{"id":2031059,"date":"2024-01-09T01:30:42","date_gmt":"2024-01-09T00:30:42","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2031059"},"modified":"2024-01-09T23:28:12","modified_gmt":"2024-01-09T22:28:12","slug":"jegyzetek-a-szobraszatrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/jegyzetek-a-szobraszatrol\/","title":{"rendered":"Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\r\n

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem.<\/a> Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

\u201eA megjelen\u0151nek el kell k\u00fcl\u00f6n\u00fclnie, hogy megjelenhess\u00e9k.\u201d – Goethe<\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

 <\/p>\r\n

Napjaink szobr\u00e1szat\u00e1r\u00f3l kev\u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 \u00edr\u00e1s sz\u00fcletett. Ha t\u00e1rgyalj\u00e1k, akkor is gyakran egy t\u00e1gabb ikonogr\u00e1fiai vagy ikonol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pont al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k, ha a fest\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1k elfogynak. Kubler azt kifog\u00e1solja az ikonol\u00f3giai \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal szemben, hogy azok sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g az annyira elt\u00e9r\u0151 tapasztalatok is, mint a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151, valamik\u00e9ppen felcser\u00e9lhet\u0151ek egym\u00e1ssal.[1]<\/sup><\/a> Tal\u00e1n m\u00e9g pontosabb azt mondani \u2014 ahogyan azt Barbara Rose nemr\u00e9giben \u00edrta \u2014, hogy manaps\u00e1g k\u00f6z\u00f6s elemeket figyelhet\u00fcnk meg a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u0171v\u00e9szetekben. B\u00e1r ez ink\u00e1bb ikonogr\u00e1fiai, mint ikonol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pont. A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s hasznos, hiszen az ikonogr\u00e1fi\u00e1nak, amely k\u00f6z\u00f6s elemeket \u00e9s t\u00e9m\u00e1kat keres a m\u0171vekben, m\u00e1s a c\u00e9lja, mint az ikonol\u00f3gi\u00e1nak, amely Panofsky szerint az \u00e1tfog\u00f3 jelent\u00e9st akarja megtal\u00e1lni. Tal\u00e1n val\u00f3ban l\u00e9tezik egy \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g napjaink m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gaiban. M\u00e9gis, t\u00f6rt\u00e9net\u00fck \u00e9s probl\u00e9m\u00e1ik csak\u00fagy, mint az \u00e1ltaluk k\u00edn\u00e1lt tapasztalat, azt mutatja, hogy nagyon is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek foglalkoztatj\u00e1k \u0151ket. A k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 kijelent\u00e9sek legfeljebb \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1soknak tekinthet\u0151k, amelyek elmosni pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. John Cage \u00e9s Barnett Newman munk\u00e1ib\u00f3l egyar\u00e1nt hi\u00e1nyzik a szerves szerkezet. De az is igaz, hogy Cage egy olyan koll\u00e1zs-technik\u00e1hoz ragaszkodott, amely Newmann\u00e9l hi\u00e1nyzik. A k\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel kapcsolatban az a k\u00e9rd\u00e9s, mennyiben seg\u00edt megragadni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szetekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 tapasztalatot. Mindez persze l\u00e9nyegtelen, ha a m\u0171v\u00e9szetekhez azzal a c\u00e9llal k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk, hogy azonos elemekre vagy jelent\u00e9sekre bukkanjunk benn\u00fck.<\/p>\r\n

Ha a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9rdekelnek minket, mindenekel\u0151tt azokra kell r\u00e1vil\u00e1g\u00edtanunk, amelyeket a szobr\u00e1szatnak m\u00e1r siker\u00fclt a maga sz\u00e1m\u00e1ra tiszt\u00e1znia. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban le kell sz\u00f6gezn\u00fcnk, hogy a szobr\u00e1szat probl\u00e9m\u00e1i egy ideje nem csup\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a fest\u00e9szet probl\u00e9m\u00e1it\u00f3l,\u00a0 de egyenesen elutas\u00edt\u00f3ak is azokkal szemben. Min\u00e9l vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lnak a szobr\u00e1szat saj\u00e1toss\u00e1gai, ann\u00e1l \u00e9lesebb lesz ez a szemben\u00e1ll\u00e1s. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy e saj\u00e1toss\u00e1gok fokozatos kibontakoz\u00e1s\u00e1nak semmi k\u00f6ze ahhoz a dialektikus fejl\u0151d\u00e9shez, amelyet a fest\u00e9szet jel\u00f6lt ki a maga sz\u00e1m\u00e1ra. A legfontosabb probl\u00e9m\u00e1k, amelyekkel a fest\u00e9szet foglalatoskodik k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada, struktur\u00e1lis term\u00e9szet\u0171ek. Egyre vil\u00e1gosabb\u00e1 v\u00e1lt, hogy a struktur\u00e1lis elem a hordoz\u00f3 konkr\u00e9t tulajdons\u00e1gaival f\u00fcgg \u00f6ssze.[2]<\/sup><\/a> Hosszas p\u00e1rbesz\u00e9d volt ez, de megvoltak a maga korl\u00e1tai. M\u00e1sr\u00e9szt a szobr\u00e1szat, amely soha nem foglalkozott az ill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9ssel, nem alapozhatta az elm\u00falt \u00f6tven \u00e9v er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit az ill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9st\u0151l val\u00f3 megszabadul\u00e1s nemes \u2014 \u00e1mb\u00e1r n\u00e9mik\u00e9pp ellentmond\u00e1sos \u2014 aktus\u00e1ra, \u00e9s a puszta t\u00e1rgyhoz val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9sre. Az \u00e1br\u00e1zol\u00e1st\u00f3l eltekintve \u2014 ami nem keverend\u0151 \u00f6ssze az ill\u00fazi\u00f3kelt\u00e9ssel \u2014 a t\u00e9r, a f\u00e9ny \u00e9s az anyagok szobr\u00e1szati t\u00e9nyez\u0151it mindig is sz\u00f3 szerinti \u00e9rtelemben haszn\u00e1lt\u00e1k. A szobr\u00e1szat utal\u00e1sai \u00e9s referenci\u00e1i m\u00e9gsem \u00e1ll\u00edthat\u00f3k p\u00e1rhuzamba a fest\u00e9szet hasonl\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel. A fest\u00e9szet a t\u00e1rgyis\u00e1ghoz val\u00f3 k\u00f6zeled\u00e9sre t\u00f6rekedett, de ugyanilyen hevesen igyekezett dematerializ\u00e1lni is \u00f6nmag\u00e1t. \u00c9les k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenn\u00fcnk a szobr\u00e1szat l\u00e9nyegileg taktilis term\u00e9szete \u00e9s a fest\u00e9szet optikai \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

Tal\u00e1n Tatlin volt az els\u0151, aki felszabad\u00edtotta a szobr\u00e1szatot a reprezent\u00e1ci\u00f3 al\u00f3l, \u00e9s auton\u00f3m formak\u00e9nt alapozta meg egyr\u00e9szt azon k\u00e9p \u2014 vagy ink\u00e1bb nem-k\u00e9p \u2014 \u00e1ltal, amit alkalmazott, m\u00e1sr\u00e9szt konkr\u00e9t anyaghaszn\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n. \u0150, Rodcsenko \u00e9s m\u00e1s konstruktivist\u00e1k megc\u00e1folt\u00e1k Apollinaire megfigyel\u00e9s\u00e9t, miszerint \u201evalamely strukt\u00fara akkor v\u00e1lik \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00e9 \u00e9s nem szobr\u00e1szatt\u00e1, ha elemeit m\u00e1r nem a term\u00e9szetb\u0151l mer\u00edti\u201d. Legal\u00e1bbis Tatlin \u00e9s a konstruktivist\u00e1k munk\u00e1i m\u00e1r nem utalnak sem az emberalakra, sem az \u00e9p\u00edt\u00e9szetre. K\u00e9s\u0151bb Gabo, illetve kisebb m\u00e9rt\u00e9kben Pevsner \u00e9s Vantongerloo vitt\u00e9k tov\u00e1bb az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u0151l f\u00fcggetlen, nem-k\u00e9pszer\u0171 szobr\u00e1szat konstruktivista eszm\u00e9ny\u00e9t. A legnagyobb amerikai szobr\u00e1sz, David Smith k\u00e9sei munk\u00e1iban ez az auton\u00f3mia nem \u00e9lt tov\u00e1bb. Manaps\u00e1g viszont a nem-k\u00e9pszer\u0171 jelleg mint a szobr\u00e1szat alapvet\u0151 felt\u00e9tele ism\u00e9t megjelenik. Ugyanakkor meg kell jegyezn\u00fcnk, hogy ennek a felt\u00e9telnek sz\u00e1mos m\u0171 nem felelt meg, amelyek \u2014 amellett, hogy ragaszkodtak a nem-k\u00e9pszer\u0171 jelleghez \u2014 a t\u00falzott dekorativit\u00e1sra, a finom kidolgozotts\u00e1gra vagy a hatalmas m\u00e9retre helyezt\u00e9k a hangs\u00falyt. Ezekkel a saj\u00e1ts\u00e1gokkal eredend\u0151en nincs is semmi probl\u00e9ma; mind k\u00e9zzelfoghat\u00f3 tapasztalatot ny\u00fajt. \u00c1m v\u00e9gs\u0151 soron a szobr\u00e1szat sz\u00e1m\u00e1ra ezek a tapasztalatok nem relev\u00e1nsak, mivel a bonyolult plasztikai viszonyokat felbor\u00edtj\u00e1k annyiban, amennyiben az ember figyelm\u00e9t ezekre a saj\u00e1toss\u00e1gokra terelik m\u00e9g egy nem-k\u00e9pszer\u0171 alkot\u00e1sban is.<\/p>\r\n

A domborm\u0171vet mindig is \u00e9letk\u00e9pes m\u0171fajnak tekintett\u00e9k. Ma m\u00e9gsem ismerhet\u0151 el \u00e9rv\u00e9nyesnek. A szobr\u00e1szat auton\u00f3m \u00e9s konkr\u00e9t term\u00e9szete megk\u00f6veteli, hogy saj\u00e1t, \u00fagyszint\u00e9n konkr\u00e9t t\u00e9rrel rendelkezzen, \u00e9s ne kelljen osztoznia a s\u00edkon a fest\u00e9szettel. R\u00e1ad\u00e1sul egy falra akasztott t\u00e1rgy nem szeg\u00fcl szembe a gravit\u00e1ci\u00f3nak, csup\u00e1n b\u00e1tortalanul ellen\u00e1ll neki.\u00a0 Egy t\u00e1rgy meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek egyik felt\u00e9tel\u00e9t az adja, hogy \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck a r\u00e1 hat\u00f3 gravit\u00e1ci\u00f3s er\u0151t a t\u00e9nyleges t\u00e9rben. Ez a t\u00e9r h\u00e1rom, nem pedig k\u00e9t koordin\u00e1t\u00e1val rendelkezik. A talaj s\u00edkja \u00e9s nem a fal a sz\u00fcks\u00e9ges t\u00e1maszt\u00e9k, hogy a dolgot marad\u00e9ktalanul t\u00e1rgynak tekinthess\u00fck. Egy m\u00e1sik ellenvet\u00e9s a domborm\u0171vel szemben, hogy a fal a fent-lent, jobb-bal \u00e1lland\u00f3kon t\u00fal m\u00e9g tov\u00e1bb korl\u00e1tozza a lehets\u00e9ges n\u00e9z\u0151pontokat.<\/p>\r\n

A sz\u00edn, ahogy a fest\u00e9szetben f\u0151k\u00e9nt Olitski \u00e9s Louis haszn\u00e1lta, olyan min\u0151s\u00e9g lett, amely egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6t\u0151dik meghat\u00e1rozott form\u00e1khoz. S\u0151t, ahogyan arra Michael Fried r\u00e1mutatott, az egyik legkomolyabb t\u00f6rekv\u00e9s az volt, hogy a sz\u00ednt megszabad\u00edts\u00e1k a vonal \u00e1ltal meghat\u00e1rozott form\u00e1t\u00f3l. Ezt \u00fagy \u00e9rt\u00e9k el, hogy gyeng\u00edtettek a vonal meghat\u00e1roz\u00f3 jelleg\u00e9n (mint Louis), vagy teljesen kiiktatt\u00e1k azt (mint a mai Olitski), ezzel a sz\u00ednt annyira auton\u00f3mm\u00e1 t\u00e9ve, amire csak Pollockn\u00e1l l\u00e1thatunk p\u00e9ld\u00e1t. Az\u00e9rt utalunk itt a sz\u00ednnek a form\u00e1t\u00f3l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9re a fest\u00e9szetben, mert ez mutatja meg, hogy egy optikai m\u00e9diumban a sz\u00edn a legink\u00e1bb optikai elem. A sz\u00ednnek ez az alapvet\u0151en optikai, anyagtalan, nem \u00f6sszefoghat\u00f3 \u00e9s nem taktilis jellege az, ami \u00f6sszeegyeztethetetlen a szobr\u00e1szat fizikai term\u00e9szet\u00e9vel. A l\u00e9pt\u00e9k, az ar\u00e1ny, a forma \u00e9s az anyag fizikai tulajdons\u00e1gok. Az ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e9s konkr\u00e9t anyag megform\u00e1l\u00e1s\u00e1val ezek a tulajdons\u00e1gok v\u00e1lnak l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A sz\u00edn nem ilyen jelleg\u0171. A sz\u00edn adal\u00e9k. Persze minden l\u00e9tez\u0151 dolgoknak van valamilyen sz\u00edne. Az ellenvet\u00e9s arra vonatkozik, amikor a sz\u00ednhaszn\u00e1lat t\u00falhangs\u00falyozza az optikai jelleget, \u00e9s ezzel elnyomja a fizikait. A semlegesebb \u00e1rnyalatok, amelyek nem annyira tolakod\u00f3ak, lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy azokra a l\u00e9nyegi fizikai d\u00f6nt\u00e9sekre \u00f6sszpontos\u00edtsunk, amelyek meghat\u00e1rozz\u00e1k a szobr\u00e1sz munk\u00e1j\u00e1t. V\u00e9gs\u0151 soron a szobr\u00e1szati fel\u00fcletek term\u00e9szet\u00e9nek vizsg\u00e1lata a f\u00e9ny vizsg\u00e1lata, a legkev\u00e9sb\u00e9 fizikai elem\u00e9, amely ugyanakkor \u00e9ppolyan val\u00f3s\u00e1gos, mint maga a t\u00e9r. Hiszen a festm\u00e9nyekt\u0151l elt\u00e9r\u0151en, amelyek mindig a legoptim\u00e1lisabb megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st kapj\u00e1k, a szobor a f\u00e9ny bees\u00e9si sz\u00f6g\u00e9nek megfelel\u0151en folyamatosan v\u00e1ltozik. David Smith \u201eCubi\u201d sorozata azon kev\u00e9s m\u0171vek egyike volt, amely a szobr\u00e1szati fel\u00fcleteket a f\u00e9ny szempontj\u00e1b\u00f3l problematiz\u00e1lta. Mondrian od\u00e1ig ment, hogy azt \u00e1ll\u00edtotta, \u201eaz \u00e9rzetek nem k\u00f6zvet\u00edthet\u0151ek, pontosabban tiszt\u00e1n min\u0151s\u00e9gi tulajdons\u00e1gaik nem k\u00f6zvet\u00edthet\u0151ek. Ez ugyanakkor nem \u00e1ll az \u00e9rzetek k\u00f6z\u00f6tti viszonyokra\u2026. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen csak az \u00e9rzetek k\u00f6zti viszonyoknak lehet objekt\u00edv \u00e9rt\u00e9ke\u2026\u201d Ez az \u00e9szlel\u00e9si t\u00e9nyek szempontj\u00e1b\u00f3l ugyan k\u00e9ts\u00e9ges \u00e1ll\u00edt\u00e1s, de a m\u0171v\u00e9szet \u00e9szlel\u00e9s\u00e9ben valami ilyesmi t\u00f6rt\u00e9nik, hiszen a m\u0171t\u00e1rgyaknak egy\u00e9rtelm\u0171en elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 r\u00e9szei vannak, amelyek k\u00f6z\u00f6tt ilyen viszonyok l\u00e9tes\u00fclnek. Ez \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9st vet fel: l\u00e9tezhet-e olyan m\u0171, amelynek csup\u00e1n egyetlen tulajdons\u00e1ga van? Nyilv\u00e1nval\u00f3an nem, hiszen nincs olyan dolog, amely mind\u00f6ssze egyetlen tulajdons\u00e1ggal b\u00edrna. Egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3, tiszta \u00e9rzet nem k\u00f6zvet\u00edthet\u0151, pontosan az\u00e9rt nem, mert minden adott helyzetben mindig egyszerre t\u00f6bb tulajdons\u00e1got \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk a l\u00e1tv\u00e1ny r\u00e9szek\u00e9nt: ha sz\u00ednt \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk, akkor kiterjed\u00e9st is, ha laposs\u00e1got, akkor text\u00far\u00e1t is, stb. L\u00e9teznek azonban bizonyos form\u00e1k, amelyek ha nem is sz\u00fcntetik meg az egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9rzetek, mint a sz\u00edn \u00e9s a text\u00fara, az ar\u00e1ny \u00e9s t\u00f6meg, stb. k\u00f6z\u00f6tti viszonyokat, m\u00e9gsem alkotnak egy\u00e9rtelm\u0171en elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt r\u00e9szeket, amelyek k\u00f6z\u00f6tt, mint egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen alakzatok k\u00f6z\u00f6tt, eff\u00e9le viszonyok l\u00e9tes\u00fclhetn\u00e9nek. Ilyenek azok az egyszer\u0171bb form\u00e1k, amelyek er\u0151teljes gestalt-\u00e9rzetet keltenek. Ezek r\u00e9szei \u00fagy\u00a0 kapcsol\u00f3dnak \u00f6ssze, hogy a lehet\u0151 legnagyobb ellen\u00e1ll\u00e1st fejts\u00e9k ki az \u00e9szlel\u00e9s tagol\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9vel szemben. A t\u00e9ridomok, illetve a szobr\u00e1szatban felhaszn\u00e1lhat\u00f3 form\u00e1k szempontj\u00e1b\u00f3l ilyen gestaltok az egyszer\u0171bb poli\u00e9derek. Egy pillanatra \u00e1t kell tekinten\u00fcnk a h\u00e1romdimenzi\u00f3s gestaltok term\u00e9szet\u00e9t, ahogyan azok a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le poli\u00e9derek \u00e9szlel\u00e9s\u00e9ben megjelennek. Az egyszer\u0171bb szab\u00e1lyos poli\u00e9derek eset\u00e9n, mint amilyenek a kock\u00e1k \u00e9s a g\u00fal\u00e1k, nem kell a t\u00e1rgy k\u00f6r\u00fcl mozognunk ahhoz, hogy a gestalt, az eg\u00e9szlegess\u00e9g \u00e9rzete l\u00e9trej\u00f6jj\u00f6n. Az ember l\u00e1tja, \u00e9s azonnal \u201eelhiszi\u201d, hogy az elm\u00e9j\u00e9ben l\u00e9v\u0151 mint\u00e1zat megfelel a t\u00e1rgy t\u00e9nyleges l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek. Az \u00edgy \u00e9rtett hit egyszerre a t\u00e9rbeli kiterjed\u00e9sbe vetett hit, \u00e9s ennek a kiterjed\u00e9snek a vizualiz\u00e1ci\u00f3ja. M\u00e1s sz\u00f3val, ezek a t\u00e1rgy\u00e9szlel\u00e9s azon aspektusait alkotj\u00e1k, amelyek nem egyidej\u0171ek a vizu\u00e1lis mez\u0151vel, hanem ink\u00e1bb a vizu\u00e1lis mez\u0151 tapasztal\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei. E hit konkr\u00e9tabb term\u00e9szet\u00e9t \u00e9s kialakul\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t olyan \u00e9szlel\u00e9selm\u00e9leti fogalmak \u00edrj\u00e1k le, mint a \u201eforma\u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u201d, \u201eegyszer\u0171s\u00e9gre t\u00f6rekv\u00e9s\u201d, a kinesztetikus t\u00e1mpontok, az eml\u00e9knyomok, \u00e9s a binokul\u00e1ris parallaktikus l\u00e1t\u00e1s term\u00e9szet\u00e9re, illetve a retina \u00e9s az agy strukt\u00far\u00e1j\u00e1ra vonatkoz\u00f3 fiziol\u00f3giai meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok. A h\u00e1romdimenzi\u00f3s testekkel kapcsolatos gestalt-hat\u00e1sokra vonatkoz\u00f3lag sem az elm\u00e9letek, sem a tapasztalatok nem olyan egyszer\u0171ek \u00e9s vil\u00e1gosak, mint a s\u00edkidomokra vonatkoz\u00f3ak. \u00c1m a t\u00e9ridomok tapasztalata is al\u00e1t\u00e1masztja azt a t\u00e9nyt, hogy a s\u00edkbeli form\u00e1khoz hasonl\u00f3an bizonyos alakzatokban az egys\u00e9gess\u00e9g domin\u00e1l, m\u00e1sokra a r\u00e9szekre tagol\u00f3d\u00e1s jellemz\u0151. Ez egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, ha a t\u00f6bbi poli\u00e9der t\u00edpust is szem\u00fcgyre vessz\u00fck. Az \u00f6sszetett szab\u00e1lyos poli\u00e9derek eset\u00e9n a vizualiz\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g egyre gyeng\u00fcl, ahogy a lapok sz\u00e1ma n\u00f6vekszik. Egy hatvann\u00e9gy lapb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 alakzat eset\u00e9n a vizualiz\u00e1ci\u00f3 neh\u00e9zkes, szab\u00e1lyoss\u00e1ga miatt m\u00e9gis eg\u00e9szk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck, akkor is, ha csak egyetlen n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l tekint\u00fcnk r\u00e1. Az egyszer\u0171, de nem szab\u00e1lyos poli\u00e9dereket, \u00fagy mint az elny\u00fajtott has\u00e1bokat, lap\u00edtott szab\u00e1lytalan g\u00fal\u00e1kat vagy csonka g\u00fal\u00e1kat valamivel k\u00f6nnyebb eg\u00e9szk\u00e9nt l\u00e1tni \u00e9s \u00e9rz\u00e9kelni. Az, hogy ezek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny kev\u00e9sb\u00e9 ismer\u0151s, mint a szab\u00e1lyos geometriai form\u00e1k, nem befoly\u00e1solja a gestalt l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Szab\u00e1lytalans\u00e1guk ink\u00e1bb egyedi min\u0151s\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lik. Az \u00f6sszetett szab\u00e1lytalan poli\u00e9derek (p\u00e9ld\u00e1ul krist\u00e1lyrendszerek), amennyiben el\u00e9g bonyolultak \u00e9s szab\u00e1lytalanok, majdnem teljesen meghi\u00fas\u00edthatj\u00e1k a vizualiz\u00e1ci\u00f3t, \u00edgy neh\u00e9z fenntartani a Gestalt \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st. Az \u00f6sszetett, szab\u00e1lytalan poli\u00e9dereket k\u00f6nnyebb r\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll\u00f3k\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelni, ha gyenge Gestaltot alkotnak. Mintha itt visszat\u00e9rn\u00e9nk az olyan m\u0171vekhez, amelyek \u2014 Mondrian kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u2014 k\u00f6nnyebben tudnak viszonyokat k\u00f6zvet\u00edteni, mivel r\u00e9szeik k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3ak. Az \u00f6sszetett, szab\u00e1lyos poli\u00e9dereket nehezebb \u00edgy \u00e9rz\u00e9kelni. Az egyszer\u0171bbek \u2014 ak\u00e1r szab\u00e1lyosak, ak\u00e1r szab\u00e1lytalanok \u2014 a lehet\u0151 legnagyobb ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edtj\u00e1k azzal szemben, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 r\u00e9szekkel b\u00edr\u00f3 objektumnak tekints\u00fck \u0151ket. Mintha nem lenn\u00e9nek benn\u00fck olyan t\u00f6r\u00e9svonalak, amelyek r\u00e9v\u00e9n k\u00f6nnyen fel lehetne osztani \u0151ket, hogy viszonyokat l\u00e9tes\u00edts\u00fcnk r\u00e9szeik k\u00f6z\u00f6tt. Ezeket az egyszer\u0171, szab\u00e1lyos \u00e9s szab\u00e1lytalan poli\u00e9dereket \u201eegys\u00e9ges\u201d form\u00e1knak nevezem. Az egys\u00e9ges form\u00e1kb\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 szobr\u00e1szattal kapcsolatban, amit mintha csak a Gestalt energi\u00e1ja tartana \u00f6ssze, a kritikusok gyakran arr\u00f3l panaszkodnak, hogy az ilyen munk\u00e1k ellen\u00e1llnak az elemz\u00e9snek.<\/p>\r\n

A Gestaltra jellemz\u0151, hogy amint egyszer l\u00e9trej\u00f6n, a r\u00f3la mint <\/em>Gestaltr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00f6sszes inform\u00e1ci\u00f3 ki\u00fcresedik. (Nem keress\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul egy Gestalt Gestaltj\u00e1t.) Ezenfel\u00fcl, ha egyszer l\u00e9trej\u00f6tt, akkor m\u00e1r nem bomlik fel. Az ember ilyenkor egyszerre szabadul meg a form\u00e1t\u00f3l, \u00e9s egyben hozz\u00e1 is l\u00e1ncol\u00f3dik. Szabad, illetve megszabad\u00edtott, hiszen a t\u00e1rgyr\u00f3l mint form\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k ki\u00fcr\u00fclnek, \u00e9s k\u00f6tve is van hozz\u00e1, mert a forma \u00e1lland\u00f3 \u00e9s oszthatatlan marad.<\/p>\r\n

A forma egyszer\u0171s\u00e9ge nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en egyenl\u0151 a tapasztalat egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel. Az egys\u00e9ges form\u00e1k nem reduk\u00e1lj\u00e1k a viszonyokat, hanem elrendezik \u0151ket. Ha az egys\u00e9ges form\u00e1k uralkod\u00f3, hieratikus jellege \u00e1lland\u00f3sul is, att\u00f3l m\u00e9g a l\u00e9pt\u00e9k, az ar\u00e1ny, stb. partikulariz\u00e1l\u00f3 viszonyai nem sz\u0171nnek meg. S\u0151t, m\u00e9g \u00f6sszef\u00fcgg\u0151bb \u00e9s elv\u00e1laszthatatlanabb m\u00f3don k\u00f6t\u0151dnek egym\u00e1shoz. Ennek a legfontosabb szobr\u00e1szati \u00e9rt\u00e9knek \u2014 a form\u00e1nak \u2014 a kiemel\u00e9se, kieg\u00e9sz\u00edtve a t\u00f6bbi l\u00e9nyegi szobr\u00e1szati \u00e9rt\u00e9k hat\u00e9konyabb egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s integr\u00e1l\u00e1s\u00e1val, a kor\u00e1bbi szobr\u00e1szat t\u00f6bb r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3, hajl\u00edtott elemeinek haszn\u00e1lat\u00e1t okafogyott\u00e1 teszi, m\u00e1sr\u00e9szt \u00faj hat\u00e1rt szab \u00e9s ugyanakkor \u00faj t\u00e1vlatokat is nyit a szobr\u00e1szatnak.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin<\/p>\r\n

\r\n

(Eredeti megjelen\u00e9s: Artforum, 1966 febru\u00e1r)<\/p>\r\n

[1]<\/sup><\/a>\u00a0 \u201e(\u2026) a Strukturforschung teh\u00e1t azt felt\u00e9telezi, hogy azonos helyen \u00e9s id\u0151ben a k\u00f6lt\u0151k \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek egyazon k\u00f6zponti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g let\u00e9tem\u00e9nyesei, munk\u00e1ss\u00e1guk \u00edgy egy azonos k\u00f6zpontb\u00f3l szerte\u00e1raml\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1sk\u00e9nt foghat\u00f3 fel. Ez az \u00e1ll\u00e1spont megfelel az ikonol\u00f3gus\u00e9nak, aki sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az irodalom egym\u00e1ssal l\u00e1tsz\u00f3lag f\u00f6lcser\u00e9lhet\u0151k.\u201d George Kubler, Az id\u0151 form\u00e1ja<\/em>, Gondolat kiad\u00f3, Bp. 1992. 49.-50. ford.: Szil\u00e1gyi P\u00e9ter, J\u00e1vor Andrea<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/sup><\/a> Clement Greenberg \u00e9s Michael Fried is foglalkozott ezzel az fejl\u0151d\u00e9si \u00edvvel. Fried\u00a0 \u201ededukt\u00edv strukt\u00far\u00e1r\u00f3l\u201d sz\u00f3l\u00f3 eszmefuttat\u00e1sa a \u201eThree American Painters\u201d c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban kifejezetten a hordoz\u00f3 szerep\u00e9vel foglalkozik a fest\u00e9szet kapcs\u00e1n.<\/span><\/p>\r\n

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem. Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9   \u201eA megjelen\u0151nek el kell k\u00fcl\u00f6n\u00fclnie, hogy megjelenhess\u00e9k.\u201d – Goethe   Napjaink szobr\u00e1szat\u00e1r\u00f3l kev\u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 \u00edr\u00e1s sz\u00fcletett. Ha t\u00e1rgyalj\u00e1k, akkor is gyakran egy t\u00e1gabb ikonogr\u00e1fiai vagy ikonol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pont al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k, ha a fest\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1k elfogynak. Kubler azt kifog\u00e1solja az ikonol\u00f3giai \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal szemben, hogy azok […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2031071,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2031059","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031059","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2031059"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031059\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2031129,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031059\/revisions\/2031129"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2031071"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2031059"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2031059"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2031059"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}