{"id":2042443,"date":"2025-10-13T22:34:28","date_gmt":"2025-10-13T21:34:28","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2042443"},"modified":"2025-11-19T00:14:44","modified_gmt":"2025-11-18T23:14:44","slug":"vonal-mozgasban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/vonal-mozgasban\/","title":{"rendered":"Vonal mozg\u00e1sban"},"content":{"rendered":"

Lygia Clark (1920-1988) brazil k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 n\u00e9metorsz\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/a> a berlini Neue Nationalgalerie-ben volt l\u00e1that\u00f3 nemr\u00e9g. A retrospekt\u00edv, k\u00f6zel negyven \u00e9vet \u00e1ttekint\u0151 t\u00e1rlat kronol\u00f3giai rendben, a m\u0171v\u00e9sz meggy\u0151z\u0151d\u00e9seihez \u00e9s gyakorlat\u00e1hoz h\u0171en mutatta be \u00e9letm\u0171v\u00e9t \u00e9s biztos\u00edtotta az \u00e1ltala elk\u00e9pzelt interakci\u00f3k ter\u00e9t.<\/p>\r\n

Clark (sz\u00fcletett Lygia Pimentel Lins) h\u00e1rom \u00e9vvel fest\u00e9szeti tanulm\u00e1nyainak megkezd\u00e9se ut\u00e1n, 1950-1952 k\u00f6z\u00f6tt P\u00e1rizsban k\u00e9sz\u00edti el els\u0151 olajfestm\u00e9nyeit a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Szenes \u00c1rp\u00e1d st\u00fadi\u00f3j\u00e1ban, majd Isaac Dobrinsky \u00e9s Fernand L\u00e9ger tan\u00edtj\u00e1k. Miut\u00e1n visszat\u00e9r Rio De Janeiroba, a Grupo Frente<\/em> csoport tagjak\u00e9nt a geometrikus absztrakci\u00f3 hat\u00e1sa alatt alkot. M\u00e1r az 50-es \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1iban is fellelhet\u0151 az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g megteremt\u00e9s\u00e9nek v\u00e1gya, amely a k\u00e9s\u0151bbiekben az eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t meghat\u00e1rozza.<\/p>\r\n

Sz\u00ednkompoz\u00edci\u00f3i tudatosan meghaladj\u00e1k matematikai aspektusukat, \u00e9s hangulatokat, t\u00e1jakat \u00e9s \u00e9rz\u00e9seket id\u00e9znek meg. Gyakran puha pasztellsz\u00ednekkel ellens\u00falyozza a form\u00e1k sz\u00f6gletess\u00e9g\u00e9t, majd az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n bevezeti az organikus vonal <\/em>fogalm\u00e1t, amely m\u0171v\u00e9szete egyik alappill\u00e9rek\u00e9nt a t\u00e9rbelis\u00e9g ir\u00e1ny\u00e1ba mozd\u00edtja el alkot\u00e1sait. A vonal egyr\u00e9szt f\u00fcggetlen, m\u00e1sr\u00e9szt a festm\u00e9ny k\u00f6rnyezet\u00e9vel, a fal s\u00edkj\u00e1val kapcsolatot teremt\u0151 seg\u00e9deszk\u00f6z. A keret \u00e9s a m\u0171alkot\u00e1s, illetve az annak paneljeit elv\u00e1laszt\u00f3 t\u00f6r\u00e9svonalak hat\u00e1r helyett a m\u0171 l\u00e9telemei, amelyek megsz\u00fcntetik a harmadik dimenzi\u00f3t\u00f3l elv\u00e1laszt\u00f3 s\u00edk korl\u00e1tait.<\/p>\r\n

A plaszticit\u00e1s sz\u00f3 szerint is \u00e9rtelmezhet\u0151. Clark maketteket k\u00e9sz\u00edt, amelyek n\u00e9melyike lak\u00f3h\u00e1zak tereit \u00e1br\u00e1zolja. Ide kapcsolhat\u00f3<\/a> Modos<\/em>\u00ed<\/em>tott fel<\/em>\u00fc<\/em>letek <\/em>c\u00edm\u0171 sorozata is, amelyben absztrakt geometrikus elemeket ipari fest\u00e9kkel viszi a k\u00e9pfelsz\u00ednre. Az anyaghaszn\u00e1lattal a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g helyett az alkot\u00e1s anyagis\u00e1g\u00e1ra helyezi a hangs\u00falyt, mintegy relieff\u00e9 alak\u00edtja az ekkor m\u00e1r t\u00f6bbnyire fekete-feh\u00e9r munk\u00e1it. Innen m\u00e1r csak egy l\u00e9p\u00e9s v\u00e1lasztja el \u00e9letm\u0171ve tal\u00e1n legismertebb fejezet\u00e9t\u0151l, amelyben a fal mint install\u00e1ci\u00f3s elem is megsz\u0171nik, hogy m\u0171vei val\u00f3ban \u00e9letre kelhessenek.<\/p>\r\n

Ezen \u00e1tt\u00f6r\u00e9s egyik kataliz\u00e1tora a Neokonkr<\/em>\u00e9<\/em>t <\/em>mozgalom, amely a nonfigurat\u00edv geometrikus m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sek (De Stilj, konstruktivizmus, szuprematizmus) ellen\u00e9ben hat\u00e1rozza meg mag\u00e1t. Alap\u00edt\u00f3 \u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151 tagjai t\u00f6bbek k\u00f6zt Lygia Pape es H\u00e9lio Oiticica voltak, akik szerint\u00a0 puszt\u00e1n racion\u00e1lis, objekt\u00edv \u00e9s matematikai elj\u00e1r\u00e1sokkal nem \u00e9rhet\u0151 el a konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szet c\u00e9ljak\u00e9nt kit\u0171z\u00f6tt transzcendent\u00e1lis vizu\u00e1lis nyelv. A Ferreira Gullar \u00e1ltal megfogalmazott manifesztumuk<\/a> a m\u0171alkot\u00e1st organikus, \u00e9l\u0151 entit\u00e1sk\u00e9nt \u00edrja le, amely nem mer\u00fcl ki fizikai elemeinek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben. A mozgalom 1959-es megalap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l 1961-ig tart\u00f3 id\u0151szak a m\u0171v\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak k\u00f6z\u00e9ppontjak\u00e9nt<\/a> is meghat\u00e1rozhat\u00f3 \u00e9s kiemelten fontos a d\u00e9l-amerikai modernizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben is.<\/p>\r\n

Clark egy olyan kifejez\u0151 t\u00e9r \u00e9s t\u00e9rbelis\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n dolgozott ebben az id\u0151szakban, amelynek \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151s\u00e9ge nemcsak a m\u0171t\u00e1rgyat teszi \u00e9l\u0151bb\u00e9, hanem a befogad\u00f3t is \u00f6nmaga \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9s\u00e9re k\u00e9szteti. Ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul Gyuf\u00e1sdoboz<\/em> strukt\u00far\u00e1i<\/a>, amelyek egyszerre hordozz\u00e1k m\u00f3dos\u00edtott fel\u00fcletei \u00e9s makettjei tulajdons\u00e1gait. Nem csup\u00e1n a t\u00e9r, az emberis\u00e9g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek \u00e9s osztott l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se is ekkor ker\u00fcl tev\u00e9kenys\u00e9ge f\u00f3kusz\u00e1ba, ami ezent\u00fal csak egyre domin\u00e1nsabb\u00e1 v\u00e1lik. Az interaktivit\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t a L\u00e9nyek-<\/em>sorozat<\/a> megalkot\u00e1s\u00e1val fejezi ki, sz\u00f3 szerint is a legk\u00e9zzelfoghat\u00f3bb m\u00f3don, egy\u00fattal munk\u00e1ss\u00e1ga m\u00e1sodik fel\u00e9nek el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt.<\/p>\r\n

Ezt a fordul\u00f3pontot a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si display is k\u00f6veti<\/a>. Clark l\u00e9nyecsk\u00e9i, amelyek j\u00e1t\u00e9koss\u00e1guk ellen\u00e9re magukban hordozz\u00e1k a konstruktivizmus szigor\u00fas\u00e1g\u00e1t, a befogad\u00f3kra v\u00e1rva pihennek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 magass\u00e1g\u00fa p\u00f3diumokon. Az eredetiekkel anyag\u00e1ban, m\u00e9ret\u00e9ben \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben teljesen megegyez\u0151 replik\u00e1k mozgathat\u00f3k, a befogad\u00f3k saj\u00e1t tapasztalataira hagyatkozva t\u00e1rulnak fel. Az entit\u00e1sok elnevez\u00e9sei (t\u00f6bbnyire t\u00e1g, konstrukci\u00f3ra vagy \u00e1llatra utal\u00f3) t\u00e1mpontot adnak az eredeti \u00f6tlet vizu\u00e1lis beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, ugyanakkor az \u00e1tform\u00e1l\u00e1suk, vagy \u00e1tnevez\u00e9s\u00fck kreat\u00edv gyakorlatoknak is teret hagy.<\/p>\r\n

A m\u0171t\u00e1rgyak alakv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ban is felfedezhetj\u00fck, ahogy Clark mozg\u00e1sba hozza azokat az elemeket, amelyeket eddig statikusan \u00e1br\u00e1zolt k\u00e9t-, majd h\u00e1rom dimenzi\u00f3ban. Az organikus vonalak megelevenednek \u00e9s \u00faj f\u00e9nyben l\u00e1ttatj\u00e1k a m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s k\u00f6rnyezete lehets\u00e9ges kapcsolat\u00e1t. A zsebl\u00e9nyek \u201cs\u00e9t\u00e1ltat\u00e1sa\u201d az animizmus hagyom\u00e1ny\u00e1t \u00e9s az irodalomban \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben egyar\u00e1nt Latin-Amerik\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 m\u00e1gikus realizmust id\u00e9zi. M\u00edg egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben t\u00f6bbnyire a befogad\u00f3 \u00e9s (m\u0171)t\u00e1rgy kapcsolat\u00e1ra gondolunk, Clark m\u0171vei \u00f6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1sk\u00e9nt hatnak a befogad\u00f3ra \u00e9s kiterjesztik az interpret\u00e1ci\u00f3 ter\u00e9t.<\/p>\r\n

A L<\/em>\u00e9<\/em>nyek<\/em> ut\u00e1ni szakasz tereiben az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyag\u00fa \u00e9s form\u00e1tum\u00fa eszk\u00f6zei sorakoznak, amelyek Clark k\u00eds\u00e9rleteihez \u00e9s performat\u00edv munk\u00e1ihoz kapcsol\u00f3dnak. Ezen \u00e1llom\u00e1sokon\u00a0 is folytat\u00f3dik a befogad\u00f3 \u00e9s alkot\u00e1s k\u00f6zti p\u00e1rbesz\u00e9d. Hogyan \u00e9rezz\u00fck magunkat a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9szlel\u00e9sek sor\u00e1n? Milyen kapcsolatban vagyunk a t\u00e1rggyal, amelyet megfogunk vagy visel\u00fcnk? Mire utal a t\u00e1rgy anyaga, form\u00e1ja, illata? Eml\u00e9keztet valamire?<\/p>\r\n

A L\u00e1rv\u00e1k<\/em>at id\u00e9z\u0151<\/a> pap\u00edrcs\u00edkok vagy a viselhet\u0151, gumib\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt t\u00e1rgy organikus form\u00e1ja \u00e9s anyagis\u00e1ga konkr\u00e9tabb\u00e1 teszi az \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9t, fenomenol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rlett\u00e9 alak\u00edtja az eddigi lehets\u00e9ges interakci\u00f3kat. Az ut\u00f3bbi a Puha munk\u00e1k<\/a><\/em> egyik\u00e9nek ki\u00e1ll\u00edtott m\u00e1solata, amely megtestes\u00edti Clark kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szeti attit\u0171dj\u00e9t is. Az organikus vonal meghajlik, spir\u00e1ll\u00e1 alakul \u00e9s idegen testet \u00f6lt: a m\u0171t\u00e1rgy aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1val a befogad\u00f3 v\u00e1lik akt\u00edv \u00e9szlel\u0151v\u00e9 \u00e9s \u00e9rz\u0151v\u00e9, megtapasztalja az idegen \u00e9s a saj\u00e1t test k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1t. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tal\u00e1n legf\u0151bb \u00e9rdeme, hogy \u00e9rz\u00e9kletesen adja vissza Lygia Clark m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek tapinthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s ezt a l\u00e1togat\u00f3k reakci\u00f3i is t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\r\n

B\u00e1r az interakt\u00edv m\u0171vek tulajdons\u00e1gaihoz igazodva a befogad\u00f3k performativit\u00e1s\u00e1nak sk\u00e1l\u00e1ja is sz\u00e9les, a kollektivit\u00e1s \u00e9rzete konstans. Akkor is, amikor csup\u00e1n egym\u00e1s mellett tapogatunk ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171t\u00e1rgyakat, vagy azok m\u00e1solat\u00e1t, \u00e9s akkor is, amikor szemtan\u00fai lesz\u00fcnk annak, ahogy idegenek \u00e9lik \u00fajra a fogantat\u00e1st\u00f3l sz\u00fclet\u00e9sig tart\u00f3 \u00fatjukat A h\u00e1z a test<\/em> c\u00edm\u0171 immerz\u00edv<\/a> install\u00e1ci\u00f3ban, amely eredetileg az 1968-as Velencei Bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00fclt<\/a>.<\/p>\r\n

Egy olyan k\u00f6rnyezetben, ahol a befogad\u00f3 szenzoros hat\u00e1sok tucatj\u00e1val gazd\u00e1lkodhat, egy f\u00e9l \u00f3r\u00e1s vide\u00f3-munka vagy ak\u00e1r a t\u00e1rgyakkal illusztr\u00e1lt le\u00edr\u00e1sok, amelyek Clark k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szeti peri\u00f3dus\u00e1t mutatj\u00e1k be, nehezen \u00e9rik el az ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00fcnk. Az id\u0151vonalat k\u00f6vet\u0151 display ezen szakasz\u00e1n a performansz, s azzal egy\u00fctt a k\u00e9t (vagy t\u00f6bb) befogad\u00f3 kapcsolata ker\u00fcl el\u0151t\u00e9rbe<\/a>, amelyre az avant-garde pszichol\u00f3gia is nagy hat\u00e1st gyakorolt. A r\u00e9sztvev\u0151k Clark javaslataib\u00f3l kiindulva k\u00eds\u00e9rleteztek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elasztikus anyagokkal, fonalakkal vagy term\u00e9szetes anyagokkal. A m\u0171v\u00e9sz szerint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 testek interakci\u00f3i \u00e9s \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sai ideiglenes, organikus m\u0171veket hoznak<\/a> l\u00e9tre, amelyeket \u00e9<\/em>l<\/em>\u0151 <\/em>strukt<\/em>\u00fa<\/em>r<\/em>\u00e1<\/em>knak<\/em>, vagy biol<\/em>\u00f3<\/em>giai <\/em>\u00e9<\/em>p<\/em>\u00ed<\/em>t<\/em>\u00e9<\/em>szet<\/em>nek nevezett. Ezen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9lm\u00e9nyek c\u00e9lja a kollekt<\/em>\u00ed<\/em>v test <\/em>l\u00e9trehoz\u00e1sa, amely Clark szerint olyan folyamatokat ind\u00edt el, amelyek k\u00e9pesek a test \u00e9s elme megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra, v\u00e9gs\u0151 soron pedig egy holisztikus identit\u00e1st eredm\u00e9nyeznek, amelyben a t\u00e1rgy szubjektumm\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\r\n

Ilyen performansz volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Antropof\u00e1g ny\u00e1l<\/a><\/em> (1969), amely sor\u00e1n a performerek egy-egy ors\u00f3 c\u00e9rn\u00e1t vettek a sz\u00e1jukba, majd onnan folyamatosan h\u00fazt\u00e1k ki a sz\u00e1lakat, amelynek h\u00e1l\u00f3ja lassan befedett egy, a csoport k\u00f6z\u00e9pen fekv\u0151 szem\u00e9lyt. Miut\u00e1n minden ors\u00f3 letekeredett, minden m\u00e1s r\u00e9sztvev\u0151 is beter\u00edtette mag\u00e1t az addigra organikusan sz\u0151tt h\u00e1l\u00f3val. Az arcuk befed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a k\u00f6z\u00f6sen l\u00e9trehozott strukt\u00fara magukra h\u00faz\u00e1s\u00e1val \u00f6nmagukb\u00f3l kifordulva kollekt\u00edv l\u00e9tez\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak, amelyben a testnedvek cser\u00e9j\u00e9n \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1n t\u00fal Clark szerint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rz\u00e9sek is el\u0151t\u00f6rnek \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1ssal b\u00edrhatnak. Clark k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s kannibalizmusnak is nevezi az antropof\u00e1gia gyakorlat\u00e1t, amely Kannibalizmus<\/em> (1969) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban is kifejez\u00e9st nyer<\/a>. A k\u00f6z\u00e9pen fekv\u0151 szem\u00e9ly ez\u00fattal egy gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel teli ruh\u00e1t visel, amelyb\u0151l a t\u00f6bbiek bek\u00f6t\u00f6tt szemmel falatoznak. A kannibalizmus hossz\u00fa m\u00faltra tekint vissza brazil kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, a 20. sz\u00e1zadban pedig a kolonializmussal szemben felvett poz\u00edci\u00f3 \u00e9s a f\u00fcggetlen brazil kult\u00faridentit\u00e1s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\r\n

A kollekt\u00edv identit\u00e1s l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Clark figyelme az egy\u00e9n \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1ra terel\u0151d\u00f6tt. Utols\u00f3 \u00e9veiben Az \u00e9n struktur\u00e1l\u00e1sa<\/em> c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1n<\/a> dolgozott, amely kev\u00e9ss\u00e9 m\u0171v\u00e9szeti, ink\u00e1bb ter\u00e1pi\u00e1s praxis. Tal\u00e1n \u00e9pp ez\u00e9rt t\u0171nik s\u00falytalannak a d\u00edszletszer\u0171 display, amelyet annak bemutat\u00e1s\u00e1ra emeltek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s utols\u00f3 szegmens\u00e9ben. Saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyeit, pszichoanalitikus tud\u00e1s\u00e1t \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet\u00e9b\u0151l ismert test-koncepci\u00f3j\u00e1t \u00f6sszekapcsolva h\u00f3napokig olyan egy\u00e9ni kezel\u00e9seket tartott lak\u00e1s\u00e1n, amely sor\u00e1n a kliensei testtudata, fant\u00e1zi\u00e1i, traum\u00e1i \u00e9s v\u00e1gyai tudatoss\u00e1 t\u00e9tel\u00e9n dolgozott. Ennek eszk\u00f6zei h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyak voltak, mint p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6vek, kagyl\u00f3h\u00e9jak vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 s\u00faly\u00fa \u00e9s anyagtartalm\u00fa zs\u00e1kok, amelyeket a kezel\u00e9s alatt kliense nyugalmi helyzetben l\u00e9v\u0151 test\u00e9re helyezett<\/a>. A t\u00e1rgyak n\u00e9melyike kor\u00e1bbi munk\u00e1iban is megjelenik, de \u00faj szerepben t\u00e9r vissza. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s az interakci\u00f3 bels\u0151v\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s nem c\u00e9lk\u00e9nt, hanem eszk\u00f6zk\u00e9nt jelenik meg.<\/p>\r\n

Lygia Clark r\u00e9szv\u00e9telt megk\u00edv\u00e1n\u00f3 m\u0171v\u00e9szete n\u00e9z\u0151b\u0151l cselekv\u0151kk\u00e9 alak\u00edtja \u00e1t azokat, akik bel\u00e9pnek az \u00e1ltala l\u00e9trehozott kifejez\u0151 t\u00e9rbe. Az idegen testek k\u00f6zti hat\u00e1r elmos\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00fajrarajzol\u00e1s\u00e1nak m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel hozza l\u00e9tre azokat az auton\u00f3m \u00e9s a kollekt\u00edv egys\u00e9geket, amelyek m\u00e9diumain \u00e1t\u00edvelnek \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen meghat\u00e1rozz\u00e1k egym\u00e1st.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Lygia Clark (1920-1988) brazil k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 n\u00e9metorsz\u00e1gi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a berlini Neue Nationalgalerie-ben volt l\u00e1that\u00f3 nemr\u00e9g. A retrospekt\u00edv, k\u00f6zel negyven \u00e9vet \u00e1ttekint\u0151 t\u00e1rlat kronol\u00f3giai rendben, a m\u0171v\u00e9sz meggy\u0151z\u0151d\u00e9seihez \u00e9s gyakorlat\u00e1hoz h\u0171en mutatta be \u00e9letm\u0171v\u00e9t \u00e9s biztos\u00edtotta az \u00e1ltala elk\u00e9pzelt interakci\u00f3k ter\u00e9t. Clark (sz\u00fcletett Lygia Pimentel Lins) h\u00e1rom \u00e9vvel fest\u00e9szeti tanulm\u00e1nyainak megkezd\u00e9se ut\u00e1n, 1950-1952 k\u00f6z\u00f6tt P\u00e1rizsban […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2042473,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-2042443","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2042443","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2042443"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2042443\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2043370,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2042443\/revisions\/2043370"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2042473"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2042443"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2042443"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2042443"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}