{"id":2031075,"date":"2024-01-09T01:17:44","date_gmt":"2024-01-09T00:17:44","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2031075"},"modified":"2024-01-09T23:28:35","modified_gmt":"2024-01-09T22:28:35","slug":"jegyzetek-a-szobraszatrol-2","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/jegyzetek-a-szobraszatrol-2\/","title":{"rendered":"Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\r\n

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem.<\/a> Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

K\u00e9rd\u00e9s: Mi\u00e9rt nem csin\u00e1lta nagyobbra, hogy a n\u00e9z\u0151 f\u00f6l\u00e9 tornyosuljon?<\/em><\/span><\/p>\r\n

V\u00e1lasz: Mert nem monumentumot k\u00e9sz\u00edtettem.<\/em><\/span><\/p>\r\n

K\u00e9rd\u00e9s: Akkor mi\u00e9rt nem csin\u00e1lta kisebbre, hogy a n\u00e9z\u0151 \u00e1tl\u00e1sson f\u00f6l\u00f6tte?<\/em><\/span><\/p>\r\n

V\u00e1lasz: Mert nem t\u00e1rgyat k\u00e9sz\u00edtettem.<\/em><\/span><\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

\u2014 Tony Smith v\u00e1laszai a hat l\u00e1bnyi ac\u00e9lkock\u00e1j\u00e1val kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekre.<\/span><\/blockquote>\r\n

 <\/p>\r\n

A funkci\u00f3tlan h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e1rgyak m\u00e9rettartom\u00e1nya folytonos a monumentum \u00e9s az ornamens k\u00f6z\u00f6tt. A szoborra \u00e1ltal\u00e1ban olyan t\u00e1rgyk\u00e9nt gondolunk, amely a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 \u00e9rt\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el.\u00a0 A manaps\u00e1g l\u00e9trej\u00f6v\u0151 \u00faj alkot\u00e1sok ennek a m\u00e9retkontinuumnak a k\u00e9t v\u00e9glete k\u00f6z\u00e9 esnek. Mivel e m\u0171vek nagy r\u00e9sze sem figurat\u00edv, sem \u00e9p\u00edt\u00e9szeti utal\u00e1st nem tartalmaz, \u201estrukt\u00farak\u00e9nt\u201d vagy \u201et\u00e1rgyk\u00e9nt\u201d \u00edrj\u00e1k le \u0151ket. A strukt\u00fara <\/em>sz\u00f3 alkalmazhat\u00f3 b\u00e1rmilyen dologra vagy b\u00e1rmilyen dolognak a fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Minden szil\u00e1rd test t\u00e1rgy. Nem a konkr\u00e9t megnevez\u00e9s a fontos az \u00fajabb m\u0171vekkel kapcsolatban, mint ink\u00e1bb az, hogy tiszt\u00e1ban legy\u00fcnk vele, milyen \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s norm\u00e1k \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek benn\u00fck.<\/p>\r\n

A relat\u00edv m\u00e9ret \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sekor az emberi test bel\u00e9p a m\u00e9retek kontinuum\u00e1ba, ahol \u00f6nmag\u00e1t tekinti az \u00e1lland\u00f3nak. Azonnal felismerj\u00fck, mi kisebb, \u00e9s mi nagyobb n\u00e1lunk. Nyilv\u00e1nval\u00f3 ugyan, \u00e1m m\u00e9gis fontos megjegyezni, hogy a n\u00e1lunk kisebb dolgokat m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tjuk, mint a n\u00e1lunk nagyobbakat. A t\u00e1rgyhoz ann\u00e1l bens\u0151s\u00e9gesebb a viszonyunk, min\u00e9l kisebb. \u00c9s ann\u00e1l nyilv\u00e1nosabb, min\u00e9l nagyobb. Ez mindaddig igaznak bizonyul, am\u00edg egy nagy dolog eg\u00e9sz\u00e9t, nem csak egy r\u00e9sz\u00e9t tekintj\u00fck. A nyilv\u00e1nos \u00e9s a mag\u00e1njelleget mi kapcsoljuk hozz\u00e1 a dolgokhoz. A saj\u00e1t \u00e1lland\u00f3 m\u00e9ret\u00fcnkt\u0151l kisebb vagy nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rgyakkal val\u00f3 foglalatoss\u00e1g sor\u00e1n tesz\u00fcnk szert erre a tapasztalatra. A legt\u00f6bb m\u00faltbeli ornamens, egyiptomi \u00fcveg\u00e1ru, rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa elef\u00e1ntcsont, stb., tudatosan a bens\u0151s\u00e9ges jellegre \u00e9p\u00edtett a gondos felsz\u00edni kidolgozotts\u00e1g r\u00e9v\u00e9n. A tudatoss\u00e1g, ami a felsz\u00edni kidolgozotts\u00e1got a kis t\u00e1rgyak eset\u00e9ben folyamatosan k\u00eds\u00e9ri, biztos\u00edtja, hogy a finom r\u00e9szletek mindig szem el\u0151tt maradjanak. A m\u00falt hatalmas szobrai, amelyek ma m\u00e1r csup\u00e1n apr\u00f3 t\u00f6red\u00e9kekben maradtak fenn, arra k\u00e9sztetnek minket, hogy valamifajta nagy\u00edt\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1ssuk \u0151ket (id\u0151nk\u00e9nt ez sz\u00f3 szerint is megt\u00f6rt\u00e9nik a f\u00e9nyk\u00e9p r\u00e9v\u00e9n), ami ezeknek a fragmentumoknak a fel\u00fcletvari\u00e1ci\u00f3it olyan r\u00e9szletgazdags\u00e1ggal ruh\u00e1zza fel, amely az eredeti, eg\u00e9sz m\u0171ben sosem volt meg. A bens\u0151s\u00e9ges jelleg l\u00e9nyeg\u00e9n\u00e9l fogva z\u00e1rt, t\u00e9r n\u00e9lk\u00fcli, s\u0171r\u00edtett, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lagos.<\/p>\r\n

M\u00edg a konkr\u00e9t m\u00e9ret olyan felt\u00e9tel, amely t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 a nyilv\u00e1nos \u00e9s a bens\u0151s\u00e9ges fogalmai szerint struktur\u00e1lja az ember reakci\u00f3j\u00e1t, a hatalmas, monumentumok k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3 t\u00e1rgyak j\u00f3val specifikusabb reakci\u00f3t v\u00e1ltanak ki a m\u00e9rettel mint <\/em>m\u00e9rettel szemben. Azaz a nagym\u00e9ret\u0171 t\u00e1rgyak amellett, hogy a lehets\u00e9ges reakci\u00f3k eg\u00e9sz sor\u00e1t k\u00edn\u00e1lj\u00e1k fel, a m\u00e9retet mint alkot\u00f3elemet is konkr\u00e9tabban \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u00e9nk. A m\u00e9ret tudatosabb \u00e9rz\u00e9kel\u00e9se adja a monumentumokban a \u201el\u00e9pt\u00e9k\u201d min\u0151s\u00e9g\u00e9t. A l\u00e9pt\u00e9k tudatosul\u00e1sa az \u00e1lland\u00f3 \u2014 teh\u00e1t a saj\u00e1t testm\u00e9ret\u00fcnk \u2014 \u00e9s a t\u00e1rgy \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9nye. A szubjektum \u00e9s az objektum k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9r r\u00e9sze ennek az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1snak. Ebben az \u00e9rtelemben a bens\u0151s\u00e9ges t\u00e1rgyak sz\u00e1m\u00e1ra nem l\u00e9tezik t\u00e9r. Egy nagyobb t\u00e1rgy a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 t\u00e9r nagyobb r\u00e9sz\u00e9t foglalja mag\u00e1ba, mint egy kisebb t\u00e1rgy. A nagyobb t\u00e1rgyakt\u00f3l sz\u00f3 szerint t\u00e1vols\u00e1got kell tartanunk, hogy b\u00e1rmely n\u00e9zet\u00e9t a maga eg\u00e9sz\u00e9ben l\u00e1t\u00f3mez\u0151nkbe tudjuk fogni. Min\u00e9l kisebb a t\u00e1rgy, ann\u00e1l k\u00f6zelebb megy\u00fcnk hozz\u00e1, \u00e9s ennek megfelel\u0151en ann\u00e1l kisebb a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 t\u00e9rbeli mez\u0151, amelyben a t\u00e1rgy a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tezik. A nem-szem\u00e9lyes vagy nyilv\u00e1nos jelleget a t\u00e1rgynak ez a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en nagyobb, t\u00e9rbeli, test\u00fcnkt\u0151l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1ga struktur\u00e1lja. Ez sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy a t\u00e1rgy egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e1that\u00f3 legyen. Azonban pontosan ez az objektum \u00e9s szubjektum k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1g az, amely egy t\u00e1gabb szitu\u00e1ci\u00f3t teremt, hiszen a fizikai r\u00e9szv\u00e9tel itt m\u00e1r elengedhetetlenn\u00e9 v\u00e1lik. A nagyobb t\u00e1rgyak eset\u00e9n sem a konkr\u00e9t t\u00e9r, sem a k\u00fcls\u0151 f\u00e9ny nem ker\u00fcl kiz\u00e1r\u00e1sra.<\/p>\r\n

A monument\u00e1lis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 dolgok \u00e9szlel\u00e9s\u00e9hez teh\u00e1t t\u00f6bb krit\u00e9riumnak kell teljes\u00fclni, mint a test\u00fcnkn\u00e9l kisebb t\u00e1rgyak eset\u00e9ben, sz\u00fcks\u00e9g van hozz\u00e1 a konkr\u00e9t t\u00e9rre, amelyben l\u00e9teznek, \u00e9s a testtel szemben t\u00e1masztott kinesztetikus k\u00f6vetelm\u00e9nyekre is.<\/p>\r\n

Egy egyszer\u0171 form\u00e1t, mint amilyen egy kocka, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en egyre nyilv\u00e1nosabb m\u00f3don fogunk l\u00e1tni, ahogy m\u00e9rete n\u00f6vekszik, a cs\u00f6kken\u0151 m\u00e9ret pedig a bens\u0151s\u00e9gess\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t fokozza. Ez akkor igaz, ha a felsz\u00edn, az anyag \u00e9s a sz\u00edn v\u00e1ltozatlan marad. Val\u00f3j\u00e1ban a fel\u00fclet, a sz\u00edn \u00e9s az anyag, mint tulajdons\u00e1gok a m\u00e9ret cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel r\u00e9szletekk\u00e9 nagy\u00edt\u00f3dnak fel. Ugyanazok a tulajdons\u00e1gok, amelyek a nagy m\u00e9ret\u0171 m\u0171vekben nem hatnak r\u00e9szletekk\u00e9nt, a kis m\u00e9ret\u0171ekben azokk\u00e1 v\u00e1lnak. A struktur\u00e1lis tagol\u00e1s b\u00e1rmely m\u0171ben egyben a r\u00e9szletess\u00e9g egy form\u00e1ja is. (Az er\u0151s Gestalt-hat\u00e1sr\u00f3l \u00e9s az egys\u00e9ges form\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l a t\u00e1rgy r\u00e9szekre boml\u00e1s\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, hogy t\u00faljussunk a retardataire <\/em>kubista eszt\u00e9tik\u00e1n, a Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l<\/em> I. r\u00e9sz\u00e9ben m\u00e1r besz\u00e9ltem.) Ezzel azt felt\u00e9telezz\u00fck, hogy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le dolgok egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171v\u00e9 v\u00e1lhatnak. A \u201er\u00e9szlet\u201d kifejez\u00e9st itt egy speci\u00e1lis \u00e9s negat\u00edv \u00e9rtelemben haszn\u00e1lom: a m\u0171 minden olyan t\u00e9nyez\u0151je r\u00e9szlet, amely a percepci\u00f3t a bens\u0151s\u00e9gess\u00e9g fel\u00e9 mozd\u00edtja el az\u00e1ltal, hogy lehet\u0151v\u00e9 teszi egyes elemek elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s\u00e9t az eg\u00e9szt\u0151l, \u00e9s ezzel m\u0171v\u00f6n bel\u00fcli viszonyokat alak\u00edt ki. Kor\u00e1bban is felmer\u00fclt m\u00e1r, hogy a sz\u00edn a szobr\u00e1szat fizikai mivolt\u00e1t\u00f3l idegen m\u00e9dium. \u00c1m a sz\u00edn funkci\u00f3j\u00e1val mint r\u00e9szlettel szemben tov\u00e1bbi kifog\u00e1ssal is \u00e9lhet\u00fcnk. M\u00e9gpedig azzal, hogy az er\u0151teljes sz\u00edn, specifikus elem l\u00e9v\u00e9n, elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9t\u0151l \u00e9s egy \u00fajabb bels\u0151 viszonny\u00e1 v\u00e1lik. Ugyanez elmondhat\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nleges, dekorat\u00edv anyagokr\u00f3l \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyosan f\u00e9nyezett fel\u00fcletekr\u0151l is. Az \u00faj szobr\u00e1szat megszabadult j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny eff\u00e9le, bens\u0151s\u00e9gess\u00e9get kelt\u0151 viszonyt\u00f3l. Az olyan dolgok, mint a munkafolyamat l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tele, amely a m\u0171v\u00e9sz keze nyomaiban mutatkozik meg, nyilv\u00e1nval\u00f3an elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sra ker\u00fcltek a m\u0171vekb\u0151l. \u00c1m a legrosszabb \u00e9s leghivalkod\u00f3bb az ilyen bens\u0151s\u00e9ges helyzetek k\u00f6z\u00fcl az \u00faj m\u0171vek n\u00e9melyik\u00e9ben az a szcientista elem, hogy matematikai \u00e9s m\u00e9rn\u00f6ki elvek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel hoznak l\u00e9tre vagy alak\u00edtanak \u00e1t k\u00e9peket. Ez ugyan ragyog\u00f3an tudott m\u0171k\u00f6dni Jasper Johnsn\u00e1l (aki ennek a gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak az etalonja), nevezetesen a sz\u00e1m- \u00e9s \u00e1b\u00e9c\u00e9-festm\u00e9nyein, amelyekben egy logikai rendszer kimer\u00fcl\u00e9se z\u00e1rja le \u00e9s fejezi be a k\u00e9pet, \u00e9s hozza l\u00e9tre a k\u00e9pet mint t\u00e1rgyat. \u00c1m a bin\u00e1ris matematik\u00e1ra, tenzegrit\u00e1sra alapul\u00f3 technik\u00e1kra, matematikailag sz\u00e1rmaztatott modulokra, progresszi\u00f3kra, stb. val\u00f3 t\u00e1maszkod\u00e1s csup\u00e1n a m\u0171 r\u00e9szei k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s logik\u00e1j\u00e1ra \u00e9s \u00e9szszer\u0171s\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 kubista eszt\u00e9tika egy \u00fajabb alkalmaz\u00e1sa. A jobban siker\u00fclt \u00fajabb alkot\u00e1sok kiemelik a m\u0171b\u0151l a viszonyokat, \u00e9s a k\u00fcls\u0151 t\u00e9r, a f\u00e9ny \u00e9s a n\u00e9z\u0151 l\u00e1t\u00f3ter\u00e9nek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9v\u00e9 teszik \u0151ket. A t\u00e1rgy csup\u00e1n az egyik t\u00e9nyez\u0151je az \u00fajabb eszt\u00e9tik\u00e1nak. Bizonyos \u00e9rtelemben reflekt\u00edvebb, mint a t\u00f6bbi, hiszen az \u00fajabb alkot\u00e1sokn\u00e1l az emberben jobban tudatosul, hogy a m\u0171vel k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rben l\u00e9tezik, mint a kor\u00e1bbi alkot\u00e1sok eset\u00e9ben, amelyek bels\u0151 viszonyokkal rendelkeztek. A kor\u00e1bbin\u00e1l jobban tudat\u00e1ban vagyunk annak, hogy magunk teremt\u00fcnk kapcsolatokat, mik\u00f6zben a t\u00e1rgyat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 poz\u00edci\u00f3kb\u00f3l \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9nyviszonyok mellett, m\u00e1s-m\u00e1s t\u00e9rbeli kontextusban \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck. Minden bels\u0151 viszony, j\u00f6jj\u00f6n b\u00e1r l\u00e9tre ak\u00e1r szerkezeti tagol\u00e1s, ak\u00e1r gazdag fel\u00fclet vagy m\u00e1s eff\u00e9le r\u00e9v\u00e9n, cs\u00f6kkenti a t\u00e1rgy nyilv\u00e1nos, k\u00fcls\u0151dleges min\u0151s\u00e9g\u00e9t, \u00e9s hajlamos olyannyira figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni a n\u00e9z\u0151t, hogy a r\u00e9szletek beh\u00fazz\u00e1k \u0151t a m\u0171vel val\u00f3 bens\u0151s\u00e9ges viszonyba, kir\u00e1ntva abb\u00f3l a t\u00e9rb\u0151l, amelyben a t\u00e1rgy l\u00e9tezik.<\/p>\r\n

Az \u00faj szobr\u00e1szat nagy r\u00e9sze pozit\u00edv \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt kezeli a nagy m\u00e9retet, mivel a bens\u0151s\u00e9gess\u00e9g elker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9telek egyike. A testn\u00e9l nagyobb m\u00e9ret k\u00e9t,<\/span> saj\u00e1tos m\u00f3don ker\u00fclt kiakn\u00e1z\u00e1sra: a hossz\u00fas\u00e1g \u00e9s a t\u00e9rfogat szempontj\u00e1b\u00f3l. A mostani, nagy t\u00e9rfogattal b\u00edr\u00f3 munk\u00e1kkal szembeni ellenvet\u00e9s, hogy azok monolitok lenn\u00e9nek, hamis probl\u00e9ma. Nem az\u00e9rt, mert l\u00e1that\u00f3an \u00fcregesek \u2014 ez fontos r\u00e9szlett\u00e9 v\u00e1lhat \u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban is kifog\u00e1solhat\u00f3 \u2014, hanem mert senki sem dolgozik ellen\u00e1ll\u00f3 szil\u00e1rd t\u00f6megekkel, \u00e9s ezzel mindenki tiszt\u00e1ban is van. Ha a testn\u00e9l nagyobb m\u00e9ret sz\u00fcks\u00e9ges a nyilv\u00e1nosabb jelleg megteremt\u00e9s\u00e9hez, akkor sem k\u00f6vetkezik bel\u0151le, hogy min\u00e9l nagyobb a t\u00e1rgy, ann\u00e1l alkalmasabb erre a c\u00e9lra. Bizonyos m\u00e9ret felett a t\u00e1rgy elbor\u00edthat minket, \u00e9s a gigantikus l\u00e9pt\u00e9k terhess\u00e9 v\u00e1lik. K\u00e9nyes helyzet ez. Ugyanis maga a helyis\u00e9g tere is egy struktur\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, mind kubusszer\u0171 form\u00e1j\u00e1val, mind az objektum-szubjektum fogalmaira gyakorolt hat\u00e1s\u00e1ban, amit a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171 \u00e9s ar\u00e1ny\u00fa szob\u00e1k \u00e1ltal kiv\u00e1ltott k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kompresszi\u00f3s hat\u00e1sok okoznak. Az, hogy a helyis\u00e9g tere ilyen jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, nem jelenti azt, hogy a t\u00e9r k\u00f6rnyezetk\u00e9nt kezdene funkcion\u00e1lni. A tot\u00e1lis t\u00e9r rem\u00e9lhet\u0151leg egy meghat\u00e1rozott, k\u00edv\u00e1natos m\u00f3don v\u00e1ltozik meg a t\u00e1rgy jelenl\u00e9t\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Ez abban az \u00e9rtelemben nem ir\u00e1ny\u00edtott folyamat, hogy a t\u00e1rgyak valamely csoportja, vagy a n\u00e9z\u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e9r kialak\u00edt\u00e1sa teljes m\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozna minket. Ezek a gondolatok felvetik a nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00e9rd\u00e9st: mi\u00e9rt ne helyezz\u00fck a m\u0171vet odakintre, m\u00e9g jobban megv\u00e1ltoztatva a felt\u00e9teleket? L\u00e9tez\u0151 ig\u00e9ny, hogy ez a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fok megval\u00f3suljon. Az \u00e9p\u00edt\u00e9szetileg megtervezett szoborkertek nem jelentenek itt megold\u00e1st, ahogy az sem, ha a m\u0171veket a kubusszer\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9szeti form\u00e1kon k\u00edv\u00fclre helyezz\u00fck. Ide\u00e1lis esetben egy olyan t\u00e9rr\u0151l lenne sz\u00f3, ahol az \u00e9p\u00edt\u00e9szet nem k\u00e9pezne h\u00e1tteret \u00e9s referenci\u00e1t, hogy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le felt\u00e9teleket adjon a munk\u00e1hoz.<\/p>\r\n

J\u00f3llehet a nyilv\u00e1nosabb jelleg\u0171 m\u0171vek \u00f6sszes eszt\u00e9tikai tulajdons\u00e1ga egyel\u0151re nem ker\u00fclt meghat\u00e1roz\u00e1sra, \u00e1m azok, amelyekkel fentebb foglalkoztunk, \u00fagy t\u0171nik sokkal v\u00e1ltoz\u00e9konyabb term\u00e9szet\u0171ek, mint a bens\u0151s\u00e9ges alkot\u00e1sok hasonl\u00f3 eszt\u00e9tikai tulajdons\u00e1gai. A legjobb \u00faj m\u0171vek n\u00e9melyike, mivel nyitottabb \u00e9s semlegesebb a felsz\u00edni kidolgozotts\u00e1g szempontj\u00e1b\u00f3l, \u00e9rz\u00e9kenyebb az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e9r \u00e9s f\u00e9ny kontextusv\u00e1ltoz\u00e1saira. \u00c9lesebben reag\u00e1l e k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151re, \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyosabban v\u00e1ltozik meg azok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val. Bizonyos \u00e9rtelemben mag\u00e1ba olvasztja ezt a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151t, mivel azok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val maga is v\u00e1ltozik. M\u00e9g legnyilv\u00e1nval\u00f3bban megv\u00e1ltoztathatatlan tulajdons\u00e1ga – az alakja – sem marad \u00e1lland\u00f3, hiszen a n\u00e9z\u0151 a m\u0171h\u00f6z viszony\u00edtott helyzet\u00e9nek v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val folyamatosan v\u00e1ltoztatja ezt a form\u00e1t. Furcsa m\u00f3d a j\u00f3l ismert, \u00e1lland\u00f3 alakzat ereje, a Gestalt teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy ez a tudatosul\u00e1s ennyire hangs\u00falyoss\u00e1 v\u00e1ljon a kor\u00e1bbi szobr\u00e1szathoz k\u00e9pest.\u00a0 Egy figurat\u00edv barokk bronzt\u00e1rgy minden oldalr\u00f3l m\u00e1smilyen. \u00c9pp\u00edgy egy hat l\u00e1bnyi kocka is. A kocka \u00e1lland\u00f3 alakja, amelyet a tudatunkban tartunk, \u00e1m n\u00e9z\u0151k\u00e9nt t\u00e9nylegesen sosem \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk, olyan val\u00f3s\u00e1g, amelyhez k\u00e9pest a t\u00e9nyleges, v\u00e1ltoz\u00f3, perspektivikus n\u00e9z\u0151pontok k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen viszonyba ker\u00fclnek egym\u00e1ssal. K\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9nyez\u0151r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk: az ismert \u00e1lland\u00f3r\u00f3l \u00e9s az \u00e1t\u00e9lt v\u00e1ltoz\u00f3r\u00f3l. Ez a feloszt\u00e1s nem mer\u00fcl fel a bronz t\u00e1rggyal kapcsolatos tapasztalatban.<\/p>\r\n

M\u00edg a m\u0171nek auton\u00f3mnak kell lennie abban az \u00e9rtelemben, hogy egy \u00f6nmag\u00e1nak el\u00e9gs\u00e9ges egys\u00e9g j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre a Gestalt kialakul\u00e1s\u00e1b\u00f3l, egy oszthatatlan \u00e9s felbonthatatlan eg\u00e9sz, a f\u0151bb eszt\u00e9tikai t\u00e9nyez\u0151k m\u00e9gsem ebben az auton\u00f3m t\u00e1rgyban vannak, csup\u00e1n f\u00fcggenek t\u0151le, \u00e9s r\u00f6gz\u00edtetlen v\u00e1ltoz\u00f3k\u00e9nt l\u00e9teznek, amelyek specifikus meghat\u00e1roz\u00e1sukat az adott t\u00e9rben, f\u00e9nyben \u00e9s a befogad\u00f3 fizikai n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ban tal\u00e1lj\u00e1k meg. A m\u0171nek csak egyetlen aspektusa k\u00f6zvetlen: a Gestalt \u00e9szlel\u00e9se. A m\u0171 tapasztalata sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en id\u0151beli. Ez a t\u00f6rekv\u00e9s sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll a kubizmussal, amely egyetlen s\u00edkon megjelen\u00edtett egyidej\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9rdekelt. <\/em>Egyes \u00fajabb m\u0171vek a szobr\u00e1szat t\u00e9nyez\u0151it azzal b\u0151v\u00edtett\u00e9k ki, hogy hat\u00e1rozottabban kezdtek el magukra a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre \u00f6sszpontos\u00edtani, amelyek k\u00f6zepette bizonyos t\u00edpus\u00fa t\u00e1rgyakat l\u00e1tunk. \u00dcgyelnek arra, hogy a t\u00e1rgyat \u00fagy helyezz\u00e9k el ezek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, hogy csup\u00e1n egy legyen a meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl. A tetszet\u0151s t\u00e1rgyat, amely s\u0171r\u0171, bels\u0151 viszonyaival hivalkodik, el kellett vetni. Az, hogy sz\u00e1mos szempontot kell figyelembe venn\u00fcnk, hogy a m\u0171 mint t\u00e9nyez\u0151 meg\u0151rizhesse a maga hely\u00e9t ebben a kib\u0151v\u00edtett szitu\u00e1ci\u00f3ban, aligha jelenti, hogy maga a t\u00e1rgy \u00e9rdektelenn\u00e9 v\u00e1lna. \u00c1m a figyelemnek most a helyzet eg\u00e9sz\u00e9t kell fokozottabb m\u00e9rt\u00e9kben kontroll\u00e1lni \u00e9s\/vagy \u00f6sszehangolni. A kontroll elengedhetetlen, ha a t\u00e1rgy, a f\u00e9ny, a t\u00e9r \u00e9s a test v\u00e1ltoz\u00f3it m\u0171k\u00f6dtetni akarjuk. Maga a t\u00e1rgy nem vesz\u00edtett a <\/span>fontoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l, mind\u00f6ssze csak \u00f6nhitts\u00e9g\u00e9b\u0151l. Az\u00e1ltal, hogy a t\u00e1rgy megtal\u00e1lja a maga hely\u00e9t a t\u00f6bbi t\u00e9nyez\u0151 k\u00f6z\u00f6tt, nem halv\u00e1nyul valamif\u00e9le jellegtelen, semleges, \u00e1ltal\u00e1nos vagy m\u00e1s m\u00f3don h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott alakzatt\u00e1. Legal\u00e1bbis a legt\u00f6bb \u00faj m\u0171n\u00e9l nem ez t\u00f6rt\u00e9nik. N\u00e9h\u00e1ny k\u00f6z\u00fcl\u00fck, amely ism\u00e9tl\u0151d\u0151 modul\u00e1ris egys\u00e9gek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel oly k\u00f6nnyed\u00e9n \u00e1ll\u00edt el\u0151 k\u00e9peket, tal\u00e1n val\u00f3ban megreked egyfajta jellegtelens\u00e9gben. Az ilyen m\u0171veken eluralkodnak saj\u00e1t eszk\u00f6zeik, mert a modul\u00e1ris egys\u00e9g szembet\u0171n\u0151en elhatalmasodik rajtuk. Az, hogy a form\u00e1knak megadjuk a maguk sz\u00fcks\u00e9ges, m\u00e9gsem t\u00fal domin\u00e1ns, m\u00e9gsem t\u00fal er\u0151teljes jelenl\u00e9t\u00e9t, sz\u00e1mos pozit\u00edvummal j\u00e1r, melyek egyel\u0151re m\u00e9g nem ker\u00fcltek megfogalmaz\u00e1sra. M\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik, hogy e m\u0171vek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se nagy r\u00e9szben azon alapul, hogy \u00e9rezz\u00fck-e egy adott forma jelenl\u00e9t\u00e9nek saj\u00e1tos, nem semleges s\u00faly\u00e1t, amely a t\u00f6bbi sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9tellel k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9p.<\/p>\r\n

A sz\u00f3ban forg\u00f3 specifikus t\u00e1rgy egyedi megform\u00e1l\u00e1sa, ar\u00e1nyai, m\u00e9rete, fel\u00fclete m\u00e9g mindig meghat\u00e1roz\u00f3 forr\u00e1sai<\/span> annak a saj\u00e1tos min\u0151s\u00e9gnek, amelyet a m\u0171 l\u00e9trehoz. Ugyanakkor imm\u00e1r nem lehet elv\u00e1lasztani a t\u00e1rgy mint \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 dolog szempontj\u00e1b\u00f3l l\u00e9nyeges d\u00f6nt\u00e9seket azokt\u00f3l a d\u00f6nt\u00e9sekt\u0151l, amelyek a t\u00e1rgy fizikai jelenl\u00e9t\u00e9hez k\u00e9pest k\u00fcls\u0151dlegesek. P\u00e9ld\u00e1ul az \u00faj m\u0171vek nagy r\u00e9sz\u00e9ben, amelyekben meg\u0151rizt\u00e9k a form\u00e1k egys\u00e9g\u00e9t, a m\u0171 saj\u00e1tos min\u0151s\u00e9g\u00e9nek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban az elhelyez\u00e9s minden eddigin\u00e9l fontosabb t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt. Egy elny\u00fajtott has\u00e1b nem ugyanolyan fel\u00e1ll\u00edtva, mint az oldal\u00e1ra fektetve.<\/p>\r\n

Nem meglep\u0151, hogy az \u00faj szobr\u00e1szat egy r\u00e9sz\u00e9t, amely elutas\u00edtja a t\u00e1rgy elemeinek vari\u00e1l\u00e1s\u00e1t, t\u00f6bbf\u00e9le sz\u00edn haszn\u00e1lat\u00e1t stb., azt negat\u00edvnak, unalmasnak, nihilist\u00e1nak nevezt\u00e9k. Ezek az \u00edt\u00e9letek abb\u00f3l fakadnak, hogy a m\u0171vet a kubista eszt\u00e9tika \u00e1ltal kidolgozott elv\u00e1r\u00e1sokkal szembes\u00edtik, amely szerint minden, ami a m\u0171b\u0151l kiolvashat\u00f3, az szigor\u00faan a\u00a0 specifikus t\u00e1rgyon bel\u00fcl keresend\u0151. A helyzet ma enn\u00e9l \u00f6sszetettebb \u00e9s messzebbre hat\u00f3.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin<\/p>\r\n

\r\n

(Eredeti megjelen\u00e9s: Artforum, 1966 okt\u00f3ber)<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem. Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9   K\u00e9rd\u00e9s: Mi\u00e9rt nem csin\u00e1lta nagyobbra, hogy a n\u00e9z\u0151 f\u00f6l\u00e9 tornyosuljon? V\u00e1lasz: Mert nem monumentumot k\u00e9sz\u00edtettem. K\u00e9rd\u00e9s: Akkor mi\u00e9rt nem csin\u00e1lta kisebbre, hogy a n\u00e9z\u0151 \u00e1tl\u00e1sson f\u00f6l\u00f6tte? V\u00e1lasz: Mert nem t\u00e1rgyat k\u00e9sz\u00edtettem. \u2014 Tony Smith v\u00e1laszai a hat l\u00e1bnyi ac\u00e9lkock\u00e1j\u00e1val kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekre.   A […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2031077,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2031075","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031075","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2031075"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031075\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2031131,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031075\/revisions\/2031131"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2031077"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2031075"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2031075"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2031075"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}