{"id":2031081,"date":"2024-01-09T01:15:47","date_gmt":"2024-01-09T00:15:47","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2031081"},"modified":"2024-01-09T23:29:04","modified_gmt":"2024-01-09T22:29:04","slug":"jegyzetek-a-szobraszatrol-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/jegyzetek-a-szobraszatrol-3\/","title":{"rendered":"Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\r\n

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem.<\/a> Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

Egy t\u00e1rgyat a val\u00f3s t\u00e9rben l\u00e1tni tal\u00e1n nem is olyan k\u00f6zvetlen tapasztalat. Csak a t\u00e1rgyak vet\u00fcleteit tapasztaljuk; az eg\u00e9szre k\u00f6vetkeztet\u00fcnk vagy konstru\u00e1ljuk azt. M\u00e9gis abb\u00f3l indulunk ki, hogy a konstru\u00e1lt \u201edolog\u201d val\u00f3s\u00e1gosabb, mint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 perspekt\u00edv\u00e1k \u00e9s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sok \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00e9kony \u00e9s illuz\u00f3rikus vet\u00fcletek. A t\u00e1rgy teljess\u00e9g\u00e9r\u0151l csak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tapasztalt, esetleges l\u00e1tv\u00e1nyokb\u00f3l \u00f6sszerakott k\u00e9p\u00fcnk lehet. \u00c1m ahogy a t\u00e1rgyat k\u00f6zvetlen \u00e9rz\u00e9kszervi adatokb\u00f3l „fel\u00e9p\u00edtj\u00fck”, az egyetlen \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 folyamat: nincs olyan pontja, ahol a f\u00e9ny vagy a perspekt\u00edva b\u00e1rmely \u00e1llapota arra engedne k\u00f6vetkeztetni, hogy van a l\u00e9tez\u00e9snek egy elt\u00e9r\u0151 tartom\u00e1nya is ahhoz k\u00e9pest, amire a l\u00e1tv\u00e1nyok m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt eddig utaltak. Az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g \u00e9s koherencia v\u00e9lelme teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lhess\u00fcnk „illuzionizmusr\u00f3l”. A t\u00e1rgyl\u00e1t\u00e1sban az ill\u00fazi\u00f3 m\u00e1sodlagos t\u00e9nyez\u0151v\u00e9, eseti t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 fokoz\u00f3dik le.<\/p>\r\n

Strukt\u00far\u00e1k. A strukt\u00far\u00e1k gyakran k\u00fcls\u0151 vonatkoztat\u00e1si pontokhoz k\u00f6t\u0151dnek, tov\u00e1bb\u00e1, \u00e9s enn\u00e9l is er\u0151sebben hangs\u00falyozz\u00e1k a r\u00e9szek, hajl\u00edt\u00e1sok vagy m\u00e1s v\u00e1ltoz\u00f3k „okait”. A m\u0171be belevet\u00edtett rendszerek \u00e9s a m\u0171 fizikai l\u00e9tez\u00e9s\u00e9n t\u00fali, hozz\u00e1adott inform\u00e1ci\u00f3k didaktikus jellege megjelenhet explicit \u00e9s implicit m\u00f3don is. Gyakran \u00e1llnak halmazokb\u00f3l, sorozatokb\u00f3l, permut\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l vagy m\u00e1s egyszer\u0171 rendszerekb\u0151l. Gyakran m\u00e1r nem is didaktikusak, hanem egyenesen rigor\u00f3zuss\u00e1 v\u00e1lnak. A saj\u00e1t fizikalit\u00e1sukkal szemben id\u0151nk\u00e9nt egyfajta purit\u00e1n szkepticizmus jellemzi \u0151ket. A gyeng\u00e9bb alkot\u00e1sok gyakran merevek \u00e9s ridegek, racionaliz\u00e1ltak \u00e9s bizonytalanok.<\/p>\r\n

Noha a legt\u00f6bb halad\u00f3 szellem\u0171 t\u00e9rbeli alkot\u00e1s osztozik bizonyos el\u0151feltev\u00e9seken, a m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9gis megfigyelhet\u0151k k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek. L\u00e9teznek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rekv\u00e9sek \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kok, amelyek azonos\u00edthat\u00f3ak. Ezek alapj\u00e1n megk\u00eds\u00e9relhet\u00fcnk felv\u00e1zolni olyan fogalmakat, amelyek meghat\u00e1rozott ir\u00e1nyokba mutatnak. B\u00e1r azok a fogalmak, amelyekhez ily m\u00f3don eljutunk, nem jel\u00f6lnek ki egym\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 t\u00e1rgycsoportokat, de k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00fcls\u0151 vonatkoztat\u00e1si pontok fel\u00e9 tartanak.<\/p>\r\n

Objektumok. \u00c1ltal\u00e1ban kis m\u00e9ret\u0171ek, hat\u00e1rozottan t\u00e1rgyszer\u0171ek, lehet\u0151s\u00e9g szerint k\u00e9zbe vehet\u0151ek \u00e9s gyakorta bens\u0151s\u00e9ges jelleg\u0171ek. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck f\u00e9nyezett \u00e9s nagyon hangs\u00falyos a fel\u00fclete. Amelyek monisztikusak, azaz szerkezetileg tagolatlanok, azok anyagok egym\u00e1s mell\u00e9 rendel\u00e9s\u00e9vel teremtenek bels\u0151 viszonyokat, id\u0151nk\u00e9nt pedig azzal, hogy j\u00f3 t\u00fckr\u00f6z\u0151k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeznek, amellyel a k\u00f6rnyezet egy r\u00e9sz\u00e9t magukba olvasztj\u00e1k, olykor pedig az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1gukkal \u00e9rik el ugyanezt, m\u00e9g konkr\u00e9tabb \u00e9rtelemben. Azok az objektumok, amelyek szerkezetileg tagoltak, gyakran haszn\u00e1lnak modulokat, illetve r\u00e9szegys\u00e9geket. Ezek n\u00e9melyike – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a falra akasztott m\u0171vek – meg\u0151riznek valamit a fest\u00e9szet \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9b\u0151l: amellett, hogy val\u00f3s\u00e1goss\u00e1 teszik azt a pazar fizikalit\u00e1st, amelyet a fest\u00e9szet csup\u00e1n sejtetni tud, gyakran m\u00e9g a fest\u00e9szetre jellemz\u0151 alak-h\u00e1tt\u00e9r elrendez\u00e9s is jellemzi \u0151ket. \u00c1m a fest\u00e9szett\u0151l elt\u00e9r\u0151en, az alak itt val\u00f3s\u00e1gos t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1lik, a vele egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben val\u00f3s\u00e1gos fal vagy f\u00f6ld viszonylat\u00e1ban. E t\u00e1rgyak m\u00e9lyen\u00a0 a fizikaiban gy\u00f6kereznek, \u00e9s a fizikaira hagyatkozva nagyszer\u0171en j\u00e1tszanak a plasztikai \u00e9rt\u00e9kek hagyom\u00e1nyos sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n: felhaszn\u00e1lva a f\u00e9nyt, \u00e1rny\u00e9kot, ritmusokat, impulzusokat, negat\u00edv tereket, pozit\u00edv form\u00e1kat, stb. A gyeng\u00e9bb alkot\u00e1sok gyakran cukork\u00e1sdoboz-m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt hatnak \u2014 az ipari \u00edzl\u00e9svil\u00e1g gy\u0171jt\u0151t\u00e9gelyek\u00e9nt, amely a Bauhaus \u00edzl\u00e9svil\u00e1g\u00e1nak reminiszcenci\u00e1ja, ahol a tiszta rend \u00e9s a magas f\u00e9nyezetts\u00e9g kifinomult t\u00e1rgyai ir\u00e1nti vonzalom a jellemz\u0151. Barbara Rose \u201eAz \u00faj eszt\u00e9tika\u201d c\u00edm\u0171 katal\u00f3gus\u00e1ban[1]<\/sup><\/a> megjegyezte, hogy az ilyen t\u00e1rgyak a form\u00e1k egy olyan oszt\u00e1ly\u00e1t alkotj\u00e1k, amelyb\u0151l egy \u00faj konvenci\u00f3 n\u0151het ki, ami egy nem szobr\u00e1szati, hanem egy sokr\u00e9t\u0171 kisebb m\u0171v\u00e9szet felemelked\u00e9s\u00e9vel egyenl\u0151 \u2014 ahogy az \u00f3lom\u00fcveg \u00e9s a mozaik k\u00e9sz\u00edt\u00e9s t\u00e1volodott el a fest\u00e9szet konvenci\u00f3it\u00f3l. Hab\u00e1r gyakran nem is t\u00f6rekednek erre, vagy be\u00e9rik azzal, hogy csak a felsz\u00ednre \u00f6sszpontos\u00edtsanak, az ilyesf\u00e9le t\u00e1rgyak fizikai jelenl\u00e9te m\u00e9gis \u00e1ltal\u00e1ban er\u0151teljesnek mondhat\u00f3. Az \u201eobjet d\u2019art\u201d kisszer\u0171 f\u00e9ny\u00e9ben t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lnek.<\/p>\r\n

A fest\u00e9szettel nem \u00f6nmag\u00e1ban az elker\u00fclhetetlen illuzionizmus a probl\u00e9ma. Hanem, hogy ez az eredend\u0151 illuzionizmussal egy nem-val\u00f3s\u00e1gos megfoghatatlans\u00e1g \u00e9s hom\u00e1lyos utal\u00e1sok sokas\u00e1ga j\u00e1r. Az elj\u00e1r\u00e1s az antikvit\u00e1st id\u00e9zi. \u00c9s ami kifejezetten antik benne, hogy osztott tapasztalatot ny\u00fajt egy s\u00edk fel\u00fcleten. Hogy mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nik \u00edgy, annak nyilv\u00e1nval\u00f3an kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi okai vannak. A dolog \u00e9s az utal\u00e1sok sz\u00e9tv\u00e1lasztotts\u00e1ga sok\u00e1ig fennmaradt, dac\u00e1ra a m\u0171v\u00f6n bel\u00fcl v\u00e9grehajtott sz\u00e1mtalan szerkezeti \u00faj\u00edt\u00e1snak. M\u00e1ra viszont ennek a sz\u00e9tv\u00e1lasztotts\u00e1gnak v\u00e9ge, premissz\u00e1i m\u00e1r nem meggy\u0151z\u0151ek. A tapasztalatnak ez a bels\u0151 kett\u0151ss\u00e9ge ma m\u00e1r nem ilyen k\u00f6zvetlen\u00fcl adott. Amibe k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g vegy\u00fcl, az nem elfogadhat\u00f3 az empirikus \u00e9s gyakorlati szeml\u00e9let sz\u00e1m\u00e1ra. Hogy maga az elj\u00e1r\u00e1s \u2014 \u00e9s nem az ut\u00e1na kullog\u00f3 min\u0151s\u00e9g \u2014 nem v\u00e1ltja be a hozz\u00e1 f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket, mintha abban mutatkozna meg, hogy a mai festm\u00e9nyek legjobbjainak egy r\u00e9sze nem is veszi m\u00e1r a f\u00e1rads\u00e1got, hogy a t\u00e9nylegess\u00e9g\u00e9t vagy konkr\u00e9ts\u00e1g\u00e1t hangs\u00falyozza a hordoz\u00f3 form\u00e1z\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n

A m\u00e9retsk\u00e1la sz\u00e9ls\u0151 \u00e9rt\u00e9k\u00e9n a monument\u00e1lis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 alkot\u00e1sok \u00e1llnak.\u00a0 Ezek sokszor kv\u00e1zi-\u00e9p\u00edt\u00e9szeti f\u00f3kusz\u00faak: \u00e1t lehet rajtuk s\u00e9t\u00e1lni, vagy fel lehet r\u00e1juk pillantani. Egyn\u00e9h\u00e1ny form\u00e1j\u00e1t tekintve egyszer\u0171, a legt\u00f6bb azonban barokkos hat\u00e1st kelt a felsz\u00edni komors\u00e1g leple alatt. K\u00f6z\u00f6s benn\u00fck egyfajta romantikus g\u0151g \u00e9s f\u00e1raszt\u00f3 leny\u0171g\u00f6zni-v\u00e1gy\u00e1s. Mindez gyakran egyfajta humanista szentimentalizmussal keveredik.<\/p>\r\n

Szobr\u00e1szat. Jobb megfogalmaz\u00e1s h\u00edj\u00e1n azon m\u0171vek csoportj\u00e1t jel\u00f6li, amelyek nem tartalmaznak semmilyen nyilv\u00e1nval\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s nem is egyetlen dologra f\u00f3kusz\u00e1lnak. A szobron nem uralkodik el sem a felt\u0171n\u0151 m\u00e9ret, sem a t\u00fals\u00e1gosan gazdag anyaghaszn\u00e1lat, sem a bels\u0151 m\u00e9retek, a szerkezet sem v\u00e1lik didaktikuss\u00e1. Nem ny\u0171g\u00f6z le, nem uralkodik rajtunk, \u00e9s nem cs\u00e1b\u00edt el. Gyakran megtal\u00e1lhat\u00f3ak benn\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangs\u00falyok, de integr\u00e1ltabb, viszonylagosabb \u00e9s er\u0151teljesebben szervezett m\u00f3don. Az ilyen ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa,\u00a0 sikeres alkot\u00e1sok abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a kor\u00e1bbi szobr\u00e1szatt\u00f3l (valamint a t\u00e1rgyakt\u00f3l), hogy nem kiz\u00e1r\u00f3lagosan befel\u00e9 fordulnak, \u00e9s nem z\u00e1rj\u00e1k ki a k\u00fcls\u0151 t\u00e9rbeli kontextust, k\u00f6rnyezet\u00fckkel szemben kev\u00e9sb\u00e9 z\u00e1rtak. Olykor \u00fagy \u00e9rik ezt el, hogy sz\u00f3 szerint kinyitj\u00e1k az alakzatot, hogy a k\u00f6rnyezetet sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a m\u0171vel egy\u00fctt kelljen l\u00e1tnunk. (Az \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3s\u00e1gnak \u00e9s az \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9gnek m\u00e1s a hat\u00e1sa ebb\u0151l a szempontb\u00f3l, mivel az ilyen t\u00e1rgyaknak mindig van egy bels\u0151 \u201emagja\u201d, amelyen ugyan \u00e1tl\u00e1tni, de az m\u00e9gis z\u00e1rt.) M\u00e1s alkot\u00e1sok ezt a kifele hat\u00f3 inkluzivit\u00e1st m\u00e1s m\u00f3don \u00e9rik el \u2014 n\u00e9ha a t\u00e9rfogat feloszt\u00e1s\u00e1val, n\u00e9ha t\u00e9rr\u00e9szek elz\u00e1r\u00e1s\u00e1val, vagy \u00fagymond „lefoglal\u00e1s\u00e1val”, amelyeket a m\u0171 fizikai \u00e9rtelemben nem t\u00f6lt ki. Az ilyen nagy t\u00e9rr\u00e9szekkel foglalkoz\u00f3 munk\u00e1kat f\u00e9lre\u00e9rtik \u00e9s f\u00e9lremagyar\u00e1zz\u00e1k, amikor „k\u00f6rnyezet m\u0171v\u00e9szetinek” vagy „monument\u00e1lisnak” nevezik \u0151ket.<\/p>\r\n

Nem az \u00faj, egzotikus anyagok haszn\u00e1lata az, amiben a mai m\u0171vek jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a m\u00faltbeli alkot\u00e1sokt\u00f3l.\u00a0 M\u00e9g csak nem is a nem-hierarchikus, nem kompoz\u00edci\u00f3szer\u0171 szerkeszt\u00e9s, azzal ink\u00e1bb a fest\u00e9szet foglalkozott. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a m\u0171vek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak elveiben rejlik. Nem kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szeti be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1sokon alapul, hanem olyan elvekre t\u00e1maszkodik, amely annyira szerves r\u00e9szei a kult\u00far\u00e1nak, hogy m\u00e1r \u00e9szre sem vessz\u00fck \u0151ket. Az \u00faj t\u00e9rbeli alkot\u00e1sok mag\u00e1nak az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1snak arra a kultur\u00e1lis infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1ra koncentr\u00e1lnak, ami a neolitikum \u00f3ta l\u00e9tezik \u00e9s fejl\u0151dik, \u00e9s amely az ipari termel\u00e9s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban \u00e9ri el tet\u0151pontj\u00e1t.<\/p>\r\n

Az \u00faj t\u00e9rbeli m\u0171vek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f3kuszai \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kai valamennyire egy ir\u00e1nyba mutatnak.\u00a0 Morfol\u00f3gi\u00e1jukban vannak k\u00f6z\u00f6s elemek: szimmetria, a munkafolyamat nyomainak hi\u00e1nya, absztrakts\u00e1g, a r\u00e9szek nem hierarchikus eloszl\u00e1sa, a nem antropomorf ir\u00e1nyults\u00e1g \u00e9s egy \u00e1ltal\u00e1ban vett eg\u00e9szlegess\u00e9g. Ezek az \u00e1lland\u00f3k val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy k\u00f6z\u00f6s k\u00e9pzeletvil\u00e1g l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re utalnak. Ennek a k\u00e9pzeletvil\u00e1gnak megvan a maga sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s referencialit\u00e1sa: nem a r\u00e9gi szobr\u00e1szati form\u00e1ra utal. Referenci\u00e1lis kapcsolatai a k\u00e9zm\u0171ves t\u00e1rgyakra, nem a m\u00faltbeli m\u0171v\u00e9szetre vonatkoznak. E tekintetben rokon a pop arttal, de az absztrakt m\u0171alkot\u00e1s a kult\u00fara egy m\u00e1sik szintj\u00e9hez kapcsol\u00f3dik.<\/p>\r\n

Az ipari termel\u00e9sr\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9sek eg\u00e9szen a k\u00f6zelm\u00faltig nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek att\u00f3l, ahogy a formak\u00e9pz\u00e9st a neolitikumban elk\u00e9pzelt\u00e9k \u2014 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csak a nagyobb hat\u00e9konys\u00e1g volt. Az alapfogalmak az ism\u00e9tl\u00e9s \u00e9s a munkamegoszt\u00e1s: a szabv\u00e1nyos\u00edt\u00e1s \u00e9s a specializ\u00e1ci\u00f3. Ezek a fogalmak a termel\u00e9s magas szint\u0171,\u00a0 visszacsatol\u00e1son alapul\u00f3 korrekci\u00f3t is figyelembe vev\u0151 automatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elavultt\u00e1 v\u00e1lnak majd.<\/p>\r\n

Sz\u00e1mos alkot\u00e1s k\u00e9sz\u00fcl a m\u0171termen k\u00edv\u00fcl. A m\u0171v\u00e9szek specializ\u00e1lt gy\u00e1rakat \u00e9s m\u0171helyeket haszn\u00e1lnak – ahogyan a szobr\u00e1szok mindig is alkalmaztak szakembereket \u00e9s speci\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1sokat. A szok\u00e1sos elj\u00e1r\u00e1sok egy m\u0171helyben egyszer\u0171bbek a fejlett ipari el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s technik\u00e1ihoz k\u00e9pest. E tekintetben a m\u0171v\u00e9szi elj\u00e1r\u00e1s ink\u00e1bb anyaghaszn\u00e1lat\u00e1ban, semmint az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00f3dszereiben hasonl\u00edt a g\u00e9pi el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz. Vagyis az ipari anyagokat \u00e9s a szerkezeti elemek anyagait gyakran t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 nyers \u00e1llapotban haszn\u00e1lj\u00e1k, viszont az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00f3dszerei ink\u00e1bb a k\u00e9zi iparosmunk\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151ek. A f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt m\u0171veket \u00e1ltal\u00e1ban hajl\u00edtj\u00e1k, v\u00e1gj\u00e1k \u00e9s hegesztik. M\u00e9g csak most kezdik felfedezni a m\u0171anyagban rejl\u0151 szerkezeti lehet\u0151s\u00e9geket; gyakran a hagyom\u00e1nyos hordoz\u00f3anyagok felsz\u00edn\u00e9nek burkol\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. B\u00e1r a sz\u00e1lmeger\u0151s\u00edtett m\u0171anyagok k\u00e9zi lamin\u00e1l\u00e1sa k\u00f6lts\u00e9ges el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u00f3dszer, de a m\u0171anyag k\u00f6zvetlen szerkezeti felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ban egyre nagyobb mozg\u00e1steret biztos\u00edt \u00e9s egyre el\u00e9rhet\u0151bb. A v\u00e1kuumform\u00e1z\u00e1s a lapokb\u00f3l el\u0151\u00e1ll\u00edtott komplex form\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak leghozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151bb m\u00f3dja, de ez is k\u00f6lts\u00e9ges. A j\u00f3 min\u0151s\u00e9g\u0171 m\u0171anyagok h\u0151form\u00e1z\u00e1sa \u2014 ezen bel\u00fcl a f\u00e9mmegmunk\u00e1l\u00e1shoz legink\u00e1bb hasonl\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s, a sajtol\u00e1s \u2014 egyel\u0151re meghaladja a legt\u00f6bb m\u0171v\u00e9sz lehet\u0151s\u00e9geit. A sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lt, \u00fagymond ipari elj\u00e1r\u00e1sok nem t\u00fal kifinomultak. Ez annyiban befoly\u00e1solja az \u00f6sszk\u00e9pet, hogy a legk\u00f6nnyebben hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 technik\u00e1k s\u00edkbeli \u00e9s line\u00e1ris m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra alkalmasak.<\/p>\r\n

A formaalkot\u00e1s eddigi legnyilv\u00e1nval\u00f3bb egys\u00e9ge \u2014 ha ugyan nem maga\u00a0 a paradigma \u2014\u00a0 a kocka vagy a n\u00e9gysz\u00f6gletes t\u00f6mb. Ez, valamint a n\u00e9gyzetr\u00e1cs, mint a feloszt\u00e1s \u00e9s elhelyez\u00e9s m\u00f3dszere, egyfajta „morf\u00e9m\u00e1t” \u00e9s „szintaxist” alkotnak, amely a mez\u0151gazdas\u00e1g k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 kultur\u00e1lis el\u0151felt\u00e9tele. Sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151 egy\u00fcttesen vezetett ahhoz, hogy a n\u00e9gysz\u00f6gletes t\u00e1rgyak \u00e9s a der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 elhelyez\u00e9s v\u00e1ltak a legk\u00e9zenfekv\u0151bb formaalkot\u00e1si technik\u00e1v\u00e1. A termel\u00e9si mechanizmus az egyik t\u00e9nyez\u0151je ennek: a v\u00e1lyogt\u00e9gl\u00e1k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t\u00f3l a koh\u00e1szati elj\u00e1r\u00e1sokig minden az egybef\u00fcgg\u0151 nyersanyag szegment\u00e1l\u00e1s\u00e1t, egym\u00e1sra pakol\u00e1s\u00e1t \u00e9s elsz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti. Ezeknek az \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 form\u00e1kb\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul lapokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u201edaraboknak\u201d, amelyekb\u0151l azt\u00e1n a k\u00e9szterm\u00e9keket el\u0151\u00e1ll\u00edtj\u00e1k, a tov\u00e1bbi felhaszn\u00e1l\u00e1sa a n\u00e9gysz\u00f6gletes s\u00e9ma fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6z, a hullad\u00e9kvesztes\u00e9g elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\r\n

Az \u00e9rem egyik oldala annak nyomon k\u00f6vet\u00e9se, ahogyan a folyamatosan \u00e1rad\u00f3 alapanyagb\u00f3l egys\u00e9geket \u00e1ll\u00edtanak el\u0151. A m\u00e1sik a nagyobb eg\u00e9szek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se ezekb\u0151l a darabokb\u00f3l. A legkisebb sz\u00e1m\u00fa oldallal rendelkez\u0151 egys\u00e9g, amely igazodik a f\u00fcgg\u0151legeshez \u00e9s a v\u00edzszinteshez, \u00e9s saj\u00e1t elemeivel is szoros egys\u00e9get alkot, a kocka, illetve a t\u00e9glatest. Nem v\u00e9letlen\u00fcl maradt fenn ez az egys\u00e9g, \u00e9s v\u00e1lt oly sok gy\u00e1rilag el\u0151\u00e1ll\u00edtott produktum „morf\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1”. Tov\u00e1bb\u00e1 ez k\u00edn\u00e1lja a r\u00e9sz-eg\u00e9sz\u00a0 elrendez\u00e9s\u00a0 tal\u00e1n legegyszer\u0171bb m\u00f3dj\u00e1t.\u00a0 A n\u00e9gyzetes elemekb\u0151l fel\u00e9p\u00edtett csoportosul\u00e1sok szabadon tov\u00e1bb b\u0151v\u00edthet\u0151ek; m\u00e9gsem keltik a befejezetlens\u00e9g benyom\u00e1s\u00e1t, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy kev\u00e9s elemb\u0151l \u00e1llnak-e, illetve hogy egym\u00e1ssal \u00e9rintkezve vagy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9gekk\u00e9nt vannak-e elosztva a t\u00e9rben. Ut\u00f3bbi esetben a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 nagyobb eg\u00e9sz morfol\u00f3giai szempontb\u00f3l hajlamos azonoss\u00e1 v\u00e1lni az \u0151t alkot\u00f3 egys\u00e9gekkel. Az egyt\u0151l a sz\u00e1mosig mindaddig megmarad az Eg\u00e9sz, am\u00edg r\u00e1csszer\u0171 elrendez\u00e9st haszn\u00e1lunk. De a kezelhet\u0151s\u00e9g szempontjai mellett van n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny is, amelyek sz\u00fcks\u00e9gesek ehhez a t\u00edpus\u00fa formaalkot\u00e1shoz \u00e9s feloszt\u00e1shoz: a\u00a0 szil\u00e1rd talaj \u00e9s a gravit\u00e1ci\u00f3. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg e k\u00e9t felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl sem a stabilit\u00e1s, sem a v\u00edzszintes \u00e9s f\u00fcgg\u0151leges egy\u00e9rtelm\u0171 orient\u00e1ci\u00f3ja nem b\u00edrna olyan nagy jelent\u0151s\u00e9ggel. Elt\u00e9r\u0151 felt\u00e9telek mellett a fizikai elrendez\u0151d\u00e9s m\u00e1s rendszerei is l\u00e9trej\u00f6hetn\u00e9nek. A vil\u00e1g\u0171rben vagy a m\u00e9lytengeri \u00e1llom\u00e1sokon v\u00e9gzett j\u00f6v\u0151beli munk\u00e1latok megv\u00e1ltoztathatj\u00e1k a dolgok megform\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s elhelyez\u00e9s\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151 j\u00f3l ismert viszonyainkat, valamint azt a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnket, ahogyan eligazodunk a t\u00e1rgyak \u00e9s a t\u00e9r viszonylat\u00e1ban.<\/p>\r\n

A mai t\u00e9rbeli alkot\u00e1sokban felhaszn\u00e1lt form\u00e1k fellelhet\u0151ek sok m\u00faltbeli m\u0171alkot\u00e1sban is. A r\u00e1csmint\u00e1k m\u00e1r megjelennek a magdal\u00e9nai kult\u00far\u00e1k barlangfest\u00e9szetben is. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a kontextusban, az intenci\u00f3ban \u00e9s az elrendez\u00e9sben \u00f6sszpontosulnak.\u00a0 A formai hasonl\u00f3s\u00e1gok l\u00e9nyegtelenek.<\/p>\r\n

Az olyan jelleg\u0171 m\u0171veknek, amelyek a nyitotts\u00e1g, a b\u0151v\u00edthet\u0151s\u00e9g, a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g, a nyilv\u00e1nos jelleg, az ism\u00e9telhet\u0151s\u00e9g, a nyugalom, a direkts\u00e9g, \u00e9s a k\u00f6zvetlens\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t keltik, \u00e9s amelyek ink\u00e1bb el\u0151zetes d\u00f6nt\u00e9sek, semmint a k\u00e9zm\u0171ves munka lass\u00fa, keresg\u00e9l\u0151 folyamat\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6ttek l\u00e9tre, \u00fagy t\u0171nik, van n\u00e9h\u00e1ny t\u00e1rsadalmi implik\u00e1ci\u00f3ja is, m\u00e9gpedig nem negat\u00edv jelleg\u0171ek. Az eff\u00e9le alkot\u00e1sok k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl unalmasak lehetnek azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik valami olyan exkluz\u00edv k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9gre v\u00e1gynak, amelynek megtapasztal\u00e1sa \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fck kifinomult volt\u00e1t igazolja vissza.<\/p>\r\n

\u00dagy t\u0171nik, a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6k adottak. Az energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s v\u00e1lik a k\u00f6zponti kultur\u00e1lis feladatt\u00e1. „N. S. Kardashev, az \u00c1llami Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa felvetette, hogy … minden civiliz\u00e1ci\u00f3 h\u00e1rom oszt\u00e1lyba sorolhat\u00f3 az \u00e1ltaluk felhaszn\u00e1lt energiamennyis\u00e9g alapj\u00e1n. Az els\u0151 oszt\u00e1lyba azok a civiliz\u00e1ci\u00f3k tartoznak, amelyek technol\u00f3giai fejletts\u00e9g\u00fcket tekintve k\u00f6zel \u00e1llnak a mi\u00e9nkhez; az ilyen civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00e1ltal felhaszn\u00e1lt energia ~4.1019 erg\/sec. A m\u00e1sodik oszt\u00e1lyba a ~4.1033 erg\/sec nagys\u00e1grend\u0171 energiafelhaszn\u00e1l\u00e1ssal b\u00edr\u00f3 civiliz\u00e1ci\u00f3k sorolhat\u00f3k. Ezek a civiliz\u00e1ci\u00f3k teljes m\u00e9rt\u00e9kben hasznos\u00edtott\u00e1k a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 csillag energi\u00e1j\u00e1t. A harmadik oszt\u00e1lyba tartoz\u00f3 civiliz\u00e1ci\u00f3k ~4.1044 erg\/sec-ig fogyasztan\u00e1nak, \u00e9s k\u00e9pesek lenn\u00e9nek az eg\u00e9sz galaxis \u00e1ltal szolg\u00e1ltatott energi\u00e1t uralni.”[2]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Az a t\u00e9ny, hogy az \u00faj m\u0171vek alapj\u00e1t a kultur\u00e1lis infrastrukt\u00fara, \u00e9s nem a kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szeti elvek adj\u00e1k, csup\u00e1n e m\u0171vek legalapvet\u0151bb term\u00e9szet\u00e9t \u00e9s rugalmatlan jelleg\u00e9t jelzi. A m\u0171 \u201cragad\u201d \u00e9s \u201cegyben marad\u201d az infrastrukt\u00far\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an. Ezeken a premissz\u00e1kon osztozik a legjobb \u00e9s a legrosszabb m\u0171v\u00e9szet is. A form\u00e1k \u00e1ltal\u00e1nos rendj\u00e9n bel\u00fcl \u00f3ri\u00e1si k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek lehetnek a fentebb bemutatott, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 egyedi sz\u00e1nd\u00e9kokt\u00f3l \u00e9s f\u00f3kuszokt\u00f3l egy-egy m\u0171 konkr\u00e9t r\u00e9szlet\u00e9ig terjed\u0151en. Ezek a saj\u00e1toss\u00e1gok konkr\u00e9t, k\u00e9zzelfoghat\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket eredm\u00e9nyeznek a m\u0171vek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a m\u0171vek min\u0151s\u00e9g\u00e9re is szembet\u0171n\u0151 hat\u00e1ssal vannak.<\/p>\r\n

A t\u00e9glalap alak\u00fa egys\u00e9g \u00e9s a r\u00e1cs mint a fizikai kiterjeszt\u00e9s m\u00f3dszere a legink\u00e1bb \u00e9letidegen \u00e9s a legkev\u00e9sb\u00e9 szerves m\u00f3dszer. A napjaink \u00e9p\u00edt\u00e9szete sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s a nagysebess\u00e9g\u0171 k\u00f6zleked\u00e9s \u00e1ltal megk\u00edv\u00e1nt szerkezeti form\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra ez az alakzat nyilv\u00e1nval\u00f3an elavult m\u00e1r. A hat\u00e9konyabb kompresszi\u00f3s-tenzi\u00f3s elvek m\u00e1r \u00e1ltal\u00e1ban bevonj\u00e1k az \u00f6sszetett g\u00f6rbe szerves form\u00e1j\u00e1t is. Ez a forma valahogy saj\u00e1t hat\u00f3er\u0151t sejtet – azaz a fesz\u00edtett form\u00e1kban egyfajta bels\u0151 er\u0151kifejt\u00e9s v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1. Az \u00f6sszetett g\u00f6rb\u00e9n alapul\u00f3 m\u0171, szemben a s\u00edk fel\u00fclettel \u2014 legyen az sz\u00f6gletes vagy kerek \u2014 nem utal semmilyen saj\u00e1tos er\u0151re. A fesz\u00fclts\u00e9g alatt \u00e1ll\u00f3 fel\u00fcletek antropomorf jelleg\u0171ek: \u00e9pp\u00fagy megfigyelhet\u0151 benn\u00fck bels\u0151 er\u0151kifejt\u00e9s, mint az \u00e1ll\u00f3 emberi testen. Azok a t\u00e1rgyak fejezik ki a legtiszt\u00e1bban k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00fcket az emberit\u0151l, amelyek nem sug\u00e1roznak fesz\u00fclts\u00e9get. Ezek sokkal egy\u00e9rtelm\u0171bben t\u00e1rgyak. Nem felt\u00e9tlen\u00fcl a kocka t\u00f6lti be a f\u00fcggetlen t\u00e1rgynak ezt a szerep\u00e9t – csup\u00e1n ez a forma a legalkalmasabb erre.\u00a0 M\u00e1s szab\u00e1lyos form\u00e1k, amelyek valamilyen m\u00f3don mind tartalmazz\u00e1k a der\u00e9ksz\u00f6get, ugyanilyen f\u00fcggetlens\u00e9ggel b\u00edrnak. A t\u00e9rben val\u00f3 elhelyez\u00e9s\u00fck term\u00e9szetesen ugyanilyen kulcsfontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyez\u0151 a f\u00fcggetlens\u00e9g meg\u0151rz\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l. A szerkezeti hat\u00f3er\u0151 elvei, amennyiben l\u00e1that\u00f3ak, olyan t\u00e9nyez\u0151kk\u00e9 v\u00e1lhatnak, amelyek rombolj\u00e1k a t\u00e1rgy f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. Ez a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fcl az auton\u00f3m min\u0151s\u00e9ggel, \u00e9s a t\u00e1rgy puszta l\u00e9tez\u00e9s\u00e9n t\u00falmutat\u00f3 funkci\u00f3ra utal. Ezt a teleologikus f\u00f3kuszt, amely kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl leegyszer\u0171s\u00edti a haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat \u00e9s szerkezeteket, az \u00faj m\u0171v\u00e9szet nyilv\u00e1nval\u00f3an nem vette \u00e1t az ipart\u00f3l. Ezen fel\u00fcl\u00a0 az ipari \u201earculatot\u201d sem k\u00edv\u00e1nja ut\u00e1nozni. Mindez egy\u00e9rtelm\u0171. Viszont felismerte az \u00e9sszer\u0171 elemet bizonyos r\u00e9g\u00f3ta haszn\u00e1latos form\u00e1kban.<\/p>\r\n

Az \u00faj felt\u00e9telek, amelyek k\u00f6zepette a dolgoknak l\u00e9tezni\u00fck kell, m\u00e1r adottak. Adottak tov\u00e1bb\u00e1 az energia \u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak v\u00e9gletesen kiterjesztett m\u00f3djai \u00e9s a formaalkot\u00e1s \u00faj anyagai is. A j\u00f6v\u0151beli formaalkot\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezik a jelenlegi form\u00e1kat \u00e9s eddigi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket. Az \u00fajfajta t\u00e9rbeli m\u0171v\u00e9szet az artefaktumok term\u00e9szet\u00e9nek felismer\u00e9s\u00e9vel \u00e9s kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1val \u00e1tt\u00f6rte a „m\u0171v\u00e9sziess\u00e9g” unalmas kereteit, mely keretek a renesz\u00e1nsz \u00f3ta a m\u0171v\u00e9szet minden egyes \u00faj szakasz\u00e1t meghat\u00e1rozt\u00e1k \u2014 ugyanakkor tov\u00e1bbra is m\u0171v\u00e9szet marad. B\u00e1rmit, amit m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt kezel\u00fcnk, m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt is kell defini\u00e1lnunk. Az \u00faj m\u0171vek folytatj\u00e1k a t\u00e1rgyalkot\u00e1s hagyom\u00e1ny\u00e1t, de elutas\u00edtj\u00e1k, hogy az tov\u00e1bbra is egy m\u0171v\u00e9szet-alap\u00fa rendszeren bel\u00fcl maradjon. M\u00e1s a sz\u00e1nd\u00e9k, m\u00e1s az eredm\u00e9ny, \u00e9s m\u00e1s a tapasztalat is.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin<\/p>\r\n

\r\n

(Eredeti megjelen\u00e9s: Artforum, 1967 ny\u00e1r)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

[1]<\/sup><\/span><\/a> Washington Gallery of Modern Art, 1967. m\u00e1jus<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/sup><\/a> Vladimir E. Mutschall, \u201eSzovjet Hossz\u00fat\u00e1v\u00fa Vil\u00e1g\u0171r-kutat\u00e1si Program\u201d Aerospace Technology Division, Library of Congress, Washington, D.C. 1966 M\u00e1jus, 18. o.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem. Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9   Egy t\u00e1rgyat a val\u00f3s t\u00e9rben l\u00e1tni tal\u00e1n nem is olyan k\u00f6zvetlen tapasztalat. Csak a t\u00e1rgyak vet\u00fcleteit tapasztaljuk; az eg\u00e9szre k\u00f6vetkeztet\u00fcnk vagy konstru\u00e1ljuk azt. M\u00e9gis abb\u00f3l indulunk ki, hogy a konstru\u00e1lt \u201edolog\u201d val\u00f3s\u00e1gosabb, mint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 perspekt\u00edv\u00e1k \u00e9s megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sok \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt v\u00e1ltoz\u00e9kony \u00e9s illuz\u00f3rikus […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2031085,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2031081","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031081","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2031081"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031081\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2031133,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031081\/revisions\/2031133"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2031085"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2031081"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2031081"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2031081"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}