{"id":2045353,"date":"2026-02-07T17:45:31","date_gmt":"2026-02-07T16:45:31","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2045353"},"modified":"2026-02-14T13:03:55","modified_gmt":"2026-02-14T12:03:55","slug":"a-virtualis-kep-dekonstrukcioja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/a-virtualis-kep-dekonstrukcioja\/","title":{"rendered":"A virtu\u00e1lis k\u00e9p dekonstrukci\u00f3ja"},"content":{"rendered":"

A protokoll, a szab\u00e1ly\/rendszer fogalma manaps\u00e1g egyre ink\u00e1bb a programoz\u00e1s, az algoritmusok \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ba vezet, ahol egy\u00e1ltal\u00e1n nem ritka, hogy a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a piaci ig\u00e9nyek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszik a r\u00e9gi protokoll fel\u00fcl\u00edr\u00e1s\u00e1t. Martink\u00f3 M\u00e1rk azonban a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnket \u00e9s a vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnket szeretn\u00e9 fel\u00fcl\u00edrni a duna\u00fajv\u00e1rosi Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zetben megrendezett (kur\u00e1tor: Cs\u00e9ka Gy\u00f6rgy) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, m\u00e9gpedig a k\u00e9pr\u0151l \u00e9s a l\u00e1t\u00e1sr\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seink \u00e9s \u201eszab\u00e1lyaink\u201d dekonstrukci\u00f3j\u00e1val. Az AI fejl\u0151d\u00e9se napr\u00f3l napra \u00fajabb r\u00e9szletekkel gazdag\u00edtja a virtu\u00e1lis, a \u201emesters\u00e9ges\u201d \u00e9s a fake<\/em> (nem igazi) k\u00e9p fogalm\u00e1t, de Martink\u00f3 nem a forensic science<\/em> \u00e9s a posztfaktualit\u00e1s fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt a k\u00e9rd\u00e9shez, hanem arra f\u00f3kusz\u00e1l, hogy l\u00e9nyeg\u00e9ben minden k\u00e9p \u201emesters\u00e9ges\u201d, hiszen valamilyen appar\u00e1tus hozza \u0151ket l\u00e9tre, amibe beletartoznak a digit\u00e1lis \u00e9s az anal\u00f3g g\u00e9pek, s\u0151t az emberi \u00e9s a nem emberi intelligenci\u00e1k is.<\/p>\r\n

A protokoll kifejez\u00e9s a sci-fi popkult\u00far\u00e1ban az elm\u00falt \u00e9vekben Martha Wells sz\u00e1mos d\u00edjat nyert Murderbot<\/em>j\u00e1val v\u00e1lt h\u00edress\u00e9, aki meglep\u0151, vicces \u00e9s ironikus m\u00f3don az emberi popul\u00e1ris kult\u00fara (szappanoper\u00e1k, sci-fi sorozatok) \u201eseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\u201d \u00edrja fel\u00fcl saj\u00e1t maga Biztons\u00e1gi Egys\u00e9g protokollj\u00e1t. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letre kel, szabad akarata lesz, val\u00f3di mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, a gy\u00e1rt\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l azonban csak egy hib\u00e1s, \u00f6n\u00e1ll\u00f3sodott, elvadult (rogue<\/em>) term\u00e9k lesz. [1]<\/a> Wells fikci\u00f3ja nemcsak a robotika \u201e\u0151si\u201d t\u00f6rv\u00e9nyeinek jelent\u00e9s\u00e9t gondolja \u00fajra, de a popul\u00e1ris \u00e9s az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet \u00e9s tartalomszolg\u00e1ltat\u00e1s merev elhat\u00e1rol\u00e1s\u00e1t is \u00faj n\u00e9z\u0151pontokkal gazdag\u00edtja. Az elk\u00f3borolt, szabad, \u201eavantg\u00e1rd\u201d robot ugyanis az \u00e1ltala fogyasztott szappanoper\u00e1kra adott \u00e9rzelmi reakci\u00f3i seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9p ki programozott szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9b\u0151l, vagyis popul\u00e1ris, de karik\u00edrozott vil\u00e1gk\u00e9pekkel dekonstru\u00e1lja pragmatikus programoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Gilles Deleuze m\u00e1r \u00e9vtizedekkel a val\u00f3di virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gok sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt tematiz\u00e1lta a gondolkod\u00e1s, a logikai \u00e9s intellektu\u00e1lis konstrukci\u00f3k, valamint a virtualit\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1t. A Nietzsche \u00e9s Bergson vil\u00e1gk\u00e9peit tov\u00e1bbgondol\u00f3 filoz\u00f3fus szerint a virtu\u00e1lis val\u00f3j\u00e1ban egy elvont, de l\u00e9tez\u0151 val\u00f3s\u00e1g, amelynek konkr\u00e9t, k\u00e9zzel foghat\u00f3 p\u00e1rja nem a re\u00e1lis, hanem az aktu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g, hiszen a virtu\u00e1lis is re\u00e1lis, mivel l\u00e9tezik. [2]<\/a> A Fel\u00fcl\u00edrt protokoll<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eset\u00e9ben olyan \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1madt, mintha Martink\u00f3 a Plat\u00f3n k\u00e9peit (ikonjait \u00e9s szimul\u00e1krumait) dekonstru\u00e1l\u00f3 Deleuze-t dekonstru\u00e1ln\u00e1, hiszen megmutatja, hogy a szimul\u00e1ci\u00f3 virtu\u00e1lis birodalma is az aktu\u00e1list\u00f3l f\u00fcgg, aktu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gunkt\u00f3l \u00e9s aktu\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1nkt\u00f3l, amellyel vizualiz\u00e1ljuk a vil\u00e1got. Martink\u00f3 ugyanis az anal\u00f3g, a digit\u00e1lis \u00e9s a ment\u00e1lis k\u00e9pek viszonylat\u00e1ban bontja ki az antropoc\u00e9n \u00e9s a posztantropoc\u00e9n korszak vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t \u00fagy, hogy r\u00e1mutat azokra a pontokra, ahol a koherensnek t\u0171n\u0151 vil\u00e1g, illetve a vil\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnk felfeslik \u00e9s megmutatja konstru\u00e1lt volt\u00e1t.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik nyit\u00f3<\/a> m\u0171ve a Screen <\/em>diptichon, ami egy mobiltelefon k\u00e9perny\u0151j\u00e9nek k\u00e9pe, eg\u00e9szen pontosan egy s\u00e9r\u00fclt, bet\u00f6rt k\u00e9perny\u0151 felnagy\u00edt\u00e1sa, illetve a k\u00e9perny\u0151 egy \u201eabsztrakt\u201d, pixeles r\u00e9sz\u00e9nek tov\u00e1bb nagy\u00edt\u00e1sa, hogy kit\u00f6ltse a k\u00e9pp\u00e1r egyik\u00e9nek teljes k\u00e9perny\u0151j\u00e9t. Az RGB pixelek \u00f6n\u00e1ll\u00f3sulnak, a k\u00e9p teljesen sz\u00e9tesik, eredeti funkci\u00f3j\u00e1t elveszti, de a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1n bel\u00fcl eml\u00e9keztet neogeo \u00e9s op art kompoz\u00edci\u00f3kra is, mik\u00f6zben eg\u00e9sz egyszer\u0171en egy eszt\u00e9tikai \u00e9rz\u00e9k n\u00e9lk\u00fcli technol\u00f3gia hozta l\u00e9tre. A m\u00e1sik nyit\u00f3 m\u0171, az \u00c9vgy\u0171r\u0171<\/em> is a k\u00e9pek funkcionalit\u00e1s\u00e1t relativiz\u00e1lja, hiszen egy val\u00f3di fa \u00e9vgy\u0171r\u0171s metszet\u00e9nek beszkennelt k\u00e9pe, amely a sz\u00e9lein egyre ink\u00e1bb sz\u00e9tesik \u00e9s elmos\u00f3dik<\/a>. A szkennel\u00e9s id\u0151beli folyamat, nem pillanatk\u00e9p, a szenzor v\u00e9gigfut a fel\u00fcleten, dek\u00f3dolja a fizikai inform\u00e1ci\u00f3kat, melyek a fa id\u0151belis\u00e9g\u00e9t, \u00e9let\u00e9t, m\u00faltj\u00e1t is reprezent\u00e1lj\u00e1k. A m\u0171v\u00e9sz viszont a k\u00e9p mozgat\u00e1s\u00e1val cseppfoly\u00f3s\u00edtja az objekt\u00edv, de statikus k\u00e9pet, amivel egy\u00fattal egy filozofikus metak\u00e9pet is l\u00e9trehoz, hiszen r\u00e1mutat, hogy mindig minden mozg\u00e1sban van. Gilles Deleuze \u00e9s F\u00e9lix Guattari is erre a h\u00e9rakleitoszi toposzra alapozva alkotta meg a devenir<\/em>, avagy az alakul\u00e1s, a leend\u00e9s modern ontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. [3]<\/a><\/p>\r\n

A posztstrukturalista filoz\u00f3fia \u00e9gisze alatt is kiv\u00e1l\u00f3an m\u0171k\u00f6dik a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legt\u00f6bb darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 munk\u00e1ja, a Mesters\u00e9ges z\u00f6ld<\/em>, amely egy t\u00f6bb \u00e9ves, fotografikus t\u00e1blak\u00e9p-projekt<\/a>. A k\u00e9peken egy diszt\u00f3pikus val\u00f3s\u00e1g jelenik meg, ahol kietlen, embertelen k\u00f6rnyezetben megfigyelt \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, n\u00f6v\u00e9nyek bukkannak<\/a> fel. Az ember hi\u00e1nya sz\u00e1nd\u00e9kos, tudatos alkot\u00f3i d\u00f6nt\u00e9s, ami egy posztapokaliptikus helyzetre utal, vagyis egy az ember elt\u0171n\u00e9se ut\u00e1ni vil\u00e1gban j\u00e1runk. K\u00f6zben azonban felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: ki k\u00e9sz\u00edti akkor a felv\u00e9teleket? Tal\u00e1n a h\u00e1trahagyott emberi technol\u00f3gia, ami m\u00e9g mindig \u00e9rz\u00e9keli a mozg\u00e1st, vagy m\u00e1r esetleg \u00f6ntudatra is \u00e9bredt? A Mesters\u00e9ges z\u00f6ld<\/em> kezdetben teljesen term\u00e9szetes alapokra \u00e9p\u00fclt, vagyis a m\u0171v\u00e9sz val\u00f3di, tal\u00e1lt helysz\u00ednekkel \u00e9s tal\u00e1lt n\u00f6v\u00e9nyekkel dolgozott. K\u00e9s\u0151bb azonban az alkot\u00f3, a teremt\u0151 fel\u00fcl\u00edrta saj\u00e1t protokollj\u00e1t, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy \u0151 maga is behelyezhet n\u00f6v\u00e9nyeket a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tal\u00e1lt k\u00f6rnyezetekbe. \u00cdgy j\u00f6ttek l\u00e9tre eg\u00e9szen fura m\u00f3don t\u00e1pl\u00e1lt \u00e9s megvil\u00e1g\u00edtott f\u00f6ldalatti \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1k a kietlen, vasbeton terekben, melyek \u00f3v\u00f3helyeket id\u00e9znek. V\u00e9g\u00fcl a protokoll \u00fagy m\u00f3dosult, hogy az alkot\u00f3 ak\u00e1r virtu\u00e1lis, neml\u00e9tez\u0151, illetve csak digit\u00e1lisan l\u00e9tez\u0151 entit\u00e1sokat is behelyezhetett a val\u00f3di terekbe. Anal\u00f3g \u00e9s digit\u00e1lis, re\u00e1lis \u00e9s virtu\u00e1lis, val\u00f3di \u00e9s mesters\u00e9ges val\u00f3s\u00e1gok olvadtak \u00edgy \u00f6ssze egym\u00e1ssal, ami szellemi tekintetben megid\u00e9zi a posztantropoc\u00e9n filoz\u00f3fi\u00e1kat is.<\/p>\r\n

A posztantropoc\u00e9n szeml\u00e9let\u0171 s\u00f6t\u00e9t \u00f6kol\u00f3gia szerint l\u00e9nyeg\u00e9ben idealiz\u00e1ljuk \u00e9s absztrah\u00e1ljuk a term\u00e9szetet, amikor elhat\u00e1roljuk a kult\u00far\u00e1t\u00f3l, vagyis megteremt\u00fcnk egy \u00e1rk\u00e1diai nat\u00far\u00e1t, amit az ember m\u00e9g nem tett t\u00f6nkre, de ez val\u00f3j\u00e1ban egy romantikus fikci\u00f3, melynek \u00f6kol\u00f3giai szempontb\u00f3l nem sok haszna van, hiszen m\u00e1r nem tudunk l\u00e9trehozni egy ember n\u00e9lk\u00fcli, \u00e9rintetlen term\u00e9szetet. [4]<\/a> Martink\u00f3 szerint sincs sok \u00e9rtelme a term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1nak, hiszen a kult\u00fara tulajdonk\u00e9ppen a dekonstru\u00e1lt, azaz az elemeire (nyersanyagokra) bontott \u00e9s \u00fajra \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott term\u00e9szet. A term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara hat\u00e1rainak \u00fajragondol\u00e1sa a posztantropoc\u00e9n filoz\u00f3fia egyik elterjedt toposza, amely legink\u00e1bb Donna Haraway munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, aki elterjesztette a natureculture<\/em>, a term\u00e9szetkult\u00fara, a term\u00e9szetb\u0151l alkotott kult\u00fara fogalm\u00e1t. [5]<\/a> Haraway szerint a term\u00e9szet \u00e9s a kult\u00fara (egyr\u00e9szt) elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3dik egym\u00e1ssal, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen hat egym\u00e1sra, ahogy a szimbi\u00f3t\u00e1k, vagy ak\u00e1r az egy\u00fctt \u00e9l\u0151 emberek \u00e9s kuty\u00e1k is alak\u00edtj\u00e1k egym\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Nemcsak a kuty\u00e1ink (k\u00f6zt\u00fck Haraway h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt ausztr\u00e1l juh\u00e1szkuty\u00e1ja) tanulnak meg ugyanis emberi utas\u00edt\u00e1sokat \u00e9s szavakat, de mi is megtanulunk a kuty\u00e1nk szem\u00e9vel \u201el\u00e1tni\u201d. M\u00e1sr\u00e9szt mindig a term\u00e9szet elemeib\u0151l hozunk l\u00e9tre valamilyen kult\u00far\u00e1t, a kult\u00fara teh\u00e1t akkor is a term\u00e9szetre \u00e9p\u00fcl, a term\u00e9szet anyagaib\u00f3l \u00e9p\u00edtkezik, ha mesters\u00e9gesnek mondjuk. Ezzel p\u00e1rhuzamosan realiz\u00e1l\u00f3dik Martink\u00f3 gondolatvil\u00e1ga is, amit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son az SMT<\/em> eleg\u00e1ns dobozai is sz\u00e9pen mutatnak.<\/p>\r\n

Az SMT<\/em> c\u00edm a Surface-Mount Technology<\/em> r\u00f6vid\u00edt\u00e9se, amely az elektronikai alkatr\u00e9szeket \u201el\u00e1bak\u201d n\u00e9lk\u00fcl forrasztja r\u00e1 a NY\u00c1K-lapokra, ami egy teljesen automatiz\u00e1lt \u00e9s maxim\u00e1lisan miniat\u00fcriz\u00e1lt technol\u00f3gi\u00e1t alapoz meg. Martink\u00f3 SMT<\/em> c\u00edm\u0171 lightbox-sorozata<\/a> ezeket az ici-pici NY\u00c1K-lapokat nagy\u00edtja fel<\/a> t\u00e1blak\u00e9p m\u00e9ret\u0171re, \u00e9s a k\u00f6zelr\u0151l j\u00f3l \u00e1tl\u00e1that\u00f3, geometrikus \u201emint\u00e1val\u201d \u00e1tlyuggatott f\u00e9mlemezeken kereszt\u00fcl figyelhetj\u00fck meg a dobozok h\u00e1ts\u00f3 fal\u00e1n a vil\u00e1g\u00edt\u00f3 k\u00e9pet. Az \u0151 SMT<\/em> dobozain teh\u00e1t a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben nyomtatott \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k\u00f6n \u201ekereszt\u00fcl\u201d l\u00e1tjuk a vil\u00e1got. S\u0151t eg\u00e9szen konkr\u00e9tan biztons\u00e1gi kamer\u00e1k NY\u00c1K mint\u00e1in kereszt\u00fcl dolgozhatjuk fel k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le erd\u0151k fotografikus r\u00e9szleteit, ami \u00e1ltal az SMT<\/em> a val\u00f3di erd\u0151 fikcionalit\u00e1s\u00e1nak alleg\u00f3ri\u00e1ja is lesz, hiszen az erd\u00f6kr\u0151l alkotott mindennapi k\u00e9peinket is egy appar\u00e1tus, az agyunk \u00e9s az elm\u00e9nk hozza l\u00e9tre.<\/p>\r\n

A Bolyong\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 munka tulajdonk\u00e9ppen mindk\u00e9t appar\u00e1tust, az emberit \u00e9s a g\u00e9pit is dekonstru\u00e1lja<\/a>. Az install\u00e1ci\u00f3 egy r\u00e9gi, elhaszn\u00e1lt ledfalra \u00e9p\u00fcl, amelyen f\u00e1k er\u0151sen pixeles k\u00e9pe jelenik meg, de r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a m\u0171nek egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, \u201el\u00e1t\u00f3\u201d k\u0151 is. A ledfal t\u00f6bb ponton is hib\u00e1s, \u00e9s egy er\u0151sen pixeles vide\u00f3t vet\u00edt, ami egy r\u00e9gi, gyenge felbont\u00e1s\u00fa digit\u00e1lis f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ppel k\u00e9sz\u00fclt, amelynek felv\u00e9teleit egy hozz\u00e1eszk\u00e1b\u00e1lt elektronikus potm\u00e9terrel m\u00e9g torz\u00edtotta is az alkot\u00f3. A ledfal r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak hib\u00e1s, de dekonstru\u00e1lt is, k\u00e9t nagy eleme ugyanis leesett a f\u00f6ldre, n\u00e9mik\u00e9pp diszt\u00f3pikus hat\u00e1st keltve. A diszt\u00f3pikus f\u00edlinget csak tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti, hogy a ledfal vezet\u00e9kei egy a t\u00e9rbe f\u00fcggesztett k\u0151h\u00f6z er\u0151s\u00edtett elektronikus szerkezethez vezetnek, amely t\u00e1rolja \u00e9s lej\u00e1tsza a digit\u00e1lis vide\u00f3t. Ez egy\u00fattal olyan \u00e9rz\u00e9st is kelt, mintha a k\u0151 \u00e1ltal r\u00f6gz\u00edtett, vagy ak\u00e1r a k\u0151 \u00e1ltal \u00e9rz\u00e9kelt, l\u00e1tott k\u00e9p jelenne meg a ledfalon. A k\u00f6vek persze jelenlegi tud\u00e1sunk szerint nem l\u00e1tnak, de sz\u00e1mos \u00fajmaterialista te\u00f3riafikci\u00f3 nem z\u00e1rja ki annak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a k\u00f6vek is rendelkeznek \u00e1genci\u00e1val, s\u0151t intelligenci\u00e1val is. [6]<\/a><\/p>\r\n

A Bonsai<\/em> \u00e9s Polygon Tree<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1k is az emberi \u00e9s a g\u00e9pi l\u00e1t\u00e1st konfront\u00e1lj\u00e1k, amikor anal\u00f3g \u00e9s digit\u00e1lis f\u00e1k k\u00e9peit olvasztj\u00e1k \u00f6ssze. A k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edt\u0151 3D-szkenner l\u00e9nyeg\u00e9ben fizikai elemeire bontja az \u00e1ltala l\u00e1tott dolgokat, majd az optikai inform\u00e1ci\u00f3 adataib\u00f3l egy \u00faj digit\u00e1lis k\u00e9pet rak \u00f6ssze egy matematikai 3D t\u00e9rmodell, egy poligon-h\u00e1l\u00f3 seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A 3D szkenner haszn\u00e1l\u00f3ja, az alkot\u00f3 egy val\u00f3di bonsz\u00e1jt szkennelt be, de a digit\u00e1lis k\u00e9p egy r\u00e9sz\u00e9t meghagyta absztrakt, elvont poligon\u00e1lis k\u00e9pnek. A Hangya<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00e9p is egy 3D szkennel\u00e9s sor\u00e1n keletkezett, amikor egy fa \u00e1g\u00e1t j\u00e1rta k\u00f6r\u00fcl a kamera, de k\u00f6zben meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette az \u00e1gon s\u00e9t\u00e1l\u00f3 apr\u00f3 l\u00e9ny k\u00e9p\u00e9t is, amely azonban teljesen elmos\u00f3dik, de k\u00f6zben megmutatja a g\u00e9pi l\u00e1t\u00e1s korl\u00e1tait is. A T\u00f6redezett adatfolyam<\/em> is egy fa, de nem annak a k\u00e9pe, hanem a val\u00f3di, de m\u00e1r nem \u00e9l\u0151 fa teste jelenik meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rbe f\u00fcggesztve<\/a>. Egy \u201esz\u00e9tszerelt\u201d \u00e9s \u00fajra \u00f6sszerakott, digit\u00e1lis z\u00f6lddel lef\u00fajt folyami hullad\u00e9kfa<\/a>. A digit\u00e1lis z\u00f6ld sz\u00ednt a Greenscreen<\/em> technol\u00f3gi\u00e1ban haszn\u00e1lj\u00e1k, amikor speci\u00e1lis z\u00f6ld h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt veszik fel az \u00e9l\u0151szerepl\u0151s jeleneteket (jellemz\u0151en sci-fi \u00e9s fantasy m\u0171fajban), a digit\u00e1lisan k\u00f3dolt, virtu\u00e1lis h\u00e1tteret, a fantasztikus k\u00e9pi val\u00f3s\u00e1got pedig csak k\u00e9s\u0151bb adj\u00e1k hozz\u00e1 a jelenet k\u00e9p\u00e9hez. Ha egy tal\u00e1lt fa van lef\u00fajva digital green<\/em> lime-z\u00f6lddel, akkor arra gyakorlatilag b\u00e1rmit r\u00e1 lehet vet\u00edteni, b\u00e1rmilyen fel\u00fclet\u0171, fajt\u00e1j\u00fa fa lehet bel\u0151le, de form\u00e1ja m\u00e9giscsak megmarad, \u00edgy nagyon m\u00e1s valamiv\u00e9 nem v\u00e1lhat. A folyami fa r\u00e1ad\u00e1sul a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben egy kiborgszer\u0171 t\u00e1rgy, mert sz\u00e9tv\u00e1gott darabjait csavarokkal szerelt\u00e9k \u00f6ssze, a T\u00f6redezett adatfolyam<\/em> \u00edgy metafor\u00e1ja, illetve alleg\u00f3ri\u00e1ja Martink\u00f3 dekonstru\u00e1lt, sz\u00e9tszedett, majd \u00fajra \u00f6sszerakott val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak is.<\/p>\r\n

Az Ut\u00f3k\u00e9p<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3 egy k\u00f6ztes t\u00e9rben jelenik meg<\/a>, amely \u00e1tvezet a \u201epinc\u00e9ben\u201d, azaz a f\u00f6ld alatti teremben a n\u00e9z\u0151re v\u00e1r\u00f3 ismeretelm\u00e9leti fordulathoz. Fekete doboz \u00e9s k\u00ednz\u00f3kamra is, hiszen a n\u00e9z\u0151 bel\u00e9p egy teljesen s\u00f6t\u00e9t t\u00e9rbe, ahol t\u00edz m\u00e1sodperc m\u00falva er\u0151s vaku villan, a szemben l\u00e9v\u0151 falra helyezett k\u00e9p, egy fa sematikus k\u00e9pe \u00edgy be\u00e9g a retin\u00e1ba, b\u00e1rmerre fordulunk is, csak ezt az ut\u00f3k\u00e9pet l\u00e1tjuk \u00fajabb t\u00edz m\u00e1sodpercig, amikor \u00fajra villan a vaku, \u00e9s \u00fajra bel\u00e9nk \u00e9g a k\u00e9p. Az emberi l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a megismer\u00e9s kegyetlen alleg\u00f3ri\u00e1ja ez. A filmek \u201evirtu\u00e1lis\u201d val\u00f3s\u00e1ga az ut\u00f3k\u00e9pekre \u00e9p\u00fcl, de a bel\u00e9nk \u00e9g\u0151 ut\u00f3k\u00e9p arra is r\u00e1mutat, hogy k\u00e9peken kereszt\u00fcl tanulunk, \u00e9s azokkal nevelnek \u00e9s alak\u00edtanak benn\u00fcnket. Innen visszan\u00e9zve \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba ker\u00fclhet a szkennelt fametszet olt\u00e1rk\u00e9pre, illetve k\u00f6rmeneti z\u00e1szl\u00f3ra is eml\u00e9keztet\u0151 install\u00e1l\u00e1sa, ahol a k\u00e9ptart\u00f3 f\u00e9m konzolr\u00f3l ac\u00e9l l\u00e1ncok l\u00f3gnak le, melyek a Mesters\u00e9ges z\u00f6ld<\/em> diszt\u00f3pikus k\u00f6rnyezet\u00e9ben Mad Max<\/em> asszoci\u00e1ci\u00f3kat keltenek, bark\u00e1csolt, posztindusztri\u00e1lis vil\u00e1gokat id\u00e9znek meg.<\/p>\r\n

A \u201epinc\u00e9ben\u201d kapott helyet A barlangon t\u00fal<\/em> install\u00e1ci\u00f3, Plat\u00f3n h\u00edres barlangj\u00e1nak aktualiz\u00e1l\u00e1sa. A k\u00f6zismert alleg\u00f3ri\u00e1ban egy szikl\u00e1hoz vagyunk l\u00e1ncolva egy barlangban, egy t\u0171z mellett, \u00e9s a falakon megjelen\u0151 \u00e1rnyk\u00e9peket v\u00e9lj\u00fck a val\u00f3s\u00e1gnak, de az igazi dolgokat, melyeket a t\u0171z vil\u00e1g\u00edt meg, nem l\u00e1tjuk, csak azok \u00e1rny\u00e9kait. Martink\u00f3 \u201ebarlangj\u00e1nak\u201d fal\u00e1ra vicces m\u00f3don egy val\u00f3di barlang anal\u00f3g \u00e9s digit\u00e1lis k\u00e9pei vet\u00fclnek<\/a>, melyek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u201emesters\u00e9ges\u201d form\u00e1k fel\u00fcletein jelennek meg. A diavet\u00edt\u0151kkel vet\u00edtett<\/a> koll\u00e1zsok form\u00e1i \u00e9s strukt\u00far\u00e1i r\u00e1ad\u00e1sul k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le emberi k\u00e9palkot\u00f3 technik\u00e1kat modelleznek<\/a>. Megjelenik a n\u00e9gyzetr\u00e1cs, az izometrikus kocka \u00e9s a Menger-kocka is, a frakt\u00e1l-kocka, amelyb\u0151l hi\u00e1nyzik a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 harmad, ami nem \u00e9rintkezik \u00e9lekkel, \u00e9s ha ezt a hi\u00e1nyt, ezt a m\u0171veletet algoritmiz\u00e1ljuk, akkor a v\u00e9gtelens\u00e9gig elvehet\u0151 \u201ek\u00f6z\u00e9ps\u0151\u201d r\u00e9szek lyuggatj\u00e1k \u00e1t a szivacsszer\u0171 kock\u00e1t. Van m\u00e9g pentaprizma forma is, mely az anal\u00f3g kamer\u00e1kat id\u00e9zi meg, \u00e9s pszeudo 3D, ami pedig a digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s poligonjait. Eg\u00e9sz\u00e9ben, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s v\u00e9g\u00e9n \u00e9s m\u00e9ly\u00e9n olyan \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk t\u00e1mad, mintha Martink\u00f3 Deleuze szimul\u00e1krum-filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t vizualiz\u00e1ln\u00e1, aki v\u00e9grehajtotta Nietzsche tervezett antiplatonista fordulat\u00e1t, \u00e9s bebizony\u00edtotta a filoz\u00f3fia eszk\u00f6zeivel, hogy a dolgokr\u00f3l alkotott k\u00e9pek tulajdonk\u00e9ppen val\u00f3s\u00e1gosabbak, mint maguk a dolgok. [7]<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Martha Wells: Rogue Protocol<\/em>. Tor Books, New York, 2018.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Gilles Deleuze: Diff\u00e9rence et r\u00e9p\u00e9tition<\/em>. Presses Universitaires de France, Paris, 1968.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Gilles Deleuze \u2013 F\u00e9lix Guattari: Mille plateaux. Capitalisme et schizophrenie II<\/em>. Minuit, Paris, 1980.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Timothy Morton: Dark Ecology. For a Logic of Future Coexistence<\/em>. Columbia University Press, New York, 2018. Timothy Morton: Ecology without Nature. Rethinking Environmental Aesthetics<\/em>. Harvard University Press, Cambridge, 2007.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Donna J. Haraway: Companion Species Manifesto. Dogs, People, and Significant Otherness<\/em>. University of Chicago Press, Chicago, 2003.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Manuel DeLanda: A Thousand Years of Non-Linear History<\/em>. Princeton University Press, Princeton, 1997.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Gilles Deleuze: Logique du sens<\/em>. Minuit, Paris, 1969.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A protokoll, a szab\u00e1ly\/rendszer fogalma manaps\u00e1g egyre ink\u00e1bb a programoz\u00e1s, az algoritmusok \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k vil\u00e1g\u00e1ba vezet, ahol egy\u00e1ltal\u00e1n nem ritka, hogy a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s a piaci ig\u00e9nyek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 teszik a r\u00e9gi protokoll fel\u00fcl\u00edr\u00e1s\u00e1t. Martink\u00f3 M\u00e1rk azonban a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00fcnket \u00e9s a vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnket szeretn\u00e9 fel\u00fcl\u00edrni a duna\u00fajv\u00e1rosi Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Int\u00e9zetben megrendezett (kur\u00e1tor: […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2045368,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-2045353","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2045353","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2045353"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2045353\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2045638,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2045353\/revisions\/2045638"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2045368"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2045353"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2045353"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2045353"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}