{"id":2046277,"date":"2026-03-08T15:06:06","date_gmt":"2026-03-08T14:06:06","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2046277"},"modified":"2026-03-09T01:09:32","modified_gmt":"2026-03-09T00:09:32","slug":"i-az-anyag-fodrai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/i-az-anyag-fodrai\/","title":{"rendered":"I. Az anyag fodrai"},"content":{"rendered":"
\r\n

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A Red\u0151 apote\u00f3zisa <\/a> El\u0151sz\u00f3 Gilles Deleuze sz\u00f6veg\u00e9hez<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

A Barokk nem egy l\u00e9nyegre utal, hanem egy m\u0171veletre, egy von\u00e1sra. A barokk v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl red\u0151z\u0151dik. A red\u0151 nem a barokk tal\u00e1lm\u00e1nya; a red\u0151 ott van Keleten, ismer\u00fcnk g\u00f6r\u00f6g, r\u00f3mai, rom\u00e1n kori, g\u00f3tikus, klasszikus p\u00e9ld\u00e1kat\u2026 \u00c1m a barokk tov\u00e1bb kanyar\u00edtja \u00e9s gy\u0171ri a red\u0151ket, red\u0151t red\u0151re halmoz, a v\u00e9gtelens\u00e9gig. A barokk jellegzetes von\u00e1sa ez a v\u00e9gtelenbe tart\u00f3 red\u0151z\u00f6tts\u00e9g. Mindenekel\u0151tt sz\u00e9tv\u00e1lasztja a red\u0151ket k\u00e9t ir\u00e1ny, k\u00e9t v\u00e9gtelen ment\u00e9n, mintha a v\u00e9gtelennek k\u00e9t szintje lenne \u2013 az anyag fodrai \u00e9s a l\u00e9lek red\u0151i. A lenti szinten az anyag el\u0151sz\u00f6r a red\u0151k els\u0151 fajt\u00e1j\u00e1nak megfelel\u0151en felhalmoz\u00f3dik, majd a red\u0151k m\u00e1sodik fajt\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve elrendez\u0151dik, amennyiben r\u00e9szei \u201ek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don red\u0151z\u00f6tt \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 vagy kev\u00e9sb\u00e9 kifejlett\u201d[1]<\/sup><\/a> szerveket alkotnak. A fenti szinten pedig a l\u00e9lek Isten dics\u0151s\u00e9g\u00e9t zengi, ahogy \u00e1tfut \u00f6nn\u00f6n red\u0151in, an\u00e9lk\u00fcl, hogy teljes m\u00e9rt\u00e9kben kibontan\u00e1 \u0151ket, \u201emert sz\u00e1muk v\u00e9gtelen\u201d[2]<\/sup><\/a>. A labirintus etimol\u00f3gi\u00e1ja szerint sokr\u00e9t\u0171nek mondhat\u00f3, hiszen sz\u00e1mos red\u0151b\u0151l \u00e1ll. A sokr\u00e9t\u0171s\u00e9g nem csup\u00e1n annyit jelent, hogy valami sok r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll, hanem azt is, hogy sokszorosan van \u00f6sszehajtva. A labirintus marad\u00e9ktalanul megfeleltethet\u0151 a k\u00e9t szintnek; a folytonoss\u00e1g labirintusa az anyagban \u00e9s alkot\u00f3elemeiben, illetve a szabads\u00e1g labirintusa a l\u00e9lekben \u00e9s predik\u00e1tumaiban.[3]<\/sup><\/a> Descartes az\u00e9rt nem tudott \u00e1tjutni a labirintuson, mert a folytonoss\u00e1g titk\u00e1t egyenes vonal\u00fa p\u00e1ly\u00e1kon kereste, a szabads\u00e1g titk\u00e1t pedig a l\u00e9lek egyeness\u00e9g\u00e9ben, figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva a l\u00e9lek hajlamait \u00e9pp\u00fagy, mint az anyag g\u00f6rb\u00fcleteit. Egyfajta \u201ekriptogr\u00e1fiai\u201d elj\u00e1r\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g, ami egyszerre vet sz\u00e1mot a term\u00e9szettel, \u00e9s fejti meg a lelket, ami egyar\u00e1nt k\u00e9pes \u00e1tl\u00e1tni az anyag fodrait \u00e9s kiolvasni a l\u00e9lek red\u0151it.[4]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Biztosra vehet\u0151, hogy a k\u00e9t szint kapcsolatban \u00e1ll egym\u00e1ssal (a kontinuum ez\u00e9rt emelkedik fel, a l\u00e9lekhez). Vannak lelkek odalent is, \u00e9rz\u0151, \u00e1llati lelkek, egy \u201eemelettel\u201d lentebb, az anyag fodrai \u00e1ltal k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelve \u00e9s beburkolva. Amikor meg\u00e9rtj\u00fck, hogy a l\u00e9lekb\u0151l nem ny\u00edlhatnak ablakok a k\u00fclvil\u00e1g fel\u00e9, el\u0151sz\u00f6r is sz\u00e1molnunk kell az emeleten l\u00e9v\u0151 (\u201eemelkedett\u201d), eszes lelkekkel. A fels\u0151 emeleten nincsenek ablakok \u2014 egy s\u00f6t\u00e9t szoba vagy terem ez, amit egy kifesz\u00edtett, \u201ered\u0151kkel tark\u00edtott\u201d, \u00e9l\u0151 dermisre eml\u00e9keztet\u0151 sz\u00f6vet bor\u00edt. Az \u00e1tl\u00e1tszatlan v\u00e1sznon kialakul\u00f3 red\u0151k, zsin\u00f3rok \u00e9s tekerv\u00e9nyek [ressorts<\/em>: a francia nyelvben a sz\u00f3 sz\u00e9les jelent\u00e9startom\u00e1nnyal b\u00edr, Deleuze (\u00e9s Leibniz) a tekerv\u00e9nyre, a rug\u00f3ra \u00e9s a rugalmas hat\u00f3er\u0151re egyar\u00e1nt haszn\u00e1lja. \u2013 a ford\u00edt\u00f3] sz\u00f6ved\u00e9ke k\u00e9pviseli az inn\u00e1t, a vel\u00fcnk sz\u00fcletett ismereteket. \u00c1m az anyag h\u00edv\u00f3 szav\u00e1ra ez a sz\u00f6vet mozogni kezd. Az anyag h\u00edv\u00e1sa az, ahogyan \u201evibr\u00e1l\u00e1st vagy oszcill\u00e1ci\u00f3t\u201d kelt a zsin\u00f3rok als\u00f3 v\u00e9gein\u00e9l, \u201en\u00e9h\u00e1ny apr\u00f3 ny\u00edl\u00e1son\u201d kereszt\u00fcl, amik az als\u00f3 emeletre ny\u00edlnak. Leibniz egy nagyszab\u00e1s\u00fa barokk kapcsol\u00f3rendszert [montage<\/em>] hoz l\u00e9tre az ablakokkal teli als\u00f3 szint \u00e9s a fenti, vak \u00e9s z\u00e1rt, ellenben rezonanci\u00e1ra \u00e9rz\u00e9keny emelet k\u00f6z\u00f6tt, amely, ak\u00e1r egy zenei szalon, a lenti mozg\u00e1sokat hangok form\u00e1j\u00e1ban k\u00e9pezi le.[5]<\/sup><\/a> Felvethetn\u00e9nk, hogy ez a sz\u00f6veg nem is Leibniz gondolkod\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi, hanem azt mutatja be, hogy mennyire \u00f6sszeegyeztethetetlen Locke-\u00e9val. Mindazon\u00e1ltal felmutatja, amit Leibniz mindig is vallott; a k\u00e9t emelet, a k\u00e9t labirintus, az anyag fodrai \u00e9s a l\u00e9lek red\u0151i k\u00f6zti kapcsolatot, s\u0151t, kommunik\u00e1ci\u00f3t. Egy red\u0151 k\u00e9t m\u00e1sik red\u0151 k\u00f6zt? \u00c9s ugyanaz a k\u00e9p, a m\u00e1rv\u00e1ny erezet\u00e9nek k\u00e9pe, amely m\u00e1s-m\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, de mindk\u00e9t ir\u00e1nyban \u00e9rv\u00e9nyes \u2014 olykor az erezet az anyag fodrozata, ami k\u00f6r\u00fcl\u00f6leli a sokas\u00e1gba merevedett \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket, \u00e9pp\u00fagy, ahogy a m\u00e1rv\u00e1nylap egy hull\u00e1mz\u00f3, halakkal teli t\u00f3ra eml\u00e9keztet, m\u00e1skor pedig az erezetet a l\u00e9lek nat\u00edv, velesz\u00fcletett ide\u00e1i k\u00e9pviselik, ak\u00e1r a m\u00e1rv\u00e1nyt\u00f6mbbe z\u00e1rt, \u00f6sszegabalyodott alakok vagy potenci\u00e1lis szobrok. Az anyag \u00e9s a l\u00e9lek is m\u00e1rv\u00e1ny-szer\u0171, k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3don.<\/p>\r\n

\"A<\/a><\/p>\r\n

W\u00f6lfflin kimutatta a barokk n\u00e9h\u00e1ny anyagi term\u00e9szet\u0171 jellegzetess\u00e9g\u00e9t. Ilyen a l\u00e1bazat kisz\u00e9les\u00edt\u00e9se, az oromzat ellap\u00edt\u00e1sa, az alacsony l\u00e9pcs\u0151fokok \u00e9s \u00edvesen emelked\u0151 l\u00e9pcs\u0151sorok, az anyag t\u00f6mb\u00f6kk\u00e9nt vagy aggreg\u00e1tumokk\u00e9nt val\u00f3 kezel\u00e9se, a sz\u00f6gek lekerek\u00edt\u00e9se, az egyenes vonalak haszn\u00e1lat\u00e1nak ker\u00fcl\u00e9se. Ilyen a kerekded helyett haszn\u00e1lt, fogazott akantuszlev\u00e9l mot\u00edvuma, a forr\u00e1sm\u00e9szk\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1sa szivacsos, \u00fcreges form\u00e1k l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz vagy \u00f6rv\u00e9nyl\u0151, \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb turbulenci\u00e1k t\u00e1pl\u00e1lta idomok\u00e9hoz, l\u00f3s\u00f6r\u00e9nyre vagy habot vet\u0151 hull\u00e1mra eml\u00e9keztet\u0151 v\u00e9gz\u0151d\u00e9sekkel. Ilyen jellegzetess\u00e9g tov\u00e1bb\u00e1 a szil\u00e1rd anyag t\u00f6rekv\u00e9se arra, hogy el\u00e1rassza a teret, \u00f6sszehangol\u00f3dva a folyad\u00e9kkal, mik\u00f6zben a folyad\u00e9k maga is t\u00f6mb\u00f6kbe tagoz\u00f3dik.[6]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Huyghens kidolgozta a g\u00f6rb\u00fclet barokk matematikai fizik\u00e1j\u00e1t. Leibnizn\u00e9l a vil\u00e1gegyetem g\u00f6rb\u00fclet\u00e9nek gondolata h\u00e1rom tov\u00e1bbi alapvet\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9ssel b\u0151v\u00fcl: az anyag fluidit\u00e1s\u00e1nak, a testek elasztikuss\u00e1g\u00e1nak, \u00e9s a mechanizmusk\u00e9nt felfogott tekerv\u00e9nyess\u00e9g gondolat\u00e1val. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy az anyag mozg\u00e1sa mag\u00e1t\u00f3l nem egy g\u00f6rb\u00fcleti \u00edvet k\u00f6vetne, hanem az \u00e9rint\u0151 (tangens) ment\u00e9n haladna.[7]<\/sup><\/a> A vil\u00e1gegyetemet azonban egy olyan hat\u00f3er\u0151 pr\u00e9seli \u00f6ssze, amely az anyagot g\u00f6rbe vonal\u00fa, illetve \u00f6rv\u00e9nyl\u0151 mozg\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edti, egy olyan \u00edv ment\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 mozg\u00e1sra, amire nem h\u00fazhat\u00f3 \u00e9rint\u0151. Az anyag v\u00e9gtelen osztotts\u00e1ga miatt pedig a kompresszi\u00f3s er\u0151 az anyag minden egyes r\u00e9sz\u00e9t a k\u00f6rnyez\u0151, \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 r\u00e9szekhez kapcsolja, amelyek egyben be is hatolnak az adott testbe, \u00e9s meghat\u00e1rozz\u00e1k annak g\u00f6rb\u00fclet\u00e9t.\u00a0 Az anyag sz\u0171ntelen\u00fcl oszt\u00f3d\u00f3 r\u00e9szei kis \u00f6rv\u00e9nyeket k\u00e9peznek egy nagy \u00f6rv\u00e9nyen bel\u00fcl, \u00e9s ezeken bel\u00fcl m\u00e9g kisebb \u00f6rv\u00e9nyeket keltenek, egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb \u00f6rv\u00e9ny j\u00f6n l\u00e9tre az egym\u00e1ssal \u00e9rintkez\u0151 \u00f6rv\u00e9nyek konk\u00e1v intervallumaiban. Az anyag teh\u00e1t egy v\u00e9gtelen\u00fcl por\u00f3zus, szivacsos, illetve \u00fcreges szerkezetet mutat, egy h\u00e9zagok n\u00e9lk\u00fcli lyukacsoss\u00e1got k\u00e9pvisel, ahol minden \u00fcregben egy \u00fajabb \u00fcreg b\u00fajik meg. Minden test, legyen ak\u00e1rmilyen par\u00e1nyi is, egy teljes vil\u00e1got rejt mag\u00e1ban, amit szab\u00e1lytalan j\u00e1ratok lyuggatnak \u00e1t, \u00e9s az egyre szubtilisabb folyad\u00e9k, ami k\u00f6rbeveszi. A vil\u00e1gegyetem eg\u00e9sze egy \u201eanyagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 t\u00f3hoz\u201d hasonl\u00edt, \u201eamelyben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hull\u00e1mok \u00e9s \u00e1ramlatok uralkodnak. Ebb\u0151l azonban nem k\u00f6vetkezik, hogy ak\u00e1r a legfinomabb anyag is k\u00e9pes lenne teljesen foly\u00e9konny\u00e1, \u00e9s \u00edgy text\u00far\u00e1tlann\u00e1 v\u00e1lni \u2014 egy Leibniz \u00e1ltal Descartesnek tulajdon\u00edtott t\u00e9tel \u00e9rtelm\u00e9ben. Descartes t\u00e9ved\u00e9se \u2014 ez t\u00f6bb ter\u00fcleten is kimutathat\u00f3 \u2014 abban \u00e1llt, hogy azt gondolta, hogy a r\u00e9szek k\u00f6zti val\u00f3di k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egyben azt is jelenti, hogy sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3ak. Az abszol\u00fat folyad\u00e9kot \u00e9ppen hogy a koherencia \u00e9s a koh\u00e9zi\u00f3 teljes hi\u00e1nya, azaz a r\u00e9szek sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3s\u00e1ga jellemzi, ami val\u00f3j\u00e1ban csak egy passz\u00edv \u00e9s absztrakt anyagra lenne igaz.[8]<\/a> Leibniz szerint az anyag\u00a0 t\u00e9nylegesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szei is lehetnek egym\u00e1st\u00f3l sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlanok.[9]<\/sup><\/a> Ezt mutatja a k\u00f6rnyezet befoly\u00e1sa is, ami meghat\u00e1rozza a test g\u00f6rbe \u00edv\u0171 mozg\u00e1s\u00e1t, illetve az a testre gyakorolt k\u00f6rnyezeti nyom\u00e1s, amely meghat\u00e1rozza a szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1t (koherenci\u00e1j\u00e1t, koh\u00e9zi\u00f3j\u00e1t), illetve r\u00e9szeinek elv\u00e1laszthatatlans\u00e1g\u00e1t. Teh\u00e1t a testnek van egy bizonyos fok\u00fa szil\u00e1rds\u00e1ga \u00e9s egy bizonyos fok\u00fa foly\u00e9kony jellege is, vagyis l\u00e9nyeg\u00e9ben elasztikus \u2014 az elasztikus er\u0151 pedig az anyagra hat\u00f3 akt\u00edv kompresszi\u00f3s er\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sa. A haj\u00f3 halad\u00e1s\u00e1nak egy bizonyos sebess\u00e9ge felett a hull\u00e1m olyan kem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lik, ak\u00e1r egy m\u00e1rv\u00e1nyfal. Az abszol\u00fat szil\u00e1rds\u00e1g atomista modellje, \u00e9s az abszol\u00fat foly\u00e9konys\u00e1g kart\u00e9zi\u00e1nus elm\u00e9lete \u00f6sszef\u00fcggenek egym\u00e1ssal, hiszen ugyanabba a hib\u00e1ba esnek: elv\u00e1laszthat\u00f3 minim\u00e1lis egys\u00e9geket t\u00e9teleznek; vagy v\u00e9ges testek form\u00e1j\u00e1ban, vagy pontokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 v\u00e9gtelenk\u00e9nt elgondolva (gondoljunk a kart\u00e9zi\u00e1nus egyenesre, mint az \u0151t alkot\u00f3 pontok helyzet\u00e9re az analitikus pontegyenletben).<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Ezt Leibniz egy kiemelked\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1ban ki is fejti: egy rugalmas vagy elasztikus testnek tov\u00e1bbra is vannak \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 r\u00e9szei, amelyek red\u0151t alkotnak, teh\u00e1t a r\u00e9szek nem v\u00e1lnak sz\u00e9t tov\u00e1bbi alr\u00e9szekre, hanem a v\u00e9gtelens\u00e9gig egyre kisebb \u00e9s kisebb red\u0151kbe tagoz\u00f3dnak, amelyek azonban mindig b\u00edrnak valamif\u00e9le koh\u00e9zi\u00f3val. A folytonoss\u00e1g labirintusa teh\u00e1t nem egy vonal, amely elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 pontokra bonthat\u00f3, ahogy a foly\u00e9kony homokot feloszthatjuk homokszemekre, ink\u00e1bb olyan, mint egy sz\u00f6vet vagy egy pap\u00edrlap, amely v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa red\u0151be tagoz\u00f3dik, vagy g\u00f6rbe vonal\u00fa mozzanatokba rendez\u0151dik, amelyeket a vel\u00fck egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151, vagy \u00e9ppen nekik ellen\u00e1ll\u00f3 k\u00f6rnyezet hat\u00e1roz meg. \u201eA folytonoss\u00e1g tagoz\u00f3d\u00e1s\u00e1ra ne \u00fagy tekints\u00fcnk, ahogyan a homok oszthat\u00f3 fel szemcs\u00e9kre, hanem ahogy egy k\u00f6nt\u00f6s vagy egy pap\u00edrlap red\u0151t vet, \u00fagy, hogy v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa, a t\u00f6bbin\u00e9l egyre kisebb red\u0151 j\u00f6n l\u00e9tre, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a test valaha is pontokra vagy minim\u00e1lis egys\u00e9gekre lenne lebonthat\u00f3.\u201d[10]<\/sup><\/a> Folyton egy \u00fajabb red\u0151 bukkan fel a red\u0151ben, ak\u00e1r egy barlang a barlangban. Az anyag alapegys\u00e9ge, a labirintus legkisebb alkot\u00f3eleme a red\u0151, \u00e9s nem a pont, amely sosem r\u00e9sze a vonalnak, puszt\u00e1n annak v\u00e9g\u00e9t jel\u00f6li ki. Ez az oka, hogy az anyag r\u00e9szei t\u00f6mb vagy aggreg\u00e1tum jelleg\u0171ek, az elasztikus nyom\u00f3er\u0151 f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. A kiter\u00fcl\u00e9s [d\u00e9pli<\/em>] teh\u00e1t nem a red\u0151 ellent\u00e9te, csup\u00e1n egy hajt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00fajabb hajt\u00e1s eredm\u00e9nye. \u201eRed\u0151be gy\u0171r\u0151d\u0151 r\u00e9szecsk\u00e9k\u201d, amelyeket \u201eegy ellenhat\u00e1s megv\u00e1ltoztat \u00e9s felcser\u00e9l egym\u00e1ssal.\u201d[11]<\/sup><\/a> A sz\u00e9l, a v\u00edz, \u00e9s a f\u00f6ld red\u0151i, a tel\u00e9rek f\u00f6ld alatti red\u0151i a b\u00e1ny\u00e1k m\u00e9ly\u00e9n. Az \u00f6sszetett k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok rendszer\u00e9ben a \u201eterm\u00e9szetf\u00f6ldrajz\u201d megszil\u00e1rdult gy\u0171r\u0151d\u00e9sei a t\u0171z, majd a v\u00edz \u00e9s a sz\u00e9l f\u00f6ldre kifejtett hat\u00e1sainak nyomait \u0151rzik, a tel\u00e9rek pedig k\u00fap\u00edvre eml\u00e9keztetnek, id\u0151nk\u00e9nt k\u00f6rform\u00e1ban vagy ellipszisben v\u00e9gz\u0151dnek, n\u00e9ha hiperbol\u00e1kk\u00e1 vagy parabol\u00e1kk\u00e1 ter\u00fclnek sz\u00e9t.[12]<\/sup><\/a> Az anyagtudom\u00e1ny modellje az \u201eorigami\u201d. A pap\u00edrhajtogat\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek mint\u00e1j\u00e1t k\u00f6veti, mondhatn\u00e1 a jap\u00e1n b\u00f6lcsel\u0151.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 M\u00e1ris levonhatunk k\u00e9t olyan k\u00f6vetkeztet\u00e9st, amely az anyagnak az \u00e9lettel, az organizmussal val\u00f3 rokons\u00e1g\u00e1ra utal. Term\u00e9szetesen az organikus red\u0151knek megvannak a maguk saj\u00e1toss\u00e1gai, err\u0151l tan\u00faskodnak a k\u00f6v\u00fcletek. \u00c1m, egyr\u00e9szt a r\u00e9szek tagol\u00f3d\u00e1sa az anyagban nem mehet v\u00e9gbe g\u00f6rbe vonal\u00fa mozg\u00e1s vagy az elhajl\u00e1s dekompoz\u00edci\u00f3s hat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl \u2014 ezt l\u00e1thatjuk a toj\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, ahol a numerikus oszt\u00f3d\u00e1s csup\u00e1n felt\u00e9tele a morfogenetikus mozzanatoknak, \u00e9s a plisz\u00edroz\u00e1sk\u00e9nt felfogott invagin\u00e1ci\u00f3 [az invagin\u00e1ci\u00f3 sz\u00f3 itt nem csup\u00e1n orvosi, de t\u00e1gabb biol\u00f3giai \u00e9rtelemben szerepel: egy szerv vagy sz\u00f6vet bet\u00fcremked\u00e9s\u00e9t, \u00f6nmag\u00e1ba cs\u00fasz\u00f3 felgy\u0171r\u0151d\u00e9s\u00e9t jelenti \u2014 a ford\u00edt\u00f3] eset\u00e9ben is. M\u00e1sr\u00e9szt az organizmus l\u00e9trej\u00f6tte val\u00f3szer\u0171tlen csod\u00e1nak vagy rejt\u00e9lynek t\u0171nne m\u00e9g akkor is, ha az anyagot a v\u00e9gtelens\u00e9gig osztan\u00e1nk, am\u00edg egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen pontokat nem kapn\u00e1nk. \u00c1m,<\/span> ha adott sz\u00e1munkra v\u00e9gtelen sok (m\u00e1r eleve \u00f6sszehajtogatott) k\u00f6ztes \u00e1llapot, amely \u00e1llapotok mindegyike \u00f6nmag\u00e1ban is koh\u00e9zi\u00f3val b\u00edr a maga szintj\u00e9n, az organizmus l\u00e9trej\u00f6tte egyre val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek \u00e9s term\u00e9szetesebbnek t\u0171nik. Hasonl\u00f3 jenes\u00e9g, hogy v\u00e9letlenszer\u0171, k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 bet\u0171kb\u0151l kisebb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel j\u00f6n l\u00e9tre \u00e9rtelmes sz\u00f3, de ha sz\u00f3tagokat vagy flexi\u00f3kat vesz\u00fcnk alapul, n\u0151 a siker es\u00e9lye. [13]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Harmadr\u00e9szt, egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, hogy az anyag mechanizmus\u00e1nak alapja a tekerv\u00e9ny. Ha a vil\u00e1g v\u00e9gtelen\u00fcl \u00fcreges, ha a legkisebb testek is eg\u00e9sz vil\u00e1gokat rejtenek, az az\u00e9rt lehets\u00e9ges, mert \u201eaz anyagban minden\u00fctt rugalmass\u00e1g rejlik\u201d, ami nemcsak a r\u00e9szek v\u00e9gtelen sz\u00e9ttagoz\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e1rulkodik, hanem a mozg\u00e1s fokozatos \u00e1tad\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s elsziv\u00e1rg\u00e1s\u00e1r\u00f3l is, mik\u00f6zben maga az er\u0151 meg\u0151rz\u0151dik. Az anyag-red\u0151 egyben anyag-id\u0151 is, a benne felt\u0171n\u0151 jelens\u00e9gek olyanok, mint \u201ev\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa sz\u00e9lpuska\u201d folyamatos t\u00fczel\u00e9se.[14]<\/sup><\/a> Ezen a ponton is megfigyelhetj\u00fck az anyag \u00e9s az \u00e9let k\u00f6zti rokons\u00e1got, ha az anyagot izomsz\u00f6vetk\u00e9nt k\u00e9pzelj\u00fck el, mindenben megsejthetj\u00fck a rugalmass\u00e1g jelentl\u00e9t\u00e9t. Leibniz azzal, hogy a f\u00e9ny terjed\u00e9s\u00e9re \u00e9s a \u201ef\u00e9nykit\u00f6r\u00e9sre\u201d [l\u2019explosion dans le lumineux<\/em>] hivatkozott, \u00e9s\u00a0 az \u00e1llati lelket elasztikus, lobban\u00e9kony \u00e9s robban\u00e9kony szubsztanciak\u00e9nt k\u00e9pzelte el, h\u00e1tat ford\u00edtott a kartezianizmusnak, \u00e9s fel\u00e9lesztette a Van Helmont-f\u00e9le hagyom\u00e1nyt, sokat mer\u00edtve Boyle k\u00eds\u00e9rleteib\u0151l.[15]<\/sup><\/a> R\u00f6viden, ha az \u00f6sszehajt\u00e1st \u00e9s a kiter\u00fcl\u00e9st nem egym\u00e1s ellent\u00e9teik\u00e9nt k\u00e9pzelj\u00fck el, akkor a fesz\u00edt\u00e9s-laz\u00edt\u00e1s, kontrakci\u00f3-dilat\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a s\u0171r\u00edt\u00e9s-kit\u00e1gul\u00e1s p\u00e1rosok sem ellent\u00e9tei egym\u00e1snak (ugyanakkor nem igaz a kondenz\u00e1l\u00e1s-gy\u00e9r\u00edt\u00e9s p\u00e1rosra, ami valamif\u00e9le \u00fcress\u00e9get implik\u00e1lna).<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Az als\u00f3 szint teh\u00e1t szint\u00e9n szerves anyagb\u00f3l \u00e1ll.\u00a0 Az organizmusra az endog\u00e9n red\u0151k jellemz\u0151k, a szervetlen anyag red\u0151i pedig exog\u00e9nek, amelyeket mindig k\u00fcls\u0151 er\u0151k, illetve a k\u00f6rnyezet hat\u00e1roznak meg. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek eset\u00e9ben teh\u00e1t egy olyan bels\u0151dlegesen kialakul\u00f3 red\u0151r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk, amely az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n, az organizmus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel \u00e1talakul \u2014 ebb\u0151l k\u00f6vetkezik a preform\u00e1ci\u00f3 elv\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge. A szerves anyag azonban nem m\u00e1s, mint szervetlen anyag (az els\u0151dleges \u00e9s m\u00e1sodlagos anyagok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telnek ehhez semmi k\u00f6ze). Legyen szerves vagy szervetlen, ugyanaz az anyag alkotja, de nem ugyanazok az akt\u00edv hat\u00f3er\u0151k fejtenek ki r\u00e1juk hat\u00e1st. Term\u00e9szetesen ezek az anyagi, mechanikus er\u0151k, a l\u00e9lek egyel\u0151re nem jut szerephez: ezen a ponton a vitalizmus m\u00e9g szigor\u00faan csak organicizmus. Az organikus red\u0151t azok az anyagi er\u0151k hozz\u00e1k l\u00e9tre, amelyeket csup\u00e1n el kell k\u00fcl\u00f6n\u00edten\u00fcnk az \u0151ket megel\u0151z\u0151 er\u0151kt\u0151l, \u00e9s hozz\u00e1juk kell adnunk \u0151ket. Ezek az er\u0151k elegend\u0151ek ahhoz, hogy azon a ponton, ahol kifejtik a hat\u00e1sukat, az egys\u00e9ges anyagot szerves anyagg\u00e1 alak\u00edts\u00e1k. A nyom\u00f3er\u0151vel \u00e9s az elasztikus er\u0151hat\u00e1ssal szemben nevezte ezt Leibniz \u201eplasztikus er\u0151nek\u201d. Ez az er\u0151 hozza l\u00e9tre a t\u00f6mb\u00f6ket [masses<\/em>], \u00e9s noha ezek a t\u00f6mb\u00f6k mintegy el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151i az organizmusok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek, lehet\u0151v\u00e9 teszik megjelen\u00e9s\u00fcket a tekerv\u00e9nyek ereje \u00e1ltal, m\u00e9gis lehetetlen eljutni a t\u00f6mb\u00f6kt\u0151l az \u00e9l\u0151 szervezetekig. Hiszen egy szerv l\u00e9te mindig el\u0151felt\u00e9telezi ezeket a plasztikus er\u0151ket, ezek form\u00e1lj\u00e1k meg a szervet \u00e9s el is t\u00e9rnek a t\u00f6mb\u00f6ket form\u00e1l\u00f3 er\u0151kt\u0151l, olyannyira, hogy tulajdonk\u00e9ppen minden szerv egy m\u00e1sik, m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 szervb\u0151l sarjad ki.[16]<\/sup><\/a> M\u00e9g a k\u00f6v\u00fcletek mibenl\u00e9t\u00e9t sem magyar\u00e1zhatjuk azzal, hogy a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 m\u0171ve lenne, mint amikor egy falon l\u00e9v\u0151 foltba Krisztus arc\u00e1t l\u00e1tjuk bele. A k\u00f6v\u00fcletek a hajdanvolt organizmusokon \u00e1tsz\u00fcreml\u0151 plasztikus er\u0151 nyomai.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 A plasztikus er\u0151 nem az\u00e9rt emelkedik ki a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00fcl, mert az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek t\u00fall\u00e9pn\u00e9nek a mechanizmus [m\u00e9canisme<\/em>] keretein, hanem az\u00e9rt, mert a mechanizmusok nem el\u00e9gg\u00e9 g\u00e9pszer\u0171ek. A mechanizmus hib\u00e1ja nem abban \u00e1ll, hogy t\u00falzottan is mesters\u00e9ges ahhoz, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek levezethet\u0151ek legyenek bel\u0151le, hanem \u00e9ppen abban, hogy nem el\u00e9gg\u00e9 mesters\u00e9ges, nem el\u00e9gg\u00e9 g\u00e9pies\u00edtett [machin\u00e9<\/em>]. A mechanizmusok val\u00f3j\u00e1ban olyan r\u00e9szekb\u0151l \u00e1llnak, amelyek \u00f6nmagukban nem g\u00e9pezetek, ellenben a szervezet v\u00e9gtelen\u00fcl g\u00e9pies\u00edtett, egy olyan g\u00e9pezet, amelynek minden egyes darabja vagy r\u00e9sze maga is egy-egy g\u00e9pezet, csup\u00e1n \u201eminden egyes red\u0151 \u00e1talak\u00edtja.\u201d[17]<\/sup><\/a> A plasztikus er\u0151k teh\u00e1t ink\u00e1bb g\u00e9pszer\u0171ek [machiniques<\/em>], semmint mechanikusak, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1lnak a barokk g\u00e9pezetek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. \u00c9lhetn\u00e9nk azzal az ellenvet\u00e9ssel, hogy a szervetlen term\u00e9szeti mechanizmusok m\u00e1r eleve a v\u00e9gtelenbe tartanak, hiszen a tekerv\u00e9ny fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban is v\u00e9gtelen, a red\u0151 mindig m\u00e1s red\u0151kre utal vissza. Ugyanakkor minden egyes esetben sz\u00fcks\u00e9g van valamif\u00e9le k\u00fcls\u0151dleges meghat\u00e1rozotts\u00e1gra, vagy a k\u00f6rnyezet k\u00f6zvetlen befoly\u00e1s\u00e1ra ahhoz, hogy az egyik szintr\u0151l a m\u00e1sikra juthassunk \u2014 m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben megakadn\u00e1nk, \u00e9s a mechanizmusaink is elakadn\u00e1nak. Ellenben az \u00e9l\u0151 szervezet a preform\u00e1ci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n bels\u0151 meghat\u00e1rozotts\u00e1ggal b\u00edr, ez mozd\u00edtja el\u0151re, red\u0151r\u0151l red\u0151re, \u00e9s ez\u00e9rt \u00e1ll a szervezet g\u00e9pek v\u00e9gtelen sorozat\u00e1b\u00f3l. \u00dagy t\u0171nik, a szerves \u00e9s szervetlen k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g vektori\u00e1lis jelleg\u0171. Ut\u00f3bbi az egyre nagyobb t\u00f6mb\u00f6k ir\u00e1ny\u00e1ba tart, ahol a statisztikai mechanizmusok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek, el\u0151bbi az egyre kisebb \u00e9s egyre ink\u00e1bb polariz\u00e1lt t\u00f6mb\u00f6k fel\u00e9, ahol egy individu\u00e1l\u00f3 g\u00e9pezet m\u0171k\u00f6dik, egy bels\u0151 individu\u00e1ci\u00f3 zajlik. Leibniz el\u0151re megsejtette volna a probl\u00e9ma n\u00e9h\u00e1ny olyan aspektus\u00e1t, amelyek csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb teljesedtek ki?[18]<\/sup><\/a> Szerinte a bels\u0151 individu\u00e1ci\u00f3 term\u00e9szetesen csak a lelkek szintj\u00e9n magyar\u00e1zhat\u00f3: az organikus interiorit\u00e1s csup\u00e1n sz\u00e1rmaztatott, \u00e9s csak a koherencia vagy koh\u00e9zi\u00f3 burka fedi (nem pedig az inherenci\u00e1\u00e9 vagy a \u201ebenne rejl\u00e9s\u00e9\u201d [inh\u00e9sion<\/em>]). Ez az interiorit\u00e1s egyel\u0151re a t\u00e9r interiorit\u00e1sa, m\u00e9g nem a fogalom\u00e9. A k\u00fclvil\u00e1g interioriz\u00e1ci\u00f3ja, a k\u00edv\u00fclis\u00e9g invagin\u00e1ci\u00f3ja, ami \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l nem mehetne v\u00e9gbe, ha m\u00e1shol<\/em> nem lenn\u00e9nek val\u00f3di interiorit\u00e1sok. A szerves test \u00edgy az anyagnak egy olyan bels\u0151t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z, amely \u00e1ltal az individu\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r eleve \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl benne \u2014 ebb\u0151l ered a f\u00e1k leveleinek alakja. Nincs k\u00f6zt\u00fck k\u00e9t egyforma, erezet\u00fck \u00e9s red\u0151zet\u00fck egyediv\u00e9 teszi \u0151ket.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 A red\u0151behajt\u00e1s-kiter\u00fcl\u00e9s t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem egyszer\u0171en megfesz\u00fcl\u00e9st-ellazul\u00e1st, \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1st-kit\u00e1gul\u00e1st jelent, hanem beburkol\u00f3z\u00e1st \u00e9s kibontakoz\u00e1st, invol\u00faci\u00f3t \u00e9s evol\u00faci\u00f3t is. Az organizmusra jellemz\u0151, hogy k\u00e9pes a v\u00e9gtelens\u00e9gig red\u0151kbe gy\u0171rni a saj\u00e1t r\u00e9szeit, \u00e9s a faj \u00e1ltal meghat\u00e1rozott fejl\u0151d\u00e9si fokig kibontakoztatni azokat. Az organizmus teh\u00e1t egy magba z\u00e1rul (a szervek preform\u00e1ci\u00f3ja), a magok pedig v\u00e9gtelen\u00fcl egym\u00e1sba vannak z\u00e1rva (a cs\u00edr\u00e1k egym\u00e1sba \u00e1gyaz\u00f3d\u00e1sa), ak\u00e1r az orosz matrjoska bab\u00e1k. Az els\u0151 l\u00e9gy mag\u00e1ban foglalja az \u00f6sszes ut\u00e1na k\u00f6vetkez\u0151 legyet, a legyek sor\u00e1ban pedig mindegyik arra hivatott, hogy amikor elj\u00f6n az ideje, kibontakoztassa a saj\u00e1t r\u00e9szeit. Amikor pedig elpusztul, az organizmus nem megsemmis\u00fcl, hanem visszafejl\u0151dik, hirtelen visszagy\u0171r\u0151dik a szenderg\u0151 cs\u00edra\u00e1llapotba, \u00e1tugorva a kor\u00e1bban megl\u00e9pett fejl\u0151d\u00e9si fokokat. A lehet\u0151 legegyszer\u0171bben \u00fagy fogalmazhatjuk ezt meg, hogy kibontakozni annyit jelent, mint n\u00f6vekedni, gyarapodni, \u00e9s red\u0151be gy\u0171r\u0151dni, megfogyatkozni, megcsappanni, apadni, \u201evisszat\u00e9rni egy vil\u00e1g m\u00e9ly\u00e9be.\u201d[19]<\/sup><\/a> Egy egyszer\u0171 m\u00e9retbeli v\u00e1ltoz\u00e1s azonban nem indokoln\u00e1 a szerves \u00e9s a szervetlen, a g\u00e9pezet \u00e9s a tekerv\u00e9ny k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, \u00e9s eltereln\u00e9 a figyelm\u00fcnket arr\u00f3l, hogy nem egyszer\u0171en alkatr\u00e9szr\u0151l alkatr\u00e9szre, kisebbt\u0151l a nagyobb fel\u00e9, hanem red\u0151r\u0151l red\u0151re haladunk. Ha a g\u00e9p egy alkatr\u00e9sze \u00f6nmag\u00e1ban is g\u00e9p, akkor az a r\u00e9sz nem lehet azonos az eg\u00e9sszel, puszt\u00e1n annyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy kisebb n\u00e1la. Amikor Leibniz a harlekin egym\u00e1sra halmozott ruhadarabjair\u00f3l besz\u00e9l, az als\u00f3 r\u00e9teget nem tekinti azonosnak a felette l\u00e9v\u0151kkel. Ez\u00e9rt van az is, hogy a metamorf\u00f3zis vagy \u201emetasematizmus\u201d t\u00f6bb, mint egy dimenzi\u00f3v\u00e1lt\u00e1s: minden \u00e1llat egy duplik\u00e1tum, ugyanakkor heterog\u00e9n, heteromorf, hasonl\u00f3an a herny\u00f3 red\u0151j\u00e9be z\u00e1rul\u00f3 \u00e9s abb\u00f3l kibontakoz\u00f3 pillang\u00f3hoz. Egyben egyidej\u0171s\u00e9g is, amennyiben a petesejt nem egyszer\u0171en egy burok, hanem egy olyan r\u00e9szt tartalmaz, amelynek m\u00e1sik eleme a h\u00edmivarsejtben van.[20]<\/sup><\/a> Tulajdonk\u00e9ppen a szervetlen \u00f6nism\u00e9tl\u00e9se zajlik, mind\u00f6ssze egy k\u00f6zelebbi dimenzi\u00f3ban, hiszen mindig egy k\u00fcls\u0151 k\u00f6zeg hatol be a testbe. Ezzel szemben a szervezet egy bels\u0151 k\u00f6zeget z\u00e1r burokba, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en mag\u00e1ban foglal m\u00e1s<\/em> fajta organizmusokat, ezek pedig olyan bels\u0151 k\u00f6zegeket z\u00e1rnak burokba, amelyek tov\u00e1bbi szervezeteket foglalnak magukba: \u201eennek az \u00e9l\u0151 testnek a tagjai maguk is tele vannak m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyekkel, n\u00f6v\u00e9nyekkel, \u00e1llatokkal\u2026\u201d[21]<\/sup><\/a>\u00a0 A szervetlen red\u0151 teh\u00e1t egyszer\u0171 \u00e9s direkt, a szerves red\u0151 pedig mindig \u00f6sszetett, kevert \u00e9s indirekt (bels\u0151 k\u00f6zeg \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett.) [22]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Az anyag k\u00e9t \u00edzben gy\u0171r\u0151dik meg, egyszer az elasztikus er\u0151k, egyszer pedig a plasztikus er\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra, \u00e1m az el\u0151bbib\u0151l nincs \u00e1tmenet az ut\u00f3bbiba. A vil\u00e1gegyetem teh\u00e1t nem egyetlen nagy \u00e9l\u0151l\u00e9ny, \u00f6nmag\u00e1ban nem \u00c1llat. Leibniz elutas\u00edtja ezt a hipot\u00e9zist, ahogy az egyetemes Szellem hipot\u00e9zis\u00e9t is. Az organizmusok meg\u0151rzik reduk\u00e1lhatatlan egyedis\u00e9g\u00fcket, az organikus lesz\u00e1rmaz\u00e1si l\u00e1ncolatok pedig reduk\u00e1lhatatlan pluralit\u00e1sukat. Teh\u00e1t a k\u00e9tf\u00e9le er\u0151, a k\u00e9tf\u00e9le red\u0151, a t\u00f6mb\u00f6k \u00e9s az organizmusok szoros, koextenz\u00edv viszonyban vannak egym\u00e1ssal. Nincsen kevesebb<\/em> \u00e9l\u0151l\u00e9ny [Az eredeti leibnizi sz\u00f3haszn\u00e1latban \u201elelkes test\u201d \u2014 a ford\u00edt\u00f3], mint ah\u00e1ny szervetlen anyagot alkot\u00f3 r\u00e9szecske.[23]<\/sup><\/a> Ugyanakkor a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rnyezet maga nem egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny, hanem egy t\u00f3 vagy tavacska, m\u00e1s sz\u00f3val egy halasmedence. A t\u00f3 vagy tavacska k\u00e9pe \u00faj \u00e9rtelmet nyer, hiszen a tavacska m\u00e1r nem a rajta \u00e1tfut\u00f3 elasztikus hull\u00e1mokat id\u00e9zi, amelyek szervetlen red\u0151kk\u00e9nt szelik \u00e1t, mint a m\u00e1rv\u00e1nylap eset\u00e9ben, hanem az azt ben\u00e9pes\u00edt\u0151 halak alkotta szerves red\u0151ket. Mag\u00e1ban az \u00e9l\u0151l\u00e9nyben pedig \u00fajabb halast\u00f3k\u00e9nt rejlenek a bels\u0151 k\u00f6zegek: egyfajta \u201esokas\u00e1g\u201d [grouillement<\/em>] ez. A k\u00f6zeg szervetlen red\u0151i kit\u00fcremkednek k\u00e9t szerves red\u0151 k\u00f6z\u00f6tt. Leibniz sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 ak\u00e1rcsak a Barokk sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 az \u00e9szelvek val\u00f3s\u00e1gos felki\u00e1lt\u00e1sok: noha nem minden hal, de minden\u00fctt halak ny\u00fczs\u00f6gnek\u2026 Nincs univerzalit\u00e1s, de az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek minden\u00fctt jelen vannak.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 Mondhatn\u00e1nk, hogy a preform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az embo\u00eetement<\/em> mikroszk\u00f3pos megfigyel\u00e9sek \u00e1ltal al\u00e1d\u00facolt elm\u00e9leteit m\u00e1r r\u00e9gen meghaladt\u00e1k. Kifejl\u0151dni, evolv\u00e1l\u00f3dni; e kifejez\u00e9sek jelent\u00e9se megv\u00e1ltozott \u2014 imm\u00e1r epigenezist jelentenek, olyan szervek \u00e9s szervezetek kialakul\u00e1s\u00e1t, amelyek sem nem preform\u00e1ltak, sem nem \u0151seik sejtjeiben eleve benne foglaltak [embo\u00eet\u00e9s<\/em>], hanem valami m\u00e1sb\u00f3l fejl\u0151dnek ki, ami nem hasonl\u00edt r\u00e1juk; a szerv nem egy m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 szervre vonatkoztathat\u00f3 vissza, alapja egy sokkal \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 differenci\u00e1lt tervrajz.[24]<\/sup><\/a> A fejl\u0151d\u00e9s nem egy kisebbt\u0151l a nagyobb fel\u00e9 tart\u00f3, n\u00f6veked\u0151 vagy gyarapod\u00f3 mozg\u00e1s. A fejl\u0151d\u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nost\u00f3l a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s fel\u00e9 halad, egy kezdetben differenci\u00e1latlan mez\u0151 differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, ak\u00e1r a k\u00fcls\u0151 k\u00f6zeg, ak\u00e1r olyan bels\u0151 er\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra, amelyek vez\u00e9rl\u0151, ir\u00e1ny\u00edt\u00f3, nem pedig konstitut\u00edv vagy preformat\u00edv jelleg\u0171ek. Azonban ha a preformizmus alatt t\u00f6bbet \u00e9rt\u00fcnk az egyszer\u0171 m\u00e9retv\u00e1toz\u00e1sn\u00e1l, elkezd az epigenezishez hasonl\u00edtani, amennyiben az epigenezis bizonyos virtu\u00e1lis vagy potenci\u00e1lis preform\u00e1ci\u00f3 gondolat\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fcl. A l\u00e9nyeget m\u00e1shol kell keresn\u00fcnk: a k\u00e9t elm\u00e9letben k\u00f6z\u00f6s, hogy az organizmust eredend\u0151en, mint red\u0151t, hajt\u00e1st, gy\u0171r\u0151d\u00e9st k\u00e9pzeli el. (A biol\u00f3gia pedig mindig is ragaszkodni fog ahhoz, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek eff\u00e9le m\u00f3don hat\u00e1rozhat\u00f3ak meg, amint azt a globul\u00e1ris feh\u00e9rje alapvet\u0151en gombolyagszer\u0171 jellege is mutatja.) A preformizmus a megjelen\u00e9si m\u00f3dja annak, hogyan \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k ezt az igazs\u00e1got a 17. sz\u00e1zadban, ami szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llt az els\u0151 mikroszk\u00f3pok elterjed\u00e9s\u00e9vel. Nem meglep\u0151, hogy az epigenezis fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtve,<\/span> ugyanazokba a probl\u00e9m\u00e1kba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk, mint amikor a preform\u00e1ci\u00f3 fel\u0151l vizsg\u00e1ljuk a dolgokat: vajon a red\u0151z\u0151tts\u00e9g minden egyes form\u00e1ja ugyanazon \u00c1llat egy megjelen\u00e9si form\u00e1j\u00e1nak vagy fejletts\u00e9gi fok\u00e1nak felel meg, vagy l\u00e9teznek bizonyos reduk\u00e1lhatatlan red\u0151-t\u00edpusok, ahogyan azt Leibniz k\u00e9pzelte a preformista oldal k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt, illetve Cuvier \u00e9s Ba\u00ebr az epigenezis fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtve?[25]<\/sup><\/a> A k\u00e9t n\u00e9z\u0151pont k\u00f6z\u00f6tt van persze egy l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is. Az epigenezis eset\u00e9ben a szerves red\u0151 egy viszonylag sima \u00e9s egys\u00e9ges fel\u00fcletb\u0151l j\u00f6n l\u00e9tre, abb\u00f3l \u00f6bl\u00f6s\u00f6dik ki, vagy az gy\u0171r\u0151dik fel. (Hogyan is lehetne a kett\u0151z\u0151d\u00e9st, az invagin\u00e1ci\u00f3t, egy tubulus kialakul\u00e1s\u00e1nak b\u00e1rmif\u00e9le el\u0151jel\u00e9t l\u00e1tni?) A preformizmus szempontj\u00e1b\u00f3l viszont a szerves red\u0151 mindig visszavezethet\u0151 egy m\u00e1sik red\u0151re, legal\u00e1bbis az azonos szervez\u0151d\u00e9si t\u00edpusokon bel\u00fcl; minden red\u0151 egy m\u00e1sik hajt\u00e1sb\u00f3l ered, plica ex plica<\/em>. Heideggeri kifejez\u00e9ssel \u00e9lve, az epigenezis red\u0151je Einfalt<\/em>, vagyis a differenci\u00e1latlan differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1sa, a preform\u00e1ci\u00f3 red\u0151je pedig Zwiefalt<\/em>, egy nem k\u00e9tr\u00e9t hajtott red\u0151 \u2014 hiszen minden red\u0151 sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en az \u2014, hanem egy \u201eduplahajt\u00e1s\u201d, egy \u201ek\u00f6ztess\u00e9g\u201d, abban az \u00e9rtelemben, hogy ez esetben a differencia az, ami differenci\u00e1l\u00f3dik. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem biztos, hogy a preformizmusnak nincsen j\u00f6v\u0151je.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 T\u00f6mb\u00f6k \u00e9s organizmusok, halmazok \u00e9s \u00e9l\u0151l\u00e9nyek n\u00e9pes\u00edtik be a h\u00e1z als\u00f3 szintj\u00e9t. M\u00e9gis, mi\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g egy emeletre, ha az \u00e9rz\u0151 \u00e9s \u00e1llati lelkek m\u00e1r eleve jelen vannak az als\u00f3 szinten, elv\u00e1laszthatatlanul a szerves testekt\u0151l? Az\u00e9rt, mert minden egyes l\u00e9lek a testben lokaliz\u00e1l\u00f3dik, egy csepp egy \u201epontjak\u00e9nt\u201d, amely ott van a csepp megmaradt r\u00e9sz\u00e9ben, amikor az sz\u00e9tv\u00e1lik, vagy cs\u00f6kken a t\u00e9rfogata \u2014 \u00edgy a l\u00e9lek a hal\u00e1lban is ott marad, ahol volt; a test egy r\u00e9sz\u00e9ben, legyen m\u00e9goly kicsiny is az a r\u00e9sz.[26]<\/sup><\/a>\u00a0 Leibniz szerint a n\u00e9z\u0151pont a testben van.[27]<\/sup><\/a> Term\u00e9szetesen a testben minden mechanikus m\u00f3don zajlik, anyagi, plasztikus er\u0151k nyom\u00e1n, \u00e1m ezek az er\u0151k egyvalamire nem adnak magyar\u00e1zatot. Nem magyar\u00e1zz\u00e1k az egys\u00e9g fokozatainak<\/em> [degr\u00e9s d\u2019unit\u00e9<\/em>] k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9t, amely fokozatok szerint az er\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra elrendez\u0151d\u0151 t\u00f6mb\u00f6k feloszlanak (n\u00f6v\u00e9nyek, f\u00e9rgek, gerincesek). Az anyag plasztikus er\u0151i hatnak a t\u00f6mb\u00f6kre, \u00e1m olyan,<\/span> val\u00f3s egys\u00e9geknek rendelik \u0151ket al\u00e1, amelyeket a plasztikus er\u0151k is el\u0151felt\u00e9teleznek. Szerves szint\u00e9zist alkotnak, de a lelket, mint a szint\u00e9zis egys\u00e9g\u00e9t,<\/em> az \u201e\u00e9let immateri\u00e1lis principium\u00e1t\u201d veszik alapul. Csup\u00e1n ezen a ponton kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze az animizmus az organicizmussal, a tiszta egys\u00e9g, illetve egyes\u00fcl\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l, b\u00e1rmif\u00e9le kauz\u00e1lis hat\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl.[28]<\/sup><\/a>\u00a0 A l\u00e9lek-egys\u00e9gek [\u00e2mes-unit\u00e9s<\/em>] n\u00e9lk\u00fcl az organizmusok nem rendelkezn\u00e9nek kauz\u00e1lis er\u0151vel, ami szavatoln\u00e1 sz\u00e1mukra, hogy v\u00e9gtelen\u00fcl red\u0151kk\u00e9 gy\u0171r\u0151djenek \u00f6ssze, \u00e9s hogy m\u00e9g a puszta hamuban is el\u00e9ljenek. A l\u00e9lek-egys\u00e9gek \u00e9s az organizmusok elv\u00e1laszthatatlanok egym\u00e1st\u00f3l. Ebben \u00e1ll a nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g Leibniz \u00e9s Malebranche k\u00f6z\u00f6tt \u2014 Leibnizn\u00e9l nem csup\u00e1n a testek preform\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, hanem a l\u00e9lek magvakban megl\u00e9v\u0151 pre-egzisztenci\u00e1j\u00e1r\u00f3l is.[29]<\/sup><\/a> Nem csak hogy minden\u00fctt \u00e9l\u0151l\u00e9nyek hemzsegnek, de lelkek is, minden\u00fctt az anyagban. Teh\u00e1t, ha egy szervezet arra rendeltetett, hogy kibontakoztassa a r\u00e9szeit, \u00e1llati vagy \u00e9rz\u0151 lelke komplett sz\u00ednt\u00e9rk\u00e9nt nyilatkozik meg, amelyben egys\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kel \u00e9s \u00e9rez, egyszerre f\u00fcggetlen\u00fcl a szervezet\u00e9t\u0151l, m\u00e9gis elv\u00e1laszthatatlanul t\u0151le.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00c1m \u2014 \u00e9s ez az alapvet\u0151 probl\u00e9ma \u2014 mi t\u00f6rt\u00e9nik azokkal a testekkel, amelyek,<\/span> \u00c1d\u00e1m magj\u00e1ba z\u00e1rva arra rendeltettek, hogy emberi testekk\u00e9 legyenek? Jogi nyelven azt mondhatn\u00e1nk, \u201eegyfajta lepecs\u00e9telt okiratk\u00e9nt\u201d hordozz\u00e1k azt a cs\u00edr\u00e1t, ami kijel\u00f6li a sorsukat. Amikor elj\u00f6n az ideje, hogy kibontakoztass\u00e1k r\u00e9szeiket, hogy el\u00e9rj\u00e9k az emberhez m\u00e9lt\u00f3 szerves fejletts\u00e9g fok\u00e1t, hogy red\u0151ket k\u00e9pezzenek az agyban, \u00e1llati lelk\u00fck egy\u00fattal \u00e9rtelmess\u00e9 v\u00e1lik, el\u00e9rve az egys\u00e9g magasabb fok\u00e1t (a szellem\u00e9t). \u201eA szervezett test elnyern\u00e9 az emberi test elrendezetts\u00e9g\u00e9t, \u00e9s egy\u00fattal lelke az eszes lelkek fok\u00e1ra emelkedne. Azt a k\u00e9rd\u00e9st, hogy ez Isten rendszer\u0171, vagy rendk\u00edv\u00fcli m\u0171velete \u00e1ltal k\u00f6vetkezik-e be, itt nem t\u00e1rgyalom.\u201d[30]<\/sup><\/a> Annyi bizonyos, hogy ez a leend\u00e9s [devenir<\/em>] egyfajta emelked\u00e9s, felmagasztal\u00f3d\u00e1s \u2014 sz\u00ednt\u00e9rv\u00e1lt\u00e1s, uralomv\u00e1lt\u00e1s, magass\u00e1g, vagy emelet-v\u00e1lt\u00e1s. Az anyagok sz\u00edntere \u00e1tadja a hely\u00e9t a lelkek vagy Isten sz\u00ednter\u00e9nek. A barokkban a l\u00e9lek viszonya a testtel \u00f6sszetett: sosem v\u00e1laszthat\u00f3 el a testt\u0151l, egyfajta \u00e1llatiass\u00e1gra lel a testben, amely letagl\u00f3zza, az anyag r\u00e1ncaihoz b\u00e9kly\u00f3zza, ugyanakkor a test hordoz egyfajta organikus, vagy cerebr\u00e1lis humanit\u00e1st is (mint fejl\u0151d\u00e9si fokot) amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a l\u00e9lek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy felemelkedjen, \u00e9s eg\u00e9szen m\u00e1s red\u0151kbe jusson el. M\u00e9g akkor is, ha ez egyben azt is jelenti, hogy az eszes l\u00e9lek a test hal\u00e1lakor visszazuhan a m\u00e9lybe, majd a mennybe emelkedik a v\u00e9g\u00edt\u00e9letkor, ahogyan a Cartesius-b\u00fav\u00e1r mozog a palackban. Leibniz \u00fagy fogalmaz, hogy a les\u00fcllyed\u00e9s \u00e9s a felemelked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fclts\u00e9g \u00e1ll fenn, amely bizonyos pontokon \u00e1thatja a szerves t\u00f6mb\u00f6ket. A Szent L\u0151rinc-bazilika s\u00edrszobrait\u00f3l haladunk a Szent Ign\u00e1c-templom mennyezetfresk\u00f3j\u00e1nak alakjaiig. Felvethetn\u00e9nk, hogy a fizikai \u00e9rtelemben vett gravit\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a vall\u00e1si \u00e9rtelemben vett felemelked\u00e9s k\u00e9t teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dolog, \u00e9s nem ugyanabba a vil\u00e1gba tartoznak. M\u00e9gis, ez a k\u00e9t, a f\u00f6ntebbiek szerint elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett vektor hat\u00e1rozza meg ugyanazon vil\u00e1g, ugyanazon h\u00e1z k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 szintj\u00e9t \u00e9s emelet\u00e9t. Hiszen a l\u00e9lek \u00e9s a test ugyan elv\u00e1laszthatatlanok egym\u00e1st\u00f3l, ugyanakkor val\u00f3j\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek is (ahogyan azt az anyagi r\u00e9csecsk\u00e9k eset\u00e9n m\u00e1r l\u00e1thattuk). Innent\u0151l pedig a l\u00e9lek helyzet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa a test valamely r\u00e9sz\u00e9ben, legyen b\u00e1rmilyen kicsiny is ez a r\u00e9sz, legink\u00e1bb egy fentr\u0151l lefel\u00e9 tart\u00f3 kivet\u00fcl\u00e9s, <\/em>a l\u00e9lek a test egy pontj\u00e1ba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kivet\u00fcl\u00e9se, a Desargues-t\u00e9telhez hasonl\u00f3an, a barokk perspekt\u00edva szab\u00e1lyait k\u00f6vetve. R\u00f6viden; a fels\u0151 emelet l\u00e9t\u00e9t els\u0151dlegesen az indokolja, hogy az als\u00f3bb szinten n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9lek arra rendeltetett, hogy eszes l\u00e9lekk\u00e9 v\u00e1ljon, \u00e9s ez\u00e9rt emeletet kell v\u00e1ltania.<\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 \u00c1m itt nem \u00e1llhatunk meg. A leibnizi elv reciprocit\u00e1sa nem csak az eszes lelkekre, hanem magukra az \u00e1llati vagy \u00e9rz\u0151 lelkekre is \u00e9rv\u00e9nyes; ha k\u00e9t val\u00f3ban elt\u00e9r\u0151 dolog is lehet egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan, akkor k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l elv\u00e1laszthatatlan dolog is mutathat t\u00e9nyleges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, tartozhatnak k\u00fcl\u00f6n szinthez, \u00e9s egyik\u0151j\u00fck m\u00e1sikba val\u00f3 be\u00e1gyazotts\u00e1ga sem t\u00f6bb mint egy pontba projekt\u00e1lt vet\u00fclet. (\u201eNem hiszem, hogy hely\u00e9nval\u00f3 a lelkeket \u00fagy elk\u00e9pzeln\u00fcnk, mint amik bizonyos pontokban vannak, tal\u00e1n azt mondhatn\u00e1nk\u2026 hogy korrespondencia r\u00e9v\u00e9n vannak egy helyen.\u201d) Az \u00e1llati lelkek, mint az egys\u00e9g fokozatai teh\u00e1t m\u00e1r eleve a m\u00e1sik szinten vannak, az als\u00f3 szinten pedig, mag\u00e1ban az \u00e1llatban, minden mechanikusan t\u00f6rt\u00e9nik. A plasztikus vagy mechanikai er\u0151k a \u201ederivat\u00edv er\u0151k\u201d k\u00f6z\u00e9 tartoznak, amelyeket a hat\u00e1sukra elrendez\u0151d\u0151 anyagokkal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00fckben hat\u00e1rozhatunk meg. A lelkek ezzel szemben olyan \u201eprimit\u00edv er\u0151k\u201d, illetve az \u00e9let immateri\u00e1lis princ\u00edpiumai, amelyek csak bel\u00fclr\u0151l, \u00f6nmagukban, a \u201eszellemmel anal\u00f3g\u201d mivoltuk r\u00e9v\u00e9n lehet meghat\u00e1rozni. Ezen a ponton nem \u00e1llhatunk meg, hiszen ezek az \u00e1llati lelkek par\u00e1nyi test\u00fckkel minden\u00fctt jelen vannak a szervetlen anyagban is. A szervetlen anyag teh\u00e1t visszautal olyan lelkekre, amelyek m\u00e1sutt, magasabban vannak, \u00e9s amelyek csup\u00e1n r\u00e1vet\u00fclnek az anyagra. Egy test, b\u00e1rmilyen kicsi is legyen, csakis a m\u00e1sodik t\u00edpusba tartoz\u00f3 derivat\u00edv er\u0151k, a nyom\u00f3- vagy rugalmass\u00e1gi er\u0151k hat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en k\u00f6vet g\u00f6rbe vonalat. Ezek az er\u0151k hat\u00e1rozz\u00e1k meg a g\u00f6rb\u00e9t, a k\u00f6rnyez\u0151, k\u00fcls\u0151 testek mechanikus hat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n; a test \u00f6nmag\u00e1ban egy egyenes \u00e9rint\u0151vonalat k\u00f6vetne. \u00c1m ez esetben is, noha a mechanika t\u00f6rv\u00e9nyei, illetve a k\u00fcls\u0151 meghat\u00e1rozotts\u00e1g (koll\u00edzi\u00f3) mindent megmagyar\u00e1znak, kiv\u00e9ve a konkr\u00e9t mozg\u00e1s egys\u00e9g\u00e9t, <\/em>legyen sz\u00f3 b\u00e1rmilyen v\u00e1ltoz\u00e9kony \u00e9s szab\u00e1lytalan mozg\u00e1sr\u00f3l. A mozg\u00e1s egys\u00e9ge mindig egy lelki, szinte tudati k\u00e9rd\u00e9s, ahogy arra Bergson k\u00e9s\u0151bb szint\u00e9n felh\u00edvta a figyelmet. Ahogyan az anyag eg\u00e9sze egy k\u00edv\u00fclr\u0151l m\u00e1r meg nem hat\u00e1rozhat\u00f3 g\u00f6rb\u00fcletre utal, \u00fagy a g\u00f6rbe, amelynek vonal\u00e1t valamely test k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sra k\u00f6veti, egy \u201emagasabb\u201d, bels\u0151dleges \u00e9s individu\u00e1l\u00f3 egys\u00e9gre utal, amely a m\u00e1sik szinten tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s amely mag\u00e1ban hordozza\u00a0 a \u201eg\u00f6rb\u00fclet t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t\u201d, a red\u0151k vagy ir\u00e1nyv\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t.[31]<\/sup><\/a> Ez ugyanaz az er\u0151, amelyet mindig k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 hat\u00e1sok, \u00fctk\u00f6z\u00e9sek hat\u00e1roznak meg, amennyiben derivat\u00edv er\u0151h\u00f6z kapcsol\u00f3dik, \u00e1m ha a primit\u00edv er\u0151h\u00f6z kapcsol\u00f3dik, bel\u00fclr\u0151l fakad az egys\u00e9ge. Az els\u0151 esetben a g\u00f6rb\u00fclet v\u00e9letlenszer\u0171 \u00e9s az egyenesb\u0151l sz\u00e1rmaztatott, a m\u00e1sodik esetben viszont primer jelleg\u0171. \u00cdgy a tekerv\u00e9nyt hol mechanikailag, hol egy bonyolult k\u00f6rnyezeti hat\u00e1ssal magyar\u00e1zz\u00e1k, n\u00e9ha pedig bels\u0151legesk\u00e9nt, a test enteri\u0151rjek\u00e9nt \u00e9rtelmezik, \u201ea mozg\u00e1s eleve a testben foglalt okak\u00e9nt\u201d, amely csup\u00e1n a k\u00fcls\u0151dleges akad\u00e1ly elh\u00e1rul\u00e1s\u00e1ra v\u00e1r.[32]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 A m\u00e1sodik emelet sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge, amelyet mindenhol igazolva l\u00e1tunk, szigor\u00faan metafizikai sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g. Maga a l\u00e9lek h\u00edvja \u00e9letre a m\u00e1sodik szintet, vagy a fenti teret, ahol m\u00e1r nincsenek ablakok, amelyeken \u00e1t a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sok bejuthatn\u00e1nak. A k\u00fcls\u0151leges, anyagi red\u0151kr\u0151l fizikai \u00e9rtelemben is tov\u00e1bbl\u00e9p\u00fcnk az eleven, spont\u00e1n, bels\u0151 red\u0151kre. Most vizsg\u00e1ljuk meg ezeket a red\u0151ket, tanulm\u00e1nyozzuk a term\u00e9szet\u00fcket, kibontakoz\u00e1suk m\u00f3dj\u00e1t. Mindez \u00fagy zajlik, mintha az anyag fodrainak nem lenne \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 \u00e9rtelme. Hiszen a Red\u0151 mindig k\u00e9t red\u0151 k\u00f6z\u00f6tti red\u0151, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, mintha ez a k\u00f6ztes-red\u0151 mindent \u00e1tszelne; ott van a szervetlen testek \u00e9s az organizmusok k\u00f6z\u00f6tt, organizmusok \u00e9s \u00e1llati lelkek, \u00e1llati \u00e9s eszes lelkek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban a lelkek \u00e9s testek k\u00f6z\u00f6tt is.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/sup><\/a> Syst\u00e8me nouveau de la Nature et de la communication des substances<\/em>, \u00a7 7.<\/p>\r\n

[2]<\/sup><\/a>Monadol\u00f3gia<\/em>, \u00a7 61, illetve A term\u00e9szet \u00e9s a kegyelem \u00e9sszer\u0171en megalapozott elvei<\/em>, \u00a7 13. (Mindkett\u0151 megtal\u00e1lhat\u00f3 magyarul: Gottfried Wilhelm Leibniz<\/em> v\u00e1logatott <\/em>filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1sai<\/em>, Eur\u00f3pa)<\/p>\r\n

[3]<\/sup><\/a> De la libert\u00e9<\/em> (Foucher de Careil, Nouvelles lettres et opuscules<\/em>).<\/p>\r\n

[4]<\/a> A kriptogr\u00e1fi\u00e1r\u00f3l mint \u201eegy rejtett dolgot felt\u00e1r\u00f3 kulcs megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l\u201d l\u00e1sd: Fragment Un livre sur l\u2019art combinatoire\u2026<\/em> (Couturat, Opuscules<\/em>), illetve: \u00dajabb \u200b\u00e9rtekez\u00e9sek az emberi \u00e9rtelemr\u0151l<\/em>, Negyedik k\u00f6nyv, XVII. fejezet, \u00a7 8.<\/p>\r\n

[5]<\/a> \u00a0 \u00dajabb \u00e9rtekez\u00e9sek az emberi \u00e9rtelemr\u0151l, <\/em>M\u00e1sodik k\u00f6nyv, XII. fejezet, \u00a7 1. Itt Leibniz \u201e\u00e1tdolgozza\u201d Locke \u00c9rtekez\u00e9s\u00e9t<\/em>; Locke val\u00f3ban hivatkozott a camera obscur\u00e1ra, <\/em>de a red\u0151kr\u0151l nem ejtett sz\u00f3t.<\/p>\r\n

[6]<\/a> L\u00e1sd: W\u00f6lfflin, Renaissance et Baroque<\/em>, Monfort.<\/p>\r\n

[7]<\/a> \u00dajabb \u00e9rtekez\u00e9sek az emberi \u00e9rtelemr\u0151l, <\/em>El\u0151sz\u00f3.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Lettre \u00e0 Des Billettes, 1696. december\u00a0(Gerhardt, Philosophie<\/em>, VII,\u00a0452.)<\/p>\r\n

[9]<\/a> Table de d\u00e9finitions (C,\u00a0486.), illetve \u00dajabb \u00e9rtekez\u00e9sek az emberi \u00e9rtelemr\u0151l<\/em>, M\u00e1sodik k\u00f6nyv, XXIII. fejezet, \u00a7\u00a023.<\/p>\r\n

[10]<\/a> Pacidius Philalethi<\/em> (C, 614-615.)<\/p>\r\n

[11]<\/a> \u00a0Lettre \u00e0 Des Billettes, 453.<\/p>\r\n

[12]<\/a> Protogaea<\/em> (Dutens II; francia ford\u00edt\u00e1s: Bertrand de Saint-Germain, 1850, Langlois.) A tel\u00e9rekr\u0151l \u00e9s a konik\u00e1lis k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyekr\u0151l l\u00e1sd: 8. fejezet.<\/p>\r\n

[13]<\/a> Ezt a t\u00e1rgyk\u00f6rt k\u00e9s\u0151bb Willard Gibbs dolgozza ki. Leibniz felt\u00e9telezi, hogy Isten nem h\u00fazza meg \u201ea m\u00e9g zsenge f\u00f6ld els\u0151 vonalait\u201d an\u00e9lk\u00fcl, hogy l\u00e9trehozna valami, az \u201e\u00e1llati vagy n\u00f6v\u00e9nyivel anal\u00f3g strukt\u00far\u00e1t\u201d. (Protogaea<\/em>, 8. fejezet)<\/p>\r\n

[14]<\/a> Lettre \u00e0 Des Billettes, illetve Lettre \u00e0 Bayle, 1698\u00a0(GPh, III, 57.). L\u00e1sd m\u00e9g: Gueroult, Dynamique et m\u00e9taphysique leibniziennes<\/em>, Les Belles Lettres, 32. \u201eHogy is k\u00e9pzelhetn\u00e9nk el a rug\u00f3t, ha nem t\u00e9telezz\u00fck \u00f6sszetettnek a testet, amely \u00edgy k\u00e9pes \u00f6sszeh\u00faz\u00f3dni, mik\u00f6zben kipr\u00e9seli p\u00f3rusaib\u00f3l a bel\u00e9 hatol\u00f3 finom anyag r\u00e9szecsk\u00e9it, \u00e9s hogy ez a finom anyag k\u00e9pes kipr\u00e9selni a p\u00f3rusaib\u00f3l egy m\u00e9g finomabb anyagot, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb, a v\u00e9gtelens\u00e9gig?\u201d<\/p>\r\n

[15]<\/a> A rugalmass\u00e1gr\u00f3l \u00e9s a robban\u00e9konys\u00e1gr\u00f3l, amelyek Willis (1621\u20131675) reflexfogalm\u00e1t inspir\u00e1lt\u00e1k, valamint a modell Descartes-\u00e9val val\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geir\u0151l l\u00e1sd: Georges Canguilhem, La Formation du concept de r\u00e9flexe aux XVIIe et XVIIIe si\u00e8cles<\/em>, PUF, 60\u201367. Malebranche megk\u00eds\u00e9rli \u00f6sszeegyeztetni az \u00f6sszenyom\u00f3d\u00e1s \u00e9s a ellazul\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1t a kart\u00e9zi\u00e1nus filoz\u00f3fi\u00e1val, mind az \u00e9lettelen, mind a szervezett vil\u00e1gban: Recherche de la v\u00e9rit\u00e9<\/em>, VI. k\u00f6tet, 8. \u00e9s 9. fejezet (\u201enincs olyan kem\u00e9ny test, amely ne mutatna valamennyit a rugalmass\u00e1got…\u201d).<\/p>\r\n

[16]<\/a> Lettre \u00e0 Lady Masham, 1705. j\u00falius\u00a0(GPh, III, 368.). Illetve: Consid\u00e9rations sur les principes de vie et sur les natures plastiques <\/em>(GPh, VI,\u00a0544.\u00a0\u00e9s\u00a0553.)\u00a0: Az \u00e9letelvek immateri\u00e1lisak, \u00e1m a \u201eplasztikus k\u00e9pess\u00e9gek\u201d nem azok. A k\u00f6v\u00fcletek kapcs\u00e1n l\u00e1sd: Protogaea<\/em>, 28.fejezet.<\/p>\r\n

[17]<\/a> Syst\u00e8me nouveau de la Nature<\/em>, \u00a7\u00a010. Monadol\u00f3gia<\/em>, \u00a7\u00a064\u00a0: \u201eP\u00e9ld\u00e1ul egy s\u00e1rgar\u00e9zb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt ker\u00e9k fog\u00e1nak vannak oly r\u00e9szei \u00e9s darabk\u00e1i, amelyekben nincs m\u00e1r semmi, ami mesters\u00e9ges \u00e9s ami a ker\u00e9k rendeltet\u00e9s\u00e9re utalva jelzi a g\u00e9pet. A term\u00e9szet g\u00e9pei viszont, vagyis az \u00e9l\u0151 testek, m\u00e9g legkisebb r\u00e9szeiben is, eg\u00e9szen a v\u00e9gtelenig, mindig g\u00e9pek.\u201d (ford.: Endreffy Zolt\u00e1n) Lettre \u00e0 Lady Masham, 374.: \u201eA plasztikus er\u0151 a g\u00e9pben rejlik.\u201d<\/p>\r\n

[18]<\/a> Leibniz technol\u00f3giai felfog\u00e1s\u00e1r\u00f3l, Descartes-\u00e9val szembeni \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1r\u00f3l \u00e9s moderns\u00e9g\u00e9r\u0151l l\u00e1sd: Michel Serres, Le Syst\u00e8me de Leibniz<\/em>, PUF, II. k\u00f6tet, 491\u2013510. \u00e9s 621.<\/p>\r\n

[19]<\/a> Leibniz levelei Arnauldhoz, 1687. \u00e1prilis (Magyarul olvashat\u00f3: Gottfried Wilhelm Leibniz v\u00e1logatott filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1sai<\/em>, Eur\u00f3pa, ford\u00edtotta: Endreffy Zolt\u00e1n)<\/p>\r\n

[20]<\/a> \u00dajabb \u00e9rtekez\u00e9sek az emberi<\/em> \u00e9rtelemr\u0151l<\/em>, Harmadik k\u00f6nyv, III. fejezet, \u00a7 23. \u201eTeh\u00e1t t\u00e9vesen veti Bonnet (Paling\u00e9n\u00e9sie philosophique<\/em>) mestere, Leibniz szem\u00e9re, hogy csup\u00e1n a m\u00e9retbeli v\u00e1ltoz\u00e1st ismern\u00e9 el.\u201d<\/p>\r\n

[21]<\/a> Monadol\u00f3gia<\/em>, \u00a7\u00a067-70.<\/p>\r\n

[22]<\/a> L\u00e1sd:. Serres, I, 371.<\/p>\r\n

[23]<\/a> Leibniz levelei Arnauldhoz, 1687. szeptember, Gottfried Wilhelm Leibniz v\u00e1logatott filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1sai<\/em>, Eur\u00f3pa, 112.<\/p>\r\n

[24]<\/a> Az epigenezist k\u00e9pviselve Dalcq \u00edgy \u00edr: \u201eA farokny\u00falv\u00e1ny l\u00e9trej\u00f6het egy olyan hat\u00e1s-ellenhat\u00e1s-rendszer eredm\u00e9nyek\u00e9ppen\u2026 Amiben nincs semmi el\u0151zetesen, ami farokjelleg\u0171 lenne.\u201d (L\u2019\u0152uf et son dynamisme organisateur<\/em>, Albin Michel.)<\/p>\r\n

[25]<\/a> Geoffroy Saint-Hilaire, az epigenezis h\u00edve, a szerves red\u0151z\u0151d\u00e9s egyik legnagyobb gondolkod\u00f3ja. \u00dagy v\u00e9lte, hogy mivel a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 red\u0151k ugyanannak az \u00c1llatnak a m\u00f3dosul\u00e1sai, az egyikb\u0151l a m\u00e1sikba \u00fagy juthatunk \u00e1t, hogy ism\u00e9t megt\u00f6rt\u00e9nik a red\u0151z\u0151d\u00e9s (a kompoz\u00edci\u00f3s s\u00edk egys\u00e9ge). Ha egy gerinces \u00e1llatot \u201e\u00fagy hajtunk \u00f6ssze, hogy gerinc\u00e9nek k\u00e9t r\u00e9sze \u00f6ssze\u00e9r, akkor a feje a l\u00e1bai fel\u00e9, a medenc\u00e9je a nyaka fel\u00e9, a zsigerei pedig a fejl\u00e1b\u00faakhoz hasonl\u00f3an fognak elhelyezkedni\u201d. Ez kiv\u00e1ltotta Ba\u00ebr ellenkez\u00e9s\u00e9t, az epigenezis jegy\u00e9ben, \u00e9s m\u00e1r kor\u00e1bban Cuvier haragj\u00e1t, aki a fejl\u0151d\u00e9si tengelyek vagy szervez\u0151d\u00e9si s\u00edkok sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t t\u00e9telezte fel (v\u00f6. Geoffroy, Principes de philosophie zoologique<\/em>). Monizmusa ellen\u00e9re azonban Geoffroy m\u00e1s tekintetben is leibnizi\u00e1nusnak mondhat\u00f3: az organizmus l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t egy olyan anyagi er\u0151vel magyar\u00e1zza, amely nem v\u00e1ltoztatja meg a testek term\u00e9szet\u00e9t, de \u00faj form\u00e1kkal \u00e9s \u00faj viszonyokkal eg\u00e9sz\u00edti ki \u0151ket. Ez egy impulz\u00edv elektromos er\u0151, vagy egy Kepler-f\u00e9le h\u00faz\u00f3er\u0151, amely k\u00e9pes az elasztikus folyad\u00e9kokat \u201emegg\u00f6rb\u00edteni\u201d, \u00e9s amely nagyon r\u00f6vid t\u00e1vols\u00e1gokban, a \u201er\u00e9szletek vil\u00e1g\u00e1ban\u201d vagy a v\u00e9gtelen kicsiben m\u0171k\u00f6dik, nem a homog\u00e9n r\u00e9szek \u00f6sszead\u00e1s\u00e1val, hanem a homol\u00f3g r\u00e9szek szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val (Notions synth\u00e9tiques et historiques de philosophie naturelle<\/em>).<\/p>\r\n

[26]<\/a> Lettre \u00e0 Des Bosses,1706. m\u00e1rcius, ( Christiane Fremont, L\u2019\u00catre et la relation<\/em>, Vrin.) Tov\u00e1bb\u00e1: Leibniz levelei Arnauld-hoz, 1687, \u00e1prilis, in. Gottfried Wilhelm Leibniz v\u00e1logatott filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1sai<\/em>, Eur\u00f3pa, 98-99. \u201eHa egy rovart kett\u00e9v\u00e1gunk, (\u2026) az eg\u00e9sz rovar lelke csak az egyik oldalon maradhat, (\u2026) a rovar elpuszt\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n is egy bizonyos, m\u00e9g mindig \u00e9l\u0151 r\u00e9szben fog maradni, amely mindig el\u00e9g kicsiny lesz ahhoz, hogy v\u00e9dve legyen att\u00f3l, aki sz\u00e9tt\u00e9pi vagy sz\u00e9tsz\u00f3rja ennek a rovarnak a test\u00e9t\u2026\u201d (ford\u00edtotta: Endreffy Zolt\u00e1n)<\/p>\r\n

[27]<\/a> \u00a0Lettre \u00e0 Lady Masham, 1704. j\u00fanius,\u00a0(357.)<\/p>\r\n

[28]<\/a>A term\u00e9szet \u00e9s a kegyelem \u00e9sszer\u0171en megalapozott elvei<\/em>, \u00a7\u00a04.: \u201eaz \u00e9letnek a mon\u00e1szokban v\u00e9gtelen sok fokozata van\u201d (ford\u00edtotta: Endreffy Zolt\u00e1n), illetve: Syst\u00e8me nouveau de la Nature<\/em>, \u00a7\u00a011.<\/p>\r\n

[29]<\/a> Monadol\u00f3gia<\/em>\u00a0 \u00a7\u00a074.<\/p>\r\n

[30]<\/a> La Cause de Dieu plaid\u00e9e par sa justice<\/em>, \u00a7\u00a081-85. \u00c9s Teod\u00edcea<\/em>, \u00a7\u00a091.<\/p>\r\n

[31]<\/a> \u00c9claircissement des difficult\u00e9s que M. Bayle a trouv\u00e9es dans le syst\u00e8me nouveau\u2026<\/em> (GPh, IV., 544., 558.) Gueroult kimutatta, hogyan egyeztethet\u0151 \u00f6ssze t\u00f6k\u00e9letesen a k\u00fcls\u0151 determinizmus \u00e9s a bels\u0151 spontaneit\u00e1s, a fizikai testek eset\u00e9ben is. (203\u2013207 \u00e9s 163.) \u201eAz elasztikuss\u00e1g a prim\u00e9r spontaneit\u00e1s, a primit\u00edv akt\u00edv hat\u00f3er\u0151 kifejez\u0151d\u00e9se.\u201d<\/p>\r\n

[32]<\/a> Syst\u00e8me nouveau de la Nature<\/em>, \u00a7 18\u00a0; De la r\u00e9forme de la philosophie premi\u00e8re et de la notion de substance.<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A Red\u0151 apote\u00f3zisa El\u0151sz\u00f3 Gilles Deleuze sz\u00f6veg\u00e9hez   A Barokk nem egy l\u00e9nyegre utal, hanem egy m\u0171veletre, egy von\u00e1sra. A barokk v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl red\u0151z\u0151dik. A red\u0151 nem a barokk tal\u00e1lm\u00e1nya; a red\u0151 ott van Keleten, ismer\u00fcnk g\u00f6r\u00f6g, r\u00f3mai, rom\u00e1n kori, g\u00f3tikus, klasszikus p\u00e9ld\u00e1kat\u2026 \u00c1m a barokk tov\u00e1bb kanyar\u00edtja \u00e9s gy\u0171ri a red\u0151ket, red\u0151t […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2046283,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2046277","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046277","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2046277"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046277\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2046352,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046277\/revisions\/2046352"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2046283"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2046277"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2046277"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2046277"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}