{"id":2046289,"date":"2026-03-08T15:03:02","date_gmt":"2026-03-08T14:03:02","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2046289"},"modified":"2026-03-09T01:10:42","modified_gmt":"2026-03-09T00:10:42","slug":"ii-a-lelek-redoi","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/ii-a-lelek-redoi\/","title":{"rendered":"II. A l\u00e9lek red\u0151i"},"content":{"rendered":"
\r\n

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A Red\u0151 apote\u00f3zisa <\/a> El\u0151sz\u00f3 Gilles Deleuze sz\u00f6veg\u00e9hez<\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

A v\u00e1ltoz\u00f3 g\u00f6rb\u00fclet vagy red\u0151 ide\u00e1lis genetikus eleme az inflexi\u00f3. Az inflexi\u00f3 a val\u00f3di atom, a rugalmas pont. Klee az inflexi\u00f3t teszi meg az akt\u00edv, spont\u00e1n vonal genetikus elem\u00e9v\u00e9. Ebben rokons\u00e1got mutat Leibnizzel \u00e9s a barokk gondolkod\u00e1ssal, szemben a kart\u00e9zi\u00e1nus Kandinszkijjal, aki sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00f6gek merevek, a pont rigid, \u00e9s egy k\u00fcls\u0151 er\u0151 hozza mozg\u00e1sba. Klee felefog\u00e1s\u00e1ban a pont mint az \u201eellentmond\u00e1smentess\u00e9g nem-fogalmi fogalma\u201d [concept non conceptuel de la noncontradiction<\/em>] egy inflexi\u00f3s \u00edvet j\u00e1r be. Ez maga az inflexi\u00f3s pont, ahol az \u00e9rint\u0151 \u00e1tszeli a g\u00f6rb\u00e9t. Red\u0151-pont. Klee h\u00e1rom alakzat sorozat\u00e1val kezdi.[1]<\/sup><\/a> Az els\u0151 felrajzolja az inflexi\u00f3t. A m\u00e1sodik megmutatja, hogy nem l\u00e9tezik egzakt, vegy\u00edtetlen alakzat. Ahogy Leibniz \u00edrja: \u201eSoha sincs (\u2026) egyenes g\u00f6rb\u00fcletek n\u00e9lk\u00fcl, sem valamilyen meghat\u00e1rozott, v\u00e9ges term\u00e9szet\u0171 g\u00f6rbe szab\u00e1lytalans\u00e1gok n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s ez vonatkozik mind a kisebb, mind a nagyobb r\u00e9szekre\u201d \u00e9s \u00edgy \u201e(\u2026) egy testnek sohasem tulajdon\u00edthatunk egy bizonyos, pontosan meghat\u00e1rozott fel\u00fcletet, amit pedig megtehetn\u00e9nk, ha voln\u00e1nak atomok\u201d.[2]<\/sup><\/a> A harmadik alakzat az \u00e1rny\u00e9kkal kijel\u00f6li a konvex oldalt, ezzel l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve a konk\u00e1vot is, \u00e9s a g\u00f6rb\u00fclet k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t, amely az inflexi\u00f3s pont mindk\u00e9t oldal\u00e1n ir\u00e1nyt v\u00e1ltoztat. Bernard Cache az inflexi\u00f3t, illetve az inflexi\u00f3s pontot bels\u0151dleges szingularit\u00e1sk\u00e9nt [singularit\u00e9 intrins\u00e8que<\/em>] hat\u00e1rozza meg. Az \u201eextrem\u00e1val\u201d (k\u00fcls\u0151leges szingularit\u00e1s, maximum \u00e9s minimum) ellent\u00e9tben ez nem vezethet\u0151 vissza koordin\u00e1t\u00e1kra; nem fenti vagy lenti, jobb vagy bal, \u00e9s nem regresszi\u00f3 vagy progresszi\u00f3. A bels\u0151 ind\u00edttat\u00e1s\u00fa szingularit\u00e1s megfeleltethet\u0151 annak, amit Leibniz \u201et\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 jelnek\u201d [signe ambigou<\/em>] h\u00edv. A bels\u0151dleges szingularit\u00e1s a s\u00falytalans\u00e1g \u00e1llapot\u00e1ban lebeg; m\u00e9g a konk\u00e1v-vektorok sem mutatnak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a gravit\u00e1ci\u00f3s-vektorral, hiszen ezek hat\u00e1rozz\u00e1k meg a g\u00f6rb\u00fclet centrumait, amelyek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte oszcill\u00e1lnak. Az inflexi\u00f3 teh\u00e1t a vonal vagy a pont vonatkoz\u00e1s\u00e1ban tiszta Esem\u00e9ny, Virtualit\u00e1s, par excellence idealit\u00e1s. Mindez a koordin\u00e1tatengelyeket k\u00f6vetve val\u00f3sul meg, \u00e1m egyel\u0151re nem a vil\u00e1gban; maga a Vil\u00e1g az, vagy m\u00e9gink\u00e1bb a Vil\u00e1g kezdete, ami, ahogy Klee fogalmazott, \u201ea kozmogenezis sz\u00ednhelye\u201d, egy \u201ekiterjed\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli pont\u201d, \u201edimenzi\u00f3k k\u00f6ztis\u00e9g\u201d. Egy esem\u00e9ny, ami maga a v\u00e1rakoz\u00e1s egy esem\u00e9nyre? Az inflexi\u00f3ban teh\u00e1t m\u00e1r eleve benne rejlenek a lehets\u00e9ges transzform\u00e1ci\u00f3k. Cache h\u00e1romf\u00e9le ilyen transzform\u00e1ci\u00f3t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg.[3]<\/sup><\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\"\"<\/a>
Klee alakzatai: \u201eAkt\u00edv vonal, amely szabadon fick\u00e1ndozik. K\u00f3sz\u00e1l\u00e1s a k\u00f3sz\u00e1l\u00e1s kedv\u00e9\u00e9rt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb c\u00e9l n\u00e9lk\u00fcl. \u00c1gens: a mozg\u00f3 pont. \u201eUgyanaz a vonal, k\u00eds\u00e9r\u0151 form\u00e1kkal\u201d<\/figcaption><\/figure>\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Az els\u0151 vektori\u00e1lis, illetve szimmetrikus, ortogon\u00e1lis vagy az \u00e9rint\u0151t k\u00f6vet\u0151 t\u00fckr\u00f6z\u00e9si s\u00edkkal. Ez a transzform\u00e1ci\u00f3 az optika t\u00f6rv\u00e9nyei szerint m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s az inflexi\u00f3t fordul\u00f3pontt\u00e1 [point de rebroussement<\/em>], vagy cs\u00facs\u00edvv\u00e9 alak\u00edtja. A cs\u00facs\u00edv egy olyan mozg\u00f3 test alakj\u00e1t veszi fel, amely a folyad\u00e9k \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak vonalait k\u00f6veti, a \u201efordul\u00f3pont\u201d pedig egy v\u00f6lgyfen\u00e9k alakj\u00e1t veszi fel, ahol a vizek egy mederbe futnak \u00f6ssze.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

\"\"<\/a>
cs\u00facs\u00edv ; \u201efordul\u00f3pont\u201d ; g\u00f3tikus \u00fctem- cs\u00facs\u00edv \u00e9s \u201efordul\u00f3pont\u201d (Bernard Cache-f\u00e9le s\u00e9ma)<\/figcaption><\/figure>\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

A m\u00e1sodik transzform\u00e1ci\u00f3 projekt\u00edv: a \u201erejtett v\u00e1ltoz\u00f3k\u201d \u00e9s a potenci\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00f3k vagy szingularit\u00e1sok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott bels\u0151 terek k\u00fcls\u0151 terekre val\u00f3 lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9t fejezi ki. A Ren\u00e9 Thom-f\u00e9le transzform\u00e1ci\u00f3k ebben az \u00e9rtelemben az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek morfol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val mutatnak p\u00e1rhuzamot, \u00e9s a h\u00e9t alapesem\u00e9nyt \u00edrj\u00e1k le: a red\u0151be hajt\u00e1st<\/em>, a cs\u00facsot, a fecskefarkat, a pillang\u00f3t, a hiperbolikus, elliptikus \u00e9s parabolikus k\u00f6ld\u00f6kpontokat.[4]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\u00c9s v\u00e9gezet\u00fcl, maga az inflexi\u00f3 elv\u00e1laszthatatlan a v\u00e9gtelen variabilit\u00e1st\u00f3l vagy a v\u00e9gtelen v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00fa g\u00f6rb\u00fclett\u0151l. Ilyen a Koch-g\u00f6rbe, amelyet \u00fagy kapunk meg, hogy a sz\u00f6geket a barokk k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek megfelel\u0151en lekerek\u00edtj\u00fck, \u00e9s a homot\u00e9cia szab\u00e1lyai szerint megsokszorozzuk: a Koch-g\u00f6rbe v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa sz\u00f6gponton halad kereszt\u00fcl, mely pontok egyik\u00e9n sincs \u00e9rint\u0151je, \u00e9s \u00edgy egy v\u00e9gtelen\u00fcl likacsos, \u00fcreges vil\u00e1got z\u00e1r mag\u00e1ba. T\u00f6bb, mint vonal, \u00e9s kevesebb, mint fel\u00fclet (a Mandelbrot-halmaz frakt\u00e1ldimenzi\u00f3ja, mint t\u00f6rt vagy irracion\u00e1lis sz\u00e1m, non-dimenzi\u00f3 vagy interdimenzi\u00f3).[5]<\/sup><\/a> A homot\u00e9cia miatt a vari\u00e1ci\u00f3 egyben l\u00e9pt\u00e9k-v\u00e1ltoz\u00e1s is, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy f\u00f6ldrajzi gradiens eset\u00e9n. Minden megv\u00e1ltozik, ha a bels\u0151 homot\u00e9cia helyett a fluktu\u00e1ci\u00f3 jut \u00e9rv\u00e9nyre. T\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nincs lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy meghat\u00e1rozzunk egy adott sz\u00f6gpontot k\u00e9t m\u00e1sik sz\u00f6gpont k\u00f6z\u00f6tt, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy milyen k\u00f6zel helyezkednek el egym\u00e1shoz, de mindig lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik egy \u00fajabb kit\u00e9r\u0151re, ez\u00e1ltal minden egyes intervallum egy \u00fajabb red\u0151 felbukkan\u00e1s\u00e1nak sz\u00ednhely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. Red\u0151r\u0151l red\u0151re haladunk, nem pedig pontr\u00f3l pontra, \u00e9s minden kont\u00far elmos\u00f3dik az anyag form\u00e1lis er\u0151inek jav\u00e1ra, mely er\u0151k a felsz\u00ednre t\u00f6rnek \u00e9s tov\u00e1bbi kit\u00e9r\u00e9sek \u00e9s red\u0151k sokas\u00e1gak\u00e9nt nyilv\u00e1nulnak meg. Ha az inflexi\u00f3t vetj\u00fck al\u00e1 transzform\u00e1ci\u00f3nak, le kell mondanunk a szimmetri\u00e1r\u00f3l \u00e9s a kit\u00fcntetett vet\u00edt\u00e9si s\u00edkr\u00f3l [plan privil\u00e9gi\u00e9 de projection<\/em>]. Az inflexi\u00f3 \u00f6rv\u00e9nyszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, \u00e9s ink\u00e1bb k\u00e9sleltet\u00e9s, halaszt\u00e1s \u00e1ltal j\u00f6n l\u00e9tre, semmint meghosszabbod\u00e1s vagy sarjad\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben; a vonal tulajdonk\u00e9ppen spir\u00e1lba gy\u0171r\u0151dik, hogy k\u00e9sleltesse a meghajl\u00e1st egy \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt f\u00fcggeszked\u0151 mozg\u00e1sban, amely v\u00e9gtelen\u00fcl t\u00e1volodik, vagy v\u00e9gtelen\u00fcl k\u00f6zel\u00edt a g\u00f6rb\u00fclet k\u00f6z\u00e9ppontja fele, \u00e9s \u201eb\u00e1rmely pillanatban az \u00e9gbe emelkedhet, vagy\u00a0 r\u00e1nk zuhanhat.\u201d[6]<\/sup><\/a> A vertik\u00e1lis spir\u00e1l azonban nem k\u00e9pes visszafogni, k\u00e9sleltetni az inflexi\u00f3t an\u00e9lk\u00fcl, hogy egyben ne hordozn\u00e1 annak \u00edg\u00e9ret\u00e9t, \u00e9s ne tenn\u00e9 ellen\u00e1lhatatlann\u00e1 a transzverzalit\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben: az \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9s sosem j\u00f6n l\u00e9tre \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l, a spir\u00e1l egy olyan frakt\u00e1lszer\u0171 konstit\u00faci\u00f3 elv\u00e9t k\u00f6veti, amely szerint mindig \u00faj \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9sek j\u00f6nnek l\u00e9tre az els\u0151dleges \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt.[7]<\/sup><\/a> Ezt az \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9st\u00a0 m\u00e1s \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9sek t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s a kont\u00farok elt\u00f6rl\u00e9se k\u00f6zben kiz\u00e1r\u00f3lag tajt\u00e9kban vagy s\u00f6r\u00e9nyben \u00e9rhet v\u00e9get. Maga az inflexi\u00f3 alakul \u00e1t \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9ss\u00e9, mik\u00f6zben az inflexi\u00f3 vari\u00e1ci\u00f3i felt\u00e1rulnak a fluktu\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, fluktu\u00e1ci\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\r\n

A barokk matematika meghat\u00e1roz\u00e1sa Leibnizzel sz\u00fcletik meg: a matematika t\u00e1rgyak\u00e9nt a v\u00e1ltoz\u00f3 mennyis\u00e9gek \u201e\u00faj affekci\u00f3j\u00e1t\u201d jel\u00f6li meg, amely maga a vari\u00e1ci\u00f3. Egy t\u00f6rt eset\u00e9n, vagy egy algebrai formul\u00e1ban a variabilit\u00e1st nem tekintj\u00fck val\u00f3di vari\u00e1ci\u00f3nak, hiszen minden egyes tagj\u00e1nak van, vagy legal\u00e1bbis kell, hogy legyen egy adott \u00e9rt\u00e9ke. Ugyanakkor ez m\u00e1r nem igaz az irracion\u00e1lis sz\u00e1mokra \u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 sorozatok kalkulus\u00e1ra, a differenci\u00e1lh\u00e1nyadosra \u00e9s kalkulusra, ahol a vari\u00e1ci\u00f3k t\u00e9nylegesen v\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lnak. Az irracion\u00e1lis sz\u00e1m k\u00e9t konvergens sorozat k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1ra, mely sorozatok k\u00f6z\u00fcl az egyiknek nincs minimuma, a m\u00e1siknak pedig nincs maximuma, a differenci\u00e1lh\u00e1nyados pedig k\u00e9t, null\u00e1hoz tart\u00f3 \u00e9rt\u00e9k ar\u00e1ny\u00e1nak k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1ra. Mindk\u00e9t esetben megjelenik a g\u00f6rb\u00fcleti elem, mint hat\u00f3ok. Az irracion\u00e1lis sz\u00e1m egy racion\u00e1lis pontokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 egyenesre es\u0151 k\u00f6r\u00edvet implik\u00e1l, v\u00e9gtelen\u00fcl h\u00e9zagos meghat\u00e1rozatlans\u00e1gk\u00e9nt leplezve le az egyenest. Ez\u00e9rt van az, hogy a kontinuum labirintus, amely nem \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3 egyenes vonallal. Az egyenest mindig g\u00f6rb\u00e9k sz\u00f6vik \u00e1t.<\/p>\r\n

\"h\u00e1romsz\u00f6g<\/a><\/p>\r\n

A \u00e9s B pont k\u00f6z\u00f6tt, b\u00e1rmilyen k\u00f6zel is legyenek egym\u00e1shoz, mindig felrajzolhat\u00f3 egy olyan egyenl\u0151sz\u00e1r\u00fa, der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 h\u00e1romsz\u00f6g, amelynek ez az AB vonal az \u00e1tfog\u00f3ja, \u00e9s amelynek C cs\u00facsa egy olyan k\u00f6rt hat\u00e1roz meg, amely \u00e9rinti az AB egyenest. A k\u00f6r \u00edve olyan, mint az inflexi\u00f3 egy \u00e1ga, a labirintus egy eleme, amely azt az irracion\u00e1lis sz\u00e1mot, amelyen a g\u00f6rbe \u00e9rinti az egyenest, egy red\u0151-pontt\u00e1 alak\u00edtja. Ugyanez vonatkozik a differenci\u00e1lh\u00e1nyadosra, ami az A red\u0151-ponttal megtartja a c\/e ar\u00e1nyt, amikor a k\u00e9t mennyis\u00e9g a null\u00e1hoz tart. (Ez egyben a sug\u00e1r \u00e9s azon \u00e9rint\u0151 k\u00f6zti ar\u00e1ny is, amely a C cs\u00facsra illeszkedik.)[8]<\/sup><\/a> R\u00f6viden, mindig van olyan inflexi\u00f3, ami a vari\u00e1ci\u00f3b\u00f3l red\u0151t hoz l\u00e9tre, \u00e9s a red\u0151z\u0151d\u00e9st vagy a vari\u00e1ci\u00f3t a v\u00e9gtelenbe futtatja ki. A red\u0151 a hatv\u00e1ny, ahogyan azt az irracion\u00e1lis sz\u00e1m eset\u00e9n l\u00e1tjuk, amely egy gy\u00f6kvon\u00e1st k\u00f6vet\u0151en j\u00f6n l\u00e9tre, \u00e9s a differenci\u00e1lh\u00e1nyados eset\u00e9n, amely egy mennyis\u00e9g \u00e9s egy hatv\u00e1ny ar\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e1ll el\u0151, a vari\u00e1ci\u00f3 felt\u00e9telek\u00e9nt. A hatv\u00e1nyoz\u00f3d\u00e1s maga is egy aktus, a red\u0151z\u0151d\u00e9s aktusa.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

Amikor a v\u00e1ltoz\u00e1st a matematika elkezdi t\u00e1rgy\u00e1nak tekinteni, kialakul a f\u00fcggv\u00e9ny fogalma, \u00e1m a t\u00e1rgy fogalma is megv\u00e1ltozik, f\u00fcggv\u00e9nyszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lik. Leibniz n\u00e9h\u00e1ny kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 matematikai \u00edr\u00e1s\u00e1ban felvetette, hogy az egy, vagy t\u00f6bb v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott g\u00f6rb\u00e9k csoportot alkotnak: \u201eAhelyett, hogy egy adott g\u00f6rb\u00e9t egy pontban szel\u0151 egyenes \u00e9rint\u0151t keresn\u00e9nk, azt a g\u00f6rb\u00e9t keress\u00fck, amely v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa ponton v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa g\u00f6rb\u00e9vel \u00e9rintkezik; a g\u00f6rbe nem \u00e9rintett, hanem \u00e9rintkez\u0151, az \u00e9rint\u0151 t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem egyenes \u00e9s nem egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, \u00e9s nem \u00e9rintkez\u0151, hanem egy g\u00f6rb\u00fcl\u0151, v\u00e9gtelen, \u00e9rintett csoportot alkot\u201d (a tangens f\u00fcggv\u00e9ny inverz\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1ja).[9]<\/sup><\/a> L\u00e9tezik teh\u00e1t egy olyan, g\u00f6rb\u00e9kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozat, amely nem csup\u00e1n \u00e1lland\u00f3 param\u00e9tereket felt\u00e9telez minden egyes g\u00f6rb\u00e9re k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n \u00e9s egys\u00e9g\u00fckben is, hanem a vari\u00e1ci\u00f3k lesz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9t az \u00e9rintkez\u0151 g\u00f6rbe\u00a0 vagy tangens egy \u201eegyszeri \u00e9s egyedi v\u00e1ltoz\u00f3j\u00e1ra\u201d \u2014 ez maga\u00a0 a red\u0151. A t\u00e1rgyat t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem az esszenci\u00e1lis forma hat\u00e1rozza meg, hiszen egy tiszta funkcionalit\u00e1sig jut el, mint elhajl\u00f3, param\u00e9terek \u00e1ltal k\u00f6rbez\u00e1rt g\u00f6rb\u00e9k csal\u00e1dja, amely elv\u00e1laszthatatlan a lehets\u00e9ges elhajl\u00e1sok sorozat\u00e1t\u00f3l, illetve a v\u00e1ltoz\u00f3 g\u00f6rbe \u00e1ltal meghat\u00e1rozott fel\u00fclett\u0151l, amelyet maga a t\u00e1rgy hat\u00e1roz meg. Ezt az \u00faj t\u00e1rgyat h\u00edvhatjuk objektilis<\/em>-nek. Bernard Cache r\u00e1mutat, mennyire modern felfog\u00e1sa ez a technol\u00f3giai t\u00e1rgynak. Nem kell visszany\u00falnunk az iparosod\u00e1s korszak\u00e1nak kezdet\u00e9ig, amikor a szabv\u00e1ny eszm\u00e9je m\u00e9g \u0151rizte a l\u00e9nyeg l\u00e1tszat\u00e1t, \u00e9s megk\u00f6vetelte az \u00e1lland\u00f3s\u00e1g t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t (\u201ea t\u00f6megek \u00e1ltal \u00e9s a t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgy\u201d). A saj\u00e1t korunkhoz kell fordulnunk, amikor a norma folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sa l\u00e9p a t\u00f6rv\u00e9ny \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1nak hely\u00e9be, amikor a t\u00e1rgy a v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g r\u00e9v\u00e9n nyeri el hely\u00e9t a kontinuumban, amikor a g\u00e9pes\u00edtett gy\u00e1rt\u00e1s \u00e9s a numerikus vez\u00e9rl\u00e9s felv\u00e1ltja a szabv\u00e1nyform\u00e1kb\u00f3l val\u00f3 kisajtol\u00e1s hely\u00e9t. A t\u00e1rgyat \u00faj st\u00e1tusza m\u00e1r nem rendeli egy t\u00e9rbeli \u00f6nt\u0151form\u00e1hoz (m\u00e1s sz\u00f3val a forma-anyag viszonyhoz), hanem egy id\u0151beli modul\u00e1ci\u00f3hoz k\u00f6ti, amely egyszerre ind\u00edtja el az anyag folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s vonja mag\u00e1val a forma folyamatos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. A modul\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n \u201eaz \u00f6ntv\u00e9nykibont\u00e1s folyamatos, hiszen az energiahordoz\u00f3 k\u00f6rforg\u00e1sa egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 az \u00e1lland\u00f3 \u00f6ntv\u00e9nykibont\u00e1ssal; a modul\u00e1tor egy kontinuus, id\u0151beli forma\u2026 Ki\u00f6nteni valamit annyit jelent, mint v\u00e9gleges\u00edteni a modul\u00e1ci\u00f3t, modul\u00e1lni pedig annyi, mint folytonosan \u00e9s sz\u00fcntelen v\u00e1ltozatoss\u00e1ggal form\u00e1ba \u00f6nteni valamit.\u201d[10]<\/sup><\/a> Nem pontosan \u00edgy hat\u00e1rozn\u00e1 meg Leibniz is a modul\u00e1ci\u00f3t? Hiszen azt mondja, hogy a sorozatok t\u00f6rv\u00e9nye alapj\u00e1n a g\u00f6rb\u00e9k \u201eugyanazon vonal nyomai\u201d, egy folyamatos mozg\u00e1s sor\u00e1n keletkeznek, \u00e1lland\u00f3 \u00e9rintkez\u00e9sben a vel\u00fck \u00f6sszefut\u00f3 t\u00f6bbi g\u00f6rb\u00e9vel. A t\u00e1rgy fogalm\u00e1nak eff\u00e9le megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se nem csup\u00e1n id\u0151beli, de min\u0151s\u00e9gi is, amennyiben a hangok \u00e9s a sz\u00ednek k\u00e9pl\u00e9kenyek, \u00e9s a modul\u00e1ci\u00f3ban ragadhat\u00f3ak meg. Egy manierista [mani\u00e9riste<\/em>] t\u00e1rgy ez, amely t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem esszencialista: esem\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\r\n

Ha az objektum st\u00e1tusza m\u00e9lyrehat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1son megy kereszt\u00fcl, megv\u00e1ltozik a szubjektum st\u00e1tusza is. Az inflexi\u00f3t\u00f3l \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00f3 g\u00f6rb\u00fclett\u0151l haladunk a konk\u00e1v oldal g\u00f6rb\u00fcleti vektorai fel\u00e9. Az inflexi\u00f3 egy \u00e1g\u00e1b\u00f3l kiindulva meghat\u00e1rozunk egy pontot, amely m\u00e1r nem az inflexi\u00f3 ment\u00e9n halad, \u00e9s az inflexi\u00f3s ponttal sem azonos. Ez az a pont, ahol a tangensekre mer\u0151leges vonalak tal\u00e1lkoznak a v\u00e1ltoz\u00e1s st\u00e1dium\u00e1ban. Nem is eg\u00e9szen egy pont ez, ink\u00e1bb egy hely, egy poz\u00edci\u00f3, egy helysz\u00edn, egy \u201eline\u00e1ris f\u00f3kusz\u201d, egy vonalakb\u00f3l sz\u00e1rmaztatott vonal.<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>\r\n

N\u00e9z\u0151pontnak <\/em>[point de vue<\/em>] is h\u00edvhatjuk, amennyiben a vari\u00e1ci\u00f3t vagy az elhajl\u00e1st fejez ki. Ez volna a perspektivizmus alapja. A perspektivizmus nem egy el\u0151zetesen meghat\u00e1rozott szubjektumt\u00f3l f\u00fcgg\u0151 viszonyt jelent; \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, a szubjektum az, ami a n\u00e9z\u0151pont sugar\u00e1ba ker\u00fcl, m\u00e9gink\u00e1bb az, ami a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l l\u00e1that\u00f3. Ez\u00e9rt vonja mag\u00e1val az objektum \u00e1talakul\u00e1sa a szubjektum korrelat\u00edv \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t: a szubjektum nem szub-jektum [sub-jet<\/em>] hanem \u201eszuperjektum\u201d, ahogy Whitehead fogalmaz. A t\u00e1rgy objektiliss\u00e9 <\/em>v\u00e1l\u00e1s\u00e1val egyidej\u0171leg a szubjektum szuperjektumm\u00e1 v\u00e1lik. A vari\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a n\u00e9z\u0151pont k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 kapcsolat \u00e1ll fent; nem puszt\u00e1n a n\u00e9z\u0151pontok sokf\u00e9les\u00e9ge miatt (noha, ahogy majd l\u00e1tni fogjuk, l\u00e9tezik ilyen sokf\u00e9les\u00e9g) hanem els\u0151sorban az\u00e9rt, mert minden egyes n\u00e9z\u0151pont egy vari\u00e1ci\u00f3ra ny\u00edlik. A n\u00e9z\u0151pont nem v\u00e1ltozik a szubjektummal egy\u00fctt, legal\u00e1bbis els\u0151sorban nem vele egy\u00fctt v\u00e1ltozik; ellenkez\u0151leg, a n\u00e9z\u0151pont az a felt\u00e9tel, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy adott szubjektum megragad egy vari\u00e1ci\u00f3t (metamorf\u00f3zis), vagy valami = x (anamorf\u00f3zis).[11]<\/sup><\/a> A perspektivizmus Leibnizn\u00e9l, de Nietzsch\u00e9n\u00e9l, William Jamesn\u00e9l, Henry Jamesn\u00e9l \u00e9s Whiteheadn\u00e9l is k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl relativizmus, de nem \u00fagy, ahogy a relativizmust el szok\u00e1s gondolni. Nem az igazs\u00e1g szubjektumr\u00f3l-szubjektumra val\u00f3 v\u00e1ltakoz\u00e1sa ez, hanem az a felt\u00e9tel, amely mellett a szubjektum sz\u00e1m\u00e1ra megmutatkozik a v\u00e1ltakoz\u00e1s, a vari\u00e1ci\u00f3 igazs\u00e1ga. Ez maga a barokk perspekt\u00edva eszm\u00e9je.<\/p>\r\n

Felmer\u00fclhet az az ellenvet\u00e9s, miszerint a n\u00e9z\u0151pont \u00e1tugrik a konk\u00e1v oldalra: vajon nem \u00e1ll ellentmond\u00e1sban egym\u00e1ssal a v\u00e9gtelen vari\u00e1ci\u00f3k k\u00f6zti folytonoss\u00e1g \u00e9s a n\u00e9z\u0151pont diszkontinuit\u00e1sa? \u00c9s ez vajon nem ugyanaz az ellentmond\u00e1s-e, amely a folytonoss\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nye \u00e9s a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethetetlens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll fent, ami miatt sok m\u00e1s szerz\u0151 (k\u00f6zt\u00fck Kant) b\u00edr\u00e1lta Leibnizet? Ez az ellentmond\u00e1s felold\u00f3dik, ha a kezdetekt\u0151l szem el\u0151tt tartjuk a folytonoss\u00e1g [continiut\u00e9<\/em>] \u00e9s az egybef\u00fcgg\u0151s\u00e9g [contigu\u00eft\u00e9<\/em>] k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get.[12]<\/sup><\/a> A szingularit\u00e1sok vagy szingul\u00e1ris pontok teljes m\u00e9rt\u00e9kben a kontinuumhoz tartoznak, ugyanakkor nem egybef\u00fcgg\u0151ek. Az inflexi\u00f3s pontok alkotj\u00e1k a kiterjed\u00e9s els\u0151rend\u0171 szingularit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s hozz\u00e1k l\u00e9tre azokat a red\u0151ket, amelyek a g\u00f6rb\u00e9k hossz\u00e1val \u00e1llnak kapcsolatban (egyre kisebb \u00e9s kisebb red\u0151k\u2026). A n\u00e9z\u0151pontok jelentik a szingularit\u00e1s m\u00e1sodik, t\u00e9rbeli t\u00edpus\u00e1t, \u00e9s a t\u00e1vols\u00e1gok l\u00e1thatatlan ar\u00e1nyaihoz kapcsol\u00f3d\u00f3 burkokat k\u00e9peznek. Azonban egyik t\u00edpus\u00fa szingularit\u00e1s sem \u00e1ll szemben a kontinuummal. A n\u00e9z\u0151pontok mindegyike oszthatatlan t\u00e1vols\u00e1gban van egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s pontosan annyi n\u00e9z\u0151pont van, ah\u00e1ny hajlat az egyre hosszabb\u00e1 \u00e9s hosszabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 inflexi\u00f3n bel\u00fcl. A kontinuumot a n\u00e9z\u0151pontok k\u00f6zti t\u00e1vols\u00e1gok alkotj\u00e1k, csak\u00fagy, mint az idev\u00e1g\u00f3 v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa g\u00f6rb\u00e9k hosszai. A perspektivizmus val\u00f3ban egyfajta pluralizmus, \u00e1m ink\u00e1bb t\u00e1vols\u00e1got, semmint megszak\u00edtotts\u00e1got felt\u00e9telez (k\u00e9t n\u00e9z\u0151pont k\u00f6z\u00f6tt biztosan nincsen \u00fcres, kit\u00f6ltetlen hely). Leibniz \u00fagy hat\u00e1rozza meg a kiterjed\u00e9st (extensio<\/em>), mint a situs<\/em> vagy helyzet \u2013 vagyis a n\u00e9z\u0151pont \u2013 \u201efolyamatos ism\u00e9tl\u0151d\u00e9se\u201d: nem mintha a kiterjed\u00e9s a n\u00e9z\u0151pont attrib\u00fatuma lenne, hanem mert a kiterjed\u00e9s a t\u00e9r (spatium<\/em>) tulajdons\u00e1ga, mint a n\u00e9z\u0151pontok k\u00f6zti t\u00e1vols\u00e1gok rendje, amely ezt az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9st lehet\u0151v\u00e9 teszi.[13]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Az adott vari\u00e1ci\u00f3ra ny\u00edl\u00f3 n\u00e9z\u0151pont l\u00e9p a konfigur\u00e1ci\u00f3 vagy alakzat k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1nak hely\u00e9be. A legismertebb p\u00e9lda erre a k\u00fapszeletek\u00e9, ahol a k\u00fap cs\u00facsa lenne az a n\u00e9z\u0151pont, amelyhez k\u00e9pest a k\u00f6rt, az ellipszist, a parabol\u00e1t, a hiperbol\u00e1t, s\u0151t m\u00e9g az egyenest \u00e9s a pontot is vonatkoztatjuk, mint megannyi vari\u00e1ci\u00f3t, amelyek a k\u00fapot metsz\u0151 s\u00edk d\u0151l\u00e9ssz\u00f6g\u00e9nek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben jelennek meg (\u201eszcenogr\u00e1fi\u00e1kk\u00e9nt\u201d). Mindezen alakzatok a \u201egeometr\u00e1lis s\u00edk\u201d [g\u00e9om\u00e9tral<\/em>] red\u0151be hajl\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3djaiv\u00e1 [mani\u00e9re<\/em>] v\u00e1lnak. Ez a geometr\u00e1lis s\u00edk nem eg\u00e9szen k\u00f6r, amelynek kit\u00fcntetetts\u00e9g\u00e9t csak a perspekt\u00edva r\u00e9gi fogalm\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztathatn\u00e1nk, sokkal ink\u00e1bb objektilis, <\/em>amely a g\u00f6rb\u00e9k egy csoportj\u00e1t \u00edrja le vagy bontja ki \u2013 a m\u00e1sodlagos g\u00f6rb\u00e9k csoportj\u00e1t, mely csoportnak a k\u00f6r is egy tagja. Ez az objektilis <\/em>vagy geometr\u00e1l egyfajta kiter\u00fcl\u00e9s. A kiter\u00fcl\u00e9s nem a red\u0151z\u0151d\u00e9s ellent\u00e9te, ahogy az invari\u00e1ns sem ellent\u00e9te a vari\u00e1nsnak; a transzform\u00e1ci\u00f3 invari\u00e1nsa. Ezt jel\u00f6lj\u00fck a \u201et\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 jel\u201d haszn\u00e1lat\u00e1val.[14]<\/sup><\/a> A t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 jelet tulajdonk\u00e9ppen beburkolja a vari\u00e1ci\u00f3, ahogy a vari\u00e1ci\u00f3t beburkolja a n\u00e9z\u0151pont. \u00c9pp\u00fagy nem k\u00e9pzelhet\u0151 el a vari\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, mint ahogy a vari\u00e1ci\u00f3 sem l\u00e9tezhet a n\u00e9z\u0151pont n\u00e9lk\u00fcl. Ez\u00e9rt nevezte Desargues \u201einvol\u00faci\u00f3nak\u201d, azt a rel\u00e1ci\u00f3t, illetve t\u00f6rv\u00e9nyt, amelyet a v\u00e1ltozatoss\u00e1g \u00f6lel k\u00f6r\u00fcl, ezzel a fogalommal alapozva meg a k\u00fapszeletek \u00faj elm\u00e9let\u00e9t. (P\u00e9ld\u00e1ul amikor egy h\u00e1romsz\u00f6g egy tengely k\u00f6r\u00fcl forog, a h\u00e1rom cs\u00facs vet\u00fcletei, illetve a h\u00e1rom oldal meghosszabb\u00edt\u00e1sai \u00e1ltal meghat\u00e1rozott pontok elrendez\u0151dnek a tengelyen.)[15]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

\"vet\u00fcletek\"<\/a><\/p>\r\n

Senki nem mutatta be olyan vil\u00e1gosan a k\u00fapszeletek \u00faj elm\u00e9let\u00e9nek k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit \u2014 \u00e9s egyben el\u0151felt\u00e9teleit \u2014 mint Michel Serres: egy olyan vil\u00e1gban, amely v\u00e9gtelen vagy v\u00e1ltoz\u00f3 g\u00f6rb\u00fclettel b\u00edr, \u00e9s mentes b\u00e1rminem\u0171 k\u00f6z\u00e9ppontt\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151ss\u00e9 v\u00e1lik, hogy a n\u00e9z\u0151pont l\u00e9p az elveszett k\u00f6z\u00e9ppont hely\u00e9be; ez az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00faj optikai modellje \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s geometri\u00e1ja, amely elveti a tapint\u00e1s, az \u00e9rintkez\u00e9s \u00e9s az alakzat fogalmait, egy \u201el\u00e1t\u00e1s-architekt\u00fara\u201d jav\u00e1ra; a t\u00e1rgy st\u00e1tusza, amely imm\u00e1r csak metamorf\u00f3zisain vagy szelv\u00e9nyvet\u00fcleteinek vari\u00e1ci\u00f3in kereszt\u00fcl \u00e9rtelmezhet\u0151; a perspektivizmus mint a relativit\u00e1s igazs\u00e1ga (\u00e9s nem az igazs\u00e1g relativit\u00e1sa). A n\u00e9z\u0151pont ugyanis a vari\u00e1ci\u00f3 minden egyes st\u00e1dium\u00e1ban mag\u00e1ban hordozza az esetek elrendez\u00e9s\u00e9nek potenci\u00e1j\u00e1t<\/em> [puissance d\u2019ordonner les cas<\/em>]. A n\u00e9z\u0151pont az igazs\u00e1g megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9tele: \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00fapcs\u00facsb\u00f3l kiindul\u00f3 k\u00fapszeletek v\u00e1ltakoz\u00f3 sorozata (v\u00e9ges pont, v\u00e9gtelen egyenes, v\u00e9ges k\u00f6r, v\u00e9gtelen parabola, v\u00e9ges ellipszis, v\u00e9gtelen hiperbola), vagy a 2 hatv\u00e1nysora az aritmetikai h\u00e1romsz\u00f6g cs\u00facs\u00e1b\u00f3l kiindulva, illetve a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g, hogy minden tartom\u00e1nyban kijel\u00f6lj\u00fck a<\/em> n\u00e9z\u0151pontot, amely n\u00e9lk\u00fcl nem tal\u00e1lhatjuk meg az igazs\u00e1got, vagyis nem tudjuk sorba rendezni a v\u00e1ltoz\u00e1st vagy meghat\u00e1rozni az eseteket.[16]<\/sup><\/a> Leibniz minden ter\u00fcleten megalkotja az esetek \u201et\u00e1bl\u00e1zat\u00e1t\u201d, amely alapj\u00e1n a n\u00e9z\u0151pontra mint a jog\u00e9rtelmez\u00e9s vagy az \u00edt\u00e9lkez\u00e9s m\u0171v\u00e9szete szerint elj\u00e1r\u00f3 szeml\u00e9letm\u00f3dra tekint. A helyes \u2014 pontosabban: a lehet\u0151 legjobb \u2014 n\u00e9z\u0151pont megtal\u00e1l\u00e1sa elengedhetetlen, k\u00fcl\u00f6nben eluralkodna a rendezetlens\u00e9g \u00e9s k\u00e1osz. Amikor Henry Jamest eml\u00edtett\u00fck, a leibnizi n\u00e9z\u0151pont fogalma kapcs\u00e1n tett\u00fcnk \u00edgy. Ebben az \u00e9rtelmez\u00e9sben a n\u00e9z\u0151pont a dolog titka, g\u00f3cpont, kriptogr\u00e1fia, a meghat\u00e1rozhatatlan t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 jelek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel val\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1sa; akir\u0151l<\/em> besz\u00e9lek \u00e9s akire <\/em>te is gondolsz, egyet\u00e9rtve abban, hogy ezt \u00e9s azt mondd r\u00f3la neki<\/em>, felt\u00e9ve, hogy tudjuk, h\u00e1nyad\u00e1n is \u00e1llunk vele<\/em>, \u00e9s tudjuk, kir\u0151l<\/em> besz\u00e9l\u00fcnk, ki az egyik\u00fck \u00e9s ki a m\u00e1sik? [a francia sz\u00f6vegben Deleuze m\u00e9g ink\u00e1bb j\u00e1tszik a t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ggel: az \u201eegyik\u00fck\u201d h\u00edmnem\u0171, a \u201em\u00e1sik\u201d n\u0151nem\u0171 \u2014 a ford.] Ak\u00e1rcsak a barokk anamorf\u00f3zis eset\u00e9n, itt is csak n\u00e9z\u0151pont szolg\u00e1ltathat v\u00e1laszokat, \u00e9s a n\u00e9z\u0151ponton kereszt\u00fcl \u00e9rthetj\u00fck meg az egyes eseteket.<\/p>\r\n

A v\u00e1ltoz\u00f3 g\u00f6rb\u00e9t\u0151l a g\u00f6rb\u00fclet f\u00f3kusz\u00e1hoz (a konk\u00e1v oldalra), a vari\u00e1ci\u00f3t\u00f3l a n\u00e9z\u0151ponthoz, a red\u0151t\u0151l a beburkol\u00f3z\u00e1shoz, egysz\u00f3val az inflexi\u00f3t\u00f3l az inkl\u00fazi\u00f3hoz jutottunk el. Az \u00e1tmenet szinte \u00e9szrevehetetlen \u2013 ahogy a der\u00e9ksz\u00f6get sem egy nagy \u00edv ment\u00e9n m\u00e9rj\u00fck ki, hanem egy eg\u00e9szen apr\u00f3, a cs\u00facshoz k\u00f6zel es\u0151 \u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Mert val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r mag\u00e1ban a cs\u00facsban ott rejlik a \u201ek\u00e9t vonal hajland\u00f3s\u00e1ga [inclination<\/em>], vagyis az \u00e1ltaluk bez\u00e1rt sz\u00f6g.\u201d[17]<\/sup><\/a> M\u00e9gis nehez\u00fcnkre esik azt mondani, hogy amit l\u00e1tunk, mag\u00e1ban a n\u00e9z\u0151pontban lenne. Valami term\u00e9szetesebb, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s sejt\u00e9sre volna sz\u00fcks\u00e9g, hogy ezt a kijelent\u00e9st felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl elfogadjuk. Felk\u00edn\u00e1lkozik egy nagyon is k\u00e9zenfekv\u0151 intu\u00edci\u00f3: mi m\u00e1s\u00e9rt hajtogatn\u00e1nk red\u0151kbe valamit, ha nem az\u00e9rt, hogy beburkoljuk valami m\u00e1ssal, becsomagoljuk valamibe? \u00dagy t\u0171nik, ebben nyeri el a burok legf\u0151bb, s\u0151t, v\u00e9gleges form\u00e1j\u00e1t; imm\u00e1r nem a koherencia vagy koh\u00e9zi\u00f3 burka, mint a toj\u00e1s eset\u00e9ben, az organikus r\u00e9szek \u201ek\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s beburkolts\u00e1g\u00e1ban\u201d, de nem is matematikai \u00e9rtelemben vett burok, nem adherencia vagy adh\u00e9zi\u00f3, hiszen ebben az esetben m\u00e9g mindig egy m\u00e1s red\u0151ket beburkol\u00f3 red\u0151r\u0151l lenne sz\u00f3, egy v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa g\u00f6rb\u00e9k sokas\u00e1g\u00e1t v\u00e9gtelen ponton \u00e9rint\u0151 burokr\u00f3l. A burok v\u00e9gleges form\u00e1ja egy egyoldal\u00fa, inherencia vagy \u201einh\u00e9zi\u00f3\u201d-burok; az inkl\u00fazi\u00f3, az inherencia a red\u0151 v\u00e9gs\u0151 oka <\/em>[la cause finale du pli<\/em>], ez\u00e9rt haladunk \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl az el\u0151bbit\u0151l az ut\u00f3bbi fel\u00e9. A kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt egy eltol\u00f3d\u00e1s zajlott le, amely a burkot teszi a red\u0151 alapj\u00e1v\u00e1: maga a bennerejl\u0151, az inherens hajlik meg. Kijelenthetj\u00fck, hogy amit red\u0151be gy\u0171r\u00fcnk, virtu\u00e1lis, csup\u00e1n az \u0151t k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 burokban l\u00e9tezik.<\/p>\r\n

K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen nem a szigor\u00faan vett n\u00e9z\u0151pont az, amit a burok k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel, pontosabban, csak mint \u00e1genst, de nem v\u00e9gs\u0151 okot vagy beteljes\u00fclt aktust (entelechia). Az inkl\u00fazi\u00f3, a benne-rejl\u00e9s (inherencia) felt\u00e9tele egyfajta le- vagy bez\u00e1rts\u00e1g <\/em>[condition de cl\u00f4ture ou de fermeture<\/em>], amelyet Leibniz h\u00edres passzus\u00e1ban \u201eablakok n\u00e9lk\u00fcli \u00e1llapotk\u00e9nt\u201d \u00edr le. Ahhoz, hogy a z\u00e1rts\u00e1g felt\u00e9tele teljes\u00fclj\u00f6n, a n\u00e9z\u0151pont nem elegend\u0151. Ahol az inkl\u00fazi\u00f3 v\u00e9gbemegy \u00e9s folyamatos l\u00e9trej\u00f6v\u00e9sben van, ami a beteljes\u00fclt aktus \u00e9rtelm\u00e9ben mag\u00e1ban foglalja, az nem ter\u00fclet vagy helysz\u00edn, nem a n\u00e9z\u0151pont, hanem az, ami a n\u00e9z\u0151pontban lakozik, ami bet\u00f6lti a n\u00e9z\u0151pontot, \u00e9s ami n\u00e9lk\u00fcl a n\u00e9z\u0151pont nem is lenne az, ami. Ez a valami sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a l\u00e9lek, egy szubjektum. Mindig egy l\u00e9lek az, amely mag\u00e1ba foglalja azt, amit a saj\u00e1t<\/em> n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l k\u00e9pes megragadni \u2014 vagyis az inflexi\u00f3t. Az inflexi\u00f3 egy idealit\u00e1s vagy virtualit\u00e1s, amely csup\u00e1n az \u0151t beburkol\u00f3 l\u00e9lekben aktualiz\u00e1l\u00f3dik. <\/em>A l\u00e9lek fodroz\u00f3dik, a l\u00e9lek hordozza a red\u0151ket. A red\u0151k a l\u00e9lekben rejlenek, \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag ott aktualiz\u00e1l\u00f3dnak. Ez igaz az inn\u00e1t, \u201evel\u00fcnk sz\u00fcletett eszm\u00e9kre\u201d is: ezek is tiszta virtualit\u00e1sok, tiszta potenci\u00e1k, amelyek a l\u00e9lekben habitusk\u00e9nt vagy diszpoz\u00edci\u00f3k\u00e9nt (red\u0151k\u00e9nt) jelennek meg, \u00e9s csak a l\u00e9lek bels\u0151 cselekv\u00e9se, (a bels\u0151 kibontakoz\u00e1s) r\u00e9v\u00e9n teljesednek ki.[18]<\/sup><\/a> De ugyanez igaz a vil\u00e1g eg\u00e9sz\u00e9re is: a vil\u00e1g nem m\u00e1s, mint egy virtualit\u00e1s, amely csak a vil\u00e1got a maga n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l kifejez\u0151 l\u00e9lek red\u0151iben aktualiz\u00e1l\u00f3dik \u2014 a l\u00e9lek pedig bels\u0151 kibont\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n k\u00e9pezi le a benne foglalt vil\u00e1got. Ahogyan a virtualit\u00e1sb\u00f3l az aktualit\u00e1sba jutunk, \u00fagy haladunk az inflexi\u00f3t\u00f3l az inkl\u00fazi\u00f3ig a szubjektumon bel\u00fcl: az inflexi\u00f3 hat\u00e1rozza meg a red\u0151t, az inkl\u00fazi\u00f3 pedig a lelket vagy a szubjektumot; vagyis azt a valamit, ami beburkolja a red\u0151t, ami a red\u0151 v\u00e9gs\u0151 oka \u00e9s beteljes\u00fclt aktusa.<\/p>\r\n

Innen ered a h\u00e1romf\u00e9le pont \u2013 vagy ha \u00fagy tetszik, h\u00e1romf\u00e9le szingularit\u00e1s \u2013 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se.[19]<\/sup><\/a> A fizikai pont<\/em> bej\u00e1rja a g\u00f6rb\u00fcleti \u00edvet, illetve ez maga az inflexi\u00f3s pont; nem atom, \u00e9s nem is Descartes-f\u00e9le koordin\u00e1ta-pont, hanem egy red\u0151-pont, rugalmas \u00e9s alak\u00edthat\u00f3. \u00c9ppen ez\u00e9rt nem egzakt. A l\u00e9nyeges viszont az, hogy a fizikai pont egyr\u00e9szt megk\u00e9rd\u0151jelezi az egzakt pont els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt \u00faj st\u00e1tuszt ad a matematikai pontnak: szigor\u00faan meghat\u00e1rozott, de nem egzakt pontk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. Az egzakt pont ugyanis nem r\u00e9sze a kiterjed\u00e9snek, csup\u00e1n a vonal konvencion\u00e1lis v\u00e9gpontja. M\u00e1sfel\u0151l a matematikai pont<\/em> is elvesz\u00edti egzakt jelleg\u00e9t, poz\u00edci\u00f3v\u00e1, helysz\u00ednn\u00e9, g\u00f3cpontt\u00e1, helly\u00e9 v\u00e1lik \u2013 a g\u00f6rb\u00fcleti vektorok \u00f6sszefut\u00e1s\u00e1nak hely\u00e9v\u00e9, egysz\u00f3val: n\u00e9z\u0151pont lesz. Ez a pontnak genetikus \u00e9rt\u00e9ket [valeur g\u00e9n\u00e9tique<\/em>] ad: a tiszta kiterjed\u00e9s ennek a pontnak a folytat\u00e1sa vagy sz\u00e9tter\u00fcl\u00e9se lesz, t\u00e1vols\u00e1gi viszonyok ment\u00e9n, ezek a viszonyok pedig a teret mint \u201eminden helyek hely\u00e9t\u201d hat\u00e1rozz\u00e1k meg. M\u00e9gis, ha a matematikai pont m\u00e1r nem is csup\u00e1n a vonal v\u00e9gpontja, ha f\u00f3kuszpontt\u00e1 v\u00e1lik is, akkor is csup\u00e1n egyszer\u0171 \u201emodalit\u00e1s\u201d marad. A pont a testben, a kiterjed\u00e9ssel b\u00edr\u00f3 dologban van.[20]<\/sup><\/a> \u00c1m, ahogyan azt l\u00e1thattuk, ez csup\u00e1n egy harmadik pont vet\u00fclete a testben lek\u00e9pezve. Ez a harmadik pont a metafizikai pont, <\/em>a l\u00e9lek, a szubjektum, amely bet\u00f6lti a n\u00e9z\u0151pontot, amely a n\u00e9z\u0151pontba vet\u00fcl. A l\u00e9lek teh\u00e1t nem egy pont a testben, hanem maga is egy saj\u00e1ts\u00e1gos, magasabb rend\u0171 \u00e9s m\u00e1s term\u00e9szet\u0171 pont, amely egybeesik a n\u00e9z\u0151ponttal. Teh\u00e1t megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck az inflexi\u00f3 pontj\u00e1t, a poz\u00edci\u00f3 pontj\u00e1t \u00e9s az inkl\u00fazi\u00f3 pontj\u00e1t.<\/em><\/p>\r\n

Leibniz k\u00f6zismerten mon\u00e1sznak h\u00edvta a lelket vagy szubjektumot, a metafizikai pontot.<\/em> Az elnevez\u00e9st a neoplatonikusokt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nzi, akik a fogalmat eredetileg az Egy egyfajta \u00e1llapot\u00e1nak megnevez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt\u00e1k: egys\u00e9g, amennyiben mag\u00e1ba foglal egyfajta sokas\u00e1got, \u00e9s ez a sokas\u00e1g \u201esorozatk\u00e9nt\u201d bontakoztatja ki az Egyet.[21]<\/sup><\/a> Pontosabban fogalmazva: az Egy a beburkol\u00f3z\u00e1s \u00e9s kibontakoz\u00e1s potenci\u00e1j\u00e1val b\u00edr, a sokas\u00e1g pedig elv\u00e1laszthatatlan azokt\u00f3l a red\u0151kt\u0151l, amiket beburkolts\u00e1g\u00e1ban l\u00e9trehoz, \u00e9s a kiboml\u00e1sokt\u00f3l, amiket akkor h\u00edv \u00e9letre, amikor kibontakozik. Viszont a beburkol\u00f3z\u00e1sok \u00e9s a kiboml\u00e1sok \u00edgy tov\u00e1bbra is olyan partikul\u00e1ris mozg\u00e1sok, amelyeket az egyetemes Egys\u00e9g t\u00fckr\u00e9ben kell meg\u00e9rten\u00fcnk, amely \u201e\u00f6sszekusz\u00e1lja\u201d \u0151ket, \u00f6sszekusz\u00e1l minden Egyet. Giordano Bruno volt az, aki a mon\u00e1szok rendszer\u00e9t az egyetemes \u00f6sszetetts\u00e9g szintj\u00e9re emelte: a vil\u00e1g Lelke, amely mindent \u00f6sszekusz\u00e1l. A neoplatonizmusb\u00f3l ismert eman\u00e1ci\u00f3k hely\u00e9t egy t\u00e1g immanencias\u00edk veszi \u00e1t, j\u00f3llehet egy transzcendens Isten, egy m\u00e9g magasabb Egys\u00e9g jogait form\u00e1lisan tov\u00e1bbra is tiszteletben tartj\u00e1k. A felt\u00e1rul\u00e1s-befoglal\u00e1s-\u00f6sszekusz\u00e1l\u00e1s alkotja a red\u0151 h\u00e1rmass\u00e1g\u00e1t, az Egy \u00e9s a sokas\u00e1g k\u00f6zti viszony v\u00e1ltoz\u00e1sait k\u00f6vetve.[22]<\/sup><\/a> Az, hogy a mon\u00e1sz elnevez\u00e9s m\u00e9gis Leibniz nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151, az\u00e9rt alakult \u00edgy, mert \u0151 k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen is meghat\u00e1rozta ezt a fogalmat. Egyr\u00e9szt az inflexi\u00f3 matematik\u00e1ja lehet\u0151v\u00e9 tette Leibniz sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a sokas\u00e1g sorozat\u00e1t v\u00e9gtelen\u00fcl konverg\u00e1l\u00f3 sorozatk\u00e9nt \u00e9rtelmezze, m\u00e1sr\u00e9szt az inkl\u00fazi\u00f3 metafizik\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n a befoglal\u00f3 egys\u00e9get reduk\u00e1lhatatlan, egyedi egys\u00e9gk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. Am\u00edg a sorozatok v\u00e9gesek, vagy hat\u00e1rozatlanok, az individuumok relat\u00edvak maradnak, \u00e9s fenn\u00e1ll a vesz\u00e9ly, hogy felold\u00f3dnak egy egyetemes szellemben vagy a vil\u00e1g lelk\u00e9ben, amely k\u00e9pes minden sorozatot \u00f6sszekusz\u00e1lni. Ha azonban a vil\u00e1g v\u00e9gtelen sorozat, akkor logikai \u00e9rtelemben egy olyan fogalom vagy koncepci\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9sek\u00e9nt jelenik meg, amely imm\u00e1r csak egy\u00e9ni lehet. Enn\u00e9lfogva a vil\u00e1got egy egyedies\u00fclt lelkekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 v\u00e9gtelen sokas\u00e1g burkolja be, \u00e9s ezek mindegyike meg\u0151rzi a maga reduk\u00e1lhatatlan n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t. Az egyedi n\u00e9z\u0151pontok \u00f6sszhangja, vagyis a harm\u00f3nia fogja felv\u00e1ltani az egyetemes bonyolults\u00e1got, \u00e9s elh\u00e1r\u00edtani a panteizmus \u00e9s az immanencia jelentette vesz\u00e9lyeket. Ez\u00e9rt t\u00f6rekszik Leibniz arra, hogy al\u00e1\u00e1ssa az egyetemes Szellem hipot\u00e9zis\u00e9t \u2014 vagy ink\u00e1bb hiposzt\u00e1zis\u00e1t \u2014, amely az \u00f6sszekusz\u00e1l\u00f3d\u00e1st egy absztrakt m\u0171velett\u00e9 tenn\u00e9, amelyben az individuumok eleny\u00e9szn\u00e9nek. [23]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Mindez tov\u00e1bbra is hom\u00e1lyos. Mert ha Leibniz \u2014 tov\u00e1bbf\u0171zve egy Pl\u00f3tinosz \u00e1ltal felv\u00e1zolt metafor\u00e1t \u2014 a mon\u00e1szt a v\u00e1rosra ny\u00edl\u00f3 n\u00e9z\u0151pontk\u00e9nt \u00edrja le, vajon egyben azt is \u00e9rti alatta, hogy minden egyes n\u00e9z\u0151ponthoz tartozik egy meghat\u00e1rozott forma?[24]<\/sup><\/a> P\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1ros ezen vagy azon utc\u00e1j\u00e1nak a form\u00e1ja? A k\u00fapszeletek eset\u00e9ben nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy volna egy n\u00e9z\u0151pont, amely az ellipszisnek felel meg, egy m\u00e1sik a parabol\u00e1nak, megint egy m\u00e1sik pedig a k\u00f6rnek. A n\u00e9z\u0151pont \u2014 vagyis a k\u00fap cs\u00facspontja \u2014 az a felt\u00e9tel, amelynek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben k\u00e9pesek vagyunk megragadni az \u00f6sszes formav\u00e1ltozatot, vagyis a m\u00e1sodfok\u00fa g\u00f6rb\u00e9k sorozat\u00e1t. Nem puszt\u00e1n annyir\u00f3l van sz\u00f3, hogy a n\u00e9z\u0151pont egy adott perspekt\u00edv\u00e1t ragad meg, egy szelv\u00e9nyt, amely minden alkalommal a maga saj\u00e1tos m\u00f3dj\u00e1n t\u00e1rja fel a v\u00e1ros eg\u00e9sz\u00e9t. Ugyanis a n\u00e9z\u0151pont a szelv\u00e9nyek egym\u00e1s k\u00f6zti kapcsolatrendszer\u00e9t is felt\u00e1rja; a g\u00f6rb\u00e9k, illetve inflexi\u00f3k teljes sorozat\u00e1t. Egy adott n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l teh\u00e1t nem egy meghat\u00e1rozott utca, \u00e9s nem is ennek a t\u00f6bbi utc\u00e1val val\u00f3, meghat\u00e1rozhat\u00f3 viszonya az, ami felt\u00e1rul \u2014 ezek mind \u00e1lland\u00f3k \u2014, hanem az utc\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszes lehets\u00e9ges kapcsol\u00f3d\u00e1s-v\u00e1ltozat mutatkozik meg, \u00e9s ezek a vari\u00e1nsok lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy egy adott utc\u00e1b\u00f3l egy m\u00e1sikba t\u00e9rj\u00fcnk; a v\u00e1ros, mint rendbe szervezhet\u0151 labirintus [labyrinthe ordonnable<\/em>]. A g\u00f6rb\u00fcletek vagy inflexi\u00f3k v\u00e9gtelen sorozata maga a vil\u00e1g, \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g benne foglaltatik a l\u00e9lekben, egy adott n\u00e9z\u0151pont szerint.<\/p>\r\n

A vil\u00e1g az a v\u00e9gtelen g\u00f6rbe, amely v\u00e9gtelen sok ponton \u00e9rintkezik v\u00e9gtelen sok g\u00f6rb\u00e9vel, egy egyv\u00e1ltoz\u00f3s g\u00f6rbe, minden sorozat konvergens sorozata. <\/em>De ha ez \u00edgy van, mi\u00e9rt nem besz\u00e9lhet\u00fcnk m\u00e9gsem egyed\u00fcli, egyetemes n\u00e9z\u0151pontr\u00f3l? Mi\u00e9rt tagadja Leibniz olyan hevesen az \u201eegyetemes Szellem tan\u00e1t\u201d? Mi\u00e9rt van t\u00f6bb n\u00e9z\u0151pont, t\u00f6bb, s\u0151t, v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa, semmire vissza nem vezethet\u0151 l\u00e9lek? Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a tizenk\u00e9tfok\u00fa hangsort: ez is sz\u00e1mos vari\u00e1ci\u00f3ra ad lehet\u0151s\u00e9get, nem csak a ritmika \u00e9s a dallamvezet\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l, hanem a t\u00fck\u00f6r \u00e9s r\u00e1kford\u00edt\u00e1s haszn\u00e1lata r\u00e9v\u00e9n is. Ez a variabilit\u00e1s fokozottan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl a v\u00e9gtelen sorozat eset\u00e9n, hiszen m\u00e9g akkor is, ha csup\u00e1n egyetlen v\u00e1ltoz\u00f3ja van, a sorozat elv\u00e1laszthatatlan a bel\u0151le fakad\u00f3 v\u00e9gtelen mennyis\u00e9g\u0171 potenci\u00e1lis vari\u00e1ci\u00f3t\u00f3l: sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en minden lehets\u00e9ges sorrendben \u00e9rtelmezz\u00fck, id\u0151nk\u00e9nt kiemelve bel\u0151le ezt vagy azt a r\u00e9szszekvenci\u00e1t. Csak \u00edgy nyeri el \u00e9rtelm\u00e9t ism\u00e9t a forma, az utca szerepe, \u00e1m mindig a sorozat eg\u00e9sz\u00e9re \u00e9rtelmezve. Minden mon\u00e1sz, mint egyedi egys\u00e9g mag\u00e1ban foglalja az eg\u00e9sz sorozatot, \u00edgy az eg\u00e9sz vil\u00e1got fejezi ki. \u00c1m erre csak \u00fagy k\u00e9pes, hogy mindig vil\u00e1gosabban fejez ki a vil\u00e1gb\u00f3l egy kisebb ter\u00fcletet, egy \u201ek\u00f6rzetet\u201d, egy v\u00e1rosr\u00e9szt, egy v\u00e9ges szekvenci\u00e1t. <\/em>K\u00e9t l\u00e9lek nem ugyanazon rend szerint halad, de nem is ugyanazt a szekvenci\u00e1t, tiszta vagy megvil\u00e1g\u00edtott tartom\u00e1nyt hordozza mag\u00e1ban. Azt is mondhatjuk, hogy b\u00e1r a l\u00e9lek v\u00e9gtelen\u00fcl red\u0151z\u00f6tt, m\u00e9gis csak n\u00e9h\u00e1ny red\u0151t k\u00e9pes kibontani \u00f6nmag\u00e1ban, azokat, amelyek az \u0151 saj\u00e1t k\u00f6rzet\u00e9t vagy v\u00e1rosr\u00e9sz\u00e9t [ezt a fogalmat ford\u00edtja Endreffy Zolt\u00e1n \u201ebirodalomnak\u201d a Monadol\u00f3gi\u00e1ban\u2014 a ford.] alkotj\u00e1k.[25]<\/sup><\/a> Ez alapj\u00e1n m\u00e9g nem hat\u00e1rozhatjuk meg az individu\u00e1ci\u00f3t: ha val\u00f3ban csak individuumok l\u00e9teznek, az nem abb\u00f3l fakad, hogy az individuumok magukba foglalj\u00e1k a sorozatot egy bizonyos rend \u00e9s tartom\u00e1ny szerint. \u00c9ppen ellenkez\u0151leg. Az individuumra vonatkoz\u00f3 defin\u00edci\u00f3nk teh\u00e1t egyel\u0151re puszt\u00e1n nomin\u00e1lis. Ez a defin\u00edci\u00f3 arra viszont el\u00e9g, hogy megmutassa, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa l\u00e9lek \u00e9s v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00fa n\u00e9z\u0151pont l\u00e9tezik, j\u00f3llehet minden l\u00e9lek mag\u00e1ba foglalja, \u00e9s minden n\u00e9z\u0151pont megragadja a hat\u00e1rtalanul v\u00e9gtelen sorozatot. Mindegyik l\u00e9lek m\u00e1s rendben \u00e9s m\u00e1s tartom\u00e1ny ment\u00e9n ragadja meg vagy foglalja mag\u00e1ba. T\u00e9rj\u00fcnk vissza az inflexi\u00f3 k\u00e9t g\u00f3cpontj\u00e1nak alapvet\u0151 s\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz: val\u00f3j\u00e1ban mindkett\u0151 egy, az inflexi\u00f3 eg\u00e9sz\u00e9re ny\u00edl\u00f3 n\u00e9z\u0151pont, de ellent\u00e9tes rendben (retrogr\u00e1d mozg\u00e1sban), \u00e9s ellent\u00e9tes tartom\u00e1ny ment\u00e9n (a k\u00e9t el\u00e1gaz\u00e1s egyik\u00e9n) haladnak.<\/p>\r\n

De mi\u00e9rt kell a vil\u00e1gb\u00f3l vagy a sorozatb\u00f3l kiindulni<\/em>? Mert ellenkez\u0151 esetben a t\u00fck\u00f6r \u00e9s a n\u00e9z\u0151pont mot\u00edvumai \u00e9rtelm\u00fcket veszten\u00e9k. A vil\u00e1g g\u00f6rb\u00fcleteit\u0151l jutunk el a szubjektumokba val\u00f3 be\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1sig: de hogyan lehets\u00e9ges ez, ha egyszer a vil\u00e1g csak azokban a szubjektumokban l\u00e9tezik, amelyek magukba foglalj\u00e1k? Ez megjelenik az Arnauldhoz \u00edrott els\u0151 levelekben, ahol Leibniz elmagyar\u00e1zza, hogy e k\u00e9t, alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa \u00e1ll\u00edt\u00e1s mi\u00e9rt egyeztethet\u0151 \u00f6ssze egym\u00e1ssal. Egyfel\u0151l az a vil\u00e1g, amelyben \u00c1d\u00e1m v\u00e9tkezett, csak a v\u00e9tkez\u0151 \u00c1d\u00e1mban l\u00e9tezik (\u00e9s az \u00f6sszes t\u00f6bbi szubjektumban, amely e vil\u00e1got alkotja), m\u00e1sfel\u0151l Isten nem a v\u00e9tkez\u0151 \u00c1d\u00e1mot teremti meg, hanem azt a vil\u00e1got, amelyben \u00c1d\u00e1m v\u00e9tkezett. M\u00e1s szavakkal, att\u00f3l, hogy a vil\u00e1g a szubjektumban van, m\u00e9g a szubjektum nem kev\u00e9sb\u00e9 van a vil\u00e1g\u00e9rt<\/em>. Isten a vil\u00e1got \u201eel\u0151bb\u201d teremti meg, mint a lelkeket, hiszen ezeket a lelkeket a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra teremti, amelyet bel\u00e9j\u00fck helyez. Ebben az \u00e9rtelemben a v\u00e9gtelen sorozatok t\u00f6rv\u00e9nye, a \u201eg\u00f6rb\u00fcletek t\u00f6rv\u00e9nye\u201d nincs a l\u00e9lekbe v\u00e9sve, j\u00f3llehet a sorozat \u00e9s a g\u00f6rb\u00fcletek is megvannak benne. \u00cdgy a l\u00e9lek is egyfajta \u201ek\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny\u201d, [production<\/em>] \u201eeredm\u00e9ny\u201d, az Isten \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott vil\u00e1g term\u00e9ke. Mivel a mon\u00e1sz a vil\u00e1gban van, minden egyes mon\u00e1sz mag\u00e1ban hordozza a vil\u00e1g \u00f6sszes \u00e1llapot\u00e1nak sorozat\u00e1t; \u00e1m, mivel a mon\u00e1sz a vil\u00e1g\u00e9rt van, egyetlen mon\u00e1sz sem tartalmazza egy\u00e9rtelm\u0171en annak a sorozatnak az\u00a0 \u201eok\u00e1t vagy alapj\u00e1t\u201d [raison<\/em>], amelyb\u0151l az \u00f6sszes mon\u00e1sz sz\u00e1rmazik, \u00e9s amely k\u00edv\u00fcl marad a mon\u00e1szokon, \u00e9s amely a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 \u00f6sszhang alapelve.[26]<\/sup><\/a> \u00cdgy h\u00e1t eljutottunk a vil\u00e1gt\u00f3l a szubjektumig, egy olyan fordulat \u00e1ltal, amely nyom\u00e1n a vil\u00e1g mint aktualit\u00e1s csup\u00e1n a szubjektumokban l\u00e9tezik, ugyanakkor\u00a0 a szubjektumok mind ehhez a vil\u00e1ghoz kapcsol\u00f3dnak mint olyan virtualit\u00e1shoz, amely \u00e1ltaluk aktualiz\u00e1l\u00f3dik. Amikor Heidegger megpr\u00f3b\u00e1lja meghaladni az intencionalit\u00e1s a szubjektum-vil\u00e1g viszony tekintet\u00e9ben m\u00e9g mindig t\u00fals\u00e1gosan is empirikus meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t, r\u00e1\u00e9rez, hogy Leibniz ablaktalan mon\u00e1sza egy lehets\u00e9ges \u00fat e viszony meghalad\u00e1s\u00e1ra, hiszen a Dasein<\/em> \u2013 \u00a0\u00edrja \u2013, m\u00e1r mindig is nyitott, nincs sz\u00fcks\u00e9ge ablakokra, amelyek r\u00e9v\u00e9n megny\u00edlhatna. Ezzel azonban figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a leibnizi z\u00e1rts\u00e1got vagy lez\u00e1rts\u00e1got, vagyis azt a meghat\u00e1rozotts\u00e1got, miszerint vil\u00e1g\u00e9rt val\u00f3 l\u00e9tr\u0151l kellene besz\u00e9ln\u00fcnk vil\u00e1gban-val\u00f3-l\u00e9t helyett.[27]<\/sup><\/a> A lez\u00e1rts\u00e1g felt\u00e9tele a vil\u00e1g\u00e9rt val\u00f3 l\u00e9tnek. A lez\u00e1rts\u00e1g felt\u00e9tele \u00e9rv\u00e9nyes a v\u00e9ges v\u00e9gtelen megny\u00edl\u00e1s\u00e1ra: \u201ev\u00e9ges m\u00f3don jelen\u00edti meg a v\u00e9gtelent\u201d.<\/p>\r\n

\"vil\u00e1g<\/a><\/p>\r\n

Ez \u00e1ltal ny\u00edlik lehet\u0151s\u00e9ge a vil\u00e1gnak arra, hogy minden egyes mon\u00e1szban megism\u00e9telje [recommancer<\/em>] \u00f6nmag\u00e1t. A vil\u00e1got a szubjektumba kell helyezni ahhoz, hogy a szubjektum a vil\u00e1g\u00e9rt l\u00e9tezhessen. Ez az megcsavarod\u00e1s [torsion<\/em>] k\u00e9pezi meg a vil\u00e1g \u00e9s a l\u00e9lek red\u0151j\u00e9t, \u00e9s adja meg a kifejez\u0151d\u00e9s alapvet\u0151 saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1t: a l\u00e9lek a vil\u00e1g kifejez\u0151d\u00e9se (aktualit\u00e1s), mivel a vil\u00e1g a l\u00e9lek kifejez\u0151d\u00e9se (virtualit\u00e1s). Isten csak az\u00e9rt teremt kifejez\u0151 lelkeket, mert megteremti az \u00e1ltaluk kifejezett vil\u00e1got, az\u00e1ltal, hogy belefoglalja azt a lelkekbe; az inflexi\u00f3t\u00f3l az inkl\u00fazi\u00f3ig. V\u00e9g\u00fcl pedig felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy ahhoz, hogy a virtualit\u00e1s testet \u00f6lts\u00f6n vagy megval\u00f3suljon, vajon nem kell-e valami m\u00e9g azon t\u00fal, hogy aktualiz\u00e1l\u00f3dik a l\u00e9lekben? Nem sz\u00fcks\u00e9ges-e emellett egy anyagi megval\u00f3sul\u00e1s is, hogy az anyag fodrai mintegy megkett\u0151zz\u00e9k a l\u00e9lek red\u0151it? Ebben egyel\u0151re nem lehet\u00fcnk biztosak, j\u00f3llehet az el\u0151z\u0151 fejezet erre enged k\u00f6vetkeztetni.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin<\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Klee, Th\u00e9orie de l\u2019art moderne<\/em>, \u00c9d. Gonthier,\u00a073.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Leibniz levelei Arnauld-hoz, 1687, szeptember<\/p>\r\n

[3]<\/a> Bernard Cache, L\u2019Ameublement du territoire<\/em> (megjelen\u00e9s alatt). Ez a sz\u00f6veg f\u00f6ldrajzzal, \u00e9p\u00edt\u00e9szettel \u00e9s mindenekel\u0151tt dekor\u00e1ci\u00f3val foglalkozik. Alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa sz\u00f6vegnek t\u0171nik a red\u0151vel kapcsolatos elm\u00e9letek minden form\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\r\n

[4]<\/a> \u00a0 A katasztr\u00f3faelm\u00e9let \u00e9s az organikus morfogenezis kapcsolat\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd: Ren\u00e9 Thom, Morphologie et imaginaire<\/em>, Circ\u00e9 8\u20139 (\u00e9s a h\u00e9t szingularit\u00e1s vagy katasztr\u00f3fa bemutat\u00e1sa, 130. [a kifejez\u00e9sek magyar ford\u00edt\u00e1sa innen sz\u00e1rmazik: (https:\/\/archiv.ematlap.hu\/tudomany-tortenet-2023-4\/1352-a-100-eve-szuletett-rene-thom-tudomanyos-hagyateka<\/a>) -a ford\u00edt\u00f3]<\/p>\r\n

[5]<\/a>Mandelbrot, Les Objets fractals<\/em>, Flammarion (a szivacsos vagy \u00fcreges szerkezetekr\u0151l, l\u00e1sd Jean Perrin sz\u00f6veg\u00e9t, amelyet M. id\u00e9z, 4\u20139.). Mandelbrotot \u00e9s Thomot, noha k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edtik a t\u00e9m\u00e1t, egy\u00e9rtelm\u0171en Leibniz gondolkod\u00e1sa inspir\u00e1lta.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Hocquenghem \u00e9s Scherer \u00edrj\u00e1k \u00edgy\u00a0 le a barokk spir\u00e1lt Permozer Apoth\u00e9ose du prince Eug\u00e8ne<\/em> (1718\u20131721) c\u00edm\u0171 szobra alapj\u00e1n. L\u00e1sd: L\u2019\u00c2me atomique<\/em>, Albin, 196\u2013197.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Az inflexi\u00f3t\u00f3l az \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9sig, l\u00e1sd Mandelbrot, 8. fejezet, valamint Cache, aki a k\u00e9sleltetett jelens\u00e9gekre helyezi a hangs\u00falyt.<\/p>\r\n

[8]<\/a> Justification du calcul des infinit\u00e9simales par celui de l\u2019alg\u00e8bre ordinaire, Gerhardt, Math\u00e9matiques<\/em>, IV,\u00a0104.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Michel Serres, I,\u00a0197.Leibniz k\u00e9t f\u0151 sz\u00f6vege a t\u00e9m\u00e1ban: D\u2019une ligne issue de lignes<\/em>, \u00e9s Nouvelle application du calcul diff\u00e9rentiel<\/em> (\u201eHa \u00f6sszevetj\u00fck egy sorozat g\u00f6rb\u00e9it, vagy megvizsg\u00e1ljuk egy g\u00f6rb\u00e9nek egy m\u00e1sik g\u00f6rb\u00e9n val\u00f3 \u00e1tl\u00e9p\u00e9s\u00e9t, bizonyos sz\u00f3r\u00e1st\u00e9nyez\u0151k f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb \u00e1lland\u00f3nak vagy permanensnek, \u00e9s a sorozat \u00f6sszes g\u00f6rb\u00e9j\u00e9re \u00e9rv\u00e9nyesek, m\u00e1s egy\u00fctthat\u00f3k pedig v\u00e1ltoz\u00f3nak bizonyulnak. \u00c9s term\u00e9szetesen ahhoz, hogy a g\u00f6rb\u00e9k sorozat\u00e1nak szab\u00e1lya megadhat\u00f3 legyen, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy a sz\u00f3r\u00e1st\u00e9nyez\u0151kben csak egyetlen vari\u00e1ci\u00f3 maradjon fenn, olyannyira, hogy ha az \u00f6sszes g\u00f6rbe eset\u00e9ben t\u00f6bb v\u00e1ltoz\u00f3 jelenik meg a f\u0151egyenletben, amely k\u00f6z\u00f6s term\u00e9szet\u00fcket magyar\u00e1zza, akkor sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en tov\u00e1bbi mell\u00e9kegyenleteket kell megadni, amelyek a v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00f3r\u00e1st\u00e9nyez\u0151k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti f\u00fcggelmi viszony\u00e1t fejezi ki, s amelyek r\u00e9v\u00e9n az \u00f6sszes v\u00e1ltoz\u00f3t kiiktathatjuk a f\u0151egyenletb\u0151l, egyetlen egyet kiv\u00e9ve…\u201d, Peyroux ford\u00edt\u00e1sa, \u0152uvre de Leibniz concernant le calcul infinit\u00e9simal<\/em>, Librairie Blanchard).\u00a0<\/p>\r\n

[10]<\/a> Gilbert Simondon, L\u2019Individu et sa gen\u00e8se physico-biologique<\/em>, PUF,\u00a041-42.<\/p>\r\n

[11]<\/a> Az anamorf\u00f3zis kapcs\u00e1n l\u00e1sd: Teod\u00edcea,<\/em> \u00a7 147. ; \u00dajabb \u00e9rtekez\u00e9sek az emberi \u00e9rtelemr\u0151l,<\/em> M\u00e1sodik k\u00f6nyv, XXIX. fejezet,\u00a0 8.<\/p>\r\n

[12]<\/a> Gueroult, Russell nyom\u00e1n, nagy hangs\u00falyt fektetett egy \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos ellentmond\u00e1sra a folytonoss\u00e1g \u00e9s a sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlans\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt (v\u00f6. Descartes selon l\u2019ordre des raisons<\/em>, Aubier, I, 284.) Enn\u00e9l is \u00e9rdekesebb, hogy m\u00e1shol Russel azon t\u00e9zis\u00e9re t\u00e1maszkodik, miszerint Leibniz a t\u00e1vols\u00e1g fogalm\u00e1t oszthatatlan, hossz\u00fas\u00e1gra \u00e9s m\u00e9rt\u00e9kre reduk\u00e1lhatatlan ar\u00e1nyk\u00e9nt v\u00e1zolta fel: a t\u00e9r t\u00e1vols\u00e1gok ar\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e1ll, m\u00edg a kiterjed\u00e9s m\u00e9rhet\u0151 nagys\u00e1gokb\u00f3l. Ez a t\u00e9zis azonban t\u00f6k\u00e9letesen \u00f6sszeegyeztethet\u0151v\u00e9 teszi a n\u00e9z\u0151pontokat a folytonoss\u00e1gal. (l\u00e1sd: Gueroult, Espace, point et vide chez Leibniz, Revue philosophique<\/em>, 1946, \u00e9s Russell, La Philosophie de Leibniz<\/em>, Gordon & Breach, 124\u2013126.)<\/p>\r\n

[13]<\/a> Entretien de Philar\u00e8te et d\u2019Ariste…<\/em> (GPh, VI, 585.)\u00a0: \u201e\u00cdgy a kiterjed\u00e9s, amikor a T\u00e9r attrib\u00fatuma<\/em>, a helyzet vagy a lokalit\u00e1s terjed\u00e9se vagy folytonoss\u00e1ga, ak\u00e1rcsak a test kiterjed\u00e9se az antitypia vagy a materi\u00e1lis jelleg terjed\u00e9se.\u201d<\/p>\r\n

[14]<\/a> A t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171 jelet haszn\u00e1l\u00f3 egyenletr\u0151l, amely lefedi a k\u00fapszeletek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le lek\u00e9pz\u00e9seit: De la m\u00e9thode de l\u2019universalit\u00e9<\/em>, C, 97.<\/p>\r\n

[15]<\/a> L\u00e1sd: Ren\u00e9 Taton, L\u2019\u0152uvre math\u00e9matique de Desargues<\/em>, Vrin, 110. \u00a0Yvonne Toros Desargues invol\u00faci\u00f3-fogalm\u00e1t nemcsak a leibnizi filoz\u00f3fi\u00e1val val\u00f3 viszony\u00e1ban vizsg\u00e1lja meg, hanem a Spinoz\u00e1val val\u00f3 viszont is elemzi. Kimutatja, hogy Spinoz\u00e1t szint\u00e9n foglalkoztatta a k\u00fapszeletek elm\u00e9lete. Ez teljesen \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi a spinozizmus \u00e9s a \u201eparalellizmus\u201d kapcsolat\u00e1t. (L\u2019Optique de Spinoza<\/em>, megjelen\u00e9s alatt).<\/p>\r\n

[16]<\/a> \u00a0Serres, I, 156-163., II,\u00a0665-667., 690-693.<\/p>\r\n

[17]<\/a> Leibniz levele Sophie Charlotte porosz kir\u00e1lyn\u0151h\u00f6z, 1700. j\u00fanius. A\u00a0 Justification du calcul…-<\/em>ban Leibniz szint\u00e9n bemutatta, hogy A pont hogyan \u0151rzi meg \u00e9s foglalja mag\u00e1ban a \u00a0ar\u00e1nyt.<\/p>\r\n

[18]<\/a> Leibniz ebb\u0151l a szempontb\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg: a virtualit\u00e1st vagy eszm\u00e9t; a m\u00f3dosul\u00e1st, a hajlamot, a hajland\u00f3s\u00e1got vagy szok\u00e1st, amely mintegy potencia \u00e9rv\u00e9nyre jut\u00e1sa a l\u00e9lekben; a diszpoz\u00edci\u00f3t \u00e9s mag\u00e1t a cselekedetet, mint a cselekv\u00e9s v\u00e9gs\u0151 aktualiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. M\u00e1s sz\u00f3val, egy szobr\u00e1szati metafora ment\u00e9n kifejezve: Herkules alakja; a m\u00e1rv\u00e1ny erezete; \u00e9s a munka, amely sor\u00e1n ezt az erezetet a szobr\u00e1sz felt\u00e1rja. V\u00f6.: \u00dajabb \u00e9rtekez\u00e9sek az emberi \u00e9rtelemr\u0151l<\/em>, M\u00e1sodik k\u00f6nyv, I. fejezet, \u00a7 2. (\u201e A diszpoz\u00edci\u00f3n k\u00edv\u00fcl egy cselekv\u00e9sre ir\u00e1nyul\u00f3 tendencia is van\u2026\u201d).<\/p>\r\n

[19]<\/a> Syst\u00e8me nouveau de la Nature<\/em>, \u00a7\u00a0 11. A pont skolasztikus koncepci\u00f3ir\u00f3l \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le verzi\u00f3kr\u00f3l, amik megihlett\u00e9k Leibnizet l\u00e1sd: Boehm, Le Vinculum substantiale chez Leibniz<\/em>, Vrin,\u00a062-81.<\/p>\r\n

[20]<\/a> Lettre \u00e0 Lady Masham,1704. j\u00fanius, (GPh, III,\u00a0357.)\u00a0: \u201eA lelket abba a testbe kell helyezn\u00fcnk, amelyben a n\u00e9z\u0151pontja tal\u00e1lhat\u00f3, amely szerint a jelen pillanatban a vil\u00e1gegyetemet a l\u00e9lek a maga sz\u00e1m\u00e1ra reprezent\u00e1lja. Valami t\u00f6bbet akarni, \u00e9s a lelket kiterjed\u00e9sbe z\u00e1rni annyi, mint a lelket testk\u00e9nt k\u00e9pzelni el.\u201d<\/p>\r\n

[21]<\/a> \u00a0V\u00f6.: Proclus, \u00c9l\u00e9ments de th\u00e9ologie<\/em>, Aubier, \u00a7\u00a021, 204.<\/p>\r\n

[22]<\/a> Bruno, De triplici minimo<\/em>. A \u201ecomplicatio\u201d elm\u00e9let\u00e9t kor\u00e1bban m\u00e1r Nicolaus Cusanus kidolgozta. V\u00f6.: Maurice de Gandillac, La Philosophie de Nicolas de Cues<\/em>, Aubier.<\/p>\r\n

[23]<\/a> Consid\u00e9rations sur la doctrine d\u2019un esprit universel unique<\/em> (GPh, VI). Ez\u00e9rt nem veszi \u00e1t Leibniz a \u201ecomplicatio\u201d kifejez\u00e9st, annak ellen\u00e9re, hogy el\u0151szeretettel haszn\u00e1l a hajt\u00e1sra vagy \u00f6sszehajt\u00e1sra utal\u00f3 fogalmakat. [A complicatio<\/em> sz\u00f3 igei alakja a latin plico\/ plicare<\/em> \u201e\u00f6sszer\u00e1ncolni, \u00f6sszehajtani\u201d ig\u00e9t hordozza mag\u00e1ban, \u00edgy a francia \u201ered\u0151\u201d kifejez\u00e9ssel [Pli<\/em>] val\u00f3 rokons\u00e1ga az eredeti sz\u00f6vegben egy\u00e9rtelm\u0171. \u2013 a ford\u00edt\u00f3.]<\/p>\r\n

[24]<\/a> L\u00e1sd Pl\u00f3tinosz vel\u0151s mondat\u00e1t: \u201eSokas\u00edtjuk a v\u00e1rost an\u00e9lk\u00fcl, hogy az e cselekedet alapj\u00e1ul szolg\u00e1lna.\u201d (Enn\u00e9ades, VI, 6, 2)<\/p>\r\n

[25]<\/a> Metafizikai \u00e9rtekez\u00e9s<\/em>, \u00a7\u00a015\u00a0\u00e9s\u00a016. Monadol\u00f3gia<\/em>, \u00a7\u00a060, 61, 83.\u00a0(\u201eMinden szellem olyan, mint egy kis istens\u00e9g a maga birodalm\u00e1ban\u201d)<\/p>\r\n

[26]<\/a> Monadol\u00f3gia<\/em>, \u00a7 37. \u00a0A \u201eg\u00f6rb\u00fcletek t\u00f6rv\u00e9nye\u201d kapcs\u00e1n l\u00e1sd: \u00c9claircissement des difficult\u00e9s que M. Bayle a trouv\u00e9es dans le syst\u00e8me nouveau… <\/em>(GPh, IV,\u00a0544.)\u00a0: Term\u00e9szetesen azt mondhatjuk, hogy a sorozat t\u00f6rv\u00e9nye konf\u00faz m\u00f3don \u00e1gyaz\u00f3dik be a l\u00e9lekbe; de ami ebben az \u00e9rtelemben a l\u00e9lekben van, az nem annyira maga a t\u00f6rv\u00e9ny, mint ink\u00e1bb a \u201ek\u00e9pess\u00e9g a t\u00f6rv\u00e9ny v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra\u201d.<\/p>\r\n

[27]<\/a> Heidegger, A fenomenol\u00f3gia alapprobl\u00e9m\u00e1i<\/em>, Osiris., 372.\u201eAz ittl\u00e9tnek mint mon\u00e1sznak nincs sz\u00fcks\u00e9ge ablakokra, hogy valamihez, ami rajta k\u00edv\u00fcl rejlik, kipillantson. Ez nem az\u00e9rt van \u00edgy, ahogyan Leibniz gondolja, mert minden l\u00e9tez\u0151 m\u00e1r a z\u00e1rt tokon bel\u00fcl hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, [\u2026] Ennek az ellenkez\u0151je igaz: a mon\u00e1sz, az ittl\u00e9t saj\u00e1t l\u00e9te szerint (transzcendenci\u00e1ja szerint) m\u00e1r kint van.\u201d (ford\u00edtotta: Demk\u00f3 S\u00e1ndor) Merleau-Ponty enn\u00e9l jobban \u00e9rti Leibnizt, egyszer\u0171en \u00edgy fogalmaz: \u201eA lelk\u00fcnknek nincsen ablaka: ez nem jelent egyebet, mint azt, amit az In der Welt Sein fogalma kifejez.\u201d A l\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1thatatlan, <\/em>L\u2019Harmattan, 249. \u00a0(ford\u00edtotta: Szab\u00f3 Zsigmond) Merleau-Ponty Az \u00e9szlel\u00e9s fenemonol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban <\/em>az\u00e9rt id\u00e9zi meg a leibnizi red\u0151t, hogy szembe\u00e1ll\u00edtsa Sartre lyukfogalm\u00e1val; az L\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1thatatlanban <\/em>pedig a heideggeri red\u0151t a l\u00e1t\u00f3 \u00e9s a l\u00e1that\u00f3 k\u00f6zti \u201ekiazmusk\u00e9nt vagy \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1sk\u00e9nt\u201d \u00e9rtelmezi.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00f6ldv\u00e1ri \u00c1rmin: A Red\u0151 apote\u00f3zisa El\u0151sz\u00f3 Gilles Deleuze sz\u00f6veg\u00e9hez   A v\u00e1ltoz\u00f3 g\u00f6rb\u00fclet vagy red\u0151 ide\u00e1lis genetikus eleme az inflexi\u00f3. Az inflexi\u00f3 a val\u00f3di atom, a rugalmas pont. Klee az inflexi\u00f3t teszi meg az akt\u00edv, spont\u00e1n vonal genetikus elem\u00e9v\u00e9. Ebben rokons\u00e1got mutat Leibnizzel \u00e9s a barokk gondolkod\u00e1ssal, szemben a kart\u00e9zi\u00e1nus Kandinszkijjal, aki sz\u00e1m\u00e1ra a sz\u00f6gek […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2046307,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-2046289","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046289","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2046289"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046289\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2046358,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2046289\/revisions\/2046358"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2046307"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2046289"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2046289"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2046289"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}