title":{"rendered":"A fest\u0151i le\u00edr\u00e1s m\u0171v\u00e9szete"},"content":{"rendered":"

<\/a>Tal\u00e1n azzal lehetne a legtal\u00e1l\u00f3bban le\u00edrni M\u00e1csai Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9t, [1]<\/a> amit \u0151 maga \u00edrt le a napl\u00f3j\u00e1ban az akkoriban m\u00e9g nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben h\u00edres Christiane Pflug k\u00e9pei kapcs\u00e1n 1966-os amerikai \u00fatja sor\u00e1n: kicsit sz\u00fcrrealisztikus, furcsa naturalizmus. [2]<\/a> A Toront\u00f3ban megcsod\u00e1lt<\/a> Kitchen Door with Ursula<\/em> (1966) c\u00edm\u0171 hatalmas \u00e9letk\u00e9pr\u0151l M\u00e1csai r\u00e9szletesen is besz\u00e1molt napl\u00f3j\u00e1ban nagyj\u00e1b\u00f3l abban a hangnemben, ahogy k\u00e9s\u0151bb a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek is dics\u00e9rt\u00e9k Pflug fest\u00e9szet\u00e9ben a fotografikus \u00e9s a m\u00e1gikus realizmus igen finom kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n

Az amerikai \u00faton a magyar fest\u0151 szem\u00e9lyesen is felkereste egyik \u201ep\u00e9ldak\u00e9p\u00e9t\u201d, Andrew Wyeth<\/a>-t, akinek igen nagyra \u00e9rt\u00e9kelte fest\u00e9szeti tud\u00e1s\u00e1t \u00e9s a mesters\u00e9gre koncentr\u00e1l\u00f3 apolitikus mentalit\u00e1s\u00e1t. Pflug \u00e9s Wyeth realizmus\u00e1t M\u00e1csai azt\u00e1n v\u00e9lhet\u0151en csak k\u00e9s\u0151bb hat\u00e1rolta el Richard Estes \u00e9s Claudio Bravo fot\u00f3naturalizmus\u00e1t\u00f3l igen tal\u00e1l\u00f3 m\u00f3don a val\u00f3s\u00e1g megfest\u00e9s\u00e9nek vermeeri hagyom\u00e1ny\u00e1hoz kapcsolva kedvenceit. [3]<\/a> Ez az elhat\u00e1rol\u00e1s egybeeshetett saj\u00e1t fest\u0151i poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak tiszt\u00e1z\u00e1s\u00e1val, illetve azzal is, hogy festett egy remekbe szabott kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Wyeth-parafr\u00e1zist (Christina\u2019s World<\/em><\/a>, 1948) A roncs<\/em><\/a> (1977) c\u00edmmel.<\/p>\r\n

Wyeth sz\u00e9p, \u00e1m val\u00f3j\u00e1ban testileg s\u00e9r\u00fclt, a term\u00e9szetbe szervesen beolvad\u00f3, de abban egy kicsit el is vesz\u0151 n\u0151je helyett M\u00e1csai egy aut\u00f3 rozsd\u00e1s roncs\u00e1t helyezi az idilli mez\u0151re a realizmus \u00e9s a szocializmus moderns\u00e9g\u00e9nek \u00e9s hazai adapt\u00e1ci\u00f3inak probl\u00e9m\u00e1ira is reflekt\u00e1lva. A nagy magyar Alf\u00f6ld\u00f6n ugyanis a realizmusnak \u00e9s a szocializmusnak is meg kellett k\u00fczdenie a hely szellem\u00e9vel, avagy Pet\u0151fi \u00e9s M\u00f3ricz, illetve Madar\u00e1sz \u00e9s Munk\u00e1csy trad\u00edci\u00f3j\u00e1val, ami paradox m\u00f3don mindenf\u00e9le moderns\u00e9g gyors korr\u00f3zi\u00f3j\u00e1hoz vezetett.<\/p>\r\n

A hatvanas \u00e9s a hetvenes \u00e9vekben az akkori Budapesten M\u00e1csai a szocialista realista \u00e9s az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net torz\u00edt\u00f3 t\u00fckrei ellen\u00e9re sem \u00e1llt teljesen egyed\u00fcl az \u00faj realizmusok ir\u00e1nti vonzalm\u00e1val, fiatalabb kort\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl Lakner L\u00e1szl\u00f3t is nagym\u00e9rt\u00e9kben inspir\u00e1lta az amerikai realizmus (Ben Shahn), a precizionizmus (Sheeler) \u00e9s a m\u00e1gikus realizmus (Ivan Albright). [4]<\/a> Lakner be is ker\u00fclt Szabadi Judit 1966-os Magic Naturalism<\/em> c\u00edm\u0171 cikk\u00e9be, amely Oelmacher Anna pejorat\u00edv, dekadens \u00e9s kozmopolita sz\u00fcrnaturalizmus k\u00e9p\u00e9t \u00e9rtelmezte \u00e1t \u00fagy, hogy Csernus \u00e9s Lakner munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00f6sszekapcsolta a magyar fest\u00e9szet naturalista, nagyb\u00e1nyai \u00e9s posztnagyb\u00e1nyai hagyom\u00e1nyaival. [5]<\/a><\/p>\r\n

M\u00e1csai finoman sz\u00fcrre\u00e1lis, vagy ink\u00e1bb irre\u00e1lis naturalizmusa azonban elker\u00fclte Szabadi figyelm\u00e9t, tal\u00e1n az\u00e9rt is, mert n\u00e1la a k\u00f6zponti figura a realizmust l\u00e1tv\u00e1nyosan sz\u00e9tbont\u00f3 \u00e9s dekonstru\u00e1l\u00f3 Csernus Tibor lett a N\u00e1das<\/em>sal (1964) \u00e9s a Sz\u00edn\u00e9szn\u0151k<\/em>kel (1964). Elgondolkodtat\u00f3 e t\u00e9ren, hogy M\u00e1csai j\u00f3l ismerte Csernust, 1957-ben P\u00e1rizsban is tal\u00e1lkoztak, 1961-ben pedig pesti m\u0171term\u00e9ben is j\u00e1rt, \u00e9s napl\u00f3j\u00e1ban elismer\u0151en sz\u00e1molt be h\u00e1rom k\u00e9sz\u00fcl\u0151 festm\u00e9ny\u00e9r\u0151l, k\u00f6zt\u00fck a Sz\u00edn\u00e9szn\u0151k<\/em>r\u0151l is. [6]<\/a> Szabadin\u00e1l Csernus \u00e9s Lakner mellett k\u00e9t m\u00e1sik m\u00e1gikus naturalista fest\u0151 is megjelenik, akik m\u0171veiken a m\u00e1gikus realizmust \u00e9s a sz\u00fcrrealizmust kevert\u00e9k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ar\u00e1nyban. Szab\u00f3 \u00c1kos enteri\u0151rje (Reggel<\/em>, 1964) az akkoriban h\u00edres \u201emint\u00e1k\u201d fel\u0151l n\u00e9zve Paul Delvoux \u00e9s Max Ernst l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t kombin\u00e1lja, Korga Gy\u00f6rgy pesti \u00e9letk\u00e9pe (Man\u00f6kenek<\/em>, 1963) pedig a Neue Sachlichkeit kor\u00e1nak realizmus\u00e1t id\u00e9zi fel.<\/p>\r\n

Szabadi \u00edgy tulajdonk\u00e9ppen kimondatlanul is a m\u00e1gikus realizmus r\u00e9gi, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, fest\u0151i \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1ny\u00e1hoz, vagyis Franz Roh \u2013 freudi \u00e9rtelemben \u2013 k\u00eds\u00e9rteties (Unheimliche) m\u00e1gikus realizmus\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik. [7]<\/a> Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni m\u00e1gikus realizmus (Alexander Kanoldt, Carlo Mense, Georg Schrimpf) ugyanis l\u00e9nyeg\u00e9ben egy klasszikus realizmus, de m\u00e9gsem igaz\u00e1n az, egyr\u00e9szt mert t\u00f6bbnyire fura \u00e9s term\u00e9szetellenes a k\u00e9pek hangulata, m\u00e1sr\u00e9szt fotografikusak ugyan, de fest\u0151ien azok, vagyis prec\u00edzek \u00e9s t\u00e1rgyilagosak, de m\u00e9gsem puszta m\u00e1solatai a val\u00f3s\u00e1gnak. A festm\u00e9ny t\u00f6bblet\u00e9t ugyanis Roh a kifejez\u00e9s \u00e9s a le\u00edr\u00e1s, az expresszionizmus \u00e9s az impresszionizmus fest\u0151i dialektik\u00e1j\u00e1ban fedezi fel, ami a f\u00e9nyk\u00e9pek felsz\u00edness\u00e9g\u00e9n t\u00fali metafizikus m\u00e9lys\u00e9get ad nekik.<\/p>\r\n

Az is elgondolkodtat\u00f3 a klasszikus, a m\u00e1gikus \u00e9s a szocialista realizmus kapcs\u00e1n, hogy Csernus 1959-es sz\u00fcrnaturalista \u2013 saj\u00e1t n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l: modern realista \u2013 fordulat\u00e1val [8]<\/a> egy id\u0151ben k\u00f6vetkezett be M\u00e1csai m\u00e1sfajta, de szint\u00e9n realista fordulata, mivel \u0151 egy fotografikus, majd egy impresszionisztikus realizmust\u00f3l nem a francia sz\u00fcrrealist\u00e1khoz, hanem az amerikai realist\u00e1k fel\u00e9 fordult. M\u00e1csai maga eg\u00e9szen konkr\u00e9tan egyetlen festm\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6ti ezt a bizonyos fordulatot: Csend\u00e9let r\u00e1kokkal <\/em>(1959), ami az \u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben sz\u00ednes is \u00e9s modern is, mik\u00f6zben a v\u00f6r\u00f6s hom\u00e1rok az egyszer\u0171 pesti d\u00edszletek k\u00f6z\u00f6tt nagyon fur\u00e1n hatnak<\/a>. [9]<\/a><\/p>\r\n

A fordulat legnagyobb volumen\u0171 k\u00e9pei azonban nem fura csend\u00e9letek, hanem nagyv\u00e1rosi \u00e9letk\u00e9pek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Pesti utca<\/em> (1961), amely a modern magyar f\u0151v\u00e1ros sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t \u00e9s moderns\u00e9g\u00e9t idealiz\u00e1lja<\/a> finom ir\u00f3ni\u00e1val: villamos, villanyrend\u0151r, telefonf\u00fclke, eleg\u00e1ns v\u00e1rosiak \u00e9s egzotikus vid\u00e9kiek, szorgos utcasepr\u0151 \u00e9s makul\u00e1tlanul, de nyilv\u00e1nval\u00f3an irre\u00e1lisan tiszta v\u00e1rosi t\u00e9r. Olyan mintha M\u00e1csai 1957-es b\u00e9csi, p\u00e1rizsi \u00e9s amszterdami, nagyv\u00e1rosi \u00e9lm\u00e9nyeit vet\u00edtette volna vissza Budapestre, nyilv\u00e1nval\u00f3, de nem mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1t\u00e9rezhet\u0151 ir\u00f3ni\u00e1val.<\/p>\r\n

A kiscelli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00e9sz\u00fclt remek katal\u00f3gusban K. Horv\u00e1th Zsolt hangs\u00falyozza ki a festm\u00e9ny, illetve M\u00e1csai nyugati \u00fatja kapcs\u00e1n a napl\u00f3j\u00e1ban is j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 kelet-eur\u00f3pai occidentalizmust, [10]<\/a> a Nyugat sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek \u00e9s gazdags\u00e1g\u00e1nak csod\u00e1lat\u00e1t, amit szerintem M\u00e1csai eredend\u0151en \u201e\u00e9szaki\u201d l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja is motiv\u00e1lt, ami a fest\u00e9szet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a val\u00f3s\u00e1g sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9nek \u00e9s gazdags\u00e1g\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1val \u00e9s lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel kapcsolta \u00f6ssze. [11]<\/a><\/p>\r\n

A budapesti val\u00f3s\u00e1g m\u00e1sik nagy szerelmese, [12]<\/a> \u00e9s nem mellesleg a hetvenes \u00e9vek egyik legjobban keres\u0151 magyar fest\u0151je M\u00e1csai bar\u00e1tja \u00e9s sorst\u00e1rsa, Czene B\u00e9la volt, aki M\u00e1csaihoz hasonl\u00f3an nem ker\u00fclt be a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00e1nonba. [13]<\/a> Czene B\u00e9la szipork\u00e1z\u00f3 eszpressz\u00f3 realizmusa M\u00e1csai h\u0171v\u00f6s klassziciz\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l nyilv\u00e1nval\u00f3an mond\u00e9nebb \u00e9s f\u00fclledtebb, hiszen nem annyira Vermeer, Vel\u00e1zquez \u00e9s Manet, mint ink\u00e1bb Georg Grosz \u00e9s Diego Rivera kult\u00far\u00e1j\u00e1t ford\u00edtja le a magyar viszonyokra. A m\u0171v\u00e9szi siker anat\u00f3mi\u00e1ja kapcs\u00e1n a j\u00f6vedelem \u00e9s a K\u00e1d\u00e1r-kori j\u00f3l\u00e9t fontos, szociol\u00f3giai, illetve szoci\u00e1lpszichol\u00f3giai dimenzi\u00f3j\u00e1ra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 K. Horv\u00e1th, amikor az anyagi sikert a kvalit\u00e1s \u00e9s a professzionalit\u00e1s fokm\u00e9r\u0151jek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9keli \u00fajra. [14]<\/a><\/p>\r\n

Professzionalit\u00e1suk ellen\u00e9re azonban M\u00e1csai \u00e9s Czene sem ker\u00fclt be az akkori hivatalos k\u00e1nonba, kimaradtak N\u00e9meth Lajos 1968-as Modern magyar m\u0171v\u00e9szet<\/em>\u00e9b\u0151l is. Czene tal\u00e1n egyfajta m\u0171v\u00e9szi v\u00e1laszk\u00e9nt festette meg<\/a> a b\u00faskomor N\u00e9meth Lajost rendk\u00edv\u00fcl helyes \u00e9s csinos, pesti csajok t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban (Eszpressz\u00f3ban<\/em>, 1972), akik tudom\u00e1st sem vesznek a nagy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szr\u0151l. Tulajdonk\u00e9ppen ezek a n\u0151k garant\u00e1lt\u00e1k Czene sz\u00e1m\u00e1ra az anyagi sikert, hiszen l\u00e9nyeg\u00e9ben az antik nimf\u00e1kat, a modern fogyaszt\u00f3i kult\u00far\u00e1t \u00e9s a kommersz erotik\u00e1t kombin\u00e1lta igen sikeresen, amikor gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s meztelen modelleket festett meg (F\u00fcrd\u0151ben<\/em>, 1979). Egy igen aktu\u00e1lis, kort\u00e1rs l\u00e1bjegyzet a realizmus \u00e9s a siker mentalit\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez Czene M\u00e1rta munk\u00e1ss\u00e1ga a n\u0151i identit\u00e1s \u00e9s a sz\u00e9p n\u0151i test \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek<\/a> tematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val (Elenged\u00e9si gyakorlatok<\/em>, 2020), hiszen kisl\u00e1nyk\u00e9nt a leend\u0151 fest\u0151m\u0171v\u00e9sz \u00e9nk\u00e9p\u00e9re is er\u0151teljesen hatottak a nagyapa, Czene B\u00e9la sz\u00e9p \u00e9s fesztelen aktmodelljei.<\/p>\r\n

A fest\u0151i identit\u00e1s tekintet\u00e9ben igen fontos forr\u00e1s M\u00e1csai filmes munk\u00e1ss\u00e1ga is, \u00e9s azon bel\u00fcl Az egy fest\u0151 egy napja<\/em> c\u00edm\u0171 szkeccsfilm (1954), ami egyfajta Dziga Vertov parafr\u00e1zis, ahol a nagyv\u00e1ros k\u00e9peit\u0151l jutunk el a m\u0171teremig, ahol a fest\u0151 egy balerin\u00e1nak \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt fiatal n\u0151t fest. A film k\u00e9s\u0151bbi, hatvanas \u00e9vekbeli verzi\u00f3i viszont m\u00e1r a fest\u0151 erotikus hatalm\u00e1t szcen\u00edrozz\u00e1k komikusan, a csinos \u00e9s fiatal modellel p\u00e1rhuzamosan ugyanis a m\u00e1r korosod\u00f3 fest\u0151 is vetk\u0151zik, majd csal\u00f3dottan fel is \u00f6lt\u00f6zik. [15]<\/a> Ha azonban vet\u00fcnk egy pillant\u00e1st<\/a> M\u00e1csai aktjaira, akkor az is szembet\u0171n\u0151, hogy \u0151t a megfestett n\u0151, avagy a fest\u0151i n\u0151 jobban \u00e9rdekelte, mint a val\u00f3di. M\u00e1csait a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g, a festm\u00e9ny \u00e9s a fot\u00f3 differenci\u00e1ja foglalkoztatta, ami egy el\u00e9gg\u00e9 modern m\u0171v\u00e9szi programnak sz\u00e1m\u00edtott nemcsak a huszas \u00e9vek N\u00e9metorsz\u00e1g\u00e1ban \u00e9s a harmincas \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1ban, de a hatvanas \u00e9vek Szovjetuni\u00f3j\u00e1ban is a t\u00e1rgyilagos \u00e9s komoly \u201eszigor\u00fa st\u00edlus\u201d (szurovij stil) siker\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. [16]<\/a><\/p>\r\n

Czene \u00e9s M\u00e1csai provokat\u00edv szovjet pendant-jak\u00e9nt Gelij Korzsev az expresszionist\u00e1k \u00e9s a m\u00e1gikus realist\u00e1k, Pavel Nikonov meg Van Gogh \u00e9s Otto Dix st\u00edlus\u00e1n kereszt\u00fcl szakadt el az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a naivan illuzionisztikus szocialista realizmust\u00f3l, hogy val\u00f3di t\u00e9m\u00e1kat \u00e1br\u00e1zoljon val\u00f3ban modern st\u00edlusban. Dimitrij Zsilinszkij torn\u00e1szai (A Szovjetuni\u00f3 torn\u00e1szai<\/em>, 1965) pedig m\u00e1r egy kifejezetten fotografikus, \u00e9s M\u00e1csaihoz hasonl\u00f3an poposan k\u00eds\u00e9rteties realizmust k\u00e9pviselnek. Olyan mintha m\u00e1r Edward Hopper vagy David Hockney sz\u0171r\u0151j\u00e9n \u00e1t hatna Vermeer \u00e9s D\u00fcrer realizmusa, de sajnos a \u201ekeleti\u201d p\u00e1rhuzamokr\u00f3l M\u00e1csai \u00e9s kritikusai sem igaz\u00e1n vettek tudom\u00e1st.<\/p>\r\n

M\u00e1csai m\u00e9rc\u00e9je persze nem Zsilinszkij vagy Hockney volt, hanem maga D\u00fcrer \u00e9s Vermeer, akiknek m\u0171veit rendszeresen megcsod\u00e1lta k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eur\u00f3pai m\u00fazeumokban, \u00e9s m\u00e9g olyan jeles m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szekkel sem \u00e1tallott vit\u00e1zni, mint Hans Sedlmayr. [17]<\/a> A M\u00e1csai \u00e1ltal festett Vermeer parafr\u00e1zisok k\u00f6z\u00fcl A modell<\/em>en (1979) Kli\u00f3 tanuls\u00e1gos m\u00f3don egy Forte filmes dobozzal a kez\u00e9ben l\u00e1that\u00f3, [18]<\/a> a K\u00fcl\u00f6n\u00f6s tavasz<\/em> (1980) pedig A fest\u0151m\u0171v\u00e9szet alleg\u00f3ri\u00e1<\/em>ja a magyar vid\u00e9ken, eg\u00e9szen konkr\u00e9tan<\/a> Kiskunmajs\u00e1n. Az Ars longa \u2013 vita brevis<\/em> (1980) a lokaliz\u00e1ci\u00f3 tekintet\u00e9ben tal\u00e1n m\u00e9g izgalmasabb, hiszen Vermeer \u00e9s Kli\u00f3 M\u00e1csai sz\u00e9tl\u0151tt lak\u00e1s\u00e1ban jelenik meg<\/a>, ahol a falon nem N\u00e9metalf\u00f6ld t\u00e9rk\u00e9pe, hanem goly\u00f3nyomok fest\u0151i rajzolata l\u00e1that\u00f3. [19]<\/a> Svetlana Alpers holland realista vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja teh\u00e1t egy igen izgalmas kontextusban, a romm\u00e1 l\u0151tt 1956 ut\u00e1ni Budapesten l\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe.<\/p>\r\n

A l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a l\u00e1ttat\u00e1s gy\u00f6ny\u00f6re \u00e9s a \u201emapping impulse\u201d [20]<\/a>, avagy a val\u00f3s\u00e1g felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s min\u00e9l szemet gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u0151bb lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya ugyanis tagadhatatlanul \u00e1thatotta<\/a> M\u00e1csai k\u00e9peslapszer\u0171 pesti \u00e9letk\u00e9peit. A k\u00e9t korszakot, avagy a k\u00e9t kronotoposzt (Vermeer Delftj\u00e9t az 1660-as \u00e9vekben \u00e9s M\u00e1csai Budapestj\u00e9t az 1960-as \u00e9vekben) l\u00e9nyeg\u00e9ben a l\u00e1t\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1ja k\u00f6ti \u00f6ssze, avagy a camera obscura \u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p, hiszen Vermeer \u00e9s kort\u00e1rsai m\u00e1r haszn\u00e1lt\u00e1k a val\u00f3s\u00e1g optikai k\u00e9p\u00e9t, \u00e9s h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g mindig ez az \u2013 akkor m\u00e1r fot\u00f3k\u00e9miai eszk\u00f6z\u00f6kkel r\u00f6gz\u00edtett \u2013 optikai k\u00e9p hat\u00e1rozta meg a val\u00f3s\u00e1g popul\u00e1ris \u00e9s dokumentarista lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

A k\u00e9t korszakot azonban a l\u00e1t\u00e1s filoz\u00f3fi\u00e1ja, a l\u00e1t\u00e1s mediatiz\u00e1lts\u00e1g\u00e1nak \u00e9s differenci\u00e1lts\u00e1g\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se el is v\u00e1lasztja egym\u00e1st\u00f3l. [21]<\/a> Foucault nyom\u00e1n Jonathan Crary ezt \u00fagy fogalmazza meg, hogy a romantika idej\u00e9n a l\u00e1t\u00e1s testet \u00f6lt\u00f6tt, szubjektiviz\u00e1l\u00f3dott. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a percepci\u00f3 allegorikus modellje Goethe, Schopenhauer \u00e9s Fechner ut\u00e1n m\u00e1r nem a camera obscura, hanem a sztereoszk\u00f3p \u00e9s a zoetr\u00f3p, majd v\u00e9g\u00fcl a film lett. M\u00e1csai is megsz\u00e1llottan filmezett, de festm\u00e9nyein nem pr\u00f3b\u00e1lta meg filmszer\u0171en \u00e1br\u00e1zolni a val\u00f3s\u00e1got, h\u0171 maradt a fest\u00e9szet klasszikus modelljeihez. A korszak l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja [22]<\/a> M\u00e1csain\u00e1l egy szinte m\u00e1ni\u00e1s fot\u00f3s \u00e9s amat\u0151rfilmes praxisban is testet \u00f6lt\u00f6tt, ami csak m\u00e9g ink\u00e1bb al\u00e1h\u00fazza azt, hogy festm\u00e9nyein a t\u00f6megkult\u00fara m\u00e9diumaival k\u00edv\u00e1nt p\u00e1rbesz\u00e9det folytatni, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben a fotografikus popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1t t\u00fckr\u00f6zte vissza egyfajta manierista k\u00f6nt\u00f6sben<\/a>.<\/p>\r\n

K\u00e9pcsarnoki portr\u00e9i \u00e9s \u00e9letk\u00e9pei tulajdonk\u00e9ppen Jan van Eyck, Piero della Francesca \u00e9s Albrecht D\u00fcrer modor\u00e1ban k\u00e9sz\u00fcltek. A Kucsm\u00e1s n\u0151 reprodukci\u00f3kkal<\/em> (1963) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9n azonban \u00f6nreflex\u00edv fest\u00e9szeti kontextusk\u00e9nt is \u201eolvashat\u00f3\u201d Brueghel h\u00edres t\u00e9li vad\u00e1szata, Vermeer egyik olvas\u00f3 n\u0151je \u00e9s Modigliani copfos kisl\u00e1nya, \u00e9s az sem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl, hogy M\u00e1csai magasan kultur\u00e1lt klasszikus realizmusa a hivatalos szocialista realizmus alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt jelent meg. Egy olyan realizmusk\u00e9nt, amely a szovjet peredvizsnyik-trad\u00edci\u00f3n \u00e9s a magyar Munk\u00e1csy-hagyom\u00e1nyon t\u00fall\u00e9pve a klasszikus realista mint\u00e1k tov\u00e1bb gondol\u00e1s\u00e1val egy k\u00eds\u00e9rtetiesen modern realizmusnak t\u0171nhetett, amivel \u00e9pp\u00fagy lehetne jellemezni Csernus Tibor vagy Kondor B\u00e9la munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is, akik N\u00e9meth Lajos hivatalos modern k\u00e1nonj\u00e1nak is kulcsszerepl\u0151i voltak.<\/p>\r\n

Csernus sz\u00e1m\u00e1ra is inspir\u00e1l\u00f3 volt a n\u00e9metalf\u00f6ldi fest\u00e9szet, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Jan van Eyck b\u00e1mulatosan realista, prec\u00edz munk\u00e1ss\u00e1ga, melynek fura visszf\u00e9ny\u00e9t \u0151 m\u00e9g Max Ernst dekalkom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban is felfedezte. [23]<\/a> Lakner L\u00e1szl\u00f3 1960-as diplomamunk\u00e1i pedig saj\u00e1t bevall\u00e1sa \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kel\u0151 bizotts\u00e1g v\u00e9lem\u00e9nye szerint is \u201eklasszikus\u201d mint\u00e1khoz igazodtak. Lakner maga Piero della Francesca inspir\u00e1ci\u00f3j\u00e1t emelte ki (Haj\u00f3gy\u00e1ri munk\u00e1sok<\/em>, 1960; Eb\u00e9d a szabadban, 1945-ben<\/em>, 1960), a bizotts\u00e1g viszont a korai n\u00e9metalf\u00f6ldi fest\u00e9szet l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelte (Manufaktur\u00e1lis nyomda<\/em>, 1960), amit a Neue Sachlichkeit \u00e9s Otto Dix kritikai realista fest\u00e9szet\u00e9vel is \u00f6sszekapcsolt. [24]<\/a> M\u00e1csai viszont a Dunaparti V\u00e9nusszal<\/em> (1964) enn\u00e9l j\u00f3val vesz\u00e9lyesebb, neoklasszicista vizekre haj\u00f3zott. Manet \u00e9s Degas ir\u00e1nt Csernus is rajongott, de M\u00e1csai l\u00e9nyeg\u00e9ben a Novocent\u00f3val \u00e9s a Horthy-korszakkal v\u00e9szterhesen \u00f6sszeforrott R\u00f3mai Iskola nyelv\u00e9n sz\u00f3lalt meg, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul Manet botr\u00e1nyos Olympi\u00e1<\/em>j\u00e1t (1863) festette \u00fajra Pesten j\u00e9ghideg<\/a>, neoklasszikus st\u00edlusban.<\/p>\r\n

\u00c1m a klasszikusokat id\u00e9z\u0151 vizualit\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban \u00edzig-v\u00e9rig modern, hiszen M\u00e1csai Baudelaire \u00e9s Manet nyomdokain az ill\u00e9kony \u00e9s izgalmas val\u00f3s\u00e1g megragad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, vagyis modern volt \u00e9s realista, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem szocialista realista, onnan n\u00e9zve ugyanis egyszerre volt \u00e9teri \u00e9s dekadens. Am\u00edg Csernus sz\u00fcrnaturalizmusa programszer\u0171en roncsolta \u00e9s elemeire bontotta a szocialista realizmus \u00e1ltal idealiz\u00e1lt val\u00f3s\u00e1got a dekalkom\u00e1nia \u00e9s a tasizmus eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val, addig M\u00e1csai tov\u00e1bbra is lelkesen elmer\u00fclt a val\u00f3s\u00e1g \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak \u00e9s le\u00edr\u00e1s\u00e1nak \u00e9lm\u00e9ny\u00e9be Vermeer, Manet \u00e9s Wyeth nyomdokain, \u00e9s meglehet\u0151sen paradox m\u00f3don egy olyan fest\u00e9szetet hozott l\u00e9tre, amely v\u00e9g\u00fcl t\u00fals\u00e1gosan is sikeres lett ahhoz, hogy igaz\u00e1n modern lehessen.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/span><\/a> Tanulm\u00e1nyom aprop\u00f3j\u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kanoniz\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nemi szerepekre is \u00e9rz\u00e9kenyen reflekt\u00e1l\u00f3 M\u00e1csai-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s adta: Elmozdul a fal. M\u00e1csai Istv\u00e1n Kiscellben<\/em>. Kur\u00e1tor: B. Nagy Anik\u00f3, Kiscelli M\u00fazeum \u2013 F\u0151v\u00e1rosi K\u00e9pt\u00e1r, 2022. december 9- 2023. \u00e1prilis 2. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bb szempontb\u00f3l is inspir\u00e1l\u00f3an hatott n\u00e9z\u0151pontomra. Egyr\u00e9szt szerves \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben mutatta fel M\u00e1csai fest\u00e9szeti, fotogr\u00e1fiai \u00e9s filmes tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt k\u00e9palkot\u00f3 praxis\u00e1t visszahelyezte saj\u00e1t \u00e9letvil\u00e1g\u00e1ba, vagyis bemutatta M\u00e1csai modelljeit \u00e9s tematiz\u00e1lta m\u0171v\u00e9szeti \u00edzl\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00e9nk\u00e9p\u00e9t is. \u00cdr\u00e1som tulajdonk\u00e9ppen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s narrat\u00edv csom\u00f3pontjainak (Arcok, Modellek, V\u00e1rosportr\u00e9k, Filmjelenetek, Fotogr\u00e1fia, Id\u00e9zetk\u00e9pek, K\u00e1non, \u00d6nk\u00e9p) m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s kultur\u00e1lis kontextus\u00e1t igyekszik t\u00e1g\u00edtani.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a> M\u00e1csai Istv\u00e1n napl\u00f3ja, 1966. okt\u00f3ber 9. id\u00e9zi: B. Nagy Anik\u00f3: Takar\u00e1sb\u00f3l kil\u00e9pve. In: Elmozdul a fal. M\u00e1csai Istv\u00e1n Kiscellben<\/em>. Katal\u00f3gus koncepci\u00f3: B. Nagy Anik\u00f3. BTM, Budapest, 2022. 17. Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m B. Nagy Anik\u00f3nak, hogy seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel betekint\u00e9st nyerhettem M\u00e1csai napl\u00f3j\u00e1ba \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 kutat\u00e1sok dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1ba.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a> M\u00e1csai Istv\u00e1n: \u00d6n\u00e9letrajz. (2001) In: Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy: M\u00e1csai<\/em>. K\u00f6rmendi Gal\u00e9ria, Budapest, 2002. 48. B. Nagy Anik\u00f3 k\u00f6zl\u00e9se szerint Estes neve el\u0151sz\u00f6r 1976-ban jelenik meg M\u00e1csai napl\u00f3j\u00e1ban, ami nagyj\u00e1b\u00f3l egybeesik az \u00f6n\u00e9letrajz els\u0151 verzi\u00f3j\u00e1nak k\u00e9sz\u00fcl\u00e9s\u00e9vel.<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a> Az amerikai fest\u00e9szet m\u00e1gikus realizmus\u00e1nak diszkurz\u00edv kiindul\u00f3pontja: Dorothy C. Miller \u2013 Alfred H. Barr, Jr. (eds.): American Realists and Magic Realists<\/em>. MoMA, New York, 1943. A M\u00e1csai fest\u00e9szet\u00e9nek kontextus\u00e1ban felmer\u00fcl\u0151 realizmusok r\u00e9szletes bemutat\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1sd R\u00e9v\u00e9sz Emese: Realizmus(ok) M\u00e1csai Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9ben<\/em>. In: M\u00e1csai 2022. 46-99. Lakner realizmus\u00e1hoz l\u00e1sd Szentesi Edit: Besz\u00e9lget\u00e9s Lakner L\u00e1szl\u00f3val. In: Nagy Ildik\u00f3 (szerk.): Hatvanas \u00e9vek<\/em>. MNG, Budapest, 1991. 131-132. L\u00e1sd tov\u00e1bb\u00e1 Feh\u00e9r D\u00e1vid: Avantgarde-Arrieregarde. T\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g, k\u00e9pis\u00e9g, referencialit\u00e1s Lakner L\u00e1szl\u00f3 \u00e9letm\u0171v\u00e9ben<\/em>. PhD disszert\u00e1ci\u00f3<\/a>, ELTE, Budapest, 2018.<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a> Judit Szabadi: Magic Naturalism. The New Hungarian Quarterly<\/em>, 22, 1966. 194-199. http:\/\/real-j.mtak.hu\/12100\/<\/a>
\r\n<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a> B. Nagy 2022, 18.<\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a> Franz Roh: Magischer Realismus \u2013 Nach-Expressionismus. Probleme der neuesten europ\u00e4ischen Malerei<\/em>. Klinkhardt und Biermann, Leipzig, 1925.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a> L\u00e1sd err\u0151l b\u0151vebben Hornyik S\u00e1ndor: A sz\u00fcrnaturalizmus archeol\u00f3gi\u00e1ja<\/em>. ELKH BTK M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet, Budapest, 347-358.<\/span><\/p>\r\n

[9]<\/a> M\u00e1csai 2001, 30.<\/span><\/p>\r\n

[10]<\/a> K. Horv\u00e1th Zsolt: T\u00e9kozl\u00f3 aszk\u00e9zis \u00e9s s\u00f3v\u00e1rg\u00f3 hedonizmus<\/em>. In: M\u00e1csai 2022, 193-196. K. Horv\u00e1th r\u00e9szletesen id\u00e9zi B\u00e9cs, P\u00e1rizs \u00e9s Amszterdam \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek tekintet\u00e9ben M\u00e1csai napl\u00f3j\u00e1t is.<\/span><\/p>\r\n

[11]<\/a> V.\u00f6: Svetlana Alpers: H\u0171 k\u00e9pet alkotni. Holland fest\u00e9szet a 17. sz\u00e1zadban<\/em>. (1983) Corvina, Budapest, 2000. 50-94. A val\u00f3s\u00e1g le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00e9s lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 \u00e9szaki tekintet v\u00e9lhet\u0151en m\u00e1r a Heinrich W\u00f6lfflinn\u00e9l doktor\u00e1l\u00f3 Franz Roh n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t is inspir\u00e1lta, aki a 17. sz\u00e1zadi holland fest\u00e9szetr\u0151l \u00edrta a disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t: Holl<\/em>\u00e4ndische Landschaftsmalerei des 17. Jahrhunderts<\/em>. Seemann, Leipzig, 1923.<\/span><\/p>\r\n

[12]<\/a> Molnos P\u00e9ter: A val\u00f3s\u00e1g szerelmese. Czene B\u00e9la fest\u00e9szete<\/em>. M\u00f3ra, Budapest, 2022.<\/span><\/p>\r\n

[13]<\/a> https:\/\/index.hu\/kultur\/2022\/06\/11\/kieselbach-galeria-czene-bela-molnos-peter\/<\/a><\/span><\/p>\r\n

[14]<\/a> K. Horv\u00e1th 2022, 184-189.<\/span><\/p>\r\n

[15]<\/a> B. Nagy 2022, 23-24.<\/span><\/p>\r\n

[16]<\/a> V.\u00f6.: Anatoly Dmitrenko: The Severe Style. In: Times of Change. Art in the Soviet Union, 1960-1985<\/em>. The State Russian Museum, St. Petersburg, 2006. 43-44. Susan E. Reid: (Socialist) Realism Unbound. The Effects of International Encounters on Soviet Art Practice and Discourse in the Khrushchev Thaw. In: Matthew Cullerne Bown \u2013 Matteo Lafranconi (eds.): Socialist Realisms. Soviet Painting, 1920-1970<\/em>. Skira, Milano, 2012. 261-276.<\/span><\/p>\r\n

[17]<\/a> M\u00e1csai Istv\u00e1n: A fest\u0151 notesz\u00e9b\u0151l. Magyar Nemzet<\/em>, 1982. janu\u00e1r 9. 9.<\/span><\/p>\r\n

[18]<\/a> R\u00e9v\u00e9sz 2022, 80.<\/span><\/p>\r\n

[19]<\/a> A Vermeer-parafr\u00e1zisokr\u00f3l b\u0151vebben Koczk\u00e1s Eszter: Id\u00e9zetk\u00e9pek<\/em>. In: M\u00e1csai 2022, 138-155.<\/span><\/p>\r\n

[20]<\/a> Alpers 1983, 119-168.<\/span><\/p>\r\n

[21]<\/a> V.\u00f6.: Jonathan Crary: A megfigyel\u0151 m\u00f3dszerei. L\u00e1t\u00e1s \u00e9s modernit\u00e1s a 19. sz\u00e1zadban<\/em>. (1990) Osiris, Budapest, 1999.<\/span><\/p>\r\n

[22]<\/a> V.\u00f6.: Michael Baxandall: Renesz\u00e1nsz szeml\u00e9let, renesz\u00e1nsz fest\u00e9szet<\/em>. (1972) Corvina, Budapest, 1986.<\/span><\/p>\r\n

[23]<\/a> Kis Tibor: Sz\u00e1zadv\u00e9gi z\u00e1rsz\u00e1mad\u00e1s. Besz\u00e9lget\u00e9s Csernus Tiborral. Kritika<\/em>, 1996\/10. 31.<\/span><\/p>\r\n

[24]<\/a> Szentesi \u2013 Lakner 1991. 128-129. L\u00e1sd tov\u00e1bb\u00e1: Feh\u00e9r 2018. 133-147.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tal\u00e1n azzal lehetne a legtal\u00e1l\u00f3bban le\u00edrni M\u00e1csai Istv\u00e1n fest\u00e9szet\u00e9t, [1] amit \u0151 maga \u00edrt le a napl\u00f3j\u00e1ban az akkoriban m\u00e9g nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben h\u00edres Christiane Pflug k\u00e9pei kapcs\u00e1n 1966-os amerikai \u00fatja sor\u00e1n: kicsit sz\u00fcrrealisztikus, furcsa naturalizmus. [2] A Toront\u00f3ban megcsod\u00e1lt Kitchen Door with Ursula (1966) c\u00edm\u0171 hatalmas \u00e9letk\u00e9pr\u0151l M\u00e1csai r\u00e9szletesen is besz\u00e1molt napl\u00f3j\u00e1ban nagyj\u00e1b\u00f3l abban a […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2028076,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-2028052","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2028052","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2028052"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2028052\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2028080,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2028052\/revisions\/2028080"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2028076"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2028052"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2028052"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2028052"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}