<\/p>\r\n
Nemr\u00e9g z\u00e1rt be az \u2018Egym\u00e1sba old\u00f3dva: Endokrin rezsimek\u2019 c\u00edmet kapott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Traf\u00f3 Gal\u00e9ri\u00e1ban, amely egy poszthumanista keret ment\u00e9n relativiz\u00e1lja azokat a hatalmi \u00e9s etikai viszonyokat, amikben az emberi testtel kapcsolatos d\u00f6nt\u00e9sek sz\u00fcletnek. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, Szalipszki Judit megker\u00fcli a glob\u00e1lis kapitalizmus biopolitikai aspektusainak nagyon is s\u00falyos vissz\u00e1ss\u00e1gait, \u00e9s a poszthumanizmus (valamint a transzhumanizmus) rajong\u00f3inak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9hez hasonl\u00f3an \u00fagy tesz, mintha nem lenne, vagy val\u00f3ban nincs kell\u0151 ismerete arr\u00f3l a v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l, ami a biotechnol\u00f3gia ipar\u00e1g\u00e1ban az elm\u00falt negyven \u00e9vben v\u00e9gbement, \u00e9s hogy ezek mif\u00e9le emberi jogi \u00e9s etikai k\u00e9rd\u00e9sek t\u00f6meg\u00e9t vetett\u00e9k fel.. Azt gondolom, hogy aki test \u00e9s t\u00e1rsadalom viszony\u00e1nak legalapvet\u0151bb k\u00e9rd\u00e9seinek, probl\u00e9m\u00e1inak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9be nem volt hajland\u00f3 kell\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u0171 intellektu\u00e1lis munk\u00e1t fektetni, annak nem kellene az orvostudom\u00e1nyr\u00f3l \u00e9rtekeznie, mert a v\u00e9geredm\u00e9ny nem hogy felsz\u00ednes, hanem kifejezetten k\u00e1rt\u00e9kony is lesz. \u00cdrtam err\u0151l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l egy kritik\u00e1t, [1]<\/a> most viszont az egyik ki\u00e1ll\u00edtott \u00e9s a kritik\u00e1ban is elemzett Reproductive Exile<\/em> c\u00edm\u0171 vide\u00f3munk\u00e1val<\/a> kapcsolatban szeretn\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny, a t\u00e1gabb kontextusba helyez\u00e9sb\u0151l levonhat\u00f3 tanuls\u00e1got megfogalmazni, mert az \u00fcgy j\u00f3val t\u00falmutat a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sein\u00e9l, \u00e9s \u00e9get\u0151en aktu\u00e1lisnak tal\u00e1lom, hogy etikai \u00e9s szakmai szempontb\u00f3l is foglalkozzunk vele. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt, mert az eset igaz\u00e1n elgondolkodtat\u00f3 r\u00e9szlete, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st egy bioetikus nyitotta meg, akinek a szakter\u00fclete a b\u00e9ranyas\u00e1g. [2]<\/a><\/p>\r\n Az\u00e9rt is ideje besz\u00e9ln\u00fcnk err\u0151l a m\u0171r\u0151l, mert t\u00f6bb magyar kur\u00e1tor is fontosnak tartotta azt, \u00e9s feltehet\u0151leg az \u00e1ltala k\u00f6zvet\u00edtett \u00fczenetet is, ugyanakkor egyik\u00fck sem helyezte el t\u00e1gabb kontextusban. Az alkot\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1sodj\u00e1ra ker\u00fclt Budapesten bemutat\u00e1sra ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. El\u0151sz\u00f6r 2023-ban Gad\u00f3 Fl\u00f3ra kur\u00e1tor hozta el a Bem moziba, [3]<\/a> az idei esethez hasonl\u00f3an, akkor is mindenf\u00e9le szak\u00e9rt\u0151i p\u00e1rbesz\u00e9d, tudom\u00e1nyos, illetve etikai keretbe foglal\u00e1s, \u00e9rtelmez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl ker\u00fclt levet\u00edt\u00e9sre, r\u00e1ad\u00e1sul egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00eds\u00e9r\u0151programjak\u00e9nt, amelynek \u00fczenete a film\u00e9nek homlokegyenest az ellent\u00e9te volt, m\u00e9gpedig az elenged\u00e9s. [4]<\/a> Ennek kapcs\u00e1n arr\u00f3l is kellene egyszer besz\u00e9lgetn\u00fcnk, hogy egyes kur\u00e1torok mi\u00e9rt \u00e9rzik sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t annak, hogy politikai agend\u00e1jukat r\u00e1aggass\u00e1k egy-egy m\u0171v\u00e9sz egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s hogy a m\u0171v\u00e9szeknek mi\u00e9rt kellene az ilyen man\u0151vereknek el\u0151rel\u00e1t\u00f3bban, megfontoltabban ellen\u00e1llni. A projektekhez hozz\u00e1tapadt agend\u00e1k ugyanis form\u00e1lj\u00e1k jelent\u00e9st \u00e9s ezek a m\u0171veken maradnak, ami az alkot\u00e1sok j\u00f6v\u0151beli olvas\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem mell\u00e9kes k\u00e9rd\u00e9s.<\/p>\r\n De visszakanyarodva t\u00e9m\u00e1nkhoz, a m\u0171 egy brit m\u0171v\u00e9szn\u0151, Lucy Beech munk\u00e1ja, \u00e9s a b\u00e9ranyas\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l, de \u00fagy, hogy a b\u00e9rany\u00e1kat teljes m\u00e9rt\u00e9kben kit\u00f6r\u00f6lte a k\u00e9pb\u0151l \u00e9s emellett dehumaniz\u00e1lta \u0151ket, host-k\u00e9nt, azaz \u2018gazdatest\u2019-k\u00e9nt utal r\u00e1juk vide\u00f3munk\u00e1j\u00e1ban. [5]<\/a> A kort\u00e1rs m\u0171veknek t\u00f6bbnyire van valamifajta strat\u00e9gi\u00e1ja, \u00e9s ez ennek az alkot\u00e1snak az eset\u00e9ben \u00fagy \u00e9rtelmezhet\u0151, hogy az\u00e9rt is ker\u00fcltek kit\u00f6rl\u00e9sre a k\u00e9pb\u0151l \u00e9ppen a b\u00e9rany\u00e1k, mert \u00edgy mag\u00e1val az elj\u00e1r\u00e1ssal kapcsolatos \u00f6sszes etikai k\u00e9rd\u00e9st meg lehetett ker\u00fclni, ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en pedig nem is lehetett m\u00e1s a v\u00e9geredm\u00e9ny, mint egy mag\u00e1t semlegesnek be\u00e1ll\u00edt\u00f3, de val\u00f3j\u00e1ban affirmat\u00edv narrat\u00edva, amely az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt elj\u00e1r\u00e1s haszon\u00e9lvez\u0151inek szempontrendszer\u00e9t mutatja be \u00e9s legitim\u00e1lja. \u00c9n viszont itt nem \u00e1lln\u00e9k meg, mert egy strat\u00e9gi\u00e1nak szokott lenni valamif\u00e9le c\u00e9lja is. Aldous Huxley, a vil\u00e1g legh\u00edresebb \u00e9s legid\u0151t\u00e1ll\u00f3bb biopolitikai diszt\u00f3pi\u00e1j\u00e1nak, a Sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g<\/em> \u00edr\u00f3j\u00e1nak mondatai jutottak eszembe, miszerint a propagandista c\u00e9lja, hogy el tudjon feledtetni minket egy m\u00e1sik emberi csoport emberi mivolt\u00e1r\u00f3l. [6]<\/a> Nos, b\u00e1r ez az alkot\u00e1s val\u00f3ban efel\u00e9 tereli a n\u00e9z\u0151t minden eszk\u00f6zzel, velem m\u00e9gsem siker\u00fclt elfeledtetni a kulcsfontoss\u00e1g\u00fa emberi t\u00e9nyez\u0151t, \u00e9s a b\u00e9ranyas\u00e1g gyakorlat\u00e1val j\u00e1r\u00f3 emberi jogi \u00e9s etikai k\u00e9rd\u00e9seket sem. Ez\u00e9rt \u00edrom ezt a sz\u00f6veget.<\/p>\r\n Mivel t\u00edz \u00e9ve vagyok kutat\u00f3ja \u00e9s r\u00e9szese, ha nem is form\u00e1l\u00f3ja a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek, ismerem a benne m\u0171k\u00f6d\u0151 dinamik\u00e1kat. Nekem is f\u00e1j kicsit ezt le\u00edrnom, de a kur\u00e1torok fiatalabb gener\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t szakbarb\u00e1rnak tartom, de ilyenkor fontos hozz\u00e1tenni azt is, hogy tisztelet a kiv\u00e9telnek. El\u0151bbiek viszont k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le politikai, eszt\u00e9tikai trendek sz\u00e1rny\u00e1n igyekeznek karriert \u00e9p\u00edteni maguknak, gyakran fel\u00fcletes \u00e9s torz \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat t\u00e9ve, hib\u00e1san interpret\u00e1lt t\u00e1rsadalomel\u00e9letekb\u0151l \u00f6sszet\u00e1kolt gondolatmorzs\u00e1kkal dob\u00e1l\u00f3zva. Teszik ezt ahelyett, hogy kitart\u00f3 intellektu\u00e1lis munk\u00e1t fektetn\u00e9nek abba, hogy n\u00e9h\u00e1ny ter\u00fcleten val\u00f3ban m\u00e9lyebb ismeretre tegyenek szert, amellyel kompetenci\u00e1jukat, hiteless\u00e9g\u00fcket bebiztos\u00edthatn\u00e1k. Emellett sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck nagyon er\u0151sen vannak kond\u00edcion\u00e1lva a tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9gre is. Ez megmutatkozik abban, ahogy minden a Nyugati (Glob\u00e1lis \u00c9szak) \u201chalad\u00f3 szellemis\u00e9g\u0171nek\u201d v\u00e9lt kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszer \u00e1ltal felavatott m\u0171 automatikusan „j\u00f3 m\u0171v\u00e9szetnek” min\u0151s\u00fcl, amit kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, \u00e1m n\u00e9ha kellemetlen k\u00e9rd\u00e9sek felvet\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl be lehet mutatni itthon, mert \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy ezzel valamilyen ezoterikus tud\u00e1st hoznak el elmaradottnak \u00edt\u00e9lt t\u00e9rs\u00e9g\u00fcnkbe. Sokszor marad el a kontextualiz\u00e1l\u00e1s, \u00e9s felmer\u00fcl az auton\u00f3m \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let hi\u00e1nya is. Azonban ez sajnos ebben a form\u00e1ban nem m\u00e1s, mint reflekt\u00e1latlan ideol\u00f3giai import a Kelet-Nyugat lejt\u0151n. [7]<\/a><\/p>\r\n Term\u00e9szetesen egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e1ll\u00edtom, hogy minden k\u00e1rt\u00e9kony lenne, ami ezen \u00e9gt\u00e1j fel\u0151l \u00e9rkezik, de \u00e9gt\u00e1jakt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl a politikai sz\u00e9lj\u00e1r\u00e1snak \u00e9s a t\u00e1gabban vett gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeknek megfelel\u0151en bizonyos agend\u00e1k nem ritk\u00e1n j\u00f3l megalapozott erk\u00f6lcsi, mor\u00e1lis fenntart\u00e1sok fellaz\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulnak. Nem lehet ugyanis a m\u0171v\u00e9szetre \u00e9s a kult\u00far\u00e1ra \u00fagy tekinteni, mintha az a t\u00e1rsadalom egy\u00e9b szegmenseit\u0151l teljes m\u00e9rt\u00e9kben f\u00fcggetlen\u00fcl m\u0171k\u00f6dne, \u00e9s \u00e9n is kicsit furcs\u00e1n \u00e9rzem magam, hogy a vil\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9n, \u00edgy Magyarorsz\u00e1gon is illeg\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel, st\u00e1tusz\u00e1val kapcsolatban \u00fagy tesz az \u00e9rtelmis\u00e9g egy r\u00e9sze, mintha csak valami sajn\u00e1latos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sr\u0151l vagy politikai \u00e1rm\u00e1nykod\u00e1sr\u00f3l lenne sz\u00f3. Hogyha vit\u00e1t vagy p\u00e1rbesz\u00e9det akartak volna kezdem\u00e9nyezni a kur\u00e1torok a b\u00e9ranyas\u00e1gr\u00f3l, arra lett volna lehet\u0151s\u00e9g, de mint azt fent eml\u00edtettem, a m\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re, kontextusba helyez\u00e9s\u00e9re nem mutatkozott t\u00f6rekv\u00e9s, \u00e9s ez\u00e9rt joggal mer\u00fcl fel eset\u00fcnkben a befoly\u00e1sol\u00e1s mozzanata. Pedig fontos lett volna a l\u00e1tensen megh\u00faz\u00f3d\u00f3 potenci\u00e1lis k\u00f6vetel\u00e9sek \u00e9s legitim\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1k felfejt\u00e9se, megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9se, teh\u00e1t konkr\u00e9tan ebben az esetben, hogy kik \u00e9s mi\u00e9rt, azaz milyen indokok alapj\u00e1n \u00e9rzik magukat feljogos\u00edtva idegen emberek test\u00e9nek a haszn\u00e1lat\u00e1ra, mindemellett pedig potenci\u00e1lisan eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 biomedik\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1sokat terhelve r\u00e1juk?<\/p>\r\n Ez a k\u00e9rd\u00e9s etikai magva akkor is, hogy ha megtenn\u00e9nk azt a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st, hogy a b\u00e9ranyas\u00e1g kereskedelmi modellj\u00e9t el\u00edt\u00e9ln\u00e9nk mint a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s meleg\u00e1gy\u00e1t \u00e9s az altruista modellt t\u00e1mogatn\u00e1nk (ahogyan ez bizonyos \u00e1llamokban szab\u00e1lyozva van jelenleg). Azzal a probl\u00e9m\u00e1val is szembe kell azonban n\u00e9zn\u00fcnk, hogy ez a modell is legitim\u00e1l\u00f3 v\u00e1laszt ad a fentebb feltett k\u00e9rd\u00e9sre. Olyan szempontb\u00f3l fontos ez, hogy az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben felkorb\u00e1csolt kereslet sor\u00e1n embert\u00f6megek kezdtek el megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 szolg\u00e1ltat\u00e1sk\u00e9nt, s\u0151t jogk\u00e9nt tekinteni a b\u00e9ranyas\u00e1g elj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra. Ezek ut\u00e1n nagyon illuz\u00f3rikus, v\u00e1gyvez\u00e9relt v\u00e9leked\u00e9snek gondolom azt, hogy ezt az ig\u00e9nyt az altruista modell alapj\u00e1n valaha ki lehetne el\u00e9g\u00edteni.<\/p>\r\n Mindemellett a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet maga is egy ipari m\u00e9reteket \u00f6lt\u0151, glob\u00e1lis l\u00e9pt\u00e9k\u0171 k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, amely a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai k\u00e9pzelet form\u00e1l\u00f3ja, ha m\u00e1snak nem is, de legal\u00e1bbis a(z egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u0171k\u00fcl\u0151) k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lyi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t tekintve. Elterjedt az a gyakorlat ebben a k\u00f6zegben, egy szint\u00e9n igen tekint\u00e9lyelv\u0171 megold\u00e1s, hogy a kur\u00e1torok a tudom\u00e1nyos autorit\u00e1s szentes\u00edt\u0151 gesztus\u00e1ra hagyatkoznak, \u00e1m gyakran a kreat\u00edv \u00e9s elk\u00f6telezett szakmai munka, teh\u00e1t kutat\u00e1s \u00e9s auton\u00f3m k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9sek kidolgoz\u00e1sa helyett teszik ezt. Ez azt jelenti, hogy tud\u00f3sokat nem tan\u00e1csad\u00f3i min\u0151s\u00e9g\u00fckben, kollaborat\u00edvan vonj\u00e1k be projektekbe, hanem puszt\u00e1n legitim\u00e1tork\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k \u0151ket, p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy, hogy felk\u00e9rik arra, nyiss\u00e1k meg ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saikat, teh\u00e1t adj\u00e1k hozz\u00e1 nev\u00fcket, j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sukat \u00fagy, hogy a projekt tartalmi k\u00e9rd\u00e9seikbe nem volt semmilyen szint\u0171 belesz\u00f3l\u00e1suk. Sokszor persze t\u00e9t n\u00e9lk\u00fcli dolgokr\u00f3l van sz\u00f3, de nem minden esetben.<\/p>\r\n A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet viszont t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezettnek is mutatja mag\u00e1t, \u00edgy a reprezent\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9se is kiemelten fontos, azaz kimondott c\u00e9l az elnyomott \u00e9s kizs\u00e1km\u00e1nyolt csoportok hiteles \u00e9s m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes reprezent\u00e1ci\u00f3hoz juttat\u00e1sa a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok \u00e1ltal, vagy legal\u00e1bbis k\u00f6vetelm\u00e9ny, hogy ha m\u00e1r \u00e9rinti \u0151ket a m\u0171vek t\u00e9m\u00e1ja, akkor valahogyan artikul\u00e1lj\u00e1k viszontags\u00e1gos helyzet\u00fcket, \u201cadjanak hangot nekik\u201d.<\/p>\r\n \u00dagy t\u0171nik, hogy a fent eml\u00edtett projekt szempontrendszer\u00e9ben a n\u0151k b\u0151rsz\u00ednt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl legkiszolg\u00e1ltatottabb csoportj\u00e1nak, amelyb\u0151l a b\u00e9rany\u00e1k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge kiker\u00fcl, m\u00e1r nem j\u00e1r ez a hiteles reprezent\u00e1ci\u00f3. Ez a m\u0171 nem nekik ad hangot, hanem sokkal ink\u00e1bb azok\u00e9t er\u0151s\u00edti fel, akik kizs\u00e1km\u00e1nyolj\u00e1k \u0151ket. \u00d6sszefoglalva teh\u00e1t: ebben az esetben a b\u00e9ranyas\u00e1gnak egy torz reprezent\u00e1ci\u00f3ja lett a bioetika diszciplin\u00e1j\u00e1nak autorit\u00e1s\u00e1val felszentelve.<\/p>\r\n Fontos m\u00e9g egy dolgot megeml\u00edteni ezen a ponton. A medd\u0151s\u00e9g \/ gyermektelens\u00e9g probl\u00e9m\u00e1ja v\u00e9gigk\u00f6vette az emberis\u00e9get, \u00e9s sz\u00fclettek r\u00e1 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi v\u00e1laszok, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s. \u00d6r\u00f6kbefogadni nem csak annyit jelent, hogy felnevelj\u00fck m\u00e1s gyerek\u00e9t, hanem egy jobb sorsot adni valakinek, sz\u00f3 szerint megv\u00e1ltoztatni valakinek a sors\u00e1t. Ez a gyakorlat transzcendens dimenzi\u00f3ja, ami\u00e9rt megjelenhetett m\u00e1r az emberis\u00e9g leg\u0151sibb mondakincs\u00e9ben is. Pr\u00f3zai m\u00f3don megfogalmazva viszont a t\u00e1rsadalmi szolidarit\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye, ami alapvet\u0151en azt jelenti, hogy egym\u00e1s kihaszn\u00e1l\u00e1sa, kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sa helyett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00e9nt cseleksz\u00fcnk. Ugyanakkor nincs itt most terem arra, hogy r\u00e9szletekbe men\u0151en kit\u00e1rgyaljam azt a sz\u00e1mos dilemm\u00e1t \u00e9s probl\u00e9m\u00e1t, amik az \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s gyakorlat\u00e1val kapcsolatban felmer\u00fclnek, csak jelezni szeretn\u00e9m, hogy ezek is rendez\u00e9sre v\u00e1rnak, nem csak elm\u00e9leti, de int\u00e9zm\u00e9nyi szinten is. Persze nem akarom az emberi viselked\u00e9s kiv\u00e9teless\u00e9g\u00e9be sorolni sem, hiszen az \u00e1llatvil\u00e1gban is sz\u00e1mos fajn\u00e1l megfigyelhet\u0151 az, amib\u0151l az emberis\u00e9g az \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t megalkotta. Ilyen szempontb\u00f3l az emberi \u00e9rt\u00e9kek \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 poszthumanizmus eredeti szellemis\u00e9g\u00e9hez sokkal k\u00f6zelebb \u00e1ll, mint az a kritik\u00e1tlan, a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gra egy\u00e1ltal\u00e1n nem reflekt\u00e1l\u00f3 technofetisiszta, poszthumanista <\/a>eszm\u00e9ny, amit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s propag\u00e1lt. [8]<\/a><\/p>\r\n A b\u00e9ranyas\u00e1g \u00e9s az alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 IVF (\u201clombik\u201d) technol\u00f3gia viszont egy medikaliz\u00e1lt (r\u00f6viden: az orvostudom\u00e1ny fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 helyezett) t\u00e1rsadalmi v\u00e1lasz. Persze az orvosi szociol\u00f3gi\u00e1ban ismert az a bioetik\u00e1val kapcsolatos kritika, hogy a medikaliz\u00e1ci\u00f3t \u00e9s annak terjeszked\u00e9s\u00e9t m\u00e1r nem k\u00edv\u00e1nja megk\u00e9rd\u0151jelezni, kritikai elemz\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tenni, \u00e9s \u00edgy egyfajta legitim\u00e1ci\u00f3s g\u00e9pezett\u00e9 v\u00e1lt a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sban, a biomedicina \u00e9s biotechnol\u00f3gia fejleszt\u00e9s\u00e9ben. [9]<\/a> Nem tisztem ennek a diskurzusnak az igazs\u00e1gtartalm\u00e1t meg\u00edt\u00e9lni, \u00e9s nem hiszek semmilyen \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sban. Sok elk\u00f6telezett bioetikus \u00edr\u00e1s\u00e1t olvastam m\u00e1r \u00e9s van szerencs\u00e9m p\u00e1rat szem\u00e9lyesen is ismerni, de a fenti eset mindenesetre al\u00e1t\u00e1masztja a kritik\u00e1t \u00e9s \u00e9bers\u00e9gre sarkall. V\u00e9g\u00fcl is szociol\u00f3giai nyelven sz\u00f3lva nem csak szakemberek legitim\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1s munk\u00e1j\u00e1t, hanem int\u00e9zm\u00e9nyek is egym\u00e1st. Ahogyan a kur\u00e1torok is gyakran int\u00e9zm\u00e9nyekhez k\u00f6t\u0151dnek, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok is int\u00e9zm\u00e9nyekben val\u00f3sulnak meg, \u00fagy a tudom\u00e1ny emberei is k\u00e9pvisel\u0151ik saj\u00e1t int\u00e9zm\u00e9ny\u00fcknek \u00e9s szakter\u00fclet\u00fcknek, pontosan ez adja a legitim\u00e1ci\u00f3s ritu\u00e1l\u00e9 erej\u00e9t, funkci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n Itt azonban fel kell tenn\u00fcnk a k\u00e9rd\u00e9st, hogy ki ennek a ritu\u00e1l\u00e9nak a haszon\u00e9lvez\u0151je?<\/p>\r\n Sajnos azt kell mondanom, hogy a mi eset\u00fcnkben a szimbolikus legitim\u00e1ci\u00f3nak itt az ipari m\u00e9reteket \u00f6lt\u0151 b\u00e9ranyas\u00e1g a nyertese, amely f\u00f6ldr\u00e9szeken \u00e1t\u00edvel\u0151 h\u00e1l\u00f3zatokat alkotva, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges glob\u00e1lis egyenl\u0151tlens\u00e9geket kegyetlen\u00fcl kihaszn\u00e1lva, olyan hatalmas profitot termel, hogy \u00fajra \u00e9s \u00fajra meg fogja tal\u00e1lni a jogi kiskapukat \u00e9s utat fog t\u00f6rni mag\u00e1nak a gyeng\u00fcl\u0151 nemzet\u00e1llamok jogrendszer\u00e9be, a fokoz\u00f3d\u00f3 meg\u00e9lhet\u00e9si v\u00e1ls\u00e1g folyam\u00e1n, ak\u00e1r itt Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban is (ahogyan ebben Ukrajna \u00e9s Gr\u00fazia \u00e9len j\u00e1r). \u00dagy gondolom, hogy \u00e9pp az ilyen m\u0171vek v\u00e9gzik el ehhez a kult\u00far\u00e1ban \u00e9s az \u00e1ltal az ideol\u00f3giai munk\u00e1t. Itt nem szeretn\u00e9m \u00a0ismertetni a t\u00e1gabb t\u00f6rt\u00e9neti keretet, az elm\u00falt \u00e9vtizedekben lezajlott v\u00e1ltoz\u00e1sokat, hat\u00e1sokat \u00e9s ellenhat\u00e1sokat, melynek sor\u00e1n m\u00e1r sz\u00e1mos, a legszeg\u00e9nyebbek k\u00f6z\u00e9 tartoz\u00f3 orsz\u00e1gban is betilt\u00e1sra vagy er\u0151s korl\u00e1toz\u00e1sra ker\u00fcltek az \u00faj reprodukt\u00edv technol\u00f3gi\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00e9s k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyek. Err\u0151l el\u00e9g sok forr\u00e1s fellelhet\u0151 az interneten, \u00e9s mindenkit b\u00e1rtor\u00edtan\u00e9k arra, hogy n\u00e9zzen ezeknek ut\u00e1na. [10]<\/a><\/p>\r\n M\u00e9g egy kicsit t\u00e1gabb perspekt\u00edv\u00e1ba helyezve az \u00fcgyet, arra is fel kell h\u00edvnom a figyelmet, hogy j\u00f3 ideje tart m\u00e1r az a folyamat, melyben a n\u0151i test auton\u00f3mi\u00e1ja imm\u00e1r k\u00e9t ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e1ll t\u00e1mad\u00e1s alatt \u00e9s term\u00e9szetesen mindkett\u0151 biopolitikai jelleg\u0171. Az egyik a (neo)konzervat\u00edv er\u0151k arra ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sei, hogy a n\u0151k reprodukci\u00f3s jogait korl\u00e1tozz\u00e1k, illetve megvonj\u00e1k. A m\u00e1sik ir\u00e1nyb\u00f3l viszont olyan hat\u00e1rfelsz\u00e1mol\u00e1sok zajlanak, amelyek egy\u00e9bk\u00e9nt szint\u00e9n pro-natalist\u00e1k, azaz \u201csz\u00fcleszt\u0151k\u201d (a n\u0151i test reprodukci\u00f3s potenci\u00e1lj\u00e1t igyekeznek ir\u00e1ny\u00edtani), mik\u00f6zben azon dolgoznak, hogy elt\u00f6r\u00f6lj\u00e9k a n\u0151k biol\u00f3giai val\u00f3s\u00e1g\u00e1t (sz\u00f3 szerint ez t\u00f6rt\u00e9nik a t\u00e1rgyalt m\u0171ben is), m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy k\u00f6zben racionaliz\u00e1lj\u00e1k, mechaniz\u00e1lj\u00e1k \u00e9s ez\u00e1ltal felfokozz\u00e1k kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t, hogy ezzel t\u00f6rj\u00e9k meg a n\u0151k testi auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. [11]<\/a> A n\u0151i testtel kapcsolatos hat\u00e1rok felsz\u00e1mol\u00e1sa \u2014 aminek egyik legszembet\u0171n\u0151bb p\u00e9ld\u00e1ja \u00e9ppen az ipari m\u00e9reteket \u00f6lt\u0151 b\u00e9ranyas\u00e1g \u2014 pedig olyan dolog, amely el\u0151bb-ut\u00f3bb minden n\u0151 testi auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t rombolni fogja, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges esetben pedig fel fogja sz\u00e1molni, oszt\u00e1lyt\u00f3l \u00e9s rasszt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. Ezek teh\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9s politikai t\u00e9tjei, \u00e9s l\u00e1tva ennek a m\u0171nek a sz\u00e1momra \u00e9rthetetlen, \u00e9s ebben a form\u00e1ban etikailag, szakmailag elfogadhatatlan, int\u00e9zm\u00e9nyeken kereszt\u00fcli forsz\u00edroz\u00e1s\u00e1t, fontosnak tartottam, hogy az idei Bioetikus F\u00f3rumon kerekasztal besz\u00e9lget\u00e9st kezdem\u00e9nyezzek\u00a0 a b\u00e9ranyas\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\r\n Legyen ez egy figyelmeztet\u0151 tanmese, amely a t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett kultur\u00e1lis munk\u00e1sokat, valamint az etik\u00e1val \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokkal foglalkoz\u00f3kat arra eml\u00e9kezteti, hogy kiket \u00e9s mit szolg\u00e1lnak. Akik viszont az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g \u00e9s a testi auton\u00f3mia felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1n f\u00e1radoznak, szembes\u00fcljenek azzal, hogy mindig lesznek olyanok, akik megk\u00e9rd\u0151jelezik projektj\u00fcket \u00e9s k\u00fczdeni fognak ellen\u00fck.<\/p>\r\n A hat\u00e1rfelsz\u00e1mol\u00e1sok, amelyeket bekebelez\u00e9s \u00e9s al\u00e1vet\u00e9s k\u00f6vet, m\u00e9lyen k\u00f6t\u0151dnek a kapitalizmus \u2014 ha \u00fagy tetszik gyarmatos\u00edt\u00f3 \u2014 logik\u00e1j\u00e1hoz, \u00e9s ezek gyakran a legkiszolg\u00e1ltatottabbak kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezik. Amit mindez kil\u00e1t\u00e1sba helyez, az pedig nem a felszabad\u00edt\u00e1s, hanem a degrad\u00e1ci\u00f3, t\u00e1rgyias\u00edt\u00e1s \u00e9s dehumaniz\u00e1ci\u00f3. Ennek \u00e9ppens\u00e9ggel az egyik legszembet\u0171n\u0151bb p\u00e9ld\u00e1ja b\u00e9ranyas\u00e1g. Hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcl nincs auton\u00f3mia: se testi, se szellemi, se m\u00e1smilyen. Jusson ez az esz\u00fcnkbe, b\u00e1rki b\u00e1rmilyen k\u00f6nt\u00f6sbe b\u00fajva pr\u00f3b\u00e1l meggy\u0151zni minket ennek az ellenkez\u0151j\u00e9r\u0151l.<\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n [1]<\/a> B\u00e1sthy \u00c1gnes: Poszthumanizmus mint posztpolitika, A m\u0171,<\/em> 2024. febru\u00e1r 12. [2]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st S\u00e1ndor Judit nyitotta meg, k\u00e9s\u0151bb pedig t\u00e1rlatvezet\u00e9st tartott Ureczky Eszer majd L\u00e1z\u00e1r Eszter \u00e9s Nagy Edina. K\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck mind legitim\u00e1l\u00f3 c\u00e9l\u00fa volt a projekt szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n [3]<\/a> Az esem\u00e9ny programja: https:\/\/ikon.hu\/cal\/19524<\/a><\/u><\/p>\r\n [4]<\/a> V\u00e9kony Dorottya \u2018Az elenged\u00e9s r\u00edtusai\u2019 c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak egy\u00e1ltal\u00e1n nem voltak t\u00e9m\u00e1i a transzgressz\u00edv reprodukt\u00edv technol\u00f3gi\u00e1k, sokkal ink\u00e0bb egy antropol\u00f3giai, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s jellemezte a csal\u00e1dalap\u00edt\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 vesztes\u00e9gek feldolgoz\u00e1s\u00e1s\u00e1val kapcsolatosan. [5]<\/a> A reprodukt\u00edv technol\u00f3gi\u00e1k nyelvhez val\u00f3 manipulat\u00edv viszony\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: Robyn Rowland: Reprospeak – the language of the new reproductive technologies<\/em> in. Living Laboratories, SUN Australia, 1992, pp.230-245<\/p>\r\n [6]<\/a> Aldous Huxley: Words and Behaviour<\/em> in. The Olive Tree and other essays, Chatto and Windus, London, 1936<\/p>\r\n [7]<\/a> Melegh Attila: A kelet\/nyugat lejt\u0151, \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/em>, XLVII. \u00e9vfolyam 17. sz\u00e1m, 2003. \u00e1prilis 25. [8]<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si koncepci\u00f3 teljes sz\u00f6vege: https:\/\/trafo.hu\/trafo_galeria\/endokrin<\/a><\/p>\r\n A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz k\u00e9sz\u00fclt prom\u00f3ci\u00f3s vide\u00f3, melynek \u00fczenete, miszerint csup\u00e1n \u201cadapt\u00e1l\u00f3dnunk\u201d kell az egyre jobban megm\u00e9rgez\u0151d\u0151 k\u00f6rnyezet\u00fcnkh\u00f6z meglehet\u0151sen demoraliz\u00e1l\u00f3. Ezek szerint nem kell ezen a folyamatokkal szemben ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edtanunk, v\u00e1ltoz\u00e1st kieszk\u00f6z\u00f6ln\u00fcnk, k\u00f6z\u00f6s \u00e9s \u00e9lhet\u0151 alternat\u00edv\u00e1kat kidolgoznunk. \u00c9rdemes elgondolkodni azon, hogy ha k\u00f6rnyezet\u00fcnk rombol\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s ipari \u00e1gensek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez ennyire hozz\u00e1simul\u00f3 narrat\u00edv\u00e1kat hallunk, akkor nem \u00e9ppen ezeknek az ideol\u00f3giai legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t l\u00e1tjuk-e m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben? https:\/\/youtu.be\/4NpvoDk-drk?si=8hdw8PDA051Inz3_<\/a><\/p>\r\n [9]<\/a> L\u00e1sd John H. Evans \u00e9s Jeffrey P. Bishop munk\u00e1it.<\/p>\r\n
\r\n
\r\nhttps:\/\/hvg.hu\/360\/20250212_A-mu-Poszthumanizmus-mint-posztpolitika-kepzomuveszeti-kiallitas-a-hormonokrol<\/a><\/p>\r\n
\r\nhttps:\/\/web.archive.org\/web\/20230508074806\/https:\/\/artportal.hu\/magazin\/a-bennunk-elo-titkokrol-vekony-dorottya-kiallitasa-a-budapest-galeriaban\/<\/a><\/u><\/p>\r\n
\r\nGagyi \u00c1gnes : A Kelet\u2013Nyugat lejt\u0151, Korunk<\/em> 2009 Febru\u00e1r<\/p>\r\n