{"id":2034430,"date":"2024-09-11T17:27:18","date_gmt":"2024-09-11T16:27:18","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2034430"},"modified":"2025-03-01T15:32:57","modified_gmt":"2025-03-01T14:32:57","slug":"%e2%80%a0-rebecca-horn","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/%e2%80%a0-rebecca-horn\/","title":{"rendered":"\u2020 Rebecca Horn"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/p>\r\n

80 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Rebecca Horn<\/a>, nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 n\u00e9met k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz.\u00a0<\/p>\r\n

Horn 1944-ben sz\u00fcletett a n\u00e9metorsz\u00e1gi Michelstadtban. Fiatal kor\u00e1t\u00f3l kezdve vonz\u00f3dott Johann Valentin Andreae n\u00e9met teol\u00f3gushoz, aki a 15. sz\u00e1zadban az alk\u00edmi\u00e1r\u00f3l \u00edrt, valamint Raymond Rousselhez, a 20. sz\u00e1zadi francia k\u00f6lt\u0151h\u00f6z, akinek munk\u00e1ss\u00e1ga sz\u00e1mos modernista sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 volt. Ezek a figur\u00e1k Hornban a fantasztikus dolgok ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st \u00e9bresztett\u00e9k – ez a szenved\u00e9ly v\u00e9g\u00fcl megragadta a sz\u00fcrrealista Meret Oppenheim figyelm\u00e9t is, aki k\u00e9s\u0151bb Horn bar\u00e1tja \u00e9s filmjeinek t\u00e1mogat\u00f3ja lett.<\/p>\r\n

Horn 1964 \u00e9s 1970 k\u00f6z\u00f6tt a hamburgi Hochschule f\u00fcr Bildende K\u00fcnste f\u0151iskol\u00e1ra j\u00e1rt. Tanulm\u00e1nyait azonban 1968-ban megszak\u00edtotta, amikor szobrai k\u00e9sz\u00edt\u00e9se k\u00f6zben bizonyos anyagokkal dolgozva tuberkul\u00f3zis alakult ki n\u00e1la. Ezut\u00e1n k\u00e9nytelen volt egy szanat\u00f3riumban t\u00f6lteni az id\u0151t, ahol rajzol\u00e1ssal \u00e9s varr\u00e1ssal kezdett foglalkozni.<\/p>\r\n

Miut\u00e1n meggy\u00f3gyult, elk\u00e9sz\u00edtette egyik legh\u00edresebb m\u0171v\u00e9t, az Unicorn<\/em>t (1970), amelyben egy n\u0151nek egy hatalmas, szarvszer\u0171 t\u00e1rgyat adtak a fej\u00e9re, \u00e9s ebben egy mez\u0151n s\u00e9t\u00e1l v\u00e9gig. A m\u0171b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, Performances 2<\/a> n\u00e9ven ismert, 1973-as filmben a n\u0151 a magas f\u0171 k\u00f6z\u00f6tt mereven mozog, mellei ugyanakkor szabadon vannak, alakja pedig szinte felismerhetetlen. \u201eAzzal, hogy fogolly\u00e1 v\u00e1ltozott\u201d – eml\u00e9kezett vissza k\u00e9s\u0151bb Horn – \u00bbbel\u00fclr\u0151l felszabad\u00edtotta mag\u00e1t\u00ab.<\/p>\r\n

Az 1968-72-es \u201ePersonal Art\u201d sorozat Horn els\u0151 jelent\u0151s munk\u00e1i k\u00f6z\u00e9 tartozott<\/a>. Ezekben a rajzokban, fot\u00f3kban \u00e9s performanszokban Horn olyan forgat\u00f3k\u00f6nyveket tervezett, amelyekben az el\u0151ad\u00f3k bizarr viselhet\u0151 elemeket – \u201etestkiterjeszt\u00e9seket\u201d, ahogy \u0151 nevezte \u0151ket – viseltek. Ezek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen hasonl\u00edtottak szarvakra, hossz\u00fa k\u00f6rm\u00f6kre, tollazatra \u00e9s m\u00e1s, kev\u00e9sb\u00e9 felismerhet\u0151 dolgokra. A Pencil Mask<\/em> (ceruzamaszk) c\u00edm\u0171, 1972-es, vide\u00f3n<\/a> dokument\u00e1lt performansz eset\u00e9ben Horn egy maszkszer\u0171 szerkezetet k\u00e9sz\u00edtett, melyre ceruz\u00e1kat er\u0151s\u00edtett \u00e9s amelyet rajzol\u00e1s k\u00f6zben az arc\u00e1n viselt.<\/p>\r\n

Horn id\u0151nk\u00e9nt a n\u00e9z\u0151ket is fogolly\u00e1 v\u00e1ltoztatta. A Die Chinesische Verlobte<\/em> (A k\u00ednai menyasszony<\/a>, 1977) egy dobozszer\u0171 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny volt, amely bez\u00e1rult, amint valaki bel\u00e9pett. Bel\u00fcl k\u00e9t k\u00ednai l\u00e1ny besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9nek hangj\u00e1t lehetett hallani. Horn elmondta, hogy azt akarta, hogy a n\u00e9z\u0151k \u00fagy \u00e9rezz\u00e9k, hogy a darab mag\u00e1ba z\u00e1rja \u0151ket.<\/p>\r\n

A 80-as \u00e9vekben Horn munk\u00e1i egyre nagyobbak \u00e9s komplexebbek lettek, \u00e9s gyakran install\u00e1ci\u00f3k form\u00e1j\u00e1ban jelentek meg. A Skulptur Projekte M\u00fcnster 1987-es kiad\u00e1s\u00e1n The Concert in Reverse<\/em> (1987) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t egy olyan helyen<\/a> mutatta be, ahol a Gestapo a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt foglyokat gyilkolt. A b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l b\u00f6rt\u00f6nn\u00e9 alakult b\u00f6rt\u00f6nben v\u00edzcs\u00f6p\u00f6g\u0151 t\u00f6lcs\u00e9rekkel, kalap\u00e1csokkal \u00e9s hangelemekkel tal\u00e1lkozhatunk, amelyeket Horn \u201eegy m\u00e1sik vil\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 kopogtat\u00f3 jeleknek\u201d nevezett. Mindek\u00f6zben a darab r\u00e9szek\u00e9nt k\u00e9t \u00e9l\u0151 k\u00edgy\u00f3 tan\u00faskodott minderr\u0151l; naponta egy eg\u00e9rrel etett\u00e9k \u0151ket.<\/p>\r\n

J\u00e1t\u00e9kfilmeket is k\u00e9sz\u00edtett, mint az 1990-es Buster’s Bedroom<\/em>, amelynek Donald Sutherland \u00e9s a n\u00e9mafilmszt\u00e1r Charlie Chaplin l\u00e1nya, Geraldine Chaplin a f\u0151szerepl\u0151je<\/a>. A film k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a n\u00e9mafilm korszak\u00e1nak egy m\u00e1sik h\u00edress\u00e9ge, Buster Keaton \u00e1ll, akir\u0151l a n\u0151i f\u0151szerepl\u0151 szeretne t\u00f6bbet megtudni<\/a>. A Buster h\u00e1l\u00f3szob\u00e1j\u00e1t a cannes-i filmfesztiv\u00e1lon mutatt\u00e1k be, miel\u0151tt install\u00e1ci\u00f3kkal kieg\u00e9sz\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt deb\u00fct\u00e1lt volna a Los Angeles-i Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. Ez id\u0151 t\u00e1jt kezdett beindulni Horn karrierje az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban. 1993-ban ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett a Guggenheim rotund\u00e1j\u00e1ban, amelynek \u00fcvegmennyezet\u00e9n a Paradiso<\/em> (1993), k\u00e9t plexi\u00fcvegb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, mellszer\u0171 objektum l\u00f3gott, amelyekb\u0151l id\u0151szakosan feh\u00e9r folyad\u00e9k cs\u00f6p\u00f6g\u00f6tt al\u00e1<\/a>.<\/p>\r\n

A Guardiannek 2005-ben nyilatkozva Horn elmondta, hogy r\u00e9szben anyanyelv\u00e9nek, a n\u00e9met nyelvnek a probl\u00e9m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete miatt vonz\u00f3dott a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szethez. \u201eNem besz\u00e9lhett\u00fcnk n\u00e9met\u00fcl, a n\u00e9meteket gy\u0171l\u00f6lt\u00e9k\u201d – mondta. \u201eMeg kellett tanulnunk franci\u00e1ul \u00e9s angolul. Mindig m\u00e1shov\u00e1 utaztunk, \u00e9s mindig valami m\u00e1st besz\u00e9lt\u00fcnk. De volt egy rom\u00e1n nevel\u0151n\u0151m, aki megtan\u00edtott rajzolni. Nem kellett n\u00e9met\u00fcl, franci\u00e1ul vagy angolul rajzolnom. Csak rajzolhattam.\u201d<\/p>\r\n

2007-ben Horn Bad K\u00f6nigben, egy egykor a csal\u00e1dja tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 gy\u00e1rban rendezte be st\u00fadi\u00f3j\u00e1t. Ez a Moontower Alap\u00edtv\u00e1ny, amely m\u0171veinek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a fiatal m\u0171v\u00e9szek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t t\u0171zte ki c\u00e9lul. 2015-ben elszenvedett agyv\u00e9rz\u00e9se ut\u00e1n visszavonult a k\u00f6z\u00e9lett\u0151l.<\/p>\r\n

Munk\u00e1i megtal\u00e1lhat\u00f3k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Guggenheim M\u00fazeum, a Museum of Modern Art \u00e9s a Tate gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. H\u00e1rom alkalommal szerepelt a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n, k\u00f6zt\u00fck a 2022-es Bienn\u00e1l\u00e9n is, \u00e9s id\u00e9n \u00e9v elej\u00e9n a m\u00fcncheni Haus der Kunst retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett<\/a> munk\u00e1ib\u00f3l.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

80 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt Rebecca Horn, nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 n\u00e9met k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz.\u00a0 Horn 1944-ben sz\u00fcletett a n\u00e9metorsz\u00e1gi Michelstadtban. Fiatal kor\u00e1t\u00f3l kezdve vonz\u00f3dott Johann Valentin Andreae n\u00e9met teol\u00f3gushoz, aki a 15. sz\u00e1zadban az alk\u00edmi\u00e1r\u00f3l \u00edrt, valamint Raymond Rousselhez, a 20. sz\u00e1zadi francia k\u00f6lt\u0151h\u00f6z, akinek munk\u00e1ss\u00e1ga sz\u00e1mos modernista sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 volt. Ezek a figur\u00e1k Hornban a fantasztikus dolgok ir\u00e1nti […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2034436,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-2034430","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2034430","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2034430"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2034430\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2038207,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2034430\/revisions\/2038207"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2034436"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2034430"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2034430"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2034430"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}