{"id":2031087,"date":"2024-01-09T01:13:51","date_gmt":"2024-01-09T00:13:51","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2031087"},"modified":"2024-01-09T23:29:41","modified_gmt":"2024-01-09T22:29:41","slug":"jegyzetek-a-szobraszatrol-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/jegyzetek-a-szobraszatrol-4\/","title":{"rendered":"Jegyzetek a szobr\u00e1szatr\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\r\n

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem.<\/a> Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

I.<\/strong><\/p>\r\n

. . . M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, a fest\u0151i-m\u0171v\u00e9szi elemek h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak, \u00e9s mag\u00e1b\u00f3l a haszonelv\u0171s\u00e9gb\u0151l emelkedtek ki az anyagok \u00e9s a forma is. \u2014<\/em> K. Malevics<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Jasper John \u00faj t\u00e1vlatokat nyitott a m\u0171v\u00e9szeti elvek sz\u00e1m\u00e1ra. A \u201eZ\u00e1szl\u00f3k\u201d \u00e9s \u201eC\u00e9lt\u00e1bl\u00e1k\u201d sz\u00e1mos, s\u00edkban nem megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 von\u00e1ssal rendelkeznek. Ezek a m\u0171vek a maguk \u00fatj\u00e1n tagadhatatlanul messzire jutottak. M\u00e9g Pollock eset\u00e9ben sem volt ennyire hangs\u00falyos az, hogy ink\u00e1bb a m\u0171re<\/em>, semmint a m\u0171be <\/em>ir\u00e1nyuljon a tekintet, pedig a fest\u00e9szet kor\u00e1bban nem \u00edgy j\u00e1rt el. Johns minden eddigin\u00e9l messzebb ment el a fest\u00e9szet nem-\u00e1br\u00e1zol\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ban. A Z\u00e1szl\u00f3k nem annyira \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, mint ink\u00e1bb m\u00e1solatok, dekorat\u00edv \u00e9s fondorlatos, kimerev\u00edtett \u00e9s prepar\u00e1tumszer\u0171, id\u00e9tlen ut\u00e1nzatok voltak. Azaz ezek a m\u0171vek nem az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s eddigi fogalmai szerint m\u0171k\u00f6dtek, amelyek kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl az alak-h\u00e1tt\u00e9r reprezent\u00e1ci\u00f3s dualizmus\u00e1ra \u00e9p\u00fcltek. Johns kivette a h\u00e1tteret a festm\u00e9nyb\u0151l, \u00e9s csak a t\u00e1rgyat hagyta meg. A fal v\u00e1lt a h\u00e1tt\u00e9rr\u00e9. Ami kor\u00e1bban semleges volt, az val\u00f3s\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, ami kor\u00e1bban k\u00e9p volt, az t\u00e1rggy\u00e1 lett.<\/p>\r\n

A Z\u00e1szl\u00f3k \u00e9s C\u00e9lt\u00e1bl\u00e1k voltak az els\u0151 olyan festm\u00e9nyek, amelyek szigor\u00fa a priori<\/em> elrendez\u00e9st alkalmaztak. Ennek a munkam\u00f3dszernek az lett az egyik eredm\u00e9nye, hogy kor\u00e1bban elk\u00e9pzelhetetlen terhet r\u00f3tt a k\u00e9p sz\u00e9leire. Ez a teher nem annyira a bels\u0151 k\u00e9phez val\u00f3 viszonyul\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t n\u00f6velte (ahogy k\u00e9s\u0151bb Stell\u00e1n\u00e1l), mint ink\u00e1bb egy v\u00e9gs\u0151, abszol\u00fat hat\u00e1r hangs\u00falyoz\u00e1s\u00e1val j\u00e1rt, amely a m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9nek tapasztalat\u00e1hoz tartozik. A festm\u00e9ny kor\u00e1bban egy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1ttetsz\u0151 fel\u00fclet volt, amely a k\u00e9p sz\u00e9lein\u00e9l v\u00e9get \u00e9rt. Johns alkot\u00e1sai meghat\u00e1rozott lapos form\u00e1k. Az eg\u00e9sz folyamat nem a m\u0171v\u00e9szet lecsupasz\u00edt\u00e1s\u00e1t, hanem a m\u0171alkot\u00e1s t\u00e1rgyk\u00e9nt val\u00f3 \u00fajraalkot\u00e1s\u00e1t jelentette.<\/p>\r\n

Johns \u00faj j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyokat vezetett be. Ezek \u00e1ltal\u00e1nos szab\u00e1lyok voltak, \u00e9s \u2014 Stella munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2014 a tov\u00e1bbiakban m\u00e1r nem is a fest\u00e9szetre vonatkoztak. Az, hogy a k\u00e9p (image) <\/em>a t\u00e1rgy fizikai kiterjed\u00e9s\u00e9vel egybeesik, valamint az a priori<\/em> munkam\u00f3dszer a h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e1rgyakra \u00e9s h\u00e1romdimenzi\u00f3s t\u00e1rgyak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u00f3dj\u00e1ra jellemz\u0151. Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a m\u0171t\u00e1rgy konstru\u00e1lt dologk\u00e9nt val\u00f3 elfogad\u00e1sa \u00e9s az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s h\u00e1tter\u00e9r\u0151l a val\u00f3s t\u00e9rbe val\u00f3 \u00e1thelyez\u00e9se h\u00e1rom dimenzi\u00f3ban tudott igaz\u00e1n kibontakozni.<\/p>\r\n

\u00a0Johns \u00e9s Stella m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben \u00e9s a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 hatvanas \u00e9vekbeli fest\u00e9szetben nem annyira a szimmetrikus bels\u0151 tagol\u00e1s volt annyira \u00fajszer\u0171 vagy radik\u00e1lis, mint ink\u00e1bb az a holisztikus szerkezeti saj\u00e1toss\u00e1g, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00f6sszhangba ker\u00fclt a k\u00e9p a m\u0171 fizikai hat\u00e1raival. Ezzel szemben a 60-as \u00e9vekbeli teljes eg\u00e9sz\u00e9ben t\u00e9rbeli munk\u00e1k, amelyek fenntartott\u00e1k a szimmetrikus bels\u0151 tagol\u00e1st, meg\u0151rizt\u00e9k fest\u0151i, dekorat\u00edv min\u0151s\u00e9g\u00fcket, mivel egy nagyobb eg\u00e9sz \u00fajrafeloszt\u00e1sai maradtak. M\u00e1s sz\u00f3val, ink\u00e1bb a dolgok egym\u00e1s mell\u00e9 helyez\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dszere ez, semmint a konstrukci\u00f3\u00e9, ami term\u00e9szet\u00e9n\u00e9l fogva az anyag \u00faj eg\u00e9ssz\u00e9 val\u00f3 \u00f6ssze\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t jelenti. Johns r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott a konstru\u00e1lt t\u00e1rgy mint m\u0171alkot\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt h\u00faz\u00f3d\u00f3 strukt\u00far\u00e1ra. Ez a strukt\u00fara nem mutatkozhatott meg a maga teljess\u00e9g\u00e9ben addig, am\u00edg a m\u0171 helye a falon volt. A z\u00e1szl\u00f3k \u00e9s c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1k a sz\u00f3 legszorosabb \u00e9rtelemben csup\u00e1n f\u00e9l-t\u00e1rgyak: mindegyik lapos, a c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1knak pedig csup\u00e1n egy oldala van. Johns val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sosem sz\u00e1nd\u00e9kozott teljes eg\u00e9sz\u00e9ben t\u00e1rgyat konstru\u00e1lni. M\u00e9g a S\u00f6r\u00f6sdobozai is \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok.<\/p>\r\n

A t\u00e1rgyak m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt val\u00f3 \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t c\u00e9lz\u00f3 projekt sikere r\u00e9szben \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a szobr\u00e1szat \u00e1llapot\u00e1val. A szobr\u00e1szatot pedig hal\u00e1losan megbeteg\u00edtett\u00e9k a figurat\u00edv utal\u00e1sok. A t\u00e9rbeli t\u00e1rgyi jelleg \u00faj kezdetet jelentett. Ahol a festm\u00e9ny csak alakv\u00e1ltoz\u00e1sra volt k\u00e9pes, folyamatosan mag\u00e1ban hordozva az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s cs\u00edr\u00e1j\u00e1t, a szobor v\u00e9get \u00e9rt \u00e9s a t\u00e1rgyak k\u00f6vetkeztek.<\/p>\r\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy am\u00edg a k\u00e9p uralkodik a szobron, addig mint t\u00e1rgy mentes marad a figurat\u00edv all\u00fazi\u00f3kt\u00f3l. \u00c1m m\u00e9lyebb \u00e9rtelemben, az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s szintj\u00e9n, m\u00e9gsem ez a helyzet. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a legfontosabb dolog, amit mindig egynek l\u00e1tunk, vagyis dolognak l\u00e1tunk, az a m\u00e1sik ember mint alak. Az alak t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 hat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl a vil\u00e1g b\u00e1rmely szegmense csak egy mez\u0151 lenne. A t\u00e1rgyak ink\u00e1bb bizonyos helyhez k\u00f6t\u00f6tt jellemz\u0151ik szerint k\u00fcl\u00f6n\u00fclnek el \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151ek meg egym\u00e1st\u00f3l, mintsem b\u00e1rmilyen \u00e1ltal\u00e1nos tulajdons\u00e1guk alapj\u00e1n. Ez al\u00f3l val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a mozg\u00f3 t\u00e1rgyak jelentenek kiv\u00e9telt. Ezt pedig megint csak az alakokra jellemz\u0151, hisz azok vannak t\u00f6bbnyire mozg\u00e1sban. A ’60-as \u00e9vek jellegzetes m\u0171t\u00e1rgya nem annyira az alak metafor\u00e1ja, mint ink\u00e1bb egy azzal p\u00e1rhuzamos l\u00e9tez\u0151. Osztozik azon a perceptu\u00e1lis reakci\u00f3n, amelyet az alak v\u00e1lt ki bel\u0151l\u00fcnk. K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ez az oka annak is, hogy a t\u00e1rgyi m\u0171v\u00e9szettel val\u00f3 szembes\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n er\u0151teljesek a tudatalatti, \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban kinesztetikus reakci\u00f3ink. Az eff\u00e9le reakci\u00f3kat gyakran elfojtjuk, mivel nyilv\u00e1nval\u00f3an indokolatlannak t\u0171nnek a nem antropomorf form\u00e1kkal szemben, holott nagyon is ott vannak benn\u00fcnk. Ha finom, morfol\u00f3giai m\u00f3dokon is, de a t\u00e1rgyi jelleg\u0171 m\u0171v\u00e9szet a testhez k\u00f6t\u0151dik. Ahogy a testet, ugyan\u00fagy a t\u00e1rgyi jelleg\u0171 m\u0171v\u00e9szetet is a forma szimmetri\u00e1ja \u00e9s az anyag homogenit\u00e1sa korl\u00e1tozza: az \u201eegy forma, egy anyag\u201d (vagy legfeljebb kett\u0151) \u00f6k\u00f6lszab\u00e1lya hat\u00e1rozta meg a t\u00e9rbeli m\u0171v\u00e9szetet az ut\u00f3bbi n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben.<\/p>\r\n

Hab\u00e1r a t\u00e1rgy egy olyan forma, amelynek nincs egy meghat\u00e1roz\u00f3 n\u00e9zete, \u00e9s ez a helyzet az \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t a mez\u0151\u00e9szlel\u00e9shez k\u00f6zel\u00edti, v\u00e1ltozatlanul \u00e9rv\u00e9nyben hagyja a szimmetria szigor\u00fa rendj\u00e9t, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti azokt\u00f3l a heterog\u00e9n, v\u00e9letlenszer\u0171 eloszl\u00e1sokt\u00f3l, amelyek a vil\u00e1g alaktalan tartom\u00e1nyaira jellemz\u0151k. A szimmetrikus k\u00e9peket olyan k\u00f6zvetlen m\u00f3don \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck \u00e9s olyan m\u00e9lyen v\u00e9ss\u00fck az elm\u00e9nkbe, amely az aszimmetrikus form\u00e1k befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s felid\u00e9z\u00e9s\u00fck k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re nem jellemz\u0151. Az A-modellt \u00e9s a Varga pinup-l\u00e1nyt, ha csak egyszer l\u00e1ttuk is, sohasem tudjuk elfelejteni.<\/p>\r\n

Az \u00fagynevezett minimalista m\u0171v\u00e9szet beteljes\u00edtette a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rgyk\u00e9nt val\u00f3 \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek programj\u00e1t, mik\u00f6zben a perceptu\u00e1lis felt\u00e9telei ugyanazok maradtak, mint a figurat\u00edv szobr\u00e1szatnak. A val\u00f3s t\u00e9rben mind a t\u00e1rgyak, mind az emberalakok meg\u0151rzik az alak-h\u00e1tt\u00e9r viszonyt. Ez a viszony nem \u00e1br\u00e1zolva van, mint az \u00e1br\u00e1zol\u00f3 fest\u00e9szet eset\u00e9n, hanem egy semleges mez\u0151ben l\u00e9v\u0151 elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt szubjektum t\u00e9nyleges viszonya. Amikor a dolog-\u00e9szlel\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 folyamatos t\u00f6rekv\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra nem ad\u00f3dik emberalak, m\u00e1s t\u00e9m\u00e1t kell tal\u00e1lnia. Ehhez a szerkezeti t\u00e1mpontokat Johns szolg\u00e1ltatta, s\u0151t azt is meghat\u00e1rozta, milyen k\u00e9p sz\u00fcks\u00e9ges ehhez \u2014 egy\u00a0 nyilv\u00e1nos, mindenki \u00e1ltal ismert \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9p. A t\u00e9rbeli alkot\u00e1sok azt a konstrukci\u00f3s szerkezetet hat\u00e1rozt\u00e1k meg, amely a maguk ter\u00fclet\u00e9n megfelel az olyan \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3 form\u00e1knak, mint amilyen az emberalak: az ipari k\u00f6rnyezetb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 geometrikus konstrukci\u00f3kat.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

II.<\/strong><\/p>\r\n

Ekkor a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 saj\u00e1tos szerkezetet \u00f6lt. A k\u00f6z\u00e9ppontban ott van a k\u00edv\u00e1nt t\u00e1rgy, amelyet a tekintet\u00fcnk r\u00f6gz\u00edt; form\u00e1ja vil\u00e1gosnak, minden r\u00e9szlet\u00e9ben t\u00f6k\u00e9letesen meghat\u00e1rozottnak t\u0171nik. A t\u00e1rgy k\u00f6r\u00fcl, eg\u00e9szen a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 hat\u00e1r\u00e1ig, egy olyan z\u00f3na h\u00faz\u00f3dik, amelyre ugyan nem pillantunk, de m\u00e9gis l\u00e1tjuk egyfajta k\u00f6zvetett, hom\u00e1lyos, figyelem n\u00e9lk\u00fcli m\u00f3don . . .\u00a0 Ha nem olyasvalami, ami megszokott sz\u00e1munkra, akkor nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mi az, amit ebben a k\u00f6zvetett l\u00e1t\u00e1sban l\u00e1tunk. \u2014 <\/em>Ortega Y. Gasset<\/p>\r\n

A f\u00f3kusz\u00e1l\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnknek \u00e1t kell adnia a hely\u00e9t az \u00fcres, mindent \u00e1tfog\u00f3 tekintetnek . . . <\/em>\u2014 Anton Ehrenzweig<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Mit tapasztalunk, ha megfigyelj\u00fck a k\u00f6zvetlen l\u00e1t\u00f3mez\u0151nket? Sem rendet, sem rendezetlens\u00e9get. Hol v\u00e9gz\u0151dik ez a mez\u0151? Egy meghat\u00e1rozhatatlan perif\u00e9ri\u00e1s z\u00f3n\u00e1ban, amelynek meghat\u00e1rozatlans\u00e1ga val\u00f3s\u00e1gos vagy nem tapasztalt, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, ahogy a szem mozog. Mit tartalmaz a l\u00e1t\u00f3mez\u0151nk egy adott szektora? Anyagok \u00e9s alakzatok heterog\u00e9n halmaz\u00e1t, amelyek nem is hi\u00e1nyosak, de nem is kifejezetten eg\u00e9szek (kiv\u00e9tel ez al\u00f3l a figur\u00e1k illetve a mozg\u00f3 dolgok kiv\u00e9teles totalit\u00e1sa). Bizonyos \u00fajabb m\u0171v\u00e9szetek, \u00fagy t\u0171nik, mag\u00e1nak a vizu\u00e1lis mez\u0151nek ezekre a felt\u00e9teleire \u00e9p\u00edtenek (kiz\u00e1rva a figur\u00e1t), \u00e9s ezeket haszn\u00e1lj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szet szerkezeti alapjak\u00e9nt. A leg\u00fajabb m\u0171v\u00e9szet viszont az egyes t\u00e1rgyakban rejl\u0151 felt\u00e9teleket \u2014 egy bizonyos anyag saj\u00e1tos kiterjed\u00e9s\u00e9t, form\u00e1j\u00e1t \u00e9s teljess\u00e9g\u00e9t \u2014 vette alapul a t\u00e1rgyak m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt val\u00f3 \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az alak-h\u00e1tt\u00e9r \u00e9szlel\u00e9se fel\u0151l a l\u00e1t\u00f3mez\u0151 \u00e9szlel\u00e9se fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1s jelenti. Fizikai \u00e9rtelemben ez annyit tesz, hogy az egyedi, homog\u00e9n t\u00e1rgyak ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l eltol\u00f3dunk a dolgok, illetve az anyagok \u2014 id\u0151nk\u00e9nt nagyon is heterog\u00e9n \u2014 sokas\u00e1ga fel\u00e9. Ez a v\u00e1lt\u00e1s k\u00f6zelebb visz ahhoz, hogy egyr\u00e9szt t\u00e9nylegesen a l\u00e1t\u00f3mez\u0151t tudjuk \u00e9szlelni, m\u00e1sr\u00e9szt a l\u00e1t\u00f3mez\u0151ben sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott heterog\u00e9n anyagokat. Egy m\u00e1sik korban tal\u00e1n azt mondtuk volna, hogy a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g itt a figurat\u00edv \u00e9s a t\u00e1jk\u00e9pi jelleg k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik. Az olyan anyagmez\u0151k, amelyeknek nincs k\u00f6zponti, z\u00e1rt f\u00f3kuszpontja, \u00e9s amelyek a perif\u00e9ri\u00e1s l\u00e1t\u00e1s ter\u00fclet\u00e9re vagy azon t\u00falra is kiterjednek, egyfajta „t\u00e1jk\u00e9p” jelleget ny\u00fajtanak, szemben az egy meghat\u00e1rozott t\u00e1rgy \u00e1ltal k\u00edn\u00e1lt, \u00f6nmag\u00e1ra z\u00e1rul\u00f3 szervez\u0151d\u00e9ssel.<\/p>\r\n

A legt\u00f6bb, sz\u00f3ban forg\u00f3 \u00fajabb m\u0171 megmarad a k\u00f6rnyezett\u0151l vil\u00e1gosan elhat\u00e1rolt, sz\u00e9tter\u00fcl\u0151 anyagok vagy dolgok \u00f6sszess\u00e9g\u00e9nek, \u00e9s nem v\u00e1lik k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9, hol \u00e9r v\u00e9get a m\u0171alkot\u00e1s. Ebben az \u00e9rtelemben ezek az alkot\u00e1sok elk\u00fcl\u00f6n\u00fcltek, m\u00e9gsem t\u00e1rgyszer\u0171ek. Az ilyen m\u0171alkot\u00e1s tov\u00e1bbra is elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l, teh\u00e1t a legt\u00e1gabb \u00e9rtelemben v\u00e9ve egy h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 alak. N\u00e9h\u00e1ny k\u00fclt\u00e9ri alkot\u00e1st lesz\u00e1m\u00edtva, amelyek kiiktatj\u00e1k mag\u00e1nak a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremnek a kereteit is, az \u201ealak\u201d sz\u00f3 szerint a \u201eh\u00e1tt\u00e9r\u201d. Ellenben az olyan m\u0171veket, amelyek \u00e1tny\u00falnak a perif\u00e9ri\u00e1s l\u00e1t\u00f3t\u00e9rbe is, nem tudjuk egy\u00e9rtelm\u0171 eg\u00e9szk\u00e9nt befogadni, \u00e9s ez\u00e9rt m\u00e1sfajta elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9g jellemz\u0151 r\u00e1juk, mint a t\u00e1rgyakra. Egyes m\u0171vek oldalir\u00e1ny\u00fa sz\u00e9tter\u00fcl\u00e9se felforgatja a szemb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151, illetve fel\u00fcln\u00e9zeti olvasatot. (Kor\u00e1bban t\u00e1rgyakat, illetve szerkezeteket ter\u00edtettem sz\u00e9t egy 25-30 l\u00e1bnyi oldal\u00fa, n\u00e9gyzetalap\u00fa ter\u00fcleten. A m\u0171 el\u00e9g alacsony volt ahhoz, hogy alig vagy egy\u00e1ltal\u00e1n ne lehessen szemb\u0151l vagy fel\u00fcln\u00e9zetb\u0151l r\u00e1l\u00e1tni, m\u00e9g akkor sem, ha valaki a k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llt. \u00c1m a forma szab\u00e1lyoss\u00e1ga \u00e9s az anyag homogenit\u00e1sa m\u00e9g ezekben az esetekben is egyetlen eg\u00e9szk\u00e9nt \u00f6sszetartotta a m\u0171vet). Az \u00fajkelet\u0171, jellegzetesen oldalir\u00e1nyba sz\u00e9tter\u00fcl\u0151 m\u0171vek, amelyekben nincsenek szab\u00e1lyozott egys\u00e9gek vagy szimmetrikus intervallumok, hajlamosak r\u00e9szletek kontinuit\u00e1s\u00e1v\u00e1 sz\u00e9tesni. B\u00e1rmilyen \u00e1tfog\u00f3 eg\u00e9szlegess\u00e9g m\u00e1sodlagos von\u00e1s, amelyet gyakran csup\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem hat\u00e1rai szabnak meg. Az anyag heterogenit\u00e1sa csak a k\u00f6zelm\u00falt ilyen jelleg\u0171 alkot\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt ism\u00e9t elk\u00e9pzelhet\u0151v\u00e9; imm\u00e1r b\u00e1rmilyen anyag vagy anyagkever\u00e9k, illetve azok a form\u00e1k \u00e9s \u00e1llapotok, amelyeket ezek felvehetnek \u2014 rudak, szemcs\u00e9k, por, nedvess\u00e9g, sz\u00e1razs\u00e1g, stb. \u2014 felhaszn\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. Kor\u00e1bban egy m\u0171 egy vagy k\u00e9t anyagb\u00f3l \u00e1llt, \u00e9s az anyagot \u00f6sszefog\u00f3, egyetlen egyszeri vagy ism\u00e9tl\u0151d\u0151 alakzatb\u00f3l. Ha enn\u00e9l t\u00f6bb\u0151l \u00e1llt, elkezdett r\u00e9sz-r\u00e9sz illetve r\u00e9sz-eg\u00e9sz kapcsolatokba bonyol\u00f3dni. \u00c9s m\u00e9g \u00edgy is, a minimalista m\u0171v\u00e9szet, a maga k\u00e9t-h\u00e1rom anyag\u00e1val, \u00fajra \u00e9s \u00fajra belegabalyodik az \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9g \u00e9s t\u00f6m\u00f6rs\u00e9g, az \u00fcress\u00e9g \u00e9s az \u00e1rny\u00e9k k\u00f6z\u00f6tti viszonyok j\u00e1t\u00e9k\u00e1ba, a r\u00e9szek sz\u00e9tv\u00e1lnak, a m\u0171 pedig egyfajta szem\u00e9rmesked\u0151 \u00e9s fel nem v\u00e1llalt kompoz\u00edci\u00f3ba torkollik.<\/p>\r\n

A meghat\u00e1roz\u00f3, \u201er\u00e9sz-r\u00e9sz\u201d-t\u0151l, illetve \u201er\u00e9sz-eg\u00e9sz\u201d-t\u0151l elt\u00e9r\u0151 olvasat az oldalir\u00e1ny\u00fa sz\u00e9tter\u00fcl\u00e9s, anyagkever\u00e9s \u00e9s az alkot\u00f3elemek szab\u00e1lytalans\u00e1ga mellett hangs\u00falyozza a fizikailag elv\u00e1lasztott vagy r\u00f6gz\u00edtetlen r\u00e9szekb\u0151l \u00e1ll\u00f3, illetve flexibilis m\u0171 meghat\u00e1rozatlans\u00e1g\u00e1t is. Az ilyen m\u0171vekben benne rejlik a folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge. Kor\u00e1bban a meghat\u00e1rozatlans\u00e1g a r\u00f6gz\u00edtett t\u00e1rgyak \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek jellemz\u0151je volt \u2013 a perspekt\u00edva r\u00e9v\u00e9n minden n\u00e9z\u0151pont m\u00e1s-m\u00e1s olvasatot adott. A sz\u00f3ban forg\u00f3 m\u0171alkot\u00e1sokban viszont a r\u00e9szek elrendez\u00e9s\u00e9nek meghat\u00e1rozatlans\u00e1ga a dolog fizikai l\u00e9t\u00e9nek konkr\u00e9t saj\u00e1toss\u00e1ga.<\/p>\r\n

A itt t\u00e1rgyalt m\u0171v\u00e9szet egy olyan l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dhoz kapcsol\u00f3dik, amelyet Ehrenzweig, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kifejez\u00e9seket haszn\u00e1lva, p\u00e1szt\u00e1z\u00f3nak, szinkretikusnak, illetve nem-differenci\u00e1ltnak nevez \u2014 a Gestalt form\u00e1k holisztikus olvasatait\u00f3l val\u00f3 tudatos elszakad\u00e1s jegy\u00e9ben. Ez az \u00e9szlel\u00e9sm\u00f3d olyan t\u00e1mpontokat keres, amelyekb\u0151l a teljess\u00e9get ink\u00e1bb ki\u00e9rezz\u00fck, semmint k\u00e9pk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck. E m\u00f3d sz\u00e1m\u00e1ra sem a v\u00e9letlenszer\u0171s\u00e9g, sem a tartalmi heterogenit\u00e1s, sem a meghat\u00e1rozatlans\u00e1g nem v\u00e1lik zavar forr\u00e1s\u00e1v\u00e1. Azt is mondhatn\u00e1nk. hogy a t\u00e1rgyalt m\u0171alkot\u00e1sok nem is annyira a l\u00e1t\u00e1s egy m\u00f3djak\u00e9nt ismerik el ezt a jelleget, mint ink\u00e1bb mag\u00e1nak a m\u0171alkot\u00e1snak a struktur\u00e1lis tulajdons\u00e1gak\u00e9nt r\u00f6gz\u00edtik azt. Ezzel egyfajta \u00e9szlel\u00e9si alkalmazkod\u00e1s l\u00e9p az egyedi forma vagy a k\u00e9pi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d \u00e9s a projekci\u00f3 hely\u00e9be. Ez \u00e1ll a l\u00e1gy, meghat\u00e1rozatlan vagy darabos anyagok hirtelen megjelen\u00e9se m\u00f6g\u00f6tt, amelyek eddig nem feleltek meg a k\u00e9p eg\u00e9sz\u00e9vel kapcsolatos Gestalt-orient\u00e1lt elv\u00e1r\u00e1snak. J\u00f3 p\u00e9lda ez arra, hogyan struktur\u00e1lja \u00e1t a m\u0171v\u00e9szet azt, hogy mi relev\u00e1ns az \u00e9szlel\u00e9sben, ami azt\u00e1n er\u0151teljes m\u0171alkot\u00e1sok eg\u00e9sz \u00e1radat\u00e1t ind\u00edtja \u00fatj\u00e1ra.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

III<\/strong><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

M\u00e9gis, az \u00e9szlel\u00e9snek megvan a maga t\u00f6rt\u00e9nete; \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n, s\u0151t, m\u00e9g nagyon r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl is v\u00e1ltozik, \u00e9s ami m\u00e9g fontosabb, az \u00e9szlel\u00e9s a ment\u00e1lis \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjein m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s strukt\u00far\u00e1val b\u00edr, \u00e9s aszerint v\u00e1ltozik, hogy egy adott pillanatban melyik szintet stimul\u00e1ljuk. Csak a tudatos tapasztalatainkban rendelkezik az \u00e9szlel\u00e9s azzal a szil\u00e1rd \u00e9s stabil strukt\u00far\u00e1val, amelyet a gestaltpszichol\u00f3gusok t\u00e9teleztek. <\/em>\u2014Anton Ehrenzweig<\/p>\r\n

. . . a m\u00falt elektromos kis\u00fcl\u00e9sekkel k\u00eds\u00e9rt, \u00e9s radioaktivit\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 katasztr\u00f3f\u00e1i olyan v\u00e1ratlan, \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3kat eredm\u00e9nyezhettek, amilyeneket ma a kutat\u00f3k k\u00eds\u00e9rleti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt id\u00e9znek el\u0151 . . .<\/em> Most az emberis\u00e9g, \u00e9s az \u00e1llatvil\u00e1g m\u00faltj\u00e1t is Hirosima tapasztalat\u00e1nak f\u00e9ny\u00e9ben kell szeml\u00e9ln\u00fcnk, \u00e9s nem a Beagle rep\u00fcl\u0151g\u00e9p ablakain kereszt\u00fcl<\/em>. \u2013\u2013Immanuel Velikovszkij<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A forma v\u00e1ltoz\u00e1sait egy f\u00fcgg\u0151leges sk\u00e1l\u00e1n is \u00e1br\u00e1zolhatjuk. Amikor a m\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltozik, az a forma egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val is j\u00e1r.\u00a0 Az \u00e9szlel\u00e9si \u00e9s struktur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok alkothatj\u00e1k a v\u00edzszintes sk\u00e1l\u00e1t, s\u0151t, ak\u00e1r horizontot is. Ezeknek v\u00e1ltoz\u00e1soknak ink\u00e1bb a relevanci\u00e1hoz, mintsem a form\u00e1khoz kell igazodniuk. A relevancia \u00e9rzete pedig hamar eleny\u00e9szik. Amint egy \u00e9szlel\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1s bek\u00f6vetkezik, az ember m\u00e1r nem vizsg\u00e1lja azt, hanem azon kereszt\u00fcl szeml\u00e9li a vil\u00e1got. Csak akkor tudjuk \u00e9szlelni, amikor \u00e9ppen v\u00e1ltozik. Ut\u00e1na m\u00e1r megv\u00e1ltoztat minket \u00e9s a magunk\u00e9v\u00e1 tessz\u00fck. Mivel az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1saira ut\u00f3lag lehetetlen tudatosan reflekt\u00e1lni, ez\u00e9rt a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti magyar\u00e1zatoknak be kell \u00e9rni\u00fck halott form\u00e1k maradv\u00e1nyainak gy\u0171jt\u00f6get\u00e9s\u00e9vel. Ebben az \u00e9rtelemben egy id\u0151 ut\u00e1n minden m\u0171v\u00e9szet elhal, minden m\u0171v\u00e9szet m\u00faland\u00f3, ak\u00e1r tov\u00e1bb l\u00e9tezik t\u00e1rgyk\u00e9nt, ak\u00e1r nem.\u00a0 Ha az 50-es \u00e9s a 60-as \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l az j\u00f6n ki, hogy az el\u0151bbit a t\u00falz\u00f3 organikus form\u00e1k, az ut\u00f3bbit pedig a purit\u00e1n, geometrikus form\u00e1k jellemzik, azzal csakis egy \u00e9lettelen, formai \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st tett\u00fcnk. A minimalista m\u0171v\u00e9szett\u0151l val\u00f3 jelenlegi elt\u00e1volod\u00e1s viszont d\u00f6nt\u0151en nem formai jelleg\u0171. Ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok a relevanci\u00e1t \u00e9rintik.<\/p>\r\n

A\u00a0 60-as \u00e9vekben az volt a relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9s, hogyan lehet\u00a0 a t\u00e1rgyat m\u0171v\u00e9szetk\u00e9ntl<\/span> \u00fajra\u00e9rtelmezni. A t\u00e1rgyak jelentett\u00e9k az els\u0151 l\u00e9p\u00e9st az illuzionizmust\u00f3l, az all\u00fazi\u00f3t\u00f3l \u00e9s a metafor\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1sban. A t\u00e1rgyak jelentik a mesters\u00e9ges, az antropomorft\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171en elv\u00e1lasztott \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett, f\u00fcggetlen egys\u00e9gek legtiszt\u00e1bb form\u00e1j\u00e1t. Nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben meglep\u0151, hogy amikor a m\u0171v\u00e9szet nagyobb konkr\u00e9ts\u00e1gra \u00e9s az illuzi\u00f3t\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1sra t\u00f6rekszik, akkor a geometria alapvet\u0151en idealista k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1hoz jut el. Az \u00f6sszes elk\u00e9pzelhet\u0151 vagy tapasztalhat\u00f3 dolog k\u00f6z\u00fcl a szimmetrikus \u00e9s geometrikus dolgok tarthat\u00f3k meg legk\u00f6nnyebben formak\u00e9nt a tudatban. A ment\u00e1lisan kontroll\u00e1lhat\u00f3, manipul\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s mindenekel\u0151tt izol\u00e1lhat\u00f3 k\u00e9pek ir\u00e1nti ig\u00e9ny egyr\u00e9szt egy eszt\u00e9tikai prekoncepci\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt egy m\u00f3dszertani sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g volt. A t\u00e1rgyak k\u00edn\u00e1lt\u00e1k azt a k\u00e9pi alapot, amelyb\u0151l a 60-as \u00e9vek m\u0171v\u00e9szete materializ\u00e1l\u00f3dott. A t\u00e1rgyak l\u00e9trehoz\u00e1sa pedig megk\u00f6veteli, hogy legyen valamilyen prekoncepci\u00f3nk a teljes k\u00e9pr\u0151l. A 60-as \u00e9vek m\u0171v\u00e9szete k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u0171v\u00e9szete volt. \u00c1m a k\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9s mint kifejez\u00e9sm\u00f3d meglehet\u0151sen primit\u00edvnek t\u0171nik, mivel implicit m\u00f3don a form\u00e1kat el\u0151bbreval\u00f3nak tekinti az anyagokn\u00e1l.[1]<\/sup><\/a> Ha a m\u0171v\u00e9szetben nem a k\u00e9palkot\u00e1s az els\u0151dleges c\u00e9lunk, akkor a lek\u00e9pezett vagy kivet\u00edtett forma sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen. Ha pedig munkam\u00f3dszer\u00fcnk nem k\u00f6vetel meg el\u0151re kigondolt k\u00e9peket, akkor a geometria, \u00e9s k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a t\u00e1rgy sem sz\u00e1m\u00edt k\u00edv\u00e1natos form\u00e1nak, \u00e9s semmik\u00e9ppen sem sz\u00fcks\u00e9ges b\u00e1rmif\u00e9le elj\u00e1r\u00e1shoz, lesz\u00e1m\u00edtva az \u00e9p\u00edt\u00e9st.<\/p>\r\n

Mostan\u00e1ban bizonyos m\u0171vek sz\u00f6vetet haszn\u00e1lnak kiindul\u00f3pontk\u00e9nt \u00e9s eszk\u00f6zk\u00e9nt sz\u00f6vetet a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb \u00e1llapotaiban \u2014 foszl\u00e1nyokat vagy darabokat vagy b\u00e1rmi m\u00e1st \u2014, ahol az el\u0151re kigondolt k\u00e9p nem is sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s nem is lehets\u00e9ges. Ebben a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben ott rejlik a v\u00e9letlenszer\u0171s\u00e9g, az esetlegess\u00e9g, a meghat\u00e1rozatlans\u00e1g \u2014 egysz\u00f3val a folyamatszer\u0171s\u00e9g teljes tartom\u00e1nya. A c\u00e9l \u00e9s az eszk\u00f6z \u00fagy kapcsol\u00f3dik egym\u00e1shoz, ahogy a m\u0171v\u00e9szetben eddig m\u00e9g soha. Az absztrakt expresszionizmus hozta \u00f6ssze \u00edgy ezt a k\u00e9t elemet, csak m\u00e9g nagyon korl\u00e1tozott m\u00f3don. De a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g, n\u00e9h\u00e1ny m\u0171v\u00e9sz kiv\u00e9tel\u00e9vel, mint Pollock \u00e9s Louis, v\u00e1ltozatlanul a kubizmus formai strukt\u00far\u00e1j\u00e1t k\u00f6vette. Ebben az \u00e9rtelemben a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9get megel\u0151z\u0151en m\u00e1r l\u00e9tezett egy elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt c\u00e9l, egy k\u00e9p vagy forma. Minden tev\u00e9kenys\u00e9g – tal\u00e1n a c\u00e9ltalan j\u00e1t\u00e9k kiv\u00e9tel\u00e9vel – valamilyen t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 konkr\u00e9t c\u00e9lt t\u0171z ki, \u00e9s ebben az \u00e9rtelemben elv\u00e1lasztja a folyamatot az eredm\u00e9nyt\u0151l. A m\u0171v\u00e9szetben azonban nem felt\u00e9tlen\u00fcl kell a k\u00e9pet c\u00e9lnak tekinten\u00fcnk. B\u00e1r l\u00e9teznek priorit\u00e1sok a\u00a0 m\u0171alkot\u00e1sokban is, de ezeknek nem kell k\u00e9pszer\u0171nek, el\u0151re kigondoltnak lenni\u00fck. E priorit\u00e1sok csup\u00e1n arra szolg\u00e1lnak, hogy seg\u00edtsenek felismerni a m\u0171 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek perceptu\u00e1lis felt\u00e9teleit, vagy ak\u00e1r el\u0151rejelezz\u00e9k azokat. Ezek a felt\u00e9telek sem nem form\u00e1k, sem nem c\u00e9lok, \u00e9s nem is r\u00e9szei a folyamatnak. De m\u00e9gis priorit\u00e1sok, \u00e9s ak\u00e1r sz\u00e1nd\u00e9koltak is lehetnek. A sz\u00f3ban forg\u00f3 m\u0171vek mind ilyen k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoznak \u2014 legyen sz\u00f3 m\u0171termi darabokr\u00f3l, vagy olyanokr\u00f3l, amelyek a m\u0171termen k\u00edv\u00fcli t\u00e9r bizonyos ter\u00fcleteivel dolgoznak. A c\u00e9lok \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9les sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa a t\u00e1rgyak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban, valamint az a t\u00f6rekv\u00e9s, hogy ide\u00e1lis ment\u00e1lis k\u00e9peket jelen\u00edtsenek meg, er\u0151teljesen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151v\u00e9 teszi az \u00e1ll\u00edt\u00e1st, amely szerint a 60-as \u00e9vek minimalista m\u0171v\u00e9szet\u00e9t pragmatista attit\u0171d jellemzte. Ha k\u00e9pek helyett az anyag konkr\u00e9t fizikalit\u00e1s\u00e1b\u00f3l indulunk ki, lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a t\u00e9rbeli m\u0171v\u00e9szet teljes szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1sa: a hangs\u00faly az egyedi form\u00e1kr\u00f3l \u00e1tker\u00fcl az elrendez\u00e9sre, az alkot\u00e1s folyamat\u00e1ra, \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron az \u00e9szlel\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re.<\/p>\r\n

Mindeddig az \u00f6sszes m\u0171v\u00e9szet k\u00e9peket tett l\u00e1that\u00f3v\u00e1, ak\u00e1r \u00fagy, hogy azokhoz \u00e9rkezett meg v\u00e9g\u00fcl (mint a sz\u00f3ban forg\u00f3 m\u0171v\u00e9szet), ak\u00e1r bel\u0151l\u00fck indult ki. A mai alkot\u00e1sok a maguk nyitott, later\u00e1lis, v\u00e9letlenszer\u0171 jelleg\u00e9vel val\u00f3ban valamif\u00e9le \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pet t\u00e1rnak el\u00e9nk. S\u0151t, Pollock k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak egy jellemz\u0151j\u00e9re is eml\u00e9keztetnek. M\u00e1shol m\u00e1r utaltam arra, hogy a gravit\u00e1ci\u00f3 hangs\u00falyoz\u00e1sa, \u00e9s az anyagok k\u00f6zvetlen haszn\u00e1lata m\u00f3dszertanilag mennyire Pollockhoz k\u00f6ti \u0151ket.[2]<\/sup><\/a> Ha azonban az ebb\u0151l ered\u0151 „mez\u0151”-jelleget szorosan Pollock munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val azonos\u00edtjuk, akkor egy t\u00fals\u00e1gosan is sz\u0171k, formalista olvasatot kapunk.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3 kijelent\u00e9sek hangzottak el akkor is, amikor a minimalista m\u0171v\u00e9szetet a kor\u00e1bbi konstruktivizmusban fellelhet\u0151 form\u00e1kkal azonos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\r\n

Az egyik eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 elem ezekben a m\u0171vekben a burkolt t\u00e1mad\u00e1s a m\u0171v\u00e9szet mindenkori ikonszer\u0171 jellege ellen. T\u00e1gabb \u00e9rtelemben a m\u0171alkot\u00e1s mindig is t\u00e1rgy volt, statikus \u00e9s lez\u00e1rt, akkor is, ha alapvet\u0151en \u00e1br\u00e1zol\u00e1s volt, vagy t\u00f6red\u00e9k form\u00e1j\u00e1ban l\u00e9tezett. A t\u00e1mad\u00e1s azonban nem puszt\u00e1n a ikonk\u00e9nt felfogott m\u0171v\u00e9szet ellen ir\u00e1nyul. Az a racionalista felfog\u00e1s ker\u00fclt c\u00e9lkeresztbe, amely szerint a m\u0171v\u00e9szet egyfajta munka, mely k\u00e9sz term\u00e9ket eredm\u00e9nyez. Duchamp persze t\u00e1madta azt a marxista felfog\u00e1st, mely szerint a munka lenne az \u00e9rt\u00e9k egyetlen m\u00e9rc\u00e9je, de a ready-made-ek ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl hagyom\u00e1nyos ikonszer\u0171 m\u0171t\u00e1rgyak. Ma azonban a m\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltoz\u00e9kony anyaggal dolgozik, amelynek nem kell eljutnia a v\u00e9gleges\u00fcl\u00e9s pontj\u00e1ig sem t\u00e9rben, sem id\u0151ben. Az elk\u00e9pzel\u00e9s, miszerint a m\u0171v\u00e9szeti munka egy visszaford\u00edthatatlan folyamat, amely egy statikus ikon-t\u00e1rgyban v\u00e9gz\u0151dik, t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem b\u00edr k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb jelent\u0151s\u00e9ggel.[3]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Az, hogy a m\u0171v\u00e9szet energi\u00e1i m\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag a t\u00e1rgyalkot\u00e1s mesters\u00e9g\u00e9re korl\u00e1toz\u00f3dnak, tov\u00e1bbi k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r. A folyamat visszah\u00f3d\u00edt\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szetet mint az \u00e9szlel\u00e9s megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6r\u0151 energi\u00e1t hangs\u00falyozza. (Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a \u201emin\u0151s\u00e9gre\u201d vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben nem m\u00e1s, mint a fogyaszt\u00f3i ig\u00e9nyek felm\u00e9r\u00e9s\u00e9nek egy \u00fajabb form\u00e1ja \u2014 egy konzervat\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s, amely a statikus, egym\u00e1shoz hasonl\u00f3, z\u00e1rt halmazokon bel\u00fcli t\u00e1rgyak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkozik). Ha egyszerre ford\u00edtunk figyelmet az anyagra \u00e9s az anyagnak a v\u00e1ltoz\u00e1s folyamat\u00e1t\u00f3l val\u00f3 elv\u00e1laszthatatlans\u00e1g\u00e1ra, az nem jelenti azt, hogy a hangs\u00falyt az eszk\u00f6z\u00f6kre helyezz\u00fck. Hanem arra mutatunk r\u00e1, hogy maga a m\u0171v\u00e9szet a v\u00e1ltoz\u00e1ssal, a dezorient\u00e1ci\u00f3val \u00e9s az elmozdul\u00e1ssal, az er\u0151szakos diszkontinuit\u00e1ssal \u00e9s megv\u00e1ltoztathat\u00f3s\u00e1ggal, illetve a z\u0171rzavarra val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1ggal kapcsolatos tev\u00e9kenys\u00e9g, m\u00e9g akkor is, amikor \u00faj \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sm\u00f3dok felfedez\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja.<\/p>\r\n

Napjaink kult\u00far\u00e1ja elk\u00f6telezett a perceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet minden \u00fajabb mozzanat\u00e1nak azonnali elfogad\u00e1sa ir\u00e1nt \u2014 rosszindulat\u00fa \u00e9s gyilkos aktus ez \u2014, \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett elismer\u00e9s r\u00e9v\u00e9n minden m\u0171v\u00e9szeti aktust mag\u00e1ba olvaszt. Ez al\u00f3l a t\u00e1rgyalt m\u0171alkot\u00e1sok sem jelentenek kiv\u00e9telt.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin<\/p>\r\n

\r\n

(Eredeti megjelen\u00e9s: Artforum, 1969 \u00e1prilis)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

[1]<\/sup><\/a> Ez legal\u00e1bb annyira kultur\u00e1lis tapasztalat, mint filoz\u00f3fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szi \u00e1ll\u00e1spont. A fejlett technol\u00f3giai, v\u00e1rosi k\u00f6rnyezet teljes eg\u00e9sz\u00e9ben iparilag el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00f6rnyezet. A k\u00f6rnyezettel folytatott interakci\u00f3 jellege egyre ink\u00e1bb az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1it jelenti, \u00e9s egyre t\u00e1volabb ker\u00fcl az anyag \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 interakci\u00f3kt\u00f3l. Az anyag \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6zei \u00e9s m\u00f3djai egyre t\u00e1volabbiv\u00e1 \u00e9s hom\u00e1lyosabb\u00e1 v\u00e1lnak. A termel\u00e9si k\u00f6zpontok egyre ink\u00e1bb a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezeten k\u00edv\u00fcl kapnak helyet, az eufemisztikusan „ipari parkoknak” nevezett ter\u00fcleteken. Ezeken a\u00a0 f\u00e9lrees\u0151, siv\u00e1r helyeken a mindennapi haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakat egyre \u00e1tl\u00e1thatatlanabb elj\u00e1r\u00e1sokkal \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151, a felhaszn\u00e1lt anyag pedig egyre szintetikusabb \u00e9s egyre kev\u00e9sb\u00e9 azonos\u00edthat\u00f3. Ez\u00e9rt k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fcnket \u00e1ltal\u00e1ban olyan „form\u00e1kk\u00e9nt” \u00e9rtelmezz\u00fck, amelyeket ismeretlen, elpuszt\u00edthatatlan m\u0171anyagb\u00f3l vagy f\u00e9m\u00f6tv\u00f6zetekb\u0151l sajtolt\u00e1k. \u00c9rdemes megjegyezni, hogy a v\u00e1rosi k\u00f6rnyezetben az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek v\u00e1lnak az egyetlen sz\u00ednt\u00e9rr\u00e9, ahol a nyersanyagok \u00e9s \u00a0\u00e1talak\u00edt\u00e1suk folyamata l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, \u00a0az egyetlen olyan helly\u00e9, ahol az anyagok rendezetlen eloszl\u00e1sa megengedett.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/sup><\/a> R. Morris: \u201cAntiform,\u201d Artforum, 1968. \u00e1prilis.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/sup><\/a> Barbara Rose hamarosan megjelen\u0151 \u201eArt and Politics, part III\u201d c\u00edm\u0171 cikk\u00e9ben arra\u00a0 a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa jut, hogy a t\u00e1rgyalt m\u0171t\u00edpust csak \u00fagy lehet \u00e1lland\u00f3v\u00e1 tenni, ha a m\u00e9diumok statikus form\u00e1ba „fagyasztj\u00e1k”. Egy ilyesfajta k\u00f6vetkeztet\u00e9s azonos\u00edtja mag\u00e1t a dolgot a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tellel, viszont a meghat\u00e1rozatlans\u00e1ggal oper\u00e1l\u00f3 m\u0171r\u0151l ak\u00e1rh\u00e1ny \u201efelv\u00e9tel\u201d k\u00e9sz\u00fclhet \u2014 maga\u00a0 a m\u0171 egyikben sem jut nyugv\u00f3pontra. A m\u0171 fizikai jelenl\u00e9te semelyik adott ponton nem t\u00e9vesztend\u0151 \u00f6ssze a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tellel. A mai m\u0171v\u00e9szet nem lesz muland\u00f3bb, mint a r\u00e9gebbi m\u0171v\u00e9szet, amely m\u00e1r halott, hiszen az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val elvesztette minden jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A meghat\u00e1rozatlans\u00e1ggal oper\u00e1l\u00f3, fizik\u00e1lis m\u0171veket meg kell k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetn\u00fcnk az \u201ekonceptu\u00e1lis\u201d m\u0171vekt\u0151l, amelyek els\u0151sorban m\u00e9diumk\u00e9nt k\u00edv\u00e1nnak m\u0171k\u00f6dni (pl. Oldenburg eml\u00e9km\u0171vei, Joseph Kosuth defin\u00edci\u00f3i). A sz\u00f3ban forg\u00f3 m\u0171veknek van egy expanz\u00edv param\u00e9tere, amely m\u00e9dium-jelleg\u0171: ugyanaz a m\u0171\u00a0 fel\u00e1ll\u00edthat\u00f3 egyszerre a vil\u00e1g t\u00edz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontj\u00e1n. Mivel ezen alkot\u00e1sok nagy r\u00e9sze olyan nem-\u00e1talak\u00edtott anyagokat tartalmaz, amelyek k\u00e9szen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek, illetve mag\u00e1val a f\u00f6lddel dolgoznak, ez\u00e9rt a l\u00e9trehoz\u00e1sukhoz egyediv\u00e9 kell tenni \u0151ket. Az olyan m\u0171vek, amelyek l\u00e9tezhetnek b\u00e1rhol \u00e9s b\u00e1rmikor, hogy azut\u00e1n sz\u00f3 szerint felold\u00f3djanak a vil\u00e1gban, mobilis \u00e9s sz\u00e9tsz\u00f3rhat\u00f3 m\u00e9diummal rendelkeznek. Egyszerre m\u00e9dium- \u00e9s performanszszer\u0171ek, \u00e1m m\u00e9gsem azok; v\u00e1ltoz\u00e1saik nem performanszok.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A szobor mint t\u00e9rk\u00e9pz\u0151 elem. Robert Morris essz\u00e9i el\u00e9   I. . . . M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l, a fest\u0151i-m\u0171v\u00e9szi elemek h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak, \u00e9s mag\u00e1b\u00f3l a haszonelv\u0171s\u00e9gb\u0151l emelkedtek ki az anyagok \u00e9s a forma is. \u2014 K. Malevics   Jasper John \u00faj t\u00e1vlatokat nyitott a m\u0171v\u00e9szeti elvek sz\u00e1m\u00e1ra. A \u201eZ\u00e1szl\u00f3k\u201d \u00e9s \u201eC\u00e9lt\u00e1bl\u00e1k\u201d sz\u00e1mos, s\u00edkban nem megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2031095,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2031087","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031087","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2031087"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031087\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2031135,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031087\/revisions\/2031135"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2031095"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2031087"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2031087"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2031087"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}