{"id":2044210,"date":"2025-12-28T13:49:06","date_gmt":"2025-12-28T12:49:06","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2044210"},"modified":"2025-12-28T16:57:20","modified_gmt":"2025-12-28T15:57:20","slug":"van-egy-fejleszthetosegi-paradigma-es-szerintem-igazabol-ez-az-ami-megszunteti-gyakorlatilag-az-eletet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/van-egy-fejleszthetosegi-paradigma-es-szerintem-igazabol-ez-az-ami-megszunteti-gyakorlatilag-az-eletet\/","title":{"rendered":"\u201cVan egy fejleszthet\u0151s\u00e9gi paradigma, \u00e9s szerintem igaz\u00e1b\u00f3l ez az, ami megsz\u00fcnteti gyakorlatilag az \u00e9letet\u201d"},"content":{"rendered":"<p><em><a href=\"https:\/\/danielszalai.com\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener\">Szalai D\u00e1niel<\/a> a hazai kort\u00e1rs fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet meghat\u00e1roz\u00f3 alkot\u00f3ja. Kort\u00e1rs vil\u00e1gunkat, a benne dolgoz\u00f3 tudom\u00e1nyos \u00e9s technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sokat, valamint a term\u00e9szeti vil\u00e1ghoz \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekhez val\u00f3 viszonyunkat \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9s kritikusan kutat\u00f3, auton\u00f3m \u00e9s k\u00f6vetkezetes alkot\u00f3, akit b\u00e1r inspir\u00e1lnak a kort\u00e1rs filoz\u00f3fia \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9leti ir\u00e1nyzatai, m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben ismeri is ezeket, b\u00e1tran t\u00fal tud l\u00e9pni rajtuk, amennyiben \u00f6sszeegyeztethetetlenn\u00e9 v\u00e1lnak saj\u00e1t meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9vel, m\u0171v\u00e9szeti praxis\u00e1val. Meghat\u00e1roz\u00f3 kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l, az \u00e1llatokhoz val\u00f3 viszonyunkr\u00f3l, a biotechnol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l \u00e9s a vele kapcsolatban felvet\u0151d\u0151 etikai k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lget\u00fcnk, valamint arr\u00f3l, hogy mik\u00e9nt mer\u00fcl fel a biopolitka k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re az ipari \u00e1llattart\u00e1s jelenlegi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt.<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014 Kicsit besz\u00e9lj k\u00e9rlek arr\u00f3l, hogy keveredt\u00e9l a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zel\u00e9be, \u00e9s mit csin\u00e1lt\u00e1l el\u0151tte. Mib\u0151l n\u0151tt ki a praxisod?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r eg\u00e9szen fiatalon egy\u00e9rtelm\u0171 volt, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9rdekel a legjobban, \u00edgy m\u00e1r kiskamaszk\u00e9nt, 12-13 \u00e9ves koromt\u00f3l erre a p\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcltem \u00e9s azt terveztem, hogy fotogr\u00e1fus leszek. Meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny volt, hogy 16 \u00e9vesen elmehettem tanulni Guly\u00e1s Mikl\u00f3s alap\u00edtv\u00e1nyi iskol\u00e1j\u00e1ba, a Fotogr\u00e1fus.hu-hoz, ahol kiemelked\u0151 tan\u00e1ri g\u00e1rda volt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az Eperjesi \u00c1gnes, Szalontai \u00c1bel, Ill\u00e9s Barna \u00e9s maga Guly\u00e1s Mikl\u00f3s tan\u00edtottak, sz\u00f3val egy el\u00e9g j\u00f3 k\u00f6zeg volt. N\u00e9gy f\u00e9l\u00e9ves k\u00e9pz\u00e9s volt, f\u00e9l\u00e9vente m\u00e1s tan\u00e1rral. Ugyanakkor kisebb sokkhat\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rt, hogy azzal a nagyon primer, nagyon alapvet\u0151 eszt\u00e9tikai elvek szerint rendez\u0151d\u0151, fekete-feh\u00e9r, anal\u00f3g fotogr\u00e1fi\u00e1val szemben, amit gyerekk\u00e9nt megismertem, ebben az iskol\u00e1ban azt l\u00e1ttam, hogy a kort\u00e1rs fotogr\u00e1fia, mint ahogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet is, enn\u00e9l sokkal diskurzusorient\u00e1ltabb, kritikai, digit\u00e1lis, sz\u00ednes, narrat\u00edv, stb. Ez egy olyan er\u0151s felismer\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rt, hogy azt\u00e1n nem is adtam be a jelentkez\u00e9semet fot\u00f3 szakra, hanem helyette ink\u00e1bb elm\u00e9let szakra mentem, ami akkor indult a MOME-n. Tudtam, hogy mindenk\u00e9pp egy m\u0171v\u00e9szeti egyetemre szeretn\u00e9k j\u00e1rni, de a fotogr\u00e1fia akkor nagyon sz\u0171k\u00f6snek, illetve ingov\u00e1nyos ter\u00fcletnek t\u0171nt sz\u00e1momra. Nem b\u00e1nom, hogy \u00edgy alakult; az elm\u00e9leti tanulm\u00e1nyok fontos tapasztalatot \u00e9s tud\u00e1st jelentettek. Nagyon j\u00f3 k\u00e9pz\u00e9s volt. F\u0151leg t\u00e1rsadalomelm\u00e9leti, kritikai tudom\u00e1nyok \u00e1lltak a f\u00f3kuszban a filoz\u00f3fia \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fia mellett \u00e9s alapvet\u0151en arra sarkallt a k\u00e9pz\u00e9s, hogy egy t\u00e1gabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e9rtsem meg a vil\u00e1got \u00e9s vele egy\u00fctt a m\u0171v\u00e9szetet is. Milyen t\u00f6rt\u00e9nelmi, politikai, technol\u00f3giai, t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sok form\u00e1lj\u00e1k az embert, \u00e9s ezekben a folyamatokban mik\u00e9nt t\u00e1rgyal\u00f3dik a m\u0171v\u00e9szet. Ez az ir\u00e1nyults\u00e1g \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi, alkot\u00f3i praxisomban is fontos maradt. A m\u00e1sik fontos tapasztalat, hogy miut\u00e1n elv\u00e9geztem a BA k\u00e9pz\u00e9st, egy teljesen v\u00e1ratlan v\u00e9letlen folyt\u00e1n a filmgy\u00e1rt\u00e1sban tal\u00e1ltam magam. Rengeteget tanultam ebb\u0151l a munk\u00e1b\u00f3l \u00e9s b\u00e1r \u00e1lland\u00f3an k\u00fczd\u00f6ttem vele, hogy mik\u00e9nt tal\u00e1lom meg a sz\u00e1m\u00edt\u00e1saimat a piaci alapokon szervez\u0151d\u0151, nyeres\u00e9gorient\u00e1lt k\u00f6zegben, nagyon izgalmas volt, \u00fagyhogy 5 \u00e9vre benne ragadtam. Ezut\u00e1n mentem vissza a MOME-ra fot\u00f3 szakra. Addigra 27 \u00e9ves voltam \u00e9s \u00e9reztem, hogy lassan t\u00edz \u00e9vvel az \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1n el\u00e9g volt a ker\u00fcl\u0151utakb\u00f3l, be\u00e1llok arra, hogy m\u0171v\u00e9szettel fogok foglalkozni. \u00cdgy ker\u00fcltem a MOME mesterk\u00e9pz\u00e9s\u00e9re, ami v\u00e9g\u00fcl is elind\u00edtott a m\u0171v\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1n. <br \/>\r\n<br \/>\r\n<em>\u2014 Val\u00f3ban, er\u0151sen \u00e9rezhet\u0151, hogy a kort\u00e1rs filoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzatok k\u00f6z\u00f6tt otthonosan mozogsz, de hogyan j\u00f6ttek a k\u00e9pbe az \u00e1llatok, mi\u00e9rt inspir\u00e1lnak, \u00e9s mi az, amit k\u00f6zvet\u00edteni szeretn\u00e9l gondolatilag \u00e9s medi\u00e1lisan?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Ambivalens, vagyis kett\u0151s c\u00e9lom van vele. Az egyik egy \u00e1ltal\u00e1nos dolog, m\u00e9gpedig az, hogy h\u00e1zias\u00edtott \u00e1llatokkal foglalkozom, teh\u00e1t olyan \u00e1llatokkal, amik \u00edgy vagy \u00fagy a t\u00e1rsadalom sz\u00f6vet\u00e9be \u00e1gyaz\u00f3dnak. Azt gondolom, hogy az ezekkel az \u00e1llatokkal kapcsolatos viszonyunk vizsg\u00e1lata lehet\u0151s\u00e9get teremt arra, hogy meg\u00e9rts\u00fck, milyen rendszereket \u00e9p\u00edt\u00fcnk magunknak emberk\u00e9nt, milyen er\u0151hat\u00e1sok, milyen \u00e9rt\u00e9krend ment\u00e9n szervezz\u00fck a vil\u00e1gunkat. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmas az\u00e9rt is, mert a hum\u00e1n t\u00e1rsadalomba \u00e1gyazva ezek gyakran evidenciak\u00e9nt t\u0171nnek fel, de az, hogy egy nem emberi fajra oktroj\u00e1lva l\u00e1tjuk ezeket a rendszereket, lehet\u0151s\u00e9get ad r\u00e1, hogy ezt egy bizonyos t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l, a maguk nyers abszurdit\u00e1s\u00e1ban vizsg\u00e1ljuk. Illetve az\u00e9rt is, mert m\u00edg az emberi t\u00e1rsadalomban legt\u00f6bbsz\u00f6r eggyel t\u00f6bb, mondjuk \u00fagy \u201cmor\u00e1lis g\u00e1tat\u201d tesz\u00fcnk a koncepci\u00f3 \u00e9s a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s k\u00f6z\u00e9, mint amikor az \u00e1llati k\u00f6rnyezetbe implement\u00e1lunk rendszereket, ez\u00e9rt ezekben az esetekben m\u00e9g vil\u00e1gosabban kikrist\u00e1lyosodik, hogy mi is hajtja a mai emberis\u00e9get, \u00e9s milyen szerepet sz\u00e1n ebben a k\u00f6rnyezet\u00e9nek vagy a m\u00e1siknak.<\/p>\r\n<p>A m\u00e1sik dolog, ami nagyon fontos sz\u00e1momra, hogy az \u00e1llatokkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get teremt arra, hogy hozz\u00e1f\u00e9rjek az \u00e9rz\u00e9seimhez, \u00e9rzelmeimhez. Minden \u00e1llat egy saj\u00e1t fenomenol\u00f3gi\u00e1val b\u00edr\u00f3, szuver\u00e9n l\u00e9ny, ugyanakkor egyszerre egy emberi episztemol\u00f3gia r\u00e9sze. Ez az, amit John Berger \u00fagy mond, hogy minden \u00f6k\u00f6r egyszerre nagybet\u0171s \u00d6k\u00f6r is.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Az \u00e1llatokkal val\u00f3ban a p\u00e1ly\u00e1d kezdet\u00e9t\u0151l foglalkozol, vegy\u00fck akkor sorra a kor\u00e1bbi projektjeidet, hogy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon jobban az \u00fat amit megtett\u00e9l. \u00a0<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> A m\u0171v\u00e9szeti p\u00e1ly\u00e1n val\u00f3 elindul\u00e1s \u00e9s az \u00e1llatokkal val\u00f3 foglalatoss\u00e1g egybeesett: mind a kett\u0151 a <em>Novogen<\/em> c\u00edm\u0171 projekthez k\u00f6thet\u0151, amiben egy olyan \u00fagynevezett \u201ckereskedelmi toj\u00f3val\u201d foglalkozom, aminek a toj\u00e1saib\u00f3l vakcin\u00e1kat k\u00e9sz\u00edtenek. Ezeket a csirk\u00e9ket l\u00e1tva iszony\u00faan \u00e9rdekes volt, hogy mik\u00e9nt instrumentaliz\u00e1l\u00f3dik, technologiz\u00e1l\u00f3dik egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny: mik\u00e9nt v\u00e1lik term\u00e9kk\u00e9, gy\u00e1ri munk\u00e1ss\u00e1 \u00e9s egyszerre egy gy\u00e1ri egys\u00e9gg\u00e9 is, ami el\u0151\u00e1ll\u00edt egy m\u00e1sik term\u00e9ket, a toj\u00e1st. Az agyonkontroll\u00e1lt \u00e9letm\u00f3dja ezeknek a csirk\u00e9knek ugyanakkor nagyon er\u0151sen rezon\u00e1l azzal, ahogy az emberekr\u0151l gondolkodunk a n\u00e9pess\u00e9g szintj\u00e9n vagy mondjuk a munkaer\u0151piacon. A csirk\u00e9k ut\u00e1n a galambokra terel\u0151d\u00f6tt a figyelmem, aminek az volt a kiindul\u00f3pontja, hogy a b\u00e9csi Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetemen t\u00f6lt\u00f6tt Erasmus f\u00e9l\u00e9v miatt B\u00e9csbe k\u00f6lt\u00f6ztem, ahol azt\u00e1n tal\u00e1lkoztam egy plak\u00e1ttal, amin az a felirat \u00e1llt, hogy \u201cAki galambot etet, az patk\u00e1nyt etet!\u201d. Ebben az id\u0151ben egy antikv\u00e1riumban dolgoztam f\u00e9l\u00e1ll\u00e1sban, ahol megfordult a kezemben egy Horthy-korszakbeli antiszemita sz\u00f3r\u00f3lap, ami nagyon hasonl\u00f3 szlogennel dolgozott, csak \u00e9pp nem a galambokat, hanem a zsid\u00f3kat \u00e1ll\u00edtotta be patk\u00e1nyk\u00e9nt. \u00cdgy azt\u00e1n elkezdtem m\u00e9lyebben is gondolkodni, hogy mit is jelent a patk\u00e1nny\u00e1 v\u00e1l\u00e1s. Nagyon \u00e9rdekes volt l\u00e1tni, hogy a b\u00e9csi galambokkal kapcsolatos retorika, jogalkot\u00e1s \u00e9s technol\u00f3giai infrastrukt\u00fara mik\u00e9nt k\u00e9pzi le a kirekeszt\u00e9s \u00e9s a megb\u00e9lyegz\u00e9s univerz\u00e1lis mechanizmusait, \u00e9s ebben milyen szerepet j\u00e1tszik az animalit\u00e1s \u00e9s az animaliz\u00e1ci\u00f3. K\u00e9s\u0151bb a P\u00e9csi J\u00f3zsef \u00f6szt\u00f6nd\u00edj elnyer\u00e9se v\u00e9gett kezdtem el szarvasmarh\u00e1kkal foglalkozni, aminek az volt az aprop\u00f3ja, hogy egy \u00edr tech startup, egy amerikai mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00f3ri\u00e1ssal kar\u00f6ltve arcfelismer\u0151 algoritmust fejlesztett tehenek sz\u00e1m\u00e1ra. Akkoriban nagy port kavart a k\u00ednai megfigyel\u0151\u00e1llam \u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s ezid\u0151t\u00e1jt jelent meg Shoshana Zuboff k\u00f6nyve a megfigyel\u00e9si kapitalizmusr\u00f3l is, sz\u00f3val benne volt a leveg\u0151ben, hogy a megfigyel\u00e9s hogyan sz\u00f6vi \u00e1t az \u00e9let\u00fcnket, \u00e9s miut\u00e1n addigra ki voltam \u00e9lezve a nonhum\u00e1n-hum\u00e1n t\u00e1rsadalmi anal\u00f3gi\u00e1kra, ez a h\u00edr azonnal felkeltette az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet. \u00cdgy indultam el a szarvasmarha vonalon, ami az\u00f3ta is tart.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 A Leopold Bloom Award d\u00f6nt\u0151se lett\u00e9l id\u00e9n, egy olyan installat\u00edv munk\u00e1val, amivel t\u00fall\u00e9pt\u00e9l a technikai k\u00e9p m\u00e9dium\u00e1n. Ez el\u0151tte is megt\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1r egy kicsit, de itt ez m\u00e1r kifejezetten egy install\u00e1ci\u00f3. Mi\u00e9rt volt erre sz\u00fcks\u00e9g \u00e9s mir\u0151l sz\u00f3l ez a munka?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Azt hiszem, ez az \u00faj munka egyfajta be\u00e9r\u00e9se t\u00f6bb folyamatnak is. Val\u00f3j\u00e1ban r\u00f6gt\u00f6n a <em>Novogen<\/em> ut\u00e1n, m\u00e1r a galambos projektben is elmozdultam a (technikai) k\u00e9pt\u0151l. A diplom\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt install\u00e1ci\u00f3ban sem volt m\u00e1r a falon materializ\u00e1l\u00f3dott k\u00e9p, csak vet\u00edt\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban haszn\u00e1ltam \u0151ket egy bej\u00e1rhat\u00f3 t\u00e9ri install\u00e1ci\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt, amiben a hang is fontos szerepet kapott. Ilyen \u00e9rtelemben a Leopold Bloom-ra k\u00e9sz\u00fclt m\u0171 kv\u00e1zi betet\u0151z\u00e9se egy kor\u00e1bban elindult folyamatnak. M\u00e1sfel\u0151l, tartalm\u00e1t tekintve pedig a tehenek ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semnek a kifut\u00e1sa, aminek a v\u00e9g\u00e9re sokkal ink\u00e1bb egy mitol\u00f3giai vagy mag\u00e1nmitol\u00f3giai szerepl\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a marha, vagyis kifejezetten a bika karaktere.<br \/>\r\n<br \/>\r\nA doktori kutat\u00e1som kezdet\u00e9n, f\u0151leg farm menedzsmenttel \u00e9s az abban haszn\u00e1lt digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k implik\u00e1ci\u00f3ival foglalkoztam. Emiatt nagyon sok tehen\u00e9szetben j\u00e1rtam \u00e9s a sok-sok ezer teh\u00e9n k\u00f6z\u00f6tt felmer\u00fclt bennem a k\u00e9rd\u00e9s, hogy: &#8222;j\u00f3, de hol vannak \u00e9s hogy \u00e9lnek a bik\u00e1k ezekben az ivarar\u00e1ny tekintet\u00e9ben fura, eltorzult szarvasmarha t\u00e1rsadalmakban?&#8221;. \u00c9s h\u00e1t \u0151r\u00fcletes nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m, amikor a bik\u00e1kkal tal\u00e1lkoztam. Valami elk\u00e9peszt\u0151en gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, m\u00e9ly hangjuk volt, t\u00e9nyleg leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00e9lm\u00e9ny volt, illetve az is nagyon megfogott, hogy milyen sz\u00e9p s\u00f3t\u00f6mb\u00f6ket nyalogatnak. Kor\u00e1bban is szerettem n\u00e9zegetni a s\u00f3t\u00f6mb\u00f6ket, a tehenek eset\u00e9ben, csak ott egy s\u00f3t\u00f6mb\u00f6t nagyon sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llat nyalogat egyszerre mindenf\u00e9le ir\u00e1nyban, \u00fagyhogy teljesen m\u00e1s form\u00e1k j\u00f6nnek l\u00e9tre. A bik\u00e1k eset\u00e9ben beazonos\u00edthat\u00f3, ki a \u201cszerz\u0151\u201d, mert a bik\u00e1k egyedi ketreces tart\u00e1sban vannak, \u00fagyhogy t\u00e9nyleg egy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 5 x 5 m\u00e9teres ketrecben \u00e9lik le az \u00e9let\u00fcket \u00e9s mindegyik\u00fcknek saj\u00e1t s\u00f3t\u00f6mbje van. A bik\u00e1kkal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9lm\u00e9nye eszembe juttatta a Minotaurusz karakter\u00e9t \u00e9s mintegy megtestes\u00edtette ezt a bez\u00e1rts\u00e1g \u00e9rzetet, ezt a saj\u00e1t szellem\u00e9be z\u00e1rt mitologikus figur\u00e1t. Igaz\u00e1b\u00f3l ez ind\u00edtott el azt\u00e1n ebben a kutat\u00e1sban. \u00dagyhogy ez a projekt egyszerre sz\u00f3l magukr\u00f3l a konkr\u00e9t \u00e1llatokr\u00f3l, a teny\u00e9szbik\u00e1kr\u00f3l, akik meglehet\u0151sen furcsa szerepet t\u00f6ltenek be ebben a techno-bio-politikai rendszerben, mint monetiz\u00e1lhat\u00f3 genetikai inform\u00e1ci\u00f3 termel\u0151i, \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen a fajtanemes\u00edt\u00e9s, a fejl\u0151d\u00e9s instrumentumai, ugyanakkor mindek\u00f6zben mitologikus l\u00e9nyk\u00e9nt is fontos szerepet j\u00e1tszanak \u00e9s v\u00e1llaltan egy bens\u0151 meg\u00e9l\u00e9s vagy szem\u00e9lyes l\u00e9t\u00e1llapot kifejez\u0151i, metafor\u00e1i is.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Mit gondolsz azokr\u00f3l a diskurzusokr\u00f3l, amik most uralj\u00e1k itthon a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet, p\u00e9ld\u00e1ul a poszthumanizmusr\u00f3l? Hogyan viszonyulsz hozz\u00e1juk, magadat hova poz\u00edcion\u00e1ln\u00e1d?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> H\u00e1t ez egy nagyon \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s. Egy id\u0151ben nagyon-nagyon fontos volt sz\u00e1momra a poszthum\u00e1n diskurzus. A galambok meg a csirk\u00e9k kapcs\u00e1n nagyon bele\u00e1stam magam \u00e1llat-ember kapcsolat\u00e1ba \u00e9s ebben a folyamatban nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9st hozott, amikor 2018 v\u00e9g\u00e9n, Szombathelyen, egy konferenci\u00e1n hallottam Horv\u00e1th M\u00e1rkot \u00e9s Lov\u00e1sz \u00c1d\u00e1mot a poszthumanizmusr\u00f3l, illetve az animal studiesr\u0151l besz\u00e9lni. Hirtelen, mondjuk \u00fagy, &#8222;neve lett a gyereknek&#8221;, r\u00e1j\u00f6ttem, hogy van egy komplett kanoniz\u00e1lt kritikai diskurzus az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semmel kapcsolatban. Nagyon-nagyon izgalmas volt sz\u00e1momra ez a t\u00e9mak\u00f6r \u00e9s t\u00e9nyleg faltam az ezzel kapcsolatos gondolatokat. M\u00e1rk \u00e9s \u00c1d\u00e1m Nemes Z. M\u00e1ri\u00f3val k\u00f6z\u00f6sen \u00edrt, <em>A poszthumanizmus v\u00e1ltozatai<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t olvasva nagyon fontoss\u00e1 v\u00e1lt sz\u00e1momra p\u00e9ld\u00e1ul Helmuth Plessner filoz\u00f3fiai antropol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak nyitott, excentrikus emberk\u00e9pe, ami szerint az ember aszerint defini\u00e1lhat\u00f3, hogy form\u00e1lisan nem defini\u00e1lhat\u00f3, illetve \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve az, ahogy a poszthumanizmus decentraliz\u00e1lja az embert, megt\u00f6ri az ember fogalm\u00e1nak z\u00e1rts\u00e1g\u00e1t. De ide tartozik az a relacionista folyamat-ontol\u00f3gia is, amir\u0151l Rosi Braidotti 2021-es koppenh\u00e1gai el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban hallottam, ami mindm\u00e1ig meghat\u00e1roz\u00f3 sz\u00e1momra. Ebben az el\u0151ad\u00e1sban Braidotti amellett \u00e9rvel, hogy az ember egy emberi \u00e9s nem-emberi \u00e1gnesek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ba kapcsol\u00f3d\u00f3, zoe-, geo-, \u00e9s techno-medi\u00e1lt l\u00e9ny. Ez\u00e9rt szerinte alakzatok sokas\u00e1g\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk az ember mibenl\u00e9t\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, \u00edgy az ember tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9pp\u00fagy terepe lehet egy erd\u0151 vagy egy bakt\u00e9rium vizsg\u00e1lata, mint egy algoritmus\u00e9 vagy egy \u00e1llat\u00e9. Mondanom sem kell, nekem ez nagyon-nagyon izgalmas gondolat volt, hiszen filoz\u00f3fiailag is megalapozta azt, amivel addig alkot\u00f3k\u00e9nt ink\u00e1bb intuit\u00edven foglalkoztam. \u00c9s ha m\u00e1r Braidottin\u00e1l tartunk, nem mehet\u00fcnk el a technokapitalizmus-kritik\u00e1ja mellett sem.<\/p>\r\n<p>Azt\u00e1n, nem tudom, lehet, hogy csak \u00e9n f\u00e1radtam el, vagy ez egy l\u00e9tez\u0151 jelens\u00e9g, de egy id\u0151 ut\u00e1n kicsit azt \u00e9reztem, hogy elkezdett t\u00falburj\u00e1nzani a poszthum\u00e1n diskurzus \u00e9s v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r mindenre r\u00e1 lehetett h\u00fazni. Van az a mond\u00e1s, hogy akinek kalap\u00e1cs van a kez\u00e9ben, az mindent sz\u00f6gnek l\u00e1t. Mindenesetre az elm\u00falt \u00e9vekben fokozatosan elmozdultam t\u0151le, \u00fagy \u00e9reztem, kev\u00e9sb\u00e9 inspir\u00e1l \u00e9s kicsit mintha betet\u0151z\u0151d\u00f6tt volna, m\u00e1r nem visz el\u0151r\u00e9bb. De t\u00e9ny, hogy nagyon fontos volt sz\u00e1momra. Olyannyira, hogy \u00f6t \u00e9vvel ezel\u0151tt, mikor elkezdtem a doktori kutat\u00e1somat, &#8222;Poszthumanizmus \u00e9s animal studies, mint m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gia&#8221; volt a munkac\u00edme. Mostanra a poszthumanizmus &#8222;kikopott&#8221; a disszert\u00e1ci\u00f3 c\u00edm\u00e9b\u0151l \u00e9s csak az animal studies maradt meg \u2013 pont az\u00e9rt, mert t\u00fal heterog\u00e9nn\u00e9, t\u00fal t\u00f6redezett\u00e9 v\u00e1lt a poszthum\u00e1n diskurzus, \u00e9s azt \u00e9rzem, hogy olyan felhangjai is vannak, amikkel nem felt\u00e9tlen\u00fcl tudok azonosulni \u00e9s ink\u00e1bb megk\u00edm\u00e9lem magam att\u00f3l, hogy defini\u00e1lni kelljen magam a poszthumanizmus viszonylat\u00e1ban \u00e9s hogy poz\u00edcion\u00e1ljam magam a poszthumanizmusok h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban, ami viszont am\u00fagy sz\u00fcks\u00e9ges lenne, mert sok, a poszthum\u00e1n erny\u0151je alatt eml\u00edtett dolog, vagy ahhoz k\u00f6t\u00f6tt eszt\u00e9tikai \u00e9s ak\u00e1r gondolati vil\u00e1g \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul a g\u00f3tika vagy a transzhumanizmus \u2013 igen t\u00e1vol \u00e1ll t\u0151lem.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Meg az is egy probl\u00e9ma szerintem, hogy igaz\u00e1b\u00f3l kezd elt\u0171nni a poszthumanizmus kritikai \u00e9le. Egyre kev\u00e9sb\u00e9 lehet k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni a transzhumanizmus meg a poszthumanizmus k\u00f6z\u00f6tt. \u00c1tbillent a technol\u00f3gia fel\u00e9 az eg\u00e9sz, \u00e9s azzal szemben viszont nem el\u00e9g kritikus. Ez a mainstream poszthumanizmus most, \u00e9n ink\u00e1bb ezt l\u00e1tom.<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> A technol\u00f3giakritika nagyon fontos volt sz\u00e1momra is a poszthumanizmusban, de van egy furcsa ambivalens viszonya is a diskurzusnak; valami borzong\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, ami ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1ban is kv\u00e1zi fetisiz\u00e1lja a technol\u00f3gi\u00e1t. Nem v\u00e9letlen\u00fcl eml\u00edtettem Braidottit, aki \u00e9pp a technokritikus, nom\u00e1d gondolkod\u00e1s\u00e1val iszonyatosan nagy hat\u00e1ssal volt r\u00e1m. Az omin\u00f3zus el\u0151ad\u00e1sa ut\u00e1n, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00e9rd\u00e9seire v\u00e1laszolva besz\u00e9lt az \u00e1llatokr\u00f3l \u00e9s hogy mit jelent sz\u00e1m\u00e1ra az \u00e1llatt\u00e1 leend\u00e9s. Nagyon meg\u00e9rintett, hogy mintegy az eltestetlenedetts\u00e9g, gy\u00f6k\u00e9rvesztetts\u00e9g ellenpontjak\u00e9nt \u00edrta le az \u00e1llatt\u00e1 leend\u00e9st: egy olyan folyamatk\u00e9nt \u00e9s \u00e1llapotk\u00e9nt, amiben az ember \u2013 Braidotti szavaival \u2013 gy\u00f6keret ereszt, megismeri a ter\u00fclet\u00e9t \u00e9s felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal \u00e9rte; teh\u00e1t egyfajta radik\u00e1lis immanenciak\u00e9nt, amiben fontos szerepet j\u00e1tszik a f\u00f6ld materialit\u00e1sa. Tal\u00e1n nem v\u00e9letlen egybees\u00e9s, hogy \u00e9pp bik\u00e1kkal foglalkozom, amit Paolo Santarcangeli az \u00e9let \u00e9s a F\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tti kapcsolattal hoz \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe. Azt mondja, hogy a bika egy r\u00f6gb\u0151l sz\u00fcletett l\u00e9ny, aki a fekete h\u00e1ta \u00e9s r\u00f6vid, er\u0151s l\u00e1bai miatt a f\u00f6ld alatti vil\u00e1ggal van kapcsolatban. \u00c9rdekes hogy ez a kutat\u00e1s, ami v\u00e9g\u00fcl is Braidotti szinte manifeszt\u00f3 szer\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1val indult, tulajdonk\u00e9ppen a bik\u00e1kkal &#8222;f\u00f6ldel\u0151dik le&#8221;.<\/p>\r\n<p><em>\u2014Kor\u00e1bban eml\u00edtetted, hogy a perspekt\u00edv\u00e1d most m\u00e1r ink\u00e1bb techno-bio-politikai. Ez alatt mit \u00e9rtesz?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Igaz\u00e1b\u00f3l az eg\u00e9sz szarvasmarh\u00e1s projektben, de tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r az el\u0151z\u0151ekben is a biosz politikai igazgat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s manipul\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak az esettanulm\u00e1nyait vettem v\u00e9gig, \u00e9s azt vizsg\u00e1ltam, hogy ebben milyen szerepet j\u00e1tszik a technol\u00f3gia. Azt hiszem, hogy nekem ebben a technologiz\u00e1lts\u00e1g, ami igaz\u00e1n \u00e9rdekes, \u00e9s a technol\u00f3gia, mint eszk\u00f6z. Nagyon fontos p\u00e9ld\u00e1ul, hogy ezek a technol\u00f3gi\u00e1k sosem \u00f6nmaguk\u00e9rt, vagy \u00f6nmagukban val\u00f3k, hanem mindig egy rendszer kiszolg\u00e1l\u00f3i, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban gazdas\u00e1gi c\u00e9lok megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6zei. Fontos sz\u00e1momra, hogy ezeket a technol\u00f3gi\u00e1kat sz\u00e9les t\u00e1rsadalmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben tudjam vizsg\u00e1lni, \u00e9s erre az \u00e1llatok el\u00e9g j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get adnak.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 M\u00e1rmint az ipari \u00e1llattart\u00e1s.<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Igen.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Mivel \u00fagy \u00e9rzem, el\u00e9g sok etikai k\u00e9rd\u00e9st vetnek fel, tematiz\u00e1lnak a munk\u00e1id, ez\u00e9rt gondoltam, megk\u00e9rdezem, hogy vannak-e olyan dolgok, gyakorlatok, elk\u00f6telez\u0151d\u00e9sek, amelyeket az alkot\u00f3i utad sor\u00e1n integr\u00e1lt\u00e1l a priv\u00e1t \u00e9letedbe?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Egy nagyon ban\u00e1lis, egyszer\u0171 evidencia mondjuk, hogy veget\u00e1ri\u00e1nus lettem, \u00e9s t\u00e9nyleg sokkal tudatosabban gondolkodom arr\u00f3l, hogy az \u00e9letm\u00f3dom mivel j\u00e1r. Ha fel\u00fcl\u00f6k egy vonatra, akkor eszembe jut, hogy a vonat f\u00e9kbet\u00e9tj\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul sert\u00e9scsontb\u00f3l por\u00edtott hamu van, \u00edgy nem veg\u00e1n vonatozni, mint ahogy a zs\u00edrkr\u00e9ta, n\u00e9mely v\u00f6r\u00f6sbor, vagy hogy m\u00e1st ne eml\u00edtsek, a film sem veg\u00e1n term\u00e9k. Elgondolkodtat\u00f3, hogy milyen megker\u00fclhetetlen\u00fcl sz\u00f6vi \u00e1t az \u00e9let\u00fcnket az az ipar\u00e1g, amit sokszor kritikusan szeml\u00e9lek. Mindek\u00f6zben viszont az \u00e1llatokkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1s, ahogyan mondtam a bik\u00e1k kapcs\u00e1n, nagyon er\u0151s bels\u0151 utaz\u00e1st is jelentett az elm\u00falt \u00e9vekben, \u00e9s nagyon intenz\u00edven form\u00e1lta azt, ahogy magamhoz is viszonyulok, meg a k\u00f6rnyezetemhez.\u00a0 Neh\u00e9z sz\u00e9tv\u00e1lasztani, hogy ebben mennyi a m\u0171v\u00e9szeti praxishoz k\u00f6thet\u0151 gyakorlat, \u00e9s hol kezd\u0151dik az, ami puszt\u00e1n l\u00e9lektan, vagy etika. Azt \u00e9rzem, hogy nagyon sokat nyitott rajtam ez a munka, \u00e9s azt hiszem, k\u00edv\u00e1ncsibb\u00e1 \u00e9s sokkal elfogad\u00f3bb\u00e1 is tett. De ezek lehet, hogy nagyon absztrakt dolgok.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Mivel szemben lett\u00e9l nyitottabb vagy elfogad\u00f3bb? Az sem mindegy az\u00e9rt, hogy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban ez egy ilyen sztoicizmus, vagy pedig ink\u00e1bb valami m\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Tal\u00e1n k\u00f6ze van ennek a poszthumanizmus kapcs\u00e1n eml\u00edtett nyitott, dinamikus emberk\u00e9phez. Nagyon is k\u00f6ze van. P\u00e9ld\u00e1ul, hogy megenged\u0151bb vagyok magammal szemben is, \u00e9s a k\u00f6rnyezetemmel szemben is. Nem tudom, az is lehet, hogy ez az idealizmus hi\u00e1nya is, de azt \u00e9rzem, hogy az ember v\u00e1ltozik \u00e9s viszonyokban l\u00e9tezik, \u00e9s hogy mindenki csak \u00fagy viselkedik, ahogy tud. A kikrist\u00e1lyosod\u00f3 dilemm\u00e1k egyfajta nyitotts\u00e1got \u00e9s elfogad\u00e1st is r\u00e1mk\u00e9nyszer\u00edtenek. Persze nem felad\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lek, de \u00e9rdekes l\u00e1tni, hogy ami na\u00edv l\u00e1ngl\u00e9lekkel evidens megold\u00e1snak vagy l\u00e9p\u00e9snek t\u0171nik, p\u00e9ld\u00e1ul glob\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekben, sokszor nem olyan egyszer\u0171. \u00d6sszetett t\u00e1rsadalomban \u00e9l\u00fcnk az emberis\u00e9g szintj\u00e9n, de sokszor egy\u00e9nileg sem olyan k\u00f6nny\u0171 konzekvensnek lenni \u00e9s feladni \u00f6nmagunkat, vagy ak\u00e1r csak elmozdulni \u00f6nmagunkt\u00f3l. De tulajdonk\u00e9ppen ezek azok a falak \u00e9s filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9sek, amelyekbe sokszor bele\u00fctk\u00f6zik a poszthumanizmus is: hogy hogyan tudn\u00e1nk meghaladni \u00f6nmagunkat. Teh\u00e1t l\u00e1tom a hat\u00e1rait annak, hogy hogyan tudja az ember meghaladni \u00f6nmag\u00e1t. Nyilv\u00e1n van ebben egy adag szomor\u00fas\u00e1g is, de valahol meg j\u00e1r vele elfogad\u00e1s. Nem \u00fagy \u00e9rtem, hogy a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9ssel kapcsolatban vagyok megbocs\u00e1t\u00f3bb, csak valahogy ink\u00e1bb folyamat\u00e1ban l\u00e1tom a dolgokat, \u00e9s ez bizakod\u00e1sra is okot ad, meg valami k\u00f6nny\u0171s\u00e9get is hoz.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Mi az a h\u00e1rom dolog, amit szerinted mindenkinek meg kellene tudnia \u00e9s \u00e9rtenie a biotechnol\u00f3gi\u00e1val kapcsolatban?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Nem tudom, hogy tudok-e mondani h\u00e1rmat, de azt hiszem, hogy ami nagyon fontos felismer\u00e9s volt sz\u00e1momra, amit kicsit m\u00e1r eml\u00edtettem is, hogy mint minden technol\u00f3gia, a biotechnol\u00f3gia is egy eszk\u00f6z, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy neutr\u00e1lis dolog. Nem evidencia teh\u00e1t, hogy van, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem evidencia, hogy j\u00f3 c\u00e9lt szolg\u00e1l vagy etikus \u00e9s sz\u00fcks\u00e9geszer\u0171 v\u00e1gy h\u00edvja \u00e9letre. A perspekt\u00edva, amibe ez belehelyez\u0151dik, a \u201cfejl\u0151d\u00e9s\u201d &#8211; id\u00e9z\u0151jelben &#8211; , nem az egyetlen j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat. Fontos, hogy milyen mor\u00e1lis vagy etikai k\u00e9rd\u00e9seket vet fel, \u00e9s hogy err\u0151l legyen t\u00e1rsadalmi diskurzus. Az \u00e9rt\u00e9kpluralit\u00e1sba beletartozik az is, hogy nem mindenki viszonyul azonos m\u00f3don az olyan dolgokhoz, mint p\u00e9ld\u00e1ul a reprodukci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1k, hormonter\u00e1pia, egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151 seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sok, vagy ak\u00e1r az \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletek \u00e9s egy\u00e9b az \u00e1llatok vil\u00e1g\u00e1ba implement\u00e1lt biotechnol\u00f3giai fejleszt\u00e9sek. Ezek iszony\u00faan komplex k\u00e9rd\u00e9sek, \u00e9s t\u00e9nyleg nagyon fontos dolog, hogy ezekr\u0151l ne kiz\u00e1r\u00f3lag tudom\u00e1nyos m\u00f3don \u00e9s berkekben folyjon diskurzus, \u00e9s hogy az ezekkel kapcsolatos kontroll ne kiz\u00e1r\u00f3lag az anyagi er\u0151forr\u00e1s \u00e9s a technikai megval\u00f3s\u00edthat\u00f3s\u00e1g szerint t\u00f6rt\u00e9nhessen. Sajnos ezzel kapcsolatban nem vagyok bizakod\u00f3. Kicsit elrugaszkodva a biotechnol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l, aggaszt\u00f3nak tal\u00e1lom p\u00e9ld\u00e1ul a Trump adminisztr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6r\u00e9 gy\u0171l\u0151 techno-libertari\u00e1nus komp\u00e1nia \u00e1ltal k\u00e9pviselt ir\u00e1nyokat. Nem nagyon l\u00e1tom, hogy hol tudna bel\u00e9pni egy \u2026nem is az, hogy g\u00e1t, mert nem azt mondom, hogy ezt egy az egyben g\u00e1tolni kell, de sz\u00fcks\u00e9g lenne legal\u00e1bb val\u00f3di, felv\u00e1llalt vit\u00e1kra \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9dre \u00e9s valamif\u00e9le kontrollra. De \u00fagy l\u00e1tom, hogy nem nagyon tud alternat\u00edv\u00e1t felmutatni a kort\u00e1rs nyugati t\u00e1rsadalom a vil\u00e1g gazdas\u00e1gi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a puszt\u00edt\u00f3 fejl\u0151d\u00e9selv\u0171s\u00e9ggel szemben.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 De az is megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, hogy ezek a dolgok a t\u00e1rsadalmat szolg\u00e1lj\u00e1k-e, \u00e9s akkor m\u00e9g t\u00e1gabban, hogy felmer\u00fclnek-e benne az \u00f6kol\u00f3giai szempontok, vagy ak\u00e1r egy m\u00e1sfajta, t\u00e1gabb perspekt\u00edva. Te hogyan l\u00e1tod ezt?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> H\u00e1t igen, ez sem evidencia. Meg ugye, hogy hol volt, honnan j\u00f6tt az ig\u00e9ny? Azt\u00e1n persze, hogy magamnak ellentmondjak, nyilv\u00e1n van nagyon sok pozit\u00edv, ellenir\u00e1ny\u00fa t\u00f6rekv\u00e9s. Pont a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben p\u00e9ld\u00e1ul nagyon j\u00f3l megfigyelhet\u0151 szerintem<span style=\"text-decoration: line-through;\">,<\/span> a term\u00e9szetk\u00f6zelis\u00e9gre, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g-alap\u00fas\u00e1gra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s vagy a \u201ccare\u201d ethosznak a felvir\u00e1gz\u00e1sa, ami, azt gondolom, hogy ellenpontjait jelentik ennek a technokrata fejl\u0151d\u00e9selv\u0171s\u00e9gnek. Persze k\u00e9rd\u00e9s, hogy ezek milyen hat\u00e1st k\u00e9pesek el\u00e9rni, el\u00e9rik-e a c\u00e9ljukat, vagy, hogy t\u00e9nyleg konkr\u00e9t ellenpontokk\u00e1 tudnak-e v\u00e1lni.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Igaz\u00e1b\u00f3l nem is a pont-ellenpont poz\u00edcion\u00e1l\u00e1sa, hanem ink\u00e1bb az elt\u00e9r\u00edt\u00e9s szerintem itt a j\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy az megt\u00f6rt\u00e9nik-e, hogy siker\u00fcl-e elt\u00e9r\u00edteni ezeket a diskurzusokat, hogy f\u00f6lmer\u00fcljenek p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1rsadalmi ig\u00e9nyek, illetve hogy ez ut\u00f3bbiak egy t\u00e1gabb perspekt\u00edv\u00e1ba helyez\u0151djenek. Sz\u00f3val \u00e9n ink\u00e1bb abban hiszek, hogy el lehet t\u00e9r\u00edteni ezeket a folyamatokat.<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> Igen, ez egy j\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon ebben a tekintetben sikeres-e egy ilyen dolog? Nem tudom, nem vagyok most annyira optimista azzal kapcsolatban, hogy a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet milyen hat\u00e1sokat tud kifejteni. De az\u00e9rt biztos, hogy van t\u00e1rsadalomform\u00e1l\u00f3 vagy szeml\u00e9letform\u00e1l\u00f3, szeml\u00e9letalak\u00edt\u00f3 ereje, \u00e9s ez el\u0151bb-ut\u00f3bb valamilyen m\u00f3don lecsap\u00f3dik a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gben meg a t\u00e1rsadalomban. Mondjuk, hogy mennyiben tud t\u00e9nylegesen megel\u0151zni, vagy megg\u00e1tolni bizonyos folyamatokat, azt nem tudom, de abba lehet, hogy most jobb nem is belemenni.<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Szerintem az is k\u00e9rd\u00e9ses, hogy ezek a diskurzusok, amiket a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet f\u00f6l\u00e9p\u00edt, mennyire vannak tiszt\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul a biotechnol\u00f3gia, vagy ak\u00e1r az orvostudom\u00e1ny kritikai diskurzusaival, mert sokszor azt l\u00e1tom, hogy nincsenek.<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> M\u00e1rmint maguk a m\u0171v\u00e9szek?<\/p>\r\n<p><em>\u2014 Se a m\u0171v\u00e9szek, se a kur\u00e1torok. Hogy ez a techno-tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9s narrat\u00edva, hogy mindent meg fog oldani az orvostudom\u00e1ny, \u00e9s hogy ez csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, stb., az mindig jelen van, \u00e9s ez el\u00e9gg\u00e9 vesz\u00e9lyes szerintem. De akkor folytassuk ink\u00e1bb ott, hogy mit tudsz m\u00e9g err\u0151l mondani? Van-e olyan tanuls\u00e1g vagy r\u00e1eszm\u00e9l\u00e9s, amit a saj\u00e1t praxisodb\u00f3l le tudt\u00e1l vonni a biotechnol\u00f3gi\u00e1val kapcsolatban, amit szerinted meg lehet fogalmazni p\u00e1r mondatban?<\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> H\u00e1t \u00e9n az elm\u00falt id\u0151ben kifejezetten az \u00e1llatokkal foglalkoztam, azon bel\u00fcl is a szarvasmarh\u00e1kkal. Ott azt l\u00e1tom, hogy egy maximumra j\u00e1ratott rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9se zajlik, amiben tulajdonk\u00e9ppen az organizmus, ami az \u00e1llatot jelenti, arra van ki\u00e9lezve, hogy a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabb m\u00f3don termeljen. Teh\u00e1t az eg\u00e9sz \u00e9lete, \u00e9letm\u00f3dja, m\u00e1r-m\u00e1r sejt szinten az optim\u00e1lis termel\u00e9snek van al\u00e1vetve \u2013 hogy a lehet\u0151 legmagasabb hozamot \u00e9rje el, a lehet\u0151 legkevesebb fenntart\u00e1si k\u00f6lts\u00e9get gener\u00e1lja, \u00e9s konkr\u00e9tan sz\u00e1mszer\u0171s\u00edtve van, hogy az \u00e9lete mennyiben t\u00e9r\u00fcl meg. Ki van sz\u00e1molva, hogy a hossz\u00fa \u00e9lettartam, de alacsonyabb termel\u00e9s, vagy a r\u00f6videbb \u00e9lettartam magasabb termel\u00e9ssel a kifizet\u0151d\u0151bb. Sz\u00e1momra ez egy nagyon ijeszt\u0151 \u00e9s idegen elv \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3d, \u00e9s azt l\u00e1tom, hogy ennek sajnos igenis van anal\u00f3gi\u00e1ja a hum\u00e1n t\u00e1rsadalomban, \u00e9s ezt nagyon rossz kibontakozni l\u00e1tni. Mint ahogy az \u00e1llatok vil\u00e1g\u00e1ban sem kellene, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag eszerint m\u0171k\u00f6djenek a rendszerek, a hum\u00e1n t\u00e1rsadalomban sem gondolom, hogy ez ide\u00e1lis volna. \u00c9s persze ehhez hozz\u00e1 tartoznak az ilyen \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt legt\u00f6bbsz\u00f6r abszol\u00fat technokrata \u2013 &#8222;hurr\u00e1optimista&#8221; optimaliz\u00e1l\u00f3 diskurzusok. Az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9sben is megjelenik a p\u00e9ld\u00e1ul a welfare k\u00e9rd\u00e9s, de ez igaz\u00e1b\u00f3l csak annyit jelent a gyakorlatban, hogy \u201ca healthy cow is a happy cow and a happy cow is a productive cow\u201d, vagyis ha az \u00e1llat a m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s m\u00e9rni k\u00edv\u00e1nt param\u00e9terek szerint eg\u00e9szs\u00e9ges, vagyis j\u00f3l termel, akkor minden rendben van. Van egy fejleszthet\u0151s\u00e9gi paradigma, \u00e9s szerintem igaz\u00e1b\u00f3l ez az, ami megsz\u00fcnteti gyakorlatilag az \u00e9letet. Ez egy optimaliz\u00e1ci\u00f3 paradigma is persze, ami a termel\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott j\u00f3ll\u00e9t \u00e9gisze alatt felsz\u00e1molja az \u00e9letet. Ez az attit\u0171d, hogy minden gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3, fejleszthet\u0151, kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u0151, menedzselhet\u0151 \u00e9s kontroll\u00e1lhat\u00f3, a pszich\u00e9 \u00e9s a fizikum szintj\u00e9n is megjelenik az emberi t\u00e1rsadalomban. \u00c9s \u00fagy mondom ezt, hogy van m\u00f6g\u00f6ttem lassan t\u00edz \u00e9v pszichoter\u00e1pia, aminek rengeteget k\u00f6sz\u00f6nhetek. De \u00fagy l\u00e1tom, hogy a mindennapi vulg\u00e1rpszichol\u00f3gi\u00e1ban, vagyis a pszichol\u00f3gia k\u00f6znapi alkalmaz\u00e1s\u00e1ban is jelen van egy ilyenfajta attit\u0171d, ami azt \u00edg\u00e9ri, hogy minden \u00e9s mindenki m\u0171k\u00f6d\u00e9se m\u00e9rhet\u0151, meg\u00e9rthet\u0151 \u00e9s optimaliz\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s ez teljesen elvar\u00e1zstalan\u00edtja az \u00e9letet. Id\u0151vel egy falhoz \u00e9rkezik ez\u00e1ltal az ember szerintem. Na, de t\u00fal messzire kanyarodtam. Szerencs\u00e9re az \u00e1llattart\u00e1sban is egy\u00e9rtelm\u0171en megjelenik az ig\u00e9ny alternat\u00edv paradigm\u00e1kra az intenz\u00edv, prec\u00edzi\u00f3s mez\u0151gazdas\u00e1ggal szemben, \u00e9s sokan vannak, akik tudatosan kil\u00e9pnek ebb\u0151l \u00e9s m\u00e1s tart\u00e1stechnol\u00f3gi\u00e1kkal k\u00eds\u00e9rleteznek.<\/p>\r\n<p><em>\u2014\u00a0Mes\u00e9ln\u00e9l-e a k\u00f6vetkez\u0151 projektedr\u0151l? <\/em><\/p>\r\n<p><em>\u2014<\/em> A k\u00f6vetkez\u0151 projektemet \u00e1prilisban kezdem, Amerik\u00e1ban, az ACAX \u00e9s a Residency Unlimited rezidencia programj\u00e1nak keret\u00e9ben, \u00e9s ebben kiv\u00e9telesen megint \u00e1llatokkal fogok foglalkozni, m\u00e9ghozz\u00e1 egerekkel. Eg\u00e9sz pontosan a Harvard-eg\u00e9rrel vagy OncoMouse-szal, ami egy nagyon izgalmas t\u00f6rt\u00e9nettel b\u00edr\u00f3 \u00e1llat. 1988-ban ez lett a vil\u00e1gon az els\u0151 szabadalmaztatott eml\u0151s \u00e1llat. Egy transzgenikus eg\u00e9r, ami azt jelenti, hogy hum\u00e1n onkog\u00e9nt tartalmaz a DNS-e, \u00edgy nagyon k\u00f6nnyen lesz r\u00e1kos, ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen alkalmas r\u00e1kkutat\u00e1sra. Az eg\u00e9r DNS-e t\u00f6bb mint 95%-ban megegyezik az ember\u00e9vel, ami miatt sok betegs\u00e9g hasonl\u00f3an hat r\u00e1, \u00edgy egy nagyon j\u00f3 modellorganizmus, amin kik\u00eds\u00e9rletezhet\u0151, hogy mik\u00e9nt lehetnek ezek gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3ak az emberben. Szerintem ez egy el\u00e9g sz\u00e9p \u00e9s konkr\u00e9t megtestes\u00fcl\u00e9se annak, amir\u0151l sokszor metaforikusan besz\u00e9lek, hogy az \u00e1llatok mik\u00e9nt lehetnek modelljei az emberi vil\u00e1g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek. \u00c9s h\u00e1t igen, \u00f6nmag\u00e1ban nyilv\u00e1n iszonyatosan \u00e9rdekes mor\u00e1lis dilemm\u00e1kat vet fel, hogy kommodifik\u00e1lhat\u00f3-e az \u00e9let \u00e9s v\u00e9dhet\u0151-e egy\u00e1ltal\u00e1n, ha ilyenfajta beavatkoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik egy \u00e1llat \u00e9let\u00e9ben? Valid\u00e1lja-egy ilyen l\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, aminek tulajdonk\u00e9ppen az egyetlen funkci\u00f3ja a szenved\u00e9s, az, hogy annak elvileg a c\u00e9lja, hogy az embereknek \u00e9s m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek seg\u00edts\u00fcnk? Nyilv\u00e1n ez sok laborat\u00f3riumi \u00e1llatr\u00f3l, vagy k\u00eds\u00e9rletben r\u00e9sztvev\u0151 \u00e1llatr\u00f3l elmondhat\u00f3, de ak\u00e1r gondolhatunk a Novogen ty\u00fakokra is. Ami viszont k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmasabb\u00e1 teszi az OncoMouse t\u00f6rt\u00e9netet, hogy eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja a piaci vil\u00e1g t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9nek az akad\u00e9miai \u00e9s orvostudom\u00e1nyi fejleszt\u00e9sek ter\u00fclet\u00e9n. Ennek az eg\u00e9rnek a kifejleszt\u00e9s\u00e9t ugyanis a Harvard Egyetemen v\u00e9gezt\u00e9k, viszont a kutat\u00e1st a DuPont nev\u0171 c\u00e9g finansz\u00edrozta, ami ennek fej\u00e9ben kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1got k\u00e9rt a licensz\u00e9re, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy onnant\u00f3l kezdve, hogy bejegyezt\u00e9k szabadalmat, csak rajtuk kereszt\u00fcl lehet ilyen egeret v\u00e1s\u00e1rolni vil\u00e1gszerte, \u00fagyhogy gyakorlatilag monopoliz\u00e1lt\u00e1k a r\u00e1kkutat\u00e1st \u00e9s kontroll\u00e1lt\u00e1k a tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9st, mik\u00f6zben el\u0151tte kimondott szok\u00e1sjog volt a tudom\u00e1nyos kutat\u00f3i k\u00f6zegben a laborat\u00f3riumi egerek cser\u00e9je \u00e9s olcs\u00f3, el\u00e9rhet\u0151 terjeszt\u00e9se. A fenti precedens teljesen felr\u00fagta ezt a szok\u00e1sjogot, ami azt\u00e1n nagyon fontos kiindul\u00e1si pontja volt annak a diskurzusnak, hogy a tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9st ki mozd\u00edtja el\u0151, ki finansz\u00edrozza \u00e9s ut\u00e1na ki kontroll\u00e1lja, valamint, hogy a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gban megsz\u00fcletett eredm\u00e9nyek igaz\u00e1b\u00f3l hova, mik\u00e9nt \u00e9s milyen \u00e1ron csatorn\u00e1z\u00f3dnak a t\u00e1rsadalomba. Egy kulcsesem\u00e9ny volt, amiben nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a tudom\u00e1nyt nem felt\u00e9tlen\u00fcl kedves emberek csin\u00e1lj\u00e1k puszt\u00e1n sz\u00edvb\u0151l-l\u00e9lekb\u0151l a vil\u00e1g megjobb\u00edt\u00e1s\u00e1ra, hanem ez egy v\u00e1llalkoz\u00e1s, aminek az eredm\u00e9nyei nagyon j\u00f3l monetiz\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s monopoliz\u00e1lhat\u00f3k. \u00c9s ugye el\u00e9g cinikus, hogy \u00e9pp egy olyan c\u00e9g csin\u00e1lta mindezt, mint a DuPont, amelyik k\u00f6ztudottan eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkozik. Ezt a t\u00f6rt\u00e9netet szeretn\u00e9m felg\u00f6ngy\u00f6l\u00edteni \u00e1prilist\u00f3l.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Szalai D\u00e1niel a hazai kort\u00e1rs fot\u00f3m\u0171v\u00e9szet meghat\u00e1roz\u00f3 alkot\u00f3ja. Kort\u00e1rs vil\u00e1gunkat, a benne dolgoz\u00f3 tudom\u00e1nyos \u00e9s technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sokat, valamint a term\u00e9szeti vil\u00e1ghoz \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyekhez val\u00f3 viszonyunkat \u00e9rz\u00e9kenyen \u00e9s kritikusan kutat\u00f3, auton\u00f3m \u00e9s k\u00f6vetkezetes alkot\u00f3, akit b\u00e1r inspir\u00e1lnak a kort\u00e1rs filoz\u00f3fia \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9leti ir\u00e1nyzatai, m\u00e9lys\u00e9g\u00e9ben ismeri is ezeket, b\u00e1tran t\u00fal tud l\u00e9pni rajtuk, amennyiben \u00f6sszeegyeztethetetlenn\u00e9 [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2044216,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-2044210","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2044210","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2044210"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2044210\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2044222,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2044210\/revisions\/2044222"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2044216"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2044210"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2044210"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2044210"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}