{"id":2041225,"date":"2025-08-03T16:44:58","date_gmt":"2025-08-03T15:44:58","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2041225"},"modified":"2025-08-03T16:44:58","modified_gmt":"2025-08-03T15:44:58","slug":"a-megfigyelo-modszerei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-megfigyelo-modszerei\/","title":{"rendered":"A megfigyel\u0151 m\u00f3dszerei"},"content":{"rendered":"

\u201eA l\u00e1t\u00f3mez\u0151 sz\u00e1momra mindig a r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1s terep\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3\u201d<\/em> (Paul Virilio)<\/span><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Wittgenstein vil\u00e1ga<\/em>, Wittgenstein titka<\/em>, Az \u00e1gy<\/em>, A k\u00f6lt\u0151 h\u00e1za<\/em>, A kl\u00f3noz\u00f3 h\u00e1za<\/em>, Frakt\u00e1lok<\/em> stb. Sorolhatn\u00e1nk V\u00e1rady R\u00f3bert j\u00f3l ismert sorozatainak a m\u0171c\u00edmeit, melyb\u0151l r\u00f6gt\u00f6n kit\u0171nik, hogy az alkot\u00f3 a vil\u00e1g t\u00e1gabb jelens\u00e9geit vizsg\u00e1lja, filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyai \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se is egyb\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. Egyszerre l\u00e1tv\u00e1nyos \u00e9s intellektu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet az \u00f6v\u00e9.<\/p>\r\n

V\u00e1rady R\u00f3bert az 1980-as \u00e9vekben kezdte a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t, s az itt t\u00e1rgyalt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy er\u0151teljes v\u00e1logat\u00e1s volt az \u00e9letm\u0171b\u0151l, de nem sz\u00e1nd\u00e9kozott minden korszakb\u00f3l egy-egy m\u0171vet bemutatni, hanem az \u00e9letm\u0171ben mark\u00e1nsan jelenl\u00e9v\u0151 szempont szerint szelekt\u00e1lt. A koncepci\u00f3ja, ami alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza V\u00e1rady R\u00f3bert munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, az a szeml\u00e9l\u0151d\u0151 alkot\u00f3 attit\u0171dje, s ezt pr\u00f3b\u00e1lta mind a v\u00e1logat\u00e1s, mind a rendez\u00e9s is \u00e9rz\u00e9keltetni, hogy egy-egy k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r hogyan bukkan el\u0151 \u00fajra- \u00e9s \u00fajra az \u00e9letm\u0171ben, hogyan kapcsol\u00f3dnak a leg\u00fajabb m\u0171vei, pl. a Priv\u00e1t m\u00falt<\/em> sorozata a legkor\u00e1bbi k\u00e9peihez. L\u00e1that\u00f3k voltak j\u00f3l ismert f\u0151m\u0171vek, teljesen \u00faj munk\u00e1k, r\u00e9gi m\u0171vek, amelyeket tal\u00e1n ez\u00e9rt nem ismernek, meg kev\u00e9sb\u00e9 ismert alkot\u00e1sok: sz\u00e1m\u00edt a hely, a t\u00e9r, hogy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sk\u00e9nt, egy\u00fctt is m\u0171k\u00f6dj\u00f6n az eg\u00e9sz, s hogy egyik m\u0171 se nyomja el a t\u00f6bbit, sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1ban legyen valami egys\u00e9g.<\/p>\r\n

Teh\u00e1t a koncepci\u00f3 l\u00e9nyege a m\u0171v\u00e9sz tekintete, szeml\u00e9l\u0151d\u0151 attit\u0171dje \u00e9s annak v\u00e1ltoz\u00e1sai. V\u00e1rady R\u00f3bert ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00edme Jonathan Craryt\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt kifejez\u00e9s: Crary t\u00e9m\u00e1ja a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s annak \u201et\u00f6rt\u00e9neti konstrukci\u00f3ja\u201d. Szerinte az emberi szem l\u00e9nyeges funkci\u00f3it olyan gyakorlatok, szok\u00e1sok v\u00e1ltj\u00e1k fel, amelyekben a vizu\u00e1lis l\u00e1tv\u00e1nynak m\u00e1r nincs utal\u00e1suk a megfigyel\u0151 \u201eval\u00f3s”, optikailag \u00e9szlelt vil\u00e1gban elfoglalt helyzet\u00e9re. V\u00e1radyn\u00e1l vannak olykor val\u00f3s terek is (Metropolisz<\/em>-sorozata), de az alakjai t\u00f6bbnyire fikt\u00edv interf\u00e9szben vagy a cybert\u00e9rben mozognak. \u201eA sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p gener\u00e1lta k\u00e9pek formaliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s elterjed\u00e9se k\u00e9pzeletbeli vizu\u00e1lis \u201eterek” minden\u00fctt jelen lev\u0151 oltv\u00e1nyainak az el\u0151fut\u00e1ra; a benn\u00fck rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek gy\u00f6keresen elt\u00e9rnek a film, a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s \u00e9s a telev\u00edzi\u00f3 mimetikus jelleg\u00e9t\u0151l.\u201d [1]<\/a><\/p>\r\n

V\u00e1rady R\u00f3bert munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e1ttekintve egy v\u00e1llaltan szubjekt\u00edv v\u00e1logat\u00e1st l\u00e1that a n\u00e9z\u0151 ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de mindegyikn\u00e9l fontos szerepet kap a m\u0171v\u00e9sz tekintete, mely kamerak\u00e9nt p\u00e1szt\u00e1zza a vil\u00e1got. \u00c9pp ez\u00e9rt mintegy ars poeticak\u00e9nt indul a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s A fest\u0151 h\u00e1za c\u00edm\u0171<\/em> 2002-es k\u00e9p\u00e9vel<\/a>. A fest\u0151 h\u00e1z\u00e1t kamer\u00e1k veszik k\u00f6rbe, ahol benn egy fest\u0151\u00e1llv\u00e1ny \u00e9s egy monitor l\u00e1that\u00f3, a k\u00e9palkot\u00e1s, k\u00e9pn\u00e9z\u00e9s klasszikus \u00e9s \u00fajabb eszk\u00f6zei, annak a demonstr\u00e1l\u00e1sa, hogy a vil\u00e1got is egy m\u00e9dium \u00e1ltal \u00e1tt\u00e9telez\u0151dve ismerj\u00fck meg. Err\u0151l m\u00e1r anno Peter Weibel is \u00edrt a Pittura\/Immedia<\/em> [2]<\/a>c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban. A kamer\u00e1k viszont r\u00e9szben a bels\u0151 megfigyel\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a k\u00fclvil\u00e1g p\u00e1szt\u00e1z\u00e1s\u00e1nak is az eszk\u00f6ze, itt a kamera maga a fest\u0151, V\u00e1rady R\u00f3bert tekintete. Ez a p\u00e1szt\u00e1z\u00e1s hol id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9nik, vissza a m\u00faltba, hol a t\u00e9rben, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 perpekt\u00edv\u00e1kb\u00f3l l\u00e1ttatja a vil\u00e1got, olykor \u00e9pp fel\u00fclr\u0151l, m\u00e1s sorozatain\u00e1l a n\u00e9z\u0151nek h\u00e1ttal t\u00e1volodnak valamifajta furcsa virtu\u00e1lis t\u00e9rbe. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s id\u0151utaz\u00e1s is, hisz eg\u00e9sz korai \u00e9s teljesen \u00faj m\u0171vek is l\u00e1that\u00f3k, mi t\u00f6bb, kapcsolatba ker\u00fclnek egym\u00e1ssal.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9t nagy egys\u00e9gre tagolhat\u00f3: egy narrativit\u00e1s \u00e9s egy absztrakci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba mutat\u00f3 t\u00e9rre, \u00e9s h\u00e1tul a kisteremben meg egy medit\u00e1ci\u00f3s t\u00e9rre. A fest\u0151 h\u00e1za kamer\u00e1i el\u0151sz\u00f6r a fel\u00fcl\u2013 \u00e9s oldaln\u00e9zetb\u0151l l\u00e1tott vil\u00e1got mutatj\u00e1k<\/a> (pl. Mindig t\u00f6rt\u00e9nik valami v\u00e1ratlan \u00e9s megmagyar\u00e1zhatatlan<\/em>). V\u00e1radynak k\u00fcl\u00f6nben egy eg\u00e9sz sorozata van, ahol fel\u00fclr\u0151l, mintegy isteni n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l l\u00e1thatjuk az emberek vil\u00e1g\u00e1t (pl. Lassan lefel\u00e9 I<\/em>.). A n\u00e9z\u0151pontv\u00e1lt\u00e1s jelenik meg azon a sorozat\u00e1n, melyen oldalr\u00f3l l\u00e1ttatja az embereket, akik mintha a mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151 \u00e1ltal valami alvil\u00e1gba sz\u00e1lln\u00e1nak<\/a> al\u00e1 (Mer\u00fcl\u00e9s II.<\/em>).<\/p>\r\n

A saj\u00e1tos n\u00e9z\u0151pont ut\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s viszonylag val\u00f3s\u00e1gos tereket j\u00e1rja k\u00f6rbe, pontosabban a k\u00e9s\u0151bbi virtu\u00e1lis tereihez k\u00e9pest t\u0171nik val\u00f3s\u00e1gosnak. A Metropolisz-<\/em>sorozat\u00e1ban az \u00fcress\u00e9g, a rideg k\u00f6rnyezet \u00e9s az emberek k\u00f6zti kommunik\u00e1ci\u00f3s hi\u00e1ny domin\u00e1l, \u00e9s ahogy az emberek elvszenek ezekben a l\u00e9lektelen terekben, m\u00e9gis tal\u00e1n ezek k\u00f6zel\u00edtenek legink\u00e1bb a megszokott k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sokhoz. Ezekb\u0151l a l\u00e9tez\u0151 terekb\u0151l l\u00e9p \u00e1t a virtu\u00e1lis terekbe.<\/p>\r\n

A 2000-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a technika egy \u00faj ter\u00fclete kezdte intenz\u00edven foglalkoztatni V\u00e1radyt, m\u00e9gpedig az interface k\u00e9rd\u00e9se, mely t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben t\u00e1voll\u00e9v\u0151 dolgokat, szem\u00e9lyeket hozhat egyetlen t\u00e9r-id\u0151 s\u00edkba. V\u00e1rady interf\u00e9sz sorozat\u00e1nak k\u00e9pein is ez t\u00f6rt\u00e9nik, egym\u00e1st\u00f3l t\u00e9rben \u00e9s id\u0151ben t\u00e1voli szem\u00e9lyek virtu\u00e1lis, imagin\u00e1rius tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszt\u00e9tikai, t\u00e1rsadalmi, szubkultur\u00e1lis jelens\u00e9geket id\u00e9z meg. Formai szempontb\u00f3l ezek a m\u0171vek h\u00e1romr\u00e9teg\u0171 k\u00e9pek: egyr\u00e9szt az alapot absztrakt, geometrikus \u00e9s komputerjelek imit\u00e1ci\u00f3ja fedi, m\u00e1sr\u00e9szt az ezek \u00e1ltal alkotott h\u00e1l\u00f3zatban \u201erealist\u00e1n\u201d megfestett figur\u00e1k bukkannak fel, harmadr\u00e9szt a k\u00e9pek ugyanilyen fontos elemei a festm\u00e9nyeken olvashat\u00f3 feliratok, id\u00e9zetek, melyek t\u00f6bbnyire a k\u00e9pen szerepl\u0151 alakokt\u00f3l sz\u00e1rmaznak. [3]<\/a><\/p>\r\n

Ezeknek a t\u00edpus\u00fa m\u0171veknek az egyik legikonikusabb darabja<\/a> A fiatal \u00e9s az id\u0151s Wittgenstein Madonn\u00e1val<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171. \u201eNyelvem hat\u00e1rai vil\u00e1gom hat\u00e1rait is jelentik. Mindazt, amit egy\u00e1ltal\u00e1n gondolni lehet, vil\u00e1gosan lehet gondolni\u201d \u2013 olvashatjuk ezt a Wittgenstein-id\u00e9zetet ezen a festm\u00e9nyen. V\u00e1rady nyitott a vil\u00e1g aktu\u00e1lis tudom\u00e1nyos \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seire, melyek meghat\u00e1rozz\u00e1k az emberi \u00e9letet, a t\u00e1rsas viszonyokat, az ember lehets\u00e9ges perspekt\u00edv\u00e1it: \u00edgy a kl\u00f3noz\u00e1s, a cybert\u00e9r, a magas \u00e9s t\u00f6megkult\u00fara probl\u00e9m\u00e1ira, s ez a festm\u00e9nyein is megjelenik. Milyen most \u00e9s milyenn\u00e9 v\u00e1lhat a vil\u00e1g? Vizu\u00e1lis v\u00e1laszkeres\u00e9sei elk\u00e9pzelt vil\u00e1gokat, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges kultur\u00e1lis jelens\u00e9geket \u00e1ll\u00edtanak szembe egym\u00e1ssal.<\/p>\r\n

Ez a k\u00e9p nagyon j\u00f3l kapcsol\u00f3dik az \u00faj, a Priv\u00e1t m\u00falt <\/em>I-III. sorozat\u00e1hoz is. Ezeken, ha folytatjuk<\/a> a kamera tekintet\u00e9t, itt a m\u00faltba tekint<\/a>. V\u00e1rady R\u00f3bert a legut\u00f3bbi sorozat\u00e1ban mintegy sz\u00e1mvet\u00e9st tesz. Az \u0151t \u00e9rt legfontosabb impulzusok jelennek meg a m\u0171vein, melyek hol az adott politikai helyzetre, esem\u00e9nyekre reflekt\u00e1lnak, hol a kultur\u00e1lis jelens\u00e9gekre. Bizonyos m\u0171v\u00e9szek, m\u0171vek, filmek, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok, de ak\u00e1r filoz\u00f3fiai olvasm\u00e1nyai is er\u0151teljes hat\u00e1st gyakoroltak<\/a> a gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ra. Leg\u00fajabb m\u0171vei az id\u0151utaz\u00e1s \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9s terep\u00e9re visznek, de a Priv\u00e1t m\u00falt<\/em> sorozat k\u00e9pei j\u00f3l r\u00edmelnek<\/a> m\u00e9g az 1980-as \u00e9vekbeli Fragmentumok a f\u00e9lm\u00faltb\u00f3l \u00e9s a m\u00e1b\u00f3l<\/em> \u00e9s a De<\/em> Profundis <\/em>c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyekre. Ugyan az \u00faj m\u0171vekben a szem\u00e9lyes eml\u00e9kezet \u00e9s a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet k\u00e9pei egyar\u00e1nt megjelennek. Els\u0151sorban olyan mot\u00edvumok, amelyek meghat\u00e1rozt\u00e1k a fiatalkor\u00e1t. \u00cdgy ak\u00e1r politikusok, filoz\u00f3fusok, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti utal\u00e1sok, m\u0171v\u00e9szek vagy rockszt\u00e1rok is felt\u0171nnek.\u00a0\u00a0<\/p>\r\n

A kultur\u00e1lis inspir\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra Wittgeinstein, aki t\u00f6bb m\u0171v\u00e9nek a c\u00edm\u00e9ben is szerepel. Az \u00faj sorozat k\u00e9pi elemei is fragmentumszer\u0171en, t\u00f6redezetten helyezkednek el a festm\u00e9nyen. A Priv\u00e1t m\u00falt II-n <\/em>is a f\u00fcrd\u0151z\u0151 Brezsnyevt\u0151l balra l\u00e1that\u00f3<\/a> egy Wittgenstein k\u00f6nyv. Alatta Joseph Kosuth neonm\u0171ve, az alatt John de Andrea hiperrealista aktja \u00e9s Joseph Beuys install\u00e1ci\u00f3ja. A Priv\u00e1t m\u00falt III<\/em>.<\/strong> festm\u00e9nyen a kor kontextus\u00e1t, hangulat\u00e1t \u00e9s esem\u00e9nyeit meghat\u00e1roz\u00f3 politikusok l\u00e1that\u00f3k: Brezsnyev K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nossal \u00e9s k\u00fcl\u00f6n John Fitzgerald Kennedy. De az\u00e9rt itt is megjelennek<\/a> a kultur\u00e1lis impulzusok, Joseph Kosuth kalap\u00e1csa vagy Mick Jagger. A sorozat harmadik darabja mind tartalmilag, mind vizu\u00e1lisan is kicsit m\u00e1s, ez\u00e9rt is kapcsoltam a korai munk\u00e1ihoz. Ezt Ingmar Bergmannak<\/em> szentelte<\/a>, legal\u00e1bbis a filmjei keltette hangulat jellemzi az eg\u00e9sz m\u0171vet, nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 impulzusok. A k\u00e9pen egy filmjelenet \u00f6sszet\u00f6rt t\u00fckre l\u00e1that\u00f3 (mely, ha j\u00f3l megn\u00e9zz\u00fck, nem \u00f6sszeilleszthet\u0151), m\u00edg a jobb sarokban a bergmani szorong\u00e1st megjelen\u00edt\u0151 Kierkegaard–<\/strong>portr\u00e9, a m\u00e1sik sarokban viszont Bergman Hetedik pecs\u00e9t<\/em> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek hal\u00e1lfigur\u00e1ja. Kierkegaard \u00e9s Wittgenstein mellett V\u00e1rady sz\u00e1m\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00e9g Heidegger filoz\u00f3fi\u00e1ja, de eddig nem a priv\u00e1t m\u00falt sorozat\u00e1n, hanem m\u00e1s k\u00e9pein kapott szerepet, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son p\u00e9ld\u00e1ul egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pen<\/a> mer\u00edt a l\u00e9t viz\u00e9b\u0151l (Heidegger a l\u00e9t viz\u00e9b\u0151l mer\u00edt<\/em>), ami nagyon j\u00f3l \u00f6sszecseng V\u00e1rady korai De Profundis<\/em> (a m\u00e9lyb\u0151l \u2013 130., b\u0171nb\u00e1nati zsolt\u00e1r, mellyel a tiszt\u00edt\u00f3t\u0171zben szenved\u0151k\u00e9rt im\u00e1dkoznak) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9vel<\/a> \u2013 ehhez vizu\u00e1lisan kapcsol\u00f3dik az al\u00e1mer\u00fcl\u0151, utaz\u00f3 emberek k\u00e9pe.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik nagy egys\u00e9ge az absztrakci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba tart\u00f3 alkot\u00e1sok, melyeknek egyik nagy halmaza a frakt\u00e1l-t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171vek. Ennek a szekci\u00f3nak kuri\u00f3zuma a m\u00e9g a 90-es \u00e9vekb\u0151l maradt n\u00e9h\u00e1ny m\u0171, melyekkel ez a r\u00e9sz indul. Ezek a m\u0171vek a k\u00e9t dimenzi\u00f3b\u00f3l kil\u00e9ptek a harmadikba, s a t\u00e9rhat\u00e1st nem a perspekt\u00edva eszk\u00f6zeivel hozza l\u00e9tre, hanem szokatlan anyaghaszn\u00e1lattal t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171s\u00e9get hoz l\u00e9tre. A festm\u00e9nyek vaskos fakt\u00far\u00e1ja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagok applik\u00e1ci\u00f3ival, r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s\u00e9vel eg\u00e9sz\u00fcl ki. \u00cdgy ker\u00fcltek a v\u00e1szn\u00e1ra p\u00e9ld\u00e1ul homokszemek, cigarettacsikkek, k\u00f6nyvlapok, nejlonf\u00f3li\u00e1k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rmel\u00e9kek.<\/p>\r\n

A Wittgenstein titka, <\/em>illetve a Wittgenstein vil\u00e1ga<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9pek speci\u00e1lis<\/a> anyaghaszn\u00e1latuk miatt is k\u00fcl\u00f6nleges helyet foglalnak<\/a> el V\u00e1rady \u00e9letm\u0171v\u00e9ben. A festett nejlonf\u00f3lia al\u00e1 Wittgenstein Tractatus\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 id\u00e9zeteket rejtett a m\u0171v\u00e9sz, a fel\u00fcletre pedig az eldugott sz\u00f6vegekhez, mondatokhoz kital\u00e1lt vizu\u00e1lis jeleket, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagokat applik\u00e1lt. M\u00e9g egy \u00faj sorozatba, gondolatk\u00f6rbe is belefog<\/a> ekkort\u00e1jt, Neur\u00f3zis, ataraxia c\u00edmmel<\/em>. A c\u00edm k\u00e9t ellent\u00e9tes fogalmat takar, a szorong\u00e1s \u00e9s a nyugalom kett\u0151s\u00e9t. V\u00e1rady \u00e9letm\u0171v\u00e9n szinte v\u00e9gig megfigyelhet\u0151 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dichot\u00f3mi\u00e1k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, pontosabban a szeml\u00e9let\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 kett\u0151ss\u00e9g vizu\u00e1lis megjelentet\u00e9se. A szorong\u00e1sos, f\u00f3bi\u00e1s, k\u00e9nyszeres \u00e9s hiszt\u00e9ri\u00e1s zavarok sorolhat\u00f3k a neur\u00f3zis fogalm\u00e1ba. Vele \u00e9pp ellent\u00e9tes jelent\u00e9s\u0171 az ataraxia sz\u00f3, mely a l\u00e9lek rend\u00edthetetlen nyugalm\u00e1t, a teljes szenved\u00e9lymentess\u00e9get jelenti. A m\u0171 egy festm\u00e9nyinstall\u00e1ci\u00f3, melyen gy\u00f3gyszerdarabok l\u00e1that\u00f3k. R\u00e1ad\u00e1sul ez a m\u0171 a kilencvenes \u00e9vek ezen tendenci\u00e1inak a z\u00e1r\u00f3darabja is. Noha a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mell\u0151zi a kronologikus rendez\u00e9st, mivel a tartalmi kapcsol\u00f3d\u00e1sokra helyezi a hangs\u00falyt, m\u00e9gis t\u00e9rben ut\u00e1na a kilencvenes \u00e9vekben indul\u00f3 \u00faj sorozat\u00e1b\u00f3l l\u00e1thatunk m\u0171veket. M\u00e9g ide tartozik a Gnosztikus, agnosztikus<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171 is, mely ind\u00edtja<\/a> az \u00faj, frakt\u00e1los szekci\u00f3 sorozat\u00e1t.<\/p>\r\n

A Frakt\u00e1lok sorozata<\/em> az egyik \u201eprojekt\u201d a mintegy \u00f6nmag\u00e1val viaskod\u00f3, az \u00e1ttekinthet\u0151 strukt\u00far\u00e1k \u00e9s az oldottabb, figurat\u00edv fest\u0151is\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt \u0151rl\u0151d\u0151 m\u0171v\u00e9sz d\u00f6nt\u00e9se a rendezetts\u00e9g \u00e1llapota mellett. Tal\u00e1n el\u00e9rkezettnek l\u00e1tta megzabol\u00e1zni a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek expressz\u00edvebb fest\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t, a kilencvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9nek t\u00e9rbe is kil\u00e9p\u0151 install\u00e1ci\u00f3it s festm\u00e9nyeinek v\u00e1ltozatos anyaghaszn\u00e1lat\u00e1t, s rendet teremteni abban a soksz\u00edn\u0171, fortyog\u00f3 \u00e1llapotban, ami az id\u0151 t\u00e1jt jellemezte m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. Az intellektu\u00e1lis rendrak\u00e1st egy olyan k\u00e9pt\u00edpussal v\u00e9gzi el, melynek alapja a geometria, azaz a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n a fest\u0151i expresszivit\u00e1st egy ilyen sorozat\u00e1val fegyelmezi.<\/p>\r\n

A frakt\u00e1lok olyan alakzatok, amelyek valamik\u00e9pp hasonl\u00f3 r\u00e9szekb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel, azaz a kisebb r\u00e9sz felnagy\u00edtva ugyanolyan strukt\u00far\u00e1t mutat, mint egy nagyobb r\u00e9sz. Ez\u00e9rt is az elnevez\u00e9s: frakt\u00e1l, azaz t\u00f6red\u00e9k (Mandelbrot, 1975). V\u00e1rady, aki igen \u00e9rz\u00e9keny a tudom\u00e1nyban, filoz\u00f3fi\u00e1ban felbukkan\u00f3 jelens\u00e9gekre, a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en a frakt\u00e1lokban tal\u00e1lta meg azt az ide\u00e1t, mely elm\u00e9letileg megalapozva, vizu\u00e1lisan is \u00e1ttekinthet\u0151 strukt\u00far\u00e1kba s taoista harm\u00f3ni\u00e1ba k\u00e9pes rendezni a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk kavarg\u00f3 vil\u00e1got. Mindezt olykor j\u00e1t\u00e9koss\u00e1 is tudja form\u00e1lni.<\/p>\r\n

Frakt\u00e1lk\u00e9pei eleinte t\u00e9rszer\u0171ek, id\u0151vel egyre ink\u00e1bb s\u00edkszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lnak<\/a>, \u00e1m az optikai j\u00e1t\u00e9k jelleget folyamatosan megtartj\u00e1k (Frakt\u00e1lok IX., X., XI., <\/em>2001). A frakt\u00e1lok eset\u00e9ben is t\u00f6rekszik<\/a> arra, hogy v\u00e1ltozatosak legyenek. A 2000-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n olykor m\u00e1r nem is frakt\u00e1loknak nevezi ezeket az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 form\u00e1kat, hanem a taoista filoz\u00f3fia nyom\u00e1n<\/a> \u201e\u00e1ramlat\u201d-nak (\u00c1raml\u00e1s \u2013 Tao II<\/em>.). R\u00e1ad\u00e1sul h\u00e1tt\u00e9rk\u00e9nt V\u00e1rady m\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00fa festm\u00e9nyein is alkalmazza a frakt\u00e1lmot\u00edvumokat. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak ez a r\u00e9sze kicsit j\u00e1t\u00e9kosabb, mivel a sok hasonl\u00f3 t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171vek k\u00f6z\u00fcl els\u0151sorban a k\u00e9k-s\u00e1rga k\u00e9pek szerepelnek. \u00a0<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s z\u00e1r\u00f3egys\u00e9ge egy kis terem, ahova mind\u00f6ssze k\u00e9t meditat\u00edv<\/a> k\u00e9p ker\u00fclt (Egyens\u00falykeres\u00e9s, Megfelel\u00e9sben lenni)<\/em>, ahol megint csak val\u00f3s-nem val\u00f3s t\u00e9r a k\u00e9rd\u00e9se jelenik meg. Ez a k\u00e9t\u00a0 metaforikus m\u0171 k\u00e9p r\u00edmel<\/a> is egym\u00e1sra, nem v\u00e9letlen\u00fcl f\u00e9rfiak a f\u0151szerepl\u0151i, akik keresik a hely\u00fcket, egym\u00e1snak h\u00e1tat ford\u00edtva.<\/p>\r\n

Ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s V\u00e1rady R\u00f3bert negyven \u00e9vnyi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak mark\u00e1ns jelens\u00e9g\u00e9b\u0151l v\u00e1logatott egy saj\u00e1tos, de a m\u0171v\u00e9szet\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 szempont alapj\u00e1n.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Jonathan Crary (1999): A megfigyel\u0151 m\u00f3dszerei<\/em>. L\u00e1t\u00e1s \u00e9s modernit\u00e1s a 19. sz\u00e1zadban. Budapest, Osiris Kiad\u00f3, 13.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Peter Weibel (1995) Pittura \/Immedia. Malerie in den 90er Jahre<\/em>. Klagenfurt, Ritter Verlag Klagenfurt<\/p>\r\n

[3]<\/a> Bord\u00e1cs Andrea (2008) V\u00e1rady R\u00f3bert<\/em>. Budapest, M\u0171csarnok, Dorottya k\u00f6nyvek 5., 26.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA l\u00e1t\u00f3mez\u0151 sz\u00e1momra mindig a r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1s terep\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3\u201d (Paul Virilio)   Wittgenstein vil\u00e1ga, Wittgenstein titka, Az \u00e1gy, A k\u00f6lt\u0151 h\u00e1za, A kl\u00f3noz\u00f3 h\u00e1za, Frakt\u00e1lok stb. Sorolhatn\u00e1nk V\u00e1rady R\u00f3bert j\u00f3l ismert sorozatainak a m\u0171c\u00edmeit, melyb\u0151l r\u00f6gt\u00f6n kit\u0171nik, hogy az alkot\u00f3 a vil\u00e1g t\u00e1gabb jelens\u00e9geit vizsg\u00e1lja, filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyai \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se is egyb\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik. Egyszerre l\u00e1tv\u00e1nyos […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2041282,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-2041225","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2041225","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2041225"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2041225\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2041288,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2041225\/revisions\/2041288"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2041282"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2041225"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2041225"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2041225"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}