{"id":2028764,"date":"2023-05-28T14:46:09","date_gmt":"2023-05-28T13:46:09","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2028764"},"modified":"2023-07-21T19:46:44","modified_gmt":"2023-07-21T18:46:44","slug":"%e2%80%a0-ilya-kabakov","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/%e2%80%a0-ilya-kabakov\/","title":{"rendered":"\u2020 Ilya Kabakov"},"content":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov1.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2028770\" src=\"https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov1.png\" alt=\"\" width=\"500\" height=\"290\" srcset=\"https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov1.png 500w, https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov1-360x209.png 360w\" sizes=\"auto, (max-width: 500px) 100vw, 500px\" \/><\/a><\/p>\r\n<p>2023. m\u00e1jus 27-\u00e9n, \u00e9let\u00e9nek 90. esztendej\u00e9ben meghalt az egyik legh\u00edresebb szovjet-amerikai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz, Ilja Kabakov. \u0150 volt a moszkvai konceptualizmus egyik alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s a &#8222;tot\u00e1lis install\u00e1ci\u00f3&#8221; megalkot\u00f3ja.<\/p>\r\n<p>Ilja Kabakov ukr\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz, aki legink\u00e1bb festm\u00e9nyeir\u0151l, install\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l \u00e9s elm\u00e9leti sz\u00f6vegeir\u0151l volt ismert. M\u0171vei a szovjet kult\u00fara \u00e9s a kapitalizmus k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket \u00e9s hasonl\u00f3s\u00e1gokat \u00e9rt\u00e9kelik \u00e9s vizsg\u00e1lj\u00e1k, ahogyan azok az eml\u00e9keihez \u00e9s az ut\u00f3pia elk\u00e9pzel\u00e9seihez kapcsol\u00f3dnak.<\/p>\r\n<p>Kabakov 1933. szeptember 30-\u00e1n sz\u00fcletett Dnyipropetrovszkban. \u00c9desapja meghalt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, \u00e9desanyj\u00e1val egy\u00fctt az \u00fczbegiszt\u00e1ni Szamarkandba telep\u00edtett\u00e9k \u00e1t. K\u00e9s\u0151bb a moszkvai m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1ban, valamint a moszkvai V. I. Szurikov \u00c1llami M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zetben tanult grafikai tervez\u00e9st \u00e9s k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3t. Miut\u00e1n 1951-ben befejezte m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyait, el\u0151sz\u00f6r gyermekk\u00f6nyv-illusztr\u00e1tork\u00e9nt dolgozott. V\u00e9g\u00fcl a Szovjet M\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek tagja lett, ami m\u0171termet, munk\u00e1t \u00e9s szovjet viszonylatban b\u0151s\u00e9ges j\u00f6vedelmet biztos\u00edtott sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n<p>K\u00e9s\u0151bb m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1iban a szovjet realizmust, a Szovjetuni\u00f3 hivatalos m\u0171v\u00e9szet\u00e9t parodiz\u00e1lta. Moszkvai lak\u00e1sa a disszidensek tal\u00e1lkoz\u00f3hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Mivel a Szovjetuni\u00f3ban nem volt es\u00e9lye ki\u00e1ll\u00edtani, 1987-ben Sv\u00e1jcba utazott a Kunstverein Graz \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1val, \u00e9s nem t\u00e9rt vissza a Szovjetuni\u00f3ba. 1988 \u00f3ta New Yorkban <a href=\"http:\/\/www.kabakov.net\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">\u00e9lt \u00e9s dolgozott<\/a> feles\u00e9g\u00e9vel, Emilia Kabakovval egy\u00fctt, akivel az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban ismerkedtek meg \u00e9s h\u00e1zasodtak \u00f6ssze.<\/p>\r\n<p>Hossz\u00fa p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n Kabakov t\u00f6bb mint <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/List_of_art_installations_by_Ilya_Kabakov_(1983-2000)\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">150<\/a> install\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett. Az egyik legh\u00edresebb <a href=\"http:\/\/www.kabakov.net\/installations\/2019\/9\/15\/the-man-who-flew-into-space-from-his-apartment\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\"><i>Az ember, aki a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1j\u00e1b\u00f3l rep\u00fclt az \u0171rbe<\/i><\/a>. Fest\u0151k\u00e9nt is komoly sikereket tudhatott mag\u00e1\u00e9nak: <i>Luxe Room<\/i> (2006) \u00e9s <i>Bog\u00e1r<\/i> (2008) c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyei a Phillips de Pury londoni aukci\u00f3j\u00e1n 4,1 milli\u00f3 doll\u00e1r\u00e9rt, illetve 5,8 milli\u00f3 doll\u00e1r\u00e9rt keltek el.<\/p>\r\n<p>M\u0171vei megtal\u00e1lhat\u00f3k a Tretyakov K\u00e9pt\u00e1rban, az Ermit\u00e1zsban, az Orosz M\u00fazeumban, a New York-i Modern M\u0171v\u00e9szetek M\u00fazeum\u00e1ban, valamint mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekben.\u00a0 Ki\u00e1ll\u00edtott t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n \u00e9s a kasseli Document\u00e1n is.<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov2.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-2028772\" src=\"https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov2.jpg\" alt=\"\" width=\"474\" height=\"315\" srcset=\"https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov2.jpg 474w, https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov2-360x239.jpg 360w, https:\/\/exindex.hu\/wp-content\/uploads\/kabakov2-74x50.jpg 74w\" sizes=\"auto, (max-width: 474px) 100vw, 474px\" \/><\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>2023. m\u00e1jus 27-\u00e9n, \u00e9let\u00e9nek 90. esztendej\u00e9ben meghalt az egyik legh\u00edresebb szovjet-amerikai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz, Ilja Kabakov. \u0150 volt a moszkvai konceptualizmus egyik alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s a &#8222;tot\u00e1lis install\u00e1ci\u00f3&#8221; megalkot\u00f3ja. Ilja Kabakov ukr\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz, aki legink\u00e1bb festm\u00e9nyeir\u0151l, install\u00e1ci\u00f3ir\u00f3l \u00e9s elm\u00e9leti sz\u00f6vegeir\u0151l volt ismert. M\u0171vei a szovjet kult\u00fara \u00e9s a kapitalizmus k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket \u00e9s hasonl\u00f3s\u00e1gokat \u00e9rt\u00e9kelik [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2028774,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-2028764","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2028764","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2028764"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2028764\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2029297,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2028764\/revisions\/2029297"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2028774"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2028764"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2028764"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2028764"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}