{"id":2048272,"date":"2026-05-04T20:07:22","date_gmt":"2026-05-04T19:07:22","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2048272"},"modified":"2026-05-05T00:21:37","modified_gmt":"2026-05-04T23:21:37","slug":"whos-gonna-tell-them","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/whos-gonna-tell-them\/","title":{"rendered":"Who\u2019s gonna tell them?"},"content":{"rendered":"

Az AICA kritikusi d\u00edj\u00e1t<\/a> id\u00e9n megosztott helyen kapta Nagy Gergely ismert kultur\u00e1lis \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s szerkeszt\u0151, aki k\u00f6vetkezetes tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel val\u00f3ban fontos kritikai munk\u00e1t v\u00e9gzett el az elm\u00falt 16 \u00e9v kult\u00farpolitikai folyamataival kapcsolatban. \u0150 ezt a d\u00edjat mindenk\u00e9ppen meg\u00e9rdemelte.<\/p>\r\n

Probl\u00e9m\u00e1m sokkal ink\u00e1bb a m\u00e1sik d\u00edjazott projekttel van, a This is not a love talk<\/em> c\u00edm\u0171 esem\u00e9nysorozattal, amely \u00e1ll\u00edt\u00f3lag meg\u00faj\u00edtotta a kritika m\u0171faj\u00e1t, b\u00e1r nem vil\u00e1gos sz\u00e1momra, hogy ezt hogyan tette. Az \u00edg\u00e9retekkel [1]<\/a> ellent\u00e9tben \u201cpodcastk\u00e9nt\u201d tov\u00e1bbra is csak az els\u0151<\/a> \u00e9s az utols\u00f3<\/a> alkalomr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9tel hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 az interneten, \u00e9l\u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s szint\u00e9n nem t\u00f6rt\u00e9nt, ami t\u00f6bb dolgot is felvet. Egyr\u00e9szt, hogy ez az eg\u00e9sz nem volt t\u00f6bb p\u00f3diumbesz\u00e9lget\u00e9sek sorozat\u00e1n\u00e1l, amelyben nincsen semmif\u00e9le m\u0171faji \u00faj\u00edt\u00e1s. M\u00e1sr\u00e9szt az esem\u00e9nyek foly\u00e1s\u00e1ba puszt\u00e1n hallgat\u00f3k\u00e9nt volt bevonva a szakma, teh\u00e1t nem volt igazi p\u00e1rbesz\u00e9d, n\u00e9h\u00e1ny, a szervez\u0151k \u00e1ltal el\u0151re keretezett t\u00e9m\u00e1nak egyir\u00e1ny\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3ja zajlott, \u00e1ltaluk kiv\u00e1lasztott szak\u00e9rt\u0151kkel.<\/p>\r\n

A megh\u00edvott vend\u00e9gek eset\u00e9ben is felmer\u00fclnek n\u00e9h\u00e1ny esetben k\u00e9rd\u00e9sek, p\u00e9ld\u00e1ul Rieder G\u00e1bor helyzetbe hoz\u00e1sa az utols\u00f3 esem\u00e9nyen, akinek az MNB-hez k\u00f6thet\u0151, sok szempontb\u00f3l problematikus, tiszt\u00e1z\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l R\u00e1tkai Zs\u00f3fia felt\u00e1r\u00f3 anyagot<\/a> k\u00e9szitett. Ugyanezen a fel\u00fcleten Rieder G\u00e1bor v\u00e1lasza<\/a> is olvashat\u00f3 imm\u00e1r, amelyben ugyan nem t\u00f6rt\u00e9nik meg R\u00e1tkai \u00e1ll\u00edt\u00e1sainak t\u00e9teles c\u00e1folata, viszont megtudhatjuk (ha eddig esetleg nem lett volna egy\u00e9rtelm\u0171), hogy milyen nagy az inform\u00e1lis kapcsolatok jelent\u0151s\u00e9ge a m\u0171kereskedelem \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetk\u00f6zvet\u00edt\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l, f\u0151leg a j\u00f3m\u00f3d\u00fa r\u00e9teggel, amely Rieder szerint nagyon is sz\u00edv\u00e9n viseli a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00fcgy\u00e9t.<\/p>\r\n

Ahogyan azt az al\u00e1bbiakban ki fogom fejteni, az esem\u00e9ny intellektu\u00e1lis min\u0151s\u00e9ge igen sok k\u00edv\u00e1nnival\u00f3t hagy maga ut\u00e1n, ahogy politikai motiv\u00e1ci\u00f3ja is, valamint k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fclnek fel a szakma \u00e1ltal val\u00f3 kiemelked\u0151 d\u00edjaz\u00e1s\u00e1val kapcsolatban, hiszen az AICA d\u00edjon t\u00fal<\/a> a k\u00e9t szervez\u0151, Mikl\u00f3sv\u00f6lgyi Zsolt \u00e9s Zeml\u00e9nyi-Kov\u00e1cs Barnab\u00e1s is \u201ckatapult\u00e1lt\u201d A m\u0171 Power 50<\/a> list\u00e1j\u00e1ra. Meg\u00e9rne n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9st az is, hogy vajon az AICA-n bel\u00fcl mi\u00e9rt tartott\u00e1k az esem\u00e9nyt olyan kiemelt fontoss\u00e1g\u00fanak, hiszen er\u0151sen limit\u00e1lt a felv\u00e9telekhez val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s. Hogy kik hoztak d\u00f6nt\u00e9st \u00e9s mi alapj\u00e1n, az az AICA bels\u0151 \u00fcgye, \u00e1m fontos volna, hogy ezen int\u00e9zm\u00e9nyek is elv\u00e1rj\u00e1k a d\u00edjazott produkci\u00f3kt\u00f3l a transzparenci\u00e1t a teljes szakma \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

\u00c9n szem\u00e9ly szerint a m\u00e1sodik sze\u00e1nszon vettem r\u00e9szt \u00e9s sok s\u00falyos probl\u00e9m\u00e1t felvetettem akkor \u00e9s ott helyben mindenki el\u0151tt, ami a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g bizonyos tagjai fel\u0151l meger\u0151s\u00edt\u00e9sre tal\u00e1lt. Meg\u00edrtam a besz\u00e1mol\u00f3mat, \u00e9s v\u00e1rtam, hogy a felv\u00e9tel felker\u00fclj\u00f6n, amely viszont t\u00f6bb mint egy \u00e9v ut\u00e1n sem t\u00f6rt\u00e9nt meg. Ilyen hossz\u00fa id\u0151t\u00e1vlatban pedig felmer\u00fcl az inform\u00e1ci\u00f3visszatart\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1ga, f\u0151leg, hogy ezek ut\u00e1n az esem\u00e9nysorozat t\u00f6bbi felv\u00e9tele sem ker\u00fclt fel, a fent eml\u00edtett \u00edg\u00e9retekkel ellent\u00e9tben. Az AICA d\u00edj ut\u00e1n a legutols\u00f3 r\u00e9sz ugyan v\u00e9g\u00fcl felker\u00fclt<\/a>, \u00e1m \u00f6nmag\u00e1ban az a t\u00e9ny, hogy ez a r\u00e9sz m\u00e1sf\u00e9l h\u00f3nap alatt hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt az acb csatorn\u00e1j\u00e1n, azt is bizony\u00edtja, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb technikai akad\u00e1lyokat nem t\u00e9telezhet\u00fcnk fel a t\u00f6bbi felv\u00e9tel eset\u00e9ben sem.<\/p>\r\n

K\u00f6zz\u00e9teszem teh\u00e1t most besz\u00e1mol\u00f3mat a This is not a love talk<\/em> \u201c\u00e9l\u0151 podcast felv\u00e9tel\u201d \u201cModernit\u00e1s: hiteltelen program?\u201d<\/em> c\u00edmet kapott m\u00e1sodik alkalm\u00e1r\u00f3l, amire a Traf\u00f3ban ker\u00fclt sor 2025. \u00e1prilis elsej\u00e9n, de m\u00e9g viccnek is rossz volt. \u00dcnnepront\u00e1s k\u00f6vetkezik teh\u00e1t, n\u00e9mi elsz\u00e1mol\u00e1s \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nykritika ebben a nagy rendszerv\u00e1lt\u00f3 hangulatban, okul\u00e1sk\u00e9ppen a \u201cm\u00faltb\u00f3l\u201d.<\/p>\r\n

Igen nyomaszt\u00f3 dolgokat hallottam m\u00e1r a fent eml\u00edtett \u00e9l\u0151ben felvett \u201cpodcast-sorozat\u201d els\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is, hozz\u00e1\u00e9rt\u0151, elismert \u00e9s magas sz\u00ednvonal\u00fa \u00e9letm\u0171vet maguk m\u00f6g\u00f6tt tud\u00f3 szakmabeliekt\u0151l, akik a megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6d\u00e9s, a szekunder sz\u00e9gyen \u00e9s d\u00fch k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fokozatait osztott\u00e1k meg velem. Azt\u00e1n elolvasva az esem\u00e9nyekhez f\u0171z\u00f6tt ismertet\u0151ket, \u00e9n is levontam a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy akik ezeket \u00edrt\u00e1k, azok sem a kult\u00fara-, sem a t\u00e1rsadalomelm\u00e9lethez nem \u00e9rtenek, mivel a fogalmakat nem tudj\u00e1k sem k\u00f6vetkezetesen, sem szisztematikusan, sem instrument\u00e1lisan haszn\u00e1lni. Mindezt persze nem v\u00e1rn\u00e1nk el annyira szigor\u00faan, hogyha nem \u00e9ppen k\u00e9t olyan n\u00edv\u00f3s int\u00e9zm\u00e9ny adn\u00e1 a nev\u00e9t \u00e9s infrastrukt\u00far\u00e1j\u00e1t egy ilyen programhoz, mint az acb \u00e9s a Traf\u00f3 Gal\u00e9ria.<\/p>\r\n

Az esem\u00e9nyt a \u201cnyugati feh\u00e9r f\u00e9rfi\u201d poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l megsz\u00f3lal\u00f3 Bourriaud sz\u00f6veg\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k<\/a> [2<\/a>] a szervez\u0151k, amivel nyilv\u00e1n azonosultak is. Szeretn\u00e9k megeml\u00e9kezni n\u00e9h\u00e1ny besz\u00e9des mondatra ebb\u0151l a sz\u00f6vegb\u0151l, puszt\u00e1n az\u00e9rt, hogy megmutassam, hogy milyen ir\u00e1nyt\u0171k ment\u00e9n kell t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dnunk Bourriaud univerzum\u00e1ban, amely egyben sokat el\u00e1rul a szervez\u0151k \u00f6npoz\u00edcion\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek meg\u00e9rt\u00e9se fel\u00e9 val\u00f3 nyitotts\u00e1g\u00e1r\u00f3l (vagy annak hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l).<\/p>\r\n

„a nyugati feh\u00e9r f\u00e9rfi hangj\u00e1nak eme szakadatlan dekonstrukci\u00f3ja k\u00f6zben nem hallani m\u00e1st, csak egy tervet \u00e9s j\u00f6v\u0151k\u00e9pet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 negativit\u00e1st.”<\/em><\/p>\r\n

\u201caz a t\u00e9ny, hogy a f\u00fcggetlens\u00e9g\u00fcket kiv\u00edv\u00f3 afrikai orsz\u00e1gok kv\u00e1zi \u00f6sszess\u00e9ge totalit\u00e1rius \u00e9s elnyom\u00f3 ir\u00e1nyba fejl\u0151dik”<\/em><\/p>\r\n

Az els\u0151 id\u00e9zethez puszt\u00e1n annyi f\u0171zn\u00e9k hozz\u00e1, hogy aki ak\u00e1r csak sugallja is azt, hogy b\u00e1rmi visszas\u00edrni val\u00f3 van abban az id\u0151szakban, mikor a kult\u00fara \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet a \u201cnyugati feh\u00e9r f\u00e9rfi\u201d \u00e9rzelmi \u00e9s gondolati vil\u00e1ga k\u00f6r\u00fcl \u00f6sszpontosult, az sem demokrat\u00e1nak, sem szocialist\u00e1nak, sem baloldalinak, sem pedig liber\u00e1lisnak nem nevezhet\u0151. A demokratiz\u00e1ci\u00f3s folyamatok egy\u00e9rtelm\u0171 t\u00e1rsadalmi hasznainak le\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se ebben a form\u00e1ban egy igencsak megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151 politikai \u2014 \u00e9s nem eszt\u00e9tikai \u2014 strat\u00e9gia Bourriaud programj\u00e1ban.<\/p>\r\n

A m\u00e1sodik id\u00e9zetb\u0151l pedig, amely szint\u00e9n egy volt gyarmattart\u00f3 orsz\u00e1g privilegiz\u00e1lt nagyhatalm\u00fa \u00e9rtelmis\u00e9gij\u00e9nek toll\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett, \u00e9s igencsak \u00e9rz\u0151dik benne az \u00f6nfelment\u00e9s \u00e9s a fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g-tudat, \u00e9pp\u00fagy, ahogyan azokb\u00f3l is, akik id\u00e9znek ilyesmit, teljesen ignor\u00e1lva azokat a nagyon is t\u00e9nyszer\u0171 \u00e9s j\u00f3l feldolgozott probl\u00e9m\u00e1kat, amelyek az afrikai kontinensen foly\u00f3, a nyugati hatalmak beavatkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek betudhat\u00f3, neo- \u00e9s rekoloniz\u00e1ci\u00f3s folyamatok szerep\u00e9t elhallgatj\u00e1k a t\u00e9rs\u00e9g politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi v\u00e1ltoz\u00e1sainak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

Alapvet\u0151en nem kenyerem a katasztr\u00f3fa-turizmus, \u00e9s tiszt\u00e1ban vagyok azzal is, hogy a deklar\u00e1ltan podcast-k\u00e9nt keretezett attrakci\u00f3, amelyet k\u00e9t f\u00e9rfi vezet, az internet vil\u00e1g\u00e1ban olyan elterjedt m\u00e1r, hogy nemcsak a n\u0151k, hanem maguk a f\u00e9rfiak is sorban gy\u00e1rtj\u00e1k a m\u00e9meket az \u00f6njel\u00f6lt megmond\u00f3emberek gombam\u00f3d szaporod\u00f3 protot\u00edpus\u00e1r\u00f3l, akiknek az alapvon\u00e1sa a ressentiment mindennel szemben, ami az eddigi kiv\u00e1lts\u00e1gaikat megk\u00e9rd\u0151jelezi. Ezek ut\u00e1n \u2014 ments\u00e9gemre sz\u00f3ljon \u2014 a t\u00e1rsadalomtud\u00f3s k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga is fel\u00e9bredt bennem, a lok\u00e1lisan lecsap\u00f3d\u00f3 glob\u00e1lis jelens\u00e9gek ir\u00e1nt.<\/p>\r\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen miut\u00e1n megtudtam, hogy a szervez\u0151k \u00e1ltal el\u0151ir\u00e1nyzott \u201cvit\u00e1t\u201d csak a megh\u00edvott vend\u00e9gekre korl\u00e1tozz\u00e1k, a \u201ck\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u201d ugyan \u201ck\u00e9rdezhet\u201d, de figyelmeztettek, hogy ezek m\u00e1r nem ker\u00fclnek r\u00e1 a podcast felv\u00e9teleire. Ebb\u0151l k\u00e9t dolog k\u00f6vetkezik. Az egyik, hogy a szervez\u0151k \u00f6nmaguk \u00e9s a hallgat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt egy \u00e9les hierarchikus k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesznek: magukra oktroj\u00e1lj\u00e1k a szak\u00e9rt\u0151i poz\u00edci\u00f3t, akik kinyilatkoztatnak, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gre pedig nem a szakma egyenrang\u00fa k\u00e9pvisel\u0151ik\u00e9nt tekintenek, akiket bevonnak a vit\u00e1ba, hiszen az \u0151 v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck nem sz\u00e1m\u00edt, ez\u00e9rt nem kell dokument\u00e1lni sem.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik (komplementernek is tekinthet\u0151) magyar\u00e1zat viszont ugyanilyen val\u00f3sz\u00edn\u0171 (ahogyan ezt ki fogom fejteni a k\u00e9s\u0151bbiekben), m\u00e9gpedig, hogy ez egy \u00f6nv\u00e9delmi \u00f3vint\u00e9zked\u00e9s, amit az\u00e9rt hoztak a szervez\u0151k, mert tiszt\u00e1ban vannak azzal, hogy intellektu\u00e1lisan nincsenek felk\u00e9sz\u00fclve a v\u00e1llalkoz\u00e1sukra, melyben egy k\u00f6t\u00e9lt\u00e1ncos \u00fcgyess\u00e9g\u00e9vel kellett volna egyens\u00falyozniuk ahhoz, hogy az \u00e1ltaluk s\u00falyosan r\u00e9szrehajl\u00f3 keretez\u00e9sben narrat\u00edv\u00e1juk vonal\u00e1t tartani tudj\u00e1k, \u00e9s a hiteless\u00e9g l\u00e1tszat\u00e1t fenntarthass\u00e1k. Ez\u00e9rt ink\u00e1bb \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy min\u00e9l szorosabb kontrollt fognak gyakorolni, kiz\u00e1rva a dokument\u00e1ci\u00f3b\u00f3l az esetleges relev\u00e1ns, poz\u00edci\u00f3jukat \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00e1saikat alapjaiban megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 kritikus hangokat. Mint azt k\u00e9s\u0151bb megtudtam, az els\u0151 besz\u00e9lget\u00e9s ut\u00e1n is s\u00falyos kritik\u00e1t fogalmazott meg Varga T\u00fcnde, az MKE oktat\u00f3ja azzal a keretrendszerrel \u00e9s azon \u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal kapcsolatban, amelyeket felvonultattak a szervez\u0151k (de mivel ezek nem lettek dokument\u00e1lva, ez\u00e9rt \u00f6r\u00f6kre elvesztek).<\/p>\r\n

\u00c9n viszont csak a m\u00e1sodik, 2025 \u00e1prilis elsejei alkalomra mentem el hallgat\u00f3nak, \u00e9s \u0151szint\u00e9n szeretn\u00e9k \u00edrni a l\u00e1tottakr\u00f3l, Erre a m\u00e1sodik esem\u00e9nyre megh\u00edvt\u00e1k imm\u00e1r besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsk\u00e9nt Varga T\u00fcnd\u00e9t, valamint Bagi Zsoltot is. Ut\u00f3bbi szabadkozott is m\u00e1r az elej\u00e9n, hogy nem \u00e9rti, hogy mi\u00e9rt lett megh\u00edvva. Erre a szervez\u0151k akkor ugyan nem adtak semmifajta v\u00e1laszt, nekem viszont a produkci\u00f3 keretez\u00e9se miatt az a nagyon is megalapozott felt\u00e9telez\u00e9sem, hogy Bagi Zsolt akkoriban megjelent cikke<\/a> [3]<\/a> lehet az aprop\u00f3ja, amely ugyan nem v\u00e1ltott ki akkora visszhangot (rajong\u00e1st \u00e9s felh\u00e1borod\u00e1st sem), mint F\u00f6ld\u00e9nyi F. L\u00e1szl\u00f3 ugyanazon a fel\u00fcleten \u00e9s ugyanakkor megjelent \u00edr\u00e1sa<\/a>, [4]<\/a> de ugyanabba a trendbe illeszkedik, amelyet Donald Trump \u00fajb\u00f3li amerikai eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1laszt\u00e1sa \u00f3ta megfigyelhet\u00fcnk, m\u00e9gpedig, hogy olyan szerepl\u0151k b\u00e1torodnak fel \u00e9s b\u00fajnak el\u0151 a liber\u00e1lis (-konzervat\u00edv, esetleg \u201cbaloldali\u201d) oldalon kritik\u00e1jukkal a \u201cprogressz\u00edvnek\u201d [5]<\/a> nevezett t\u00f6rekv\u00e9sek ellen, akik eddig j\u00f3l megfontolt \u00e9rdekeik ment\u00e9n hallgattak ezekr\u0151l. Hasonl\u00edt ez a hull\u00e1m ahhoz, amit a George Floyd \u00fcgy ut\u00e1n 2021-ben tapasztalhattunk a magyar \u00e9rtelmis\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, [6]<\/a> \u00e1m most sokkal ink\u00e1bb egy j\u00f3l megfontolt, el\u0151rel\u00e1t\u00f3 politikai helyezked\u00e9s l\u00e1tszik k\u00f6rvonalaz\u00f3dni.<\/p>\r\n

Ahogyan azt fentebb eml\u00edtettem, ezen m\u00e1sodik besz\u00e9lget\u00e9s programja Nicolas Bourriaud \u201cRadik\u00e1ns. A globaliz\u00e1ci\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1ja<\/a>\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00f6vege ment\u00e9n szervez\u0151d\u00f6tt, amelyet, minden kritika n\u00e9lk\u00fcl, mint valamif\u00e9le Bibli\u00e1t id\u00e9zgettek a besz\u00e9lget\u00e9s szervez\u0151i-vezet\u0151i az esem\u00e9ny sor\u00e1n. Emellett persze hossz\u00fa perceket sz\u00e1ntak arra is, hogy bizonygass\u00e1k, mennyire nagy \u00e9s fontos ember volt Bourriaud, k\u00fcl\u00f6n prezent\u00e1ci\u00f3ban lapozgatva v\u00e9gig k\u00f6nyveinek, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak jegyz\u00e9keit, egy sz\u00f3t sem ejtve arr\u00f3l, hogy szem\u00e9ly\u00e9t a francia m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ban sz\u00e1mos kritika \u00e9rte, nem csak az\u00e9rt, mert nagyhatalm\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u0151k\u00e9nt milyen politikai elk\u00e9pzel\u00e9sei voltak \u00e9s hogy mik\u00e9nt vitte v\u00e9gig projektjeit, . Azonban ezekr\u0151l itt egy sz\u00f3 sem esett, Bourriaud pr\u00f3f\u00e9tak\u00e9nt volt kezelve \u00e9s a rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika, illetve m\u00e9g ink\u00e1bb az \u00e1ltala \u00f6sszeeszk\u00e1b\u00e1lt \u201caltermodernit\u00e1s\u201d programja, agend\u00e1ja ker\u00fclt kifejt\u00e9sre, amely a posztkolonializmust \u0151sb\u0171nk\u00e9nt poz\u00edcionaliz\u00e1lta.<\/p>\r\n

Ez volt az a fel\u00e1ll\u00edtott keret, amihez p\u00e9ld\u00e1ul Varga T\u00fcnd\u00e9nek, mint a posztkolonializmussal val\u00f3ban foglalkoz\u00f3 elm\u00e9leti szakembernek hozz\u00e1 kellett sz\u00f3lnia. Ezt a r\u00e1oktorj\u00e1lt defenz\u00edv poz\u00edci\u00f3t \u00e9rz\u00e9sem szerint Varga T\u00fcnde maxim\u00e1lisan \u00e1t tudta ford\u00edtani, mikor pr\u00f3b\u00e1lt arr\u00f3l is besz\u00e9lni, hogy mi van a vil\u00e1gban, mi t\u00f6rt\u00e9nik a lok\u00e1lis kultur\u00e1lis szc\u00e9n\u00e1kban a nyugati f\u00e9ltek\u00e9n k\u00edv\u00fcl, p\u00e9ld\u00e1ul Afrik\u00e1ban. Nem csak a hallgat\u00f3s\u00e1g, de besz\u00e9lget\u0151t\u00e1rsai csod\u00e1lkoz\u00f3, meglepett tekintete tapadt r\u00e1 ezekben a percekben. Bagi Zsolt meg is jegyezte, hogy milyen \u00e9rdekesek ezek a dolgok, \u00e9s hogy ki gondolta volna, hogy ilyen sz\u00ednesek ezek a szc\u00e9n\u00e1k \u00e9s diskurzusok. De l\u00e1that\u00f3an csod\u00e1lkozott Zeml\u00e9nyi-Kov\u00e1cs Barnab\u00e1s is, aki \u00e9ppen el\u0151tte ecsetelte Bourriaud nyom\u00e1n az esszencializ\u00e1l\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t, melyet a posztkolonializmusnak r\u00f3tt fel, noha val\u00f3j\u00e1ban az ut\u00f3bbit \u00f6sszemosta a multikulturalizmussal, illetve az identit\u00e1spolitik\u00e1val. Sz\u00e1momra ez volt az a pillanat, (\u00e9s ut\u00e1na a tiltakoz\u00e1s elmarad\u00e1sa), amikor nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy Varga T\u00fcnd\u00e9n k\u00edv\u00fcl egyik besz\u00e9l\u0151 sincs tiszt\u00e1ban a posztkolonializmusnak m\u00e9g az alapvonalaival sem. Aki a posztkolonializmust esszencializmussal v\u00e1dolja, az garant\u00e1ltan m\u00e9g a legalapvet\u0151bb posztkolonialista szerz\u0151ket, m\u0171veket sem olvasta. \u00c9s val\u00f3ban, Bourriaud, b\u00e1r felt\u00e9telezem, hogy ismeri ezeket, nem hivatkozza \u0151ket, \u00edgy tudja eladni szalmab\u00e1b \u00e9rvel\u00e9s\u00e9t a tekint\u00e9lyelv\u0171, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket felvetni, domin\u00e1ns poz\u00edci\u00f3b\u00f3l megfogalmazott narrat\u00edv\u00e1kat megk\u00e9rd\u0151jelezni k\u00e9ptelen olvas\u00f3knak.<\/p>\r\n

Hogy ha csak legalapvet\u0151bb ismereteinkkel v\u00e9giggondoljuk, hogy a gyarmatos\u00edt\u00e1snak r\u00e9sze volt a kultur\u00e1lis gyarmatos\u00edt\u00e1s is (\u00e9s persze r\u00e9sze volt a termel\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges infrastrukt\u00fara ki\u00e9p\u00edt\u00e9se is, a gyakran s\u00falyos k\u00f6rnyezetpusz\u00edt\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 moderniz\u00e1ci\u00f3, annak mindenf\u00e9le j\u00f3 \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3, s\u0151t rosszt\u00e9tem\u00e9ny\u00e9vel is: l\u00e1m-l\u00e1m, a modernit\u00e1s programja sem \u201c\u00e1rtatlan\u201d), akkor egy\u00e9rtelm\u0171nek kell lennie annak is, hogy a gyarmatok kult\u00far\u00e1ja \u2014 \u00e9s ezzel a lend\u00fclettel a gyarmatos\u00edtott n\u00e9pek identit\u00e1sa \u2014 nem \u00f6nk\u00e9ntes, \u201corganikus\u201d kultur\u00e1lis cser\u00e9k, hanem az er\u0151szak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1inak alkalmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, irreverzibilis m\u00f3don lett \u00e1tform\u00e1lva. A posztkoloni\u00e1lis irodalom ennek a tapasztalatnak a feldolgoz\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkozott, \u00e9s p\u00e1rhuzamosan folytak mellette a posztgyarmati nemzet\u00e9p\u00edt\u00e9si projektek, amelyek az identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez m\u00e1s ir\u00e1nyb\u00f3l kapcsol\u00f3dtak. Ez\u00e9rt nevets\u00e9ges az esszencializmus v\u00e1dja a posztkolonializmussal kapcsolatban, \u00e9s ez\u00e9rt vagyok teljesen biztos benne, hogy ezen besz\u00e9lget\u00e9s szervez\u0151i nem nem kutattak t\u00e9m\u00e1jukhoz kapcsol\u00f3d\u00f3an semmit, ami nagyon is elv\u00e1rhat\u00f3 lett volna. S\u0151t, v\u00e9lem\u00e9nyem szerint enn\u00e9l m\u00e9g s\u00falyosabb a probl\u00e9ma, hiszen a legalapvet\u0151bb t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1ghoz sz\u00fcks\u00e9ges ismereteket sem voltak hajland\u00f3ak elsaj\u00e1t\u00edtani.<\/p>\r\n

\u00c9rdemes azonban a hatalmi \u00e9s szakmai \u00e9rdekek fel\u0151l is megvizsg\u00e1lni Bourriaud sz\u00f6veg\u00e9t, amely 2009-ben jelent meg. Eleve k\u00e9rd\u00e9ses, hogy egy 17 \u00e9vvel ezel\u0151tti sz\u00f6veg hogyan viszonyul a jelenhez, \u00e9s pont ez\u00e9rt kellett volna megvizsg\u00e1lni a t\u00f6rt\u00e9neti kontextust, miel\u0151tt k\u00e9szp\u00e9nznek vessz\u00fck a benne foglaltakat. Okwui Enwezor nev\u00e9t ugyan igyekezett behozni Varga T\u00fcnde a besz\u00e9lget\u00e9sbe, mint a posztkolonializmus k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t, de a szerepe m\u00e9lyebben nem lett tiszt\u00e1zva. Pedig fontos t\u00e9ny, hogy 2002-ben, teh\u00e1t Bourriaud sz\u00f6vege el\u0151tt h\u00e9t \u00e9vvel, Enwezor kur\u00e1lta a Documenta 11-et, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik legfontosabb esem\u00e9ny\u00e9t, amelynek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u0151 volt az els\u0151 nem eur\u00f3pai kur\u00e1tor \u00e9s egy deklar\u00e1ltan posztkoloni\u00e1lis programot val\u00f3s\u00edtott meg. Ez a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s, ha nem is volt forradalmi, de jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171 volt arra n\u00e9zv\u00e9st, hogy az eurocentrizmus \u00e9s a bel\u0151le sz\u00e1rmaz\u00f3, \u00e1ltala k\u00e9pviselt univerzalizmus [7]<\/a> elmozdulni l\u00e1tszik a relativizmus fel\u00e9, ennek mindenf\u00e9le filoz\u00f3fiai, politikai \u00e9s eszt\u00e9tikai k\u00f6vetkezm\u00e9ny\u00e9vel. \u00c9lhet\u00fcnk a gyan\u00faval, hogy tulajdonk\u00e9ppen ez az a poz\u00edci\u00f3veszt\u00e9s (a glob\u00e1lis kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti strukt\u00fara \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9nek ak\u00e1r az es\u00e9lye is), amit nem tudott Bourriaud elfogadni, \u00e9s a t\u00e1rgyalt besz\u00e9lget\u00e9s szervez\u0151i sem tudnak megem\u00e9szteni. Sz\u00e1mos, l\u00e9nyeg\u00e9ben reakci\u00f3s sz\u00f6veg-sir\u00e1m sz\u00fcletett az\u00f3ta a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9g\u00e9r\u0151l, amiknek itthon is megvolt a recepci\u00f3ja, ugyanakkor esetenk\u00e9nt a sz\u00ednvonalas, \u00e9rt\u0151 kritik\u00e1ja is [8]<\/a>.<\/p>\r\n

Ide tartozik az a k\u00e9rd\u00e9s is, ami szint\u00e9n egy\u00e1ltal\u00e1n nem vet\u0151dhetett fel ott a Traf\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge el\u0151tt, hogy a nagy m\u0171v\u00e9szeti bienn\u00e1l\u00e9k hogyan viszonyulnak a lok\u00e1lis szc\u00e9n\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s\u00e9hez. Csak gondoljunk bele abba, hogy Magyarorsz\u00e1g mit vitt ki a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9ra legut\u00f3bb<\/a> (2024-ben), hogy ez mennyi kompromisszumot \u00e9s diszfunkci\u00f3t sejtet, \u00e9s hogy a Magyar Pavilonban bemutatottak alapj\u00e1n mennyit tudhatott meg egy nem magyar, esetleg laikus n\u00e9z\u0151 a magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na term\u00e9s\u00e9r\u0151l, probl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l, k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9seir\u0151l. Nos, pontosan ezen okok miatt nem k\u00e9ne t\u00falhangs\u00falyozni, egyoldal\u00fa magyar\u00e1zatk\u00e9nt kezelni posztkolonializmus \u00e9s a bienn\u00e1l\u00e9k viszony\u00e1t sem, hiszen sz\u00e1mos m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151 (piaci, lok\u00e1lis hatalmi, szakmai h\u00e1l\u00f3zatok, nepotizmus, informalit\u00e1sok stb.) d\u00f6ntik el egyre ink\u00e1bb azt \u2014 nem csak itthon, hanem glob\u00e1lisan is \u2014 , hogy mi ker\u00fcl bemutat\u00e1sra egy nagy bienn\u00e1l\u00e9n, \u00e9s sajnos ezen nem csak a besz\u00e9lget\u00e9s szervez\u0151i, de rendezv\u00e9ny programj\u00e1nak legels\u0151 alkalm\u00e1n kulcssz\u00f6vegnek kijel\u00f6lt, a 2024-ben megtartott 60. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9t emiatt kritiz\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00e1s megfogalmaz\u00f3ja, Dean Kissick [9]<\/a> sem gondolkodott el, \u00fagy t\u0171nik soha. [10]<\/a><\/p>\r\n

A nagy bienn\u00e1l\u00e9k vil\u00e1g\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1ban nem kellene lennie semmi \u00fajdons\u00e1gnak azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik magukat a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szakm\u00e1hoz tartoz\u00f3k k\u00f6z\u00e9 sorolj\u00e1k, ezeknek a probl\u00e9m\u00e1knak az ismerete a r\u00e9szv\u00e9tel felt\u00e9tele, de l\u00e1that\u00f3an ezir\u00e1nyban sem voltak hajland\u00f3ak t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni a besz\u00e9lget\u00e9s szervez\u0151i. Az is bizonyos, hogy azok a szakmaibeliek, akik \u2014 mint a szervez\u0151k is \u2014 annyit akar l\u00e1tni \u00e9s l\u00e1ttatni a vil\u00e1gon foly\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9sb\u0151l, mint hogyha az a glob\u00e1lis artworld bienn\u00e1l\u00e9-vil\u00e1g\u00e1ban val\u00f3 t\u00f6rtet\u00e9sb\u0151l \u00e1llna, azok sosem lesz nyitottak sem m\u00e1s n\u00e9pek \u00e9s kult\u00far\u00e1k probl\u00e9m\u00e1ira \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9re, sem pedig az \u00e9rt\u00e9kk\u00e9pz\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 legl\u00e9nyegesebb kort\u00e1rs k\u00e9rd\u00e9sekre \u00e9s dilemm\u00e1kra sem. Mint azt l\u00e1tjuk, nem is siker\u00fclt ezeket \u00e9rtelmes form\u00e1ban feltennie a szervez\u0151knek, mivel f\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3juk szem\u00e9lyes (v\u00e9lt vagy val\u00f3s) privil\u00e9giumaiknak megtart\u00e1sa, \u00e9s \u00fajak kik\u00f6vetel\u00e9se maradt. Ez\u00e9rt hatott ebben a kontextusban hiteltelen\u00fcl a kapitalizmus kritik\u00e1ja is, amit szint\u00e9n hangoztatnak a szervez\u0151k, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a glob\u00e1lis kapitalizmus \u00e1ltal kitermelt int\u00e9zm\u00e9nyek struktur\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1it meg pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1k \u00e9rteni: a rendszer szab\u00e1lyait elfogadj\u00e1k, puszt\u00e1n hat\u00e9konyabban akarnak t\u00f6rtetni benne felfel\u00e9. Ezen st\u00e1tuszharcoknak a h\u00e1ttere azonban egy ugyan globaliz\u00e1ltan m\u0171k\u00f6d\u0151, \u00e1m a s\u00falyos gazdas\u00e1gi \u00e9s geopolitikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott rendszer, az artworld, ahogyan arra Enwezor kor\u00e1bban, m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes m\u00f3don r\u00e1mutatott, \u00e9s ez pedig r\u00e9sze k\u00f6z\u00f6s vil\u00e1gunknak, mely ut\u00f3bbi viszont egyre s\u00falyosbod\u00f3 politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi kr\u00edzisekbe, s\u0151t fegyveres konfliktusok fel\u00e9 sodr\u00f3dik.<\/p>\r\n

Fontos viszont m\u00e9g azt is megeml\u00edteni, a fentiekhez kapcsol\u00f3d\u00f3an, hogy egyetlen egyszer sem vet\u0151d\u00f6tt fel a besz\u00e9lget\u00e9s sor\u00e1n kelet-eur\u00f3pai poz\u00edci\u00f3nk \u00e9rtelmez\u00e9se, nemhogy kontextu\u00e1lis alap\u00e1ll\u00e1sk\u00e9nt val\u00f3 kezel\u00e9se, hanem a t\u00e9m\u00e1hoz val\u00f3 b\u00e1rmif\u00e9le viszony\u00edt\u00e1sa sem. P\u00e9ld\u00e1ul, hogy a Bourriaud sz\u00f6veg ment\u00e9n \u00f6nn\u00f6n v\u00e9lt feh\u00e9rs\u00e9g\u00fck tudat\u00e1ban fant\u00e1zi\u00e1lgat\u00f3 kelet-eur\u00f3pai, magyar szervez\u0151k nyugatr\u00f3l n\u00e9zve kor\u00e1ntsem sz\u00e1m\u00edtanak olyan egy\u00e9rtelm\u0171en feh\u00e9rnek. [11]<\/a> Folytatva a fent megkezdett sort a sz\u00e1monk\u00e9rhet\u0151kr\u0151l, sz\u00e1mos itthon megtermelt r\u00e9gebbi [12]<\/a> \u00e9s \u00fajabb [13]<\/a> szakirodalmi munka sem ker\u00fclt feldolgoz\u00e1sra, be\u00e9p\u00edt\u00e9sre, \u00edgy mindig, \u00fajra \u00e9s \u00fajra ugyanazokban a hamis \u00e9s f\u00e9lrevezet\u0151, intellektu\u00e1lisan zavaros \u201ck\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sekben\u201d \u00e9s kinyilatkoztat\u00e1sokban tobz\u00f3dott az esem\u00e9ny, ahogyan a hazai k\u00f6z\u00e9leti vit\u00e1k szoktak, a szak\u00e9rt\u0151is\u00e9g p\u00f3z\u00e1ban tetszelg\u0151, felk\u00e9sz\u00fcletlen megsz\u00f3lal\u00f3ikkal.<\/p>\r\n

Az esem\u00e9ny v\u00e9g\u00e9n pontosan ez\u00e9rt kezdtem hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1somat az \u00f6ngyarmatos\u00edt\u00f3 poz\u00edci\u00f3 megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9vel: \u201c\u00d6sszegy\u0171lt\u00fcnk itt egy teremben Budapesten \u00e9s elj\u00e1tsszuk, hogy nyugatiak vagyunk? T\u00e9nyleg egy nagyhatalm\u00fa nyugati int\u00e9zm\u00e9nyvezet\u0151 az, akinek a poz\u00edci\u00f3j\u00e1val azonosulnunk kellene innen, a f\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1s magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1b\u00f3l?\u201d Ezek ut\u00e1n azt is megk\u00e9rdeztem, hogy a posztkolonializmus kritik\u00e1j\u00e1t (val\u00f3j\u00e1ban a kritika itt euf\u00e9mizmus \u00e9s a reakci\u00f3s ellennarrat\u00edva lett volna a megfelel\u0151 kifejez\u00e9s) is nyugatr\u00f3l akarjuk-e import\u00e1lni, mert most itt az t\u00f6rt\u00e9nik. Valamint megeml\u00edtettem azt is, hogy a besz\u00e9lget\u00e9st vezet\u0151 szervez\u0151k, k\u00f6vetkezetlen\u00fcl \u00e9s egym\u00e1ssal \u00f6sszemosva haszn\u00e1lt\u00e1k a posztkolonializmus, az identit\u00e1spolitika \u00e9s a multikulturalizmus fogalmait, \u00e9s hogy az intellektu\u00e1lis tisztess\u00e9g \u00e9s a szakmais\u00e1g minimuma lett volna ezeknek a tiszt\u00e1z\u00e1sa m\u00e9g miel\u0151tt a glob\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszer viszonylat\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1ljuk alkalmazni \u0151ket. Szomor\u00fa l\u00e1tni azt is, hogy milyen r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa a mem\u00f3ri\u00e1ja a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegnek, \u00e9s hogy a szem\u00e9lyes \u00e9rdekek hajszol\u00e1sa miatt k\u00e9ptelen elismerni azok munk\u00e1j\u00e1t, akik val\u00f3ban \u00e9rtelmezhet\u0151 keretbe tudt\u00e1k tenni a r\u00e9gi\u00f3, \u00e9s benne Magyarorsz\u00e1g viszony\u00e1t a posztgyarmati vil\u00e1ggal. Ilyen volt a puszt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt a Tranzit Mezosfera [14]<\/a> projektje \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 P\u00e1nperif\u00e9ria kezdem\u00e9nyez\u00e9s. [15]<\/a><\/p>\r\n

Mindezekb\u0151l azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st vontam le, hogy sajnos az inform\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok ment\u00e9n szervez\u0151d\u0151 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben a szakmais\u00e1g minimum\u00e1t sem k\u00f6vetelik m\u00e1r meg a prominens int\u00e9zm\u00e9nyek sem, valamint, hogy a szakkifejez\u00e9sek \u00e9s fogalmak egym\u00e1sra hajig\u00e1l\u00e1s\u00e1val demonstr\u00e1lt g\u0151g\u00f6s elitizmus m\u00f6g\u00f6tt [16]<\/a> \u2014 mint az \u00e1ltal\u00e1nosan megfigyelhet\u0151 az ilyen esetekben \u2014 tekint\u00e9lyelv\u0171s\u00e9g \u00e1ll \u00e9s tudatlans\u00e1got takargat. Nos, pontosan ez az, amire m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00edv\u00e1ncsi a t\u00e1gabban vett glob\u00e1lis artworld. Hogyha persze a hazai m\u0171v\u00e9szek egy r\u00e9sz\u00e9nek k\u00e9pess\u00e9gei csak od\u00e1ig terjednek, hogy \u201clek\u00f6vess\u00e9k a nyugati trendeket\u201d, \u00e9s ezt olyan sz\u00ednvonalon k\u00e9pesek csak kivitelezni, hogy azzal a nyugati kolleg\u00e1ik epigonjaiv\u00e1 v\u00e1ljanak, \u00e9pp\u00fagy, ahogyan a hazai kur\u00e1torok \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9l\u00e9szek egy r\u00e9sze pedig csak a nyugatiak visszhangjak\u00e9nt k\u00e9pes funkcion\u00e1lni, akkor nem kell csod\u00e1lkozni azon, hogy ennyire csek\u00e9ly az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a hazai kultur\u00e1lis, m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s, a lok\u00e1lis szc\u00e9na m\u0171k\u00f6d\u00e9se ir\u00e1nt.<\/p>\r\n

This is not a love talk. It\u2019s called bullshit.<\/p>\r\n

Hogyha a szervez\u0151k a fentiekkel vit\u00e1ba k\u00edv\u00e1nnak sz\u00e1llni, annak az lesz az egyetlen hiteles, tisztess\u00e9ges \u00e9s elfogadhat\u00f3 m\u00f3dja, hogy az esem\u00e9nysorozatr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt minden felv\u00e9telt v\u00e1gatlan form\u00e1ban, nyilv\u00e1nosan hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszik, \u00e9s ezzel felv\u00e1llalj\u00e1k agend\u00e1jukat, amit a minim\u00e1lisan t\u00e1j\u00e9kozott, r\u00e9sztvev\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra \u00edgy sem siker\u00fclt t\u00fal j\u00f3l leplezni. Amennyiben pedig ez nem t\u00f6rt\u00e9nik meg, az sz\u00e1momra \u00e9s a szakma sz\u00e1m\u00e1ra is a fent le\u00edrtak alapj\u00e1n egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1lasz, levonhat\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sekkel \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> \u201cA This is Not a Love Talk<\/em> a Traf\u00f3 Gal\u00e9ria \u00e1ltal szervezett esem\u00e9nysorozat. Az \u00e9l\u0151 ad\u00e1sb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szerkesztett v\u00e1ltozat podcast form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg az acb M\u00e9dia<\/a> \u2013 a sorozat m\u00e9diat\u00e1mogat\u00f3j\u00e1nak \u2013 fel\u00fclet\u00e9n.\u201d forr\u00e1s: https:\/\/trafo.hu\/kiseroprogramok\/thisisnotalovetalk<\/a><\/u><\/p>\r\n

[2]<\/a> Bourriaud, Nicolas: Radik\u00e1ns. A globaliz\u00e1ci\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1ja<\/em>. Ford. Gyenge Zsolt. In: D\u00e1n\u00e9l M\u00f3nika\u2014 Kir\u00e1ly Hajnal\u2014Vincze Ferenc (szerk.): T\u00e9r-Elm\u00e9let-Kult\u00fara<\/em>. Budapest: E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3, 2017, 147\u2013175.\u00a0 \u00a0<\/p>\r\n

[3]<\/a>\u00a0 Bagi Zsolt: Emancip\u00e1ci\u00f3 vagy identit\u00e1spolitika, Litera<\/em>, 2025. febru\u00e1r 25.
\r\nhttps:\/\/litera.hu\/irodalom\/publicisztika\/bagi-zsolt-emancipacio-vagy-identitaspolitika.html<\/a><\/u><\/p>\r\n

[4]<\/a> F\u00f6ld\u00e9nyi F. L\u00e1szl\u00f3: Elfajzott m\u0171v\u00e9szet \u2013 elfajzott gondolat, Woke, Cancel Culture \u00e9s a t\u00f6bbi\u2026, Litera<\/em>, 2025. febru\u00e1r 25.
\r\nhttps:\/\/litera.hu\/irodalom\/publicisztika\/foldenyi-f-laszlo-elfajzott-muveszet-elfajzott-gondolat.html<\/a><\/u><\/p>\r\n

[5]<\/a> Ezek konf\u00faz \u00e9s gyakran egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9seinek sz\u00e9tsz\u00e1laz\u00e1sa \u00f6nmag\u00e1ban is hatalmas feladat lenne, \u00edgy azt\u00e1n aki nem c\u00e9lozza t\u0171pontosan kritik\u00e1j\u00e1t, az igen k\u00f6nnyen a reakci\u00f3sok t\u00e1bor\u00e1ban tal\u00e1lja mag\u00e1t, vagy az\u00e9rt, mert verb\u00e1lisan \u00e1ttaszig\u00e1lj\u00e1k oda ellenfelei, vagy az\u00e9rt, mert val\u00f3ban \u00e1tveszi azok \u00e9rvk\u00e9szlet\u00e9t. Mindenesetre m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt is a jelenlegin\u00e9l sokkal szofisztik\u00e1ltabb \u00e9s intellektu\u00e1lisan ki\u00e9rleltebb \u00e1ll\u00e1spontok\u00e9rt halgattatta el ugyanez a t\u00e1bor azokat, akik kibesz\u00e9ltek a liber\u00e1lis konszenzus \u00e1ltal ny\u00fajtott keretekb\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul az identit\u00e1spolitik\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\r\n

[6]<\/a> B\u00e1sthy \u00c1gnes: \u201eFeh\u00e9rek\u201d \u00e9s \u201eFeket\u00e9k\u201d- Kelet-eur\u00f3pai diszkurz\u00edv strat\u00e9gi\u00e1k a gyarmatos\u00edt\u00e1s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a rasszr\u00f3l (esettanulm\u00e1ny), 2021 Replika<\/em> 123<\/a>, 15\u201331.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Emmanuel Wallerstein: European Universalism: The Rhetoric of Power<\/em>, New Press, 2006<\/p>\r\n

[8]<\/a> Fischer, G\u00e1bor (2003): A m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let haszn\u00e1r\u00f3l \u00e9s k\u00e1r\u00e1r\u00f3l. In Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ez a mai nap. A nyolcvanas \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szete: t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s elm\u00e9let. Aknai Katalin \u00e9s R\u00e9nyi Andr\u00e1s (szerk.). Budapest: MAOE. 123-134.<\/p>\r\n

[9]<\/a> Dean Kissick (2024): The Painted Protest – How politics destroyed contemporary art, Harper\u2019s Magazine<\/em>, 2024, Dec: https:\/\/harpers.org\/archive\/2024\/12\/the-painted-protest-dean-kissick-contemporary-art\/<\/a><\/u><\/p>\r\n

[10]<\/a> Term\u00e9szetesen erre a sz\u00f6vegre is \u00e9rdekezett a glob\u00e1lis szakma r\u00e9sz\u00e9r\u0151l sz\u00e1mos v\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s v\u00e1lasz, amelyet ezek ut\u00e1n diskurzusk\u00e9nt lett volna szakmailag tisztess\u00e9ges rekonstru\u00e1lni \u00e9s t\u00e1rgyalni, amire szint\u00e9n nem mutatkozott sz\u00e1nd\u00e9k a szervez\u0151k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, ez pedig a hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ra vagy pedig r\u00e9szrehajl\u00e1sra, s\u0151t sz\u00e1nd\u00e9kos torz\u00edt\u00e1sra utal.\u00a0<\/p>\r\n

[11]<\/a> Mint azt a besz\u00e9lget\u00e9s v\u00e9g\u00e9n megtudtam, Bagi Zsolt szerint ez mind nem sz\u00e1m\u00edt, hiszen mikor egy amerikai egyetemre akar jelentkezni egy magyar oktat\u00f3 vagy hallgat\u00f3, akkor a jelentkez\u0151nek a lapon a \u201cwhite\u201d azaz \u201cfeh\u00e9r\u201d rubrik\u00e1t kell bizony bejel\u00f6lnie. Ezzel a megejt\u0151en oszt\u00e1lyvak hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1ssal gondolom azt k\u00edv\u00e1nta jelezni, hogy a sokmilli\u00f3 kelet-eur\u00f3pai vend\u00e9gmunk\u00e1s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dokon, szervezetten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sa elt\u00f6rp\u00fcl a Stanford vagy a Yale jelentkez\u0151lapja felett bor\u00fas tekintettel morfond\u00edroz\u00f3 kiv\u00e1lts\u00e1gosok probl\u00e9m\u00e1i mellett.<\/p>\r\n

[12]<\/a> B\u00f6r\u00f6cz, J\u00f3zsef \u00e9s Mahua Sarkar (2017): The Unbearable Whiteness of the Polish Plumber and the Hungarian Peacock Dance around \u201cRace\u201d. Slavic Review<\/em> 76(2): 307\u2013314.\u00a0
\r\nB\u00f6r\u00f6cz J\u00f3zsef (2020 [2008]): A j\u00f3s\u00e1g m\u00e1shol van: Az Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcli m\u00e1ss\u00e1g szab\u00e1lya. Replika<\/em> (115\u2013116): 69\u201397.\u00a0
\r\nB\u00f6r\u00f6cz, J\u00f3zsef (2021): \u201cEurowhite\u201d Conceit, \u201cDirty White\u201d Ressentment: \u201cRace\u201d in Europe. Sociological Forum<\/em> 36:4: 1116-1134<\/p>\r\n

[13]<\/a> B\u00e1sthy, \u00c1gnes (2024): Localising identity and understanding legacy – New generation of Hungarian photographers searching for the \u201clocus of enunciation\u201d in. Global Photographies<\/em>, Routledge 2024<\/p>\r\n

[14]<\/a> http:\/\/mezosfera.org\/<\/a><\/u><\/p>\r\n

[15]<\/a> https:\/\/mezosfera.org\/category\/4-proposition-for-a-pan-peripheral-network\/<\/p>\r\n

[16]<\/a> Mikl\u00f3sv\u00f6lgyi Zsolt \u00e9s Zeml\u00e9nyei Kov\u00e1cs Barnab\u00e1s besz\u00e9l projektj\u00e9r\u0151l Mucsi Emes\u00e9vel Sug\u00e1r J\u00e1nos vend\u00e9gek\u00e9nt a Tilos R\u00e1di\u00f3ban Az alkot\u00e1s \u00fatja c\u00edm\u0171 m\u0171sorban 2025 m\u00e1rcius\u00e1ban: https:\/\/tilos.hu\/episode\/alkotas-utja\/2025\/03\/13<\/a><\/u><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az AICA kritikusi d\u00edj\u00e1t id\u00e9n megosztott helyen kapta Nagy Gergely ismert kultur\u00e1lis \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s szerkeszt\u0151, aki k\u00f6vetkezetes tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel val\u00f3ban fontos kritikai munk\u00e1t v\u00e9gzett el az elm\u00falt 16 \u00e9v kult\u00farpolitikai folyamataival kapcsolatban. \u0150 ezt a d\u00edjat mindenk\u00e9ppen meg\u00e9rdemelte. Probl\u00e9m\u00e1m sokkal ink\u00e1bb a m\u00e1sik d\u00edjazott projekttel van, a This is not a love talk c\u00edm\u0171 esem\u00e9nysorozattal, amely […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2048326,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2048272","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2048272","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2048272"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2048272\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2048320,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2048272\/revisions\/2048320"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2048326"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2048272"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2048272"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2048272"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}