<\/p>\r\n
L\u00e9tezik-e glob\u00e1lis kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151, \u00e9s ha igen, hogyan m\u0171k\u00f6dik? A Northwestern University k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben tan\u00edt\u00f3 Larissa Buchholz ennek a k\u00e9rd\u00e9snek j\u00e1r ut\u00e1na els\u0151, doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben. [1]<\/a> Hogy a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151 glob\u00e1lis, egyszerre evidencia \u00e9s m\u00e9gsem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban szerzett tapasztalataink \u2014<\/em> ahol egyszerre \u00e9rz\u00e9kelhetj\u00fck a B\u00e9cs, Kassel, Velence, London \u00e9s New York ir\u00e1nti v\u00e1gyakoz\u00f3, mintak\u00f6vet\u0151, \u00e9s n\u00e9ha elutas\u00edt\u00f3 tekinteteket \u2014<\/em> j\u00f3l mutatj\u00e1k, hogy a helyi m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let szab\u00e1lyai nem csup\u00e1n a nemzet\u00e1llami t\u00e9rb\u0151l erednek. M\u00e1sr\u00e9szt pedig Dun\u00e1t lehetne rekeszteni a \u201emagyarorsz\u00e1gi\u201d, az \u201eamerikai\u201d, vagy \u00e9pp a \u201ebrit\u201d m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkoz\u00f3 kutat\u00e1sokkal, melyek \u2014<\/em> tisztelet a kiv\u00e9teleknek \u2014<\/em> d\u00f6nt\u0151en arra az el\u0151feltev\u00e9sre \u00e9p\u00fclnek, hogy a m\u0171v\u00e9szet termel\u00e9se az egyes \u00e1llamokhoz, vagy ak\u00e1r nemzetekhez k\u00f6t\u0151dik. Ebben a helyzetben Buchholz k\u00f6nyv\u00e9t nem csak azoknak \u00e9rdemes elolvasniuk, akiket az \u00e9rdekel, hogy mi a glob\u00e1lis helyzet, hanem azoknak is, akiket kiz\u00e1r\u00f3lag a hazai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e9rdekel, de hajland\u00f3k szembes\u00fclni azzal, hogy ez milyen t\u00e1gabb szab\u00e1lyok \u00e9s k\u00e9nyszerek alak\u00edtj\u00e1k.<\/p>\r\n A The Global Rules of Art<\/em> k\u00f6tet ind\u00edttat\u00e1sa egy Magyarorsz\u00e1gon olvasva is ismer\u0151s tapasztalathoz kapcsol\u00f3dik. Ahogy Larissa Buchholz \u00edrja a k\u00f6tet bevezet\u0151j\u00e9ben, Kelet-N\u00e9metorsz\u00e1gba sz\u00fcletve \u00fagy \u00e9rezte, hogy egy posztszocialista \u201esenkif\u00f6ldj\u00e9n\u201d n\u0151 fel, majd Berlinbe k\u00f6lt\u00f6zve azt tapasztalta, hogy az ottani ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terekben 2000 ut\u00e1n robban\u00e1sszer\u0171en megjelentek a nem nyugati m\u0171v\u00e9szek. Azonban ezeknek az alkot\u00f3knak a piaci \u00e9s szakmai elismerts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt sokszor szakad\u00e9k m\u00e9lys\u00e9g\u0171 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g t\u00e1tong: vannak, akik els\u0151sorban piacilag nagyra \u00e9rt\u00e9keltek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00ednai Yue Minjun, \u00e9s vannak, akiket ink\u00e1bb a szakma emelt a pajzs\u00e1ra, mint a mexik\u00f3i Gabriel Orozcot.<\/p>\r\n Ennek a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gnek a magyar\u00e1zata magyarorsz\u00e1gi perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l is relev\u00e1ns, ahonnan azt l\u00e1thatjuk, hogy az elm\u00falt 10-20 \u00e9vben bizonyos m\u0171v\u00e9szek a legelismertebb nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terekbe is beker\u00fcltek, azonban a glob\u00e1lis m\u0171t\u00e1rgypiac \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben \u00edgy is csak apr\u00f3halak maradtak. A m\u0171v\u00e9szek anyagi \u00e9s szakmai megbecs\u00fclts\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez a szerz\u0151 Pierre Bourdieu m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz ny\u00fal vissza. Ez az inspir\u00e1ci\u00f3 nincs is v\u00e9ka al\u00e1 rejtve: Bourdieu kulcsfogalma, a mez\u0151 majdnem ezerszer bukkan fel a k\u00f6tetben, melynek m\u00e9g c\u00edme is az \u0151 magyarul is megjelent klasszikus\u00e1t, A m\u0171v\u00e9szet szab\u00e1lyai<\/em>t id\u00e9zi. Bourdieu a k\u00f6tet szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t legfontosabb \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, hogy a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g mindig (csata)mez\u0151, melyben nem az \u201eobjekt\u00edv eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k\u201d szerint m\u00e9retnek meg az alkot\u00f3k, hanem \u00e9pp ennek az \u201eobjekt\u00edv eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k\u201d fikci\u00f3j\u00e1nak a megalkot\u00e1sa zajlik, melynek sor\u00e1n elt\u00e9r\u0151 \u00e9rdekek csapnak \u00f6ssze.<\/p>\r\n A m\u00e1sik bourdieu-i kulcspont, amelyet Buchholz bemozgat, az auton\u00f3m \u00e9s heteron\u00f3m p\u00f3lusok k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9g. E fogalmak azt ragadj\u00e1k meg, hogy a kultur\u00e1lis mez\u0151kben l\u00e9teznek heteron\u00f3m ter\u00fcletek, ahol els\u0151sorban a piaci logika \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, \u00e9s a piaci siker sz\u00e1m\u00edt \u00e9rt\u00e9knek (p\u00e9ld\u00e1ul az aukci\u00f3sh\u00e1zak forgalma \u00e9s a legmagasabb le\u00fct\u00e9si \u00e1rak vil\u00e1ga), m\u00edg az auton\u00f3m ter\u00fcleteken a szimbolikus t\u0151ke domin\u00e1l, \u00e9s a kereskedelmi sikerek kev\u00e9sb\u00e9 fontosak, vagy szinte cikinek sz\u00e1m\u00edtanak (p\u00e9ld\u00e1ul a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti bienn\u00e1l\u00e9k vil\u00e1g\u00e1ban). Bourdieu szerint a k\u00e9t p\u00f3lus k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fclts\u00e9g van, de ez nem elv\u00e1g\u00f3lagos hat\u00e1r. Ami pedig m\u00e9g fontosabb n\u00e1la: a k\u00e9t fogalom nem \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u0151, azaz az \u201eauton\u00f3m\u201d m\u0171v\u00e9szet nem fels\u0151bbrend\u0171 \u00e9s a \u201eheteron\u00f3m\u201d nem als\u00f3bbrend\u0171. Ezek szerinte m\u00e1s-m\u00e1s m\u00f3dokon, de ugyan\u00fagy a fenn\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi rendet termelik \u00fajra, el\u0151bbi a t\u0151kefelhalmoz\u00e1s k\u00f6zvetlen pump\u00e1l\u00e1s\u00e1val, ut\u00f3bbi pedig azzal, hogy l\u00e9trehozza azt a k\u00e9pzetet, hogy a szabads\u00e1g elk\u00e9pzelhet\u0151 a t\u0151kefelhalmoz\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n A The Global Rules of Art<\/em> is ebb\u0151l, az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9ket nem eleve adottnak, hanem t\u00f6rt\u00e9netileg, hatalmi harcokon kereszt\u00fcl l\u00e9trej\u00f6v\u0151nek felfog\u00f3 \u2014<\/em> \u00e9s ez\u00e1ltal a j\u00f3 \u00edzl\u00e9s \u00e9s az uralkod\u00f3 oszt\u00e1lyok k\u00f6zti intim viszonyra r\u00e1mutat\u00f3 \u2014<\/em> hagyom\u00e1nyb\u00f3l j\u00f6n. Ahogy a k\u00f6tet elej\u00e9n Buchholz megfogalmazza: \u201eAhelyett, hogy eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9lkez\u00e9sbe vagy \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sbe bocs\u00e1tkozn\u00e9k, ink\u00e1bb visszal\u00e9pek, hogy meg\u00e9rtsem azt a t\u00e1gabb t\u00f6rt\u00e9nelmi-int\u00e9zm\u00e9nyi kontextust, amelyben az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek kialakulnak, \u00e9s azt, hogyan bontakoznak ki”. [2]<\/a><\/p>\r\n Larissa Buchholz kiindul\u00f3pontja, hogy Bourdieu elemz\u00e9si k\u00e9szlete \u00e9l\u00e9s, de m\u00e9gis limit\u00e1lt, mert \u0151 ezt kiz\u00e1r\u00f3lag a francia nemzet\u00e1llami kultur\u00e1lis mez\u0151n kereszt\u00fcl alkotta meg \u00e9s azon tesztelte. Buchholz szerint ez ma m\u00e1r nem el\u00e9gs\u00e9ges, mivel a kultur\u00e1lis globaliz\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck. \u00cdgy a k\u00f6tet intellektu\u00e1lis projektje praktikusan a bourdieui m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gia glob\u00e1liss\u00e1 sk\u00e1l\u00e1z\u00e1sa. Ahogy azt Arjun Appadurai-jal vitatkozva kifejti, ebben t\u00f6bb a hatalom, mint amit a lapos, horizont\u00e1lis \u00e9s demokratikus globaliz\u00e1ci\u00f3ban h\u00edv\u0151k meg\u00e1lmodtak, de Herbert Schillerrel vit\u00e1zva azt \u00e1ll\u00edtja, hogy nem is puszt\u00e1n a vil\u00e1ggazdas\u00e1g centrumainak a Donald kacs\u00e1t\u00f3l az absztrakt expresszionizmusig terjed\u0151 kultur\u00e1lis imperializmusa. A 21. sz\u00e1zadi kultur\u00e1lis globaliz\u00e1ci\u00f3nak nem az a saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy a vil\u00e1ggazdas\u00e1g centrumainak m\u0171v\u00e9szei k\u00f6z\u00fcl sokan glob\u00e1lisan is prosper\u00e1lnak (hiszen ez m\u00e1r \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta \u00edgy van), hanem ez egy olyan kultur\u00e1lis globaliz\u00e1ci\u00f3, melyben m\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag a nyugati feh\u00e9r f\u00e9rfiak futnak be \u00e9s melyben nem csak az alkot\u00f3k, hanem a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek is egyre ink\u00e1bb glob\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lnak.<\/p>\r\n Ez a 1980-as \u00e9vek \u00f3ta sz\u00e1rba sz\u00f6kken\u0151 globaliz\u00e1ci\u00f3 Buchholz szerint k\u00e9tarc\u00fa. K\u00e9t elt\u00e9r\u0151, de egym\u00e1st\u00f3l nem f\u00fcggetlen folyamatb\u00f3l \u00e1ll: a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet szimbolikus hierarchi\u00e1inak glob\u00e1lis kiterjed\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s gazdas\u00e1gi globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l. Buchholz t\u00e9tele szerint \u2014<\/em> mely tal\u00e1n a k\u00f6tet egyik legink\u00e1bb kikezdhet\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2014<\/em> ez a k\u00e9t folyamat egym\u00e1sr\u00f3l alapvet\u0151en f\u00fcggetlen. Az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a k\u00f6tet els\u0151sorban az 1980-as \u00e9vek bienn\u00e1l\u00e9-robban\u00e1s\u00e1hoz k\u00f6ti, mely sor\u00e1n nem csak megsokszoroz\u00f3dott ezen esem\u00e9nyek sz\u00e1ma, hanem ezek egyre ink\u00e1bb a Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1n \u00e9s \u00c9szak-Amerik\u00e1n k\u00edv\u00fcli r\u00e9gi\u00f3kban sokasodtak meg. A mag\u00e1t auton\u00f3mnak gondol\u00f3 m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t nem csak az infrastrukt\u00fara expanzi\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00f6veti le a k\u00f6tet, hanem a \u201eglob\u00e1lis\u201d kifejez\u00e9s haszn\u00e1lat\u00e1nak az 1980-as \u00e9vekben indul\u00f3 robban\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl is. Buchholz szerint ez a globaliz\u00e1ci\u00f3 t\u00f6bb, mint az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer kiterjed\u00e9se, mivel a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151k szerepl\u0151inek a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet jelent\u0151s \u00e9s k\u00edv\u00e1natos volt\u00e1ban val\u00f3 hite is \u00e9lteti. Az 1980-as \u00e9vek \u00f3ta azonban nem csak a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si terei \u00e9s diskurzusai alakultak ki, hanem azok az int\u00e9zm\u00e9nyek is, melyek ennek a m\u0171v\u00e9szetnek az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t \u00e9s rangsorol\u00e1s\u00e1t v\u00e9gzik. M\u00edg az els\u0151 m\u0171v\u00e9szeti rangsor \u2014<\/em> a Magyar Power 50<\/a>-hez hasonl\u00f3 hat\u00e1st \u00e9s befoly\u00e1st m\u00e9r\u0151 \u2014<\/em> nyugat-n\u00e9met Kunstkompass<\/a> 1970-es megjelen\u00e9s\u00e9t a sokatmond\u00f3n Capital nev\u0171 \u00fczleti lapban heves tiltakoz\u00e1sok fogadt\u00e1k, addig m\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s m\u0171v\u00e9szek rangsorol\u00e1sa szinte evidencia lett.<\/p>\r\n Azonban a globaliz\u00e1ci\u00f3 nem csak az auton\u00f3m(nak v\u00e9lt) m\u0171v\u00e9szetet \u00e9rinti. A k\u00f6tetnek \u00e9ppen ez az egyik legnagyobb er\u0151ss\u00e9ge, hogy elemz\u0151i figyelmet ford\u00edt a m\u0171v\u00e9szeti szakemberek \u00e1ltal gyakran len\u00e9zett, a m\u0171t\u00e1rgypiac sz\u00e1ll\u00e1scsin\u00e1l\u00f3i \u00e1ltal azonban felmagasztalt piacra termel\u0151 m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyekre \u00e9s szerepl\u0151kre. Ahogy Buchholz \u00edrja, \u201eazok a k\u00ednai m\u0171v\u00e9szek, akiknek alkot\u00e1sai t\u00f6bb milli\u00f3 doll\u00e1ros \u00e1ron keltek el olyan aukci\u00f3sh\u00e1zakn\u00e1l, mint a Sotheby\u2019s, \u00e9s akik a vil\u00e1g gazdas\u00e1gilag legsikeresebb m\u0171v\u00e9szeinek glob\u00e1lis soraiba l\u00e9ptek, val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy hasonl\u00f3 vil\u00e1gszint\u0171 kultur\u00e1lis elismerts\u00e9get szereznek\u201d. Az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val p\u00e1rhuzamosan Buchholz szerint a kereskedelmi m\u0171v\u00e9szet is globaliz\u00e1l\u00f3dott, tal\u00e1n m\u00e9g dr\u00e1maibb m\u00e9rt\u00e9kben is. Egyszerre t\u00f6rt\u00e9nt meg egyr\u00e9szt a vil\u00e1ggazdas\u00e1g aukci\u00f3sh\u00e1zainak glob\u00e1lis t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa (a Sotheby\u2019s p\u00e9ld\u00e1ul a vil\u00e1g 40 orsz\u00e1g\u00e1nak mintegy 80 v\u00e1ros\u00e1ban van jelen). M\u00e1sr\u00e9szt lezajlott a piaci logika alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 gal\u00e9ri\u00e1k el\u0151ret\u00f6r\u00e9se (amely egyszerre manifeszt\u00e1l\u00f3dik az olyan t\u00f6bb kontinens t\u00f6bb tucat helysz\u00edn\u00e9n jelenlev\u0151 gal\u00e9ri\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ban, mint a Gagosian, \u00e9s a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1rok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, melyeket legal\u00e1bb annyira a kereskedelmi v\u00e1s\u00e1rokra specializ\u00e1l\u00f3dott c\u00e9gek uralnak, mint amennyire a nagy gal\u00e9ri\u00e1k). Harmadr\u00e9szt, l\u00e9trej\u00f6ttek a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvetlen piaci \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek is a platformjai, mint amilyen az Artprice<\/a>.<\/p>\r\n Azonban a k\u00f6zvetlen\u00fcl a t\u0151kefelhalmoz\u00e1sban \u00e9rdekelt m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3ja m\u00e1s, mint az azt \u00e1tt\u00e9teles m\u00f3don fenntart\u00f3 auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet\u00e9. Buchholz egyik fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, hogy ennek a for-profit m\u0171v\u00e9szet infrastrukt\u00far\u00e1nak a globaliz\u00e1ci\u00f3ja k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00e9pezi le a t\u0151kefelhalmoz\u00e1s t\u00e9rbelis\u00e9g\u00e9t: ahol van a t\u0151ke, oda mennek ezek a gal\u00e9ri\u00e1k \u00e9s v\u00e1s\u00e1rok. Ahogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti piacok globaliz\u00e1l\u00f3dnak, az egyes gal\u00e9ri\u00e1knak egyre t\u00f6bb helyen kell jelen lenni\u00fck \u00e9s \u00edgy a m\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria-alap\u00edt\u00e1s is egyre t\u0151keig\u00e9nyesebb. Buchholz szerint ez a folyamat egyszerre hozza l\u00e9tre (a val\u00f3j\u00e1ban sosem l\u00e9tezett) szabadpiac elt\u0171n\u00e9s\u00e9t, az oligopol piaci szerepl\u0151k fojtogat\u00f3<\/a> erej\u00e9t \u00e9s egy konzervat\u00edv eszt\u00e9tikai fordulatot, melyet a magas m\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u0171 gal\u00e9ri\u00e1k biztos profitra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9se hajt.<\/p>\r\n Az auton\u00f3m \u00e9s a heteron\u00f3m m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s globaliz\u00e1ci\u00f3ja sz\u00e1mos tov\u00e1bbi szempontb\u00f3l is elt\u00e9r: a f\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1k m\u0171v\u00e9szeinek, ahogy a n\u0151i alkot\u00f3knak is szinte csak az auton\u00f3m mez\u0151 \u00edg\u00e9r sikereket, melyet a sokkal hosszabb egyetemi tanulm\u00e1nyok, a sokkal alacsonyabb anyagi haszon, egy nagyobb t\u00e9rbeli kiterjed\u00e9s (mert nem csak oda megy, ahol a t\u0151ke van) \u00e9s az olyan niche m\u0171fajok jellemeznek, mint az install\u00e1ci\u00f3. \u00a0Buchholz egyik \u00e9les meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, hogy a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g kett\u0151s globaliz\u00e1ci\u00f3ja miatt nem lehet egys\u00e9ges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1ncot fel\u00e1ll\u00edtani, hanem egyszerre besz\u00e9lhet\u00fcnk egy gazdas\u00e1gi, t\u0151keorient\u00e1lt piramisr\u00f3l (melynek cs\u00facsszerepl\u0151i New Yorkban, Londonban \u00e9s Hong Kongban helyezkednek el) \u00e9s egy, a szimbolikus t\u0151k\u00e9\u00e9rt foly\u00f3 k\u00fczdelem \u00e1ltal szervezett piramisr\u00f3l (melynek k\u00f6zpontjai New York \u00e9s Berlin). A szerz\u0151 frapp\u00e1nsan \u00e9s \u00e9lesen az el\u0151bbieket a glob\u00e1lis elad\u00e1si, az ut\u00f3bbiakat a glob\u00e1lis felszentel\u00e9si k\u00f6zpontoknak nevezi. A k\u00f6tet utols\u00f3 k\u00e9t fejezete a m\u00e1r eml\u00edtett Yue Minju \u00e9s Gabriel Orozco p\u00e1lya\u00edv\u00e9n kereszt\u00fcl elemzi, hogy a globaliz\u00e1lt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 p\u00f3lus\u00e1n mi az uralkod\u00f3 szerepl\u0151v\u00e9 v\u00e1l\u00e1s technik\u00e1ja.<\/p>\r\n Buchholz k\u00f6tet\u00e9nek er\u0151ss\u00e9ge, hogy adatokkal is dolgozik. Szemben a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00e9s kult\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 diskurzusok sokas\u00e1g\u00e1val, melyek gyakran a szerz\u0151k szem\u00e9lyes tapasztalat\u00e1t \u00e9s poz\u00edci\u00f3j\u00e1t ny\u00fajtj\u00e1k ki egy univerz\u00e1lis elm\u00e9lett\u00e9, ez a k\u00f6tet \u2014<\/em> k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl az amerikai szociol\u00f3gia kvantitat\u00edv elv\u00e1r\u00e1sainak nyom\u00e1n is \u2014<\/em> nem idegenkedik a sz\u00e1mokt\u00f3l. Azonban a k\u00f6nyv nem csak v\u00e1laszokat ad, hanem k\u00e9rd\u00e9seket is kinyit. Az egyik ilyen k\u00e9rd\u00e9s a kapitalizmus, a geopolitika \u00e9s a transznacion\u00e1lis t\u0151k\u00e9soszt\u00e1ly \u00e1ltal j\u00e1tszott szerep elemz\u00e9s\u00e9nek hi\u00e1nya a k\u00f6tetben. Ebben a k\u00e9rd\u00e9sben \u2014<\/em> a politikai gazdas\u00e1gtan szerep\u00e9ben \u2014<\/em> mintha ez a k\u00f6tet is ingadoz\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontot venne fel. M\u00edg a bevezet\u0151 egy\u00e9rtelm\u0171en \u00f3v att\u00f3l, hogy a geopolitika fel\u0151l magyar\u00e1zzuk a m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s ehelyett Bourdieu-t k\u00f6vetve a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g saj\u00e1t bels\u0151 logik\u00e1j\u00e1ra helyezi a hangs\u00falyt, addig az \u00e9rezhet\u0151en k\u00e9s\u0151bb \u00edrt ut\u00f3sz\u00f3 c\u00edme m\u00e1r az, hogy Covid-19, Geopolitical Shifts, and Deglobalization. <\/em>Pedig, ha m\u00e1r a k\u00f6tet \u2014<\/em> minimum a piacra termel\u0151 m\u0171v\u00e9szet elemz\u00e9s\u00e9ben \u2014<\/em> szerepet ad a gazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151knek, akkor fontos lett volna r\u00e1k\u00e9rdezni arra is, hogy a heteron\u00f3m m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3ja hogyan illeszkedik az m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni, USA vezette glob\u00e1lis hegem\u00f3nia-ciklusba<\/a>, \u00e9s annak transznacion\u00e1lis t\u0151k\u00e9soszt\u00e1ly\u00e1hoz, amely ennek a m\u0171v\u00e9szetnek fontos v\u00e1s\u00e1rl\u00f3ja lehet.<\/p>\r\n A politikai gazdas\u00e1gtani globaliz\u00e1ci\u00f3(k) \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak pontos \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3an kiss\u00e9 hom\u00e1lyban maradnak a kultur\u00e1lis globaliz\u00e1ci\u00f3 okai is. M\u00edg a sz\u00f6veg helyenk\u00e9nt azt jelzi, hogy a heteron\u00f3m m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3ja m\u00f6g\u00f6tt els\u0151sorban gazdas\u00e1gi okok h\u00faz\u00f3dnak meg (de ezeket nem specifik\u00e1lja), addig az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szeti globaliz\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9ben ink\u00e1bb kultur\u00e1lis okokat l\u00e1t (p\u00e9ld\u00e1ul a posztkoloni\u00e1lis elm\u00e9letek \u00e9s \u00e1llamok kialakul\u00e1s\u00e1t a nem-nyugati bienn\u00e1l\u00e9-boom m\u00f6g\u00f6tt). Azonban ez felveti a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a posztkoloni\u00e1lis elm\u00e9leteket (vagy b\u00e1rmely gondolkod\u00e1si ir\u00e1nyzatot) mennyire tekinthetj\u00fck kultur\u00e1lis oknak, vagy pedig Bourdieu (illetve b\u00e1rmely m\u00e1s materialista gondolkod\u00f3) nyom\u00e1n nem lenne-e \u00e9rdemes visszafejteni azt, hogy mely l\u00e9t hat\u00e1rozza meg ezeket a tudati form\u00e1kat? Ez a probl\u00e9mak\u00f6r \u00e1thatol az auton\u00f3m \u00e9s a heteron\u00f3m globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9les megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re is. M\u00edg egy bizonyos pontig ez a kett\u0151s k\u00e9plet komoly analitikus er\u0151vel b\u00edr, addig \u2014<\/em> hasonl\u00f3an a magyar t\u00e1rsadalomr\u00f3l alkotott kett\u0151s-t\u00e1rsadalom elm\u00e9letek<\/a> t\u00e1rh\u00e1z\u00e1hoz \u2014<\/em> azt m\u00e1r nem magyar\u00e1zza kiel\u00e9g\u00edt\u0151en, hogy mi az a t\u00e1gabb t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g, ami \u00e1t\u00f6leli ezt a tandemet. Felvet\u00e9sem szerint nem lehet, \u00e9s nem is \u00e9rdemes kivenni a kapitalizmus dinamik\u00e1it a kialakul\u00f3ban l\u00e9v\u0151 glob\u00e1lis kultur\u00e1lis mez\u0151 kett\u0151s gazdas\u00e1g\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l, mert a v\u00e9gtelen t\u0151kefelhalmoz\u00e1s rendszer\u00e9be nem csak a business <\/em>tartozik, hanem az olyan, a profittermel\u00e9sr\u0151l els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 ter\u00fcletek is, mint az auton\u00f3m kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet. De erre a Bourdieu-f\u00e9le keret m\u00e1r nem el\u00e9g.<\/p>\r\n V\u00e9g\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban, Larissa Buchholz k\u00f6nyv\u00e9nek egyik legfontosabb er\u00e9nye, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t nem egyform\u00e1n vonatkoztatja minden alkot\u00f3ra. T\u00fal az auton\u00f3m \u00e9s heteron\u00f3m glob\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3s modelleken, \u00e9szre kell venn\u00fcnk, hogy az alkot\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge egyik globaliz\u00e1ci\u00f3ban sem foglal el kit\u00fcntetett szerepet (\u00e9s ez mind igazabb, ahogy a vil\u00e1ggazdas\u00e1g centrum\u00e1b\u00f3l a perif\u00e9ri\u00e1i fel\u00e9 haladunk). Azonban mindez nem jelenti azt, hogy a globaliz\u00e1ci\u00f3 ne \u00e9rinten\u00e9 a m\u0171v\u00e9szeknek ezt a MoMA-b\u00f3l, a Sotheby\u2019s-b\u0151l vagy az Art Baselr\u0151l nem l\u00e1that\u00f3 t\u00f6meg\u00e9t. Sokkal ink\u00e1bb arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a m\u0171v\u00e9szeknek ez a neoliber\u00e1lis globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 verseny\u00e9ben alulmaradt t\u00f6mege fog\u00e9konyabb lehet azokra az anti-globaliz\u00e1ci\u00f3s, \u00e1llamkapitalista politik\u00e1kra, melyek napr\u00f3l napra domin\u00e1nsabb\u00e1 v\u00e1lnak. Ennek a v\u00e1ltoz\u00e1snak a meg\u00e9rt\u00e9se m\u00e1r nem lehet a The Global Rules of Art<\/em>-nak se feladata, se c\u00e9lja. Azonban a k\u00f6tet fontos alapot jelent azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik az \u00faj jobboldali kult\u00faratermel\u00e9st a geopolitikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151k bels\u0151 harcait egyszerre figyelembe v\u00e9ve akarj\u00e1k meg\u00e9rteni.<\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n [1]<\/a> Larissa Buchholz The Global Rules of Art<\/em><\/a> Princeton University Press, 2022<\/p>\r\n
\r\n