{"id":2047720,"date":"2026-04-20T22:33:56","date_gmt":"2026-04-20T21:33:56","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2047720"},"modified":"2026-04-20T23:08:25","modified_gmt":"2026-04-20T22:08:25","slug":"a-totalitas-alatt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/a-totalitas-alatt\/","title":{"rendered":"A totalit\u00e1s alatt"},"content":{"rendered":"

Egykor Hubert Damisch h\u00edres k\u00f6nyve, a Kadmiums\u00e1rga ablak<\/em> kapta a fest\u00e9szet alatt<\/em> (dessous de la peinture<\/em>) rejt\u00e9lyes alc\u00edmet, [1]<\/a> ami a fest\u00e9szet \u201eals\u00f3\u201d, materi\u00e1lis r\u00e9tegeit \u00e1ll\u00edtotta a f\u00f3kuszba, m\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert Damisch \u2013 C\u00e9zanne-t, Merleau-Ponty-t \u00e9s Dubuffet-t k\u00f6vet\u0151 [2]<\/a> \u2013 provokat\u00edv t\u00e9zise szerint a l\u00e9nyegileg az anyagra, az old\u00f3szerekre \u00e9s a pigmentekre \u00e9p\u00fcl\u0151 fest\u00e9szettel igenis lehet gondolkodni, s\u0151t filozof\u00e1lni is. Birk\u00e1s \u00c1kos fest\u0151i munk\u00e1ss\u00e1ga ennek \u00e9kes p\u00e9ld\u00e1ja, amire most \u00f6r\u00f6mteli m\u00f3don k\u00e9t elgondolkodtat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is felh\u00edvja a figyelmet. [3]<\/a> Az egyik a k\u00e9sei festm\u00e9nyekb\u0151l kiindulva az \u00e9letm\u0171 utols\u00f3 nagy, \u201erealista\u201d korszak\u00e1t (illetve korszakait) tekinti \u00e1t fenomenol\u00f3giai szempontb\u00f3l, [4]<\/a> a m\u00e1sik egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s hetvenes \u00e9vekbeli z\u00e1rv\u00e1nyra, Birk\u00e1s k\u00f6nnyed, humoros, de m\u00e9gis er\u0151teljesen hermeneutikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa \u201ek\u00e9preg\u00e9nyeire\u201d f\u00f3kusz\u00e1l. [5]<\/a><\/p>\r\n

Birk\u00e1s utols\u00f3 sorozata, a S\u00e9r\u00fclt k\u00e9pek<\/em> az absztrakci\u00f3 \u00e9s a realizmus \u201e\u0151si\u201d, de megunhatatlan paragone<\/em>-j\u00e1t eleven\u00edtette<\/a> fel, \u00e9s kombin\u00e1lta \u00f6ssze az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika nem kev\u00e9sb\u00e9 \u201eklasszikus\u201d dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak problematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Jacques Ranci\u00e8re m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti munk\u00e1ss\u00e1ga \u00f3ta az artworld<\/em> szerepl\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra is vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy \u201eauton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet\u201d mint olyan nem l\u00e9tezik, vagyis az eszt\u00e9tika akkor is hordoz mag\u00e1ban politikai \u00e1gend\u00e1t, ha ezt kifejezetten tagadja, az auton\u00f3mia ugyanis ideologikus konstrukci\u00f3. [6]<\/a> A S\u00e9r\u00fclt k\u00e9pek<\/em> fura, de l\u00e1tsz\u00f3lag egy\u00e9rtelm\u0171 m\u00f3don, eszt\u00e9tikai kontextusban konfront\u00e1lj\u00e1k<\/a> egym\u00e1ssal az absztrakt \u00e9s a realista \u00e1br\u00e1zol\u00e1sm\u00f3dot, Birk\u00e1s azonban arra is felh\u00edvta a figyelmet a sorozat bemutat\u00e1sakor, hogy kifejezetten egy politikus, politikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa fest\u00e9szetr\u0151l van sz\u00f3, amely az eg\u00e9sz \u00e9s a marad\u00e9k, a totality<\/em> \u00e9s a rest<\/em> dialektik\u00e1j\u00e1ban bomlik ki. [7]<\/a><\/p>\r\n

A politikai ind\u00edttat\u00e1s m\u00e1r 1999-ben, az \u00faj, \u201erealista\u201d korszak elej\u00e9n nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hiszen Birk\u00e1s az absztrakt fejekt\u0151l \u201evisszat\u00e9rt\u201d a realista, fotografikus portr\u00e9khoz, majd pedig szem\u00e9lyes ter\u00e9b\u0151l is kil\u00e9pett a t\u00e1rsadalmi t\u00e9rbe, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u201e\u00e9letk\u00e9peket\u201d kezdett festeni, melyek h\u00e1tter\u00e9t el\u0151sz\u00f6r az iraki h\u00e1bor\u00fak, majd pedig a migr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1g adta<\/a>. A politikai filoz\u00f3fiai ind\u00edttat\u00e1s, illetve az eszt\u00e9tika visszahelyez\u00e9se a politikai kontextusba 2012-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n (Knoll Gal\u00e9ria) v\u00e1lt nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1, [8]<\/a> amelynek c\u00edme egy provokat\u00edv Ranci\u00e8re-id\u00e9zet lett: \u201e\u2026\u00e9s m\u00e9g ha \u00e9rt\u00e9ktelennek \u00edt\u00e9ln\u00e9nk is a mai fest\u00e9szet eg\u00e9sz\u00e9t, egy m\u0171v\u00e9szeti \u00e1g pillanatnyi elt\u0171n\u00e9se mi\u00e9rt jelenten\u00e9 a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9gs\u0151 katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1t.\u201d [9]<\/a><\/p>\r\n

A k\u00e9tezres \u00e9vekben Ranci\u00e8re maga is elk\u00f6telez\u0151d\u00f6tt Dubuffet \u00e9s Damisch \u201egondolkod\u00f3 k\u00e9p\u201d-e mellett, mik\u00f6zben eg\u00e9szen m\u00e1s \u00faton, Roland Barthes-on kereszt\u00fcl jutott el a t\u0171n\u0151d\u0151 k\u00e9p (image pensive<\/em>) fogalm\u00e1hoz. [10]<\/a> R\u00e9szben tal\u00e1n ez is az oka annak, hogy Ranci\u00e8re gondolkod\u00f3 k\u00e9pei alapvet\u0151en fotografikusak, \u00e9s a Birk\u00e1s \u00e1ltal hivatkozott \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l az is kider\u00fcl, hogy a fest\u00e9szet a filoz\u00f3fus szerint m\u00e1r t\u00fals\u00e1gosan is integr\u00e1ns r\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szeti iparnak \u00e9s a piacnak, \u00edgy kritikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sai nem lehetnek igaz\u00e1n hitelesek. Ranci\u00e8re k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti p\u00e9ld\u00e1i \u00edgy Rineke Dijkstra \u00e9s Alfredo Jaar fot\u00f3alap\u00fa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak, ahol a k\u00e9pek a reprezent\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t problematiz\u00e1lj\u00e1k, \u00e9s tal\u00e1n ezek a nem-fest\u00e9szeti munk\u00e1k is arra sarkallt\u00e1k Birk\u00e1st, hogy \u201efest\u0151i\u201d p\u00e1rbesz\u00e9det folytasson a filoz\u00f3fussal.<\/p>\r\n

A Ranci\u00e8re-mott\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s az\u00e9rt k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 Birk\u00e1s \u00e9letm\u0171v\u00e9nek tekintet\u00e9ben, mert teljesen egy\u00e9rtelm\u0171en \u00f6sszehozta<\/a> egym\u00e1ssal a baloldali, posztmarxista filoz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s a realista fest\u00e9szet t\u00e1rsadalomkritikai hagyom\u00e1nyait. Mindezt azonban a probl\u00e9ma \u00e9s a konfliktus, illetve a laclaui antagonizmus \u00e9s a ranci\u00e8re-i disszenzus jegy\u00e9ben tette, ami a demokratikus, szabad t\u00e1rsadalom l\u00e9nyeg\u00e9t a heterogenit\u00e1sban \u00e9s az egy\u00e9ni szuverenit\u00e1sban hat\u00e1rozza meg. A festm\u00e9nyek ugyanis m\u00e9dia \u00e9letk\u00e9pek, melyeken egyr\u00e9szt a politika gyakorl\u00f3i<\/a>, politikusok \u00e9s filoz\u00f3fusok, m\u00e1sr\u00e9szt a politika elszenved\u0151i<\/a>, h\u00e9tk\u00f6znapi emberek, munk\u00e1sok \u00e9s menek\u00fcltek jelennek meg kifejezetten sajt\u00f3fot\u00f3kb\u00f3l kiindulva.<\/p>\r\n

Birk\u00e1s azt\u00e1n ezeket a k\u00e9peket, ezeket a vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3kat konfront\u00e1lja<\/a> a textualit\u00e1ssal, mag\u00e1val a politikai filoz\u00f3fi\u00e1val, amikor Judith Butler, Ernesto Laclau \u00e9s Slavoj \u017di\u017eek teoretikus mondatait festi r\u00e1 a sajt\u00f3 finoman absztrah\u00e1lt, megfestett fot\u00f3ira. A mondatok egy olyan \u201ep\u00e1rbesz\u00e9des\u201d k\u00f6tetb\u0151l sz\u00e1rmaznak, amelynek c\u00edm\u00e9ben Birk\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra is kruci\u00e1lis fogalmak jelentek meg: Esetlegess\u00e9g, Hegem\u00f3nia, Univerzalit\u00e1s. [11]<\/a> A h\u00e1rmas p\u00e1rbesz\u00e9d egyik kulcsmot\u00edvuma a hegem\u00f3nia, illetve a politikai-kultur\u00e1lis hegem\u00f3nia gramsci-i problematik\u00e1ja, [12]<\/a> amely l\u00e9nyeg\u00e9ben arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy egy \u201euniverz\u00e1lis\u201d ideol\u00f3gia hogyan kontroll\u00e1lja \u00e9s nyomja el a szubjektumot, illetve hogyan sz\u00e1molja fel annak partikul\u00e1ris identit\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Az egy\u00e9n \u00e9s a t\u00e1rsadalom, a szem\u00e9lyes \u00e9s a politikai identit\u00e1s, a partikularit\u00e1s \u00e9s a totalit\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1ra adott saj\u00e1tos, fest\u0151i \u00e9s m\u00e9lyen elgondolkodtat\u00f3 v\u00e1laszk\u00e9nt \u00e9rtend\u0151k Birk\u00e1s utols\u00f3 festm\u00e9nyei, a S\u00e9r\u00fclt k\u00e9pek <\/em>is, melyek a Kukla Kriszti\u00e1n \u00e1ltal rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kiindul\u00f3pontj\u00e1t k\u00e9pezik<\/a> az aqb Project Space-ben. Ezek l\u00e9nyeg\u00e9ben absztrakt festm\u00e9nyek, melyek r\u00e9szben<\/a> a klasszikus malevicsi szuprematizmus, r\u00e9szben<\/a> a fest\u0151is\u00e9g ut\u00e1ni absztrakci\u00f3 \u00e9s a neogeo nyelv\u00e9n besz\u00e9lnek, de Birk\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171en valamilyen tot\u00e1lis ideol\u00f3gi\u00e1t k\u00e9pviselnek \u2013 legyen az ak\u00e1r eszt\u00e9tikai, ak\u00e1r politikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa. Ezek az absztrakt \u00e9s tot\u00e1lis terek azonban Birk\u00e1s fest\u0151i \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben megs\u00e9r\u00fclnek, felfeslenek, t\u00f6bbnyire<\/a> a sarkaikon, ahov\u00e1 Birk\u00e1s realista figur\u00e1kat, jelenet-t\u00f6red\u00e9keket fest.<\/p>\r\n

A felfesl\u00e9s kifejez\u00e9s felid\u00e9zheti Butler, Laclau \u00e9s \u017di\u017eek filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak egyik alapprobl\u00e9m\u00e1j\u00e1t a val\u00f3s\u00e1g lek\u00e9pezhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s le\u00edrhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t is, ami h\u00e1rm\u00f3juk filoz\u00f3fiai horizontj\u00e1nak egyik legfontosabb k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151j\u00e9hez, Jacques Lacan val\u00f3s-fogalm\u00e1hoz (le r\u00e9el<\/em>) vezet. [13]<\/a> Lacan h\u00edres t\u00e9zise szerint a val\u00f3s ugyanis \u00e9let\u00fcnk \u00e9s vil\u00e1gunk azon r\u00e9sze, amely szimboliz\u00e1lhatatlan, amelyet nem tudunk lek\u00e9pezni szavakkal \u00e9s k\u00e9pekkel sem. Laclau, Butler \u00e9s \u017di\u017eek egyar\u00e1nt vitatja ezt a merev dichot\u00f3mi\u00e1t, de abban nagyj\u00e1b\u00f3l egyet\u00e9rtenek, hogy a val\u00f3s, a fizikai-biol\u00f3giai val\u00f3s\u00e1g tulajdonk\u00e9ppen egy \u0171r, egy hi\u00e1ny, amit igyeksz\u00fcnk szimbolikus \u00e9s imagin\u00e1rius entit\u00e1sokkal, szavakkal \u00e9s k\u00e9pekkel, illetve az azokb\u00f3l konstru\u00e1lt identit\u00e1sunkkal kit\u00f6lteni.<\/p>\r\n

Birk\u00e1s nem-absztrah\u00e1lt, az absztrakci\u00f3 \u201eal\u00f3l\u201d el\u0151bukkan\u00f3<\/a>, realista figur\u00e1inak t\u00fckr\u00e9ben a val\u00f3di, nem mediatiz\u00e1lt \u00e9s nem univerzaliz\u00e1lt val\u00f3s\u00e1g m\u00e9lys\u00e9gesen emberi, \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt l\u00e9nyeg\u00e9ben reprezent\u00e1lhatatlan, illetve \u2013 ahogy a 2016-os Az eg\u00e9sz \u00e9s a marad\u00e9k<\/em> c\u00edm is sugallja \u2013 tulajdonk\u00e9ppen egyfajta marad\u00e9k, [14]<\/a> maradv\u00e1ny, ami kimarad, illetve elv\u00e9sz a totalit\u00e1sra t\u00f6r\u0151 ideologikus val\u00f3s\u00e1g-konstrukci\u00f3kb\u00f3l. Ez \u00f6sszecseng Ernesto Laclau marad\u00e9k (rest, residue<\/em>) fogalm\u00e1val, ami a lacani val\u00f3s fogalmis\u00e1g\u00e1nak politikai filoz\u00f3fiai \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se. [15]<\/a> Laclau szerint ugyanis a hegem\u00f3ni\u00e1ra t\u00f6rekv\u0151 ideol\u00f3gia sosem tudja tot\u00e1lisan reprezent\u00e1lni a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1got, abb\u00f3l valami mindig kimarad, ami szimbolikusan, illetve ideologikusan reprezent\u00e1lhatatlan, mivel t\u00fals\u00e1gosan is partikul\u00e1ris.<\/p>\r\n

Kukla innen, a reprezent\u00e1lhatatlan \u00e9s szimboliz\u00e1lhatatlan, \u00e9pp ez\u00e9rt \u00e1t\u00edrhatatlan \u00e9s nem meghamis\u00edthat\u00f3 testi \u00e9s emberi val\u00f3s\u00e1g fel\u0151l<\/a> tekint vissza Birk\u00e1s \u201erealista\u201d fest\u0151i praxis\u00e1ra, melynek k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se nem is a realizmus \u00e9s az absztrakci\u00f3, vagy az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika, hanem a val\u00f3di ember \u00e9s az ide\u00e1k<\/a>, illetve az ideol\u00f3gi\u00e1k viszonya. Ez a fajta val\u00f3dis\u00e1g, esend\u0151s\u00e9g \u00e9s partikularit\u00e1s hatja \u00e1t Birk\u00e1s ironikus szent\u00e1br\u00e1zol\u00e1sait (a 2014-es Szent Cyprian \u00e9s Szent Alexius<\/em> lett<\/a> az aqb-s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201earca\u201d), illetve migr\u00e1ns csoportportr\u00e9it is, melyek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201et\u00f6meg\u00e9t\u201d k\u00e9pezik<\/a>. Szent Cyprian p\u00e9ldaszer\u0171 Birk\u00e1s-szent, a 3. sz\u00e1zadi afrikai, berber sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa p\u00fcsp\u00f6k ugyanis arr\u00f3l v\u00e1lt h\u00edress\u00e9, hogy az egyh\u00e1z egys\u00e9ge mellett sz\u00e1llt s\u00edkra, de a hit\u00fcket k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l megtagad\u00f3kkal \u00e9s az elesettekkel szemben az irgalmass\u00e1g \u00fatj\u00e1t k\u00e9pviselte. Birk\u00e1s szentje persze modern figura, farmerdzsekiben, nem pedig egy hagiografikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, viszont t\u00f6k\u00e9letesen illeszkedik az ideol\u00f3gi\u00e1kkal szemben az egy\u00e9ni szabads\u00e1g\u00e9rt folytatott Birk\u00e1s-f\u00e9le (szabads\u00e1gharc) <\/em>[16]<\/a> toposz\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Valahol m\u00e1r ez a fajta egy\u00e9ni szuverenit\u00e1s \u00e9s testi val\u00f3dis\u00e1g, avagy a szimboliz\u00e1lhatatlan marad\u00e9k vet\u00edtette el\u0151re mag\u00e1t a 2001-ben indul\u00f3 sivatagi h\u00e1bor\u00fas k\u00e9peken is, melyeken Birk\u00e1s tudatosan konfront\u00e1lta<\/a> saj\u00e1t szem\u00e9lyes ter\u00e9t \u00e9s bar\u00e1tait a vil\u00e1gpolitika spektakul\u00e1ris esem\u00e9nyeivel, amelyek a m\u00e9di\u00e1n kereszt\u00fcl fogyaszthat\u00f3k \u00e9s nem tapasztalhat\u00f3k meg testk\u00f6zelb\u0151l, legal\u00e1bbis az \u00e1tlag magyar szubjektum szempontj\u00e1b\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb pedig ez az idegen (iraki, t\u00f6r\u00f6k, vagy szom\u00e1liai) szuverenit\u00e1s, az ideol\u00f3gi\u00e1k alatti marad\u00e9k (Laclau rest<\/em>-je) teszi \u00e9lettel teliv\u00e9 a m\u00e9di\u00e1b\u00f3l j\u00f3l ismert migr\u00e1nsok, kal\u00f3zok \u00e9s terrorist\u00e1k k\u00e9peit. Birk\u00e1s a szuverenit\u00e1s \u00e9s a csoportk\u00e9p filoz\u00f3fiai \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti toposzaib\u00f3l kiindulva a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fat\u00f3l a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gon \u00e9s a posztmarxista politikai filoz\u00f3fi\u00e1n \u00e1t az alternat\u00edv humanista (vall\u00e1sos) ideol\u00f3gi\u00e1kig \u00edvel\u0151en l\u00e9nyeg\u00e9ben az emberit szerette volna megragadni a k\u00e9pek, a klis\u00e9k \u00e9s az ideol\u00f3gi\u00e1k m\u00f6g\u00f6tt \u2013 az absztrakt \u00e9s a realista fest\u00e9szet l\u00e1t\u00e1sm\u00f3djainak konfront\u00e1l\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n

Az emberi \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let val\u00f3di n\u00e9z\u0151pontja kapcsolhatja \u00f6ssze az \u00e9letm\u0171 k\u00e9sei \u00e9s korai, realista \u00e9s konceptu\u00e1lis szegmenseit is. A korai szegmensb\u0151l most a Katasztr\u00f3fa-helyzetek<\/em> \u201ek\u00e9preg\u00e9ny\u201d (1978) jelenik meg a Vintage Gal\u00e9ri\u00e1ban a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9r\u0151l, [17]<\/a> ami tulajdonk\u00e9ppen \u00f6sszef\u0171zi egym\u00e1ssal Birk\u00e1s fotografikus k\u00e9pfiloz\u00f3fiai \u00e9s posztmodern \u00fajfest\u00e9szeti praxis\u00e1t. A katasztr\u00f3fa-helyzet<\/em> r\u00e1ad\u00e1sul bizonyos \u00e9rtelemben el\u0151revet\u00edti Ranci\u00e8re katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1t (crise de l\u2019art<\/em>) is, a val\u00f3di (kritikai) m\u0171v\u00e9szet elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t. A kilencvenes \u00e9vek popkultur\u00e1lis \u00e9s posztpolitikai katasztr\u00f3f\u00e1j\u00e1nak gy\u00f6kerei szorosan \u00f6sszef\u00fcggenek a hatvanas-hetvenes \u00e9vek \u00faj, mediatiz\u00e1lt val\u00f3s\u00e1g\u00e1val is, amely legeklat\u00e1nsabban Guy Debord spekt\u00e1kulum-fogalm\u00e1ban csap\u00f3dott le a filoz\u00f3fi\u00e1ban. Ebben a mediatiz\u00e1lt \u00e9s egyre populist\u00e1bb val\u00f3s\u00e1gban az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kritikai m\u0171v\u00e9szet is f\u00e9ny\u00e9vekre t\u00e1volodott el a h\u00e9tk\u00f6znapi n\u00e9z\u0151k elv\u00e1r\u00e1shorizontj\u00e1t\u00f3l. Birk\u00e1s l\u00e1tsz\u00f3lag ezt a r\u00e9gi (modern) probl\u00e9m\u00e1t figur\u00e1zza ki m\u00fazeumi t\u00e1rsalg\u00e1saiban, amelyek azonban szervesen k\u00f6t\u0151dnek a fest\u00e9szetet \u00e9s a fotogr\u00e1fi\u00e1t konfront\u00e1l\u00f3 m\u00fazeumi fotogr\u00e1fi\u00e1ihoz (K\u00e9p \u00e9s n\u00e9z\u0151je<\/em>, 1977-1978) is, ahol a lefot\u00f3zott klasszikus festm\u00e9nyeket n\u00e9z\u0151 figur\u00e1kat l\u00e1tunk h\u00e1tulr\u00f3l, akik ugyan a k\u00e9pet n\u00e9zik, de nem tudjuk mit is gondolnak arr\u00f3l. A Katasztr\u00f3fa-helyzetek<\/em>ben viszont az a trag\u00e9dia, hogy nagyon is l\u00e1tjuk, hogy mit gondolnak a n\u00e9z\u0151k a k\u00e9pek el\u0151tt…<\/p>\r\n

Birk\u00e1s karikaturisztikus \u201ek\u00e9preg\u00e9nye\u201d azonban csak l\u00e1tsz\u00f3lag f\u0171zi<\/a> \u00f6ssze viccesen az egyk\u00e9nt ban\u00e1lis, laikus \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9rtelmez\u00e9seket, val\u00f3j\u00e1ban azonban nagyon m\u00e9ly, k\u00e9phermeneutikai \u00e9s fenomenol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kra reflekt\u00e1l<\/a>, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben az absztrakci\u00f3 \u00e9s a realit\u00e1s, az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika m\u00e9rhetetlen\u00fcl nagy t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t tematiz\u00e1lja<\/a>. Az ut\u00f3bbi ugyanis abszol\u00fat k\u00e9zzelfoghat\u00f3, az el\u0151bbi viszont tot\u00e1lisan elvont, ez\u00e9rt nincs is semmi a k\u00e9preg\u00e9ny t\u00e1blak\u00e9pein, azok csup\u00e1n \u00fcres, k\u00e9p-alak\u00fa sz\u00f6vegbubor\u00e9kok. Az \u00fcres \u00e9s n\u00e9ma t\u00e1blak\u00e9pekkel n\u00e9z\u0151ik nem tudnak kommunik\u00e1lni, gondolataik \u00edgy saj\u00e1t partikul\u00e1ris probl\u00e9m\u00e1ik, \u00e9let\u00fck, \u00e9lett\u00e1rsuk k\u00f6r\u00fcl forognak, \u00e9s nem l\u00e9pnek t\u00fal a vil\u00e1gukr\u00f3l alkotott k\u00f6zhelyes \u00e9s sztereotip elk\u00e9pzel\u00e9seken.<\/p>\r\n

Birk\u00e1s mintha humorosan azt \u00e1ll\u00edtan\u00e1, hogy a nagy m\u0171v\u00e9szet trag\u00e9di\u00e1ja totalit\u00e1s\u00e1ban rejlik, ami nehezen ragadhat\u00f3 meg a partikularit\u00e1sukba s\u00fcpped\u0151 n\u00e9z\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Tal\u00e1n ezt a probl\u00e9m\u00e1t igyekszik tematiz\u00e1lni Kukla popkultur\u00e1lis (egy hatvanas \u00e9vekbeli amerikai szerelmes popsl\u00e1gert id\u00e9z\u0151) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sc\u00edme is, nem kev\u00e9s ir\u00f3ni\u00e1val: Hogyan kapaszkodhatunk egy \u00e1lomba?<\/em> Az \u00e1lom Kukla n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ban az eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai ut\u00f3pi\u00e1k jel\u00f6l\u0151je is, amelyek azonban mindig imagin\u00e1rius \u00e9s szimbolikus regiszterekben, k\u00e9pekben \u00e9s szavakban bomlanak ki. A val\u00f3ban szabad \u00e9s igaz \u00e9let neh\u00e9zs\u00e9ge \u00e9pp ez\u00e9rt tal\u00e1n abban rejlik, hogy hogyan is lehet ikonokkal \u00e9s ide\u00e1kkal, k\u00e9pekkel \u00e9s szavakkal fel\u00fcl\u00edrni a val\u00f3s\u00e1g alantas \u00e9s sz\u00e1nalmas, de m\u00e9gis zsigeri \u00e9lvezeteket (lacani jouissance<\/em>) ny\u00fajt\u00f3 partikularit\u00e1s\u00e1t. Vagy ink\u00e1bb abban, hogy hogyan lehet meg\u0151rizni a kett\u0151 term\u00e9keny antagonizmus\u00e1t, \u00e9s hogyan lehet egy \u00e9lhet\u0151, dialektikus k\u00e9pben feloldani ide\u00e1inkat \u00e9s h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnket?<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Hubert Damisch: Fen<\/em>\u00eatre jeune cadmium, ou dessous de la peinture<\/em>. Seuil, Paris, 1984.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Maurice Merleau-Ponty: C\u00e9zanne k\u00e9telye<\/em>. (1945) Enigma, 3, 1996. 76-90. Hubert Damisch: Dubuffet, or the Reading of the World<\/em>. Art de France, 3, 1962. 337-346.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Mindk\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a Birk\u00e1s \u00c1kos M\u0171v\u00e9szeti Alap\u00edtv\u00e1ny k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\r\n

[4]<\/a> Hogyan kapaszkodhatunk egy \u00e1lomba?<\/em>, aqb project space, kur\u00e1tor: Kukla Kriszti\u00e1n.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Katasztr\u00f3fa-helyzetek<\/em>, Vintage Gal\u00e9ria, kur\u00e1tor: Zeml\u00e9nyi-Kov\u00e1cs Barnab\u00e1s.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Jacques Ranci\u00e8re: Eszt\u00e9tika \u00e9s politika<\/em>. (2000) M\u0171csarnok, Budapest, 2009.<\/p>\r\n

[7]<\/a> https:\/\/exindex.hu\/hu\/event\/az-egesz-es-a-maradek\/<\/a><\/p>\r\n

[8]<\/a> https:\/\/exindex.hu\/hu\/event\/es-meg-ha-ertektelennek-is-itelnenk\/<\/a><\/p>\r\n

[9]<\/a> Jacques Ranci\u00e8re: Crise de l\u2019art, ou crise de la pens\u00e9e?<\/em> (1998) In: Chronique des temps consensuels<\/em>. Paris, Seuil, 2005. 64.<\/p>\r\n

[10]<\/a> Jacques Ranci\u00e8re: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/em>. (2008) M\u0171csarnok, Budapest, 2011. Roland Barthes: Vil\u00e1goskamra<\/em> (1980) Eur\u00f3pa, Budapest, 1985.<\/p>\r\n

[11]<\/a> Judith Butler \u2013 Ernesto Laclau \u2013 Slavoj \u017di\u017eek: Contingency, Hegemony, Universality<\/em>. Verso, New York, 2000.<\/p>\r\n

[12]<\/a> Antonio Gramsci filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1nak illiber\u00e1lis, jobboldali kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s h\u00fasbav\u00e1g\u00f3 magyarorsz\u00e1gi aktualit\u00e1s\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd b\u0151vebben Andr\u00e1s Edit: Hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151 k\u00e9pzelet. Kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s kritikai elm\u00e9let Eur\u00f3pa keleti fel\u00e9n<\/em>. ELKH BTK M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet, Budapest, 2023.<\/p>\r\n

[13]<\/a> Jacques Lacan: Les quatre concepts fondamenteaux de la psychanalyse<\/em>. Seuil, Paris, 1964.<\/p>\r\n

[14]<\/a> A \u201emarad\u00e9k\u201d fogalmis\u00e1ga kapcs\u00e1n asszoci\u00e1lhatunk a klasszikus marxizmus kritikai hagyom\u00e1nyaira, illetve Henri Lefebvre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra is: La somme et le reste<\/em>. La Nef de Paris Editions, Paris, 1959.<\/p>\r\n

[15]<\/a> Ernesto Laclau \u2013 Chantal Mouffe: Hegemony and Socialist Strategy<\/em>. Verso, New York, 1985. Ernesto Laclau: A populista \u00e9sz<\/em>. (2005) Noran Libro, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

[16]<\/a> https:\/\/exindex.hu\/hu\/event\/szabadsagharc\/<\/a><\/p>\r\n

[17]<\/a> A Katasztr\u00f3fa-helyzetek<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a Katasztr\u00f3fa-helyzetek<\/em> \u201ek\u00e9preg\u00e9ny\u201d mellett megjelenik egy m\u00e9g furcs\u00e1bb \u201ek\u00e9preg\u00e9ny\u201d is, a Frusztr\u00e1ci\u00f3s-teszt<\/em> (1979), amelynek jelenetei nem festm\u00e9nyek el\u0151tt j\u00e1tsz\u00f3dnak, hanem h\u00e9tk\u00f6znapi helyzetekben jelennek meg a rajzolt figur\u00e1k, akik k\u00e9preg\u00e9ny-bubor\u00e9kokban folytatnak egym\u00e1ssal p\u00e1rbesz\u00e9det. A p\u00e1rbesz\u00e9d azonban k\u00f6vethetetlen, Birk\u00e1s ugyanis az egyik figura bubor\u00e9kj\u00e1t \u00fcresen hagyja, a m\u00e1sik alak sz\u00f6veg\u00e9t pedig lefesti<\/a>. A k\u00e9t sorozatot a t\u00e1blak\u00e9p-alak\u00fa sz\u00f6vegbubor\u00e9kok kapcsolj\u00e1k \u00f6ssze, melyek a Katasztr\u00f3fa-helyzetek<\/em> m\u0171v\u00e9szeti frusztr\u00e1ci\u00f3it \u00f6sszef\u0171zik a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnk bosszant\u00f3 jelens\u00e9geivel. Zeml\u00e9nyi-Kov\u00e1cs Barnab\u00e1s h\u00edvta fel arra a figyelmemet, hogy Birk\u00e1s eg\u00e9szen konkr\u00e9tan egy val\u00f3di, pszichol\u00f3giai frusztr\u00e1ci\u00f3s-teszt \u00e1br\u00e1it \u00e9s sz\u00f6vegeit haszn\u00e1lta fel \u00e9s festette \u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egykor Hubert Damisch h\u00edres k\u00f6nyve, a Kadmiums\u00e1rga ablak kapta a fest\u00e9szet alatt (dessous de la peinture) rejt\u00e9lyes alc\u00edmet, [1] ami a fest\u00e9szet \u201eals\u00f3\u201d, materi\u00e1lis r\u00e9tegeit \u00e1ll\u00edtotta a f\u00f3kuszba, m\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert Damisch \u2013 C\u00e9zanne-t, Merleau-Ponty-t \u00e9s Dubuffet-t k\u00f6vet\u0151 [2] \u2013 provokat\u00edv t\u00e9zise szerint a l\u00e9nyegileg az anyagra, az old\u00f3szerekre \u00e9s a pigmentekre \u00e9p\u00fcl\u0151 fest\u00e9szettel igenis […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2047804,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-2047720","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2047720","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2047720"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2047720\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2047810,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2047720\/revisions\/2047810"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2047804"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2047720"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2047720"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2047720"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}