{"id":2032460,"date":"2024-05-05T23:18:00","date_gmt":"2024-05-05T22:18:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2032460"},"modified":"2025-03-01T15:33:39","modified_gmt":"2025-03-01T14:33:39","slug":"%e2%80%a0-frank-stella","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/%e2%80%a0-frank-stella\/","title":{"rendered":"\u2020 Frank Stella"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/p>\r\n

87 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Frank Stella, az absztrakci\u00f3t b\u00e1tor \u00faj ir\u00e1nyokba terel\u0151 m\u0171v\u00e9sz, aki az 1950-es \u00e9vek „fekete festm\u00e9nyeivel” egy korszakot hat\u00e1rozott meg.\u00a0<\/span><\/p>\r\n

Stella azon m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00e9 tartozott, akik a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben az absztrakt expresszionizmus t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9re reag\u00e1ltak. <\/span>A mozgalom ellenpontjak\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt takar\u00e9kos festm\u00e9nyei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy kih\u00edv\u00e1st jelentettek, mivel egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartalmaztak sz\u00edneket, \u00e9s nem volt sz\u00e1nd\u00e9kukban semmilyen vizu\u00e1lis stimul\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajtani. <\/span>Ahogyan a saj\u00e1t munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lva mondta: „Amit l\u00e1tsz, azt l\u00e1tod”.<\/span><\/p>\r\n

Az 1960-as \u00e9vekben t\u00f6bbsz\u00f6r \u00fajra\u00e9rtelmezte a fest\u00e9szetet. <\/span>Egy felforgat\u00f3 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt, amikor munk\u00e1i m\u00e1r az absztrakci\u00f3 nulla fok\u00e1hoz k\u00f6zeledtek, festm\u00e9nyei maxim\u00e1lis m\u00e9retre v\u00e1ltottak, \u00e9s vak\u00edt\u00f3 mint\u00e1kba rendezett, szemk\u00e1pr\u00e1ztat\u00f3 sz\u00ednkombin\u00e1ci\u00f3kat alkalmaztak. <\/span>Form\u00e1zott v\u00e1sznakat is k\u00e9sz\u00edtett, amelyek kiszak\u00edtott\u00e1k a m\u00e9diumot a t\u00e9glalap alak korl\u00e1taib\u00f3l, \u00e9s a szobr\u00e1szati kvalit\u00e1sokat vettek fel.<\/span><\/p>\r\n

Az az\u00f3ta eltelt \u00e9vtizedekben Stella m\u0171v\u00e9szete egyre nagyobb lett, hatalmas m\u00e9ret\u0171 szobrokat kezdett k\u00e9sz\u00edteni. <\/span>Ezek a szobrok egyszerre hivalkod\u00f3ak \u00e9s pomp\u00e1sak, \u00e9s az ac\u00e9l, \u00fcvegsz\u00e1l \u00e9s m\u00e1s anyagok f\u00e9ktelen kombin\u00e1ci\u00f3ival t\u00e1madj\u00e1k az \u00e9rz\u00e9keket.<\/span><\/p>\r\n

A kritikusok nem mindig reag\u00e1ltak pozit\u00edvan Stella m\u0171v\u00e9szet\u00e9re az 1960-as \u00e9vek ut\u00e1n, de \u00e9letm\u0171v\u00e9t a 20. sz\u00e1zadi amerikai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net szerves r\u00e9sz\u00e9nek tekintik. <\/span>A<\/span> New<\/span> York<\/span>–<\/span>i<\/span> Whitney<\/span> M\u00fazeumban<\/span> 2015<\/span>–<\/span>ben<\/span> retrospekt\u00edv<\/span> t\u00e1rlatot<\/span> rendeztek<\/span> m\u0171veib\u0151l<\/span>.<\/span><\/span><\/p>\r\n

Legh\u00edresebb m\u0171vei a „Fekete festm\u00e9nyek”. <\/span>Ezeken a k\u00e9peken Stella t\u00f6bbnyire fekete palett\u00e1t haszn\u00e1lt, az \u00fcres fel\u00fcleteket geometrikus rendszerekkel felvitt feh\u00e9r vonalakkal osztotta fel. <\/span>A „Fekete festm\u00e9nyek” matematikai logik\u00e1jukkal, prec\u00edz ecsetkezel\u00e9s\u00fckkel \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban nem vonz\u00f3 megjelen\u00e9s\u00fckkel \u00e9les szak\u00edt\u00e1st jelentettek az absztrakt expresszionizmussal, amely a v\u00e9letlenszer\u0171s\u00e9get, a m\u0171v\u00e9szi eredetis\u00e9get \u00e9s az emberis\u00e9g term\u00e9szet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 nagyszer\u0171 kijelent\u00e9seket r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nyben. <\/span>Ezzel szemben a „Fekete festm\u00e9nyek” mintha sz\u00e1nd\u00e9kosan semmit sem akartak volna mondani.<\/span><\/p>\r\n

A „Fekete festm\u00e9nyek” provokat\u00edvak voltak, \u00e9s nem csak az\u00e9rt, mert annyira m\u00e1sk\u00e9pp n\u00e9ztek ki, mint szinte b\u00e1rmi m\u00e1s, ami addig k\u00e9sz\u00fclt. <\/span>Az egyik legh\u00edresebb, a Die Fahne hoch! <\/span>(1959) c\u00edme a n\u00e9metb\u0151l ford\u00edtva „Emeld fel a z\u00e1szl\u00f3t!”, ami egy n\u00e1ci dalra utal. <\/span>Hogy ez a zavar\u00f3 hivatkoz\u00e1si pont nem tartalmaz kifejezett kapcsolatot az \u00e1br\u00e1zoltakkal, csak fokozza a v\u00e1szon \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9g\u00e9t.<\/span><\/p>\r\n

Ez a munka \u00e9s hasonl\u00f3 m\u0171vek jelentek meg a „Tizenhat amerikai” c\u00edm\u0171 1959-60-as Museum of Modern Art ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, amely Robert Rauschenberg, Ellsworth Kelly \u00e9s m\u00e1sok m\u0171veit is bemutatta, \u00e9s amely minden m\u00e1s mellett meger\u0151s\u00edtette Stella st\u00e1tusz\u00e1t, mint fontos tehets\u00e9g\u00e9t, akire \u00e9rdemes odafigyelni. <\/span>Akkoriban m\u00e9g csak 23 \u00e9ves volt.<\/span><\/p>\r\n

N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban Stella m\u00e9g a Princeton Egyetem hallgat\u00f3ja volt, \u00e9s jelent\u00e9ktelen absztrakt expresszionista k\u00e9peket festett. <\/span>Kezdett f\u00e1radtnak \u00e9rezni mindent, ami ezzel a mozgalommal kapcsolatos, \u00e9s a fest\u00e9szet ir\u00e1nt is kezdett \u00e9rz\u00e9ketlen lenni. <\/span>De nem akart teljesen elv\u00e1lni a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nett\u0151l, amelyhez valamif\u00e9le h\u0171s\u00e9get \u00e9rzett. <\/span>Manet-t \u00e9s Zurbar\u00e1n-t n\u00e9zte, \u00e9s olyan aspektusokat tal\u00e1lt a munk\u00e1jukban, amelyeket ut\u00e1nozni akart. <\/span>Ahogy maga mondta egyszer: „Nem lehetsz j\u00f3 versenyz\u0151… ha nem \u00e9rted \u00e9s tiszteled igaz\u00e1n az ellenfeledet”.<\/span><\/p>\r\n

A Massachusetts \u00e1llambeli Maldenben 1936-ban sz\u00fcletett Frank Stell\u00e1t sz\u00fclei – az anya, aki szabadidej\u00e9ben festett \u00e9s formatervez\u0151i iskol\u00e1ba j\u00e1rt, az apa pedig n\u0151gy\u00f3gy\u00e1sz volt – m\u00e1r kor\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti szeretetre nevelt\u00e9k. <\/span>Az andoveri Phillips Akad\u00e9mi\u00e1ra j\u00e1rt, \u00e9s olyan k\u00e9s\u0151bbi szt\u00e1rok mellett vett m\u0171v\u00e9szeti \u00f3r\u00e1kat, mint Hollis Frampton \u00e9s Carl Andre, akiket akkoriban m\u00e9g nem ismert j\u00f3l, de k\u00e9s\u0151bb k\u00f6zeli bar\u00e1tai lettek.<\/span><\/p>\r\n

Akkoriban Stella nem tartotta a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9letk\u00e9pes karriernek, ez\u00e9rt a Princeton t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e1ra iratkozott be, ahol a k\u00f6z\u00e9pkorra akart koncentr\u00e1lni. <\/span>M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti<\/span> \u00f3r\u00e1kat<\/span> azonban<\/span> felvehetett<\/span>,<\/span> \u00e9s<\/span> k\u00e9pz\u00e9st<\/span> kapott<\/span> az<\/span> eur\u00f3pai<\/span> fest\u00e9szetr\u0151l<\/span> \u00e9s<\/span> a<\/span> New<\/span> York<\/span>–<\/span>i<\/span> kort\u00e1rs<\/span> fejlem\u00e9nyekr\u0151l<\/span>.<\/span> <\/span>A diplom\u00e1j\u00e1t 1958-ban szerezte meg.<\/span><\/p>\r\n

Ugyanebben az \u00e9vben megl\u00e1tta Jasper Johns z\u00e1szl\u00f3festm\u00e9nyeit a New York-i Leo Castelli Gal\u00e9ri\u00e1ban, \u00e9s el volt ragadtatva t\u0151l\u00fck, mint a m\u00e9diumnak megfelel\u0151 form\u00e1t\u00f3l. <\/span>Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb elkezdte a „Black Paintings” c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyeit, \u00e9s Castelli s\u00fcrget\u00e9s\u00e9re elfogadta a MoMA „Sixteen Americans” c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre sz\u00f3l\u00f3 megh\u00edv\u00e1st.<\/span><\/p>\r\n

A „Black Paintings” tal\u00e1n mer\u00e9sznek t\u0171nhetett az akkori id\u0151kben, de nem h\u00e1tr\u00e1lt meg a k\u00f6vetkez\u0151 munk\u00e1iban sem. <\/span>Elkezdett alum\u00edniumfest\u00e9ket haszn\u00e1lni, amely az olajjal ellent\u00e9tben akkoriban nem volt gyakori m\u00e9dium a m\u0171v\u00e9szetben – ink\u00e1bb a radi\u00e1torok \u00e9s hasonl\u00f3 t\u00e1rgyak bevon\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k. <\/span>Stella azt mondta, az\u00e9rt alkalmazta, mert az alum\u00edniumfest\u00e9k „olcs\u00f3 \u00e9s el\u00e9rhet\u0151 volt”.<\/span><\/p>\r\n

A ’60-as \u00e9vek form\u00e1zott v\u00e1sznai elt\u00e9rtek a „fekete festm\u00e9nyekt\u0151l”, tov\u00e1bbra is a cs\u00edkos kompoz\u00edci\u00f3kra t\u00e1maszkodtak, de a s\u00f6t\u00e9t t\u00f3nusokat dr\u00e1mai sz\u00ednekre cser\u00e9lt\u00e9k. <\/span>Ezek a v\u00e1sznak sz\u00f6gletesek, \u00edves sz\u00e9lekkel \u00e9s \u00e1tl\u00f3s foltokkal, amelyek l\u00e1tsz\u00f3lag kiv\u00e1gottak. <\/span>A ’60-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek „Sz\u00f6gm\u00e9r\u0151 sorozat” a cs\u00facsra j\u00e1ratta ezt a munk\u00e1ss\u00e1got, f\u00e9lk\u00f6r alak\u00fa v\u00e1sznakat t\u00f6lt\u00f6tt meg narancss\u00e1rga, fekete, k\u00e9k \u00e9s m\u00e1s sz\u00edn\u0171, egym\u00e1sba illeszked\u0151 l\u00e1ncszemekkel.<\/span><\/p>\r\n

Azt\u00e1n teljesen m\u00e1s ir\u00e1nyba fordult, barokk festm\u00e9ny-szobr\u00e1szat hibrideket k\u00e9sz\u00edtett, amelyek a form\u00e1zott v\u00e1sznak furcsa kont\u00farjait repked\u0151 elemekkel eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki.\u00a0<\/span>Sok kritikus a ki\u00e1rus\u00edt\u00e1s egyik form\u00e1j\u00e1nak tekintette ezeket a k\u00e9peket. <\/span>Douglas Crimp m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz p\u00e9ld\u00e1ul egyszer „tiszta idiotizmusnak” b\u00e9lyegezte a hasonl\u00f3 m\u0171veket,\u00a0 „mindegyik \u00fagy olvashat\u00f3, mint egy hiszti, amely sikoltozva \u00e9s fr\u00f6cs\u00f6gve bizonygatja, hogy a fest\u00e9szet v\u00e9ge m\u00e9g nem j\u00f6tt el”.<\/span><\/p>\r\n

Stella eg\u00e9szen hal\u00e1l\u00e1ig gigantikus m\u0171veket k\u00e9sz\u00edtett, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9melyikhez a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1t is ig\u00e9nybe vette a k\u00e9sz\u00edt\u00e9s sor\u00e1n. <\/span>Azokat a t\u00e1rgyakat, amelyek felkeltett\u00e9k \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t, beszkennelte, majd fokozatosan toronymagasra n\u00f6velte \u0151ket.<\/span><\/p>\r\n

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

87 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Frank Stella, az absztrakci\u00f3t b\u00e1tor \u00faj ir\u00e1nyokba terel\u0151 m\u0171v\u00e9sz, aki az 1950-es \u00e9vek „fekete festm\u00e9nyeivel” egy korszakot hat\u00e1rozott meg.\u00a0 Stella azon m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00e9 tartozott, akik a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vekben az absztrakt expresszionizmus t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9re reag\u00e1ltak. A mozgalom ellenpontjak\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt takar\u00e9kos festm\u00e9nyei k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy kih\u00edv\u00e1st jelentettek, mivel egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartalmaztak sz\u00edneket, \u00e9s nem […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2032466,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-2032460","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2032460","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2032460"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2032460\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2038219,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2032460\/revisions\/2038219"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2032466"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2032460"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2032460"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2032460"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}