{"id":2038309,"date":"2025-03-03T23:33:10","date_gmt":"2025-03-03T22:33:10","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2038309"},"modified":"2025-04-13T17:39:20","modified_gmt":"2025-04-13T16:39:20","slug":"a-klasszikus-muveszettortenet-alternativai-a-nyolcvanas-evekben-avagy-a-posztmodern-avantgard-talalkozasa-a-neofolklorisztikus-szepmuveszettel-a-magyar-muveszeti-mezoben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-klasszikus-muveszettortenet-alternativai-a-nyolcvanas-evekben-avagy-a-posztmodern-avantgard-talalkozasa-a-neofolklorisztikus-szepmuveszettel-a-magyar-muveszeti-mezoben\/","title":{"rendered":"A \u201eklasszikus\u201d m\u0171v\u00e9szet(t\u00f6rt\u00e9net) alternat\u00edv\u00e1i a nyolcvanas \u00e9vekben"},"content":{"rendered":"

A posztmodern \u00e9s az avantg\u00e1rd viszonya a nyolcvanas \u00e9vekben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyik kulcsk\u00e9rd\u00e9se (volt). [1]<\/a> Val\u00f3j\u00e1ban a kulcsk\u00e9rd\u00e9s egy meglehet\u0151sen komplex \u00e9s problematikus dichot\u00f3mia, amely arra v\u00e1r, hogy valaki egyszer v\u00e9gre rendesen dekonstru\u00e1lja, ugyanis mindk\u00e9t fogalomnak sz\u00e1mos \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s geneal\u00f3gi\u00e1ja l\u00e9tezik a filoz\u00f3fi\u00e1ban, az eszt\u00e9tik\u00e1ban, a szociol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek (\u00e9p\u00edt\u00e9szet, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, irodalom, zene, film) t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Jean-Francois Lyotard posztmodernje r\u00e1ad\u00e1sul szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben l\u00e9nyeg\u00e9ben az avantg\u00e1rd leg\u00fajabb hull\u00e1ma, amely a modernit\u00e1s politik\u00e1j\u00e1t, illetve az auton\u00f3m modernizmus eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t, \u00e9s mindezen nagy elbesz\u00e9l\u00e9sek ismeretelm\u00e9leti reflekt\u00e1latlans\u00e1g\u00e1t kritiz\u00e1lja. [2]<\/a> Nagyon egyszer\u0171en: r\u00e1mutat a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a modernit\u00e1s nagy ill\u00fazi\u00f3inak konstru\u00e1lt volt\u00e1ra, ami szinte t\u00f6k\u00e9letesen beleillik az 1945 ut\u00e1n fell\u00e9p\u0151 avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek egy r\u00e9sz\u00e9nek programj\u00e1ba is. Horribile dictu: a hatvanas-hetvenes \u00e9vek egyik meghat\u00e1roz\u00f3 teoretikus m\u0171v\u00e9sze, Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s ismeretelm\u00e9leti szempontb\u00f3l posztmodern gondolkod\u00f3, m\u00e9g akkor is, ha mag\u00e1t avantg\u00e1rdnak tekintette.<\/p>\r\n

A nyolcvanas \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1s\u00e1nak egyik legjelent\u0151sebb tendenci\u00e1ja, Hegyi L\u00f3r\u00e1nd transzavantg\u00e1rdja is legal\u00e1bb annyira avantg\u00e1rd, mint amennyire posztmodern. Az \u00faj szenzibilit\u00e1s \u201eeredeti\u201d, angolsz\u00e1sz fogalmis\u00e1ga is ebbe az ir\u00e1nyba mutat, hiszen geneal\u00f3gi\u00e1ja Herbert Marcusehez \u00e9s Susan Sontaghoz vezet. [3]<\/a> Marcuse \u201e\u00faj szenzibilit\u00e1sa\u201d Huth J\u00faliusz sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban is megjelenik, [4]<\/a> mint k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s probl\u00e9ma, de Sontagig, \u00e9s a hatvanas \u00e9vek amerikai avantg\u00e1rdj\u00e1ig (John Cage, Robert Rauschenberg, Merce Cunningham, Andy Warhol) nem kalauzol el a bevezet\u0151. Marcus\u00e9n\u00e9l az \u201e\u00faj szenzibilit\u00e1s\u201d egy \u00fajfajta kritikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get jelent egy \u00fajbaloldali, (kultur\u00e1lis) forradalmi kontextusban, amely a frankfurti iskola ideol\u00f3giakritik\u00e1j\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl Sontag \u00edr\u00e1s\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151, de \u0151 a \u201eposztromantikus\u201d, az \u00faj technika \u00e9s a popkult\u00fara ir\u00e1nt is fog\u00e9kony, \u00faj avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetre haszn\u00e1lja a kifejez\u00e9st.<\/p>\r\n

Huth jogosan mutat r\u00e1, hogy a Marcuse-f\u00e9le \u00faj t\u00e1rsadalmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g nem igaz\u00e1n kapcsolhat\u00f3 \u00f6ssze Hegyi \u00faj szenzibilit\u00e1s\u00e1val, [5]<\/a> amir\u0151l azonban nem tudunk meg l\u00e9nyegesen t\u00f6bbet, mint amit eddig is tudtunk \u2014<\/em> j\u00f3r\u00e9szt mag\u00e1t\u00f3l Hegyit\u0151l. Vagyis nem kapunk egy alapos geneal\u00f3giai elemz\u00e9st, csak a m\u00e1r ismert schlagwortokat: individu\u00e1lis mitol\u00f3gi\u00e1k, radik\u00e1lis eklektika, transzavantg\u00e1rd. [6]<\/a> Kapunk viszont olyan \u201e\u00faj\u201d st\u00edluskritikai fogalmakat \u00e9s diszkurz\u00edv elemeket, mint a \u201eneofolklorisztikus\u201d m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a \u201esz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti\u201d hagyom\u00e1nyok. A \u201eneofolklorizmus\u201d detekt\u00e1l\u00e1sa Menyh\u00e1rt L\u00e1szl\u00f3hoz, illetve P. Sz\u0171cs Juliann\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, [7]<\/a> aki kritikusk\u00e9nt \u00e9s f\u0151szerkeszt\u0151k\u00e9nt (Mozg\u00f3 Vil\u00e1g) is a nyolcvanas \u00e9vek egyik meghat\u00e1roz\u00f3 szerepl\u0151je. [8]<\/a> A magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diskurzusban eddig meg nem honosodott neofolklorizmus kifejez\u00e9s kapcs\u00e1n az az izgalmas k\u00e9rd\u00e9s is felvet\u0151dik, hogy vajon Makovecz Imr\u00e9vel egy\u00fctt t\u00e9nyleg ide sorolhat\u00f3-e mindaz, ami kor\u00e1bban n\u00e9pi sz\u00fcrrealizmusk\u00e9nt, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti inspir\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt, s\u0151t n\u00e9pies magyar avantg\u00e1rdk\u00e9nt diszkurziv\u00e1l\u00f3dott Korniss Dezs\u0151t\u0151l Samu G\u00e9z\u00e1ig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n

A sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szet viszont Octavian Esanuhoz vezet, aki k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, posztszocialista kontextusban alkalmazza a konzervat\u00edv, klasszikus sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szet (fine arts<\/em>) m\u0171vel\u0151ire. [9]<\/a> Huth probl\u00e9macentrikus sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l azonban nem der\u00fcl ki, hogy Esanu Thierry de Duve nyom\u00e1n (beaux arts<\/em>) haszn\u00e1lja a kifejez\u00e9st, [10]<\/a> aki megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztette a klasszikus, avagy a val\u00f3s\u00e1g reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9s a mesters\u00e9gbeli tud\u00e1sra (m\u00e9tier<\/em>) f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szetet, az avantg\u00e1rd, vagy ink\u00e1bb konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szett\u0151l, amely az invenci\u00f3ra helyezi a hangs\u00falyt. Ez egy olyan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s, amely a magyar avantg\u00e1rd-kritik\u00e1ban is meghat\u00e1roz\u00f3, P. Sz\u0171csn\u00e9l \u00e9s a k\u00f6tetben az \u00fajfest\u00e9szet kritikusak\u00e9nt megjelen\u0151 Faj\u00f3 J\u00e1nosn\u00e1l is. A konzervat\u00edv, vagyis l\u00e9nyeg\u00e9ben nem avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet c\u00edmk\u00e9z\u00e9se azonban \u00e9rz\u00e9keny, \u00e1m kruci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9s: hogyan is lehetne frapp\u00e1nsan le\u00edrni \u00e9s megc\u00edmk\u00e9zni a nem avantg\u00e1rd \u00e9s nem is szocialista k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet, amely mindig is a magyar m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3 t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte? L\u00e9nyeg\u00e9ben egy nemzeti konzervat\u00edv m\u0171v\u00e9szetr\u0151l lenne sz\u00f3, [11]<\/a> de ennek a min\u0151s\u00edt\u00e9snek az ideol\u00f3giai vonzatai tal\u00e1n t\u00fal er\u0151sek a \u201eszociologiz\u00e1l\u00f3\u201d [12]<\/a> hagyom\u00e1nyban otthonosan mozg\u00f3 Huth sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u0171csarnoki fest\u00e9szettel \u00e9s a giccsel \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 magyar \u201esz\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u201d fogalom azonban nem igaz\u00e1n van jelen a nyolcvanas \u00e9vekben Magyarorsz\u00e1gon, s\u0151t m\u00e1r 1948 ut\u00e1n se nagyon fordult el\u0151, helyette ink\u00e1bb naturalizmus, posztimpresszionizmus \u00e9s k\u00e9pcsarnoki fest\u00e9szet volt.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3an problematikus az avantg\u00e1rd \u00e9s a posztavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet \u201ealternat\u00edv\u201d c\u00edmk\u00e9z\u00e9se, illetve annak esetenk\u00e9nti b\u0151v\u00edt\u00e9se a nyugati orient\u00e1ci\u00f3val, hiszen legal\u00e1bb az Eur\u00f3pai Iskola (de m\u00e9g ink\u00e1bb a Munka K\u00f6r) \u00f3ta a \u201ekeleti\u201d avantg\u00e1rd is r\u00e9sze a magyar m\u0171v\u00e9szetnek. [13]<\/a> Mondhatn\u00e1nk persze, hogy nincs jobb, de felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s \u2013 pl\u00e1ne a nyolcvanas \u00e9vekben \u2013 mihez k\u00e9pest is alternat\u00edv az \u201ealternat\u00edv\u201d m\u0171v\u00e9szet? Volt m\u00e9g ekkor egy\u00e1ltal\u00e1n hivatalos, \u00e1llami m\u0171v\u00e9szet? \u00c9ppen Huth \u00e9s Nagy remek v\u00e1logat\u00e1sa mutatja meg, hogy a kor\u00e1bbi \u00e9rtelemben (szocialista realizmus, majd szocialista m\u0171v\u00e9szet) m\u00e1r nem volt. S\u0151t a nyolcvanas \u00e9vek pont arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy az \u00e1llami m\u0171v\u00e9szet is alternat\u00edv lett. A val\u00f3di alternat\u00edvok pedig m\u00e1r ahhoz k\u00e9pest lettek megint m\u00e1sok: ujhull\u00e1mosok, \u201eposztmodernista szoci\u00e1l-impresszionist\u00e1k\u201d, [14]<\/a> vagy \u00e9ppens\u00e9ggel posztpunkok. [15]<\/a> A l\u00e9nyeg nem is az, hogy konkr\u00e9tan micsod\u00e1k is, hanem ink\u00e1bb az, hogy mik\u00e9nt lehetne ezt a szellemt\u00f6rt\u00e9neti [16]<\/a> probl\u00e9m\u00e1t tematiz\u00e1lni \u00e9s elemezni. \u00dagy v\u00e9lem, ehhez nem felt\u00e9tlen\u00fcl j\u00f3 a szociol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, ami Bourdieu mez\u0151-elm\u00e9let\u00e9re \u00e9s szimbolikus t\u0151ke fogalm\u00e1ra koncentr\u00e1l. [17]<\/a> M\u00e9gpedig az\u00e9rt nem, mert a gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi optika eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai szempontb\u00f3l homogeniz\u00e1l: k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re hozza az elt\u00e9r\u0151 t\u0151k\u00e9vel, er\u0151forr\u00e1sokkal \u00e9s intenci\u00f3kkal rendelkez\u0151 m\u0171v\u00e9szeket a sz\u00fcrrealisztikus n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti giccst\u0151l az \u00faj szenzibilit\u00e1son \u00e1t a term\u00e9szettudom\u00e1nyos konceptig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n

A k\u00f6tet maga azonban \u2014<\/em> a frazeol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kkal egy\u00fctt is \u2014<\/em> egy nagyon \u00e1tgondolt, innovat\u00edv, \u00e1m term\u00e9szetesen tendenci\u00f3zus v\u00e1logat\u00e1s. Huth \u00e9s Nagy \u201enyolcvanas \u00e9vek\u201d-je t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s ideol\u00f3giakritikai szempontok szerint \u00e9p\u00fcl fel, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi az eszt\u00e9tikai \u00e9s a m\u00e9diaarcheol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pontokat sem. A k\u00f6tet hangs\u00falyait a v\u00e1logatott cikkek (t\u00f6bbnyire kritik\u00e1k, vitacikkek \u00e9s megnyit\u00f3sz\u00f6vegek) fejezetekbe rendez\u00e9se t\u00fckr\u00f6zi vissza. Ezek alapj\u00e1n a nyolcvanas \u00e9vek meghat\u00e1roz\u00f3 (diszkurz\u00edv\u00e1lt) probl\u00e9m\u00e1i: a m\u0171v\u00e9szet \u00e1ruv\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, az avantg\u00e1rd int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se, a posztmodern megjelen\u00e9se \u00e9s az \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti (Gesamtkunstwerk<\/em>) t\u00f6rekv\u00e9sek feler\u0151s\u00f6d\u00e9se. A \u201eV\u00e1ltoz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek, v\u00e1ltoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szet\u201d fejezetben jelennek meg a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben mindeddig kev\u00e9ss\u00e9 expon\u00e1lt gazdas\u00e1gi szempontok: a finansz\u00edroz\u00e1si modellv\u00e1lt\u00e1s, illetve a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a p\u00e9nz viszony\u00e1nak \u00fajs\u00fctet\u0171 diszkurziv\u00e1l\u00e1sa. A k\u00f6tet tan\u00fas\u00e1ga szerint m\u00e1r az 1980-as M\u0171v\u00e9szet a v\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1gban<\/em> konferencia \u00e9s az \u00c1ru-e a kult\u00fara?<\/em> vita (1981) m\u00f6g\u00f6tt is felsejlenek a gazdas\u00e1gi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek, valamint a szocialista gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g \u00e1ltal gener\u00e1lt 1982-es reformok. [18]<\/a> Ezek pedig \u00e9les\u00edtik a m\u0171v\u00e9szeti kritik\u00e1ban is a k\u00f6vetkez\u0151 fajs\u00falyos probl\u00e9m\u00e1kat, amelyek el\u00e9g j\u00f3l indokolj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alkalomb\u00f3l \u00edr\u00f3dott cikkek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 fejezetbe rendez\u00e9s\u00e9t: P\u00e9nzk\u00e9rd\u00e9s-e a m\u0171v\u00e9szet? Hogyan lehet menedzselni a magyar m\u0171v\u00e9szetet egy \u00faj vil\u00e1ggazdas\u00e1gi k\u00f6rnyezetben? Lehet-e privatiz\u00e1lni a vesztes\u00e9ges m\u0171v\u00e9szeti ipart?<\/p>\r\n

\u201eAz avantg\u00e1rd int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se \u00e9s hal\u00e1la\u201d fejezetben Birk\u00e1s \u00c1kos j\u00f3l ismert el\u0151ad\u00e1sa mellett fontos \u00faj momentum az avantg\u00e1rd int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek meglep\u0151en korai tematiz\u00e1l\u00e1sa a Tendenci\u00e1k<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozat kapcs\u00e1n, P. Sz\u0171cs Julianna toll\u00e1b\u00f3l. [19]<\/a> Birk\u00e1sn\u00e1l a t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9g\u0171 avantg\u00e1rd \u00e9tosz hal\u00e1la egy \u201enyugati\u201d, eszt\u00e9tikai \u00e9s gazdas\u00e1gi kontextusban v\u00e1lik nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1. [20]<\/a> P. Sz\u0171cs Tendenci\u00e1k<\/em>-kritik\u00e1ja viszont a hazai, \u201ekeleti\u201d neoavantg\u00e1rd eszt\u00e9tikai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t hi\u00e1nyolja, [21]<\/a> \u00e9s r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra a meglep\u0151 (de legal\u00e1bbis ritk\u00e1n hangs\u00falyozott) t\u00e9nyre, hogy az avantg\u00e1rdot ebben az id\u0151ben egyszerre b\u00edr\u00e1lt\u00e1k marxista \u00e9s klasszikus (sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti) alapokon, \u00e9s m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n felmer\u00fclt az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s, illetve a kanoniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s v\u00e1dja. A \u201eVit\u00e1k a posztmodernr\u0151l \u00e9s az \u00faj szenzibilit\u00e1sr\u00f3l\u201d fejezetben a radik\u00e1lis eklektika kritik\u00e1ja domborodik ki, illetve a Nyugat majmol\u00e1s\u00e1nak j\u00f3l ismert magyar v\u00e1dja \u00f6lt (sz\u00f6veg) testet. Nem igaz\u00e1n tematiz\u00e1l\u00f3dik azonban a transzavantg\u00e1rd \u00e9s a posztmodern differenci\u00e1ja, a diskurzus ugyanis azt t\u00fckr\u00f6zi vissza, hogy a kritikusok nagyj\u00e1b\u00f3l egym\u00e1s szinonim\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k a fogalmakat.<\/p>\r\n

Tanuls\u00e1gos N\u00e9meth Lajos 1987-es \u00e1ll\u00e1spontja is, amely a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben a posztimpresszionizmushoz hasonl\u00edtja a posztmodernt, mik\u00f6zben filoz\u00f3fus koll\u00e9g\u00e1i (Alm\u00e1si Mikl\u00f3s, Bacs\u00f3 B\u00e9la, Vajda Mih\u00e1ly) alapos elemz\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtik Lyotard posztmodern \u00e1llapot\u00e1t. [22]<\/a> Sajnos \u2014<\/em> a szerkeszt\u0151k sz\u00e1nd\u00e9kai ellen\u00e9re \u2014<\/em> nem jelenik meg a k\u00f6tetben Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s Optimista el\u0151ad\u00e1s<\/em>a, amely szint\u00e9n tanuls\u00e1gos m\u00f3don a \u201eposzt-neo-avantg\u00e1rd\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja, [23]<\/a> ami ak\u00e1r annak jele is lehetne, hogy a hetvenes \u00e9vekbeli szitoksz\u00f3 (a neoavantg\u00e1rd) lassan n\u00e1lunk is eszt\u00e9tikai tartalommal tel\u00edt\u0151d\u00f6tt. A neoavantg\u00e1rd ugyanis a hetvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gban a posztmarxista kritika egyik legfontosabb eleme lett Theodor W. Adorno eszt\u00e9tik\u00e1ja nyom\u00e1n. [24]<\/a> A neoavantg\u00e1rd negat\u00edv konnot\u00e1ci\u00f3it, piaci \u00e9s politikai-ideol\u00f3giai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek, valamint cinizmusba hajl\u00f3 ir\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak t\u00faldimenzion\u00e1l\u00e1s\u00e1t kritiz\u00e1lta azt\u00e1n mark\u00e1nsan \u00e9s m\u00e9lyrehat\u00f3an az amerikai posztstrukturalista, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti recepci\u00f3 a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l. [25]<\/a><\/p>\r\n

N\u00e1lunk ez az eszt\u00e9tikai politika a nyolcvanas \u00e9vekben gyakorlatilag ismeretlen volt: \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seink alapvet\u0151en k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3paiak, nyugat-n\u00e9metek \u00e9s it\u00e1liaiak (Heftige Malerei, Neue Wilde, Transavanguardia). Hegyi egyik eszt\u00e9tikai forr\u00e1sa, Achille Bonito Oliva is egy kifejezetten apolitikus intellektu\u00e1lis konstrukci\u00f3 keretein bel\u00fcl, a konceptu\u00e1lis neoavantg\u00e1rddal szemben helyezte a hangs\u00falyt a transzavantg\u00e1rd k\u00e9p\u00e9hs\u00e9g\u00e9re. Legfontosabb eszt\u00e9tikai-filoz\u00f3fiai referenci\u00e1ja Nietzsche dion\u00fcszoszi m\u0171v\u00e9szete volt, szembe \u00e1ll\u00edtva a hegeli \u00e9rtelemben filoz\u00f3fi\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt \u2014<\/em> egyre ink\u00e1bb nyelvi term\u00e9szet\u0171 \u2014<\/em> apoll\u00f3i konceptu\u00e1lis avantg\u00e1rddal. [26]<\/a> Tanuls\u00e1gos az is, hogy az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9gben \u00e9s a fest\u0151is\u00e9gben tobz\u00f3d\u00f3 transzavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti trend a fogalom gyors kimer\u00fcl\u00e9se \u00e9s ki\u00fcresed\u00e9se ut\u00e1n is fontos referencia maradt a k\u00e9s\u0151bbi posztavantg\u00e1rd t\u00f6rekv\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek azonban nem kaptak mark\u00e1ns helyet a nyolcvanas \u00e9vekbeli diskurzusban. Az egyik ilyen az Indigo csoport ma m\u00e1r j\u00f3l ismert, az Interm\u00e9dia tansz\u00e9ken kereszt\u00fcl int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt t\u00f6rt\u00e9nete, a m\u00e1sik meg a \u201ek\u00e9kac\u00e9los\u201d t\u00e1rsas\u00e1g, [27]<\/a> akik Szeg\u0151 Gy\u00f6rgy remek cikke folyt\u00e1n jelennek meg a k\u00f6tetben. J\u00falius Gyula, Kicsiny Bal\u00e1zs, G\u00e1bor Imre, Gerber P\u00e1l, Gerhes G\u00e1bor, Kungl Gy\u00f6rgy, Sug\u00e1r J\u00e1nos \u00e9s a Hejettes Szomlyaz\u00f3k korabeli, posztszocialista \u00e9s posztavantg\u00e1rd t\u00f6rekv\u00e9sei \u2014<\/em> r\u00e9szben \u2014<\/em> \u00e9ppen az \u00fajfest\u00e9szet sikereire, populariz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ra \u00e9s felh\u00edgul\u00e1s\u00e1ra reflekt\u00e1ltak, de ink\u00e1bb csak egy hallgat\u00f3lagos tud\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt, hiszen abban az id\u0151ben nem ker\u00fcltek be az \u00edrott diskurzusba.<\/p>\r\n

Az utols\u00f3 fejezet, \u201eAz 1980-as \u00e9vek, mint Gesamtkunstwerk\u201d l\u00e9nyeg\u00e9ben telital\u00e1lat, val\u00f3ban \u00faj, eddig nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben t\u00e1rgyalt eszt\u00e9tikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti szempontrendszerhez gy\u0171jt \u00f6ssze alapvet\u0151 dokumentumokat. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, a zene \u00e9s a film mark\u00e1ns \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t jelzi a Vajda Lajos St\u00fadi\u00f3, az A. E. Bizotts\u00e1g \u00e9s a J\u00e9gkr\u00e9mbalett<\/em>, a Rabinec, Vet\u0151-Zuzu, a Trabant \u00e9s az Eszkim\u00f3 asszony f\u00e1zik<\/em>, valamint a V\u00e1gt\u00e1z\u00f3 Halottk\u00e9mek, B\u00f3dy G\u00e1bor, A kutya \u00e9ji dala<\/em> \u00e9s a Pszich\u00e9<\/em> kultikus sikere \u00e9s st\u00e1blist\u00e1ja. B\u00f3dy \u00faj szenzibilit\u00e1sa \u00e9s individu\u00e1lis mitol\u00f3gi\u00e1ja azonban l\u00e9nyeg\u00e9ben avantg\u00e1rd elemekb\u0151l \u00e1llt \u00f6ssze egy meglehet\u0151sen posztmodern szellemben. \u00c9pp\u00fagy, mint Erd\u00e9ly poszt-neo-avantg\u00e1rd elm\u00e9lete, amely Marcuse \u00faj \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t radikaliz\u00e1lta, illetve Sontag \u00e9s Marcuse \u00faj szenzibilit\u00e1s\u00e1t vitte \u00e1t a politik\u00e1b\u00f3l \u00e9s a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyb\u00f3l az ismeretelm\u00e9let \u00e9s az eszt\u00e9tika ter\u00fclet\u00e9re. Az \u00f6sszm\u0171v\u00e9szet \u00e9s az inter-, illetve multimedialit\u00e1s azonban egy \u00faj szellemt\u00f6rt\u00e9neti szempontrendszer\u00e9rt ki\u00e1lt, amelynek egyes\u00edtenie kellene a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9net, a kult\u00faratudom\u00e1ny, az eszt\u00e9tika, a geneal\u00f3gia \u00e9s az ismeretelm\u00e9leti archeol\u00f3gia szempontjait, hogy az egykori \u00e9letval\u00f3s\u00e1ghoz k\u00f6zel\u00edt\u0151, val\u00f3ban komplex k\u00e9pet adhasson a nyolcvanas \u00e9vekr\u0151l.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> V.\u00f6.: Hegyi L\u00f3r\u00e1nd: Avantgarde \u00e9s transzavantgarde<\/em>. Magvet\u0151, Budapest, 1986. Keser\u00fc Katalin (szerk.): A modern poszt-jai<\/em>. ELTE, Budapest, 1994.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Jean-Francois Lyotard: A posztmodern \u00e1llapot<\/em>. (1979) In: Bujalos Istv\u00e1n (szerk.): A posztmodern \u00e1llapot. J\u00fcrgen Habermas, Jean-Francois Lyotard, Richard Rorty<\/em>. Sz\u00e1zadv\u00e9g, Budapest, 1993. 7-145.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Herbert Marcuse: \u00c9rtekez\u00e9s a felszabad\u00edt\u00e1sr\u00f3l. \u00daj szenzibilit\u00e1s. (1969) \u00daj Symposion<\/em>, 1970\/9. 1-28. Susan Sontag: One Culture and the New Sensibility. In: Against Interpretation, and Other Essays<\/em>. Dell, New York, 1966. 293-304.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Huth J\u00faliusz: K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vit\u00e1k \u00e9s kritik\u00e1k az 1980-as \u00e9vekben. In: Huth \u2013 Nagy: Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9s kritik\u00e1k. K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti diskurzusok az 1980-as \u00e9vekben<\/em>. KEMKI – Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Budapest, 2024. 17-67.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Hegyi L\u00f3r\u00e1nd: \u00daj szenzibilit\u00e1s<\/em>. Magvet\u0151, Budapest, 1983.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Igaz\u00e1b\u00f3l a foucault-i diskurzus-elemz\u00e9s ok\u00e1n hi\u00e1nyolom az ismeretelm\u00e9leti \u00e9s tud\u00e1sszociol\u00f3giai szempontb\u00f3l is heurisztikus geneal\u00f3giai elemz\u00e9st, de tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy Huth 50 oldalas, k\u00f6r\u00fcltekint\u0151 \u00e9s rengeteg m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s nem-m\u0171v\u00e9szeti szempontot felvillant\u00f3 bevezet\u0151j\u00e9nek ez nem lehetett feladata.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Menyh\u00e1rt L\u00e1szl\u00f3: Alapk\u00e9rd\u00e9sek, alapkutat\u00e1sok. (Szellemi-anyagi k\u00f6rnyezetkult\u00far\u00e1nkr\u00f3l egy k\u00f6nyv kapcs\u00e1n.) M\u0171v\u00e9szet<\/em>, 1980\/12. 27-31. P. Sz\u0171cs Julianna: Aki\u00e9 a ter\u00fclet, az\u00e9 a vall\u00e1s. Hat \u201etendencia\u201d, meg egy hetedik. Kritika<\/em>, 1981\/9. 18-19. A sz\u00f6veg nem ker\u00fclt be a v\u00e1logat\u00e1sba, mert a szerz\u0151 nem j\u00e1rult hozz\u00e1 az \u00fajrak\u00f6zl\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Val\u00f3j\u00e1ban P. Sz\u0171cs eml\u00edtett cikk\u00e9ben a \u201eneofolklorizmus\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lta, Menyh\u00e1rt pedig az id\u00e9zett \u2013 \u00a0els\u0151sorban Frank J\u00e1nos Makovecz-k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u2013 recenzi\u00f3j\u00e1ban nem besz\u00e9lt sem neofolklorizmusr\u00f3l, sem pedig neofolklorisztikus tendenci\u00e1kr\u00f3l. Az Arcanum tan\u00fas\u00e1ga szerint a \u201eneofolklorisztikus\u201d jelz\u0151 a Kritika \u00e9s a M\u0171v\u00e9szet cikkeiben nem is fordul el\u0151, vagyis els\u0151 k\u00f6zel\u00edt\u00e9sben Huth J\u00faliusz nyelvi konstrukci\u00f3j\u00e1nak t\u0171nik.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Octavian Esanu: What was Contemporary Art? Artmargins<\/em>, 2012\/1. 5-28.<\/p>\r\n

[10]<\/a> Thierry de Duve: Faire \u00e9cole<\/em>. Les presses du r\u00e9el, Paris, 1992. L\u00e1sd m\u00e9g t\u0151le: A Bauhaus-modell v\u00e9ge<\/em>. (1997) https:\/\/www.c3.hu\/scripta\/balkon\/99\/09\/01duve.htm<\/a><\/p>\r\n

[11]<\/a> Sasv\u00e1ri Edit: Auton\u00f3mia \u00e9s kett\u0151s besz\u00e9d a hatvanas-hetvenes \u00e9vekben. In: Sasv\u00e1ri Edit \u2013 Hornyik S\u00e1ndor \u2013 Turai Hedvig (szerk.): A kett\u0151s besz\u00e9den innen \u00e9s t\u00fal<\/em>. Vince, Budapest, 2018. 9-17.<\/p>\r\n

[12]<\/a> A kifejez\u00e9st a kritikai, t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa eszt\u00e9tika \u00e9rtelm\u00e9ben haszn\u00e1lom, nagyj\u00e1b\u00f3l \u00fagy, ahogy Demeter Tam\u00e1s: A szociologiz\u00e1l\u00f3 hagyom\u00e1ny<\/em>. Sz\u00e1zadv\u00e9g, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

[13]<\/a> A k\u00f6nyvbemutat\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sen (2025. febru\u00e1r 25. KEMKI, Budapest) Sasv\u00e1ri Edit \u00e9s M\u00e9lyi J\u00f3zsef is kritiz\u00e1lta Huth bevezet\u0151j\u00e9nek frazeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u201ealternat\u00edv m\u0171v\u00e9szet\u201d \u00e9s a \u201esz\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u201d nem kell\u0151k\u00e9ppen reflekt\u00e1lt haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\r\n

[14]<\/a> Vet\u0151 J\u00e1nos kifejez\u00e9se. Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy besz\u00e9lget\u00e9se Vet\u0151 J\u00e1nossal. AL 2, (1983) https:\/\/artpool.hu\/Al\/al02\/Veto.html<\/a><\/p>\r\n

[15]<\/a> A zeneeszt\u00e9tik\u00e1ban elterjedt posztpunk kifejez\u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti alkalmaz\u00e1s\u00e1t a \u201epunk\u201d jelz\u0151t el\u0151szeretettel haszn\u00e1l\u00f3 Hejettes Szomlyaz\u00f3k munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1ja inspir\u00e1lta, l\u00e1sd err\u0151l r\u00e9szletesebben t\u0151lem: Az avantg\u00e1rd \u00e9s a punk tal\u00e1lkoz\u00e1sa az \u00faj hull\u00e1m ter\u00e9ben. In: Hejettes Szomlyaz\u00f3k: Borgyingo<\/em>. acb ResearchLab, Budapest, 2018. 148-227.<\/p>\r\n

[16]<\/a> \u00c9rtelmez\u00e9semben a nyolcvanas \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek elemz\u00e9s\u00e9re is j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 ikonol\u00f3giai m\u00f3dszer is l\u00e9nyeg\u00e9ben szellemt\u00f6rt\u00e9neti, csak \u00e9ppen Riegl szellemt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t Cassirer gondolkod\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00e9s Mannheim tud\u00e1sszociol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val moderniz\u00e1lja.<\/p>\r\n

[17]<\/a> L\u00e1sd err\u0151l b\u0151vebben Huth J\u00faliusz PhD-disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t: Magyar Szalon. A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e1talakul\u00e1sa a rendszerv\u00e1lt\u00e1s folyamat\u00e1ban \u00e9s a mez\u0151 f\u0151bb konfliktusai az 1990-es \u00e9vekben<\/em>. ELTE, Budapest, 2024. L\u00e1sd tov\u00e1bb\u00e1 szint\u00e9n t\u0151le: Szalonvit\u00e1k. A M\u0171csarnok \u00e9s a m\u0171v\u00e9szsz\u00f6vets\u00e9g a rendszerv\u00e1lt\u00e1s folyamat\u00e1ban. Enigma<\/em>, 99, 2019. 92-102.<\/p>\r\n

[18]<\/a> V.\u00f6.: M\u00e9lyi J\u00f3zsef: Rendszerv\u00e1lt\u00e1s, 1983 \u2013 a tov\u00e1bb\u00e9l\u0151 nyolcvanas \u00e9vek. Enigma, 99, 2019. 13-21.<\/p>\r\n

[19]<\/a> A Tendenci\u00e1k<\/em> k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1kr\u00f3l l\u00e1sd b\u0151vebben Nagy Krist\u00f3f: Whose Land, Their Art? Debates over the Tendencies Exhibition Series<\/em>. (2020) https:\/\/artmargins.com\/whose-land-their-art-debates-over-the-tendencies-exhibition-series-1980-81\/<\/a><\/p>\r\n

[20]<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos: Az avantg\u00e1rd hal\u00e1la<\/em>. (1982) https:\/\/artpool.hu\/Al\/al01\/Birkas2.html<\/a><\/p>\r\n

[21]<\/a> P. Sz\u0171cs 1981.<\/p>\r\n

[22]<\/a> N\u00e9meth Lajos: A posztmodern. V\u00e1lasz a k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9sre. Medvet\u00e1nc<\/em>, 1987\/2. 255-257.<\/p>\r\n

[23]<\/a> Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s: Optimista el\u0151ad\u00e1s. (1981) https:\/\/artpool.hu\/Erdely\/Optimista.html<\/a><\/p>\r\n

[24]<\/a> Peter B\u00fcrger: Az avantg\u00e1rd elm\u00e9lete<\/em>. (1974) Universitas, Szeged, 2010.<\/p>\r\n

[25]<\/a> Hal Foster: What\u2019s Neo about the Neo-Avant-Garde? October<\/em>, 70, 1994. 5-28.<\/p>\r\n

[26]<\/a> Achille Bonito Oliva: The Italian Trans-Avantgarde<\/em>. (1979) https:\/\/flash—art.com\/article\/the-italian-trans-avantgarde\/<\/a><\/p>\r\n

[27]<\/a> Az 1989-es K\u00e9k Ac\u00e9l<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st T\u00f6r\u00f6k Tam\u00e1s rendezte, de Julius Gyula \u00e9s Kicsiny Bal\u00e1zs kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre. L\u00e1sd b\u0151vebben Andr\u00e1si G\u00e1bor: G. A. \u00far \u00d3zdon. (2011) http:\/\/tranzitblog.hu\/g_a_ur_ozdon\/<\/a> \u00e9s K\u00fcrti Emese: Kicsit elveszett. Neh\u00e9z Ipar. (2011) https:\/\/magyarnarancs.hu\/kepzomuveszet\/kicsit-elveszett-77453<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A posztmodern \u00e9s az avantg\u00e1rd viszonya a nyolcvanas \u00e9vekben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net egyik kulcsk\u00e9rd\u00e9se (volt). [1] Val\u00f3j\u00e1ban a kulcsk\u00e9rd\u00e9s egy meglehet\u0151sen komplex \u00e9s problematikus dichot\u00f3mia, amely arra v\u00e1r, hogy valaki egyszer v\u00e9gre rendesen dekonstru\u00e1lja, ugyanis mindk\u00e9t fogalomnak sz\u00e1mos \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s geneal\u00f3gi\u00e1ja l\u00e9tezik a filoz\u00f3fi\u00e1ban, az eszt\u00e9tik\u00e1ban, a szociol\u00f3gi\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetek (\u00e9p\u00edt\u00e9szet, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet, irodalom, zene, film) […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2038312,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2038309","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2038309","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2038309"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2038309\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2039176,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2038309\/revisions\/2039176"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2038312"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2038309"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2038309"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2038309"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}