{"id":2036227,"date":"2024-11-23T16:16:21","date_gmt":"2024-11-23T15:16:21","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2036227"},"modified":"2024-11-26T11:22:12","modified_gmt":"2024-11-26T10:22:12","slug":"kontemplacio-es-uj-materializmus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/kontemplacio-es-uj-materializmus\/","title":{"rendered":"Kontempl\u00e1ci\u00f3 \u00e9s \u00faj materializmus"},"content":{"rendered":"

Berhidi M\u00e1ria \u00e9letm\u0171v\u00e9nek gazdags\u00e1g\u00e1t \u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1t mutatja, hogy munk\u00e1i t\u00f6bbf\u00e9le perspekt\u00edv\u00e1ban is kiv\u00e1l\u00f3an m\u0171k\u00f6dnek. Az Andr\u00e1si G\u00e1bor \u00e9s S\u00fcli-Zakar Szabolcs \u00e1ltal rendezett \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elgondolkodtat\u00f3 antr\u00e9jak\u00e9nt megjelen\u0151 li\u00e1n<\/a> Hagyat\u00e9k<\/em> \u00e9s neon<\/a> \u00d6r\u00f6ks\u00e9g<\/em> p\u00e1rosa (2013) ak\u00e1r egy nagy, tematikus poszthumanista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is szerepelhetne, hiszen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en f\u0171zi \u00f6ssze a r\u00e9git \u00e9s az \u00fajat, a term\u00e9szetet \u00e9s a technol\u00f3gi\u00e1t, az \u00e9let k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerves \u00e9s szervetlen form\u00e1it.<\/p>\r\n

A 21. sz\u00e1zad elej\u00e9n, a poszthumanizmus divatj\u00e1val p\u00e1rhuzamosan az \u00faj materializmus eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban r\u00e1ad\u00e1sul egy a magyar \u201e\u00e9rz\u00e9ki konceptualista\u201d [1]<\/a> attit\u0171dh\u00f6z k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00f3 szeml\u00e9let jelent meg, amelynek azonban meglehet\u0151sen elt\u00e9r\u0151ek a gy\u00f6kerei, hiszen nem Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s vagy Roman Opalka konceptualizmus\u00e1ra, hanem Donna Haraway \u00e9s Bruno Latour \u201eantropol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra\u201d mutatnak vissza, akik \u00e1genci\u00e1t \u00e9s intelligenci\u00e1t tulajdon\u00edtanak az \u00e9lettelen dolgoknak \u00e9s a nem-emberi term\u00e9szetnek is. [2]<\/a><\/p>\r\n

Berhidi oeuvre-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n saj\u00e1t munk\u00e1in t\u00fal megjelennek az \u00e9rz\u00e9ki konceptualizmus k\u00e1nonj\u00e1nak alkot\u00f3i is, de nem csak az\u00e9rt, mert r\u00e9szben Andr\u00e1si v\u00e1logatta \u00f6ssze a m\u0171veket, hanem az\u00e9rt is, mert Berhidi t\u00f6bb \u00edzben is egy\u00fctt \u00e1ll\u00edtott ki vel\u00fck: Lovas Ilona, Sz\u00edj Kamilla, Imre Mariann, [3]<\/a> vagy \u00e9ppen egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtott sz\u00e1mukra az \u00d3budai T\u00e1rsask\u00f6rben: Deli \u00c1gnes, Faa Bal\u00e1zs, Koronczi Endre, T\u00fcrk P\u00e9ter, Vincze Ott\u00f3. Andr\u00e1si az \u00e9rz\u00e9ki konceptualit\u00e1s meghat\u00e1roz\u00e1sakor \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don nem hangs\u00falyozta ki a vele egy\u00fctt \u00e9l\u0151 \u00e9s gondolkod\u00f3, \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 t\u00e1rs jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, de az \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megmutatja, hogy Berhidi t\u00f6k\u00e9letes illeszkedik ebbe a paradigm\u00e1ba is, \u00e9s tal\u00e1n l\u00e1tensen \u00e9s materi\u00e1lisan form\u00e1lta is azt.<\/p>\r\n

Andr\u00e1si a finissz\u00e1zson, a katal\u00f3gus bemutat\u00f3j\u00e1n arr\u00f3l is besz\u00e9lt, hogy minden valamireval\u00f3 m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyeg\u00e9ben konceptu\u00e1lis, vagyis reflex\u00edv \u00e9s \u00f6nreflex\u00edv, m\u00e9g akkor is, ha ezt nem k\u00e9pviseli manifeszt m\u00f3don. Berhidi nem volt kifejezetten teoretikus m\u0171v\u00e9sz, de a gondolatis\u00e1g \u00e9s kontempl\u00e1ci\u00f3 rendk\u00edv\u00fcl fontos volt sz\u00e1m\u00e1ra, f\u00e9rje eml\u00e9kei szerint szerette hosszan n\u00e9zegetni a mat\u00e9ri\u00e1t, miel\u0151tt munk\u00e1hoz l\u00e1tott. Konceptualit\u00e1sa tal\u00e1n ez\u00e9rt is kifejezetten materi\u00e1lis, tulajdonk\u00e9ppen \u00e9ppen az \u00e1ltala n\u00e9zegetett, megmozgatott \u00e9s \u00e9letre keltett anyag \u2014 a k\u0151, a fa, a f\u00e9m, a s\u00fctem\u00e9ny \u2014 konceptualizmusa.<\/p>\r\n

Berhidi munk\u00e1ss\u00e1ga oly gazdag, hogy \u00e9letm\u0171v\u00e9b\u0151l sz\u00e1mtalan t\u00f6rt\u00e9net kirakhat\u00f3, lehet bel\u0151le feminista, konceptualista \u00e9s materialista m\u0171v\u00e9sz is. \u00c9n most a poszthumanizmus \u00e9s a posztantropoc\u00e9n korszak\u00e1ban az \u00faj materialista olvasatot v\u00e1lasztom, amely persze nem f\u00fcggetlen a feminist\u00e1t\u00f3l \u00e9s a konceptualist\u00e1t\u00f3l sem. Az \u00faj materializmus maga sem egys\u00e9ges, politikai \u00e9s ismeretelm\u00e9leti szempontb\u00f3l j\u00f3l elhat\u00e1rolhat\u00f3 egym\u00e1st\u00f3l Rosi Braidotti feminista kritikai materialit\u00e1sa, Manuel DeLanda \u00fajmaterialista kult\u00fart\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s Jane Bennett vit\u00e1lis materializmusa, fizikai-k\u00e9miai m\u00e9lys\u00e9gekben vibr\u00e1l\u00f3 anyaga. [4]<\/a> A k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151 legink\u00e1bb Deleuze \u00e9s Guattari intellektu\u00e1lis riz\u00f3m\u00e1ja \u00e9s materi\u00e1lis asszambl\u00e1zs-filoz\u00f3fi\u00e1ja, illetve Maturana \u00e9s Varela autopoi\u00e9sis elm\u00e9lete, amely k\u00eds\u00e9rtetiesen term\u00e9szetes, \u00faj \u00e9lettel t\u00f6lt\u00f6tte fel Spinoza \u00e9s Schelling p\u00e1npszichizmus\u00e1t. [5]<\/a> Az anorganikus vitalizmus \u00e9s az \u00f6nszervez\u0151d\u0151 anyag filoz\u00f3fiai, biol\u00f3giai \u00e9s kibernetikai elemz\u00e9se pedig ism\u00e9t r\u00e1mutatott a mat\u00e9ria saj\u00e1tos intelligenci\u00e1j\u00e1ra, vil\u00e1gform\u00e1l\u00f3 potenci\u00e1ljaira.<\/p>\r\n

A 2019-es Debreceni M\u0171v\u00e9sztelep tematik\u00e1ja is az Anyag<\/em> lett, ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l hozta l\u00e9tre Berhidi K\u0151-id\u0151<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t a globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 spekulat\u00edv realizmust\u00f3l teljesen f\u00fcggetlen\u00fcl. [6]<\/a> A K\u0151-id\u0151<\/em> m\u00e9gis saj\u00e1tos eml\u00e9kezetet, metaforikus tudatot tulajdon\u00edt a l\u00e9pcs\u0151v\u00e9 v\u00e1lt m\u00e9szk\u0151nek, amely kop\u00e1s\u00e1val, s\u00e9r\u00fcl\u00e9seivel meg\u00f6r\u00f6k\u00edti az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t. A poszthumanizmus perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r els\u0151 szobra, az 1976-os Modell<\/em> is az anyag, az emberi test perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l<\/a> lesz igaz\u00e1n er\u0151s tr\u00e9fa. A vigyorg\u00f3 kopasz n\u0151b\u0151l ugyanis a csont, a b\u0151r \u00e9s a h\u00fas nevet<\/a> r\u00e1nk. A puszta test, amely g\u00fanyt \u0171z a n\u0151t eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetb\u0151l \u00e9s a v\u00e1gycentrikus f\u00e9rfitekintetb\u0151l is.<\/p>\r\n

A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n felbukkan\u00f3 testt\u00f6red\u00e9kekben is az emberi \u00e9s a nem-emberi, a forma \u00e9s az anyag konfront\u00e1l\u00f3dik egym\u00e1ssal, melynek sor\u00e1n a n\u0151, az \u00e1terotiz\u00e1lt szerves szimb\u00f3lum sz\u00e9tesik, \u00e9s megmutatkozik a k\u00e9tf\u00e9le anyag, az emberi test \u00e9s a k\u0151 elk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151d\u00e9se. M\u00e1r csak ez\u00e9rt is tal\u00e1l\u00f3 S\u00fcli-Zakar Szabolcs derridai \u00e9rtelmez\u00e9se Berhidi dekonstrukt\u00edv m\u0171v\u00e9szi praxis\u00e1r\u00f3l, amely nemcsak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le anyagok saj\u00e1tos hangj\u00e1nak enged teret, de arra is r\u00e1mutat, hogy a szobr\u00e1sz n\u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga egyszerre konstrukci\u00f3 \u00e9s dekonstrukci\u00f3, \u00e9p\u00edtkez\u00e9s \u00e9s \u00e9les szem\u0171 anal\u00edzis. [7]<\/a> A F\u00e9tis<\/em> (1979) a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is megmozgatott<\/a> \u00e9s dekonstru\u00e1lt<\/a> sz\u00e9ps\u00e9geszm\u00e9ny, Berhidi ironikus Willendorfi V\u00e9nusz\u00e1ban ugyanis ott van a klasszikus V\u00e9nusz \u00e9s a modern primitivizmus, de az organikus absztrakt szobr\u00e1szat \u00e9s a kinetikus m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nya is. A Nyak-\u00e9k<\/em> (1981) mindezt m\u00e9g a k\u0151zettani sz\u00e9ps\u00e9ggel is kieg\u00e9sz\u00edti<\/a>, \u00e9s a geol\u00f3gia eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val \u00edrja \u00e1t<\/a> az organikusan reduk\u00e1lt, klasszikus \u00e9s erotikus n\u0151i b\u00fcszt\u00f6t.<\/p>\r\n

A Lepke<\/em> (1988) a n\u0151i sztereot\u00edpi\u00e1k feminista kritik\u00e1ja \u00e9s annak dekonstru\u00e1l\u00e1sa<\/a> is. [8]<\/a> A kvarchomokk\u0151 t\u00f6mb tetej\u00e9n tapinthat\u00f3<\/a> ki a n\u0151i fen\u00e9k lecsiszolt formakincse, amely szervesen bomlik ki a krist\u00e1lyos k\u0151b\u0151l, de m\u00e9gis annak csup\u00e1n a felsz\u00edne: l\u00e1tszat, szemf\u00e9nyveszt\u00e9s, erotikus t\u00e9veszme. A Lepke<\/em> a meztelen fen\u00e9k form\u00e1i fel\u0151l n\u00e9zve lehetne ak\u00e1r egy \u00e9jszakai pillang\u00f3 is, de a nyers k\u0151b\u0151l kiboml\u00f3 kett\u0151s domborulat lepk\u00e9re is eml\u00e9keztet, \u00e9s \u00edgy megmutatja, hogy mindig k\u00e9pzelet\u00fcnk, asszoci\u00e1ci\u00f3ink \u00e9s persze v\u00e1gyaink, f\u00e9lelmeink foglyai vagyunk. A testt\u00f6red\u00e9kekben az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g \u00faj, szobr\u00e1szi (plasztikai \u00e9s anyagi) dimenzi\u00f3i ekk\u00e9nt egyszerre dekonstru\u00e1lj\u00e1k a f\u00e9rfi erotik\u00e1t \u00e9s annak kritik\u00e1j\u00e1t is.<\/p>\r\n

A Kereszt<\/em> (1988) a ki\u00fcresedett h\u00e9tk\u00f6znapi vall\u00e1soss\u00e1g reszakraliz\u00e1l\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u0151zetekb\u0151l (m\u00e9szk\u0151, homokk\u0151, gr\u00e1nit) alkotott asszambl\u00e1zs, amely a romantikus pantheizmus szellem\u00e9ben aktualiz\u00e1lja<\/a> a term\u00e9szet geol\u00f3giai l\u00e9pt\u00e9k\u0171 fens\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Keresztk\u00e9nt azonban fura, nem egys\u00e9ges, fragment\u00e1lt, hibrid, ami nagyon sz\u00e9p relativista szimb\u00f3luma a nem konzervat\u00edv szents\u00e9gnek \u00e9s a nem demag\u00f3g szakralit\u00e1snak. Az \u00e1tfaragott<\/a> \u00e9s hibridiz\u00e1lt<\/a>, fenyeget\u0151 \u00e9s g\u00f3tikus Gy\u00f6k\u00e9r I-II.<\/em> (1988) ak\u00e1r a posztantropoc\u00e9n m\u0171v\u00e9szet egyik igen korai darabja is lehetne. \u00c9pp\u00fagy, mint a Bestia<\/em> (1993), ami egy geol\u00f3giai l\u00e9pt\u00e9k\u0171, elpusztult, megk\u00f6v\u00fclt s\u00e1rk\u00e1nyszer\u0171 \u0151s\u00e1llat a f\u00f6ldben, vagy ink\u00e1bb az egykor fens\u00e9ges l\u00e9ny teste, v\u00e1za, fossz\u00edli\u00e1ja, materi\u00e1lis eml\u00e9kezete, eml\u00e9km\u0171ve, amelynek f\u00f6ldbe \u00e1sott darabjait Berhidi faragta ki. Andr\u00e1s Edit \u00e9s Turai Hedvig sz\u00e9p \u00e9s er\u0151s olvasat\u00e1ban Berhidi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zponti sz\u00e1la, pill\u00e9re az eml\u00e9kez\u00e9s<\/a>, vagyis az, hogy munk\u00e1i eml\u00e9km\u0171vekk\u00e9nt is \u00e9rthet\u0151k, amelyek sokkol\u00f3an term\u00e9szetesek \u00e9s egyszer\u0171ek, \u00e9s az \u00e9n \u00e9rtelmez\u00e9semben egy\u00fattal fens\u00e9gesek is, hiszen t\u00falmutatnak a sz\u00e9ps\u00e9gen \u00e9s a harm\u00f3ni\u00e1n, az anyag \u00e9s az ember legm\u00e9lyebb dimenzi\u00f3i fel\u00e9 vezetnek.<\/p>\r\n

Berhidi szerette az eldobott \u00e9s a h\u00e1trahagyott anyagokat, tal\u00e1n az\u00e9rt is, mert azok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, azokb\u00f3l kiindulva jobban rekonstru\u00e1lhat\u00f3 a mindenkori kult\u00fara eg\u00e9sze, teljes \u201et\u00f6mege\u201d, \u00e1ltal\u00e1nos szeml\u00e9lete. Ilyen eldobott anyagok a b\u00e1ny\u00e1kban lev\u00e1gott, kultur\u00e1lis c\u00e9lokra nem hasznos\u00edtott \u201esz\u00e9lk\u00f6vek\u201d is, a kult\u00fara hullad\u00e9kai, amelyek m\u00e9g natur\u00e1lisak, megvan eredeti morfol\u00f3gi\u00e1juk, \u0151rzik szemcs\u00e9s-krist\u00e1lyos k\u0151zet term\u00e9szet\u00fcket. Berhidi ezekb\u0151l konstru\u00e1lt k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, \u201evad\u201d, nyers, natur\u00e1lis, minimalista, de m\u00e9gis rusztikusan otthonos asszambl\u00e1zsokat a kilencvenes \u00e9vekben: ablakot, ajt\u00f3t<\/a>, korl\u00e1tot \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze bel\u0151l\u00fck. 1996-os egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n (Mened\u00e9kt\u00e9r<\/em>) viszont a s\u00falyos, hegyes, vesz\u00e9lyes \u00e9s fens\u00e9ges term\u00e9szeti form\u00e1k \u00e1tj\u00e1rj\u00e1k, \u00e1tsz\u00farj\u00e1k<\/a> a gal\u00e9ria ter\u00e9t, mintegy visszah\u00f3d\u00edtj\u00e1k azt a term\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra. 1997-es T\u00e9r-rajz<\/em>a hatalmas, g\u00f3tikus, sz\u00e9lk\u00f6vekb\u0151l \u00f6sszecsapolt baldachint emel geometrikusan dezantropomorfiz\u00e1lt n\u0151i szokny\u00e1k s\u0171r\u0171 sorai f\u00f6l\u00e9, melyek egy csal\u00e1di hagyat\u00e9k r\u00e9szek\u00e9nt ker\u00fcltek hozz\u00e1. Lovas Ilon\u00e1val k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1ja (1998) pedig marhab\u00e9lb\u0151l k\u00e9sz\u00edtett pergamen-sz\u0151ttes f\u00f6l\u00e9 fesz\u00edt<\/a> monument\u00e1lisan egyszer\u0171, m\u00e9gis nyomaszt\u00f3 \u201ek\u00e1poln\u00e1t\u201d, melynek aggaszt\u00f3an f\u00fcgg\u0151 z\u00e1r\u00f3k\u00f6v\u00e9t a falba \u00e9kel\u0151d\u0151 fa gerend\u00e1k tartj\u00e1k<\/a>.<\/p>\r\n

Az otthonoss\u00e1g k\u00eds\u00e9rteties dimenzi\u00f3i \u00d3-\u00e9k<\/em> (2000) \u00e1gy\u00e1ban er\u0151s\u00f6dnek fel<\/a> csak igaz\u00e1n. Berhidi a Tiszta szoba<\/em> (1997) f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i paplanjait egy millen\u00e1ris ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (\u00d3\u20192000<\/em>, Budapest Gal\u00e9ria Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3h\u00e1za) alkalm\u00e1b\u00f3l f\u0171zfavessz\u0151kkel t\u00f6lti fel, \u00e9s fa bet\u00e9tes k\u0151 \u00e1gyra helyezi. Olyan mintha a szobr\u00e1sz az ezredv\u00e9gen az anyagok gazdag konnot\u00e1ci\u00f3ival \u00edrn\u00e1 fel\u00fcl a f\u00e9rfiass\u00e1g \u00e9s a n\u0151iess\u00e9g sztereot\u00edpi\u00e1it. A f\u0171zfavessz\u0151k g\u00f3tikus, boszork\u00e1nyos hangulatot \u00e1rasztanak magukb\u00f3l, a k\u0151l\u00e1bak s\u00edrboltokat id\u00e9znek, a hitvesi \u00e1gy m\u00e9gis valamif\u00e9le term\u00e9szetk\u00f6zeli harm\u00f3ni\u00e1t \u00e1raszt mag\u00e1b\u00f3l. A Di\u00f3szezon<\/em> (2005) pedig szinte m\u00e1r programszer\u0171en dekonstru\u00e1lja kult\u00fara \u00e9s a nat\u00fara merev<\/a> elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. A term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00e9s n\u00e9prajzi m\u00fazeumokat id\u00e9z\u0151<\/a> t\u00e1rl\u00f3kban f\u00e1b\u00f3l, k\u00f6vekb\u0151l, s\u00fctem\u00e9nyb\u0151l \u00e9s h\u00e1ztart\u00e1si hullad\u00e9kokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott, makettszer\u0171, \u201ekultur\u00e1lis\u201d konstrukci\u00f3k l\u00e1that\u00f3k, amelyekben a s\u00fctem\u00e9nyek egyik anyaga, a di\u00f3 id\u00e9zi meg a term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara \u00e1lland\u00f3 \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

A k\u00eds\u00e9rtetiess\u00e9g dimenzi\u00f3i tov\u00e1bb t\u00e1gulnak a k\u00e9tezres \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben faragott kaktuszokkal. A dobozba z\u00e1rt, r\u00f3zsat\u00f6visekkel ell\u00e1tott \u00e9s brut\u00e1lisan hatalmas f\u00e9mcsavarral r\u00f6gz\u00edtett m\u00e9szk\u0151 kaktusz mintha a lel\u00e1ncolt Prom\u00e9theusz rettenet\u00e9t \u00e1rasztan\u00e1 mag\u00e1b\u00f3l a megzabol\u00e1zott \u00e9s kultur\u00e1lt term\u00e9szet gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt. A k\u00f6r alak\u00fa m\u0171f\u0171 sz\u0151nyegre helyezett m\u00e1rv\u00e1ny G\u00f6mbkaktusz<\/em> viszont rejt\u00e9lyes kozmol\u00f3gia \u00e1brak\u00e9nt fa\u00e1g sugarakat \u00e1raszt<\/a> mag\u00e1b\u00f3l. Mellette a H\u00edmz\u0151-r\u00e1ma<\/em> (2003) feminista ind\u00edttat\u00e1sa ellen\u00e9re is kozmol\u00f3giai asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt, a f\u00e9m abroncsba foglalt v\u00f6r\u00f6s textil alatt k\u0151b\u0151l lehas\u00edtott hatalmas t\u0171 mutatja<\/a> a f\u00f6ldrajzi ir\u00e1nyokat. Nem messze Sz\u00edj Kamilla hatalmas, v\u00f6r\u00f6s, organikus vonal-sz\u0151ttese ak\u00e1r egy sziklafal is lehetne, vagy az Univerzum t\u00e9rk\u00e9pe a t\u00e1voli galaxisok sorozataival. Az ilyen ir\u00e1ny\u00fa olvasat persze att\u00f3l sem f\u00fcggetlen, hogy az \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s utols\u00f3 szekci\u00f3j\u00e1ban, az \u00d3budai T\u00e1rsask\u00f6r ki\u00e1ll\u00edt\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt bukkan fel Cs\u00e9falvay Andr\u00e1s Kozmog\u00f3ni\u00e1<\/em>ja (2023), az idegen, szuperintelligens med\u00faz\u00e1k szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l \u00edrott alternat\u00edv f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9nettel. De az id\u0151 relativit\u00e1s\u00e1nak \u00e9gisze alatt sz\u00fcletett Imre Mariann botanikai asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 csillagsz\u00f3r\u00f3 atlasza (A m\u00faland\u00f3s\u00e1g r\u00f6gz\u00edt\u00e9se<\/em>, 2023) is, amely Berhidi munk\u00e1ihoz hasonl\u00f3an a kult\u00fara \u00e9s a nat\u00fara hat\u00e1rait j\u00e1rja \u00e1t egyszerre ironikusan \u00e9s fens\u00e9gesen.<\/p>\r\n

Az id\u0151 \u00faj, \u201erelativisztikus\u201d k\u00e9pe jelenik meg Berhidi egyik utols\u00f3 munk\u00e1j\u00e1ban, a K\u0151-id\u0151<\/em>ben (2019) is egy templomi k\u0151l\u00e9pcs\u0151 hi\u00e1ny\u00e1nak, az elm\u00falt id\u0151nek \u00e9s az elt\u0171nt k\u0151nek, az emberi l\u00e9pt\u00e9knek \u00e9s l\u00e9pteknek megfarag\u00e1s\u00e1ban<\/a>. \u00c9s ez hatja \u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9t: Eml\u00e9kezni a jelenre<\/em>, \u00e9s az azt inspir\u00e1l\u00f3 B\u00e1n Zs\u00f3fia-f\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9st is, [9]<\/a> amely a szobr\u00e1szat nagy feladat\u00e1t az efemer jelen r\u00f6gz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. A megragadhatatlanul komplex \u00e9s ill\u00e9kony jelen \u201ekifarag\u00e1s\u00e1hoz\u201d Berhidi szinte mindig a m\u00falt \u00e9s a jelen natur\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lis hordal\u00e9k\u00e1t form\u00e1lja \u00e9s \u00e9rtelmezi \u00e1t. A Berhidi-f\u00e9le eml\u00e9kez\u00e9s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00e9t azonban m\u00e9giscsak az anyaga adja: a k\u0151, a fa, a f\u00e9m, a szoknya, a s\u00fctem\u00e9ny lesz a m\u00falt tan\u00faja. A szobr\u00e1sz tekintete, figyelme pedig \u00e9ppen erre ir\u00e1nyul: r\u00e1\u00e9rez az anyagra, belegondol az anyagba, \u00e9s teret nyit az anyag \u201enatur\u00e1lis\u201d \u00e9s kultur\u00e1lis dimenzi\u00f3inak. Ez\u00e9rt is gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 utols\u00f3, befejezetlen, bar\u00e1tai (Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m \u00e9s Tasn\u00e1di J\u00f3zsef) \u00e1ltal megval\u00f3s\u00edtott<\/a> eml\u00e9km\u0171ve, amely elhaszn\u00e1lt, m\u00e1zs\u00e1s, r\u00e9gi, moh\u00e1s, k\u0151 itat\u00f3v\u00e1ly\u00fakb\u00f3l form\u00e1l Stonehenge \u201etemplom\u00e1ra\u201d \u00e9s \u201eobszervat\u00f3rium\u00e1ra\u201d eml\u00e9keztet\u0151<\/a> form\u00e1t, \u00e9s ekk\u00e9nt \u00f6r\u00f6k eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt Berhidi M\u00e1ria tekintet\u00e9nek is.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Andr\u00e1si G\u00e1bor: A gondolat form\u00e1i. Nappali H\u00e1z<\/em>, 1993\/2. 70-77. A sz\u00f6veg 1994-ben \u201e\u00c9rz\u00e9ki konceptualit\u00e1s\u201d a kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szetben<\/em> alc\u00edmmel lett \u00fajrak\u00f6z\u00f6lve A modern poszt-jai<\/em> k\u00f6tetben.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Donna J. Haraway: Simians, Cyborgs, and Women. The Reinvention of Nature<\/em>. Routledge, New York, 1991. Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek. Szimmetrikus antropol\u00f3giai tanulm\u00e1ny<\/em>. (1991) Osiris, Budapest, 1999.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Sz\u00edj Kamilla m\u00e1r szerepelt az 1993-as \u00e9rz\u00e9ki konceptualit\u00e1s sz\u00f6vegben is, Imre Mariann pedig az 1999-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 kapcs\u00e1n ker\u00fclt be az \u00e9rz\u00e9ki konceptualizmus k\u00e1nonj\u00e1ba, amit Andr\u00e1si m\u00e1r jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben kib\u0151v\u00edtett az 1997-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 aprop\u00f3j\u00e1n: A modernizmuson t\u00fal.<\/em> https:\/\/www.c3.hu\/~eufuzetek\/konyvespolc\/8-v-andrasi.html<\/a><\/p>\r\n

[4]<\/a> Rosi Braidotti: Nomadic Subjects. Embodiment and Sexual Difference in Contemporary Feminist Theory<\/em>. Columbia University Press, New York, 1994. Manuel DeLanda: A Thousand Years of Non-linear History<\/em>. MIT Press, Cambridge, 1997. Jane Bennett: Vibrant Matter. A Political Ecology of Things<\/em>. Duke University Press, Durham, 2010. Iris van der Tuin \u2013 Rick Dolphijn: New Materialism. Interviews and Cartographies<\/em>. Open Humanities Press, Ann Arbor, 2012. Cristoph Cox \u2013 Jenny Jaskey \u2013 Suhail Malik (eds.): Realism \u2013 Materialism \u2013 Art<\/em>. Bard College \u2013 Sternberg Press, Berlin, 2015.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Gilles Deleuze \u2013 F\u00e9lix Guattari: Mille plateaux<\/em>. Minuit, Paris, 1980. Humberto Maturana \u2013 Francisco J. Varela: Autopoiesis and Cognition. The Realization of the Living<\/em>. Reidel, London, 1980.<\/p>\r\n

[6]<\/a> V.\u00f6.: Hor\u00e1nyi Attila: M\u0171v\u00e9szet szeml\u00e9l\u0151d\u00e9ssel \u2013 Berhidi M\u00e1ria interj\u00fa<\/em>. In: Csont\u00f3 Lajos \u2013 Hor\u00e1nyi Attila \u2013 S\u00fcli-Zakar Szabolcs (szerk.): Anyag \u2013 Debreceni M\u0171v\u00e9sztelep 2019<\/em>. MODEM, Debrecen, 2020. 34-39.<\/p>\r\n

[7]<\/a> S\u00fcli-Zakar Szabolcs: A l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett titok<\/em>. In: Andr\u00e1si G\u00e1bor (szerk.): Eml\u00e9kezni a jelenre. Berhidi M\u00e1ria \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/em>. MODEM, Debrecen, 2024. 6-15. A dekonstrukci\u00f3 alkot\u00f3i \u00e9s \u00e9rtelmez\u0151i attit\u0171dk\u00e9nt m\u00e1r megjelent Andr\u00e1s Edit 1999-es Berhidi-interj\u00faj\u00e1ban is.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Andr\u00e1s Edit \u2013 Turai Hedvig: Magamat bogozgatom…<\/em> In: Berhidi 2024. 16-52. A sz\u00f6veg egykori interj\u00fain kereszt\u00fcl p\u00e1rbesz\u00e9det folytat Berhidivel, akinek megnyilatkoz\u00e1sai az \u00e9letm\u0171-katal\u00f3gus t\u00f6bb pontj\u00e1n is \u00e9rtelmezik a m\u0171veket.<\/p>\r\n

[9]<\/a> B\u00e1n Zs\u00f3fia: Megh\u00edv\u00e1s k\u00f6zben. Berhidi M\u00e1ria K\u00e9t szoba hall ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Balkon<\/em>, 2004\/10. In: Berhidi 2024. 188-192. B\u00e1n Zs\u00f3fia cikk\u00e9ben m\u00e1r mark\u00e1nsan felbukkan a k\u00eds\u00e9rtetiess\u00e9g, a freudi Unheimliche szempontrendszere is, amely a posztmodern g\u00f3tika \u00e9s a g\u00f3tikus poszthumanizmus elm\u00e9leteiben is kulcsszerepet j\u00e1tszik.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Berhidi M\u00e1ria \u00e9letm\u0171v\u00e9nek gazdags\u00e1g\u00e1t \u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1t mutatja, hogy munk\u00e1i t\u00f6bbf\u00e9le perspekt\u00edv\u00e1ban is kiv\u00e1l\u00f3an m\u0171k\u00f6dnek. Az Andr\u00e1si G\u00e1bor \u00e9s S\u00fcli-Zakar Szabolcs \u00e1ltal rendezett \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elgondolkodtat\u00f3 antr\u00e9jak\u00e9nt megjelen\u0151 li\u00e1n Hagyat\u00e9k \u00e9s neon \u00d6r\u00f6ks\u00e9g p\u00e1rosa (2013) ak\u00e1r egy nagy, tematikus poszthumanista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is szerepelhetne, hiszen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en f\u0171zi \u00f6ssze a r\u00e9git \u00e9s az \u00fajat, a term\u00e9szetet \u00e9s a technol\u00f3gi\u00e1t, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2036320,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2036227","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2036227","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2036227"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2036227\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2036347,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2036227\/revisions\/2036347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2036320"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2036227"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2036227"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2036227"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}