{"id":2034838,"date":"2024-10-01T00:01:04","date_gmt":"2024-09-30T23:01:04","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2034838"},"modified":"2024-10-01T00:01:04","modified_gmt":"2024-09-30T23:01:04","slug":"az-anyag-es-a-kozosseg-varazsa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/az-anyag-es-a-kozosseg-varazsa\/","title":{"rendered":"Az anyag \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g var\u00e1zsa"},"content":{"rendered":"

A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mez\u0151k (Pierre Bourdieu), diszkurzusok (Michel Foucault) \u00e9s aktorok (Bruno Latour) k\u00f6z\u00f6tti ford\u00edt\u00e1s vagy ink\u00e1bb transzl\u00e1ci\u00f3 (\u00e1thelyez\u00e9s) gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja a Ford\u00edtott t\u00e1rgyak<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s antr\u00e9ja, a Thiesz Ang\u00e9la \u00e1ltal jegyzett F\u00e9szekraj<\/em> (2019). A cseppk\u0151 oszlopokat \u00e9s moh\u00e1s-gomb\u00e1s erd\u0151ket id\u00e9z\u0151<\/a> horgolt install\u00e1ci\u00f3 egy kor\u00e1bbi verzi\u00f3ja eredetileg az O.Z.O.R.A. nagysz\u00ednpad\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, \u00e9s a Retextil st\u00fadi\u00f3 alkot\u00e1sa, vagyis egy mindenf\u00e9le textil hullad\u00e9kot \u00fajrahasznos\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g munk\u00e1ja, amely belakhat\u00f3 \u00e9s \u00e1t\u00e9lhet\u0151 m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt funkcion\u00e1lt egy alternat\u00edv zenei fesztiv\u00e1lon.<\/p>\r\n

A F\u00e9szekraj<\/em> legk\u00f6zelebbi rokona a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Petra Maitz \u201ekorallz\u00e1tonya\u201d, a Lady Musgrave <\/em>projekt (2003-t\u00f3l), amelyben az ausztr\u00e1liai tengeri \u00e9l\u0151hely horgolt m\u00e1sa egy \u00f6nk\u00e9ntes, nem-m\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3csapat seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel folyamatosan \u00e9p\u00fcl<\/a>, \u00e9s a m\u00e1gikus realizmus \u00faj, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s \u00f6kotudatos verzi\u00f3jak\u00e9nt utazza be a vil\u00e1got. A r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151, \u00faj t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet (new genre public art<\/em>) m\u00e1sik sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1ja El-Hassan R\u00f3za No Corruption!<\/em> projektje (2008-2010), amelynek sor\u00e1n a m\u0171v\u00e9sz vid\u00e9ki roma alkot\u00f3kkal, m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 emberekkel egy\u00fctt hozott l\u00e9tre fonott laptop-t\u00e1sk\u00e1kat r\u00e9gi h\u00e1ziipari technik\u00e1k (pl. kos\u00e1rfon\u00e1s) fel\u00e9leszt\u00e9s\u00e9vel<\/a>.<\/p>\r\n

Ak\u00e1r egy hasonl\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi projekt keretein bel\u00fcl is k\u00e9sz\u00fclhettek volna Tarr Hajnalka fantasztikus, organikus hat\u00e1s\u00fa, biomorf ker\u00e1mi\u00e1i, hiszen az alkot\u00f3 t\u00f6bb \u00edzben is egy\u00fctt dolgozott autizmussal \u00e9l\u0151 emberekkel, \u00e1m a v\u00e1z\u00e1k v\u00e9lhet\u0151en<\/a> a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t kez\u00e9nek \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1nak term\u00e9kei. Mindez m\u00e1r azt az izgalmas probl\u00e9m\u00e1t is el\u0151revet\u00edti, hogy az egy\u00e9n \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, a m\u0171v\u00e9szi brand \u00e9s a t\u00e1rsas alkot\u00e1s, az egyedi m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a t\u00f6megterm\u00e9k hat\u00e1rai mennyire k\u00e9pl\u00e9kenyek a mai vil\u00e1gban.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s antr\u00e9j\u00e1nak m\u00e1sik m\u0171v\u00e9szi fel\u00fct\u00e9se egy j\u00e1t\u00e9kfigur\u00e1kkal d\u00edsz\u00edtett ker\u00edt\u00e9s, amely nem sz\u00far\u00f3s l\u00e1ndzs\u00e1kban, hanem mesebeli alakokban v\u00e9gz\u0151dik. Megyeri Matthias Ny. Nyuszi, Pin P\u00e9ter \u00e9s Didoo<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja (2003) a magas \u00e9s az alkalmazott m\u0171v\u00e9szet, a popkult\u00fara \u00e9s a buhera hat\u00e1rait j\u00e1rja<\/a> \u00e1t, \u00e9s persze a ker\u00edt\u00e9sek \u00e9s a hat\u00e1rok \u00faj korszak\u00e1nak is m\u00e9ly kritik\u00e1ja.<\/p>\r\n

A brikol\u00e1zsk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151 buher\u00e1nak, a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 nem-m\u0171v\u00e9szi anyagok \u00e9s t\u00e1rgyak kreat\u00edv felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak r\u00e1ad\u00e1sul van egy saj\u00e1tos hagyom\u00e1nya a magyar m\u0171v\u00e9szetben, amit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyes pontjain Bukta Imre, Sug\u00e1r J\u00e1nos \u00e9s Bp. Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy is k\u00e9pvisel. Bukta Adj egy katon\u00e1t!<\/em> (2002) objektje m\u0171anyag kann\u00e1b\u00f3l form\u00e1z<\/a> paraszti csend\u00e9letet k\u00e9ssel \u00e9s szalonn\u00e1val. Sug\u00e1rt\u00f3l egy fura, \u00e9letvonalakkal d\u00edsz\u00edtett munk\u00e1skeszty\u0171 (Egyir\u00e1ny\u00fa design<\/em>, 2003) l\u00e1that\u00f3<\/a>, Bp. Szab\u00f3 pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, allegorikus figur\u00e1kat (\u0171rhaj\u00f3sok, szuperh\u0151s\u00f6k) hoz l\u00e9tre j\u00e1t\u00e9kok, h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyak \u00e9s hullad\u00e9kok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, amelyek gyakran tond\u00f3-form\u00e1j\u00fa CD-alapra \u00e9p\u00fclnek<\/a>.<\/p>\r\n

A Ford\u00edtott t\u00e1rgyak<\/em> dinamik\u00e1j\u00e1t egyr\u00e9szt a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi projektek \u00e9s az egy\u00e9ni invenci\u00f3k v\u00e1ltakoz\u00e1sa adja, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a mindenf\u00e9le hat\u00e1r\u00e1th\u00e1g\u00e1sok, a t\u00e1rgy-transzl\u00e1ci\u00f3k a kult\u00fara egyik ter\u00fclet\u00e9r\u0151l a m\u00e1sikra. Tim\u00e1r Katalin kur\u00e1tor egyik elm\u00e9leti referenci\u00e1ja, Arthur C. Danto, Andy Warhol \u00e9s Marcel Duchamp j\u00f3 sz\u00e1z \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9nete a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9nek episztemol\u00f3giai \u00e9s ontol\u00f3giai meghekkel\u00e9s\u00e9vel, a ford\u00edtott piszo\u00e1rral \u00e9s az \u00e1thelyezett leveses dobozokkal v\u00e9lhet\u0151en m\u00e1r k\u00f6zismert. [1]<\/a> A paradigmav\u00e1lt\u00f3 probl\u00e9ma ebben a t\u00f6rt\u00e9netben az (volt), hogy mit\u0151l is lesz egy t\u00e1rgy m\u0171alkot\u00e1s, illetve hogy mi is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg egym\u00e1st\u00f3l a m\u0171t\u00e1rgyakat \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakat?<\/p>\r\n

Ezt a probl\u00e9m\u00e1t t\u00e1g\u00edtja tov\u00e1bb az etnogr\u00e1fia \u00e9s Fej\u0151s Zolt\u00e1n kur\u00e1tori megid\u00e9z\u00e9se, \u00e9s a Fej\u0151s \u00e1ltal haszn\u00e1lt \u201et\u00e1rgyford\u00edt\u00e1s\u201d kifejez\u00e9s \u00e1tford\u00edt\u00e1sa a \u201eford\u00edtott t\u00e1rgyak\u201d-ra. Itt arr\u00f3l van (volt) sz\u00f3, hogy Fej\u0151s szerint a m\u00fazeum a \u201enagy ford\u00edt\u00f3g\u00e9p\u201d, amely a h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakb\u00f3l ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgyakat csin\u00e1l. [2]<\/a> A Tim\u00e1r \u00e1ltal felvetett m\u00e1sik teoretikus referenciah\u00e1l\u00f3, a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az episztemikus engedetlens\u00e9g viszont egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert, de nem kev\u00e9ss\u00e9 aktu\u00e1lis fogalmi h\u00e1l\u00f3t expon\u00e1l. A d\u00e9l-amerikai Walter Mignolo munk\u00e1ss\u00e1ga a dekoloniz\u00e1ci\u00f3t a politika dimenzi\u00f3ib\u00f3l vitte \u00e1t a magas kult\u00fara \u00e9s az ismeretelm\u00e9let ter\u00fclet\u00e9re. [3]<\/a><\/p>\r\n

Mignolo szerint a posztkoloni\u00e1lis kritika nem f\u00fcggetlen\u00edtette a gyarmatos\u00edtottak kult\u00far\u00e1j\u00e1t a gyarmatos\u00edt\u00f3k k\u00e1nonj\u00e1t\u00f3l, mert a m\u0171v\u00e9szet, a filoz\u00f3fia \u00e9s az eszt\u00e9tika tov\u00e1bbra is eurocentrikus \u00e9rt\u00e9kekre \u00e9p\u00fcl, vagyis az igazi dekoloniz\u00e1ci\u00f3hoz auton\u00f3m \u00e9rt\u00e9krendek, episzt\u00e9m\u00e9k (gondolkod\u00e1si rendszerek) \u00e9s episztemol\u00f3gi\u00e1k (ismeretelm\u00e9letek) kidolgoz\u00e1s\u00e1ra lenne sz\u00fcks\u00e9g. [4]<\/a><\/p>\r\n

Mignolo legfontosabb m\u0171v\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1i e tekintetben: Fred Wilson \u00e9s Pedro Lasch. Az 1992-es Mining the Museum<\/em> m\u00fazeumi intervenci\u00f3ja sor\u00e1n Wilson a Maryland Historical Society iparm\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t rendezte \u00e1t \u00e9s eg\u00e9sz\u00edtette ki<\/a> a gyarmati id\u0151k politikai \u00e9s antropol\u00f3giai hierarchi\u00e1j\u00e1ra utal\u00f3 t\u00e1rgyakkal (pl. bilincset rakott a d\u00edszes \u00f6tv\u00f6sm\u0171vek k\u00f6z\u00e9). [5]<\/a> Lasch pedig a Nasher Museum of Art From El Greco to Velazquez<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban helyezett el fekete m\u00e1rv\u00e1ny t\u00fckr\u00f6k el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott prekolumbi\u00e1n szobrokat, amelyek k\u00eds\u00e9rtetiesen konfront\u00e1lt\u00e1k<\/a> a l\u00e1togat\u00f3, az etnogr\u00e1fia \u00e9s a klasszikus (eur\u00f3pai) m\u0171v\u00e9szet figurativit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

A Ford\u00edtott t\u00e1rgyak<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171t\u00e1rgyainak elrendez\u00e9se, bemutat\u00e1sm\u00f3dja, etnogr\u00e1fiai diz\u00e1jnja sz\u00e1nd\u00e9kosan \u2013 \u00e9s n\u00e9ha zavarba ejt\u0151en \u2013 mossa el a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a n\u00e9prajz, illetve a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mez\u0151k \u00e9s diskurzusok hat\u00e1rait. Ebb\u0151l ad\u00f3dik az is, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi projektek egy\u00e9ni install\u00e1ci\u00f3knak t\u0171nnek, az egy\u00e9ni invenci\u00f3k viszont gyakran h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakk\u00e9nt jelennek meg m\u00fazeumi t\u00e1rl\u00f3kon vagy \u00e9ppen s\u0171r\u0171n egym\u00e1s mellett a falakon a boltok polcait, illetve a t\u00f6megtermel\u00e9st is felid\u00e9zve.<\/p>\r\n

A szem\u00e9lyes diz\u00e1jn m\u00e1rk\u00e1k \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti projektek hat\u00e1rai persze am\u00fagy is igen k\u00e9pl\u00e9kenyek. Gondoljunk csak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son bel\u00fcl L\u0151rincz R\u00e9ka \u00e9rt\u00e9kes gy\u00f6ngy\u00f6kb\u0151l \u00e9s dr\u00e1gak\u00f6vekb\u0151l, valamint f\u00e9m \u00e9s m\u0171anyag j\u00e1t\u00e9kokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott<\/a> \u00e9kszereire; R\u00e1cz Rebeka j\u00e1t\u00e9kos, \u201eprimit\u00edv\u201d \u00e9s sz\u00fcrre\u00e1lis, ker\u00e1mia haszn\u00e1lati t\u00e1rgyaira<\/a>; Hars\u00e1ny Patr\u00edcia viselhet\u0151<\/a>, hullad\u00e9kokb\u00f3l alkotott t\u00e1rgy-\u00e9kszereire; Ember S\u00e1ri egzisztencialista ind\u00edttat\u00e1s\u00fa<\/a> organikus ker\u00e1mi\u00e1ira; Tarr Hajnalka poszthum\u00e1n all\u00fazi\u00f3kat kelt\u0151<\/a>, biomorf v\u00e1za-fant\u00e1zi\u00e1ira; Kokesch \u00c1d\u00e1m fantasztikus \u00e9s<\/a> diszfunkcion\u00e1lis design-t\u00e1rgyaira; vagy \u00e9ppen Katarina Sevi\u0107 d\u00edszt\u00e1rggy\u00e1 \u00e1tform\u00e1lt, balk\u00e1ni \u201eh\u00e1bor\u00fas\u201d leleteire<\/a> (News from Nowhere<\/em>, 2008). Sz\u00e9pen reflekt\u00e1lnak e probl\u00e9ma t\u00f6rt\u00e9neti dimenzi\u00f3ira Gr\u00f3f Ferenc \u00e9s Gyesen Zs\u00f3fia szocialista m\u0171v\u00e9szeti embl\u00e9ma sz\u0151ttesei ((Dis)organigram<\/em>, 2022) az egykori<\/a> K\u00e9pcsarnok V\u00e1llalat \u00e9s az Iparm\u0171v\u00e9szeti V\u00e1llalat log\u00f3ival \u00e9s Selma Selman t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is egzotikus, f\u00e9mhullad\u00e9kra festett, historiz\u00e1l\u00f3 roma \u00e9letk\u00e9pei<\/a>.<\/p>\r\n

N\u00e9mik\u00e9pp zavarbaejt\u0151ek viszont a nagy, vegyes n\u00e9prajzi\/iparm\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rl\u00f3k, amelyeken a j\u00f3l dek\u00f3dolhat\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak (pl. Goshka Macuga Marx-v\u00e1z\u00e1ja) mellett olyan enigm\u00e1k is felbukkannak<\/a>, mint Szalay P\u00e9ter vizu\u00e1lis k\u00f6zhelyeket dekonstru\u00e1l\u00f3 k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kisplasztik\u00e1i, ahol a kontextus akkor is hi\u00e1nyzik, ha a komment\u00e1r elhagy\u00e1sa v\u00e9lhet\u0151en sz\u00e1nd\u00e9kos. Szalay figurat\u00edv \u201enippjei\u201d-nek r\u00e1ad\u00e1sul igen k\u00fcl\u00f6nleges az anyagis\u00e1ga, hiszen az egyik poligon\u00e1lis 3D-nyomtat\u00e1s, a m\u00e1sik meg term\u00e9szetes krist\u00e1lyokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel. A zebramint\u00e1s, soksz\u00f6g\u0171, az op art-ot \u00e9s a hetvenes \u00e9vekbeli \u201ezom\u00e1nc-forradalmat\u201d is megid\u00e9z\u0151 r\u00e9tegelt t\u00e1rgyak pedig val\u00f3j\u00e1ban egy \u00f6tsz\u00f6g\u0171 \u00f3ra t\u00e9rid\u0151 f\u00e1zisait jelen\u00edtik meg. [6]<\/a> Vagy, hogy egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1t is hozzak: Albert \u00c1d\u00e1m Bauxit-kr\u00edzis<\/em>\u00e9nek egy r\u00e9szlet\u00e9hez, alum\u00edniumt\u00e1lca-k\u00e1rtyav\u00e1r al\u00e1 \u00e1ll\u00edtott koh\u00e1sz figur\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sem \u00e1rt az eredeti, kutat\u00e1s-alap\u00fa kontextus ismerete, ami a \u201emagyar ez\u00fcst\u201d szovjet koloniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1, amikor is a magyar bauxitb\u00f3l m\u00e9rgez\u0151 anyagok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00edtett magyar timf\u00f6ldet m\u00e1r a szovjet alum\u00edniumkoh\u00f3kban \u00e9s rep\u00fcl\u0151g\u00e9pgy\u00e1rakban dolgozt\u00e1k fel.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s antr\u00e9j\u00e1nak van m\u00e9g egy, pontosabban k\u00e9t fontos jelent\u00e9sr\u00e9tege, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geken t\u00fal az anyagis\u00e1g problematik\u00e1j\u00e1t is \u00e9les\u00edti, hiszen Thiesz t\u00e9rhorgol\u00e1sa \u00e9s Megyeri grafikus ker\u00edt\u00e9se a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g \u00fajrafelfedez\u00e9s\u00e9re is reflekt\u00e1l a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151ben. A nagy nevek \u2013 e tekintetben \u2013 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son: Pablo Picasso, Grayson Perry, Laure Prouvost, Erin M. Riley \u00e9s Julie B\u00e9na, akik a h\u00e1ziipar, a popul\u00e1ris kult\u00fara \u00e9s a n\u0151i hang k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le dimenzi\u00f3it integr\u00e1lt\u00e1k a magas m\u0171v\u00e9szetbe.<\/p>\r\n

Tim\u00e1r Katalin ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa azonban nemcsak felvillantja a k\u00e1nont, hanem a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9s magyar alkot\u00f3kat is integr\u00e1lja gondolat\u00e9breszt\u0151 internacion\u00e1lis p\u00e1ros\u00edt\u00e1sokkal. \u00cdgy ker\u00fclnek<\/a> egy t\u00e9rbe Picasso bikaviadalos t\u00e1ny\u00e9rjai \u00e9s Fekete Bal\u00e1zs enigmatikus, tap\u00e9t\u00e1t \u00e9s festett \u00fcvegablakot id\u00e9z\u0151, absztrakt festm\u00e9nyei, amelyek k\u00e9t tov\u00e1bbi t\u00e1rggyal kieg\u00e9sz\u00fclve fantasztikus enteri\u0151rt alkotnak. Az egyik egy \u201eMegcsalt d\u00e9lib\u00e1bok vagyunk a mindens\u00e9g s\u0171r\u0171j\u00e9ben\u201d felirat\u00fa, geometrikus d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171 falv\u00e9d\u0151re eml\u00e9keztet<\/a>, a m\u00e1sik meg egy fura n\u00e1szaj\u00e1nd\u00e9k (legal\u00e1bbis c\u00edme szerint az), egy k\u00e1lyha k\u00f6ny\u00f6kcs\u0151, amelybe vagina alak\u00fa lyukat metszettek a h\u00e1zi t\u0171zhely \u00e9s a h\u00e1zi asszony k\u00eds\u00e9rteties f\u00fazi\u00f3j\u00e1val.<\/p>\r\n

Egy m\u00e1sik sz\u00e9p p\u00e1ros Perry obszc\u00e9n graffitis v\u00e1z\u00e1ja \u00e9s V\u00e1rnai Gyula eleg\u00e1ns cukor amfor\u00e1ja, amelynek m\u00e9lyebb jelent\u00e9s\u00e9t csak az Els\u0151 l\u00e9p\u00e9seim a bizonytalanba<\/em> egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak (2017) kozmol\u00f3giai kontextusa t\u00e1rja fel egy nem szilik\u00e1t- \u00e9s nem is szilikon-, hanem cukoralap\u00fa galaktikus kult\u00fara fikci\u00f3j\u00e1val. [7]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy t\u00e1volabbi pontj\u00e1n jelenik meg V\u00e1rnai Oldenburg-parafr\u00e1zisa, h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakb\u00f3l alkotott sz\u00f6vegkoll\u00e1zsa, ahol \u00e9let\u00fcnk apr\u00f3-csepr\u0151 darabk\u00e1i a k\u00f6vetkez\u0151 feliratot rajzolj\u00e1k<\/a> ki: I am for art from a pocket, from deep channels of the ear, from the edge of a knife, from the corners of the mouth, stuck in the eye or worn on the wrist.[8]<\/a> Claes Oldenburg 1961-es sz\u00f6vege pedig ak\u00e1r az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mott\u00f3ja is lehetne.<\/p>\r\n

Frapp\u00e1ns \u00e9s tanuls\u00e1gos \u201ep\u00e1rost\u201d alkot Daniel Spoerri magyar asztal asszambl\u00e1zsa<\/a> a piros h\u00edmz\u00e9s\u0171, magyaros falv\u00e9d\u0151vel (Faux Tableau \u2013 Pi<\/em>\u00e8<\/em>ge Hongrois<\/em>, 2007) \u00e9s Szab\u00f3 Eszter \u00c1gnes h\u00edres, David Bowie-s falusi falv\u00e9d\u0151je, amelyet egy kev\u00e9sb\u00e9 ismert, de nem kev\u00e9sb\u00e9 izgalmas darab is kieg\u00e9sz\u00edt<\/a>, az Id\u0151dilat\u00e1ci\u00f3<\/em> (2020). Ez ut\u00f3bbi ugyanis j\u00e1t\u00e9kba hozza a m\u0171v\u00e9szeti gender sztereot\u00edpi\u00e1kat a modern kozmol\u00f3gia n\u0151i \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel, a szingularit\u00e1shoz k\u00f6zeli \u0171rhaj\u00f3s t\u00e9ridej\u00e9nek konyhai \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val. Szab\u00f3 Eszter \u00c1gnes val\u00f3ban transzkultur\u00e1lis h\u00edmz\u00e9se mellett Spoerri h\u00edmz\u00e9se csup\u00e1n egzotikus eleme egy r\u00e9g\u00f3ta j\u00f3l ismert mont\u00e1zs strukt\u00far\u00e1nak, amely a neoavantg\u00e1rd \u201eeat art\u201d (1961) jegy\u00e9ben a vanitas csend\u00e9letek hagyom\u00e1ny\u00e1t gondolta \u00fajra az arte povera keretei k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

Szab\u00f3 \u00e9s Spoerri p\u00e1ros\u00e1n kereszt\u00fcl felt\u00e1rul a Ford\u00edtott t\u00e1rgyak<\/em> iparm\u0171v\u00e9szeti tematik\u00e1j\u00e1nak egy fontos aspektusa: a n\u0151i perspekt\u00edv\u00e1k, a n\u0151i hang \u00e9s a n\u0151i \u00edr\u00e1s (\u00e9criture feminine<\/em>) emancip\u00e1ci\u00f3ja a hatvanas \u00e9vek \u201etextil-forradalm\u00e1t\u00f3l\u201d napjainkig \u00edvel\u0151en. Ennek embl\u00e9m\u00e1ja lehetne Szilvitzky Margit \u00e9s Kim MacConnel p\u00e1ros\u00edt\u00e1sa, akik a Velemi Textilm\u0171v\u00e9szeti Alkot\u00f3k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9s a New York-i Pattern and Decoration meghat\u00e1roz\u00f3 alakjai voltak, \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1guk arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a h\u00e1ziipar egyszerre v\u00e1lt magas m\u0171v\u00e9szett\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s \u00c9szak-Amerik\u00e1ban, ami r\u00e1ad\u00e1sul a \u201en\u0151i munka\u201d \u00e9s a n\u0151i m\u0171fajok itt implicit, ott explicit fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel is p\u00e1rosult.<\/p>\r\n

Szilvitzky modul\u00e1ci\u00f3ja textilb\u0151l hoz l\u00e9tre m\u00e1sfajta anyagi ill\u00fazi\u00f3t kelt\u0151, minimalist\u00e1nak \u00e9s organikusnak is t\u0171n\u0151, f\u00e9regszer\u0171, de szab\u00e1lyos alakzatot. MacConnel pedig geometrikus absztrakt k\u00e9pet varr \u00f6ssze<\/a> hullad\u00e9kokb\u00f3l egy olyan mozgalom alkot\u00f3jak\u00e9nt, amelynek m\u00e1sik alap\u00edt\u00f3 tagja, Miriam Schapiro a feminista kritikai m\u0171v\u00e9szet egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je is volt. K\u00f6zel\u00fckben Kom\u00e1r Sabrina \u201ehipnotikus\u201d, pixeles<\/a>, absztrakt sz\u0151ttese ennek a hagyom\u00e1nynak egy kort\u00e1rs verzi\u00f3ja, m\u00edg Denisa Lehock\u00e1 organikus figur\u00e1ci\u00f3ja<\/a> az ereket \u00e9s a bels\u0151 szerveket id\u00e9z\u0151 h\u00edmz\u00e9sekkel \u00e9s horgol\u00e1sokkal a n\u0151i abject art<\/em> Louise Bourgeois-val f\u00e9mjelzett textiles hagyom\u00e1nyaihoz illeszkedik, mik\u00f6zben a poszthumanizmus szellem\u00e9ben a m\u00e9lyebb, materi\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek, az eg\u00e9sz univerzumot \u00f6sszek\u00f6t\u0151, szerves-szervetlen h\u00e1l\u00f3zatok \u00faj emberk\u00e9p\u00e9t v\u00e1zolja fel.<\/p>\r\n

A \u201eszocialista\u201d Szilvitzky \u00e9s a \u201ekapitalista\u201d MacConnel k\u00f6zel\u00e9ben egy m\u00e1sik longue dur\u00e9e<\/em> sz\u00e1l is kibomlik a Randomroutines-nak, illetve a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00e9v\u00e9ben elhunyt Csutoros S\u00e1ndor \u00e9s a kort\u00e1rs Anna Perach \u201ep\u00e1ros\u00e1nak\u201d k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. [9]<\/a> Ez a nagy\u00edv\u0171 t\u00f6rt\u00e9net egyr\u00e9szt a szocialista \u00e9s a kommunista m\u00falt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi ut\u00f3pi\u00e1inak relevanci\u00e1j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l az \u00faj t\u00edpus\u00fa k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171v\u00e9szet korszak\u00e1ban, [10]<\/a> m\u00e1sr\u00e9szt a Glob\u00e1lis D\u00e9l \u00e9s a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 szellem\u00e9ben a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai n\u00e9pi kult\u00fara animizmus\u00e1nak perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t villantja fel.<\/p>\r\n

A Randomroutines hatalmas \u201evasrajza\u201d a \u201ek\u00f6z\u00e9rthet\u0151\u201d, szocialista \u00e9p\u00fcletplasztik\u00e1t id\u00e9zi<\/a> fel, de egy posztapokaliptikus t\u00e1jk\u00e9pet v\u00edzion\u00e1l, ahol a humanizmus \u00faj, \u00f6kotudatos \u00e9s fenntarthat\u00f3 verzi\u00f3j\u00e1nak kellene l\u00e9trej\u00f6nnie. Csutoros viszont a n\u00e9pi sz\u00fcrrealizmus jegy\u00e9ben m\u00e1r a m\u00falt sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veiben a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet \u00e9s a konstruktivizmus hagyom\u00e1nyait kombin\u00e1lta<\/a> \u00f6ssze k\u00fcl\u00f6n\u00f6s g\u00e1rdist\u00e1j\u00e1ban, Perach pedig napjainkban is poszthum\u00e1n, ember-\u00e1llat hibrid \u201es\u00e1m\u00e1nokat\u201d horgol a kelet-eur\u00f3pai n\u00e9pi kult\u00fara szellem\u00e9t tov\u00e1bb alak\u00edtva.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy m\u00e1sik pontj\u00e1n a longue dur\u00e9e<\/em> p\u00e1rhuzamok az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika hat\u00e1rait is provokat\u00edvan \u00e1th\u00e1gj\u00e1k, \u00edgy ker\u00fclhet egy terembe a boszniai Selma Selman dekoloni\u00e1lis szat\u00edr\u00e1ja a rom\u00e1k \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6getett balk\u00e1ni f\u00e9mhullad\u00e9kokra festett \u201eegzotikus\u201d cig\u00e1nyl\u00e1nyokkal \u00e9s Rosk\u00f3 G\u00e1bor fura mag\u00e1nmitol\u00f3gi\u00e1ja, \u201ek\u00f6z\u00e9pbirodalmi\u201d install\u00e1ci\u00f3ja<\/a> egy szocialista jelleg\u0171, de anim\u00e1lis ker\u00e1mia porsz\u00edv\u00f3val, csik\u00f3sokat id\u00e9z\u0151 korb\u00e1ccsal, antropomorf te\u00e1skann\u00e1kkal \u00e9s sz\u00fcrre\u00e1lis varr\u00f3g\u00e9pekkel. A Ford\u00edtott t\u00e1rgyak<\/em> er\u0151ss\u00e9ge \u00e9ppen az ilyen fajta lokalit\u00e1sban rejlik, hiszen egy sokszorosan \u201eford\u00edtott\u201d k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kult\u00fark\u00f6rbe enged bepillant\u00e1st, amely m\u00e9lyen \u0151rzi k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (kelta, szl\u00e1v, hun, magyar, t\u00f6r\u00f6k, osztr\u00e1k \u00e9s szovjet) birodalmi hagyom\u00e1nyait, ami \u00e9ppoly csod\u00e1latos alapanyagot k\u00edn\u00e1l a posztkonceptu\u00e1lis \u00e9s az \u00fajmaterialista m\u0171v\u00e9szeknek, mint a posztkolonialista \u00e9s a dekoloni\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeknek.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Arthur C. Danto: A k\u00f6zhely sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa<\/em>. (1981) Enciklop\u00e9dia, Budapest, 1996.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Fej\u0151s Zolt\u00e1n: T\u00e1rgyford\u00edt\u00e1sok<\/em>. Gondolat, Budapest, 2003.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Walter D. Mignolo: Epistemic Disobedience and the Decolonial Option. A Manifesto<\/em>. (2011) https:\/\/escholarship.org\/uc\/item\/62j3w283<\/a><\/p>\r\n

[4]<\/a> A r\u00e9gi\u00f3ra alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd Andr\u00e1s Edit: Orient\u00e1ci\u00f3v\u00e1lt\u00e1sok a k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben 1989 ut\u00e1n<\/em>. (2017) https:\/\/epa.oszk.hu\/01600\/01615\/00010\/pdf\/<\/a> Illetve t\u0151lem: (Poszt)kommunizmus \u00e9s (de)koloniz\u00e1ci\u00f3<\/em>. (2017) https:\/\/epa.oszk.hu\/01600\/01615\/00010\/pdf\/<\/a><\/p>\r\n

[5]<\/a> Walter D. Mignolo: M\u00fazeumok a modernit\u00e1s koloni\u00e1lis horizontj\u00e1n. Fred Wilson M\u00fazeumb\u00e1ny\u00e1szata<\/em>. (2011) In: Albert \u00c1d\u00e1m \u2013 L\u00e1z\u00e1r Eszter \u2013 Nagy Edina (szerk.): Elm\u00e9let \u00e9s tudom\u00e1ny a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatban<\/em>. MKE, Budapest, 2023. Walter D. Mignolo: Decolonial Aesthetics. Unlearning and Relearning the Museum through Pedro Lasch\u2019s Black Mirror<\/em>. (2010) https:\/\/www.academia.edu\/15610053\/Decolonial_Aesthetics_Unlearning_and_Relearning_the_Museum_Through_Pedro_Laschs_Black_Mirror_Espejo_Negro_Published_in_the_Catalog_of_his_exhibit_Here_the_ms_<\/a><\/p>\r\n

[6]<\/a> https:\/\/acbgaleria.hu\/exhibitions\/szalay_peter_a_kivetel_erositi_a_szabalyt<\/a><\/p>\r\n

[7]<\/a> https:\/\/acbgaleria.hu\/exhibitions\/elso_lepeseim_a_bizonytalanba<\/a><\/p>\r\n

[8]<\/a> Claes Oldenburg: I Am For An Art<\/em>. (1961) https:\/\/walkerart.org\/magazine\/claes-oldenburg-i-am-for-an-art-1961\/<\/a><\/p>\r\n

[9]<\/a> A hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa gazdas\u00e1gi \u00e9s n\u00e9pi kultur\u00e1lis folyamatokra koncentr\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny klasszikusa Fernand Braudel: A F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger \u00e9s a mediterr\u00e1n vil\u00e1g II. F\u00fcl\u00f6p kor\u00e1ban I-III<\/em>. (1949) Akad\u00e9miai, Budapest, 1996. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa longue dur\u00e9e<\/em> le\u00edr\u00e1s\u00e1nak alapkoncepci\u00f3j\u00e1hoz l\u00e1sd Sz\u0171cs Jen\u0151: V\u00e1zlat Eur\u00f3pa h\u00e1rom t\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9gi\u00f3j\u00e1r\u00f3l<\/em>. (1981) https:\/\/epa.oszk.hu\/00600\/00617\/00115\/pdf\/EPA00617_tortenelmi_szemle_1981_3_313-359.pdf<\/a><\/p>\r\n

[10]<\/a> L\u00e1sd err\u0151l b\u0151vebben Claire Bishop: Artificial Hells. Participatory Art and the Politics of Spectatorship<\/em>. Verso, New York, 2012.<\/p>\r\n

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le mez\u0151k (Pierre Bourdieu), diszkurzusok (Michel Foucault) \u00e9s aktorok (Bruno Latour) k\u00f6z\u00f6tti ford\u00edt\u00e1s vagy ink\u00e1bb transzl\u00e1ci\u00f3 (\u00e1thelyez\u00e9s) gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja a Ford\u00edtott t\u00e1rgyak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s antr\u00e9ja, a Thiesz Ang\u00e9la \u00e1ltal jegyzett F\u00e9szekraj (2019). A cseppk\u0151 oszlopokat \u00e9s moh\u00e1s-gomb\u00e1s erd\u0151ket id\u00e9z\u0151 horgolt install\u00e1ci\u00f3 egy kor\u00e1bbi verzi\u00f3ja eredetileg az O.Z.O.R.A. nagysz\u00ednpad\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, \u00e9s a Retextil st\u00fadi\u00f3 alkot\u00e1sa, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2034937,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2034838","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2034838","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2034838"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2034838\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2034940,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2034838\/revisions\/2034940"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2034937"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2034838"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2034838"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2034838"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}