{"id":2031485,"date":"2024-02-21T23:25:53","date_gmt":"2024-02-21T22:25:53","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2031485"},"modified":"2024-02-22T08:56:08","modified_gmt":"2024-02-22T07:56:08","slug":"az-eladas-eleg-jo-poszt-avantgard-eszme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/az-eladas-eleg-jo-poszt-avantgard-eszme\/","title":{"rendered":"Az elad\u00e1s el\u00e9g j\u00f3 poszt-avantg\u00e1rd eszme?"},"content":{"rendered":"

Amikor p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt a Soros Alap\u00edtv\u00e1nynak az 1980-as \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrtam, \u00fagy besz\u00e9ltem az int\u00e9zm\u00e9nyr\u0151l, mint a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9leten bel\u00fcl a centrum-perif\u00e9ria hatalmi viszonyok egyetlen l\u00e9trehoz\u00f3j\u00e1r\u00f3l. [1]<\/a> Pedig a korszakban a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek a nemzetk\u00f6zi hierarchi\u00e1kba t\u00f6rt\u00e9n\u0151, gazdas\u00e1gilag \u00e9s szimbolikusan is al\u00e1rendelt visszatagoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t nem puszt\u00e1n ez hozta l\u00e9tre. Ebben a tanulm\u00e1nyban nem egy \u00fajabb int\u00e9zm\u00e9nyt akarok kijel\u00f6lni ennek a folyamatnak a felel\u0151sek\u00e9nt, hanem egy \u00fajabb mechanizmust igyekszem azonos\u00edtani. Ez a mechanizmus pedig \u2014 a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny fel\u00fclr\u0151l \u00e9s k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkez\u0151 aktivit\u00e1sa mellett \u2014 a Rabinec St\u00fadi\u00f3 alulr\u00f3l \u00e9s bel\u00fclr\u0151l felt\u00f6r\u0151 amb\u00edci\u00f3ja volt a kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet piacos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a piacos\u00edt\u00e1son kereszt\u00fcli felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Azonban ez, az \u00e1ruforma felszabad\u00edt\u00f3 erej\u00e9be vetett hit csak akkor \u00e9rthet\u0151, ha egyben\u00e9zz\u00fck a t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezettel. Ez a k\u00f6rnyezet pedig az 1980-as \u00e9vek Magyarorsz\u00e1ga, amely m\u00e1r az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9r\u0151l elkezdett visszacsatlakozni a glob\u00e1lis gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis vil\u00e1grendszerbe, mely folyamat a nyolcvanas \u00e9vekre radik\u00e1lisan felgyorsult. [2]<\/a><\/p>\r\n

Nem lehet a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s szem\u00e9re h\u00e1nyni, hogy nem foglalkozott a Rabinec St\u00fadi\u00f3nak a gazdas\u00e1ghoz\/p\u00e9nzhez\/kapitalizmushoz f\u0171z\u0151d\u0151 k\u00e9pzeteivel, mivel a Rabinec m\u00e1s aspektusair\u00f3l is kev\u00e9s \u00edr\u00e1s sz\u00fcletett. Ezek k\u00f6z\u00fcl Gosztola Annam\u00e1ria \u00e9s Szoboszlai J\u00e1nos 1994-es tanulm\u00e1nyait lehet kiemelni, [3]<\/a> de a Rabinecet \u00e9rint\u0151 \u00edr\u00e1sok t\u00f6bbs\u00e9ge Birk\u00e1s \u00c1kos ott tartott 1982-es el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra koncentr\u00e1l, mely az Aktu\u00e1lis Lev\u00e9lben val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9vel lett ismert. [4]<\/a> Pedig a Rabinec St\u00fadi\u00f3 az els\u0151 olyan hazai gal\u00e9ria volt, ami a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetre szakosodott. A Rabinecet nem befektet\u0151k vagy \u00e1llami szervek, hanem a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg \u00e1llamilag nem, vagy csak kev\u00e9ss\u00e9 elismert tagjai alap\u00edtott\u00e1k, \u00e9s b\u00e1r csak \u00f6t h\u00f3napig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rtelemben egy kudarcos v\u00e1llalkoz\u00e1s volt, m\u00e9gis egy j\u00f3 p\u00e9lda annak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra, hogy hogyan jelent meg a piacos\u00edt\u00e1s logik\u00e1ja a korszak m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben. Ebben a cikkben egyszerre foglalkozom azzal a t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezettel, amiben a St\u00fadi\u00f3 l\u00e9trej\u00f6tt, ezen bel\u00fcl a korszak magyar m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151j\u00e9nek \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val \u00e9s a Rabinec gazdas\u00e1gi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, illetve a kereskedelmi gal\u00e9ria ind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3, a piac felszabad\u00edt\u00f3 erej\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 hitekkel.<\/p>\r\n

B\u00e1r a Rabinecet nevezhetj\u00fck az els\u0151 magyar kereskedelmi kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ri\u00e1nak, a kult\u00fara \u00e9s a piaci mechanizmusok \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1nak hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete volt az \u00e1llamszocializmus alatt. [5]<\/a> Az \u00daj Gazdas\u00e1gi Mechanizmus m\u00e1r az 1960-1970-es \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n piaci logik\u00e1kat igyekezett bevezetni a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9n is, \u00e9s az 1980-as \u00e9vek \u00fajabb piacos\u00edt\u00f3 reformhull\u00e1m\u00e1nak k\u00f6zepette pedig egyre t\u00f6bb olyan, az \u00e1llamszocialista kult\u00farpolitik\u00e1t gazdas\u00e1gi erej\u00e9vel megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s jelent meg, mint a Ludwig \u00e9s a Soros Alap\u00edtv\u00e1nyok. Ebben az id\u0151szakban a magyar politikai-gazdas\u00e1gi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s is sz\u00e1mtalan piaci logik\u00e1t honos\u00edtott, melyben egym\u00e1sra tal\u00e1ltak a korszak technokrat\u00e1i \u00e9s reformk\u00f6zgazd\u00e1szai. [6]<\/a> Az 1988-ban Budapesten tanul\u00f3 Johanna Bockmann erre \u00fagy eml\u00e9kszik vissza, hogy \u201eprofesszoraink a Marx K\u00e1roly K\u00f6zgazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetemen \u00fagy besz\u00e9ltek, mint a Reagan-robotok\u201d [7]<\/a> A piaci mechanizmusoknak ez az elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9se pedig nem \u00e1llt meg az egyetemek falain\u00e1l, hanem megjelent a magyar gazdas\u00e1gnak a kapitalista vil\u00e1ggazdas\u00e1gba val\u00f3 egyre er\u0151sebb, sokszor ad\u00f3ss\u00e1g-alap\u00fa integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is. [8]<\/a> A hitelb\u0151l finansz\u00edrozott kudarcos fejl\u0151d\u00e9shez pedig szervesen kapcsol\u00f3dott a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti piac helyzete, mivel az elad\u00f3sod\u00e1st k\u00f6vet\u0151 megszor\u00edt\u00f3 politik\u00e1k a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9t is k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9rintett\u00e9k.<\/p>\r\n

A piacos\u00edt\u00f3 mechanizmusok pedig nem csak a nemzetk\u00f6zi aktoroknak nyitottak teret, hanem a hazai k\u00f6zegben is felvetett\u00e9k azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy \u00e1ru-e a kult\u00fara<\/em>? B\u00e1r az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 1981-es vita r\u00e9sztvev\u0151inek nagy r\u00e9sze tagad\u00f3 v\u00e1laszt adott a k\u00e9rd\u00e9sre, de m\u00e1r az is sokatmond\u00f3, hogy a k\u00e9rd\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n felmer\u00fclhetett. [9]<\/a> Az k\u00f6z\u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e1ltal folytatott vit\u00e1kkal p\u00e1rhuzamosan az \u00e1llamappar\u00e1tuson bel\u00fcl kultur\u00e1lis k\u00f6zgazd\u00e1szok k\u00eds\u00e9rleteztek \u00faj, piacvez\u00e9relte kult\u00farpolitik\u00e1k k\u00f6rvonalaz\u00e1s\u00e1val. Ugyanekkor pedig m\u00e1r vezet\u0151 politikusok is arr\u00f3l besz\u00e9ltek, hogy az \u00e1llami politik\u00e1knak nem kellene belesz\u00f3lnia eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sekbe. [10]<\/a><\/p>\r\n

Ebben a t\u00f6rt\u00e9neti helyzetben, ahol a politikai kontroll fokozatosan \u00e1tadta a hely\u00e9t a piaci kontrollnak, \u00e9rtelemszer\u0171en jelenhettek meg az olyan kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, amik kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet termel\u00e9s\u00e9t is piaci alapon akart\u00e1k \u00e1tszervezni. Nemcsak a Rabinec St\u00fadi\u00f3, hanem maga az \u00e1llamappar\u00e1tus is erre t\u00f6rekedett. Az 1980-as \u00e9vekben a piacvez\u00e9relt m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a k\u00e9s\u0151szocialista \u00e1llam egym\u00e1s partnerek\u00e9nt, s nem ellenfelek\u00e9nt jelent meg mind a t\u00e1gabb nemzetgazdas\u00e1g, mind pedig a kultur\u00e1lis termel\u00e9s \u00e9s politika ter\u00e9n. A m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151ben ennek p\u00e9ld\u00e1ja volt az 1983-ban alap\u00edtott Generalart v\u00e1llalat, mely el\u0151dleges c\u00e9lja a kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szet nyugati v\u00e1s\u00e1rl\u00f3knak val\u00f3 \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9se volt, \u00fagy itthon, mint k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. Ugyancsak 1983-ban v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9 a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek alak\u00edt\u00e1sa, amely az egy \u00e9vvel kor\u00e1bban indul\u00f3 gazdas\u00e1gi munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek (GMK-k) jogi form\u00e1j\u00e1t visszhangozta. Ezek az \u00fajfajta gazdas\u00e1gi t\u00e1rsas\u00e1gok a kisl\u00e9pt\u00e9k\u0171 piaci m\u0171k\u00f6d\u00e9st legaliz\u00e1lt\u00e1k a k\u00e9s\u0151szocializmusban, [11]<\/a> \u00e9s nem csak az \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s, hanem a m\u0171alkot\u00e1sok \u00e1ruv\u00e1 t\u00e9tel\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is az alkot\u00f3kra ruh\u00e1zt\u00e1k. Ezek a sokszor elfelejtett v\u00e1ltoz\u00e1sok pedig a legal\u00e1bb olyan fontos tan\u00fajelei az 1980-as \u00e9vekbeli kultur\u00e1lis t\u00e9r \u00e1talakul\u00e1s\u00e1nak, mint a Soros \u00e9s Ludwig alap\u00edtv\u00e1nyokhoz hasonl\u00f3 nemzetk\u00f6zi int\u00e9zm\u00e9nyek hazai megjelen\u00e9se.<\/p>\r\n

A Rabinec St\u00fadi\u00f3<\/strong><\/p>\r\n

Az eddig v\u00e1zolt t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezetben indult meg 1982-ben a Rabinec St\u00fadi\u00f3, amit a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Simon Zsuzsa, [12]<\/a> \u00e9s olyan, a korszak m\u0171v\u00e9szeti hierarchi\u00e1iban poz\u00edci\u00f3tlan alkot\u00f3k ind\u00edtottak el, mint Birk\u00e1s \u00c1kos, K\u00e1rolyi Zsigmond, Kelemen K\u00e1roly, M\u00e9hes L\u00f3r\u00e1nt, Vet\u0151 J\u00e1nos. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gal\u00e9ria ind\u00edt\u00e1sa sz\u00e1mukra nem csak az \u00e1llammal val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1s egy \u00faj form\u00e1j\u00e1t, hanem az anyagi prosperit\u00e1s \u00edg\u00e9ret\u00e9t is hordozta. A St\u00fadi\u00f3 \u00fatt\u00f6r\u0151 szerepet tulajdon\u00edtott mag\u00e1nak \u00a0a hazai m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151 piaci ir\u00e1ny\u00fa \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s az anyagi \u00e9s szimbolikus megbecs\u00fcl\u00e9s \u00faj \u00fatjainak kitapos\u00e1s\u00e1ban. Ezt j\u00f3l mutatja, hogy a Rabinec c\u00e9ljait r\u00f6gz\u00edt\u0151 alapdokumentum els\u0151 sora szerint a t\u00e1rsul\u00e1s \u201ec\u00e9lja v\u00e9gs\u0151soron az egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szi teljes\u00edtm\u00e9ny, az egy\u00e9ni siker (erk\u00f6lcsi \u00e9s anyagi siker) el\u0151seg\u00edt\u00e9se\u201d. [13]<\/a> Az egy\u00e9ni teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s az egy\u00e9ni siker fogalmai pedig nem csak ennek, hanem b\u00e1rmely, a piaci m\u0171k\u00f6d\u00e9s ideol\u00f3giai h\u00e1torsz\u00e1g\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 sz\u00f6vegnek kulcsszavai lehetn\u00e9nek. \u00cdgy b\u00e1r a Rabinec form\u00e1lisan egy kollekt\u00edv kezdem\u00e9nyez\u00e9s volt, c\u00e9lja nem a k\u00f6zj\u00f3, hanem az egy\u00e9ni siker el\u0151seg\u00edt\u00e9se volt. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a Rabinec nem egyed\u00fcl hirdette a piacban val\u00f3 hitet, mivel \u00e9ppen az ilyen t\u00edpus\u00fa sz\u00f6vegek, ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s k\u00f6zpolitik\u00e1k sokasodtak meg az 1980-as \u00e9vek Magyarorsz\u00e1g\u00e1n, ahogy arra a cikk elej\u00e9n is utaltam.<\/p>\r\n

A Rabinec m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t azonban egy alapvet\u0151 ellentmond\u00e1s fesz\u00edtette, Az alap\u00edt\u00f3k Simon Zsuzs\u00e1val az \u00e9len a piaci sikert \u00e9s egy befutott kereskedelmi gal\u00e9ria l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t t\u0171ztek ki c\u00e9lk\u00e9nt, azonban egyik\u0151j\u00fcknek sem volt tapasztalata abban, hogy ezt hogyan is kellene csin\u00e1lni. Ez a k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1r h\u00e1rom \u00e9vvel a Rabinec megalap\u00edt\u00e1sa el\u0151tt, 1979-ben is felmer\u00fclt, amikor Simon t\u00f6bb besz\u00e9lget\u00e9st is szervezett a lak\u00e1s\u00e1n arr\u00f3l, hogy hogyan lehetne piaci mechanizmusokat vinni a helyi m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151be. [14]<\/a> 1980 elej\u00e9n pedig a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria terv\u00e9t t\u00f6bb \u00e1llami szervnek is eljuttatt\u00e1k. Megkerest\u00e9k a M\u0171v\u00e9szeti Alapot, a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Int\u00e9zetet \u00e9s a frissen alap\u00edtott Budapesti K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Igazgat\u00f3s\u00e1got (a Budapest Gal\u00e9ria el\u0151dj\u00e9t) is. Ezek a megkeres\u00e9sek azonban egyt\u0151l-egyig kudarccal j\u00e1rtak. Ek\u00f6zben Simon egyre ink\u00e1bb elk\u00f6telez\u0151d\u00f6tt a m\u0171kereskedelmi ir\u00e1ny mellett, \u00e9s 1981-1982-ben \u201eSimon Zsuzsa Iroda\u201d n\u00e9ven egy saj\u00e1t (jogilag ugyan nem l\u00e9tez\u0151) v\u00e1llalkoz\u00e1st is m\u0171k\u00f6dtetett. Az Iroda neve alatt Simon mag\u00e1nlak\u00e1sokon id\u0151szakos kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezett, melyek sor\u00e1n 20 %-os jutal\u00e9kot kapott az eladott alkot\u00e1sok ut\u00e1n. B\u00e1r a lak\u00e1ski\u00e1ll\u00edt\u00e1s form\u00e1tuma ismer\u0151s lehet az \u00e1llamszocializmus alatti alternat\u00edv kultur\u00e1lis kezdem\u00e9nyez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l, itt nem a m\u0171v\u00e9szeti forma vagy tartalom rendszerelleness\u00e9ge, hanem a kereskedelmi c\u00e9l vitte mag\u00e1nterekbe a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat. [15]<\/a><\/p>\r\n

A Simon Zsuzsa Iroda m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151ben Simon k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben a Rabinec St\u00fadi\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9be is belev\u00e1gott. A Simon Zsuzsa Iroda r\u00f6vid, tizenh\u00e9t h\u00f3napos m\u0171k\u00f6d\u00e9se alatt \u00f6sszesen 50.000 forintos (ez mai \u00e9rt\u00e9ken b\u0151 m\u00e1sf\u00e9l milli\u00f3 forint) forgalmat bonyol\u00edtott le. A mind\u00f6ssze \u00f6t h\u00f3napig m\u0171k\u00f6d\u0151 Rabinec St\u00fadi\u00f3 forgalma pedig 34.000 forint (mai \u00e9rt\u00e9ken b\u0151 egymilli\u00f3 forint) volt. B\u00e1r egyik szervezet forgalma sem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben magas, a k\u00e9t \u00fczleti modell m\u00e9gis elt\u00e9rt egym\u00e1st\u00f3l. A Rabinec eset\u00e9ben az alkot\u00f3k az eladott m\u0171vek \u00e1r\u00e1nak a 60%-\u00e1t kapt\u00e1k meg, Simonnak a 20%-a j\u00e1rt, a tov\u00e1bbi 20% pedig Kelemen K\u00e1rolyt illette, aki a lak\u00e1st biztos\u00edtotta a Rabinec m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. A bev\u00e9teleket \u00e9s kiad\u00e1sokat \u00f6sszevetve az l\u00e1that\u00f3, hogy m\u00edg a Simon Zsuzsa Iroda enyh\u00e9n, addig a Rabinec m\u00e1r jobban vesztes\u00e9ges volt, amit Simon a k\u00fcls\u0151 befektet\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1val \u00e9s az elad\u00e1sok alacsony ar\u00e1ny\u00e1val magyar\u00e1zott. R\u00e1ad\u00e1sul az az alacsony bev\u00e9tel is kev\u00e9s v\u00e1s\u00e1rl\u00f3t\u00f3l sz\u00e1rmazott: a Simon Zsuzsa Iroda elad\u00e1sainak t\u00f6bbs\u00e9ge egy szem\u00e9lyhez, Kulcs\u00e1r Imr\u00e9hez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, m\u00edg a Rabinec k\u00f6nyvel\u00e9s\u00e9ben nincsenek felt\u00fcntetve a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3k nevei. [16]<\/a><\/p>\r\n

A Rabinecnek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben nem siker\u00fclt \u00e1tt\u00f6r\u00e9st hoznia \u00e9s teljes\u00edtenie kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lj\u00e1t, az alkot\u00f3k gazdas\u00e1gi helyzet\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t. Ennek a c\u00e9lnak az \u00e9rdek\u00e9ben a St\u00fadi\u00f3 piacot akart teremteni a nemzetk\u00f6zi trendekkel egy\u00fctt mozg\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek \u00e9s \u00fagy akarta megv\u00e1ltoztatni a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1t, hogy azt a piaci viszonyok \u00e1ltal form\u00e1lt \u00e1ruv\u00e1 tegye. A Simon Zsuzsa Iroda \u00e9s a Rabinec t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9n\u00e9l viszont nem \u00e1llhatunk meg a vesztes\u00e9geik nyugt\u00e1z\u00e1s\u00e1n\u00e1l, hanem fontos azt is l\u00e1tnunk, hogy a v\u00e1llalkoz\u00e1s profitja \u00e9rdek\u00e9ben milyen t\u00e1rsadalmi (\u00e9s a m\u0171v\u00e9szet poz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u00e9rint\u0151) v\u00e1ltoz\u00e1sokat kataliz\u00e1ltak. A t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet form\u00e1l\u00e1sa mindk\u00e9t kezdem\u00e9nyez\u00e9s eset\u00e9ben kulcsfontoss\u00e1g\u00fa volt, \u00e9s a Rabinec fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151 \u00f6tletel\u00e9sek \u00e9s tervez\u00e9s dokumentumai j\u00f3l mutatj\u00e1k, hogy a projektnek nem puszt\u00e1n a profitabilit\u00e1s, hanem a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa is c\u00e9lja volt.<\/p>\r\n

Ezek a c\u00e9lok sok szempontb\u00f3l \u00fctk\u00f6ztek a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek a szocializmusban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9vel. Simon p\u00e9ld\u00e1ul meggy\u0151z\u0151d\u00e9sesen hitt abban, hogy a nemzetk\u00f6zi trendeket k\u00f6vet\u0151 magyar m\u0171v\u00e9szek \u00e9rdekei egybeesnek a piaci logika t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9vel, de tiszt\u00e1ban volt azzal is, hogy milyen neh\u00e9zs\u00e9gei lehetnek e koal\u00edci\u00f3 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak. Ahogy az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00edrta: \u201eEddig az volt a baj, hogy nincs lehet\u0151s\u00e9g, hogy zs\u0171ri van, f\u0151n\u00f6k van, parancs van, most van lehet\u0151s\u00e9g, nincs zs\u0171ri, nincs f\u0151n\u00f6k, \u00e9s m\u00e9gis baj van. Ez persze teljesen \u00e9rthet\u0151, nincs gyakorlatunk a szabads\u00e1gban.\u201d [17]<\/a> Ebben \u00e9s az ehhez hasonl\u00f3 sz\u00f6vegeiben Simon nem csak a szabads\u00e1g \u00e9s a piaci viszonyok k\u00f6z\u00e9 tett egyenl\u0151s\u00e9gjelet, hanem egy olyan \u00f6nfejleszt\u0151 folyamatot is s\u00fcrgetett, melyen kereszt\u00fcl a m\u0171v\u00e9szek megtanulhatn\u00e1k a piaci \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges k\u00e9szs\u00e9geket, k\u00e9pess\u00e9geket \u00e9s kompetenci\u00e1kat. M\u00e1s sz\u00f3val \u00fagy \u00e9rvelt, hogy nem el\u00e9g megv\u00e1ltoztatni az alkot\u00f3k anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit a m\u0171t\u00e1rgypiac l\u00e9trehoz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, hanem az alkot\u00f3kat meg is kell tan\u00edtani a piaci logika bels\u0151v\u00e9 t\u00e9tel\u00e9re \u00e9s az azon kereszt\u00fcli \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9sre. Ebben az \u00faj mentalit\u00e1sban pedig Simon sokszor \u00fagy t\u00fcntette fel mag\u00e1t, mint aki m\u00e1r egy magasabb szinten ismeri \u00e9s k\u00e9pviseli a piaci verseng\u00e9s logik\u00e1j\u00e1t. Ugyanebben a k\u00f6rlevel\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy fogalmazott, hogy \u201eNagyon szeretn\u00e9m, ha nem lenne t\u00f6bb hezit\u00e1l\u00e1s. Ebben a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 kiadv\u00e1nyban meg kell hirdetni a post-modern vagy post avantgarde korszakot \u2014 \u00e9s ezt Magyarorsz\u00e1gon ti mondj\u00e1tok ki el\u0151sz\u00f6r. Ez\u00e9rt kell sietni…\u201d [18]<\/a> A piaci logik\u00e1t el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9st a Rabinecben r\u00e9sztvev\u0151 m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl is sokan maguk\u00e1v\u00e9 tett\u00e9k. V\u00f6r\u00f6sv\u00e1ry \u00c1kos p\u00e9ld\u00e1ul egyenesen az\u00e9rt kritiz\u00e1lta Simonnak a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet form\u00e1l\u00e1s\u00e1ra is hangs\u00falyt helyez\u0151 strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t, mert \u00fagy \u00e9rezte, hogy abban egy n\u00e9pnevel\u0151i attit\u0171d bujk\u00e1l ahelyett, hogy mindent a profit-logik\u00e1nak rendelne al\u00e1. [19]<\/a><\/p>\r\n

Simon Zsuzsa 1980-as \u00e9vek eleji gondolkod\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szeti piac sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a kereskedelmi m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ri\u00e1k fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l a legtiszt\u00e1bban k\u00e9t, a Rabinec m\u0171v\u00e9szei r\u00e9sz\u00e9re \u00edrt sz\u00f6veg\u00e9ben bontakozik ki. Az Ez m\u00e1r egy igazi gal\u00e9ria? <\/em>kezdet\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben a gal\u00e9ria \u00fczleti \u00e9s \u00f6nfenntart\u00f3 jelleg\u00e9t hangs\u00falyozta, m\u00edg a saj\u00e1t szerep\u00e9vel kapcsolatban az egy\u00e9ni er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel \u00e9s a piaci-kock\u00e1zatv\u00e1llal\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 izgalmat osztotta meg. [20]<\/a> Ebben Simon a kock\u00e1zatv\u00e1llal\u00e1st nem csak a kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1s l\u00e9t elker\u00fclhetetlen r\u00e9szek\u00e9nt \u00edrja le, hanem k\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyozza ennek a pozit\u00edv \u00e9s \u00f6nfejleszt\u0151 aspektusait, az \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9get pedig a szem\u00e9lyes \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1ssal k\u00f6ti \u00f6ssze. Egy m\u00e1sik, art-menedzser-manager k\u00e9rd\u00e9s-felelet<\/em> c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben pedig a mag\u00e1ngal\u00e9ria Simon elhivat\u00e1s\u00e1nak r\u00e9szek\u00e9nt jelenik meg, egy olyan keretben, amiben a piac mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kekkel, els\u0151sorban a szabads\u00e1ggal \u00e9s az egy\u00e9n \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00f6t\u0151dik \u00f6ssze. [21]<\/a><\/p>\r\n

Az individu\u00e1lis \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1sban \u00e9s sikerben val\u00f3 hit a Rabinec eset\u00e9ben szervesen \u00f6sszefon\u00f3dott a korszak felemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzat\u00e1val, az \u00fajfest\u00e9szettel, ami az 1980-as \u00e9veknek a fest\u00e9szetet \u00fajrafelfedez\u0151 trendje volt. Az \u00fajfest\u00e9szet<\/em>, amit jellemz\u0151en a fest\u00e9szethez \u00e9s a figur\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1shoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9sk\u00e9nt defini\u00e1lnak, alapvet\u0151en osztotta meg a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151t. Kritikusai egy konzervat\u00edv ir\u00e1nyzatnak tartott\u00e1k, mert az nemcsak a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1kat gyakran elutas\u00edt\u00f3 neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szettel fordult szembe, hanem a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szet gal\u00e9ri\u00e1it \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyeit is rohaml\u00e9ptekben megh\u00f3d\u00edtotta. Ez a visszat\u00e9r\u00e9s \u2014 amit a m\u0171t\u00e1rgypiac is t\u00e1mogatott [22]<\/a> \u2014 inspir\u00e1l\u00f3 volt a Rabinec tagjai sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u0171t\u00e1rgypiaci profit \u00e9s a posztmodern m\u0171v\u00e9szet nem csak a nyugati gal\u00e9ri\u00e1s gyakorlatokban, hanem a Rabinec r\u00e9sztvev\u0151inek a fej\u00e9ben is \u00f6sszekapcsol\u00f3dott. Ahogy Simon \u00edrta: \u201eez, hogy elad\u00e1s, el\u00e9g j\u00f3 post-avantg\u00e1rd eszme\u201d. [23]<\/a> Egy m\u00e1sik \u00edr\u00e1s\u00e1ban Simon a New York-i \u00fajfest\u00e9szet ir\u00e1nyzat egyik k\u00f6zponti ter\u00e9t, a Holly Solomon Gallery-t eml\u00edti sz\u00e1m\u00e1ra inspir\u00e1l\u00f3 mintak\u00e9nt, az 1982-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 kapcs\u00e1n pedig lelkesen sz\u00e1mol be arr\u00f3l, hogy nyugaton a fest\u00e9szethez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s \u00e9s a neoavantg\u00e1rd ir\u00e1nyzatok kimer\u00fcl\u00e9se figyelhet\u0151 meg. [24]<\/a><\/p>\r\n

A Rabinec m\u0171v\u00e9szei nem csak az \u00fajfest\u00e9szet ir\u00e1nti lelkesed\u00e9st tett\u00e9k maguk\u00e9v\u00e1, hanem a politikusabb neoavantg\u00e1rd gyakorlatok elutas\u00edt\u00e1s\u00e1t is. Szemben a neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet gyakran politikus jelleg\u00e9vel, Simon egy apolitikus vil\u00e1gn\u00e9zetet hirdetett. Az el\u0151z\u0151 \u00e9vtizedek sokszor ellenkultur\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1ival szembefordulva, Simon arr\u00f3l \u00edrt, hogy \u201cMindenki teljes g\u0151zzel a katasztr\u00f3fa-ir\u00e1nyba nyomul, mi m\u00e1r a katasztr\u00f3fa ut\u00e1ni korba \u00e9rt\u00fcnk. A mi titkunk: a b\u00e9ke. [\u2026] a b\u00e9k\u00e9\u00e9rt nem harcolni kell, ez h\u00fclyes\u00e9g, mert egyszer\u0171en: b\u00e9ke van.\u201d [25]<\/a> Ez az apolitikus, a t\u00e1rsadalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti konfliktusokkal nem foglalkoz\u00f3, azokat tagad\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szervesen illeszkedett a kult\u00fara \u00e1ruv\u00e1 t\u00e9tel\u00e9hez, mivel ez a m\u0171v\u00e9szetet nem a t\u00e1rsadalmi k\u00fczdelmek eszk\u00f6zek\u00e9nt vagy terepek\u00e9nt, hanem az \u00edzl\u00e9s, a d\u00edsz\u00edt\u00e9s \u00e9s a fogyaszt\u00e1s t\u00e1rgyak\u00e9nt tekintette. Ebben a szellemben aj\u00e1nlotta Simon a Rabinec mott\u00f3j\u00e1nak \u00e9s kiadv\u00e1nya c\u00edm\u00e9nek azt, hogy \u201eGy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ez a mai nap\u201d, azt javasolva, hogy a kiadv\u00e1ny \u00edr\u00e1sai r\u00f6videk, megnyugtat\u00f3 \u00e9s ellaz\u00edt\u00f3 karakter\u0171ek legyenek. [26]<\/a> Eg\u00e9sz hasonl\u00f3 apolitikus \u00e9rveket haszn\u00e1lt az \u00fajfest\u00e9szet m\u00e1sik, Simonn\u00e1l j\u00f3val sikeresebb korabeli magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-menedzsere, Hegyi L\u00f3r\u00e1nd is az ir\u00e1nyzat megideologiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, amit \u0151 \u00daj Szenzibilit\u00e1snak \u00e9s \u00daj Szubjektivit\u00e1snak nevezett. Simon \u00e9s Hegyi kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9nek hasonl\u00f3s\u00e1gai arra is r\u00e1mutatnak, hogy projektjeiknek a m\u0171v\u00e9szet politikai aspektusait lecsavar\u00f3 volta nem puszt\u00e1n a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fckb\u0151l, hanem a t\u00e1gabb k\u00e9s\u0151szocialista t\u00e1rsadalomfejl\u0151d\u00e9sb\u0151l is fakad. Az 1980-as \u00e9vek Magyarorsz\u00e1g\u00e1n sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9sz \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9gi l\u00e1tta az \u00fajfest\u00e9szetben \u00e9s a piaci mechanizmusokban is egy olyan individu\u00e1lis szabads\u00e1g forr\u00e1s\u00e1t, amely fel\u00fcl\u00edrhatja az \u00e1llamszocialista rezsim \u00e9s a sokszor ellenkultur\u00e1lis neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet v\u00e9lt vagy val\u00f3s konfliktus\u00e1t. \u00c9pp emiatt az apolitikus jellege miatt volt a korszak ellenz\u00e9ki \u00e9rtelmis\u00e9ge olyan kritikus a posztmodern m\u0171v\u00e9szettel. Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy 1985-ben p\u00e9ld\u00e1ul \u00edgy ironiz\u00e1lt a nemzetk\u00f6zi trendekkel egy\u00fctt mozg\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok \u00e1llami bekebelez\u00e9s\u00e9n: \u201eHa minden olyan remek\u00fcl megy, mint n\u00e1lunk, akkor m\u00e9g az absztraktokra, s\u0151t tal\u00e1n m\u00e9g a posztmodernekre is r\u00e1s\u00fct a napf\u00e9ny.\u201d [27]<\/a><\/p>\r\n

Az \u00fajfest\u00e9szet, a posztmodern \u00e9s a piaci mechanizmusok magyarorsz\u00e1gi t\u00e9rnyer\u00e9se arra biztatta Simont, hogy a m\u0171v\u00e9szet-csin\u00e1l\u00e1s \u00faj form\u00e1it hirdesse \u00e9s s\u00fcrgesse. Arra buzd\u00edtotta a Rabinec tagjait, hogy min\u00e9l t\u00f6bb posztmodern \u00e9s poszt-avantg\u00e1rd gesztust mutassanak fel, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb v\u00e1llalkoz\u00e1sa kudarc\u00e1t is abban l\u00e1tta, hogy nem hoztak l\u00e9tre el\u00e9g posztmodern m\u0171vet \u00e9s \u00fajfest\u00e9szeti alkot\u00e1st. Simon ezt a s\u00fcrget\u00e9st egy versenyhelyzetnek \u00e9rezte, mivel \u00fagy l\u00e1tta, hogy ha a Rabinec nem hirdeti meg a posztmodernt, akkor m\u00e1sok teszik ezt meg helyett\u00fck. [28]<\/a> Ennek a t\u00e9rfoglal\u00e1si versenynek a r\u00e9szek\u00e9nt a kor\u00e1bbi neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz, Birk\u00e1s \u00c1kos 1982 december\u00e9ben a Rabinec ter\u00e9ben deklar\u00e1lta a neoavantg\u00e1rd hal\u00e1l\u00e1t \u00e9s a posztmodern felemelked\u00e9s\u00e9t. [29]<\/a><\/p>\r\n

A gazdas\u00e1gi \u00e9s eszt\u00e9tikai ind\u00edt\u00e9kok \u00f6ssze\u00e9r\u00e9s\u00e9nek j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja, hogy Simon k\u00fcl\u00f6n buzd\u00edtotta K\u00e1rolyi Zsigmondot \u00e9s Kelemen K\u00e1rolyt a monokr\u00f3m fest\u00e9szet felad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s egy sz\u00ednesebb st\u00edlus fel\u00e9 fordul\u00e1sra. \u00dagy \u00e9rvelt, hogy \u201e1. a sz\u00ednes kelend\u0151bb; 2. teljess\u00e9g \u00e9s felszabadults\u00e1g nincs sz\u00edness\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl; 3. Az eg\u00e9sz avantgardista mozgalom t\u00fcntet\u0151en sz\u00fcrke volt. T\u00fcntet\u0151en sz\u00ednesnek kell lenni [\u2026]; 5. az eg\u00e9sz magyar fest\u00e9s-rajzol\u00e1s is t\u00f6k sz\u00edntelen, teh\u00e1t nyomjuk a sz\u00edneket!\u201d [30]<\/a> Ebben az \u00e9rvel\u00e9sben \u00f6sszefon\u00f3dott a piaci megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 strat\u00e9gia az eszt\u00e9tikai \u00e9rvekkel \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti poz\u00edci\u00f3kkal. A Rabinec t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben azonban nem az eszt\u00e9tikai \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcli folyamatok \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa volt az egyedi, mivel ez a kultur\u00e1lis termel\u00e9s minden r\u00e9sz\u00e9ben \u00edgy van. Egyedis\u00e9ge az volt, hogy ezt az \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1st a r\u00e9sztvev\u0151k \u00a0transzparensen ki is mondt\u00e1k. Ahogy Simon 2008-ban fogalmazott, a Rabinec \u201eMeg akarta mutatni, hogy lehet egyszerre k\u00fcldet\u00e9st teljes\u00edteni \u00e9s kereskedelmet folytatni\u201d. [31]<\/a><\/p>\r\n

Mivel az 1980-as \u00e9vek Magyarorsz\u00e1g\u00e1n a kereskedelem az egyp\u00e1rtrendszer keretei k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a Rabinec apolitikus poz\u00edci\u00f3j\u00e1t a miel\u0151bbi \u00e1llami elismer\u00e9s \u00e9s az ez\u00e1ltal realiz\u00e1lhat\u00f3 a<\/span> kereskedelmi siker is motiv\u00e1lta. Az \u00e1llami elismer\u00e9snek \u00edgy nem is a szimbolikus aspektusa volt a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, hanem az, hogy ett\u0151l rem\u00e9lt\u00e9k azt, hogy jogilag is tiszta helyzetben m\u0171k\u00f6dhetnek az am\u00fagy is piacosod\u00f3 k\u00e9s\u0151szocialista Magyarorsz\u00e1gon. Ez a poz\u00edci\u00f3 nem volt eleve adott, s\u0151t, radik\u00e1lis v\u00e1lt\u00e1st jelentett a csoport kezdeti \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1hoz k\u00e9pest. 1979-ben az egyik els\u0151 \u00f6tletel\u00e9s idej\u00e9n vita t\u00e1rgya volt, hogy egy apolitikus-piaci gal\u00e9ri\u00e1t szeretn\u00e9nek-e megval\u00f3s\u00edtani, vagy pedig egy olyat, ami a saj\u00e1t politikai-eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keit m\u00e9g a szocialista rezsimmel val\u00f3 konfliktusok \u00e1r\u00e1n is v\u00e1llalja. [32]<\/a> B\u00e1r a vit\u00e1ban az els\u0151, gazdas\u00e1gilag optimaliz\u00e1l\u00f3-apolitikus poz\u00edci\u00f3 diadalmaskodott, a Rabinec m\u00e9g \u00edgy is felker\u00fclt az \u00e1llambiztons\u00e1gi szolg\u00e1ltok t\u00e9rk\u00e9p\u00e9re. Ez a figyelem els\u0151sorban annak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a Rabinec el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban a szolg\u00e1latok \u00e1ltal megfigyelt Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy is al\u00e1\u00edrt egy, a M\u0171v\u00e9szeti Alapnak c\u00edmzett levelet, amiben a kezdem\u00e9nyez\u00e9s jogi elfogadtat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9rdekl\u0151dtek. [33]<\/a> Azonban m\u00e9g az egyik, a Rabinecr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00e1llambiztons\u00e1gi jelent\u00e9s is a kezdem\u00e9nyez\u00e9s apolitikuss\u00e1g\u00e1t emelte ki a rendezetlen jogi st\u00e1tusza mellett. Ahogy \u00edrt\u00e1k: \u201eAz \u00f6sszej\u00f6vetelen ellens\u00e9ges el\u0151ad\u00e1s, illetve megnyilv\u00e1nul\u00e1s nem hangzott el, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s zs\u0171rizetlen anyaga sem volt kifog\u00e1solhat\u00f3.\u201d [34]<\/a> Ennek ellen\u00e9re tanuls\u00e1gos, hogy m\u00edg a Rabinec kezdem\u00e9nyez\u0151i a min\u00e9l gyorsabb \u00e9s teljesebb \u00e1llami elismerts\u00e9gre t\u00f6rekedtek, az \u00e1llambiztons\u00e1g csak annak a kock\u00e1zat\u00e1t l\u00e1tta benne, hogy a Rabinec \u201eellenz\u00e9ki szem\u00e9lyek \u00f6sszej\u00f6veteli hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat\u201d. [35]<\/a><\/p>\r\n

B\u00e1r a Rabinec \u00e1llami elfogadtat\u00e1sa kudarcot vallott, Simon megpr\u00f3b\u00e1lkozott a nemzetk\u00f6zi kapcsolatok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel is. Azonban ezt a csap\u00e1st sem k\u00f6vette t\u00f6bb siker, els\u0151sorban az\u00e9rt, mivel az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n Magyarorsz\u00e1g m\u00e9g nem kapcsol\u00f3dott be teljesen a vil\u00e1ggazdas\u00e1gba, Simonnak pedig nem voltak er\u0151s kapcsolatai k\u00fclf\u00f6ldi gal\u00e9ri\u00e1kkal, m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyekkel. R\u00e1ad\u00e1sul nem csak \u0151 \u00e9s a Rabinec tagjai voltak, akik a magyar \u00fajfest\u00e9szet nemzetk\u00f6zi megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek. A magyar \u00fajfest\u00e9szetet Simonn\u00e1l sikeresebben export\u00e1l\u00f3 Hegyi L\u00f3r\u00e1nd \u00e9s N\u00e9ray Katalin nem pr\u00f3b\u00e1ltak k\u00f6zvetlen\u00fcl piaci v\u00e1llalkoz\u00e1st is \u00e9p\u00edteni, mivel \u0151k az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyrendszeren kereszt\u00fcl menedzselt\u00e9k a tendenci\u00e1t. N\u00e9ray a M\u0171csarnok igazgat\u00f3jak\u00e9nt \u00e9s a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 magyar pavilonj\u00e1nak biztosak\u00e9nt, Hegyi pedig az MTA M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Kutat\u00f3csoportj\u00e1nak munkat\u00e1rsak\u00e9nt \u00e9s az \u00e1ltala \u00daj Szenzibilit\u00e1s n\u00e9ven propag\u00e1lt \u00fajfest\u00e9szet kur\u00e1torak\u00e9nt \u00e9s ideol\u00f3gusak\u00e9nt dolgozott az ir\u00e1nyzat hazai k\u00e9pvisel\u0151inek a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gba val\u00f3 integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1n. Azonban se N\u00e9ray, sem pedig Hegyi nem pr\u00f3b\u00e1lta a szabad piac eszm\u00e9j\u00e9vel \u00f6sszef\u0171zni az \u00fajfest\u00e9szet n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t, hanem mindketten ink\u00e1bb a k\u00e9s\u0151szocialista \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e1ltal adott szabads\u00e1gok k\u00f6zt navig\u00e1ltak \u2014 szemben Simon piacp\u00e1rti idealizmus\u00e1val.<\/p>\r\n

A nemzetk\u00f6zi m\u0171kereskedelembe val\u00f3 becsatlakoz\u00e1s rem\u00e9nye a Rabinec sz\u00e1m\u00e1ra akkor \u00e1llt a legk\u00f6zelebb a megval\u00f3sul\u00e1shoz, amikor a cseh sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai m\u0171gy\u0171jt\u0151, Meda Ml\u00e1dek az \u00e1llami Generalart v\u00e1llalatot \u00e9s Simont is megk\u00f6rny\u00e9kezte azzal, hogy egy kereskedelmi m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ri\u00e1t alap\u00edtana Budapesten. Az arch\u00edv anyagok szerint mindk\u00e9t f\u00e9l nyitott volt az \u00f6tletre, ami a Generalartnak a k\u00fclf\u00f6ldi t\u0151kebefektet\u00e9s, Simonnak pedig a r\u00e9g v\u00e1rt nemzetk\u00f6zi integr\u00e1ci\u00f3 miatt lehetett vonz\u00f3. Azonban Mladek 1984-1985-t\u0151l bekapcsol\u00f3dott a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti programj\u00e1nak a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ba, \u00e9s ez \u2014 a t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1st non-profit kultur\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel el\u0151seg\u00edteni akar\u00f3 \u2014 kezdem\u00e9nyez\u00e9s nem volt \u00f6sszeegyeztethet\u0151 a kereskedelmi gal\u00e9ria-alap\u00edt\u00e1s terv\u00e9vel, ami \u00edgy elsikkadt. [36]<\/a><\/p>\r\n

Simon Zsuzsa \u00e9s a Rabinec St\u00fadi\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge megmutatja, hogy a piaci folyamatok \u00e9s az azokban val\u00f3 hit hogyan form\u00e1lta a kultur\u00e1lis termel\u00e9st m\u00e1r az 1980-as \u00e9vekben is. Ez az esettanulm\u00e1ny nemcsak annak a p\u00e9ld\u00e1ja, hogy a piaci \u00e1tmenet nem puszt\u00e1n fel\u00fclr\u0151l \u00e9s k\u00edv\u00fclr\u0151l, hanem alulr\u00f3l \u00e9s bel\u00fclr\u0151l is form\u00e1l\u00f3dott a magyar t\u00e1rsadalomban, valamint annak is, hogy a gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9gekkel \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 hitek, ideol\u00f3gi\u00e1k is legal\u00e1bb olyan fontosak, mint a f\u0151k\u00f6nyvek sz\u00e1mai.<\/p>\r\n

Az aktu\u00e1lisan felfut\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tendenci\u00e1k v\u00e1llalkoz\u00f3i felkarol\u00e1sa nem \u00e1llt konfliktusban a k\u00e9s\u0151szocialista \u00e1llamappar\u00e1tussal, m\u00e9g ha konkr\u00e9t egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s nem is val\u00f3sult meg. A kereskedelmi kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria \u00e1llami felkarol\u00e1s\u00e1nak gondolata pedig az\u00e9rt is mer\u00fclhetett fel, mert a k\u00e9s\u0151szocialista \u00e1llamon \u00e9s a civil t\u00e1rsadalmon bel\u00fcl is egyre nagyobb teret \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get nyert a v\u00e1llalkoz\u00e1s gondolata. Azonban fontos l\u00e1tni, hogy Simon Zsuzsa \u00e9s a Rabinec St\u00fadi\u00f3 is ink\u00e1bb csak hitt a k\u00e9s\u0151szocialista piacosod\u00e1sban, mintsem profit\u00e1lt bel\u0151le. Sz\u00e1munkra a piaci m\u0171k\u00f6d\u00e9s els\u0151sorban egy olyan v\u00edzi\u00f3 volt, ami felk\u00edn\u00e1lta a nemzetk\u00f6zi trendekkel val\u00f3 egyidej\u0171s\u00e9g hit\u00e9t, azonban nem csak hogy nem hozott az \u00fajfest\u00e9szet nyugati br\u00f3kereihez hasonl\u00f3 profitot, hanem konkr\u00e9tan r\u00e1fizet\u00e9ssel j\u00e1rt. Azonban a Simon Zsuzsa \u00e1ltal hirdetett, az \u00fajfest\u00e9szet apolitikus eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 piaci \u00e9s menedzseri program \u00edgy is egy fontos, alulr\u00f3l indul\u00f3 pontja a hazai kultur\u00e1lis termel\u00e9s posztszocialista \u00e1tmenet\u00e9nek, melynek sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt a v\u00e1llalkoz\u00f3, piaci viszonyok k\u00f6zt navig\u00e1l\u00f3 posztszocialista m\u0171v\u00e9sz \u00e9s art menedzser szerepe.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ez az \u00edr\u00e1s a Rabinec Studio: The Commodification of Art in Late Socialist Hungary, 1982\u201383 c\u00edmmel a Contemporary Art and Capitalist Modernization. A Transregional Perspective<\/em> (ed. Octavian Esanu), Routledge, 2020 k\u00f6tetben megjelent tanulm\u00e1ny \u00e1tdolgozott v\u00e1ltozata.<\/span><\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/span><\/a> Nagy Krist\u00f3f: A Soros Alap\u00edtv\u00e1ny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1mogat\u00e1sai Magyarorsz\u00e1gon. In. Fordulat<\/em>, No. 21. 192-215.<\/span>
\r\nKrist\u00f3f Nagy: From Fringe Interest to Hegemony: The Emergence of the Soros Network in Eastern Europe. In: Globalizing East European Art Histories: Past and Present<\/em>, eds. Be\u00e1ta Hock, Anu Allas, 53-63. London: Routledge: 2018.<\/span><\/p>\r\n

[2]<\/a> \u00c9ber M\u00e1rk \u00c1ron, Gagyi \u00c1gnes, Ger\u0151cs Tam\u00e1s, Jelinek Csaba \u00e9s Pinkasz Andr\u00e1s 1989: Szempontok a rendszerv\u00e1lt\u00e1s glob\u00e1lis politikai gazdas\u00e1gtan\u00e1hoz. In: Fordulat<\/em>, No. 21. 10-63.<\/span><\/p>\r\n

[3]<\/a> Gosztola Annam\u00e1ria: A Rabinec St\u00fadi\u00f3. In: A modern poszt-jai. Essz\u00e9k, tanulm\u00e1nyok, dokumentumok a 80-as \u00e9vek magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l. N\u00e9meth Lajos eml\u00e9k\u00e9re 65. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n<\/em>. 253-258.<\/span><\/p>\r\n

Szoboszlai, J\u00e1nos. \u201cA Rabinec Gal\u00e9ria.\u201d In A modern poszt-jai<\/em>, Szerk. Keser\u00fc Katalin, 249-52. Budapest: ELTE, 1994.<\/span><\/p>\r\n

[4]<\/a> Ezek k\u00f6r\u00fcl az \u00edr\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl a legfrissebb: Huth J\u00faliusz: A felhalmozott avantg\u00e1rd \u2013 Az MNB m\u0171t\u00e1rgyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sair\u00f3l. In: M\u00e9rce<\/em> 2021. m\u00e1jus 15.<\/span><\/p>\r\n

[5]<\/a> Err\u0151l r\u00e9szletesebben l\u00e1sd Kalm\u00e1r Melinda nagyszer\u0171 \u00e9s nagyszab\u00e1s\u00fa, T\u00f6rt\u00e9nelmi galaxisok vonz\u00e1s\u00e1ban – Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a szovjetrendszer (1945 – 1990)<\/em> k\u00f6nyv\u00e9t.<\/span><\/p>\r\n

[6]<\/a> Szalai Erzs\u00e9bet (1989): Gazdas\u00e1gi mechanizmus, reformt\u00f6rekv\u00e9sek \u00e9s nagyv\u00e1llalati \u00e9rdekek<\/em>. K\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9s Jogi K\u00f6nyvkiad\u00f3.<\/span><\/p>\r\n

Gagyi \u00c1gnes Be\u00e1gyazott kritika: A Fordulat \u00e9s reform kontextusa. In: Fordulat<\/em>, No. 21. 150-169.<\/span><\/p>\r\n

[7]<\/a> Bockman, Johanna (2011): Markets in the Name of Socialism: The Left-Wing Origins of Neoliberalism<\/em>. Stanford, California: Stanford University Press.<\/span><\/p>\r\n

[8]<\/a> \u00c9ber M\u00e1rk \u00c1ron: A centrum hitele: A magyar \u00e1llam k\u00fcls\u0151 elad\u00f3sod\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l<\/em><\/span><\/p>\r\n

[9]<\/a> Az \u00c1ru-e a kult\u00fara a Kritika \u00e9s a Szakszervezeti Szemle lapjain folyt, majd 1986-ban k\u00f6nyv form\u00e1ban is megjelent. Lsd.: Radnai Gy\u00f6rgy (szerk.): \u00c1ru-e a kult\u00fara<\/em> (Budapest, Kossuth Kiad\u00f3, 1986).<\/span><\/p>\r\n

[10]<\/a> [10] \u201cMeg kell \u00faj\u00edtani a m\u0171v\u00e9szetek t\u00e1mogat\u00e1si rendszer\u00e9t,\u201d N\u00e9pszava<\/em>, 25 September, 1987, 9.<\/span><\/p>\r\n

[11]<\/a> Bodn\u00e1r, J. (1998). Assembling the Square: Social Transformation in Public Space and the Broken Mirage of the Second Economy in Postsocialist Budapest. Slavic Review<\/em>, 57(03), 489\u2013515.<\/span><\/p>\r\n

[12]<\/a> Simon Zsuzsa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eddigi legjobb \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9t Bal\u00e1zs Kata nekrol\u00f3gja adja:<\/span>\u00a0\u201cT\u00f6red\u00e9kek egy k\u00f6nyvt\u00e1ros galerista \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l. Eml\u00e9kez\u00e9s Simon Zsuzs\u00e1ra (1943-2015),\u201d tranzitblog.hu<\/em>, April 5, 2016, http:\/\/tranzitblog.hu\/toredekek-egy-konyvtaros-galerista-eletmuverol\/<\/a><\/span><\/p>\r\n

[13]<\/a> A Rabinec t\u00e1rsul\u00e1s c\u00e9ljai. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377 Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[14]<\/a> \u00c9s akkor most besz\u00e9lj\u00fcnk a gal\u00e9ri\u00e1r\u00f3l (1979 november). M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377 Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. I. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[15]<\/a> Simon Zsuzsa: 2. sz\u00e1m\u00fa k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[16]<\/a> A Simon Zsuzsa Iroda \u00e9s a Rabinec St\u00fadi\u00f3 k\u00f6nyvel\u00e9se. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. XVIII. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[17]<\/a> Simon Zsuzsa: 3. sz\u00e1m\u0171 k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[18]<\/a> Simon Zsuzsa: 3. sz\u00e1m\u0171 k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[19]<\/a> V\u00f6r\u00f6sv\u00e1ry \u00c1kos v\u00e1lasza az \u201cEz m\u00e1r egy igazi gal\u00e9ria?\u201d c. sz\u00f6vegre. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[20]<\/a> Simon Zsuzsa: Ez m\u00e1r egy igazi gal\u00e9ria? M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[21]<\/a> Simon Zsuzsa: art-menedzser-manager k\u00e9rd\u00e9s-felelet<\/em>. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[22]<\/a> Benjamin H. D. Buchloh, \u201cFigures of Authority, Ciphers of Regression: Notes on the Return of Representation in European Painting,\u201c October <\/em>6, no. 1, (1981): 39-68. Hasonl\u00f3 kelet-eur\u00f3pai p\u00e9lda: \u0141ukasz Gorczyc\u0119, \u201cThe Polish Chic and the middle class. Andrzej Bonarski\u2019s exhibitions in the years 1986-1991,\u201d in Rejected Heritage. Polish Art of the 1980s<\/em> ed. Karol Sienkiewicz (Warsaw: Museum of Modern Art, 2011), 32-44.<\/span><\/p>\r\n

[23]<\/a> Simon Zsuzsa: 3. sz\u00e1m\u00fa k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[24]<\/a> Simon Zsuzsa: 2. sz\u00e1m\u00fa k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[25]<\/a> Simon Zsuzsa: 1. sz\u00e1m\u0171 k\u00f6rlev\u00e9l a \u201cRabinek\u201d Gal\u00e9ria kiadv\u00e1ny\u00e1r\u00f3l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[26]<\/a> Simon Zsuzsa: 1. sz\u00e1m\u0171 k\u00f6rlev\u00e9l a \u201cRabinek\u201d Gal\u00e9ria kiadv\u00e1ny\u00e1r\u00f3l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[27]<\/a> Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy, \u201cVisszapillant\u00e1s 1985 – ben az \u00e9rtelmis\u00e9g oszt\u00e1lyhatalm\u00e1ra,\u201d in Konr\u00e1d, Gy\u00f6rgy, Eur\u00f3pa k\u00f6ld\u00f6k\u00e9n: Essz\u00e9k, 1979 -1989<\/em> (Budapest: Magvet\u0151, 1990), 274.<\/span><\/p>\r\n

[28]<\/a> Simon Zsuzsa: 3. sz\u00e1m\u00fa k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[29]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos, \u201cKi az \u00e1ldozat? Ki a tettes? \u00e9s Mi a teend\u0151?\u201d Artpool Letter<\/em> no. 3 (1983), http:\/\/www.artpool.hu\/Al\/al01\/Birkas1.html<\/a>;<\/span>
\r\nBirk\u00e1s \u00c1kos, \u201cAz avantg\u00e1rd hal\u00e1la,\u201d Artpool Letter<\/em> no. 3 (1983), http:\/\/www.artpool.hu\/Al\/al01\/Birkas2.html<\/a>.<\/span><\/p>\r\n

[30]<\/a> Simon Zsuzsa: 2. sz\u00e1m\u00fa k\u00f6rlev\u00e9l. M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377, Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. X. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[31]<\/a> Simon Zsuzsa, \u201cM\u00e9hes L\u00f3r\u00e1nt Zuzu, a fest\u0151,\u201d Balkon<\/em>, 16, no. 6 (2008): 10\u201321.<\/span><\/p>\r\n

[32]<\/a> \u00c9s akkor most besz\u00e9lj\u00fcnk a gal\u00e9ri\u00e1r\u00f3l (1979 november). M\u0171csarnok K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Arch\u00edvum, B85.377 Simon Zsuzsa Iroda, Rabinec K\u00f6z\u00f6s m\u0171terem, Rabinext St\u00fadi\u00f3: ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si dokumentumok, f\u00e9nyk\u00e9pek, levelek, k\u00e9ziratok: 1979-1983. I. dosszi\u00e9.<\/span><\/p>\r\n

[33]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos, Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy, Kelemen K\u00e1roly, Simon Zsuzsa: Lev\u00e9l V\u00e9szits Ferencnek. 1980. febru\u00e1r 29. B85.377, Folder 1, Zsuzsa Simon fonds, M\u0171csarnok Library and Archive, Budapest, Hungary.<\/span><\/p>\r\n

[34]<\/a> Horv\u00e1th Tibor rend\u0151rsz\u00e1zados \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se P\u00e9csi Zolt\u00e1n jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l. 1983. janu\u00e1r 13. https:\/\/www.galantai.hu\/festo\/1983\/830113.html<\/a><\/span><\/p>\r\n

[35]<\/a> Horv\u00e1th Tibor rend\u0151rsz\u00e1zados \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se P\u00e9csi Zolt\u00e1n jelent\u00e9s\u00e9r\u0151l. 1983. janu\u00e1r 13. https:\/\/www.galantai.hu\/festo\/1983\/830113.html<\/a><\/span><\/p>\r\n

[36]<\/a> Nagy Krist\u00f3f: A Soros Alap\u00edtv\u00e1ny k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1mogat\u00e1sai Magyarorsz\u00e1gon: A nyolcvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek tendenci\u00e1i. In: Fordulat<\/em> No. 21. 192-215.<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt a Soros Alap\u00edtv\u00e1nynak az 1980-as \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szet\u00e9re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00edrtam, \u00fagy besz\u00e9ltem az int\u00e9zm\u00e9nyr\u0151l, mint a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9leten bel\u00fcl a centrum-perif\u00e9ria hatalmi viszonyok egyetlen l\u00e9trehoz\u00f3j\u00e1r\u00f3l. [1] Pedig a korszakban a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek a nemzetk\u00f6zi hierarchi\u00e1kba t\u00f6rt\u00e9n\u0151, gazdas\u00e1gilag \u00e9s szimbolikusan is al\u00e1rendelt visszatagoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t nem puszt\u00e1n ez hozta l\u00e9tre. Ebben a tanulm\u00e1nyban […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2031487,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-2031485","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031485","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2031485"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031485\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2031505,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2031485\/revisions\/2031505"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2031487"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2031485"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2031485"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2031485"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}