{"id":2031055,"date":"2024-01-09T01:35:38","date_gmt":"2024-01-09T00:35:38","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2031055"},"modified":"2024-01-09T23:27:42","modified_gmt":"2024-01-09T22:27:42","slug":"a-szobor-mint-terkepzo-elem","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-szobor-mint-terkepzo-elem\/","title":{"rendered":"A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem"},"content":{"rendered":"
\r\n

Robert Morris (1931-2018) amerikai szobr\u00e1sz, olyan meghat\u00e1roz\u00f3 ir\u00e1nyzatok k\u00e9pvisel\u0151je, mint a minimalizmus, a folyamat-m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a k\u00e9t ir\u00e1nyzat k\u00f6zti \u00e1tmenetet jelent\u0151 antiforma-szobr\u00e1szat. Az ut\u00f3bbiban bet\u00f6lt\u00f6tt kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerep\u00e9r\u0151l v\u00e1lt a legismertebb\u00e9. Morris kezdetben m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyokat folytatott, ezt eg\u00e9sz\u00edtette ki filoz\u00f3fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti st\u00fadiumokkal. M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt ismerts\u00e9g\u00e9t az 1966-os, Green Galleryben ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vei alapozt\u00e1k meg. Morris a folyamatos m\u0171v\u00e9szi k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st mindv\u00e9gig igyekezett teoretikusan is megalapozni. P\u00e1ly\u00e1j\u00e1t egyar\u00e1nt jellemezte az adott probl\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nti elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s \u00e9s a meg\u00fajul\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge. 2018-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig folyamatosan alkotott. Az al\u00e1bbiakban Morris n\u00e9gyr\u00e9szes, 1966 \u00e9s 1969 k\u00f6z\u00f6tt az Artforum has\u00e1bjain megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1nak magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<\/p>\r\n

A n\u00e9gy sz\u00f6veg els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 darabja k\u00f6z\u00f6tt teh\u00e1t h\u00e1rom \u00e9v telik el, mely h\u00e1rom \u00e9v sor\u00e1n Morris tulajdonk\u00e9ppen a minimalizmust\u00f3l eljut az antiforma-szobr\u00e1szatig. A sz\u00f6veg els\u0151 darabja egy \u00e9vvel Donald Judd h\u00edres essz\u00e9je, a Specific Objects <\/em>ut\u00e1n, \u00e9s egy \u00e9vvel Michael Fried M\u0171v\u00e9szet \u00e9s t\u00e1rgyis\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa el\u0151tt sz\u00fcletett (amelyben a szerz\u0151 m\u00e1r hivatkozik is Morris sz\u00f6veg\u00e9re), pontosan abban az id\u0151szakban, amikor a frontok megszil\u00e1rdultak a minimalista szobr\u00e1szok \u00e9s az amerikai formalizmus k\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6zti harcban. Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9gi\u00a0 formalista hagyom\u00e1ny\u00a0 szobr\u00e1szati ide\u00e1lj\u00e1t Clement Greenberg\u00a0 \u201eleveg\u0151be rajzol\u00e1sk\u00e9nt\u201d hat\u00e1rozta meg, lehet\u0151leg\u00a0 \u201eegyetlen dr\u00f3ttal, amelyet nem tart semmi, csak \u00f6nmag\u00e1t tartja\u201d[1]<\/sup><\/a>, amely eszm\u00e9nynek David Smith m\u0171vei felelnek meg a legink\u00e1bb. (Ezzel v\u00e9gs\u0151 soron a szobr\u00e1szat azon m\u00e9diumbeli fizikalit\u00e1s\u00e1t rejtve el, amely Morris sz\u00e1m\u00e1ra tulajdonk\u00e9ppen a kiindul\u00e1si alapot jelenti.) Morris ugyan egyet\u00e9rt a greenbergi diagn\u00f3zissal, miszerint a konstrukci\u00f3-szobr\u00e1szat tulajdonk\u00e9ppen a kubista koll\u00e1zs eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak tov\u00e1bbgondol\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, ugyanakkor sz\u00e1m\u00e1ra ez az \u00fat j\u00e1rhatatlannak bizonyul.\u00a0<\/p>\r\n

V\u00e9geredm\u00e9ny\u00e9ben egy olyan szobr\u00e1szatot pr\u00f3b\u00e1l megalapozni, amely egyszerre tart t\u00e1vols\u00e1got a r\u00e9szekre es\u00e9st\u0151l, koll\u00e1zs- \u00e9s konstrukci\u00f3-szer\u0171s\u00e9gt\u0151l, \u00e9s a monolitszobr\u00e1szat monumentum-jelleg\u00e9t\u0151l is. Az ehhez vezet\u0151 \u00fat pedig a szobor, mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151, a teret elrendez\u0151, \u00e9s a t\u00e9r \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9t manipul\u00e1l\u00f3 t\u00e1rgyk\u00e9nt val\u00f3 vizsg\u00e1lat\u00e1n \u00e1t vezet. Itt v\u00e1lik igen hangs\u00falyoss\u00e1 Morris sz\u00e1m\u00e1ra a Gestalt-elm\u00e9let \u00e9s a fenomenol\u00f3giai trad\u00edci\u00f3. Morris sz\u00e1m\u00e1ra teh\u00e1t egyszerre adott az a formalizmust\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt probl\u00e9ma, amely a szobr\u00e1szatot a m\u00e9diumon <\/em>kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lja izol\u00e1lni a fest\u00e9szett\u0151l, szembetal\u00e1lva mag\u00e1t a fest\u00e9szet egys\u00e9gesen optikai jelleg\u00e9vel, ellent\u00e9tben a szobr\u00e1szatra jellemz\u0151 t\u00f6bbkomponens\u0171, fizikai m\u00e9diummal. Ezt, a fizikai m\u00e9diumb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3, az ar\u00e1ny, a l\u00e9pt\u00e9k, a m\u00e9ret, a forma \u00e9s a t\u00f6meg tulajdons\u00e1gai \u00e1ltal alkotott sokf\u00e9les\u00e9get pedig egyfajta egyens\u00falyba igyekszik \u00e1ll\u00edtani, egy olyan harmonikus rendbe, ahol egyik sem uralkodik el a m\u00e1sik terh\u00e9re. Tulajdonk\u00e9ppen ez a gesztus is \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00fagy, mint a greenbergi formalizmusban a m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gak k\u00f6zti ide\u00e1lis viszonyrendszer alkalmaz\u00e1sa egy adott m\u0171v\u00e9szeten bel\u00fcl. Ezt Morris a f\u00e9ny, \u00e9s a f\u00e9ny \u00e9rzekel\u00e9s\u00e9nek els\u0151sorban fenomenol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00edv\u00e1nja kivitelezni. Morrisra k\u00f6zismerten nagy hat\u00e1st tett Maurice Merleau-Ponty Az \u00e9szlel\u00e9s fenomenol\u00f3gi\u00e1ja<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, mely hat\u00e1st a figyelmes olvas\u00f3 k\u00f6nnyed\u00e9n felfedezheti Morris sz\u00f6veg\u00e9ben. A k\u00e9t mozzanat egym\u00e1shoz illeszt\u00e9s\u00e9vel ad\u00f3dik sz\u00e1m\u00e1ra az \u201eegys\u00e9ges forma\u201d fogalma, az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sben Gestalt-alakzatk\u00e9nt \u00f6ssze\u00e1ll\u00f3 alakzat\u00e9, amelyet \u00e9rintetlen marad a tekintet \u00e9s a k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1s feldarabol\u00f3, r\u00e9szekre bont\u00f3 mechanizmus\u00e1val szemben. Tulajdonk\u00e9ppen Morris teh\u00e1t egy \u00f6nn\u00f6n medi\u00e1lis viszonyait tekintve kiegyens\u00falyozott \u00e9s \u201edemokratikus\u201d viszonyokat teremt\u0151 szobr\u00e1szat mellett sz\u00e1ll s\u00edkra, mag\u00e1t a szobrot pedig, mint fenomenol\u00f3giai \u00e9rtelemben vett t\u00e1rgyis\u00e1got, a Gestalt-hat\u00e1s \u00e1ltal a tudatban \u00e9s az \u00e9szlel\u00e9sben megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00e1lland\u00f3 egys\u00e9gk\u00e9nt k\u00e9pzeli el, mely egys\u00e9get a szobor t\u00e9rbelis\u00e9g\u00e9b\u0151l fakad\u00f3, a k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n fell\u00e9p\u0151 alakv\u00e1ltoz\u00e1sainak tapasztalata \u2014 Husserllel \u00e9lve a t\u00e1rgyis\u00e1g vet\u00fcletei (Abschattung)\u00a0<\/em>\u2014 nem \u00e9rint \u00e9s nem v\u00e1ltoztat meg gy\u00f6keresen.<\/p>\r\n

R\u00f6viden teh\u00e1t \u00edgy jellemezhetn\u00e9nk a Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l<\/em> els\u0151 k\u00e9t r\u00e9sz\u00e9nek c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit. Ehhez k\u00e9pest, az 1967-ben sz\u00fcletett harmadik jegyzet m\u00e1r a minimalista szobr\u00e1szat alaktani saj\u00e1toss\u00e1gaival foglalkozik egyre nagyobb alaposs\u00e1ggal, az 1969-es negyedik r\u00e9sz pedig tulajdonk\u00e9ppen Morris saj\u00e1t, kor\u00e1bbi dogm\u00e1inak fel\u00fclvizsg\u00e1latak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151.<\/p>\r\n

A harmadik r\u00e9sz egy\u00e9rtelm\u0171en az els\u0151 k\u00e9t r\u00e9szben v\u00e1zolt probl\u00e9mak\u00f6rh\u00f6z kapcsol\u00f3dik \u2014 tulajdonk\u00e9ppen a fentebb eml\u00edtett, a fizikai m\u00e9diumot alkot\u00f3 tulajdons\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl a m\u00e9ret \u00e9s a l\u00e9pt\u00e9k probl\u00e9m\u00e1inak alaposabb vizsg\u00e1lat\u00e1ra v\u00e1llalkozik. \u00c9rdemes megjegyezni, hogy Morris sz\u00f6veg\u00e9nek ez a fejezete az Artforum ugyanazon sz\u00e1m\u00e1ban jelenik meg, mint Fried M\u0171v\u00e9szet \u00e9s t\u00e1rgyis\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171, nagyhat\u00e1s\u00fa \u00edr\u00e1sa. A k\u00e9t sz\u00f6veg egyar\u00e1nt elkezd foglalkozni az antropomorfizmus probl\u00e9m\u00e1j\u00e1val, r\u00e1ad\u00e1sul mindk\u00e9t sz\u00f6vegben negat\u00edv \u00e9llel hangzik el a kifejez\u00e9s, szinte v\u00e1dk\u00e9nt. Fried sz\u00e1m\u00e1ra a Morris, \u00e9s az \u00e1ltala \u201eliteralizmusk\u00e9nt\u201d megnevezett minimalista szobr\u00e1szat \u201eotromba antropomorfizmusa\u201d abban rejlik, hogy a sz\u00f3 szerinti \u00fcress\u00e9ge bels\u0151s\u00e9ges viszonyokat teremt \u2014 ezzel szemben Morris sz\u00e1m\u00e1ra a bels\u0151s\u00e9gess\u00e9get a t\u00e1rgy m\u00e9rete \u00e9s az \u0151t megfigyel\u0151 ember m\u00e9rete k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g okozza, egy alapvet\u0151en a szubjektum-objektum \u00e9rintkez\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 viszony, teh\u00e1t semmik\u00e9ppen nem a t\u00e1rgyon \u201ebel\u00fcl\u201d keresend\u0151.\u00a0 A minimalista szobr\u00e1szatra jellemz\u0151 szimmetria, szab\u00e1lyoss\u00e1g \u00e9s n\u00e9gyzetr\u00e1csszer\u0171 elrendez\u00e9s pedig Fried sz\u00e1m\u00e1ra \u201enaturalizmusnak\u201d min\u0151s\u00fcl, a term\u00e9szetb\u0151l, \u00e9s nem\u00a0 a tudom\u00e1nyos \u00e9s technikai t\u00e9nyez\u0151kb\u0151l fakad\u00f3 saj\u00e1toss\u00e1gnak. Ezzel szemben Morris sz\u00e1m\u00e1ra az antropomorfizmust a t\u00e1rgyban l\u00e9trej\u00f6v\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g okozza, hiszen az emberi test fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9re eml\u00e9keztet. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a n\u00e9gyzetr\u00e1csos elrendez\u00e9s meg\u00f3vja <\/em>a szobrot az antropomorfizmust\u00f3l, amelybe az \u00f6sszetett g\u00f6rbe fesz\u00fclt\u00e9ge r\u00e1ntan\u00e1. Ugyanakkor ebben a gondolati \u00edvben m\u00e1r megfigyelhet\u0151ek azoknak a probl\u00e9m\u00e1knak a cs\u00edr\u00e1i, amelyek ment\u00e9n Morris k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb revide\u00e1lja n\u00e9zeteit, \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen meghaladja a minimalizmust, \u00fagy, hogy k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szeti elk\u00e9pzel\u00e9sei alapvet\u0151en m\u00e9gis szerves \u00e9s logikus kapcsolatban maradnak kor\u00e1bbi elveivel.<\/p>\r\n

Morris sz\u00f6veg\u00e9nek utols\u00f3 darabj\u00e1t egyr\u00e9szr\u0151l a kor\u00e1bbiak kiforrottabb \u00e9s pontosabb megfogalmaz\u00e1sa jellemzi. Morris itt m\u00e1r mag\u00e1t a t\u00e1rgyat ragadja meg teljess\u00e9gben fenomenol\u00f3giai, sz\u0171kebben a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 \u00e9szlel\u00e9s\u00e9b\u0151l kiindul\u00f3 m\u00f3don. A Fried-f\u00e9le antropomorfizmussal kapcsolatban viszont mintha m\u00e1r meg\u00e9rt\u0151bb lenne, vagy legal\u00e1bbis igyekezne valamif\u00e9le szint\u00e9zist l\u00e9trehozni. Maga is arra jut, hogy az \u00e9szlel\u00e9si mez\u0151ben egys\u00e9gk\u00e9nt megjelen\u0151 t\u00e1rgy egys\u00e9gess\u00e9ge az emberi alak \u00e9szlel\u00e9s\u00e9nek primordi\u00e1lis tapasztalat\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Tulajdonk\u00e9ppen elismeri, hogy a minimalista szobr\u00e1szatnak, noha eljuttatta a m\u0171fajt a m\u0171vek tiszta t\u00e1rgyakk\u00e9nt val\u00f3 felismer\u00e9s\u00e9ig, de nem siker\u00fclt azokat az \u00e9szlel\u00e9sbeli paradigm\u00e1kat megv\u00e1ltoztatnia, amelyek az antropomorfizmus gyan\u00faj\u00e1ba sodort\u00e1k. A l\u00e1t\u00f3mez\u0151 vizsg\u00e1lata sor\u00e1n felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9m\u00e1kat Morris ennek a t\u00e1rgyi jellegnek a kiiktat\u00e1s\u00e1val k\u00edv\u00e1nja orvosolni \u2014 \u00edgy jut el a sz\u00e9tter\u00fcl\u0151, heterog\u00e9n anyagok \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt hat\u00e1sok igenl\u00e9s\u00e9\u00e9ig, \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen az antiforma-szobr\u00e1szatig. A sz\u00f6veg negyedik r\u00e9sze dokument\u00e1lja, hogy\u00a0 Morris m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n a filcb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, szinte efemer, a kor\u00e1bbi, homog\u00e9n \u00e9s geometrikus form\u00e1kt\u00f3l radik\u00e1lisan elt\u00e9r\u0151 megjelen\u00e9s\u0171 alkot\u00e1sai nem a minimalista korszak antit\u00e9zisei, \u00e9s hogy k\u00f6zelr\u0151l sem jelentenek \u00e9les ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1st, vagy meghasonl\u00e1st. Tulajdonk\u00e9ppen ink\u00e1bb egy h\u00e1tral\u00e9p\u00e9st felt\u00e9teleznek, egy visszat\u00e9r\u00e9st azokhoz a teoretikus k\u00e9rd\u00e9sekhez, amely a minimalizmust (\u00e9s t\u00e1gabb \u00e9rtelemben mag\u00e1t a huszadik sz\u00e1zadi szobr\u00e1szatot)\u00a0 a kezdetekt\u0151l fogva k\u00eds\u00e9rtett\u00e9k; a t\u00e1rgy-m\u0171alkot\u00e1s viszony k\u00e9rd\u00e9seihez. Morris a t\u00e1rgyszer\u0171s\u00e9g sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 perceptu\u00e1lis zs\u00e1kutc\u00e1ja helyett az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt, de nem t\u00e1rgyszer\u0171 m\u0171vek mellett teszi le a voks\u00e1t. M\u00f3dszerei \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dja sem mutatnak komoly v\u00e1ltoz\u00e1st, vagy nagy ugr\u00e1st \u2014 a p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 \u00e9s a perif\u00e9rikus tekintet anal\u00edzise tulajdonk\u00e9ppen m\u00e9g er\u0151sebben mutatja Merleau-Ponty \u00e9s a fenomenol\u00f3gia hat\u00e1s\u00e1t. A Gestalt-\u00e9rzetet azonban, amely v\u00e9gs\u0151 soron az els\u0151 jegyzet kulcsfogalm\u00e1nak, az \u201eegys\u00e9ges form\u00e1nak\u201d az alapj\u00e1t k\u00e9pezte, h\u00e1trahagyja, hogy kiszabad\u00edthassa az egyedi form\u00e1t a k\u00e9pi, illetve t\u00e1rgyi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d keretei k\u00f6z\u00fcl.<\/p>\r\n\r\nA Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l<\/em>-ban nyomon k\u00f6vethet\u0151 gondolati \u00edv teh\u00e1t egyr\u00e9szr\u0151l kulcsfontoss\u00e1g\u00fa a hatvanas \u00e9vek amerikai szobr\u00e1szat\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s ahhoz, hogy az azt k\u00f6vet\u0151, megjelen\u00e9s\u00fckben a minimalizmus\u00e9t\u00f3l m\u00e9goly el\u00fct\u0151 ir\u00e1nyzatokban, mint a folyamat-m\u0171v\u00e9szet vagy az antiforma-szobr\u00e1szat, felismerj\u00fck a minimalizmusban felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t, \u00e9s \u00e9szrevegy\u00fck a folytat\u00f3lagoss\u00e1got benn\u00fck. \u00dagy gondolom, a minimalizmus \u00e9s a korszak konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1i ir\u00e1nt k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9rdekesnek bizonyulhat ez a sz\u00f6veg, amennyiben a p\u00e1ly\u00e1ban, <\/em>\u00e9s nem elszigetelt projektekben gondolkod\u00f3, reflekt\u00e1lt \u00e9s probl\u00e9ma\u00e9rz\u00e9keny m\u0171v\u00e9sz gondolkod\u00e1s\u00e1ba enged betekint\u00e9st.<\/div>\r\n

\u00a0<\/div>\r\n
\r\n

Els\u0151 r\u00e9sz<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n

M\u00e1sodik r\u00e9sz<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n

Harmadik r\u00e9sz<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n

\r\n

Negyedik r\u00e9sz: A t\u00e1rgyakon t\u00fal<\/strong><\/em><\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/sup><\/a> L\u00e1sd.: Clement GREENBERG: Az \u00faj szobr\u00e1szat, <\/em>ford. GAD\u00d3 Fl\u00f3ra \u00e9s BUDA Jakab, \u00a0<\/em>in.: M\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara, Budapesti Kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s Gazdas\u00e1gi F\u0151iskola, Bp. 2013.<\/span><\/p>\r\n<\/div>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Robert Morris (1931-2018) amerikai szobr\u00e1sz, olyan meghat\u00e1roz\u00f3 ir\u00e1nyzatok k\u00e9pvisel\u0151je, mint a minimalizmus, a folyamat-m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a k\u00e9t ir\u00e1nyzat k\u00f6zti \u00e1tmenetet jelent\u0151 antiforma-szobr\u00e1szat. Az ut\u00f3bbiban bet\u00f6lt\u00f6tt kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerep\u00e9r\u0151l v\u00e1lt a legismertebb\u00e9. Morris kezdetben m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyokat folytatott, ezt eg\u00e9sz\u00edtette ki filoz\u00f3fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti st\u00fadiumokkal. M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt ismerts\u00e9g\u00e9t az 1966-os, Green Galleryben ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vei alapozt\u00e1k meg. Morris a folyamatos […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2031099,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2031055","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031055","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2031055"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031055\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2031127,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031055\/revisions\/2031127"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2031099"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2031055"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2031055"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2031055"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}