A m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1snak (artistic reenactment) k\u00e9t fontos, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet (kritikai) elm\u00e9leteit \u00e9rint\u0151 \u2013 r\u00e9szben tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti, r\u00e9szben m\u0171v\u00e9szeteszt\u00e9tikai \u2013 vonatkoz\u00e1sa van: az egyik a performanszm\u0171v\u00e9szet viszonylat\u00e1ban a reperformanszot (re-performance), a m\u00e1sik pedig az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen \u00e9s r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat (participation \u00e9s collaboration) t\u00e1rgyal\u00f3 elm\u00e9leti \u00edr\u00e1sok. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert az \u00fajra el\u0151ad\u00e1s mindk\u00e9t esetben az egy\u00e9ni \u00e9s\/vagy kollekt\u00edv eml\u00e9kezet probl\u00e9mapontjait h\u00edvj\u00e1k el\u0151 \u00e9s teszik kritikai vizsg\u00e1latuk t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 a performativit\u00e1sra alapozva.<\/p>\r\n
Aki a debreceni MODEM Re:Re. M\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s \/ Az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s m\u0171v\u00e9szete<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkezik, ne a reperformanszok t\u00falburj\u00e1nz\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1m\u00edtson, ugyanis S\u00fcli-Zakar Szabolcs kur\u00e1tor kifejezett sz\u00e1nd\u00e9ka szerint a t\u00e1rlaton a fogalom kiterjeszthet\u0151s\u00e9ge lesz a vizsg\u00e1lat t\u00e1rgya. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak \u00e9ppen ez adja \u00fajszer\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9s l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t: nevezetesen azt, hogy az egy\u00e9bk\u00e9nt 2000-es \u00e9vek els\u0151 \u00e9vtized\u00e9re jellemz\u0151 m\u0171v\u00e9szi strat\u00e9gia mennyiben v\u00e1ltozott \u00e9s mennyire lehet \u00e9rv\u00e9nyes ma.<\/p>\r\n B\u00e1r ez a sz\u00e1nd\u00e9k kev\u00e9sb\u00e9 kifejezett a kur\u00e1tori sz\u00f6vegekben, a m\u0171vek \u00f6sszeolvas\u00e1s\u00e1val \u00e9s a rendez\u00e9s dramaturgi\u00e1j\u00e1ban kirajzol\u00f3dik az az \u00edv, amely az egykori esem\u00e9nyek t\u00e9nyleges, rekonstrukt\u00edv \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t\u00f3l (p\u00e9ld\u00e1ul Jeremy Deller) a nyitott fogalom\u00e9rtelmez\u00e9s, a performat\u00edv szobr\u00e1szaton \u00e9s a k\u00f6zt\u00e9ri intervenci\u00f3n kereszt\u00fcl (Pettendi Szab\u00f3 P\u00e9ter), a t\u00e1rgyakkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6n-\u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s (B\u00f6g\u00f6s Lor\u00e1nd) fel\u00e9 vezet.<\/p>\r\n A kur\u00e1tori koncepci\u00f3 sz\u00e1mos ponton t\u00e1maszkodik, pontosabban kiindul\u00f3pontk\u00e9nt haszn\u00e1lja az egyik els\u0151, a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sokat \u00f6sszegz\u0151 History Will Repeat Itself. Strategies of Re-enactment in Contemporary (Media) Art and Performance <\/em>c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, melyet k\u00e9t helysz\u00ednen, el\u0151sz\u00f6r a dortmundi MKV ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely\u00e9n, a PHOENIX Hall\u00e9<\/a>ban, majd pedig a berlini KW<\/a>-ban mutattak be 2007-ben \u00e9s 2008-ban. [1]<\/a> Azt, hogy a Re:Re<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fogalomk\u00e9szlete az eml\u00edtett dortmundi \u00e9s berlini bemutat\u00f3kon alapul, az is meger\u0151s\u00edti, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00e9sz\u00fcl\u0151, azonos c\u00edm\u0171 katal\u00f3gus nyit\u00f3 sz\u00f6vege \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt magyarul nyomtat\u00e1sban el\u0151sz\u00f6r olvashat\u00f3, a t\u00e9m\u00e1ban az egyik legt\u00f6bbet hivatkozott \u2013 \u00a0Inke Arns a History Will Repeat Itself<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz \u00edrt tanulm\u00e1nya<\/a>.<\/p>\r\n A 2014-ben, Szentp\u00e9terv\u00e1ron megrendezett Manifesta 10 k\u00f6zt\u00e9ri programj\u00e1ban<\/a> hangs\u00falyosan jelentek meg az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1i, nem mindig \u201etiszta\u201d form\u00e1ban, de legink\u00e1bb a m\u00falt \u00e9s eml\u00e9kezet\u00e9nek performat\u00edv felid\u00e9z\u00e9s\u00e9ben \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben. A Joanna Warsza<\/a> kur\u00e1tori munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen megval\u00f3sul\u00f3 programsorozatban sz\u00e1mos t\u00f6rt\u00e9neti elemre val\u00f3 visszautal\u00e1s, esetleg m\u00f3dos\u00edt\u00e1s, korrig\u00e1l\u00e1s volt a m\u0171v\u00e9szi intervenci\u00f3 eszk\u00f6ze, mint p\u00e9ld\u00e1ul a mold\u00e1v Pavel Br\u0103<\/em>ila Another Noon<\/em> (2014) c\u00edm\u0171 akci\u00f3ja vagy a rom\u00e1n Alexandra Pirici Soft Power<\/em>e (2014).<\/p>\r\n A majdnem egy \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt zajl\u00f3 k\u00e1nonform\u00e1l\u00f3 nemzetk\u00f6zi esem\u00e9nyek \u2013 k\u00f6zt\u00fck a Manifesta 10 vagy a 2015-\u00f6s Kijevi Bienn\u00e1l\u00e9 (The School of Kiyv<\/a>) \u2013 \u00e9rv\u00e9nyes nyelvk\u00e9nt tekintett a performat\u00edv szobr\u00e1szatra mint a m\u00faltfeldolgoz\u00e1s egy lehets\u00e9ges m\u0171v\u00e9szi m\u00f3dszer\u00e9re. E m\u00f3dszer gy\u00f6kerei legink\u00e1bb a rendszerv\u00e1lt\u00e1s, illetve a Szovjetuni\u00f3 \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakra vezetnek vissza \u00e9s jellemz\u0151en a posztszocialista orsz\u00e1gok k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1t \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u0151 m\u0171v\u00e9szeti projekteken alapulnak \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a szentp\u00e9terv\u00e1ri Sto gyelaty?<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9szcsoport vagy a nemr\u00e9g elhunyt Ilja Kabakov tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n. De eml\u00edthetn\u00e9m m\u00e9g Francis Al\u00ffs 2000-es, Rafael Orteg\u00e1val egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben megval\u00f3s\u00edtott Re-enactment <\/em>c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t. Nevezetes volt Alexandra Pirici \u00e9s Manuel Pelmu\u015f<\/em> Immateri\u00e1lis retrospekt\u00edv<\/em>je a 2013-as Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Rom\u00e1n Pavilonj\u00e1ban, amely kev\u00e9sb\u00e9 a reenactment, hanem ink\u00e1bb az enactment kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartozik \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1s\u00fa deheroiz\u00e1l\u00e1sr\u00f3l, a hierarchikus szeml\u00e9letm\u00f3d megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt.<\/p>\r\n Pirici A kapcsolatok enciklop\u00e9di\u00e1ja<\/em> c\u00edm\u0171, a 2022-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Az \u00e1lmok teje<\/em> k\u00f6zponti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n el\u0151adott performansz\u00e1nak r\u00e9sze volt Toni Braxton egy dal\u00e1nak el\u0151ad\u00e1sa. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a MODEM \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n sem kiz\u00e1r\u00f3lag \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok, hanem elj\u00e1tsz\u00e1sok (enactmentek) is szerepelnek. Pettendi Szab\u00f3 P\u00e9ter Eml\u00e9km\u0171 <\/em>c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa (2016) p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban kedvelt strat\u00e9gi\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi<\/a>: a(z elt\u00e1vol\u00edtott) k\u00f6zt\u00e9ri szobrok sz\u00f3 szerinti megtestes\u00edt\u00e9s\u00e9t, az \u201e\u00e9l\u0151 szobrot\u201d id\u00e9zi meg, melynek m\u00e9g a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti ikonikus p\u00e9ld\u00e1ja Magyarorsz\u00e1gon Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy Klaniczay J\u00fali\u00e1val \u00e9s Cavellinivel k\u00f6z\u00f6s Hommage <\/em>\u00e0 Vera Muhina<\/em> performansza 1980-ban. Ennek a kib\u0151v\u00edtett fogalom\u00e9rtelmez\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ker\u00fclhetett bele a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba Esterh\u00e1zy P\u00e9ter Ottlik G\u00e9za \u2013 Iskola a hat\u00e1ron \u00e1tirat<\/em>a (1981), melyet a kur\u00e1tor az irodalmi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok k\u00f6r\u00e9be poz\u00edcion\u00e1l. Esterh\u00e1zy val\u00f3j\u00e1ban nem \u00fajraj\u00e1tssza, hanem m\u00e1solja<\/a> a reg\u00e9nysz\u00f6veget (tal\u00e1n a k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f3dexm\u00e1sol\u00f3k munk\u00e1j\u00e1ra is utalva), mely m\u00e1sol\u00e1s ink\u00e1bb tekinthet\u0151 az \u00e9rtelmez\u00e9s \u00e9s olvas\u00e1s metafor\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\r\n A Re:re<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nyit\u00f3 alkot\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok egyik legt\u00f6bbsz\u00f6r hivatkozott, tal\u00e1n t\u00fal\u00e9rt\u00e9kelt, de k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl gigantikus<\/a> m\u0171ve, Jeremy Deller Az orgreave-i csat\u00e1<\/em>ja (2001). A vide\u00f3t bemutatt\u00e1k az eml\u00edtett History Will Repeat Itself<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt Budapesten is a Kass\u00e1k M\u00fazeumban, 2012-ben. Ez a kiemelt poz\u00edci\u00f3 a m\u0171 paradigmatikus jellege melletti \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151<\/a>. Inke Arns Deller alkot\u00e1s\u00e1t az \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9netileg el\u0151sz\u00f6r kialakul\u00f3 \u2013 popkultur\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 t\u00edpushoz sorolja. Ezek \u201eolyan (traumatikus) esem\u00e9nyeket j\u00e1tszanak \u00fajra, amelyeket a jelen szempontj\u00e1b\u00f3l fontosnak tartanak\u201d \u00e9s \u00edgy a m\u00falt jelenben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 relevanci\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, tov\u00e1bb\u00e1 a szem\u00e9lyes \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezet k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e1st is szeml\u00e9lteti. [2]<\/a><\/p>\r\n Az ism\u00e9tl\u00e9s\/repet\u00edci\u00f3, melyet S\u00fcli-Zakar [3]<\/a> \u00e9s Arns sz\u00f6vege is hangs\u00falyoz, egy\u00e9bk\u00e9nt az irodalomban \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta alkalmazott, motivikus sor kirajzol\u00e1s\u00e1ra alkalmazott, id\u0151beli viszonyokat felforgat\u00f3, kontinuit\u00e1st vagy diszkontontinuit\u00e1st l\u00e9trehoz\u00f3 m\u00f3dszer. A m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok rendre visszat\u00e9r\u0151 hivatkoz\u00e1si pontja a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok jelens\u00e9ge (historical re-enactment), amely a r\u00e9szv\u00e9telis\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9vel nem csup\u00e1n az ut\u00f3kor azonosul\u00e1s\u00e1t, hanem a passz\u00edv tud\u00e1st akt\u00edv tapasztalatt\u00e1 val\u00f3 form\u00e1l\u00e1s\u00e1t jelentheti. [4]<\/a> Gad\u00f3 Fl\u00f3ra, aki doktori dolgozat\u00e1ban foglalkozott<\/a> a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1ival a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben, \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1ban is jegyez tanulm\u00e1nyt, hangs\u00falyt helyez a pszichodr\u00e1ma m\u00f3dszer\u00e9vel val\u00f3 rokons\u00e1gra. [5]<\/a><\/p>\r\n E kapcsol\u00f3d\u00e1s ann\u00e1l is ink\u00e1bb fontos, hiszen \u2013 ahogyan Az orgreave-i csata<\/em> is megmutatja \u2013 a m\u00faltban t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyek \u00fajra\u00e9l\u00e9se \u00e9s \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa \u2013 a (traumatikus) esem\u00e9ny a k\u00fcls\u0151 n\u00e9z\u0151pontra val\u00f3 helyezked\u00e9ssel, az \u00fajraazonosul\u00e1ssal a gy\u00f3gyul\u00e1s folyamat\u00e1nak r\u00e9sze lehet. A pszichodr\u00e1ma m\u00f3dszer\u00e9hez val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1g felsz\u00ednre tudja hozni mind a reenactment, mind a reperformansz, mind az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9seken alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatok egy\u00e9nre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 jelleg\u00e9t, azaz, hogy az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151k az egy\u00e9ni gy\u00f3gyul\u00e1si folyamat r\u00e9szes\u00e9v\u00e9 v\u00e1ljanak. [6]<\/a><\/p>\r\n Ahogyan a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s, \u00fagy a pszichodr\u00e1ma sem a megt\u00f6rt\u00e9ntek pontos rekonstru\u00e1l\u00e1sra t\u00f6rekszik, hanem arra, hogy az egy\u00e9n mik\u00e9ppen \u00e9lte meg az esem\u00e9nyt, mit jelentett vagy jelent sz\u00e1m\u00e1ra. [7]<\/a> B\u00e1r Arns nem von p\u00e1rhuzamot a pszichodramatikus helyzetekkel, hanem ink\u00e1bb az ism\u00e9tl\u00e9shez f\u0171z\u0151d\u0151 k\u00eds\u00e9rteties (uncanny) v\u00e1gyhoz, a m\u00e9diareprezent\u00e1ci\u00f3 hiteltelens\u00e9g\u00e9hez (hihet\u00fcnk-e a m\u00e9dia \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett tartalmaknak?) \u00e9s annak kritik\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6ti.<\/p>\r\n Az essz\u00e9b\u0151l implicite az is kider\u00fcl, hogy az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok \u00e9rtelemz\u00e9s\u00e9be be\u00e9p\u00fclnek mindazok a tapasztalatok, amelyek a t\u00f6megm\u00e9dia \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3 mibenl\u00e9t\u00e9vel foglalkoznak \u00e9s felismerik a m\u00e9dia kollekt\u00edv eml\u00e9kezetben bet\u00f6lt\u00f6tt jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s torz\u00edt\u00e1sait, pl. Susan Sontag vagy W. J. T Mitchell \u00edr\u00e1sai nyom\u00e1n. A t\u00f6megm\u00e9dia hiteless\u00e9g\u00e9nek megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9t Deller munk\u00e1j\u00e1ban a szem\u00e9lyes \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi\/politikai\/hivatalos eml\u00e9kezet k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e1s jelzi \u00e9s az is c\u00e9lja, hogy a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is azonosul\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get teremtsen. Igaz ez az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 gyakorlatok \u00e9s performansz hat\u00e1rmezsgy\u00e9j\u00e9n \u00e1ll\u00f3, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban egy\u00e1ltal\u00e1n nem reprezent\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti projektekre \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Marina Abramovic: Az \u00fcress\u00e9g nyolc leck\u00e9je happy enddel<\/em><\/a> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ra (2008) is.<\/p>\r\n Zbigniew Libera Pozit\u00edv<\/em> c\u00edm\u0171 fot\u00f3sorozat\u00e1ban (2002\u20132003) ismert t\u00f6rt\u00e9nelmi fot\u00f3kat, \u201enegat\u00edvokat\u201d haszn\u00e1l<\/a> fel, hogy szerepl\u0151it kritikai hangv\u00e9tel\u0171 \u201epozit\u00edvokba\u201d \u00fcltesse<\/a> \u00e1t. A m\u00e9diarepezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a trauma\/t\u00f6rt\u00e9nelem feldolgoz\u00e1sa kapcsolja szorosan Az orgreave-i csat\u00e1<\/em>hoz, melynek szomsz\u00e9dja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban. A Kollekt\u00edv eml\u00e9kezet \u00e9s m\u00e9diareprezent\u00e1ci\u00f3<\/em> szekci\u00f3ba ker\u00fclt a rom\u00e1n Irina Botea Bucan Meghallgat\u00e1s egy forradalomhoz<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja \u2013 az 1989-es rom\u00e1niai forradalmat j\u00e1tszatta<\/a> el rom\u00e1nul Egyes\u00fcl \u00c1llamokban \u00e9l\u0151 egyetemi hallgat\u00f3kkal, tan\u00e1rokkal, civilekkel (Arns \u00edr\u00e1s\u00e1ban A forradalmat mellesleg a telev\u00edzi\u00f3 is k\u00f6zvet\u00edteni fogja<\/em> c\u00edm\u0171 fejezetben tal\u00e1lunk r\u00f3la le\u00edr\u00e1st). [8]<\/a><\/p>\r\n E m\u0171csoport a kollekt\u00edv eml\u00e9kezetet befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00f6megm\u00e9dia k\u00e9peit, narrat\u00edv\u00e1it megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151, m\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal l\u00e9trej\u00f6v\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t adja annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy m\u00e1shogy tekints\u00fcnk a r\u00f6gz\u00fclt \u00e9s er\u0151sen mediatiz\u00e1lt narrat\u00edv\u00e1kra.<\/p>\r\n A kur\u00e1tori koncepci\u00f3ban a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok performat\u00edv elj\u00e1r\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 sorol\u00f3dik a t\u00e1rgyi rekontextualiz\u00e1l\u00e1son alapul\u00f3 (statikus) install\u00e1ci\u00f3. A m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok hat\u00e1raira val\u00f3 r\u00e1k\u00e9rdez\u00e9s ok\u00e1n ker\u00fclhetett bele a v\u00e1logat\u00e1sba Takahiro Iwasaki Rendezetlens\u00e9gen t\u00fal (Fekete-tenger)<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3ja<\/a> (2023) vagy a Kis Vars\u00f3 M\u00e1rv\u00e1ny<\/a> utc\u00e1<\/em>ja (2000), Szolnoki J\u00f3zsef 2007-t\u0151l gy\u0171jt\u00f6tt, a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1sokat t\u00fckr\u00f6z\u0151<\/a>, lefestett, \u00e1tragasztott c\u00edmerei.<\/p>\r\n Az Arch\u00edvum \u00e9s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g<\/em> szekci\u00f3ban j\u00f3l ismert m\u0171veket l\u00e1thatunk viszont, p\u00e9ld\u00e1ul a Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste-t\u0151l (Star of the Parad(is)e<\/em>, 2010). A tal\u00e1lt f\u00e9nyk\u00e9p alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151<\/a> (m\u00f3dos\u00edtott) \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt nem ismeretlen a magyar neoavantg\u00e1rdban sem: Beke L\u00e1szl\u00f3 \u00f6tlete alapj\u00e1n 1972-ben Balatonbogl\u00e1ron foly\u00f3iratban tal\u00e1lt f\u00e9nyk\u00e9pen Csehszlov\u00e1ki\u00e1ba bevonul\u00f3 katon\u00e1k k\u00f6t\u00e9lh\u00faz\u00e1st j\u00e1tszanak, melyet megism\u00e9teltetett magyar \u00e9s szlov\u00e1k-cseh m\u0171v\u00e9szekkel, csak nem k\u00f6telet h\u00fazva, hanem az eml\u00edtett foly\u00f3irat egy p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t sz\u00e9tszak\u00edtva. [9]<\/a> Misota D\u00e1niel 2022-ben, a MOME-n k\u00e9sz\u00edtett diplomafilmj\u00e9ben a k\u00e9mked\u00e9s\u00e9rt letart\u00f3ztatott Ker\u00e9nyi M\u00e1ri\u00e1t, \u201eKer\u00e9nyi-\u00fcgyk\u00e9nt\u201d bemutat\u00f3 propagandariportot haszn\u00e1lja fel kiindul\u00f3pont<\/a>nak.<\/p>\r\n A debreceni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1i az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekhez, kollekt\u00edv eml\u00e9kezethez k\u00f6thet\u0151 v\u00e1ltozatai kev\u00e9sb\u00e9 sz\u00f3lnak az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen alapul\u00f3 gyakorlatok eset\u00e9ben oly\u2019 gyakran felvetett szerz\u0151s\u00e9g \u00e9s autorit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l, ami az eml\u00e9kez\u00e9s fel\u0151l itt is \u00e9rv\u00e9nyesnek tekinthet\u0151 szempont lett volna. Val\u00f3j\u00e1ban ezt a kontextust nem teremti meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, pedig Az orgreave-i csat\u00e1<\/em>val kapcsolatban is hangs\u00falyozhat\u00f3 lett volna az autorit\u00e1sokr\u00f3l lemond\u00f3 m\u0171v\u00e9szi strat\u00e9gia. Az is kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rthet\u0151, hogy a performanszm\u0171v\u00e9szet, a reperformansz fel\u00e9 mi\u00e9rt nem nyitott, amikor egyes performerek, m\u0171v\u00e9szek az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sokkal a kollekt\u00edv \u00e9s egy\u00e9ni (t\u00f6rt\u00e9nelmi, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti) eml\u00e9kezethez kapcsol\u00f3d\u00f3 helyzeteket hoznak l\u00e9tre \u00e9s l\u00e1ttatj\u00e1k, hogy az ism\u00e9tl\u00e9s, \u00fajrael\u0151ad\u00e1s sosem lehet azonos a kor\u00e1bbival, hanem annak \u00e9rtelmez\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa kell, hogy legyen. [10]<\/a><\/p>\r\n Ugyan a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s m\u00f3dszere a 2000-es \u00e9vekre glob\u00e1lis tendenci\u00e1v\u00e1 tereb\u00e9lyesedik, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti jelens\u00e9get azonos\u00edt, hanem egy szabad kur\u00e1tori poz\u00edci\u00f3b\u00f3l j\u00e1t\u00e9kosan k\u00eds\u00e9rletezik a fogalomb\u0151v\u00edt\u00e9ssel \u00fagy, hogy a t\u00e1rgyalkot\u00e1s vagy -gy\u0171jt\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba elmozdul\u00f3 munk\u00e1kat is bemutat. Mindezeknek a lok\u00e1lis vonatkoz\u00e1sa lehet m\u00e9g \u00fajszer\u0171 abban az \u00e9rtelemben, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt debreceni k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 m\u0171v\u00e9szek \u00e9s Debrecen m\u00faltj\u00e1hoz, jelen\u00e9hez kapcsolhat\u00f3 m\u0171vek is szerepelnek \u2013 a MODEM egyik fontos m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en. Az install\u00e1ci\u00f3 remek\u00fcl kiv\u00e1lasztott eleme a feh\u00e9r f\u00fcgg\u00f6ny, mely ugyan t\u00e9relv\u00e1laszt\u00f3 funkci\u00f3val b\u00edr<\/a>, de k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kontextusban lehetetlen elvonatkoztatni a revel\u00e1ci\u00f3 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t\u00f3l: a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyidej\u0171leg sarkall felt\u00e1r\u00e1sra \u00e9s \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9sre, mint ahogyan \u2013 S\u00fcli-Zakar Szabolcs megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban \u2013 \u201ea reenactment mint m\u0171v\u00e9szeti forma olyan (\u00fajra)\u00e9rtelmez\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1s, amely soha nem hoz l\u00e9tre val\u00f3di ism\u00e9tl\u00e9st\u201d. [11]<\/a><\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n [1]<\/span><\/a> Koncepci\u00f3: Inke Arns, kur\u00e1torok: Gabriele Horns, Inke Arns.<\/span><\/p>\r\n [2]<\/a> S\u00fcli-Zakar Szabolcs (szerk.): Re:re. A m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s. Az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s m\u0171v\u00e9szete<\/em>. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gus. MODEM, Debrecen, 2023. 22., 29. Megjelen\u00e9s alatt.<\/span><\/p>\r\n [3]<\/a> S\u00fcli-Zakar Szabolcs m\u0171le\u00edr\u00e1sai. In: S\u00fcli-Zakar Szabolcs (szerk.): i. m. 80.<\/span><\/p>\r\n [4]<\/a> Jerome de Groot t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt id\u00e9zi: Gad\u00f3 Fl\u00f3ra: Az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sr\u00f3l. Mi az a m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s? In: S\u00fcli-Zakar Szabolcs (szerk.): i. m. 49. A r\u00e9szv\u00e9telis\u00e9g \u00e9s \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s ismert t\u00f6rt\u00e9neti p\u00e9ld\u00e1ja az 1920-ban 8000 r\u00e9sztvev\u0151vel, t\u00f6bb mint 100000 n\u00e9z\u0151 el\u0151tt megrendezett proletkult t\u00f6megjelenet, a T\u00e9li palota ostroma. Elemzi Bishop, Claire: A szoci\u00e1lis fordulat: a kollabor\u00e1ci\u00f3 \u00e9s el\u00e9gedetlenei<\/em>. https:\/\/exindex.hu\/nem-tema\/a-szocialis-fordulat\/ valamint Arns, Inke: A t\u00f6rt\u00e9nelem megism\u00e9tli \u00f6nmag\u00e1t. \u00dajraj\u00e1tsz\u00e1s-strat\u00e9gi\u00e1k a kort\u00e1rs (m\u00e9dia) m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s performanszban. In: S\u00fcli-Zakar Szabolcs (szerk.): i. m. 31.<\/span><\/p>\r\n [5]<\/a> Gad\u00f3 Fl\u00f3ra: i. m. 49. A katal\u00f3gusban megjelentetett tanulm\u00e1ny a Performat\u00edv m\u00faltfeldolgoz\u00e1si tendenci\u00e1k a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/em> c\u00edm\u0171 doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9n alapul (ELTE, Budapest, 2021).<\/span><\/p>\r\n [6]<\/a> Az orgreave-i csata<\/em> az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen\/r\u00e9szv\u00e9telen alapul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatok \u00e9s \u00edgy a kollaborat\u00edv fordulat egyik iskolap\u00e9ld\u00e1ja is. L\u00e1sd: Lind, Maria: Complications; On Collaboration, Agency and Contemporary Art. In: M\u00f6ntmann, Nina (szerk.): New Communities. The Power Plant and Public Books<\/em>. Toronto, 2009. 63\u201364. Dellerhez l\u00e1sd tov\u00e1bb\u00e1: Bishop, Claire: i. m. vagy Bishop, Claire (ed.): Participation.<\/em> Whitechapel Gallery, London \u2013The MIT Press, Cambridge, Massachusetts, 2006. 146\u2013147.<\/span><\/p>\r\n [7]<\/a> V\u00f6. \u201eA m\u0171v\u00e9szi \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sok nem azt jelentik, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt val\u00f3j\u00e1ban, hanem hogy mit jelenthetnek sz\u00e1mukra azok a k\u00e9pek.\u201d Arns, Inke: i. m. 22.<\/span><\/p>\r\n [8]<\/a> Arns, Inke: i. m. 37.<\/span><\/p>\r\n [9]<\/a> A K\u00f6t\u00e9lh\u00faz\u00e1s<\/em> akci\u00f3r\u00f3l fot\u00f3dokument\u00e1ci\u00f3 l\u00e1that\u00f3 a Bogl\u00e1r itt \u00e9s most. Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy balatonbogl\u00e1ri k\u00e1polnam\u0171terme 1970\u20131973 <\/em>c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a balatonf\u00fcredi Vaszary Gal\u00e9ri\u00e1ban 2023. j\u00falius 10. \u2013 augusztus 24. k\u00f6z\u00f6tt. Kur\u00e1tor: M\u00e9lyi J\u00f3zsef.<\/span><\/p>\r\n
\r\n