{"id":2046268,"date":"2026-03-08T15:08:17","date_gmt":"2026-03-08T14:08:17","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2046268"},"modified":"2026-03-08T18:09:28","modified_gmt":"2026-03-08T17:09:28","slug":"a-redo-apoteozisa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-redo-apoteozisa\/","title":{"rendered":"A Red\u0151 apote\u00f3zisa"},"content":{"rendered":"
\r\n

Az itt k\u00f6vetkez\u0151 ford\u00edt\u00e1s Gilles Deleuze (1925-1995) francia filoz\u00f3fus 1988-as k\u00f6nyv\u00e9nek, A Red\u0151 <\/em>\u2014 Leibniz \u00e9s a barokk<\/em>nak az els\u0151 k\u00e9t fejezete. Deleuze \u00e9letm\u0171v\u00e9n bel\u00fcl ez a k\u00f6nyv z\u00e1rja a sort azok k\u00f6z\u00fcl, amelyeket egy saj\u00e1tos \u00e9rtelemben filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9neti m\u0171veknek tekinthet\u00fcnk. A k\u00f6nyv s\u0171r\u0171, teoretikus nyelvezete ellen\u00e9re nem csup\u00e1n a filoz\u00f3fi\u00e1n vagy eszmet\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1, hanem m\u00e1s ter\u00fcleteken is nagy hat\u00e1st gyakorolt, k\u00f6zt\u00fck a dekonstrukt\u00edv \u00e9p\u00edt\u00e9szetre, els\u0151sorban Peter Eisenman nyom\u00e1n, aki a pliage <\/em>vagy folding <\/em>technik\u00e1j\u00e1t \u00e9p\u00fcleteinek k\u00f6zponti mot\u00edvumai k\u00f6z\u00e9 emelte. [1]<\/a> A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben is egyfajta \u00fajszer\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9si horizontot nyitott; \u00e1tt\u00e9telesen fogalmi keretet adott az antiforma \u00e9s textilszobr\u00e1szat sz\u00e1m\u00e1ra, de a generat\u00edv m\u0171v\u00e9szetben, vagy a parametrikus t\u00e1rgytervez\u00e9sben is megfigyelhet\u0151 a hat\u00e1sa.<\/p>\r\n

Deleuze Leibniz gondolkod\u00e1s\u00e1t \u00e9s a barokk eg\u00e9sz\u00e9t, ami \u201enem egy l\u00e9nyegre utal, hanem egy m\u0171veletre, egy von\u00e1sra\u201d, a red\u0151 fogalm\u00e1ra f\u0171zi fel. A francia pli <\/em>kifejez\u00e9s ugyanakkor t\u00f6bbet jelent, mint red\u0151: \u00f6sszegy\u0171r\u0151d\u00e9s, meghajl\u00e1s, hurok, inflexi\u00f3 (mely jelent\u00e9startom\u00e1ny a m\u00e1sodik fejezetben kap f\u0151szerepet), r\u00e1nc, hajl\u00edt\u00e1s, fodroz\u00f3d\u00e1s\u2026 A pli <\/em>kifejez\u00e9st tal\u00e1ljuk meg a compliquer <\/em>ig\u00e9ben is, ami \u00f6sszekusz\u00e1l\u00e1st jelent. A ford\u00edt\u00e1sban igyekeztem a sz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jelent\u00e9s\u00e1rnyalatait a kontextushoz igaz\u00edtva m\u00f3dos\u00edtani, ugyanakkor, amennyire a nyelvi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g lehet\u0151v\u00e9 teszi, \u00e9rz\u00e9keltetni, hogy Deleuze ugyanazt a kifejez\u00e9st bontja ki, ha \u00fagy tetszik stilisztikailag is lek\u00f6vetve a sz\u00e9tter\u00fcl\u00e9st, kiboml\u00e1st [d\u00e9plier<\/em>], azt a m\u0171veletet, amit Leibnizzel \u00f6sszhangban, de m\u00e1r \u0151 maga v\u00e9gez el a barokk mili\u0151j\u00e9n.<\/p>\r\n

Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l ez a Le pli <\/em>Deleuze filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9neti m\u0171veinek tal\u00e1n legjellegzetesebb darabja. A mili\u0151 a deleuze-i gondolkod\u00e1s egyik kulcsfogalma: egy olyan k\u00f6ztes helyet jel\u00f6l, amely \u201enem k\u00e9t dolog k\u00f6z\u00f6tt, vagy a dolog k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151 hat\u00e1ra k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dik, hanem egy olyan bennfoglalts\u00e1gban, amelynek eg\u00e9szen egyszer\u0171en hi\u00e1nyoznak a sz\u00e9lei.\u00a0(\u2026) A vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9pen keletkezik.\u201d [2]<\/a> Maga Leibniz is a mili\u0151 gondolkod\u00f3ja, abban az \u00e9rtelemben, hogy gondolkod\u00e1si rendszer\u00e9nek eg\u00e9sze egy horizont\u00e1lis kiboml\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben \u00e9p\u00fcl fel, de m\u00e9gis \u00f6nmag\u00e1ra hajlik, fodrokat, hurkokat vet. Deleuze tulajdonk\u00e9ppen sz\u00e9tter\u00edti, kibontja a leibnizi red\u0151t, \u00e1m k\u00f6zben nagyon is tiszt\u00e1ban van a red\u0151 azon saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1val, hogy kibont\u00e1sa, a kisim\u00edt\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 minden k\u00eds\u00e9rlet sok ezer \u00fajabb red\u0151t k\u00e9pez a barokk mili\u0151 sz\u00e9lek n\u00e9lk\u00fcli, s\u00falyos, s\u00f6t\u00e9t \u00e9s d\u00edszes drap\u00e9ri\u00e1j\u00e1n. Deleuze teh\u00e1t nem csup\u00e1n t\u00fczetes vizsg\u00e1latnak veti al\u00e1 Leibniz gondolkod\u00e1s\u00e1t, hanem bel\u00e9p annak s\u00edkj\u00e1ra \u2014 Pierre Macherey meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t parafraze\u00e1lva azt mondhatn\u00e1nk, nem Leibnizr\u0151l<\/em>, hanem Leibnizben <\/em>gondolkodik. [3]<\/a> A red\u0151 teh\u00e1t nem csup\u00e1n mint a leibnizi filoz\u00f3fia \u00e9s a barokk mili\u0151 kulcsfogalma jelenik meg, hanem mint Deleuze \u00e9s Leibniz gondolkod\u00e1s\u00e1nak metsz\u00e9spontja is.<\/p>\r\n

Deleuze a red\u0151 eme sz\u00e9tter\u00fcl\u00e9s\u00e9t sz\u00e1nd\u00e9kosan kil\u00e9pteti a barokk korszak keretein k\u00edv\u00fclre, komolyan v\u00e9ve a mili\u0151 sz\u00e9lek n\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9t; az itt k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t fejezetben b\u0151s\u00e9gesen utal olyan szerz\u0151kre, gondolkod\u00f3kra \u00e9s m\u0171v\u00e9szekre, akik id\u0151ben igen t\u00e1vol \u00e1llnak a tizenhetedik-tizennyolcadik sz\u00e1zadt\u00f3l, \u00e9s els\u0151 r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre a barokkal val\u00f3 rokons\u00e1guk legal\u00e1bbis nem egy\u00e9rtelm\u0171. Ez a t\u00e1vols\u00e1g azonban csak l\u00e1tsz\u00f3lagos, \u00e9s legink\u00e1bb a red\u0151, a hurok azon tulajdons\u00e1g\u00e1b\u00f3l fakad, hogy \u00edv\u00e9nek g\u00f6rb\u00fclete a fordul\u00f3pontig t\u00e1volodni l\u00e1tszik a kezd\u0151pontt\u00f3l; m\u00e1r ha egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk kezdeti, vagy els\u0151 pontr\u00f3l a v\u00e9gtelen red\u0151z\u0151d\u00e9s leibnizi strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban, hiszen Deleuze sz\u00f6vege alapj\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, hogy az els\u0151dleges vagy pr\u00edm\u00e9r pont, s\u0151t, egy\u00e1ltal\u00e1n a kontinuumon k\u00edv\u00fcl lokaliz\u00e1lhat\u00f3, izol\u00e1lt, tiszta pont gondolata \u00f6sszeegyeztethetetlen egy olyan filoz\u00f3fussal, aki nem hisz az atomokban, \u00e9s azt hirdeti, hogy \u201ea term\u00e9szetben soha nincs ugr\u00e1s.\u201d Annyi bizonyos, hogy Deleuze mer\u00e9szen k\u00f6veti a hurok vagy red\u0151 g\u00f6rb\u00fclet\u00e9t, \u00e9s besz\u00e9l Leibniz \u00e9s a barokk kapcs\u00e1n ak\u00e1r a kort\u00e1rs \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Bernard Cache objektilis\u00e9r\u0151l<\/em>, Ren\u00e9 Thom differenci\u00e1ltopol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, a modern ipari formaalkot\u00e1s \u00e9s a morfogenezis simondoni olvasat\u00e1r\u00f3l, vagy a \u201eleibnizi\u00e1nus\u201d Klee \u00e9s a \u201ekartezi\u00e1nus\u201d Kandinszkij s\u00edkr\u00f3l, pontr\u00f3l \u00e9s a form\u00e1r\u00f3l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seinek k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geir\u0151l. [4]<\/a> Sok esetben az lehet az \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk, hogy Deleuze azzal, hogy r\u00e1mutat ezen gondolati k\u00e9pekre mint a red\u0151 g\u00f6rb\u00fcleti \u00edv\u00e9nek r\u00e9szeire, \u0151 maga is ism\u00e9t akt\u00edv szerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik e saj\u00e1tos filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9netnek: tulajdonk\u00e9ppen \u0151 maga k\u00e9pezi meg ezzel a r\u00e1mutat\u00e1ssal a \u201efordul\u00f3pontot\u201d [point de rebroussement<\/em>], ahol a hurok ism\u00e9t elkezd mag\u00e1ra z\u00e1r\u00f3dni, az inflexi\u00f3 \u00e1tesik a holtponton, \u00e9s \u00fajabb red\u0151 sz\u00fcletik. \u00a0<\/p>\r\n

Az itt k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t fejezet nem puszt\u00e1n megalapozza azokat a gondolati ir\u00e1nyokat \u00e9s fogalmi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, amelyek a k\u00e9s\u0151bbi fejezetekben is fodroz\u00f3dva, hurkokat vetve \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9rnek, hanem \u00f6nmag\u00e1ban is koherens \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3an \u00e9rtelmezhet\u0151 egys\u00e9get alkot. Deleuze fel\u00e9p\u00edti a barokk h\u00e1z alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t, hogy annak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel egy saj\u00e1tos filoz\u00f3fiai appar\u00e1tus v\u00e1zlat\u00e1t rajzolja meg. Noha Leibniz \u2014 Deleuze-h\u00f6z hasonl\u00f3an \u2014 alapvet\u0151en \u201ehorizont\u00e1lis\u201d gondolkod\u00f3, akinek rendszer\u00e9ben bizonyos gondolati k\u00e9pek \u00e9s csom\u00f3pontok mintegy s\u00edkban, egy k\u00f6z\u00e9ppontb\u00f3l kiindulva bomlanak ki \u00e9s ter\u00fclnek sz\u00e9t, ez a kiterjed\u00e9s kor\u00e1ntsem homog\u00e9n. Leibniz e s\u00edk rendk\u00edv\u00fcl elt\u00e9r\u0151 ter\u00fcleteire hatol be: a matematikai strukt\u00far\u00e1kt\u00f3l a preformista embriol\u00f3gia organikus folyamataiig, illetve a teod\u00edce\u00e1ig, ahol a filoz\u00f3fus szerep\u00e9t a korszak szellemi kl\u00edm\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en \u00fajraalapozza, \u201eIsten \u00fcgyv\u00e9djek\u00e9nt\u201d hat\u00e1rozva meg feladatk\u00f6r\u00e9t, melynek l\u00e9nyege az isteni igazs\u00e1goss\u00e1g igazol\u00e1s\u00e1ban \u00e1ll. Ezt a horizont\u00e1lis, v\u00e9gtelenbe ny\u00fal\u00f3 red\u0151z\u0151d\u00e9st azonban egyidej\u0171leg kereszt\u00fclmetszi egy mark\u00e1nsan barokkos vertikalit\u00e1s is. Ezt a kett\u0151ss\u00e9get ragadja meg a h\u00e1z k\u00e9pe: a k\u00e9t szint k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge egyszerre jelent hierarchikus elv\u00e1lasztotts\u00e1got, de a sz\u00e9lek n\u00e9lk\u00fcli, v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli red\u0151z\u0151d\u00e9s k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, m\u00e9gis egym\u00e1st t\u00fckr\u00f6z\u0151, \u00e9s \u201erug\u00f3kon\u201d [ressorts<\/em>] kereszt\u00fcl egym\u00e1sba kapcsol\u00f3d\u00f3, egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban \u00e1ll\u00f3 m\u00f3dj\u00e1t is megjelen\u00edti. Az els\u0151 fejezet ennek megfelel\u0151en az als\u00f3 szinttel foglalkozik, ahol az anyag v\u00e9gtelen fodroz\u00f3d\u00e1sa, hajl\u00e9konys\u00e1ga \u00e9s differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa zajlik. Itt a red\u0151 mint fizikai \u00e9s egyben ontol\u00f3giai elv jelenik meg, amely az anyagi vil\u00e1got megszak\u00edtotts\u00e1gok, atomszer\u0171 pont-egys\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcli, bels\u0151 mozg\u00e1sk\u00e9nt \u00edrja le. A m\u00e1sodik fejezetben ezzel szemben felemelked\u00fcnk az \u201eeszes lelkek\u201d birodalm\u00e1ba, ahol a red\u0151z\u0151d\u00e9s imm\u00e1r nem az anyag, hanem a magasabb rend\u0171 percepci\u00f3 \u00e9s az \u00e9rtelem szintj\u00e9n folytat\u00f3dik. A k\u00e9t emelet vertik\u00e1lisan elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl, ugyanakkor nem z\u00e1rt egys\u00e9gek: folyamatos \u00e1tmenet \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s megfeleltet\u00e9s \u00e1ll fenn k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, ugyanannak a mozg\u00e1snak k\u00e9t aspektus\u00e1t l\u00e1tjuk, amely sz\u00e9tter\u00fcl \u00e9s a magasba k\u00faszik, a barokk eg\u00e9sz\u00e9t \u00e1tsz\u00f6vi, v\u00e9gtelen s\u0171r\u0171s\u00e9gben, egy \u00fcress\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli, egybef\u00fcgg\u0151 tel\u00edtetts\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben, minden red\u0151ben \u00fajabb red\u0151t vetve.<\/p>\r\n

A harmadik fejezet kor\u00e1bban, Mi a barokk? <\/em>c\u00edmmel jelent meg Simon Vanda ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. [5]<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\u00a0<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

I. Az anyag fodrai<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n

II. A l\u00e9lek red\u0151i<\/em><\/strong><\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> A t\u00e9m\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben: Kunszt Gy\u00f6rgy – Klein Rudolf: Peter Eisenman,\u00a0A dekonstruktivizmust\u00f3l a foldingig<\/em>, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3, 1999, Budapest<\/p>\r\n

[2]<\/a> Moldvay Tam\u00e1s, Deleuze \u00e9s a filoz\u00f3fia, Metropolis <\/em>1997. ny\u00e1r. https:\/\/metropolis.org.hu\/deleuze-es-a-filozofia<\/a> [utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2026.01.12.]<\/p>\r\n

[3]<\/a> Az eredetiben a szerz\u0151 Spinoza kapcs\u00e1n h\u00edvja fel a figyelmet a deleuzei-i gondolkod\u00e1s ezen saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1ra. (Macherey, P.: Penser dans Spinoza.\u00a0Magazine Litt\u00e9raire<\/em>\u00a0(1988) no. 257. pp. 40\u2013<\/em>43.) Az eredeti sz\u00f6veghelyet Moldvay is id\u00e9zi a fentebb hivatkozott sz\u00f6veg\u00e9ben.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Az ut\u00f3bbir\u00f3l b\u0151vebben hallhatunk Seregi Tam\u00e1s: A pontr\u00f3l<\/em> c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban: https:\/\/youtu.be\/MWuFHv4dAVI?si=U5CZMcxyO2JiLpoy<\/a> [utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2026.01.13]<\/p>\r\n

[5]<\/a> In: Limes<\/em>, Tatab\u00e1nya VII\/24\/1966, 12.o.\u00a0<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az itt k\u00f6vetkez\u0151 ford\u00edt\u00e1s Gilles Deleuze (1925-1995) francia filoz\u00f3fus 1988-as k\u00f6nyv\u00e9nek, A Red\u0151 \u2014 Leibniz \u00e9s a barokknak az els\u0151 k\u00e9t fejezete. Deleuze \u00e9letm\u0171v\u00e9n bel\u00fcl ez a k\u00f6nyv z\u00e1rja a sort azok k\u00f6z\u00fcl, amelyeket egy saj\u00e1tos \u00e9rtelemben filoz\u00f3fiat\u00f6rt\u00e9neti m\u0171veknek tekinthet\u00fcnk. A k\u00f6nyv s\u0171r\u0171, teoretikus nyelvezete ellen\u00e9re nem csup\u00e1n a filoz\u00f3fi\u00e1n vagy eszmet\u00f6rt\u00e9neten bel\u00fcl v\u00e1lt meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2046271,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2046268","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046268","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2046268"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046268\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2046343,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046268\/revisions\/2046343"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2046271"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2046268"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2046268"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2046268"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}