{"id":2036770,"date":"2024-12-18T16:28:57","date_gmt":"2024-12-18T15:28:57","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2036770"},"modified":"2024-12-18T17:04:45","modified_gmt":"2024-12-18T16:04:45","slug":"a-gyuruk-ura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-gyuruk-ura\/","title":{"rendered":"A gy\u0171r\u0171k ura"},"content":{"rendered":"
\r\n

Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Evald Iljenkov filoz\u00f3fiai p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t Szt\u00e1lin hal\u00e1la ut\u00e1n kezdte a Szovjetuni\u00f3ban, az \u00fagynevezett \u201eolvad\u00e1s\u201d idej\u00e9n, amikor a szt\u00e1linizmust hivatalosan is antihumanista \u00e9s irracion\u00e1lis \u201eszem\u00e9lyi kultusznak\u201d nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. A Kommunista P\u00e1rt huszadik kongresszus\u00e1n felh\u00edv\u00e1st int\u00e9ztek az orsz\u00e1ghoz, hogy t\u00e9rjen vissza a \u201elenini norm\u00e1khoz\u201d. A pre-szt\u00e1linista 1920-as \u00e9vekhez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s egyben azt is jelentette, hogy a szt\u00e1lini b\u00fcrokratikus uralom \u00e9vtizedei ut\u00e1n visszat\u00e9rnek a forradalmi romantik\u00e1hoz, \u00e9s a nemzeti elszigetelts\u00e9g hossz\u00fa id\u0151szaka ut\u00e1n az internacionalizmushoz. A Hruscsov vezette \u00faj szovjet korm\u00e1ny elkezdett felsorakozni a nemzeti felszabad\u00edt\u00f3 mozgalmak mellett, felvette a kapcsolatot Josip Broz Tit\u00f3val \u00e9s m\u00e1s el nem k\u00f6telezett orsz\u00e1gokkal. A korszak egyik fontos esem\u00e9nye az 1957 nyar\u00e1n megrendezett Vil\u00e1gifj\u00fas\u00e1gi Tal\u00e1lkoz\u00f3 volt, amelyre \u00f6tvenk\u00e9t orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkeztek fiatalok. 1959-ben nagyszab\u00e1s\u00fa amerikai m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendeztek Oroszorsz\u00e1gban; a szovjet n\u00e9z\u0151k Rothko, Pollock, De Kooning \u00e9s m\u00e1s absztrakt expresszionista m\u0171v\u00e9szek alkot\u00e1sait l\u00e1thatt\u00e1k. Ebben az id\u0151szakban a F\u00f6ldet az eg\u00e9sz emberis\u00e9g otthonak\u00e9nt kezdt\u00e9k meg\u00e9lni; az ideol\u00f3giai megosztotts\u00e1g idej\u00e9tm\u00faltnak t\u0171nt.<\/p>\r\n

A szt\u00e1linizmust hivatalosan irracion\u00e1lisnak, kv\u00e1zi-vall\u00e1sosnak, mitikusnak, ritu\u00e1lisnak \u00e9s dogmatikusnak min\u0151s\u00edtett\u00e9k. \u00cdgy mi sem term\u00e9szetesebb, mint hogy a poszt-szt\u00e1lini orosz filoz\u00f3fia t\u00f6rekedett racionalist\u00e1v\u00e1, analitikuss\u00e1 \u00e9s tudom\u00e1nyoss\u00e1 \u2014 vagy legal\u00e1bb tudom\u00e1nyk\u00f6zeliv\u00e9 \u2014 lenni. Ha megn\u00e9zz\u00fck az olvad\u00e1s korszak\u00e1ban a szovjet filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1s legjelent\u0151sebb k\u00e9pvisel\u0151inek list\u00e1j\u00e1t \u2014 Merab Mamardasvili, Alekszandr Zinovjev, Evald Iljenkov \u00e9s Georgij Scsedrovickij \u2014, mindannyian gondolkod\u00e1sr\u00f3l, racion\u00e1lis elemz\u00e9sr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos halad\u00e1sr\u00f3l \u00edrtak. Mindannyian hittek a racion\u00e1lis filoz\u00f3fia egyetemess\u00e9g\u00e9ben, amelynek eredete az eur\u00f3pai Felvil\u00e1gosod\u00e1sban keresend\u0151. \u00c9s mindannyian hajlamosak voltak az eg\u00e9sz emberis\u00e9g nev\u00e9ben besz\u00e9lni. E poszt-szt\u00e1lini szovjet filoz\u00f3fusok k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1ly\u00e1ja nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ir\u00e1nyt vett, m\u00e9g ha meg is \u0151riztek n\u00e9mi csal\u00e1di hasonl\u00f3s\u00e1got (Familien\u00e4hnlichkeit<\/em>), hogy Wittgenstein szav\u00e1val \u00e9ljek. Jelen sz\u00f6vegben nem ezekre a p\u00e1ly\u00e1kra fogok \u00f6sszpontos\u00edtani; Iljenkov munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak eg\u00e9sz\u00e9vel sem foglalkozom. Ehelyett \u201eA szellem kozmol\u00f3gi\u00e1ja<\/em>\u201d c\u00edm\u0171, az 1950-es \u00e9vekben \u00edrt korai sz\u00f6veg\u00e9re koncentr\u00e1lok.<\/p>\r\n

A sz\u00f6veg elej\u00e9n Iljenkov kijelenti, hogy az emberi gondolkod\u00e1s az anyagfejl\u0151d\u00e9s meghaladhatatlan hat\u00e1ra. Elveti a szellem fels\u0151bbrend\u0171 form\u00e1inak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, legyen sz\u00f3 Istenr\u0151l vagy Vil\u00e1gszellemr\u0151l. \u00cdgy \u00edr:<\/p>\r\n

\r\n

\u201eEz\u00e9rt a gondolkod\u00e1s a vil\u00e1gegyetem fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb term\u00e9ke. Benne, a gondolkod\u00f3 agy sz\u00fclet\u00e9s\u00e9ben, az egyetemes anyag olyan fokra jut, amely „f\u00f6l\u00f6tt” minden tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g kimer\u00fcl \u2014 a mozg\u00e1sform\u00e1k bonyolult szervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9ben. Ezut\u00e1n az \u00fat m\u00e1r csak \u201elefel\u00e9\u201d vezethet, e szervez\u0151d\u00e9s felboml\u00e1s\u00e1nak \u00fatj\u00e1n \u2014 szellemi le\u00e9p\u00fcl\u00e9s eset\u00e9n egy tiszt\u00e1n biol\u00f3giai-fiziol\u00f3giai szintre, vagy az agy fiziol\u00f3giai hal\u00e1la eset\u00e9n m\u00e9g tov\u00e1bb, az egyszer\u0171 k\u00e9mi\u00e1ra.\u201d [1]<\/a><\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

Iljenkov hozz\u00e1teszi, hogy csak akkor gyakorolhatunk igazi filoz\u00f3fi\u00e1t, ha hissz\u00fck, hogy az emberi agy a gondolkod\u00e1s lehet\u0151 legmagasabb rend\u0171 szerve, k\u00fcl\u00f6nben \u201ebe kellett volna ismern\u00fcnk, hogy m\u00e9g l\u00e9tezik egy bizonyos \u00bbvalami\u00ab a term\u00e9szet felett \u00e9s a gondolkod\u00e1s felett, \u00e9s ez a \u00bbvalami\u00ab term\u00e9szetfeletti bonyolults\u00e1g\u00e1n\u00e1l fogva alapvet\u0151en megismerhetetlen \u00e9s a gondolkod\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra felfoghatatlan\u201d. [2]<\/a> Iljenkov szerint egy ilyen beismer\u00e9s csak szkepticizmushoz \u00e9s agnoszticizmushoz vezethet.<\/p>\r\n

Els\u0151 pillant\u00e1sra Iljenkov egyet\u00e9rt a szovjet marxizmus f\u0151 elv\u00e9vel: semmi sem \u00e1ll a term\u00e9szet felett, \u00e9s az emberi agy a term\u00e9szet dialektikus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek term\u00e9ke. A szovjet filoz\u00f3fia rendszer\u00e9ben a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmust a dialektikus materializmus r\u00e9sz\u00e9nek tekintett\u00e9k. M\u00e1s sz\u00f3val, az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem kozmikus folyamatokba \u00edr\u00f3dott, amelyeket dialektikusnak fogtak fel. A f\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a szovjet marxizmus \u00e9s a nyugatinak nevezhet\u0151 marxizmus k\u00f6z\u00f6tt \u00e9ppen a dialektikus materializmus \u2014 avagy a term\u00e9szet dialektik\u00e1ja \u2014 st\u00e1tus\u00e1ban rejlik. Ezt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get t\u00e1rgyalja Alexandre Koj\u00e8ve \u2014 egy m\u00e1sik orosz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa hegeli\u00e1nus \u2014 a Sophia: Philo-sophia i phenomenologia<\/em> (1939-40) c\u00edm\u0171 kiadatlan k\u00e9zirat\u00e1ban.<\/p>\r\n

Koj\u00e8ve azt \u00edrja a Sophi\u00e1<\/em>ban, hogy a term\u00e9szet hagyom\u00e1nyos felfog\u00e1sa m\u00e1gikus volt, ahol a m\u00e1gia azon hiten alapult, hogy a dolgokat lehets\u00e9ges m\u00e1s dolgokk\u00e1 alak\u00edtani. Ebben az \u00e9rtelemben a m\u00e1gia a dialektika, a dialektika pedig m\u00e1gikus. A m\u00e1gikus folyamatok dialektikus folyamatok, mivel a tagad\u00e1s hatalma m\u0171k\u00f6dteti \u0151ket: tagadj\u00e1k a dolgok kor\u00e1bbi \u00e1llapotait, \u00e9s m\u00e1s \u00e1llapotokk\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t \u0151ket. Az ember term\u00e9szetfelfog\u00e1s\u00e1t hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t a m\u00e1gikus gondolkod\u00e1s uralta. Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fusok voltak az els\u0151k, akik fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az azonoss\u00e1g elv\u00e9t, amely kiz\u00e1rta a lehet\u0151s\u00e9get, hogy egy dologb\u00f3l egy m\u00e1sik legyen \u2014 mint p\u00e9ld\u00e1ul \u00f3lomb\u00f3l arany. A g\u00f6r\u00f6g\u00f6k t\u00e9ved\u00e9se Koj\u00e8ve szerint az volt, hogy az azonoss\u00e1g elv\u00e9t kiterjesztett\u00e9k az emberre. Az azonoss\u00e1g elve a term\u00e9szetre vonatkoz\u00f3an helyes, de miut\u00e1n az ember nem r\u00e9sze a term\u00e9szetnek, \u00edgy \u00e1talak\u00edthatja saj\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9t, hogy valami m\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ljon, mint ami. Ebben az \u00e9rtelemben Hegel dialektik\u00e1ja visszat\u00e9r\u00e9s a m\u00e1gi\u00e1hoz, de olyan visszat\u00e9r\u00e9s, amely csak az emberekre \u00e1ll.<\/p>\r\n

Koj\u00e8ve teh\u00e1t Hegel Fenomenol\u00f3gi\u00e1<\/em>j\u00e1t m\u00e1gikus sze\u00e1nszk\u00e9nt olvassa. Hegel m\u00e1gikus gondolkod\u00e1s\u00e1nak eredet\u00e9t a h\u00e9ber teol\u00f3gi\u00e1ban l\u00e1tja, amely minden m\u00e1gi\u00e1t Isten (t\u00e1voll\u00e9v\u0151) alakj\u00e1ban \u00f6sszpontos\u00edtott. Koj\u00e8ve szerint az \u00f3kori h\u00e9berek az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6k filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val ellent\u00e9tes ir\u00e1nyban mozogtak. A h\u00e9ber teol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra Isten negativit\u00e1s: szabad \u00e9s teremt\u0151 szellem, m\u00e1gikus er\u0151kkel. A kereszt\u00e9nys\u00e9g megpr\u00f3b\u00e1lta egyes\u00edteni az Isten mint negativit\u00e1s h\u00e9ber felfog\u00e1s\u00e1t az Isten mint identit\u00e1s g\u00f6r\u00f6g felfog\u00e1s\u00e1val. Ez a kombin\u00e1ci\u00f3 azonban lehetetlennek bizonyult. Koj\u00e8ve ebben Lev Sesztov orosz-p\u00e1rizsi filoz\u00f3fust k\u00f6veti, aki h\u00edres m\u00f3don ragaszkodott \u201eAth\u00e9n \u00e9s Jeruzs\u00e1lem\u201d [3]<\/a> egyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek lehetetlens\u00e9g\u00e9hez. Koj\u00e8ve szerint Hegel \u00fagy fejlesztette ki antropol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, hogy a zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny istenfelfog\u00e1st \u00e1t\u00fcltette az emberre, aki ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u201em\u00e1gikus dologg\u00e1\u201d v\u00e1lt, amelyek k\u00e9pes az \u00f6n\u00e1talak\u00edt\u00e1sra. A hegeli ember a term\u00e9szett\u0151l (annak g\u00f6r\u00f6g \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben) \u00e9s Istent\u0151l (annak zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben) egyar\u00e1nt f\u00fcggetlen. \u00cdgy l\u00e9pett be teh\u00e1t a hegeli ember a marxizmus-leninizmus-szt\u00e1linizmusba, ahogy Koj\u00e8ve a szovjet filoz\u00f3fi\u00e1t nevezi. Hegel azonban hib\u00e1t k\u00f6vetett el, amikor megpr\u00f3b\u00e1lta kiterjeszteni a term\u00e9szet dialektik\u00e1j\u00e1t, ami al\u00e1\u00e1sta a szovjet dialektikus materializmust is, \u00e9s \u00edgy \u00e1rtott a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a Szovjetuni\u00f3ban.<\/p>\r\n

Koj\u00e8ve \u201eabszurdnak\u201d nevezi Hegel dialektikus term\u00e9szet- \u00e9s \u00e9letfelfog\u00e1s\u00e1t, majd \u00edgy folytatja:<\/p>\r\n

\r\n

\u201eMindez v\u00e9lem\u00e9nyem szerint t\u00e9ved\u00e9s Hegel r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Term\u00e9szetesen ehely\u00fctt nem tudom semmif\u00e9le meggy\u0151z\u0151 b\u00edr\u00e1lat\u00e1t ny\u00fajtani a hegeli filoz\u00f3fi\u00e1nak. De szeretn\u00e9m jelezni, hogy v\u00e9lem\u00e9nyem szerint a val\u00f3s\u00e1gos (metafizikai) \u00e9s \u201efenomen\u00e1lis\u201d Term\u00e9szet-dialektika csak Hegel (\u201eschellingi\u201d) k\u00e9pzelet\u00e9ben l\u00e9tezik.\u201d [4]<\/a><\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

A dialektika term\u00e9szetre val\u00f3 kiterjeszt\u00e9s\u00e9t a monizmus naiv akar\u00e1sa dikt\u00e1lja. A vil\u00e1g de facto dualista: a term\u00e9szet \u00f6nazonos \u00e9s a tudom\u00e1ny \u00e1ltal le\u00edrt, az emberis\u00e9g viszont dialektikus, vagyis m\u00e1gikus.<\/p>\r\n

A \u201eKozmol\u00f3gi\u00e1ban\u201d Iljenkov de facto megford\u00edtja a dialektikus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus k\u00f6z\u00f6tti bevett szovjet viszonyt. R\u00f6gt\u00f6n essz\u00e9je elej\u00e9n t\u00e1rgyalja a \u201evil\u00e1gegyetem h\u0151hal\u00e1l\u00e1nak\u201d hipot\u00e9zis\u00e9t: a termodinamika m\u00e1sodik t\u00f6rv\u00e9nye szerint a vil\u00e1gegyetem folytonosan vesz\u00edt energi\u00e1j\u00e1b\u00f3l, \u00e9s arra \u00edt\u00e9ltetik, hogy jeges sivatagg\u00e1 v\u00e1ljon, amelyben mindenfajta \u00e9let ellehetetlen\u00fcl. A vil\u00e1gegyetem kezdeti form\u00e1ja egy szuperforr\u00f3 anyag- \u00e9s energiafelh\u0151, de v\u00e9get \u00e9rni energia n\u00e9lk\u00fcli, alaktalan, hideg anyagk\u00e9nt fog. Egy ilyen kil\u00e1t\u00e1s Iljenkov sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhatatlan, mert nem-dialektikuss\u00e1 teszi a term\u00e9szetet. Ha a term\u00e9szet szingul\u00e1ris esem\u00e9ny, amelynek van kezdete \u00e9s v\u00e9ge, akkor hi\u00e1nyzik bel\u0151le minden sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g, bele\u00e9rtve a dialektika t\u00f6rv\u00e9nyei \u00e1ltal dikt\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9get is. A term\u00e9szet v\u00e9letlenszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik. Az igazi filoz\u00f3fia, sugallja, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gekkel \u00e9s nem v\u00e9letlenekkel foglalkozik. Ez\u00e9rt egy ilyen t\u00e1vlat csup\u00e1n szkepticizmushoz \u00e9s agnoszticizmushoz vezet \u2014 ami Iljenkov sz\u00e1m\u00e1ra elfogadhatatlan. Ahhoz, hogy egy folyamat dialektikuss\u00e1 v\u00e1ljon, v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa k\u00f6r\u00f6n kell v\u00e9gigmennie. Egy k\u00f6r nem el\u00e9g.<\/p>\r\n

De amikor a term\u00e9szet l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek egy ciklusa v\u00e9get \u00e9r, hogyan lehets\u00e9ges el\u0151id\u00e9zni a fordulatot \u00e9s elind\u00edtani egy \u00faj ciklust? Iljenkov az essz\u00e9t ennek a k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9snek szenteli. A v\u00e1lasza a k\u00f6vetkez\u0151: A j\u00f6v\u0151ben az emberis\u00e9g elegend\u0151 tud\u00e1sra tesz szert \u00e9s elegend\u0151 energi\u00e1t halmoz fel ahhoz, hogy ne csak a F\u00f6ldet, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetemet felrobbantsa. Amikor ez a robban\u00e1s bek\u00f6vetkezik, a vil\u00e1gegyetem ism\u00e9t forr\u00f3 energiafelh\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s a kozmikus folyamat \u00fajraindul. Ez a kozmikus folyamat elker\u00fclhetetlen\u00fcl az emberhez hasonl\u00f3 gondolkod\u00f3 l\u00e9nyek \u00fajb\u00f3li megjelen\u00e9s\u00e9hez fog vezetni. Iljenkov itt teljes m\u00e9rt\u00e9kben a dialektikus materializmus felt\u00e9telezett t\u00f6rv\u00e9nyeire t\u00e1maszkodik. \u00dagy v\u00e9li, hogy ezek a t\u00f6rv\u00e9nyek nem fognak megv\u00e1ltozni, \u00e9s az \u00faj vil\u00e1gegyetem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a dialektikus m\u00e1gi\u00e1nak ugyanazt a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t fogja k\u00f6vetni, amelyet Koj\u00e8ve t\u00e1rgyalt.<\/p>\r\n

\u00cdgy az ember sz\u00e1m\u00e1ra a f\u0151 probl\u00e9ma nem az, hogy kozmoszt \u00e9p\u00edtsen \u2014 hiszen a term\u00e9szet ezt mag\u00e1t\u00f3l is megteszi \u2014, hanem az eredeti k\u00e1oszhoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s. Azzal, hogy Iljenkov \u00edgy fogja fel az emberi kreativit\u00e1s legf\u0151bb c\u00e9lj\u00e1t, az orosz avantg\u00e1rd forradalmi projektjeihez kapcsol\u00f3dik. A Gy\u0151zelem a Nap felett<\/em> c\u00edm\u0171 opera cselekm\u00e9nye, amelyet Hlebnyikov, Kricsenyik, Malevics \u00e9s Matyusin \u00edrt 1913-ban, el\u00e9g bizony\u00edt\u00e9k erre. Az opera n\u00e9gy f\u0151szerepl\u0151je saj\u00e1t kez\u0171leg fogja el a Napot, \u00e9s megalap\u00edtja a k\u00e1osz uralm\u00e1t. Iljenkov a maga r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a technik\u00e1ra t\u00e1maszkodik. D\u00f6nt\u0151, hogy Iljenkov a technol\u00f3gi\u00e1t nem termel\u00e9si m\u00f3dk\u00e9nt, hanem a tagad\u00e1s, a puszt\u00edt\u00e1s erejek\u00e9nt \u00e9rtelmezi, amely olyan hatalmas, mint a Biblia Istene vagy a hegeli Abszol\u00fat Szellem. A technol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az ember k\u00e9pess\u00e9 v\u00e1lik arra, hogy ne csak saj\u00e1t term\u00e9szet\u00e9t tagadja, hanem hogy elpuszt\u00edtsa a term\u00e9szetet mint olyat. A term\u00e9szet csak az\u00e1ltal v\u00e1lik val\u00f3ban dialektikuss\u00e1, hogy a technol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel bevezetik az abszol\u00fat tagad\u00e1st a term\u00e9szeti folyamatokba. A technol\u00f3gia puszt\u00edt\u00f3 erej\u00e9vel felfegyverzett emberis\u00e9g elkezdi Isten mint a tagad\u00e1s apokalipszishez vezet\u0151 hatalma szerep\u00e9t j\u00e1tszani. Ez azt jelenti, hogy a term\u00e9szet dialektik\u00e1ja lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik ugyan, de csak a term\u00e9szetnek az emberi t\u00f6rt\u00e9nelembe mint a technika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be val\u00f3 integr\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n. \u00cdgy a dialektikus materializmus \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmus helyet cser\u00e9l. A term\u00e9szet dialektikuss\u00e1 v\u00e1lik, mert mind\u00f6ssze egy mozzanat a \u201egondolkod\u00f3 l\u00e9nyek\u201d \u2014 ahogy Iljenkov az embert nevezi \u2014 dialektikus t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, ahhoz, hogy kollekt\u00edv \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vessenek el, \u00e9s az \u00faj \u00e9s megfiatal\u00edtott vil\u00e1gegyetem nev\u00e9ben elpuszt\u00edts\u00e1k a r\u00e9gi vil\u00e1gegyetemet, a gondolkod\u00f3 l\u00e9nyeknek ki kell fejleszteni\u00fck a tagad\u00e1s hatalm\u00e1t, amelyr\u0151l hagyom\u00e1nyosan \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy csak Isten vagy az istenek saj\u00e1tja. Sok kort\u00e1rs\u00e1hoz hasonl\u00f3an Iljenkov is az atombomba kifejleszt\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tta a bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t annak, hogy ez a hatalom nemcsak lehets\u00e9ges, de el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gben van. A hatalom \u00faj \u00e9rz\u00e9s\u00e9t, amelyet az emberis\u00e9g a bomb\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megtapasztalt, j\u00f3l jellemzi G\u00fcnther Anders 1956-ban \u00edrt Antiqiertheit des Menschen<\/em> (Az ember elavul\u00e1sa) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben: \u201eHa a mai ember tudat\u00e1ban van b\u00e1rmi, amit abszol\u00fatnak vagy v\u00e9gtelennek ismer el, akkor az nem Isten hatalma \u00e9s nem a term\u00e9szet hatalma, hanem a mi saj\u00e1t hatalmunk… Mivel hatalmunkban \u00e1ll megsemmis\u00edteni egym\u00e1st, mi vagyunk az Apokalipszis Urai… A v\u00e9gtelen mi vagyunk.” [5]<\/a><\/p>\r\n

A bomba kifejleszt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1ltal\u00e1ban \u2014 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, amikor Iljenkov meg\u00edrta az essz\u00e9j\u00e9t \u2014 mor\u00e1lis szempontok alapj\u00e1n gondolkodtak. B\u00e1nk\u00f3dtak rajta, hogy a tudom\u00e1nyos \u00e9sz olyan g\u00e9pezetet hozott l\u00e9tre, amely k\u00e9pes elpuszt\u00edtani az emberis\u00e9get, ahelyett, hogy az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3 b\u00e9k\u00e9s jav\u00edtgat\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6zeit hozta volna l\u00e9tre. Iljenkov igazi hegeli\u00e1nusnak mutatkozott azzal, hogy a bomba negat\u00edv, puszt\u00edt\u00f3 erej\u00e9t nemcsak az emberis\u00e9g, hanem a kozmosz mint olyan megjav\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6zek\u00e9nt hirdette. A gondolkod\u00f3 szellemet a nukle\u00e1ris robban\u00e1ssal feleltette meg. Essz\u00e9je eg\u00e9sz terjedelm\u00e9ben Iljenkov \u00fagy utal, k\u00f6zvetlen\u00fcl vagy k\u00f6zvetve, az atomenergi\u00e1ra \u00e9s annak puszt\u00edt\u00f3 potenci\u00e1lj\u00e1ra, mint a gondolkod\u00e1s legmagasabb szint\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1ra. Hadd id\u00e9zzem hosszabban, hogyan \u00edrja le Iljenkov az ember alkotta kozmikus robban\u00e1st:<\/p>\r\n

\r\n

Egyszer\u0171bben fogalmazva, a gondolat sz\u00fcks\u00e9ges k\u00f6zvet\u00edt\u0151 l\u00e1ncszemnek bizonyul, mert csak annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9 az egyetemes anyag t\u0171z \u00e1ltali \u201emegfiatal\u00edt\u00e1sa\u201d; ez bizonyul a k\u00f6zvetlen \u201ehathat\u00f3s oknak\u201d, amely a l\u00e1ncolatos mozg\u00e1s v\u00e9gtelen tartal\u00e9kainak azonnali aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezet, hasonl\u00f3an ahhoz, ahogyan jelenleg l\u00e1ncreakci\u00f3t ind\u00edt el, mesters\u00e9gesen megsemmis\u00edtve a radioakt\u00edv anyag magj\u00e1nak kis mennyis\u00e9g\u00e9t. Ebben az adott esetben a folyamat, \u00fagy t\u0171nik, szint\u00e9n \u201el\u00e1ncszer\u0171\u201d form\u00e1t \u00f6lt, vagyis reakci\u00f3 lesz, amely spir\u00e1lszer\u0171en \u00f6nmag\u00e1t reproduk\u00e1lja; olyan reakci\u00f3, amely a maga saj\u00e1tos p\u00e1ly\u00e1ja ment\u00e9n megteremti saj\u00e1t \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9tel\u00e9t a maga (minden pillanatban) t\u00e1gul\u00f3 l\u00e9pt\u00e9k\u00e9ben. Csak ebben az adott esetben a l\u00e1ncreakci\u00f3 nem a radioakt\u00edv anyag mesters\u00e9gesen felhalmozott tartal\u00e9kain kereszt\u00fcl terjed, hanem a Vil\u00e1gegyetem term\u00e9szetesen felhalmozott, az egyetemes t\u00e9rben a \u201eh\u0151hal\u00e1l” \u00e1llapot\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 mozg\u00e1startal\u00e9kain kereszt\u00fcl. Egyszer\u0171bben fogalmazva, ez az aktus egy kolossz\u00e1lis, l\u00e1ncolat jelleg\u0171 kozmikus robban\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban materializ\u00e1l\u00f3dik, \u00e9s az anyag, amelyb\u0151l (a kritikus t\u00f6meg) az elemi strukt\u00far\u00e1k totalit\u00e1sak\u00e9nt keletkezik, kil\u00f6k\u0151d\u00e9sek \u00fatj\u00e1n sz\u00e9tter\u00fcl az eg\u00e9sz egyetemes t\u00e9rben. A mai fizika szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u0171nik elk\u00e9pzelhetetlennek. [6]<\/a><\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

M\u00e1s sz\u00f3val, a l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1gegyetemet teljesen eg\u00e9sz\u00e9ben atombomb\u00e1v\u00e1 kell \u00e1talak\u00edtani, majd felrobbantani, hogy csak egy radioakt\u00edv felh\u0151 maradjon ut\u00e1na, amely egy \u00faj vil\u00e1gegyetemm\u00e9 form\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\r\n

Iljenkov szerint az emberis\u00e9gnek nem szabad passz\u00edvan v\u00e1rnia a pillanatra, amikor gy\u00f6ng\u00e9n \u00e9s leverten elpusztul egy fagyos \u00e9s alaktalan anyagba \u00e1tfordult vil\u00e1gegyetemben. Az embereknek ehelyett \u00f6ngyilkoss\u00e1got kellene elk\u00f6vetni\u00fck, hagyva, hogy az eg\u00e9sz vil\u00e1gegyetemmel egy\u00fctt felrobbanjanak. Ha m\u00e1r v\u00e1laszthatnak, hogy passz\u00edvan v\u00e1rj\u00e1k a hal\u00e1lt, vagy akt\u00edvan, \u00e9leterej\u00fck cs\u00facs\u00e1n tal\u00e1lkoznak vele, h\u00e1t a kollekt\u00edv \u00f6ngyilkoss\u00e1got kell v\u00e1lasztaniuk, amely visszafiatal\u00edtja a vil\u00e1gegyetemet. M\u00e9g ha Iljenkov sz\u00e1m\u00e1ra az ember els\u0151sorban \u201egondolkod\u00f3 l\u00e9ny\u201d is, az ilyen a megfogalmaz\u00e1sokb\u00f3l nem lehet nem kihallani nietzschei felhangokat. Megjegyezve, hogy az \u201eutols\u00f3 emberek\u201d nem lenn\u00e9nek k\u00e9pesek kollekt\u00edv \u00f6ngyilkoss\u00e1got elk\u00f6vetni, Iljenkov \u00edgy \u00edr: \u201eVal\u00f3ban, ebben az esetben a gondolat olyasminek bizonyul, mint a pen\u00e9sz egy kih\u0171l\u0151 bolyg\u00f3n, olyasminek, mint az anyag szenilis betegs\u00e9ge, \u00e9s bizonyosan nem a teremt\u00e9s legmagasabb vir\u00e1ga, nem az egyetemes vil\u00e1gfejl\u0151d\u00e9s legmagasabb term\u00e9ke.\u201d [7]<\/a> Ilyenkov azonban, Nietzsch\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en, nem v\u00e1rja el, hogy az emberek, az \u00e9letenergia valamilyen emberfeletti robban\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, t\u00e1ncol\u00f3 csillagot sz\u00fcljenek. Ehelyett, a marxista hagyom\u00e1nyon bel\u00fcl maradva, rem\u00e9nyeit a technol\u00f3gi\u00e1ba veti.<\/p>\r\n

Itt egy k\u00e9rd\u00e9sbe \u00fctk\u00f6z\u00fcnk: Lehets\u00e9ges-e, hogy az emberek m\u00e9gis ink\u00e1bb a lass\u00fa hal\u00e1lt v\u00e1lassz\u00e1k a hidegben, mint a nukle\u00e1ris robban\u00e1s hozta azonnali hal\u00e1lt? Ebben az esetben a term\u00e9szet szingul\u00e1ris, v\u00e9letlenszer\u0171 esem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lna; az igazi filoz\u00f3fia ellehetetlenedne; \u00e9s eluralkodna a szkepticizmus \u00e9s az agnoszticizmus. Hogyan lehet ezt megakad\u00e1lyozni? Ez egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9shez vezet: Egy\u00e1ltal\u00e1n, mi k\u00e9sztetheti az eg\u00e9sz emberis\u00e9get arra, hogy \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vessen el? Iljenkovnak van r\u00e1 v\u00e1lasza:<\/p>\r\n

\r\n

\u201eAz ember, a gondolkod\u00f3 szellem, visszaadja r\u00e9gi ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1t a term\u00e9szetnek. Valamikor, ifj\u00fa kor\u00e1ban, a term\u00e9szet sz\u00fclte a gondolkod\u00f3 szellemet. Most viszont a gondolkod\u00f3 szellem, saj\u00e1t l\u00e9te \u00e1r\u00e1n, \u201eh\u0151hal\u00e1lt halva\u201d, visszaadja az anyaterm\u00e9szetnek az \u00faj, izz\u00f3 ifj\u00fas\u00e1got \u2014 amely \u00e1llapot\u00e1ban az ism\u00e9t k\u00e9pes elind\u00edtani kolossz\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9si ciklusokat, amelyek valamikor, a t\u00e9r \u00e9s id\u0151 egy m\u00e1sik pontj\u00e1n, a kih\u0171l\u0151 magb\u00f3l ism\u00e9t egy \u00faj gondolkod\u00f3 agy, egy \u00faj gondolkod\u00f3 szellem keletkez\u00e9s\u00e9hez vezetnek majd.\u201d [8]<\/a><\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

Az emberis\u00e9g m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga att\u00f3l f\u00fcgg, hogy teljes\u00edti-e erk\u00f6lcsi k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t, rendezve \u201er\u00e9gi ad\u00f3ss\u00e1g\u00e1t a term\u00e9szet fel\u00e9\u201d. Az ad\u00f3ss\u00e1g fogalm\u00e1nak hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete van. Sokf\u00e9le n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l t\u00e1rgyalhat\u00f3, de itt azt k\u00f6vetem, ahogyan Koj\u00e8ve t\u00e1rgyalja a Sophi\u00e1<\/em>ban, ahol a hegeli dialektik\u00e1t Marcel Mauss szimbolikus gazdas\u00e1g\u00e1val veti \u00f6ssze. [9]<\/a> Ez a gazdas\u00e1g az aj\u00e1nd\u00e9kok cser\u00e9j\u00e9n alapul, egy olyan gyakorlaton, amely t\u00f6rt\u00e9netileg megel\u0151zi a piacgazdas\u00e1g kialakul\u00e1s\u00e1t. Mauss azonban azt \u00e1ll\u00edtja, hogy az aj\u00e1nd\u00e9kcsere m\u00e9g mindig jelen van, s\u0151t, a modern mindennapi \u00e9letben ez uralja a t\u00e1rsadalmi interakci\u00f3kat. M\u00e9g mindig cser\u00e9l\u00fcnk aj\u00e1nd\u00e9kokat. \u00c9s ha elfogadunk egy aj\u00e1nd\u00e9kot, \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy f\u00fcgg\u00fcnk az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00f3t\u00f3l. M\u00e1s sz\u00f3val, aj\u00e1nd\u00e9kot adni annyit tesz, hogy hatalmat szerz\u00fcnk az aj\u00e1nd\u00e9kot kap\u00f3 felett. Ha a piacgazdas\u00e1g keret\u00e9ben a p\u00e9nzvesztes\u00e9g egyszer\u0171en vesztes\u00e9g, a szimbolikus \u2014 vagy Mauss szerint az \u00e1ltal\u00e1nos \u2014 gazdas\u00e1g keret\u00e9ben a tudatosan gyakorolt p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9rt\u00e9kveszt\u00e9s szimbolikus \u00e9rt\u00e9kszerz\u00e9shez vezet. Itt a gazdas\u00e1gi alany \u00e1ltal v\u00e9grehajtott tagad\u00e1s, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00f6ntagad\u00e1s, az alany szimbolikus \u00e9rt\u00e9k\u00e9t n\u00f6veli. Ez\u00e9rt van, hogy az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s egyben er\u0151szakos aktus. Mauss a k\u00f6vetkez\u0151 p\u00e9ld\u00e1t hozza: ha valaki megh\u00edv vacsor\u00e1ra, az arra k\u00f6telez, hogy visszah\u00edvd. Ahogy Mauss helyesen eml\u00edti, n\u00e9met\u00fcl ezt \u00fagy mondj\u00e1k, \u201erevansot venni\u201d (sich zu revanchieren<\/em>). [10]<\/a> Ez megmutatja, hogy a szimbolikus csere egyfajta h\u00e1bor\u00fa: az aj\u00e1nd\u00e9k t\u00e1mad\u00e1s, az aj\u00e1nd\u00e9k viszonz\u00e1sa pedig ellent\u00e1mad\u00e1s.<\/p>\r\n

Ha az emberi t\u00e1rsadalom keret\u00e9ben a szimbolikus csere k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s marad is, ugyanakkor \u00f6ltheti a teljes, egyoldal\u00fa \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s form\u00e1j\u00e1t is. A szimbolikus cser\u00e9nek ezt a form\u00e1j\u00e1t \u201epotlatch<\/em>nak\u201d nevezik. A sz\u00f3 az \u00e9szak-amerikai \u0151slakosok nyelv\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. Egy olyan verseng\u00e9s neve, amelynek sor\u00e1n az egyes t\u00f6rzsek a saj\u00e1t tulajdonukat puszt\u00edtj\u00e1k. Az a t\u00f6rzs kapja a k\u00f6vetkez\u0151 potlatchig a legmagasabb rangot a korm\u00e1nyzati rendszerben, amelyik t\u00f6bb saj\u00e1t tulajdon\u00e1t puszt\u00edtja el, mint a t\u00f6bbiek. Mauss az \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s \u0151rj\u00f6ng\u00e9s\u00e9r\u0151l, m\u00e1mor\u00e1r\u00f3l \u00edr, ugyanakkor hangs\u00falyozza az \u00f6n\u00e9rdek szerep\u00e9t a folyamatban:<\/p>\r\n

\r\n

\u201eA vagyon szertelen fogyaszt\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a potlachban, mindig t\u00falz\u00f3 \u00e9s gyakran puszt\u00e1n rombol\u00f3 m\u00f3don, amikor is hossz\u00fa ideig t\u00e1rolt javakat egyszerre eladom\u00e1nyoznak vagy megsemmis\u00edtenek, a pazarl\u00f3 k\u00f6ltekez\u00e9s \u00e9s gyermeki t\u00e9kozl\u00e1s l\u00e1tszat\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6nzi ezeknek az int\u00e9zm\u00e9nyeknek. Nemcsak \u00e9rt\u00e9kes javakat dobnak ki, \u00e9s \u00e9lelmiszereket fogyasztanak m\u00e9rt\u00e9ktelen\u00fcl, de \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3 puszt\u00edt\u00e1s is zajlik \u2014 r\u00e9zp\u00e9nzeket dob\u00e1lnak a tengerbe vagy z\u00faznak \u00f6ssze. \u00c1m ez a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s \u00e9s g\u00e1tjavesztett fogyaszt\u00e1s, a vagyonnak ez az elherd\u00e1l\u00e1sa \u00e9s puszt\u00edt\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ezekben a potlatch-t\u00e1rsadalmakban, t\u00e1volr\u00f3l sem \u00e9rdekmentes. A vazallusok \u00e9s a f\u0151n\u00f6k\u00f6k, a vazallusok \u00e9s a csatl\u00f3saik k\u00f6z\u00f6tt a hierarchia ezeknek az aj\u00e1nd\u00e9koknak a r\u00e9v\u00e9n alakul ki. Adni annyit tesz, mint megmutatni a fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9get, megmutatni, hogy t\u00f6bbek \u00e9s magasabb rend\u0171ek, azaz magiszterek<\/em> vagyunk. Elfogadni an\u00e9lk\u00fcl, hogy t\u00f6bbet adn\u00e1nk vagy fizetn\u00e9nk vissza, azzal j\u00e1r, hogy a sorsunk az al\u00e1rendelts\u00e9g, hogy f\u00fcgg\u00e9sbe ker\u00fcl\u00fcnk \u00e9s beh\u00f3dolunk, azaz miniszterek<\/em> lesz\u00fcnk.\u201d [11]<\/a><\/p>\r\n<\/blockquote>\r\n

A potlatch eset\u00e9ben az emberek az \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s\u00e9rt versengenek. Visszaadj\u00e1k azt, ami elad\u00f3s\u00edtotta \u0151ket, ami miatt tartoznak. De vajon kinek tartoznak? Mauss sugallja a v\u00e1laszt: a term\u00e9szetnek. K\u00e9s\u0151bb Georges Bataille eg\u00e9sz filoz\u00f3fiai diskurzus\u00e1t a potlatch fogalma k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00edtette. Azt nevezz\u00fck tehets\u00e9gesnek, akit a term\u00e9szet valamilyen k\u00fcl\u00f6nleges \u201eadotts\u00e1ggal” ruh\u00e1zott fel. Az \u00fagynevezett po\u00e8te maudit<\/em> vagy artiste maudit<\/em> (\u201eel\u00e1tkozott k\u00f6lt\u0151, m\u0171v\u00e9sz”) k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek \u00e9rzi, hogy visszaadja a term\u00e9szetnek ezt az aj\u00e1nd\u00e9kot: hogy elpuszt\u00edtsa az\u00e9rt, hogy ne h\u00fazhasson hasznot bel\u0151le. De mi\u00e9rt ez a k\u00f6telezetts\u00e9g? Mert a term\u00e9szet aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t elfogadni annyit tesz, hogy a rabszolg\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lunk. Bataille szerint az ember a szuverenit\u00e1st keresve utas\u00edtja vissza a term\u00e9szet aj\u00e1nd\u00e9kait. Ebben az \u00e9rtelemben minden embernek k\u00f6teless\u00e9ge t\u00f6nkretenni az \u00e9let\u00e9t, visszaadni az \u00e9let aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, \u00e9s szuver\u00e9nn\u00e9 v\u00e1lni. Persze Bataille szuverenit\u00e1s alatt f\u00fcggetlens\u00e9get \u00e9rtett. Nem gondolt arra a lehet\u0151s\u00e9gre, hogy a term\u00e9szet hasznot h\u00fazna a visszaadott aj\u00e1nd\u00e9kb\u00f3l. Ilyenkov azonban pontosan ezt mondja. Iljenkov az emberis\u00e9get a term\u00e9szet f\u00f6l\u00f6tt val\u00f3di hatalommal rendelkez\u0151 magiszterr\u00e9, a term\u00e9szetet pedig miniszterr\u00e9 teszi, mivel az emberis\u00e9g k\u00e9pess\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edttatott arra, hogy a term\u00e9szetet visszavezesse fejl\u0151d\u00e9se nullpontj\u00e1ra.<\/p>\r\n

Az emberis\u00e9g kollekt\u00edv \u00f6ngyilkoss\u00e1g\u00e1ban annak erk\u00f6lcsi k\u00f6teless\u00e9ge teljesedik be, hogy az \u00e9letet visszaadjuk a term\u00e9szetnek. \u00d6nk\u00e9ntes hal\u00e1l\u00e1val az emberis\u00e9g \u00fajra megfiatal\u00edtja saj\u00e1t anyj\u00e1t (az anyaterm\u00e9szetet). Ez eddig rendben is volna. De ez a d\u00f6nt\u00e9s a term\u00e9szet eg\u00e9sz dialektik\u00e1j\u00e1t az emberis\u00e9g erk\u00f6lcsi d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t\u0151l teszi f\u00fcgg\u0151v\u00e9, att\u00f3l, hogy k\u00e9sz-e teljes\u00edteni a term\u00e9szettel val\u00f3 szimbolikus cser\u00e9ben v\u00e1llalt k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t. \u00c9s ne feledj\u00fck, hogy Iljenkov szerint a dialektikus folyamatnak nem lehet se kezdete, se v\u00e9ge; v\u00e9gtelen\u00fcl k\u00f6rk\u00f6r\u00f6snek kell lennie. Egy ilyen v\u00e9gtelen k\u00f6rforg\u00e1s felt\u00e9telezi, hogy minden kozmikus peri\u00f3dus v\u00e9g\u00e9n minden emberis\u00e9g meghozza a d\u00f6nt\u00e9st, hogy felrobbantsa mag\u00e1t, \u00e9s \u00edgy a vil\u00e1gegyetem egy \u00faj kozmikus peri\u00f3dust kezdhessen. A dialektikus materializmus itt nem puszt\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nelmi materializmusba \u00edr\u00f3dik bele, hanem a vil\u00e1gegyetem \u00e9s az emberis\u00e9g, a term\u00e9szet \u00e9s a szellem k\u00f6z\u00f6tti szimbolikus cser\u00e9be.<\/p>\r\n

Iljenkov kozmol\u00f3gi\u00e1ja nagyon k\u00f6zel \u00e1ll sz\u00e1mos indiai kozmol\u00f3gi\u00e1hoz, amelyek szerint az egyetemes \u00e9let ciklikus: minden vil\u00e1gegyetem v\u00e9ge egy \u00faj kezdet, \u00e9s minden vil\u00e1gegyetem kezdete annak v\u00e9ge. Minden (a hinduizmusban \u201ekalpa<\/em>\u201d n\u00e9ven ismert) kozmikus id\u0151szak v\u00e9g\u00e9n a megl\u00e9v\u0151 vil\u00e1gegyetem t\u0171z \u00e1ltal megsemmis\u00fcl, \u00e9s megsz\u00fcletik a k\u00f6vetkez\u0151 vil\u00e1gegyetem. Ezt a pusztul\u00e1st a hindu eszkatol\u00f3gi\u00e1ban \u201ePralay\u00e1<\/em>nak\u201d nevezik. Egyes indiai hagyom\u00e1nyokban a Pralaya a tud\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik, de term\u00e9szetesen az Atman \u00e9s Brahman [12]<\/a> k\u00f6z\u00f6tti meg nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s tud\u00e1sa az, ami a szellem felszabadul\u00e1s\u00e1hoz vezet.<\/p>\r\n

A Pralaya a dharma<\/em>, vagyis a \u201eminden dolgok \u00fatja\u201d szab\u00e1lyozta kozmikus folyamat egy mozzanata. A hindu filoz\u00f3fia persze a dharma k\u00f6vet\u00e9s\u00e9re sz\u00f3l\u00edtja fel az embereket. De a dharm\u00e1t k\u00f6vetni nem ugyanaz, mint a dharm\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtani, vagy a dharm\u00e1nak dikt\u00e1lni, vagy a dharma ur\u00e1nak lenni. A hegeli Abszol\u00fat Szellemhez hasonl\u00f3an a dharma f\u00fcggetlen az emberi akaratt\u00f3l. A dharma egy bizonyos etik\u00e1t \u00edr el\u0151 az emberi l\u00e9nyeknek, de amennyiben a vil\u00e1gegyetem sors\u00e1t szab\u00e1lyozza, a mi etikai d\u00f6nt\u00e9seinkt\u0151l f\u00fcggetlen.<\/p>\r\n

Iljenkov kozmol\u00f3gi\u00e1ja bizonyos \u00e9rtelemben k\u00f6zel \u00e1ll a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9gi \u00e9s a XX. sz\u00e1zad eleji orosz kozmist\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tan\u00edt\u00e1saihoz. Az egyetlen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az, hogy a kozmist\u00e1k tan\u00edt\u00e1sai arra sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k fel az emberis\u00e9get, hogy technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel val\u00f3s\u00edtsa meg a halhatatlans\u00e1g kereszt\u00e9ny \u00edg\u00e9ret\u00e9t, m\u00edg Iljenkov arra sz\u00f3l\u00edtja fel az emberis\u00e9get, hogy technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel val\u00f3s\u00edtsa meg a vil\u00e1gegyetem indiai t\u00edpus\u00fa, kozmikus t\u0171z \u00e1ltali megfiatal\u00edt\u00e1s\u00e1t. Mindezekben az esetekben a vil\u00e1gegyetem l\u00e9tez\u00e9se az emberis\u00e9g etikai d\u00f6nt\u00e9seit\u0151l f\u00fcgg. \u00c9s nemcsak a jelenben \u00e9l\u0151 emberis\u00e9g\u00e9t\u0151l, hanem a m\u00falt emberis\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s a j\u00f6v\u0151 emberis\u00e9g\u00e9t\u0151l is. M\u00e9g ha minden egyes vil\u00e1gegyetem dialektikus t\u00f6rv\u00e9nyek szerint l\u00e9tezik \u00e9s fejl\u0151dik is, az egyik vil\u00e1gegyetemr\u0151l a m\u00e1sikra val\u00f3 \u00e1tmenet a \u201egondolkod\u00f3 l\u00e9nyek\u201d akaratlagos cselekedetek\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nik, akik ezt az cselekedetet vagy v\u00e9grehajtj\u00e1k, vagy nem hajtj\u00e1k v\u00e9gre. \u00cdgy a vil\u00e1gegyetem l\u00e9te, \u00e9s ami m\u00e9g fontosabb, az igazi dialektikus filoz\u00f3fia lehet\u0151s\u00e9ge emberek etikai d\u00f6nt\u00e9seit\u0151l van f\u00fcgg\u0151v\u00e9 t\u00e9ve. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ez az oka, hogy Iljenkov k\u00e9s\u0151bbi filoz\u00f3fiai p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n az etika olyan k\u00f6zponti szerepet kapott a gondolkod\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

A ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: e<\/span> –<\/span> flux<\/span> Journal<\/em> Issue #148<\/a>, 2024.<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Evald Iljenkov, \u201cCosmology of the Spirit,\u201d ford. Giuliano Vivaldi,\u00a0Stasis<\/em>\u00a05, no. 2 (2017).<\/p>\r\n

[2]<\/a> Iljenkov, i.m.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Lev Sesztov, Athens and Jerusalem<\/em>, ford. Bernard Martin (Ohio University Press, 2016).<\/p>\r\n

[4]<\/a> Alexander Koj\u00e8ve,\u00a0Introduction to the Reading of Hegel<\/em>, ford. James H. Nichols, Jr. (Cornell University Press, 1969), 217.<\/p>\r\n

[5]<\/a> G\u00fcnther Anders,\u00a0Antiqiertheit des Menschen<\/em>\u00a0(C. H. Beck, 1956), techn. ford. Groys.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Iljenkov, i.m.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Iljenkov i.m.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Iljenkov, i.m.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Marcel Mauss,\u00a0The Gift: Forms and Functions of Exchange in Archaic Societies<\/em>, 1966.
\r\nhttps:\/\/monoskop.org\/images\/a\/ae\/Mauss_Marcel_The_Gift_The_Form_and_Functions_of_Exchange_in_Archaic_Societies_1966.pdf<\/a><\/p>\r\n

[10]<\/a> Groys itt az angol \u201etake revenge\u201d (\u201eel\u00e9gt\u00e9telt venni\u201d, \u201ebossz\u00fat \u00e1llni\u201d) t\u00fck\u00f6rford\u00edt\u00e1st haszn\u00e1lja. A n\u00e9met kifejez\u00e9s bevett kontextu\u00e1lis magyar ford\u00edt\u00e1sa: \u201esz\u00edvess\u00e9get viszonozni\u201d. (A ford.<\/em>)<\/p>\r\n

[11]<\/a> Mauss, The Gift<\/em>, i.m. 72.<\/p>\r\n

[12]<\/a> Atman az individu\u00e1lis \u00e9n, Brahman az univerzum isteni l\u00e9nyege, a v\u00e9gs\u0151 val\u00f3s\u00e1g (A ford.<\/em>)<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   Evald Iljenkov filoz\u00f3fiai p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t Szt\u00e1lin hal\u00e1la ut\u00e1n kezdte a Szovjetuni\u00f3ban, az \u00fagynevezett \u201eolvad\u00e1s\u201d idej\u00e9n, amikor a szt\u00e1linizmust hivatalosan is antihumanista \u00e9s irracion\u00e1lis \u201eszem\u00e9lyi kultusznak\u201d nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. A Kommunista P\u00e1rt huszadik kongresszus\u00e1n felh\u00edv\u00e1st int\u00e9ztek az orsz\u00e1ghoz, hogy t\u00e9rjen vissza a \u201elenini norm\u00e1khoz\u201d. A pre-szt\u00e1linista 1920-as \u00e9vekhez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s egyben azt […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2036773,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2036770","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2036770","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2036770"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2036770\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2036794,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2036770\/revisions\/2036794"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2036773"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2036770"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2036770"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2036770"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}