Ez az \u00edr\u00e1s egy felh\u00edv\u00e1s a kollekt\u00edv gondolkod\u00e1sra, amelyben k\u00f6r\u00fclj\u00e1rjuk hasznos \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 hasznos, de gyakran haszn\u00e1lt fogalmainkat \u00e9s koncepci\u00f3inkat. Szeretn\u00e9m bemutatni, hogy a f\u00e9lelemre \u00e9s a v\u00e1ls\u00e1gtudatra alapul\u00f3 gondolkod\u00e1shoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s mik\u00e9nt foszt meg, de legal\u00e1bbis t\u00e1vol\u00edt el benn\u00fcnket azokt\u00f3l az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekt\u0151l, hogy mit gondolunk a k\u00e1oszr\u00f3l \u00e9s a rendr\u0151l, mit gondolunk a hatalomr\u00f3l, \u00e9s hogy ki \u00e9s hogyan gyakorolja azt mai vil\u00e1gunkban. Hogyan szerezhetj\u00fck vissza hatalmunkat \u00e9s ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en auton\u00f3mi\u00e1nkat? Mik a k\u00f6vetkezm\u00e9nyei annak, hogy a v\u00e1ls\u00e1g fogalm\u00e1t kisaj\u00e1t\u00edtotta \u00e9s be\u00e9p\u00edtette mag\u00e1ba a menedzserializmus \u00e9s a korm\u00e1nyozhat\u00f3s\u00e1g \u00fajabb strat\u00e9gi\u00e1i? Hogyan alak\u00edtja mindez tapasztalatainkat, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sunkat \u00e9s gondolkod\u00e1sunkat a technol\u00f3gia, a kapitalizmus, \u00e9s a hatalom jelenlegi konstell\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a j\u00f6v\u0151nkr\u0151l? Milyen szerepe van ebben az eg\u00e9szben gyakran haszn\u00e1lt fogalmainknak? T\u00e9gy egy k\u00e9pzeletbeli s\u00e9t\u00e1t velem a legjelent\u0151sebb kort\u00e1rs gondolkod\u00f3k t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
\u201cA kr\u00edzis [\u200bkriszisz]\u200b eredetileg egy orvosi fogalom, ami a hippokat\u00e9szi korpuszban azt a pillanatot jel\u00f6lte, amikor az orvos meg\u00e1llap\u00edtotta a p\u00e1ciensr\u0151l, hogy t\u00fal\u00e9li-e a betegs\u00e9get. A teol\u00f3gusok \u00e1tvett\u00e9k a fogalmat, hogy az utols\u00f3 \u00edt\u00e9letet jel\u00f6lj\u00e9k meg vele, mely a v\u00e9gs\u0151 napon fog bek\u00f6vetkezni. Ha megfigyelj\u00fck azt a kiv\u00e9teles \u00e1llapotot, amelyben \u00e9l\u00fcnk, azt kell mondanunk, hogy az orvostudom\u00e1ny vall\u00e1sa a kapitalizmus \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t a v\u00e9gid\u0151 kereszt\u00e9ny gondolat\u00e1val, az \u200beszkhatonnal \u200bkapcsolja \u00f6ssze, melyben a v\u00e9gs\u0151 d\u00f6nt\u00e9s mindig folyamatban van, melyben a v\u00e9g az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s sz\u00fcntelen sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val csap\u00f3dik \u00e9s t\u00e1gul ki, an\u00e9lk\u00fcl hogy egyszer \u00e9s mindenkorra megoldan\u00e1 azt. Olyan vil\u00e1g vall\u00e1sa ez, mely b\u00e1r \u00e9rzi, hogy itt a v\u00e9g, m\u00e9g sincs abban a helyzetben, mint a hippokrat\u00e9szi orvos, hogy eld\u00f6ntse: a vil\u00e1g fennmarad-e vagy elpusztul.\u201d<\/em><\/p>\r\n Ezeket a mondatok Giorgio Agambent\u0151l sz\u00e1rmaznak, m\u00e9gpedig \u2018Az orvostudom\u00e1ny mint vall\u00e1s\u2019[1]<\/sup><\/a> c\u00edm\u0171 provokat\u00edv essz\u00e9j\u00e9b\u0151l, amely a covid-j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n sz\u00fcletett[2]<\/sup><\/a>. Ahogy \u0151 fogalmaz, a \u201ev\u00e1ls\u00e1g\u201d fogalma egykor hasznos volt, de mostanra be\u00e9p\u00fclt a korm\u00e1nyozhat\u00f3s\u00e1g (govermentality) sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ba. Hozz\u00e1teszem, hogy a menedzserializmus \u00e1ltudom\u00e1nyos nyelvezet\u00e9ben \u00e9vtizedek \u00f3ta haszn\u00e1lj\u00e1k a felel\u0151ss\u00e9g elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s seg\u00edt\u0151 k\u00e9zk\u00e9nt a kezelhetetlen kezel\u00e9s\u00e9ben, t\u00f6rt\u00e9nelmileg n\u00e9zve az 1973-as olajv\u00e1ls\u00e1g \u00f3ta. Boltanski \u00e9s Chiapello szerz\u0151p\u00e1rost\u00f3l tudjuk[3]<\/sup><\/a>, hogy a kapitalizmusnak nevezett adapt\u00edv rendszerben az olyan szavak, mint a kr\u00edzis, csak az \u00e1tmeneti diszfunkci\u00f3 f\u00e1zisainak kifejez\u00e9sei, amelyeket t\u00f6bbnyire valami m\u00e9g alattomosabb \u00e9s el\u0151rehaladottabb strukt\u00fara k\u00f6vet. Emiatt komoly k\u00e9ts\u00e9geim vannak afel\u0151l, hogy a v\u00e1ls\u00e1g sz\u00f3t le\u00edr\u00f3 fogalomk\u00e9nt haszn\u00e1ljuk arra a helyzetre, amelyben jelenleg \u00e9l\u00fcnk. A puszt\u00edt\u00e1s \u00e9s a szorong\u00e1s feler\u0151s\u00f6d\u00e9se a k\u00e9s\u0151 modern kapitalizmus racionaliz\u00e1lt, folyamatos \u00e9s v\u00e9gtelen extraktci\u00f3ra \u00e9p\u00fcl\u0151 logik\u00e1j\u00e1nak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Teh\u00e1t egy \u00f6npuszt\u00edt\u00f3 logik\u00e1n alapul\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s anyagi folyamat k\u00e9sei szakasz\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk. Hogyha nem csak a gazdas\u00e1gi mutat\u00f3kat, hanem a nagy k\u00e9pet n\u00e9zz\u00fck, az eg\u00e9sz sokkal ink\u00e1bb \u00fagy n\u00e9z ki, mint egy egyir\u00e1ny\u00fa folyamat, nem pedig mint egy olyan rendszer, amely ugyan instabil, azonban egyens\u00falyra t\u00f6rekszik.<\/p>\r\n Nem hiszek abban, hogy a szavak \u00f6nmagukban megv\u00e1ltoztathatj\u00e1k a vil\u00e1got, de \u00fagy gondolom, hogy a fogalmak alapvet\u0151en alak\u00edtj\u00e1k a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1ggal kapcsolatos n\u00e9z\u0151pontunkat \u00e9s mag\u00e1t a tudatunkat is. Nevezhetj\u00fck ideol\u00f3gi\u00e1nak ak\u00e1r, vagy egyszer\u0171en fogadjuk el, hogy bizonyos fogalmaknak van politikai tartalma (agenda), illetve hogy bizonyos politikai tartalom gyakran k\u00f6t\u0151dik meghat\u00e1rozott fogalmakhoz (\u00e9s ezek id\u0151vel ak\u00e1r v\u00e1ltozhatnak is). \u00dagy l\u00e1tom, hogy korunkban a \u201ev\u00e1ls\u00e1g\u201d fogalma az \u00faj, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb korm\u00e1nyz\u00e1si m\u00f3dokat igazolja. Az (\u00f6n)igazol\u00e1s, az indokl\u00e1s \u00e9s a legitim\u00e1ci\u00f3 kulcsfogalmak eset\u00fcnkben. Shosana Zuboff, a The Age of Surveillance Capitalism[4]<\/sup><\/a> szerz\u0151je Agamben gondolataira alapozva fogalmazta meg agg\u00e1lyait:<\/p>\r\n \u201cA kiv\u00e9teles \u00e1llapot[5]<\/strong><\/sup><\/a> kihirdet\u00e9se a politik\u00e1ban fedezetk\u00e9nt szolg\u00e1l a jog\u00e1llamis\u00e1g felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s \u00faj v\u00e9grehajt\u00f3 er\u0151k bevezet\u00e9s\u00e9hez amelyet a v\u00e1ls\u00e1g igazol.\u201d<\/em><\/p>\r\n Teh\u00e1t a \u201ev\u00e1ls\u00e1g\u201d fogalm\u00e1nak p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1ban az utols\u00f3 \u00e9s legvesz\u00e9lyesebb fordulat, az volt, hogy egy besz\u00e9daktuss\u00e1 v\u00e1lt, a kort\u00e1rs politikai fekete m\u00e1gia kedvenc var\u00e1zsig\u00e9j\u00e9v\u00e9. A v\u00e1ls\u00e1g kihirdet\u00e9se manaps\u00e1g nemcsak megszor\u00edt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9sek alapvet\u0151 legitim\u00e1ci\u00f3ja a gazdas\u00e1gban, hanem a legkiterjedtebb \u00e9s legk\u00e1rosabb t\u00e1rsadalomellenes beavatkoz\u00e1sok eset\u00e9ben is. A v\u00e1ls\u00e1got \u201eokozhatja\u201d migr\u00e1ci\u00f3[6]<\/sup><\/a>, h\u00e1bor\u00fa vagy vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny, terrorizmus vagy \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3fa, de maga a kinyilatkozat\u00e1s akt\u00edv eleme a legelnyom\u00f3bb, -tekint\u00e9lyelv\u0171bb, -zsarnokibb politikai akci\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak. Mondhatjuk \u00fagy is, hogy a v\u00e1ls\u00e1g kihirdet\u00e9se az \u00f6njel\u00f6lt, sokszor aljas sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa \u201cmegment\u0151ket\u201d id\u00e9zi a politika ar\u00e9n\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\r\n Hatalom, technol\u00f3gia, megfigyel\u00e9s<\/strong><\/p>\r\n Mi\u00f3ta Michel Foucault felforgatta a hatalomr\u00f3l alkotott gondolkod\u00e1sunkat[7]<\/sup><\/a>, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 nyilv\u00e1nval\u00f3 az \u00e9rtelmis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a hatalmat egy sz\u00e9tsz\u00f3rt \u00e9s kiterjedt appar\u00e1tuson kereszt\u00fcl gyakorolj\u00e1k, amelyben a megfigyel\u00e9snek kiemelked\u0151 szerepe van. Ez\u00e9rt hangs\u00falyozza Zuboff, hogy nem egyszer\u0171en \u201edigit\u00e1lis kapitalizmusban\u201d, hanem a \u201efel\u00fcgyeleti kapitalizmusban\u201d \u00e9l\u00fcnk, ami azt jelenti, hogy a kort\u00e1rs kommunik\u00e1ci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1ban a hatalom a megfigyel\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vsz\u00e1zados gyakorlat\u00e1n alapul. A megfigyel\u00e9s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak leg\u00fajabbkelet\u0171 fejlem\u00e9nyeivel kapcsolatban Zuboff kiemelte a \u201efel\u00fcgyeleti kiv\u00e9teless\u00e9g\u201d (surveillance exceptionalism) fogalm\u00e1t, amelyet 2001-hez kapcsolt, a New York-i World Trade Center elleni h\u00edrhedt terrort\u00e1mad\u00e1s d\u00e1tum\u00e1hoz. Ez egy sorsford\u00edt\u00f3 m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 volt, hiszen egy nagy l\u00f6k\u00e9st adott a CIA \u00e9s a Google egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez, \u00edgy a fel\u00fcgyeleti kapitalist\u00e1k (surveillance capitalists) \u00e9s a titkosszolg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6tti elk\u00f6telezett sz\u00f6vets\u00e9g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez. Hab\u00e1r akkor m\u00e9g csak gyerek voltam, kifejezettem eml\u00e9kszem, \u00e9s azt gondolom sokan eml\u00e9keznek a Bush-korszak \u00fagynevezett \u201eterrorizmus elleni h\u00e1bor\u00faj\u00e1ra\u201d. A propaganda, a h\u00e1bor\u00fa, a rasszizmus \u00e9s a paranoia l\u00e9gk\u00f6r\u00e9re, a szigor\u00edtott biztons\u00e1gi l\u00e9p\u00e9sek bevezet\u00e9s\u00e9re az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n, a botr\u00e1nyos \u00e9s k\u00e9s\u0151bb leleplezett politikai hazugs\u00e1gokra \u00e9s titkokra, valamint a \u201ekiv\u00e9teles \u00e1llapot\u201d politik\u00e1ja[8]<\/sup><\/a> \u00e1ltal legitim\u00e1lt egy\u00e9b int\u00e9zked\u00e9sekre amelyek m\u00e9ly, sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u00e9s hosszan tart\u00f3 hat\u00e1st gyakoroltak a nemzetk\u00f6zi politik\u00e1ra, s\u0151t a priv\u00e1tabb \u00e9s lok\u00e1lisabb t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegekre is szinte minden\u00fctt a bolyg\u00f3n. Szem\u00e9lyes meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy 2020-as COVID-19 vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n bevezetett kiv\u00e9teles \u00e1llapot sok szempontb\u00f3l nagyon hasonl\u00f3 volt, legink\u00e1bb az\u00e9rt, mert glob\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3 glob\u00e1lis esem\u00e9nyr\u0151l volt sz\u00f3. A digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k alkalmaz\u00e1sa a lakoss\u00e1g megfigyel\u00e9s\u00e9ben a \u201etrack and trace\u201d alkalmaz\u00e1sokt\u00f3l a tekint\u00e9lyelv\u0171 \u00e9s priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1t s\u00falyosan s\u00e9rt\u0151 int\u00e9zked\u00e9sekig, al\u00e1t\u00e1masztja azt a perspekt\u00edv\u00e1t, hogy ezt az esem\u00e9nyt a fel\u00fcgyeleti kiv\u00e9teless\u00e9g k\u00f6vetkez\u0151 szintj\u00e9nek tekints\u00fck, amely nem csak az internet h\u00e1l\u00f3zata, hanem a test\u00fcnkh\u00f6z k\u00f6t\u0151d\u0151 mobil digit\u00e1lis technol\u00f3gia tett lehet\u0151v\u00e9, amely az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben egy l\u00e1tsz\u00f3lag esszenci\u00e1lis \u00e9letform\u00e1nkk\u00e1 v\u00e1lt. De milyen politikai sz\u00e1nd\u00e9kok, ideol\u00f3gi\u00e1k, ipari \u00e9rdekek fedezhet\u0151k fel e fejlem\u00e9nyek m\u00f6g\u00f6tt?<\/p>\r\n Legyen ak\u00e1r t\u00e1rsadalomtud\u00f3s, ak\u00e1r m\u0171v\u00e9sz az ember, n\u00e9ha \u00e9rdemes b\u00edzni saj\u00e1t intu\u00edci\u00f3j\u00e1ban, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lni l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tenni a l\u00e1thatatlant. B\u00e1rmit is \u00e9rt\u00fcnk mi vagy vezet\u0151ink a v\u00e1ls\u00e1g fogalma alatt, egyre jobban l\u00e1that\u00f3, hogy a t\u00e1rsadalmi \u00e9s technol\u00f3giai jelens\u00e9gek a t\u00e1rsadalmi kontrollnak egy \u00fajfajta rendje fel\u00e9 konverg\u00e1lnak. A tudom\u00e1ny \u00e9s a technol\u00f3gia egyre szorosabb \u00e9s veszedelmesebb \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sa ez a t\u0151k\u00e9vel, amely politikai hatalomm\u00e1 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl, \u00e9s amelyet a m\u00e9di\u00e1ba behatol\u00f3 \u00e9s azt \u00e1tsz\u00f6v\u0151 propaganda-appar\u00e1tus t\u00e1mogat. Ez\u00e9rt t\u0171nt annyira apokaliptikusnak a COVID-helyzet, \u00e9s ez bizony\u00edtja a botr\u00e1nyosan kezelt vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n r\u00e1nk maradt jelens\u00e9g, a \u201etudom\u00e1ny v\u00e1ls\u00e1ga\u201d elemz\u00e9s\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1t. Ezek tekinthet\u0151k \u00e9vtizedek \u00f3ta tart\u00f3 folyamatok betet\u0151z\u00e9seinek mivel \u201eaz \u00e9lettudom\u00e1nyok politik\u00e1j\u00e1t \u2013 mag\u00e1t az \u00e9let politik\u00e1j\u00e1t \u2013 azok alak\u00edtott\u00e1k, akik ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k az emberi, technikai \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi er\u0151forr\u00e1sokat\u201d <\/em>\u2013 ahogy erre Nikolas Rose r\u00e1mutatott[9]<\/sup><\/a>. A biohatalom \u00f6sszeolvadt a cs\u00facstechnol\u00f3gi\u00e1kkal, amelyek \u00e1talak\u00edtott\u00e1k vagy kifejezetten felsz\u00e1molt\u00e1k az \u00e9l\u0151 testekkel kapcsolatos mor\u00e1lis \u00e9s etikai korl\u00e1tok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t. Ism\u00e9t Rose-t id\u00e9zve: \u201eA klasszikus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel a mor\u00e1lfiloz\u00f3fi\u00e1ban a nem emberi \u2013 birtokolhat\u00f3, cser\u00e9lhet\u0151, \u00e1ruv\u00e1 alak\u00edthat\u00f3 \u2013 \u00e9s<\/em> az emberi \u2013 amely nem legitim anyag az ilyen \u00e1ruv\u00e1 alak\u00edt\u00e1shoz \u2013 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r nem t\u0171nik olyan stabilnak.\u201d <\/em>\u00a0Levonva a k\u00f6vetkeztet\u00e9st ezekb\u0151l a m\u00e9g m\u00e9g mindig, illetve egyre fontosabb gondolatokb\u00f3l, a t\u00e1rsadalmak mor\u00e1lis gazdas\u00e1g\u00e1nak felforgat\u00e1sa \u00e9s \u00e1talakul\u00e1sa nem t\u00f6rt\u00e9nik ellen\u00e1ll\u00e1s \u00e9s ellenreakci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl. Amikor a nagyt\u0151ke \u00faj strat\u00e9gi\u00e1kat alkalmaz az \u00e9lethez val\u00f3 viszonyunk meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s al\u00e1rendel minket saj\u00e1t logik\u00e1j\u00e1nak, annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek, ami probl\u00e9m\u00e1kat \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gokat, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az ellen\u0151rz\u00e9s \u00faj form\u00e1it hozza felsz\u00ednre.<\/p>\r\n Viszont ahogyan J\u00f3zsef Attila mondta: \u201c\u00c9n nem \u00edgy k\u00e9pzeltem el a rendet!\u201d<\/em>[10]<\/sup><\/a> L\u00e1ssuk h\u00e1t hogyan elemzi tov\u00e1bb a helyzet\u00fcnket Zuboff:<\/p>\r\n \u201eLehet, hogy elk\u00e9pzelhet\u0151 valami olyasmi, mint \u201ca dolgok internete\u201d (internet of things – IOT) fel\u00fcgyeleti kapitalizmus n\u00e9lk\u00fcl, de lehetetlen elk\u00e9pzelni a fel\u00fcgyeleti kapitalizmust \u201ea dolgok internete\u201d-\u00e9hez hasonl\u00f3 dolog n\u00e9lk\u00fcl. Az \u201cel\u0151rejelz\u00e9si imperat\u00edvuszb\u00f3l\u201d (prediction imperative) ered\u0151 minden parancs megk\u00f6veteli ezt a mindent \u00e1that\u00f3, val\u00f3s anyagi \u201etud\u00e1s \u00e9s cselekv\u00e9s\u201d jelenl\u00e9tet. Az \u00faj appar\u00e1tus az el\u0151rejelz\u00e9si imperat\u00edvusz anyagi kifejez\u0151d\u00e9se, \u00e9s egy \u00fajfajta hatalmat k\u00e9pvisel, amelyet a bizonyoss\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 gazdas\u00e1gi k\u00e9nyszer \u00e9ltet. Ebben a t\u00e9nyben k\u00e9t vektor tal\u00e1lkozik: a minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika korai eszm\u00e9i \u00e9s a fel\u00fcgyeleti kapitalizmus gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyei. Ez a konvergencia jelzi a digit\u00e1lis infrastrukt\u00fara metamorf\u00f3zis\u00e1t egy olyan dologb\u00f3l, amivel rendelkez\u00fcnk, egy olyan dologg\u00e1, amely birtokol benn\u00fcnket.\u201d<\/em><\/p>\r\n B\u00e1r a strat\u00e9gia \u00fajnak t\u0171nik, a t\u0151ke, a technol\u00f3gia \u00e9s az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s konstell\u00e1ci\u00f3ja a modernit\u00e1s \u00f3ta vel\u00fcnk van, ez\u00e9rt nem szabad figyelmen k\u00edv\u00fcl hagynunk ezeket az komponenseket sem elemz\u00e9s\u00fcnkb\u0151l. Zuboff nagyon sz\u00f3kimond\u00f3, amikor ezt \u00edrja:<\/p>\r\n \u201eA fel\u00fcgyeleti kapitalizmus sz\u00e1mos technol\u00f3gi\u00e1t alkalmaz, de nem tehet\u00fcnk egyenl\u0151s\u00e9gjelet technol\u00f3gia \u00e9s fel\u00fcgyelet k\u00f6z\u00f6tt. Tev\u00e9kenys\u00e9ge sor\u00e1n alkalmazhat platformokat, de ezek a m\u0171veletek nem azonosak a platformokkal. Alkalmazhat g\u00e9pi intelligenci\u00e1t, de ez nem reduk\u00e1lhat\u00f3 ezekre a g\u00e9pekre. Algoritmusokat \u00e1ll\u00edt el\u0151 \u00e9s azokra t\u00e1maszkodik, de nem azonos ezekkel az algoritmusokkal. Maguk a fel\u00fcgyeleti kapitalizmus egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 gazdas\u00e1gi k\u00f6vetelm\u00e9nyei a f\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00e9 b\u00fajt b\u00e1bmesterek, akik ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a g\u00e9peket \u00e9s cselekv\u00e9sre h\u00edvj\u00e1k \u0151ket. Hogy egy m\u00e1sik metafor\u00e1t engedj\u00fcnk meg magunknak, ezek a k\u00e9nyszerek olyanok, mint a test l\u00e1gysz\u00f6vetei, amelyek b\u00e1r nem l\u00e1that\u00f3k a r\u00f6ntgenfelv\u00e9telen, de elv\u00e9gzik azt a val\u00f3di munk\u00e1t, amely az izmokat a csontokhoz k\u00f6ti. Nem mi vagyunk az els\u0151k \u00e9s egyetlenek, akik a technol\u00f3giai ill\u00fazi\u00f3 \u00e1ldozataiv\u00e1 v\u00e1lnak. Ez a t\u00e1rsadalmi gondolkod\u00e1s egyik id\u0151t\u00e1ll\u00f3 t\u00e9m\u00e1ja, olyan r\u00e9gi, mint a tr\u00f3jai fal\u00f3. Ennek ellen\u00e9re minden gener\u00e1ci\u00f3 belet\u00e9ved a fut\u00f3homokba, amikor elfelejti, hogy a technol\u00f3gia m\u00e1s \u00e9rdekek kifejez\u00e9se. A modern id\u0151kben ez a t\u0151ke \u00e9rdekeit jelenti, korunkban pedig a fel\u00fcgyeleti t\u0151ke az, amely a digit\u00e1lis k\u00f6zeget ir\u00e1ny\u00edtja, \u00e9s a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 tart\u00f3 p\u00e1ly\u00e1nkat orient\u00e1lja.\u201d<\/em><\/p>\r\n Szubjektifik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s technol\u00f3gia<\/strong><\/p>\r\n Mi teh\u00e1t a szem\u00e9lyes kapcsolatunk mindehhez emberi l\u00e9nyk\u00e9nt? De m\u00e1sk\u00e9nt is feltehetj\u00fck a k\u00e9rd\u00e9st: hogyan kapcsol\u00f3dnak a transzhumanizmus \u00e9s poszthumanizmus gyakran ism\u00e9telt olyan szlogenjei, mint az \u201eemberi hat\u00e1rainak elmos\u00f3d\u00e1sa<\/em>\u201d a digit\u00e1lis-, \u00e9s biotechnol\u00f3gi\u00e1hoz \u00e9s mindennek a T\u0151k\u00e9hez, ami alatt kifejezetten a transznacion\u00e1lis \u00e9s globaliz\u00e1lt T\u0151k\u00e9re gondolok, a Big Techre \u00e9s a Big Pharmara?<\/p>\r\n Nikolas Rose az \u00e9vezred eleje \u00f3ta hangs\u00falyozta a t\u0151ke erej\u00e9t a szubjektifik\u00e1ci\u00f3s folyamatokban, p\u00e9ld\u00e1ul amikor ezt \u00edrta:<\/p>\r\n \u201cAz emberi l\u00e9nyek \u201efiloz\u00f3fiai st\u00e1tusza\u201d \u2013 val\u00f3j\u00e1ban az ontol\u00f3gi\u00e1ja \u2013 olyan d\u00f6nt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n form\u00e1l\u00f3dik \u00e1t, amelyeket v\u00e1llalkoz\u00f3k hoznak, m\u00e9gpedig az alapj\u00e1n, hogy hov\u00e1 fektess\u00e9k be t\u0151k\u00e9j\u00fcket, \u00e9s hogy az orvosbiol\u00f3giai kutat\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s mely ir\u00e1nyvonalait folytass\u00e1k.\u201d<\/em><\/p>\r\n \u00c9pp emiatt pedig korunk legnagyobb, legnehezebb \u00e9s legk\u00e9nyelmetlenebb k\u00e9rd\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 tartozik, hogy ez a kapitalista \u00e9rdek \u00e1ltal vez\u00e9relt technol\u00f3giai appar\u00e1tus hogyan form\u00e1lja szubjektivit\u00e1sunkat, teh\u00e1t hogyan befoly\u00e1solja viszonyunkat \u00f6nmagunkhoz, v\u00e1gyainkhoz \u00e9s d\u00f6nt\u00e9seinkhez vagy ahhoz, amit az identit\u00e1sunk alatt \u00e9rt\u00fck? Ez pedig visszavezet minket a hatalom \u00e9s a szubjektifik\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez, amelyet a fent eml\u00edtett Foucault konceptualiz\u00e1lt[11]<\/sup><\/a>. Amit ma l\u00e1tunk, hogy az \u00e9n \u00e9s a piac k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok fokozatosan elmos\u00f3dnak az invaz\u00edv \u00e9s minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 meggy\u0151z\u0151 appar\u00e1tus m\u00e9diumainak eszk\u00f6zeivel, amelyek viselked\u00e9s\u00fcnket m\u00f3dos\u00edt\u00f3 manipul\u00e1ci\u00f3i[12]<\/sup><\/a> \u2013 \u00e9s ezen a ponton hozz\u00e1 kell tennem a k\u00e9miai jelleg\u0171 beavatkoz\u00e1sokat is[13]<\/sup><\/a> \u2013 k\u00f6zvetlen\u00fcl az \u00e9n\u00fcnkre ir\u00e1nyulnak.<\/p>\r\n Sajnos egyel\u0151re nem l\u00e1tom a fenti t\u00e1rsadalmi folyamatok reflekt\u00edv, m\u00e9ly \u00e9s radik\u00e1lis kritik\u00e1j\u00e1t \u00e9s ezeknek a neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9seknek a felvet\u00e9s\u00e9s\u00e9t sem a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet f\u0151\u00e1ram\u00e1ban. Ez ut\u00f3bbi a \u201et\u00fck\u00f6r\u201d szerep\u00e9t t\u00f6lti be, amely csak visszat\u00fckr\u00f6z, nem elemez \u00e9s nem kritiz\u00e1l. Azt is l\u00e1tom, hogy az er\u0151s\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalmi kontroll, nyom\u00e1s \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3 manipul\u00e1ci\u00f3 ellen\u00e9re a filoz\u00f3fusok t\u00f6bbs\u00e9ge affirmat\u00edvan viszonyul mindehhez, ha nem egyenesen lelkesedik, \u00e9s meghajol a technol\u00f3giai appar\u00e1tus ereje el\u0151tt, amelynek sz\u00edve a t\u0151ke ritmus\u00e1ra dobog, ha nem \u00e9ppens\u00e9ggel egy vele. Kev\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kot l\u00e1tok a szemben\u00e9z\u00e9sre, azon hatalmi viszonyok manipulat\u00edv jelleg\u00e9nek a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re \u00e9s kontextusba helyez\u00e9s\u00e9re, amelyekbe ez a technol\u00f3giai kult\u00fara be\u00e1gyaz\u00f3dik. \u00c1m a t\u00e9t m\u00e9g soha nem volt ilyen nagy. Ek\u00f6zben az \u00e9let\u00fcnket bizonyos tekintetben megk\u00f6nny\u00edt\u0151, lehet\u0151s\u00e9geinket m\u00e9rs\u00e9kelten \u00e1talak\u00edt\u00f3, \u00fagynevezett halad\u00e1snak sz\u00e1mos biopolitikai k\u00f6vetkezm\u00e9nye is van.<\/p>\r\n Az engedelmess\u00e9g kulcsfontoss\u00e1g\u00fa \u00f6sszetev\u0151i a tud\u00e1s \u00e9s a val\u00f3di v\u00e1laszt\u00e1sok hi\u00e1nya, ami \u00e9lesen korl\u00e1tozza az auton\u00f3mi\u00e1t. Manaps\u00e1g \u00fagy t\u0171nik, hogy az \u00e9rtelmis\u00e9g elfogadta, hogy nincs es\u00e9ly a folyamatban l\u00e9v\u0151 technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak elt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re. Zuboff szerint az intellektu\u00e1lis kritikai appar\u00e1tusunk koloniz\u00e1l\u00e1sa sz\u00e1nd\u00e9kos, \u00e9s ezt \u201einevitabilizmusnak\u201d (inevitabilism) nevezte, amely az elker\u00fclhetetlens\u00e9gben val\u00f3 hitet jelenti[14]<\/sup><\/a>. Szerinte az elker\u00fclhetetlens\u00e9g fogalma az er\u0151teljes gazdas\u00e1gi beavatkoz\u00e1sok tr\u00f3jai falova, egyszerre ideol\u00f3gia \u00e9s marketingstrat\u00e9gia az anyagi vil\u00e1g agressz\u00edv gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. L\u00e9nyegi eleme, hogy c\u00e9ljai \u00e9rdek\u00e9ben torz\u00edt\u00f3 retorik\u00e1t alkalmaz, arra a t\u00e9ves el\u0151feltev\u00e9sre alapozva, hogy a technol\u00f3giai halad\u00e1s p\u00e1ly\u00e1ja elker\u00fclhetetlen. \u00cdgy szedi sz\u00e9t a jelens\u00e9get Zuboff:<\/p>\r\n \u201eA technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, mint elker\u00fclhetetlen hat\u00e1ssal \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3 auton\u00f3m er\u0151r\u0151l alkotott k\u00e9p \u00e9vsz\u00e1zadokon kereszt\u00fcl arra t\u00f6rekedett, hogy elt\u00fcntesse a hatalom ujjlenyomatait \u00e9s mentes\u00edtse a felel\u0151ss\u00e9g al\u00f3l. A sz\u00f6rnyeteg tette, nem Victor Frankenstein. Azonban nem bokaperec figyeli a foglyot, hanem a b\u0171n\u00fcgyi szervek teszik ezt. Az elker\u00fclhetetlens\u00e9g minden doktr\u00edn\u00e1ja mag\u00e1ban hordozza az erk\u00f6lcsi nihilizmus fegyverr\u00e9 v\u00e1ltoztatott v\u00edrus\u00e1t, amely arra van programozva, hogy megc\u00e9lozza az emberi cselekv\u00e9st, elt\u00f6r\u00f6lje az ellen\u00e1ll\u00e1st \u00e9s a kreativit\u00e1st az emberi lehet\u0151s\u00e9gek textus\u00e1b\u00f3l. Az elker\u00fclhetetlens\u00e9g retorik\u00e1ja egy ravasz csal\u00e1s, amelynek c\u00e9lja, hogy tehetetlenn\u00e9 \u00e9s passz\u00edvv\u00e1 tegyen benn\u00fcnket azokkal a engesztelhetetlen er\u0151kkel szemben, amelyek mindig k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek a puszt\u00e1n emberivel szemben. Ez a robotiz\u00e1lt interf\u00e9sz vil\u00e1ga, ahol a technol\u00f3gi\u00e1k a maguk akarata szerint m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s elt\u00f6k\u00e9lten v\u00e9dik az hatalmat a kih\u00edv\u00e1sokt\u00f3l.\u201d<\/em><\/p>\r\n Az inevitabilizmus a modernista gondolkod\u00e1s \u00f6nbeteljes\u00edt\u0151 j\u00f3slata, napjainkban pedig a Szil\u00edcium-v\u00f6lgy ut\u00f3pizmusa. De soha ne felejts\u00fck el, hogy valaki ut\u00f3pi\u00e1ja \u00e9ppens\u00e9ggel lehet valaki m\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra diszt\u00f3pia.<\/p>\r\n Az utols\u00f3 v\u00e9d\u0151b\u00e1stya: a hat\u00e9konys\u00e1g \u00e9s fenntarthat\u00f3s\u00e1g \u2013 a modernit\u00e1s projektje<\/strong><\/p>\r\n Vesz\u00e9lyesnek tartom azt is, hogy a t\u00e1rsadalom-, politika- \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sze kritik\u00e1tlanul \u00e9s reflexi\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl \u00e1tveszi, haszn\u00e1lja \u00e9s mozg\u00e1sba hozza a k\u00e9s\u0151modernista menedzserializmus egyes fogalmait. Val\u00f3ban fenn akarjuk tartani a fenntarthatatlant \u00e9s kezelni a kezelhetetlent? T\u00e9nyleg hozz\u00e1 akarunk-e j\u00e1rulni egy t\u00e1rsadalomellenes korm\u00e1nyz\u00e1shoz, mint amilyen a \u201ek\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek korm\u00e1nyz\u00e1sa\u201d[15]<\/a> a neoliber\u00e1lis agend\u00e1ban? A v\u00e1ls\u00e1g fogalma egy t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszer \u00e1tmeneti s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9t vagy jav\u00edthat\u00f3 hib\u00e1j\u00e1t is jelentette. Ez valami, ami le\u00edrja a vil\u00e1gunkat ebben a pillanatban? T\u00e9nyleg hihet\u00fcnk ebben? \u00c9s nem hiszem, hogy a fogalom kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se el\u0151tagokkal \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eperma\u201d \u00e9s a \u201epoly\u201d \u2013 seg\u00edtene nek\u00fcnk, sem a gondolkod\u00e1sban, sem a cselekv\u00e9sben. \u00c9n er\u0151teljesen azt \u00e9rzem, hogy fullaszt\u00f3ak, \u00e9s csak tov\u00e1bb fokozz\u00e1k a szorong\u00e1st, gyakran a pszichol\u00f3giai b\u00e9nults\u00e1gig.<\/p>\r\n Ahhoz, hogy egy radik\u00e1lisabb sz\u00f3t\u00e1rat alak\u00edthassunk ki, amely radik\u00e1lisabb cselekv\u00e9seket tesz lehet\u0151v\u00e9, \u00e1t kell gondolnunk, mi a hatalom, az ellen\u0151rz\u00e9s, a szabads\u00e1g \u00e9s az auton\u00f3mia, \u00e9s meg kell \u00e9rten\u00fcnk, hogy a sarkalatos k\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bbra is az, hogy ki vagy mi gyakorolja ezeket mai vil\u00e1gunkban. B\u00e1r lehet azt mondani, hogy ez csak priorit\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9se, \u00e1m \u00e9n ezt \u00e9bers\u00e9gnek vagy tudatoss\u00e1gnak nevezn\u00e9m. A technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l \u00e9s a felhatalmaz\u00e1sr\u00f3l alkotott gondolkod\u00e1sunk modernista gy\u00f6kereinek meg\u00e9rt\u00e9se kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ahhoz, hogy \u00faj gondolkod\u00e1sm\u00f3dokat tal\u00e1ljunk, \u00e9s megszabaduljunk att\u00f3l a szerept\u0151l, amelyet \u2013 mint m\u0171v\u00e9szeknek, kultur\u00e1lis dolgoz\u00f3knak vagy teoretikusoknak \u2013 \u201chasznos\u201d t\u00e1rsadalomm\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt k\u00edn\u00e1lnak nek\u00fcnk egy olyan rendszerben, amely nyilv\u00e1nval\u00f3an nem az \u00e1ltalunk hitt erk\u00f6lcsi vagy t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9kek szerint m\u0171k\u00f6dik. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint minden \u00fat a modernit\u00e1s projektj\u00e9hez, annak \u00fajragondol\u00e1s\u00e1hoz, meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, kritik\u00e1j\u00e1hoz vezet vissza. A modern kor \u00f3ta a kifejlesztett technol\u00f3gi\u00e1k eredetileg a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s eredm\u00e9nyein alapul\u00f3 kontroll eszk\u00f6zeik\u00e9nt j\u00f6nnek l\u00e9tre, \u00e9s ez meghat\u00e1rozza m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck nem k\u00edv\u00e1nt k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit is, amelyek nem utols\u00f3sorban a hat\u00e9konys\u00e1gon alapul\u00f3 logik\u00e1jukon kereszt\u00fcl form\u00e1lj\u00e1k magukat a felhaszn\u00e1l\u00f3kat is. De a hatalom komponense mindig megtal\u00e1lhat\u00f3 az \u201ealany vagy cselekv\u0151\u201d \u00e9s a \u201ctechnol\u00f3giai vagy termel\u0151-eszk\u00f6z\u201d vagy viszony\u00e1ban is. Ahogyan erre Sik Domonkos r\u00e1mutatott:<\/p>\r\n \u201cA technol\u00f3gi\u00e1val szembeni legalapvet\u0151bb elv\u00e1r\u00e1s, hogy mag\u00e1t az eszk\u00f6zt teljes m\u00e9rt\u00e9kben kontroll\u00e1lja a haszn\u00e1l\u00f3ja, vagyis annak ne legyen saj\u00e1t akarata, minden esetben a cselekv\u0151 sz\u00e1nd\u00e9kait k\u00f6vesse. Tov\u00e1bbi elv\u00e1r\u00e1s, hogy a vil\u00e1g felett gyakorolt uralom hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9hez hozz\u00e1seg\u00edtse a szubjektumot.\u201d<\/em><\/p>\r\n \u00c9ppen ezek azok az elv\u00e1r\u00e1sok amelyeket a mesters\u00e9ges intelligencia felforgatott, mert az ember-technol\u00f3gia hibridek hat\u00e1r\u00e1llapot\u00e1nak t\u0171nik, amelyben viszont az ut\u00f3bbi v\u00e1lik uralkod\u00f3v\u00e1. Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s az er\u0151viszonyokban teh\u00e1t az igazi \u00e9s kardin\u00e1lis fordul\u00f3pont, nem pedig a \u201ehibridiz\u00e1ci\u00f3\u201d, amely a kort\u00e1rs filoz\u00f3fusoknak szint\u00e9n kedvenc var\u00e1zsig\u00e9je lett. A \u201ehibridiz\u00e1ci\u00f3\u201d egy nagyr\u00e9szt reflekt\u00e1latlan folyamat, amely az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem hajnala \u00f3ta jelen van, ha hihet\u00fcnk Latournak[16]<\/sup><\/a>. De mi\u00e9rt f\u00e9l\u00fcnk ett\u0151l a fordulatt\u00f3l, \u00e9s mit nyerhet\u00fcnk vagy vesz\u00edthet\u00fcnk \u00e1ltala?<\/p>\r\n Agamben is a modernit\u00e1sr\u00f3l \u00edr, mikor r\u00e1mutat: \u201e[…] Ha igaz, hogy az alapvet\u0151 szerkezeti probl\u00e9ma csak a t\u0171z martal\u00e9k\u00e1ul esett h\u00e1zban v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1, akkor most l\u00e1that\u00f3, hogy mi forog kock\u00e1n a Nyugat t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, amit oly kem\u00e9nyen pr\u00f3b\u00e1lt megragadni, hogy mi\u00e9rt nem siker\u00fclt neki, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl mi\u00e9rt bukott el.\u201d[17]<\/strong><\/sup><\/a><\/em> Az eg\u00e9sz probl\u00e9mak\u00f6rt sz\u00e9pen megvil\u00e1g\u00edtja Sik Domonkos szociol\u00f3gus \u201eCsak egy mesters\u00e9ges intelligencia menthet meg minket\u201d[18]<\/sup><\/a> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban. Ebben az essz\u00e9ben bemutatja, hogy ami a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1ban emberi t\u00e1rsadalmaink sz\u00e1m\u00e1ra igaz\u00e1n ijeszt\u0151, az val\u00f3j\u00e1ban a modernista gondolat sz\u00edve: a meztelen instrument\u00e1lis racionalit\u00e1s \u00e9s annak embertelens\u00e9ge, amelyet ez az entit\u00e1s tett l\u00e1that\u00f3v\u00e1 (ha nevezhetj\u00fck \u00edgy). Sik szerint ezzel a kem\u00e9ny \u00e9s nyers igazs\u00e1ggal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy megments\u00fck magunkat, \u00e9s megv\u00e1ltoztassuk a vil\u00e1got, amelyet magunk k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00edtett\u00fcnk fel. Sik a modernit\u00e1s kritik\u00e1j\u00e1nak intellektu\u00e1lis hagyom\u00e1ny\u00e1t k\u00f6veti, amikor kiemeli, hogy a totalit\u00e1rius tendenci\u00e1k a modernit\u00e1s premissz\u00e1iba \u00e1gyaz\u00f3dnak:<\/p>\r\n \u201cFontos hangs\u00falyozni, hogy e f\u00e9lelem m\u00f6g\u00f6tt specifikusan a modernit\u00e1s elhallgatott tabui \u00e1llnak. A modern ember az, aki a dolgok \u00e9rt\u00e9k\u00e9t a kontroll hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val m\u00e9ri, aki \u00e9rt\u00e9ktelennek, eldobhat\u00f3nak, megsemmis\u00edthet\u0151nek tekinti mindazt, ami nem el\u00e9g hat\u00e9kony. \u00c9s a modern ember az, aki a hat\u00e9konys\u00e1g kiz\u00e1r\u00f3lagos szempontjai szerint szervez\u0151d\u0151 technikai racionalit\u00e1s amoralit\u00e1s\u00e1t \u00e9rv\u00e9nyes\u00edti<\/a>. A gyarmatos\u00edt\u00e1s \u00e9vsz\u00e1zadai, a fajelm\u00e9leti alapon nyugv\u00f3 genoc\u00eddiumok \u00e9s a n\u00e1cizmus egyar\u00e1nt azt p\u00e9ld\u00e1zza, hogy hov\u00e1 vezethet a hat\u00e9konys\u00e1ggal azonos\u00edtott fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g abszolutiz\u00e1l\u00e1sa \u2013 igaz nem az ember-eszk\u00f6z, hanem az ember-ember viszonylat\u00e1ban.<\/em><\/p>\r\n Mindehhez r\u00e1ad\u00e1sul nincs is sz\u00fcks\u00e9g mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1ra. A modern ember ezt az elvet maga \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette a m\u00faltban, amikor a feleslegesnek min\u0151s\u00edtett embert\u00e1rsainak megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rt. \u00c9s maga \u00e9rv\u00e9nyes\u00edti a jelenben is, amikor a glob\u00e1lis egyenl\u0151tlens\u00e9gi l\u00e1ncok ment\u00e9n zajl\u00f3 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s k\u00f6zvetett mechanizmusain kereszt\u00fcl \u00fajratermeli a t\u00e1rsadalmi szenved\u00e9s <\/a>extr\u00e9m form\u00e1it. R\u00e1ad\u00e1sul nem puszt\u00e1n egyes csoportokat, hanem az emberis\u00e9g eg\u00e9sz\u00e9t vesz\u00e9lyeztetve: ahogy azt az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l elv\u00e1laszthatatlan kl\u00edmakatasztr\u00f3fa vagy \u00e9pp a nukle\u00e1ris katasztr\u00f3f\u00e1k vesz\u00e9lye jelzik, a civiliz\u00e1ci\u00f3 vagy \u00e9ppen az emberi faj kipusztul\u00e1s\u00e1hoz sincs sz\u00fcks\u00e9g AI-ra.\u201d<\/em><\/p>\r\n K\u00e9s\u0151bb \u00edgy folytatja:<\/p>\r\n \u201cAz instrument\u00e1lis racionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt kialakult mesters\u00e9ges intelligencia csak akkor jelent az emberi identit\u00e1sra vesz\u00e9lyt, ha elfogadjuk a moderniz\u00e1ci\u00f3 hat\u00e9konys\u00e1gra sz\u0171k\u00fclt mor\u00e1lis rendj\u00e9t, ha csak annyi \u00e9rtelmet tudunk adni az \u00e9letnek, hogy uraljuk a vil\u00e1got \u00e9s a m\u00e1sikat. Egy ilyen fel\u00e1ll\u00e1sban a technol\u00f3giai rendszerek \u00e9s az AI ellen sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en vesz\u00edt\u00fcnk: hiszen az el\u0151bb-ut\u00f3bb n\u00e1lunk hat\u00e9konyabban fogja uralni a vil\u00e1got \u00e9s benne minket is. Arra azonban semmi sem determin\u00e1l minket, hogy beleragadjunk a hat\u00e9konys\u00e1g amoralit\u00e1s\u00e1ba: ha tal\u00e1lunk olyan \u00e9rt\u00e9ket \u00e9s \u00e9rtelmet, ami az emberhez m\u00e9lt\u00f3 \u00e9let alapja lehet, akkor m\u00e1ris \u00e1trendez\u0151dik a k\u00e9p.\u201d<\/em><\/p>\r\n A mesters\u00e9ges intelligencia, mint a funkcion\u00e1lis-instrument\u00e1lis racionaliz\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1nak \u00faj term\u00e9ke, fel\u00e9breszti a \u201emodernit\u00e1s rossz lelkiismeret\u00e9t\u201d, \u00e9s arra k\u00e9nyszer\u00edt benn\u00fcnket, hogy \u00fajra\u00e9rt\u00e9kelj\u00fck t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9keinket. Ennek a technol\u00f3gi\u00e1nak a fent bemutatott ideol\u00f3giai alapjai is vil\u00e1goss\u00e1 teszik, hogy nem adhatjuk \u00e1t az emberis\u00e9g \u00e9s bolyg\u00f3nk sors\u00e1t ennek a f\u00e9lrenevelt teremtm\u00e9ny\u00fcnknek, \u00e9s felel\u0151ss\u00e9get kell v\u00e1llalnunk az\u00e9rt, amit alkottunk. M\u00e1sr\u00e9szt nem szabadulhatunk meg olyan k\u00f6nnyen az \u2018ember\u2019 \u00e9s az \u2018emberi\u2019 fogalm\u00e1t\u00f3l (ahogyan azt n\u00e9h\u00e1ny kort\u00e1rs gondolkod\u00f3 javasolja). Ideje eld\u00f6nteni, mit \u00e9rdemes meg\u0151rizni az emberi l\u00e9tben, m\u00e1s sz\u00f3val, mi az, ami miatt \u00e9rdemes embernek maradni? Mi k\u00f6ze ennek az eg\u00e9sznek a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ghoz vagy a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes l\u00e9tez\u00e9shez? Mivel a t\u00f6rt\u00e9nelem kerek\u00e9t nem tudjuk visszaforgatni, \u00e9s nem is szabad, ez\u00e9rt a potenci\u00e1lis strat\u00e9gia a meghalad\u00e1s avagy az \u201eel\u0151remenek\u00fcl\u00e9s \u00fatja\u201d lehet, ami azt jelenti, hogy \u00fajra fel kell fedezn\u00fcnk azokat a pozit\u00edv emberi \u00e9rt\u00e9keket, amelyeket a hat\u00e9konys\u00e1g maximaliz\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n elfelejtett\u00fcnk, valamint meg kell menteni \u00e9s helyzetbe kell hozni ezeket a tov\u00e1bbi \u201ehibridiz\u00e1ci\u00f3s\u201d folyamatok sor\u00e1n.<\/p>\r\n A mi er\u0151nk: tudatoss\u00e1g \u00e9s auton\u00f3mia <\/strong><\/p>\r\n A fentiekb\u0151l arra is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy els\u0151sorban tudatoss\u00e1gra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Minden az emberi auton\u00f3mia elleni t\u00e1mad\u00e1s a tudatoss\u00e1g elleni t\u00e1mad\u00e1ssal kezd\u0151dik, \u00e9s ez az oka annak, hogy a fel\u00fcgyeleti kapitalizmus a tudatunkat t\u00e1madja. Ezt a jelens\u00e9get Zuboff gondosan elemzi k\u00f6nyv\u00e9ben.<\/p>\r\n \u201eAz egy\u00e9ni tudatoss\u00e1g a telestimul\u00e1ci\u00f3 ellens\u00e9ge, mert a kognit\u00edv \u00e9s egzisztenci\u00e1lis er\u0151forr\u00e1sok mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9tele. Tudatoss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl nincs auton\u00f3m \u00edt\u00e9let. Sem egyet\u00e9rt\u00e9s nem l\u00e9tezhet, sem egyet nem \u00e9rt\u00e9s, sem r\u00e9szv\u00e9tel, sem visszakoz\u00e1s, sem ellen\u00e1ll\u00e1s sem egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s: ezen az \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1soknak, val\u00f3j\u00e1ban egyike sem l\u00e9tezhet tudatoss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl.\u201d<\/em><\/p>\r\n Viszont emellett hozz\u00e1 kell tenn\u00fcnk azt is, hogy amit \u00f6nkontrollnak nevez\u00fcnk, az olyan gyakorlatok \u00f6sszess\u00e9ge, amelyet az emberi szocializ\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal interioriz\u00e1lunk, teh\u00e1t ebben az \u00e9rtelemben nem f\u00fcggetlen az adott t\u00e1rsadalmat meghat\u00e1roz\u00f3 hatalmi viszonyokt\u00f3l \u00e9s m\u00e1s kultur\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1gokt\u00f3l, \u00e1m az auton\u00f3mia \u00e9s a tudatoss\u00e1ggal m\u00e9ly kapcsolata az \u00f6nuralommal szint\u00e9n kulcsfontoss\u00e1g\u00fa. Mindezen fel\u00fcl az \u00f6nrendelkez\u00e9shez \u00e9s az auton\u00f3mi\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik az is, amit a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k\u2019 parrh\u00e9szi\u00e1nak\u2019, igazmond\u00e1snak, \u2018f\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcli besz\u00e9dnek\u2019 neveztek[19]<\/sup><\/a>.<\/p>\r\n A filoz\u00f3fusok az \u201e\u00f6nuralmat\u201d, az \u201e\u00f6nrendelkez\u00e9st\u201d \u00e9s az \u201eauton\u00f3mi\u00e1t\u201d a \u201eszabad akaratk\u00e9nt\u201d \u00e9rtelmezik. Az auton\u00f3mia sz\u00f3 az \u00f3g\u00f6r\u00f6g nyelvb\u0151l sz\u00e1rmazik, \u00e9s sz\u00f3 szerint azt jelenti: \u201eaz \u00e9n \u00e1ltali szab\u00e1lyoz\u00e1s\u201d. Ez ellent\u00e9tben \u00e1ll a heteron\u00f3mi\u00e1val, ami \u201em\u00e1sok \u00e1ltali szab\u00e1lyoz\u00e1st\u201d jelent. A cselekv\u00e9si gazdas\u00e1g versenyk\u00e9pess\u00e9gre val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sb\u0151l fakad, hogy a fel\u00fcgyeleti kapitalist\u00e1knak minden rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 eszk\u00f6zt be kell vetni\u00fck az auton\u00f3m cselekv\u00e9s heteron\u00f3m cselekv\u00e9ssel val\u00f3 helyettes\u00edt\u00e9s\u00e9haz.<\/em><\/p>\r\n Zuboff hivatkozik n\u00e9h\u00e1ny kutat\u00e1sra is, amely meger\u0151s\u00edti, hogy a r\u00e1besz\u00e9l\u00e9snek val\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1s egyik legfontosabb meghat\u00e1roz\u00f3ja a megfontolts\u00e1g, ami azt jelenti, hogy aki k\u00e9pes az \u00f6nismeret seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1tgondolni cselekedeteinek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, az hajlamosabb a saj\u00e1t \u00fatj\u00e1t j\u00e1rni. A m\u00e1sik legfontosabb t\u00e9nyez\u0151 az elk\u00f6telezetts\u00e9g. Teh\u00e1t azok, akik tudatosan elk\u00f6telezettek egy cselekv\u00e9si ir\u00e1nyvonal vagy elvrendszer mellett, kev\u00e9sb\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy r\u00e1besz\u00e9lhet\u0151k olyasmire, ami s\u00e9rti ezt az elk\u00f6telezetts\u00e9get. Ha az auton\u00f3mi\u00e1t erk\u00f6lcsi elvk\u00e9nt ismerj\u00fck el, ideje feltenni a k\u00e9rd\u00e9st, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik a t\u00e1rsadalmainkban az\u00e1ltal, hogy elvesz\u00edtj\u00fck ezeket a fontos k\u00e9pess\u00e9geket. Egyfajta demoraliz\u00e1l\u00f3d\u00e1snak tekinthet\u0151, amely az intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geinket is \u00e9rinti vagy az intellektu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9geink le\u00e9p\u00fcl\u00e9se vonhatja majd maga ut\u00e1n a demoraliz\u00e1l\u00f3d\u00e1st? Zuboff r\u00e1mutat:<\/p>\r\n \u201cGazdag \u00e9s vir\u00e1gz\u00f3 szakirodalom vil\u00e1g\u00edtja meg az emberi viselked\u00e9s \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00f3 gyakorlat\u00e1nak, mint egyetemes sz\u00fcks\u00e9gletnek el\u0151zm\u00e9nyeit, felt\u00e9teleit, k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u00e9s kih\u00edv\u00e1sait. Az \u00f6nrendelkez\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g a legm\u00e9lyebb alapja sz\u00e1mos olyan viselked\u00e9snek, amelyeket olyan kulcsfontoss\u00e1g\u00fa k\u00e9pess\u00e9gekkel t\u00e1rs\u00edtunk, mint az emp\u00e1tia, az akarat, a reflexi\u00f3, a szem\u00e9lyes fejl\u0151d\u00e9s, a hiteless\u00e9g, az integrit\u00e1s, a tanul\u00e1s, a c\u00e9lok el\u00e9r\u00e9se, az impulzuskontroll, a kreativit\u00e1s \u00e9s az intim, tart\u00f3s kapcsolatok fenntart\u00e1sa.\u201d<\/em><\/p>\r\n Ez\u00e9rt is annyira besz\u00e9des \u00e9s sokat elmond a tudatoss\u00e1gunkr\u00f3l (vagy sokkal ink\u00e1bb annak hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l), ahogyan az auton\u00f3mia fogalm\u00e1t eldobtuk el az \u00e1genci\u00e1\u00e9rt (agency) \u00e9s a felhatalmaz\u00e1s (empowerment) fogalm\u00e1t lecser\u00e9lt\u00fck a trauma, az \u00e1ldozatis\u00e1g \u00e9s a sebezhet\u0151s\u00e9g gyan\u00fas \u00e9s szinte szekt\u00e1s im\u00e1dat\u00e1\u00e9rt, amely ut\u00f3bbi bizonyos \u00e9rtelemben a tehetetlens\u00e9g \u00e9s a megfoszt\u00e1s programja egy olyan korban, amelynek nagyon nagy sz\u00fcks\u00e9ge lenne az energi\u00e1nkra, az er\u0151nkre, hogy \u00e1tform\u00e1lhassa azt. Ez nem sugall eg\u00e9szs\u00e9ges kapcsolatot a hatalommal, sokkal ink\u00e1bb \u00fagy t\u0171nik, mintha megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1k lekicsinyleni \u00e9s beidom\u00edtani a benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 er\u0151t, \u00e9s persze megsz\u00e9gyen\u00edteni miatta, az\u00e9rt, hogy elvegy\u00e9k t\u0151l\u00fcnk ezt az er\u0151t, \u00e9s hogy hagyjuk, hogy uralkodjanak felett\u00fcnk. F\u00e1jdalmasan j\u00f3l ismerem ezt a strat\u00e9gi\u00e1t, mert n\u0151 vagyok. Szeretn\u00e9m hangs\u00falyozni: nem az emp\u00e1tia ellen besz\u00e9lek. Az emp\u00e1tia \u00e9s a szolidarit\u00e1s az egyik legfontosabb dolog az emberi t\u00e1rsadalomban. De ha a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket \u00e9s t\u00e1rsadalmunk k\u00f6zponti \u00e9rt\u00e9keit a szenved\u00e9s dics\u0151\u00edt\u00e9se \u00e9s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00edtj\u00fck, s\u0151t mindezt bedobjuk a figyelem\u00e9rt folytatott verseny, k\u00fczdelem k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, az puszt\u00edt\u00f3. A hatalom fontosabb ann\u00e1l, mint hogy \u00e1tengedj\u00fck, ki tudja hogy kinek. A fogalom totaliz\u00e1l\u00f3 felfog\u00e1s\u00e1nak dekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz meg kell \u00e9rten\u00fcnk, hogy a hatalom nem egyenl\u0151 a tekint\u00e9llyel vagy az er\u0151szakkal, \u00e9s \u00fajra meg kell tanulnunk k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni e fogalmak k\u00f6z\u00f6tt. Csak\u00fagy, mint a magyar nyelvben az er\u0151, a hatalom, tekint\u00e9ly \u00e9s az er\u0151szak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fogalmak, addig az angolban a \u201cpower\u201d sz\u00f3t gyakran \u00e9s reflekt\u00e1latlanul az \u201cauthority\u201d szinonim\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k. A hatalom nem puszt\u00e1n negat\u00edv, nem csak puszt\u00edt\u00e1s, hanem els\u0151sorban er\u0151, teh\u00e1t energia is, \u00e9s legf\u0151k\u00e9ppen: alkot\u00e1s, tud\u00e1s, akarat, szenved\u00e9ly, \u00e9let, auton\u00f3mia, \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben minden cselekv\u00e9s el\u0151felt\u00e9tele. Valami, amit megoszthatunk m\u00e1sokkal is, vagy el\u0151id\u00e9zhetj\u00fck benn\u00fck. Ahogy Bifo \u00edrta a Futurability[20]<\/sup><\/a>-ben:<\/p>\r\n \u201eA lehet\u0151s\u00e9g tartalom, a potencia energia, a hatalom pedig forma.\u201d<\/em><\/p>\r\n Majd \u00edgy folytatja:<\/p>\r\n \u201eA lehet\u0151s\u00e9g a vil\u00e1g jelenbeli konstit\u00faci\u00f3j\u00e1ba be\u00edrt tartalom (vagyis a lehet\u0151s\u00e9gek immanenci\u00e1ja). A lehet\u0151s\u00e9g nem egy, hanem mindig t\u00f6bbessz\u00e1m\u00fa: a vil\u00e1g jelenlegi rendszer\u00e9be bele\u00edrt lehet\u0151s\u00e9gek nem v\u00e9gtelenek, de sok van. A lehet\u0151s\u00e9g mezeje nem v\u00e9gtelen, mert a lehets\u00e9geset a jelenbe be\u00edrt lehetetlens\u00e9gek korl\u00e1tozz\u00e1k. Mindazon\u00e1ltal plur\u00e1lis, az el\u00e1gaz\u00e1sok mezeje. Amikor egy szervezet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti alternat\u00edv\u00e1val szembes\u00fcl, rezg\u00e9sbe ker\u00fcl, azt\u00e1n v\u00e1laszt\u00e1sa \u00e1ltal \u00fagy halad tov\u00e1bb, amely megfelel a benne l\u00e9v\u0151 potenci\u00e1nak.”<\/em><\/p>\r\n A potenci\u00e1t azon szubjekt\u00edv energi\u00e1nak<\/em> \u00e9rtelmezi \u201camely a lehet\u0151s\u00e9geket felvonultatja \u00e9s megval\u00f3s\u00edtja \u0151ket.<\/em> A potencia az az energia, amely a lehet\u0151s\u00e9geket aktualit\u00e1sokk\u00e1 alak\u00edtja\u201d.<\/em><\/p>\r\n A hatalmon pedig azon kiv\u00e1laszt\u00e1sokat (\u00e9s a kiz\u00e1r\u00e1sokat) \u00e9rti \u201camelyek benne foglaltatnak a jelennek mint el\u0151\u00edr\u00e1snak a szerkezet\u00e9ben: a hatalom egy lehet\u0151s\u00e9g kiv\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se a sok k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s ezzel egyidej\u0171leg sok m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g kiz\u00e1r\u00e1sa (\u00e9s l\u00e1thatatlann\u00e1 t\u00e9tele).<\/em>\u201d<\/p>\r\n R\u00f6viden, hatalomra van sz\u00fcks\u00e9ged ahhoz, hogy \u00e9lj \u00e9s harcolj, hogy seg\u00edts magadon \u00e9s hogy seg\u00edts m\u00e1sokon. Ez egy sokkal ink\u00e1bb gyakorlatias, mint egy \u201eideologikus\u201d gondolkod\u00e1sm\u00f3d, \u00e9s hasznos \u00e9rtelmez\u00e9ssel szolg\u00e1l a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai \u00e1talakul\u00e1s val\u00f3s lehet\u0151s\u00e9geihez.<\/p>\r\n Ek\u00f6zben az \u00e1gencia mint fogalom m\u00e1s, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sz\u0171kebb horizontot k\u00edn\u00e1l a kifejez\u00e9sre, a megform\u00e1l\u00e1sra \u00e9s a cselekv\u00e9sre, \u00e9s ez nem v\u00e9letlen. Ahogy David Armstrong[21]<\/sup><\/a> megjegyzi:<\/p>\r\n „A k\u00f6zgazdas\u00e1gtanban akkor alakult ki az ‘\u00e1gencia’ elm\u00e9lete, amikor felismert\u00e9k, hogy a v\u00e1llalat \u00e9s a piacok elm\u00e9let\u00e9n v\u00e9gzett alapos munka ellen\u00e9re \u00bbnincs olyan elm\u00e9let, amely megmagyar\u00e1zn\u00e1, hogy az egyes r\u00e9sztvev\u0151k egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes c\u00e9ljaikat hogyan hozz\u00e1k egyens\u00falyba, hogy ez az eredm\u00e9ny sz\u00fclessen.\u00ab Ugyanakkor a szociol\u00f3gusok azzal a probl\u00e9m\u00e1val k\u00fczd\u00f6ttek, hogy hogyan lehet az auton\u00f3m \u00e1gens cselekedeteit felt\u00e1rni egy olyan vil\u00e1gban, amelyet eddig a strukt\u00fara uralt.<\/em> Amint Lash \u00e9s Urry megjegyezte, az el\u0151z\u0151 mintegy f\u00e9l \u00e9vtized sor\u00e1n a kollekt\u00edv cselekv\u00e9s magyar\u00e1zat\u00e1ban az \u00e1gencia form\u00e1i egyre ink\u00e1bb \u00e1tvett\u00e9k a tiszt\u00e1n struktur\u00e1lis meghat\u00e1rozotts\u00e1gok hely\u00e9t\u201d.<\/em><\/p>\r\n Ez\u00e9rt tartom nagyon fontosnak azt a feladatot, hogy a hatalmat mint fogalmat visszak\u00f6vetelj\u00fck \u00e9s \u00fajrafogalmazzuk, \u00e9s hogy a tudatoss\u00e1gunkba ne csak mint valami olyasmik\u00e9nt \u00e9p\u00edts\u00fck \u00fajra bele, mint ami ellen\u00e9ben meghat\u00e1rozzuk tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnket, hanem mint olyasvalamik\u00e9nt, amivel mi is rendelkez\u00fcnk. Ahogy fentebb eml\u00edtettem, a hatalom sokkal t\u00f6bbet foglal mag\u00e1ban, mint az \u00e1gencia \u00e9s a strukt\u00fara viszonya, \u00e9s nem csup\u00e1n teret hagy, hanem sokkal t\u00f6bb teret is teremt a k\u00e9pzeletnek \u00e9s a v\u00e9letlennek. Ahogy a gyakran f\u00e9lre\u00e9rtett Foucault fogalmazott:<\/p>\r\n \u201eNem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az \u00e9let teljesen be\u00e9p\u00fclt volna az azt ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 \u00e9s adminisztr\u00e1l\u00f3 technik\u00e1kba; az \u00e9let folyamatosan kiszabadul ezekb\u0151l.\u201d [22]<\/strong><\/sup><\/a><\/em><\/p>\r\n Ez pedig azt jelenti, hogy mindig van rem\u00e9ny.<\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n A Metaforum X – Permacrises<\/em> c\u00edmet kapott konferencia els\u0151 napj\u00e1n, 2024. okt\u00f3ber 25.-\u00e9n, a Traf\u00f3 Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szetek H\u00e1z\u00e1ban angol nyelven el\u0151adott hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s magyar nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1sa.<\/span><\/p>\r\n [1]<\/span><\/sup><\/a> Giorgio Agamben:La medicina come religione, Quodlibet<\/em>, 2020 m\u00e1jus 2. https:\/\/www.quodlibet.it\/giorgio-agamben-la-medicina-come-religione<\/a> [2]<\/sup><\/a> Giorgo Agamben korunk egyik legnagyobb \u00e9l\u0151 filoz\u00f3fus, \u00e9s az els\u0151 k\u00f6z\u00e9leti gondolkod\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt, akik b\u00edr\u00e1lt\u00e1k az \u00e1llami int\u00e9zked\u00e9sek ar\u00e1nytalans\u00e1g\u00e1t a 2020-as Covid-19 vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n. Az olasz Quodlibet foly\u00f3iratban megjelent cikkeiben rendszeresen \u00edrt az \u00e1llamappar\u00e1tus t\u00falreag\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l biopolitikai szempontb\u00f3l, valamint a kiv\u00e9teles \u00e1llapot okozta sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s a beavatkoz\u00e1sok kollekt\u00edv t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis t\u00e9tjeir\u0151l is. Ezzel azonban Intellektu\u00e1lis eretnekk\u00e9 v\u00e1lt, m\u00e1s filoz\u00f3fusok er\u0151sen b\u00edr\u00e1lt\u00e1k, a m\u00e9dia nyilv\u00e1nosan t\u00e1madta, ahol el\u0151fordult az is, hogy a Holokauszt tagad\u00f3ihoz hasonl\u00edtott\u00e1k \u0151t. Ezen sorok \u00edr\u00f3ja m\u00e9g a j\u00e1rv\u00e1ny alatt ford\u00edtotta magyarra Agamben fent eml\u00edtett essz\u00e9it, \u00e9s szembes\u00fclnie kellett azzal, hogy azok publik\u00e1l\u00e1s\u00e1t ny\u00edltan politikai okok miatt visszautas\u00edtj\u00e1k bizonyos platformok. Az esem\u00e9nyek normaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n Agamben essz\u00e9i a j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9nek legfontosabb t\u00e1rsadalom-, \u00e9s politikaelm\u00e9leti elemz\u00e9seinek bizonyultak. M\u00e9g a pand\u00e9mia alatt azonban az Agamben \u00e1ltal felvetett perspekt\u00edva \u00e9s az arra \u00e9rkez\u0151 reflexi\u00f3k sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 vit\u00e1v\u00e1 tereb\u00e9lyesedtek amelybe olyan vezet\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9giek kapcsol\u00f3dtak be mint Jean-Luc Nancy \u00e9s Roberto Esposito. Ez kor\u00e1bban el\u00e9rhet\u0151 volt az interneten, de azt\u00e1n elt\u0171nt, \u00e9s Routledge 2021-ben kiadta k\u00f6nyvk\u00e9nt a k\u00f6vetkez\u0151 c\u00edmen: \u2018Fernando Castrill\u00f3n and Thomas Marchevsky (ed.) Coronavirus, Psychoanalysis, and Philosophy Conversations on Pandemics, Politics, and Society\u2019<\/a><\/u><\/span><\/p>\r\n [3]<\/sup><\/a> Luc Boltanski & \u00c8ve Chiapello: The New Spirit of Capitalism<\/em>, Verso [1999], 2007<\/span><\/p>\r\n [4]<\/sup><\/a> Shoshana Zuboff: The age of surveillance capitalism – The fight for a human future at the frontier of power<\/em>, Public Affairs, New York. 2019<\/span><\/p>\r\n [5]<\/sup><\/a> Giorgio Agamben: State of Exception<\/em>, Chicago University, Press 2005<\/span><\/p>\r\n [6]<\/sup><\/a> New Keywords Collective: Europe\/Crisis: New Keywords of \u201cthe Crisis\u201d in and of \u201cEurope\u201d<\/em>, Zone Books Near Futures Online<\/span> [7]<\/sup><\/a> Michel Foucault: Fel\u00fcgyelet \u00e9s b\u00fcntet\u00e9s<\/em>, Gondolat Kiad\u00f3 1990 [Gallimard 1975]<\/span><\/p>\r\n [8]<\/sup><\/a> Rens van Munster: The war on terrorism: When the exception becomes the rule,\u00a0 International Journal for the Semiotics of Law – Revue internationale de S\u00e9miotique juridique<\/em>, January 2004<\/span> [9]<\/sup><\/a> Nikolas Rose: The politics of life itself. In. Theory, Culture & Society<\/em>, 18(6), 1-30, 2001<\/span><\/p>\r\n [10]<\/sup><\/a> J\u00f3zsef Attila: Leveg\u0151t!<\/em> https:\/\/mek.oszk.hu\/05500\/05570\/html\/jozsef_attila0020.html<\/a><\/u><\/span><\/p>\r\n [11]<\/sup><\/a> Michel Foucault: A szubjektum makrodinamik\u00e1ja : a szubjektum \u00e9s a hatalom. (Kiss Attila) \u00a0In: Pompeji<\/em> 1-2. pp. 177-187. 1994<\/span><\/p>\r\n [12]<\/sup><\/a> Ezek nem \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k.\u00a0 A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge \u00f3ta ezek \u00e1lltak a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s \u00e9s a titkosszolg\u00e1latok f\u00f3kusz\u00e1ban. L\u00e1sd: Shoshana Zuboff: The age of surveillance capitalism<\/em> – Chapter 10 – Make them dance – What were the means of behavioral modification?<\/span><\/p>\r\n [13]<\/sup><\/a> B\u00e1sthy \u00c1gnes – Lengyel Zolt\u00e1n: Farmakol\u00f3giai biopolitik\u00e1k- a l\u00e9lek vegy\u00e9szete, Replika<\/em> \u00a02023 (129): 11\u201341.<\/span><\/p>\r\n [14]<\/sup><\/a> \u00c9rdemes \u00e9szrevenni, hogy a fogalom m\u00e1r-m\u00e1r vall\u00e1sos jelleg\u00e9t mutatja a predesztin\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1hoz val\u00f3 hasonl\u00f3s\u00e1ga.<\/span><\/p>\r\n [15]<\/a> Egy gazdas\u00e1gi okokb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beavatkoz\u00e1s el\u0151re nem l\u00e1tott negat\u00edv t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek politikai \u00e9s jogi eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 korm\u00e1nyz\u00e1sa.<\/span><\/p>\r\n [16]<\/sup><\/a> Bruno Latour: Sosem voltunk modernek<\/em>, Osiris, 1999<\/span><\/p>\r\n [17]<\/sup><\/a> Giorgio Agamben: When the House is on Fire, Quodlibet<\/em>, 5th October 2020<\/span> [18]<\/sup><\/a> Sik Domonkos: Csak egy AI menthet meg minket, szuver\u00e9n.hu<\/em>, 2023<\/span> [19]<\/sup><\/a> Michel Foucault: Az igazs\u00e1g b\u00e1tors\u00e1ga<\/em>, Atlantisz K\u00f6nyvkiad\u00f3, 2019<\/span><\/p>\r\n [20]<\/sup><\/a> Franco \u201cBifo\u201d Berardi: Futurability: The Age of Impotence and the Horizon of Possibility<\/em>, Verso Books, 2017<\/span><\/p>\r\n
\r\n
\r\n<\/u>Magyar ford\u00edt\u00e1s: https:\/\/adrot.hu\/giorgio-agamben-az-orvostudomany-mint-vallas\/<\/a>
\r\n<\/u>Giorgio Agamben: Where we are now – Epidemics as politics<\/em>, Rowman & Littlefield, Lanham,\u00a0 Boulder, New York, London, 2021<\/span><\/p>\r\n
\r\nhttps:\/\/nearfuturesonline.org\/wp-content\/uploads\/2016\/01\/New-Keywords-Collective_12.pdf<\/a><\/u><\/span><\/p>\r\n
\r\nGervin Ane, Apatinga: \u201cState of Exception\u201d: A Tool for Fighting Terrorism ,Journal of Law, Policy and Globalization<\/em>, 2017 Vol. 66 pp.2224-3240<\/span><\/p>\r\n
\r\neredeti olasz nyelv\u0171 essz\u00e9: Giorgio Agamben: Quando la casa brucia, Quodlibet<\/em>, 2020, okt\u00f3ber 5<\/span>
\r\nhttps:\/\/www.quodlibet.it\/giorgio-agamben-quando-la-casa-brucia<\/a>,
\r\n<\/u>magyar ford\u00edt\u00e1s : Amikor \u00e9g a h\u00e1z, a szem<\/em>, 2020, december 4:<\/span>
\r\nhttps:\/\/ujszem.org\/2020\/12\/04\/giorgio-agamben-amikor-eg-a-haz\/<\/a>
\r\n<\/u>Kiadva: When the House Burns Down in.Giorgio Agamben: When the House Burns Down – From the Dialect of Thought<\/em>, Seagull Books, 2022<\/span><\/p>\r\n
\r\nhttps:\/\/www.szuveren.hu\/tarsadalom\/csak-egy-ai-menthet-meg-minket<\/a><\/u><\/span><\/p>\r\n