{"id":2049136,"date":"2026-05-29T16:44:31","date_gmt":"2026-05-29T15:44:31","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2049136"},"modified":"2026-05-29T16:51:07","modified_gmt":"2026-05-29T15:51:07","slug":"this-isnt-like-black-mirror","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/this-isnt-like-black-mirror\/","title":{"rendered":"This isn\u2019t like Black Mirror!"},"content":{"rendered":"

Mit \u00e9r egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6tlet n\u00e9lk\u00fcl, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet gondolat n\u00e9lk\u00fcl, egy diszt\u00f3pikus j\u00f6v\u0151k\u00e9p kr\u00f3mozott fel\u00fcletek n\u00e9lk\u00fcl? A Ludwig M\u00fazeum Fekete t\u00fck\u00f6r<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a felsorolt k\u00edv\u00e1nalmak egyik\u00e9t azonnal felk\u00edn\u00e1lja, a t\u00f6bbihez viszont m\u00e1r nehezebben ad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st<\/a>.\u00a0<\/p>\r\n

Az id\u0151s\u00edkok k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1z\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a m\u00fazeum t\u00f6bb \u00e9vtizede b\u0151v\u00fcl\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek azon alkot\u00e1sait igyekszik koherens tematikus egys\u00e9gbe rendezni, amelyek egy elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151k\u00e9ppel foglalkoznak vagy \u2013 egy rafin\u00e1lt id\u0151hurok ment\u00e9n \u2013 a jelent a m\u00falt diszt\u00f3pikus megval\u00f3sul\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezik. A Fekete t\u00fck\u00f6r<\/em> vagy Black Mirror<\/em> c\u00edm is csak annyiban utal Charlie Brooker n\u00e9pszer\u0171 antol\u00f3gia-sorozat\u00e1ra, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekl\u0151d\u0151k figyelm\u00e9t felkeltse. A s\u00f6t\u00e9t fel\u00fcleten visszat\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 k\u00e9p itt nem a technokrata t\u00e1rsadalom viszonyrendszer\u00e9ben l\u00e9tez\u0151 egy\u00e9nt sz\u00f3l\u00edtja meg, er\u0151szakosan kir\u00e1ngatva a second life<\/em> virtu\u00e1lis vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l, ezzel identit\u00e1sa felpuhul\u00f3 hat\u00e1raira eml\u00e9keztetve, hanem az okkult tud\u00e1shagyom\u00e1nyokb\u00f3l ered\u0151 enigmatikus eszk\u00f6zk\u00e9nt a j\u00f6v\u0151t fedi fel. A megid\u00e9zett m\u00e1gikus t\u00e1rgy jelent\u00e9se \u00edgy t\u00falmutat a hordozhat\u00f3 k\u00e9perny\u0151k kor\u00e1ban kialakult metaforikus tartalmon. A kur\u00e1tori sz\u00f6vegben kifejtett elk\u00e9pzel\u00e9s szerint maguk az alkot\u00e1sok funkcion\u00e1lnak fekete t\u00fck\u00f6rk\u00e9nt, azaz j\u00f3sl\u00f3eszk\u00f6zk\u00e9nt olyan j\u00f6v\u0151v\u00edzi\u00f3k csatorn\u00e1i, amelyek ide\u00e1lis esetben elker\u00fclend\u0151k.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e1rsadalmi funkci\u00f3ja is valahol itt keresend\u0151: a j\u00f6v\u0151t \u00e9rint\u0151 reflekt\u00e1latlan szorong\u00e1sunkat igyekszik m\u0171alkot\u00e1sok probl\u00e9mafelvet\u00e9sein kereszt\u00fcl konkretiz\u00e1lni, ezzel gondolkod\u00e1sunkat a lehets\u00e9ges megold\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1ba terelni. A t\u00e9ma univerzalit\u00e1sa miatt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mindenk\u00e9ppen sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre tarthat sz\u00e1mot, hiszen ki ne akarn\u00e1 a bizonytalant\u00f3l val\u00f3 retteg\u00e9s evol\u00faci\u00f3s ny\u0171g\u00e9t egy lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151k\u00e9p r\u00e9mk\u00e9pein kereszt\u00fcl levezetni? \u00c9s b\u00e1r a kult\u00faripar id\u0151r\u0151l id\u0151re megpihen, \u00e9s nem \u00e1rasztja el a mozikat, streaming fel\u00fcleteket \u00e9s k\u00f6nyvespolcokat a holnap apokaliptikus k\u00e9peivel, a kataszt\u00f3faturista kalandv\u00e1gya nem lankad, s\u0151t\u2026 A jelen geopolitikai konfliktusai, a transzhumanizmus emberk\u00e9p\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 identit\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k, illetve a mag\u00e1n\u00e9let sz\u00f6vet\u00e9be sz\u00e1mtalan k\u00edbersejttel hatol\u00f3 technol\u00f3gia szabads\u00e1gkorl\u00e1toz\u00f3 jellege nyom\u00e1n nagyobb sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van a fekete t\u00fckr\u00f6k reflekt\u00edv k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re, mint valaha.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seit tekintve teh\u00e1t h\u00e1rom dimenzi\u00f3t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u00fcnk meg: 1. a gy\u0171jtem\u00e9ny l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tele, amely a k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konys\u00e1g szempontja mellett \u00f6sszhangban van a magyarorsz\u00e1gi muzeol\u00f3gi\u00e1ban is egyre megker\u00fclhetetlenebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 fenntarthat\u00f3s\u00e1gi faktorral, 2. rekontextualiz\u00e1l\u00e1s, vagyis egy auton\u00f3m gondolati strukt\u00fara, amelynek gerinc\u00e9t a k\u00f6zelm\u00falt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9ren zajl\u00f3 diszt\u00f3pikus diskurzusai jelentik, 3. a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet diszt\u00f3pikus l\u00e1tom\u00e1sait \u00e9rint\u0151 kutat\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9sz\u00edt\u0151i csak nagyon hom\u00e1lyosan defini\u00e1lnak.<\/p>\r\n

\u00c9rdekes helyzetet teremt, hogy a Ludwig M\u00fazeum harmadik emeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ter\u00e9be felzar\u00e1ndokolva megszeml\u00e9lhetj\u00fck a kur\u00e1tori koncepci\u00f3 orig\u00f3j\u00e1t jelent\u0151, szint\u00e9n K\u00e9szman J\u00f3zsef \u00e1ltal jegyzett Big Bang.<\/em> T\u00e1gul\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyi horizontok<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, amely tizenegy tematikus egys\u00e9g mellett k\u00edn\u00e1l reprezentat\u00edv v\u00e1logat\u00e1st f\u00e9lm\u00faltunk ut\u00f3pikus \u00e9s diszt\u00f3pikus gondolatfoszl\u00e1nyaib\u00f3l. Tal\u00e1n a holnap kaotikus viszonyair\u00f3l reg\u00e9l\u0151 futuroszelenc\u00e9k a rakt\u00e1r polcrendszer-\u00fatveszt\u0151j\u00e9ben ny\u00edltak fel K\u00e9szmannak, \u00e9s hogy a rem\u00e9ny ezegyszer ne maradjon az aljukon, K\u00e1lm\u00e1n Borb\u00e1la kur\u00e1torral kieg\u00e9sz\u00fclve ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezett bel\u0151l\u00fck. A szeptemberben prezent\u00e1lt sz\u0171k gy\u0171jtem\u00e9nyi keresztmetszet kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t a t\u00e9m\u00e1ban rejl\u0151 tov\u00e1bbi potenci\u00e1l \u00e9s a kort\u00e1rs olvasatokra vonatkoz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyez\u00e9si horizontok indokolhatt\u00e1k.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mi\u00e9rtjei ut\u00e1n ideje r\u00e1t\u00e9rn\u00fcnk a hogyan k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9re: arra, hogy K\u00e9szman J\u00f3zsef \u00e9s K\u00e1lm\u00e1n Borb\u00e1la milyen logikai strukt\u00fara ment\u00e9n \u00e9p\u00edtette fel a diszt\u00f3pi\u00e1t \u2013 mint az elj\u00f6vend\u0151 lehets\u00e9ges val\u00f3s\u00e1gok egyik sz\u00e9ls\u0151\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u2013 k\u00f6z\u00e9ppontba \u00e1ll\u00edt\u00f3 fogalmi teret. A kur\u00e1torok \u00f6t, szekci\u00f3k\u00e9nt emlegetett tematikus egys\u00e9get hat\u00e1roztak meg, melyek mindegyike a k\u00f6zelm\u00falt diszt\u00f3pikus gondolkod\u00e1s\u00e1nak egy-egy jellegzetes diskurzusa ment\u00e9n \u00e9rtelmezi, rekontextualiz\u00e1lja a kiv\u00e1lasztott alkot\u00e1sokat. A fogalmi t\u00e9r belak\u00e1sa a helyzet saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an unortodox m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nt, hiszen a berendez\u00e9s el\u0151bb ker\u00fclt hely\u00e9re, mint maguk a teret defini\u00e1l\u00f3 hat\u00e1rol\u00f3 falak.<\/p>\r\n

Ez a m\u00f3dszer helyenk\u00e9nt \u00f3hatatlanul a szerkezeti koh\u00e9zi\u00f3 fellazul\u00e1s\u00e1hoz vezet: a m\u0171csoportok ment\u00e9n kijel\u00f6lt elm\u00e9leti csap\u00e1sir\u00e1nyok nem minden m\u0171h\u00f6z kapcsol\u00f3dnak azonos fajs\u00fallyal, r\u00e1ad\u00e1sul nem is mindig a diszt\u00f3pikus diskurzus legfontosabb k\u00e9rd\u00e9seit \u00e9rintik. A helyzetet nehez\u00edti, hogy a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek t\u00f6bbsz\u00f6r a kur\u00e1torok szubjekt\u00edv olvasata ment\u00e9n ker\u00fclnek az egyes szekci\u00f3kba; a szubjektivit\u00e1st azonban a falsz\u00f6vegek gyakran m\u00e1s forr\u00e1sb\u00f3l \u00e1tvett, a m\u0171vekkel nem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kontextus\u00e1ban foglalkoz\u00f3 r\u00e9szei nem tudj\u00e1k kell\u0151en megmagyar\u00e1zni. A n\u00e9z\u0151 \u2013 b\u00e1r egy fekete t\u00fckr\u00f6t mint\u00e1z\u00f3 t\u00e9rk\u00e9ppel j\u00e1rhatja v\u00e9gig a v\u00e1laszthat\u00f3 \u00fatvonalak egyik\u00e9t \u2013 megfelel\u0151 szellemi kapaszkod\u00f3k h\u00edj\u00e1n csak bolyong a t\u00e9rben, k\u00e9ptelen a fragmentumokat egys\u00e9ges narrat\u00edv\u00e1ba rendezni. En\u00e9lk\u00fcl viszont k\u00e9ts\u00e9ges, hogy a gy\u0171jtem\u00e9ny rekontextualiz\u00e1l\u00e1sa val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nik-e. Balj\u00f3s sejtelmeinket csak az \u00fatvonalak v\u00e9gigj\u00e1r\u00e1s\u00e1val igazolhatjuk.<\/p>\r\n

B\u00e1r az \u00fatvonalak t\u00f6bbsz\u00f6r elengedik a befogad\u00f3 kez\u00e9t, amikor a ki\u00e1ll\u00edtott munk\u00e1k \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re ker\u00fcl a sor, formai szempontb\u00f3l szerep\u00fck megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen. A t\u00e9rben elsz\u00f3rt \u00e1llom\u00e1sok kiv\u00e1l\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get teremtenek a l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a diszt\u00f3pia t\u00e9m\u00e1j\u00e1t saj\u00e1t preferenci\u00e1inak megfelel\u0151en, szem\u00e9lyes befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel \u00f6sszhangban dolgozza fel, mik\u00f6zben az \u00e1llom\u00e1sok k\u00f6zti \u00e1tmeneti szakaszokban tov\u00e1bbi desztin\u00e1ci\u00f3kat hat\u00e1rozhat meg. Ez\u00e1ltal a n\u00e9z\u0151 \u2013 b\u00e1r korl\u00e1tozottan \u2013 r\u00e9szes\u00fclhet az egy\u00e9ni t\u00e9mafeldolgoz\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1ban, amelyet a Ludwig M\u00fazeum kort\u00e1rs t\u00e1rgyakkal zs\u00fafolt Wunderkammere<\/em> a felfedez\u00e9s gyermeki \u00f6r\u00f6m\u00e9vel t\u00e1rs\u00edt. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1torai azonban nem hagynak sok fel\u00fcletet az akt\u00edv, auton\u00f3m gondolatokkal rendelkez\u0151 befogad\u00f3 k\u00e9pzet\u00e9nek: f\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1jukon, a falsz\u00f6vegeken kereszt\u00fcl ugyanis egyetlen k\u00e9rd\u00e9st sem int\u00e9znek k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fckh\u00f6z. S\u0151t, b\u00e1b\u00e1skod\u00e1s helyett sokszor az \u00e9rtelmez\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l irrelev\u00e1ns inform\u00e1ci\u00f3kkal csig\u00e1zz\u00e1k el az am\u00fagy is leterhelt l\u00e1togat\u00f3t.<\/p>\r\n

Nam June Paik minden \u00fatvonal orig\u00f3j\u00e1t jelent\u0151, J\u00f3 reggelt Mr. Orwell (GMMO)<\/em> c\u00edm\u0171 vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ja r\u00f6gt\u00f6n t\u00e9zis-antit\u00e9zis viszonyba ker\u00fcl a Beteljes\u00fclt mes\u00e9k szomor\u00fas\u00e1ga<\/em> l\u00edrai c\u00edm\u0171 szekci\u00f3val. A \u201evide\u00f3m\u0171v\u00e9szet atyjak\u00e9nt\u201d is emlegetett d\u00e9l-koreai alkot\u00f3 George Orwell \u00e1tmediatiz\u00e1lt diszt\u00f3pi\u00e1j\u00e1nak c\u00e1folat\u00e1t val\u00f3s\u00edtotta meg 1984-ben egy m\u0171faji \u00e9s geopolitikai hat\u00e1rokat egyar\u00e1nt \u00e1tl\u00e9p\u0151 popzenei, vide\u00f3m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1ncos m\u0171sorral. A \u201em\u0171holdas m\u0171v\u00e9szett\u00e9\u201d alak\u00edtott mainstream telev\u00edzi\u00f3s platform a j\u00f6v\u0151 diszt\u00f3pikus \u00e1llapotait el\u0151id\u00e9z\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k t\u00e1rsadalmi c\u00e9l\u00fa felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geivel foglalkozott, ezzel r\u00e1mutatva kollekt\u00edv felel\u0151ss\u00e9g\u00fcnkre a s\u00f6t\u00e9t j\u00f6v\u0151v\u00edzi\u00f3k beteljes\u00fcl\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

A m\u0171re mintegy antit\u00e9zisk\u00e9nt reflekt\u00e1l\u00f3 \u00fatvonal k\u00f6zel sem ennyire optimista, a posztut\u00f3pikus m\u00e1b\u00f3l gy\u00e1szolja el a m\u00falt olyan nagy narrat\u00edv\u00e1it, mint a felvil\u00e1gosod\u00e1s vagy a libertarianizmus, \u00e9s eleven\u00edti fel az ut\u00f3pikus \u00e1llapot el\u00e9rhetetlens\u00e9ge m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 komplex ok-okozati rendszer n\u00e9h\u00e1ny fragmentum\u00e1t, kezdve a szem\u00e9lyes politikai \u00e9rdekek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l kizs\u00e1km\u00e1nyolt \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gba jutattott ide\u00e1lis t\u00e1rsadalmi rend k\u00e9pzet\u00e9vel (Gentian Shkurti: Alice Csodaorsz\u00e1gban<\/em>, 1997), folytatva egy, a jelen v\u00e1ls\u00e1gaihoz sz\u00e1mtalan sz\u00e1llal k\u00f6t\u0151d\u0151 ut\u00f3pia azonosul\u00e1sra cs\u00e1b\u00edt\u00f3 propagandisztikus t\u00e1rgykult\u00far\u00e1j\u00e1val (Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste: The Fountainhead<\/em>, 2010), tov\u00e1bbmenve az apatikusan betagoz\u00f3d\u00f3 kispolg\u00e1ri r\u00e9teg kollekt\u00edv felel\u0151ss\u00e9g\u00e9vel (Olekszij Szaj: Pen\u00e9sz<\/em>, 2018) \u00e9s lez\u00e1rva az integrit\u00e1s\u00e1ban s\u00e9r\u00fclt egy\u00e9n egzisztenci\u00e1lis bizonytalans\u00e1g\u00e1val (Keresztes Zs\u00f3fia: Combat Car II.<\/em>, 2022 \u00e9s Solitary Confinement<\/em>, 2020).<\/p>\r\n

A szekci\u00f3 h\u00e9t \u00e1llom\u00e1sa \u00e1ltal felvetett t\u00e9m\u00e1k hol szorosabb, hol laz\u00e1bb kapcsolatban \u00e1llnak posztut\u00f3pikus korunk b\u00faskomor vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9vel. Olekszij Szaj Pen\u00e9sz<\/em> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1rsadalmi kasztrendszer als\u00f3bb szintjein \u00e9l\u0151 t\u00f6meg term\u00e9szetrajz\u00e1val foglalkozik<\/a>. A terepasztalon felsorakoztatott apr\u00f3 m\u0171anyag j\u00e1t\u00e9kszerek \u2013 ha \u00fagy tetszik kondicion\u00e1lt instrumentumok \u2013 a t\u00e1rsadalmi g\u00e9pezet sematiz\u00e1lt alkatr\u00e9szeik\u00e9nt mindaddig kiszolg\u00e1lj\u00e1k az aktu\u00e1lisan regn\u00e1l\u00f3 hatalom \u00e9rdekeit, ameddig az biztos\u00edtani tudja \u00e9letsz\u00ednvonaluk stagn\u00e1l\u00e1s\u00e1t vagy szolid n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9rt\u00e9kpluralizmus kor\u00e1ban a szem\u00e9lyes \u00e9rdekeiket el\u0151t\u00e9rbe helyez\u0151 egy\u00e9nek csendes el\u00e9gedetts\u00e9g\u00fckben individualiz\u00e1l\u00f3dnak \u00e9s a hatalom k\u00e9tdimenzi\u00f3s kiszolg\u00e1l\u00f3iv\u00e1 v\u00e1lnak. A kollekt\u00edv fell\u00e9p\u00e9st is csak egzisztenci\u00e1juk fenyegetetts\u00e9ge id\u00e9zheti el\u0151. T\u00e1rsadalmi el\u00e9gedetlens\u00e9g\u00fck szavatoss\u00e1ga azonban kiz\u00e1r\u00f3lag a g\u00e9pezet \u00e1tkalibr\u00e1l\u00e1s\u00e1ig tart. A posztut\u00f3pikus jelen Szaj-f\u00e9le \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6rei egy\u00e9rtelm\u0171en kapcsolatba l\u00e9pnek a Daniel Bell 1960-as essz\u00e9j\u00e9r\u0151l elnevezett Ideol\u00f3gi\u00e1k alkonya<\/em> szekci\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1saival \u2013 innen is l\u00e1tjuk, hogy az alkot\u00e1sok val\u00f3j\u00e1ban egy dinamikus tartalmi keret r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik.<\/p>\r\n

A t\u00e1g fogalmi strukt\u00fara olyan m\u0171vek szerepeltet\u00e9s\u00e9t is lehet\u0151v\u00e9 teszik, mint Szacsva Y P\u00e1l Reprojekci\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 sorozat\u00e1nak k\u00e9t darabja, vagy Keresztes Zs\u00f3fia Combat Car II.<\/em> \u00e9s Solitary Confinement<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3i. El\u0151bbi eset\u00e9ben a v\u00e1ltozatos terekre projekt\u00e1lt s\u00edk fotogr\u00e1fia n\u00e9z\u0151re gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t a kur\u00e1torok Freud unheimlich<\/em> fogalm\u00e1val magyar\u00e1zz\u00e1k, \u00edgy azonos\u00edtva a nyugtalans\u00e1g\u00e9rzetet, amelyet az ismer\u0151s t\u00e1jban bek\u00f6vetkez\u0151 deform\u00e1ci\u00f3k okoznak<\/a>. A hirtelen l\u00e9pt\u00e9kv\u00e1lt\u00e1s bizonytalan eredete a j\u00f6v\u0151 apokaliptikus k\u00e9pzeteivel szembes\u00edti a befogad\u00f3t. Ez a tapasztalat revelat\u00edv pillanatot teremt: feler\u0151s\u00edti a h\u00e9tk\u00f6znapok disszon\u00e1ns h\u00e1tt\u00e9rzaj\u00e1t, amelyben m\u00e1r ott recsegnek egy elker\u00fclhetetlen vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s hangfoszl\u00e1nyai. A m\u0171 hat\u00e1smechanizmusa ebben az interpret\u00e1l\u00e1sban meglehet\u0151sen egyszer\u0171 (k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Reprojekci\u00f3 XXXIV<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171 eset\u00e9ben): a t\u00e1rgyhalmazra vet\u00edtett k\u00e9p hordoz\u00f3fel\u00fcleten kereszt\u00fcli manipul\u00e1ci\u00f3ja az \u00e1ltalunk ismert vil\u00e1g s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re, hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 fogalmaink ideigleness\u00e9g\u00e9re eml\u00e9keztet.<\/p>\r\n

Szacsva Y P\u00e1l alkot\u00e1sa asszociat\u00edv viszonyban van eszkatol\u00f3gikus l\u00e1tom\u00e1sainkkal, ez\u00e1ltal v\u00e1lik a Beteljes\u00fclt mes\u00e9k szomor\u00fas\u00e1ga<\/em> c\u00edm\u0171 \u00fatvonal r\u00e9sz\u00e9v\u00e9. Keresztes Zs\u00f3fia a szem\u00e9lyes integrit\u00e1s\u00e1ban s\u00e9r\u00fclt egy\u00e9n tapasztalatait s\u0171r\u00edti<\/a> az 59. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9ra, egy nagyobb install\u00e1ci\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt mozaikszobraiba. A 20. sz\u00e1zadi ut\u00f3pi\u00e1k kudarca \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9sbe vetett hit szertefoszl\u00e1sa persze univerz\u00e1lis magyar\u00e1zatot k\u00edn\u00e1l az \u00f6nmagunkkal szembeni meghasonlotts\u00e1gra. M\u00e9gis felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s: vajon \u00e9rdemes a cseppfoly\u00f3s \u00e9n bels\u0151 k\u00fczdelmeit tematiz\u00e1l\u00f3 m\u0171veket kifejezetten a szorong\u00e1s ezen specifikus ir\u00e1nya fel\u0151l vizsg\u00e1lni? A n\u00e9z\u0151t\u0151l \u2013 a t\u00f6bbi alkot\u00e1s z\u00f6m\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151en \u2013 intuit\u00edv befogad\u00f3i attit\u0171d\u00f6t v\u00e1r\u00f3 szobrok egy f\u00fcgg\u00f6nnyel lev\u00e1lasztott black cube<\/em> t\u00e9rben kaptak helyet, mintha a kur\u00e1torok maguk is szimbolikusan elismern\u00e9k, hogy Keresztes Zs\u00f3fia bienn\u00e1l\u00e9s install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak elemei nem igaz\u00e1n tudnak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\r\n

B\u00e1r az egyes \u00fatvonalak k\u00f6z\u00f6tt nem felt\u00e9telezhet\u0151 sorrendis\u00e9g, m\u00e9gis olyan, mintha a Beteljes\u00fclt mes\u00e9k szomor\u00fas\u00e1ga<\/em> rezign\u00e1lt t\u00e9mafelvet\u00e9se ut\u00e1n a l\u00e1togat\u00f3 egy region\u00e1lis f\u00f3kusz\u00fa magyar\u00e1zatot kapna arr\u00f3l, hogy hov\u00e1 is t\u0171ntek a t\u00e1rsadalom egys\u00e9ges fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t, k\u00f6z\u00f6s cselekv\u00e9s\u00e9t biztos\u00edt\u00f3, ideol\u00f3gi\u00e1v\u00e1 szervez\u0151d\u0151 programut\u00f3pi\u00e1k. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendez\u0151i a t\u00e9ma k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felfejt\u00e9s\u00e9t Daniel Bell Az ideol\u00f3gi\u00e1k alkonya<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9nek \u00e9gisze alatt v\u00e9gzik el, \u00e1m egy\u00e1ltal\u00e1n nem foglalkoznak a jelen pragmatista, relativista, populista \u00e9s technokrata pillanatk\u00e9p\u00e9vel, helyette a \u201eMi\u00e9rt?\u201d<\/em> \u00e9s \u201eHogyan tov\u00e1bb?\u201d <\/em>k\u00e9rd\u00e9sekre keresik a v\u00e1laszt.<\/p>\r\n

A m\u00falt mi\u00e9rtekt\u0151l <\/em>hangos id\u0151s\u00edkj\u00e1ban kalandozik a fotogr\u00e1fia \u00f6r\u00f6k jelenidej\u00e9ben Budapest kietlen utc\u00e1in korz\u00f3z\u00f3 Szombathy B\u00e1lint. A kez\u00e9ben l\u00e1that\u00f3 Lenin-transzparenst a D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy \u00fati m\u00e1jus 1-jei par\u00e1d\u00e9n v\u00e1s\u00e1rolta<\/a> 1972-ben. A diktat\u00fara to go<\/em> form\u00e1tumra szabott hatalmi legitim\u00e1ci\u00f3ja egy pillanat alatt transzform\u00e1l\u00f3dott a politikai tiltakoz\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9, amint a vill\u00e1k \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek \u00e1ltal hat\u00e1rolt diadalmas menet egy dimenzi\u00f3ugr\u00e1ssal goly\u00f3kkal kilyuggatott falfel\u00fclett\u00e9, gy\u00e1rcsarnokot \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00f3ri\u00e1splak\u00e1tt\u00e1 vagy \u00e9ppen \u201eH\u00e1zalni \u00e9s koldulni tilos!\u201d felirattal ell\u00e1tott b\u00e9rh\u00e1zbej\u00e1ratt\u00e1 v\u00e1ltozott. A sz\u00edn \u00e9s fon\u00e1k t\u00fcnet\u00e9rt\u00e9k\u0171 kontrasztj\u00e1b\u00f3l levonhat\u00f3 diagn\u00f3zis a kizs\u00e1km\u00e1nyolt kommunista ideol\u00f3gia buk\u00e1sa, amellyel Leninnel egy\u00fctt nek\u00fcnk is szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk.<\/p>\r\n

Mintha csak erre a gondolatra reflekt\u00e1lna Ciprian Mure\u0219an bakelithordoz\u00f3b\u00f3l kiv\u00e1gott<\/a> Kommunizmus sosem volt<\/em> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa. Hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an egy totalit\u00e1rius \u00e1llam torz ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak eszk\u00f6zek\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolja Lenint a Blue Noses csoport Lenin forog a s\u00edrj\u00e1ban<\/em> c\u00edm\u0171 vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ja. Az eldobozolt \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem polc\u00e1ra felpakolt vezet\u0151 eml\u00e9kezete m\u00e1ig nehezen viseli, hogy a szt\u00e1lini Szovjetuni\u00f3 tal\u00e1n legfontosabb hatalmi szimb\u00f3lumak\u00e9nt test\u00e9t adta egy szellemis\u00e9g\u00e9t el\u00e1rul\u00f3 rendszer\u00e9rt \u2013 a r\u00e1vet\u00fcl\u0151, sz\u00e1monk\u00e9r\u0151 tekintetek sokas\u00e1ga pedig az\u00f3ta sem hagyj\u00e1k nyugodni. A \u201emegcs\u00fafolt ideol\u00f3gi\u00e1k\u201d \u00edgy plasztikuss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9re Kissp\u00e1l Szabolcs egy mechanikus cs\u00e9v\u00e9l\u0151g\u00e9pb\u0151l, egy mozg\u00e1s\u00e9rz\u00e9kel\u0151b\u0151l \u00e9s egy s\u00edkk\u00f6t\u00f6tt z\u00e1szl\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 install\u00e1ci\u00f3ja ad ironikus v\u00e1laszt: a megold\u00e1s az ideol\u00f3gia lebont\u00e1sa \u00e9s a magj\u00e1t k\u00e9pz\u0151 ut\u00f3pia energiak\u00e9nt, t\u00e1rsadalmi hajt\u00f3er\u0151k\u00e9nt val\u00f3 elrakt\u00e1roz\u00e1sa<\/a>.<\/p>\r\n

B\u00e1r a soron k\u00f6vetkez\u0151 szekci\u00f3ig a kur\u00e1torok sz\u0171k marokkal m\u00e9rik a diszt\u00f3pikus- \u00e9s science-fiction t\u00f6rt\u00e9netek hagyom\u00e1nyos toposzait, Fritz Lang Metropolis<\/em> c\u00edm\u0171 n\u00e9mafilmj\u00e9nek megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel azoknak is kedveznek, akiket a m\u0171faj ir\u00e1nti rajong\u00e1suk cs\u00e1b\u00edtott el a Ludwig M\u00fazeumba. A kultikus nagyv\u00e1ros k\u00e9pzet\u00e9re \u00e9bred\u0151 \u00edg\u00e9retes asszoci\u00e1ci\u00f3k helyett azonban valami teljesen m\u00e1st k\u00edn\u00e1lnak sz\u00e1mukra: a t\u00e1rsadalmi ut\u00f3pi\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6z\u00e9vel megval\u00f3s\u00edtani akar\u00f3 konstruktivizmus kritikai olvasat\u00e1t, az avantg\u00e1rd ir\u00e1nyzat ide\u00e1inak Boris Groys-f\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t \u00e9s az \u00f6nmaga diszt\u00f3pi\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 modern \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak szabad kort\u00e1rs feldolgoz\u00e1s\u00e1t. A sz\u00e1z \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1t mag\u00e1ba foglal\u00f3 kisebb m\u0171t\u00e1rgyegys\u00e9g Le Corbusier-t\u0151l Kasz\u00e1s Tam\u00e1sig, Tatlint\u00f3l Puklus P\u00e9terig \u00edvel\u0151 narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t egy falra kas\u00edrozott gondolatt\u00e9rk\u00e9p interpret\u00e1lja. A diszt\u00f3pia t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9s \u2013 miszerint \u201eHogyan v\u00e1lt a konstruktivizmus funkcion\u00e1lis ide\u00e1lja \u00f6nmaga diszt\u00f3pikus t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9v\u00e9?\u201d \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag a zanz\u00e1s\u00edtott \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s -elm\u00e9leti kitekint\u0151 \u00e1ltal megfogalmazott \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat mobiliz\u00e1lja, a rezg\u00e9s az inform\u00e1ci\u00f3h\u00e1l\u00f3zat perif\u00e9rikus elemeihez \u00e9rve m\u00e1r szinte alig \u00e9szrevehet\u0151 vagy teljesen elhal. A n\u00e9h\u00e1ny kiemelt diskurzus, alkot\u00f3 \u00e9s \u00e9p\u00fclet nyom\u00e1n defini\u00e1l\u00f3d\u00f3 fragment\u00e1lt tud\u00e1sanyag egy\u00e9bk\u00e9nt maga sem k\u00e9pes kiel\u00e9g\u00edt\u0151 magyar\u00e1zatot adni a k\u00e9rd\u00e9sre.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rb\u0151l egy nagyobb szeletet kiszak\u00edt\u00f3 kort\u00e1rs reflexi\u00f3k k\u00f6z\u00fcl Puklus P\u00e9ter 5130 (Tatlin)<\/em> c\u00edm\u0171 fekete-feh\u00e9r fotogr\u00e1fi\u00e1ja \u00e9s t\u00e1rgyegy\u00fcttese Tatlin III. Internacion\u00e1l\u00e9 eml\u00e9k\u0171v\u00e9nek<\/em> form\u00e1it parafraze\u00e1lja<\/a> tal\u00e1lt t\u00e1rgyak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s avatja individu\u00e1lis mitol\u00f3gi\u00e1ja mot\u00edvum\u00e1v\u00e1. M\u00edg Puklus els\u0151sorban a formalizmus szintj\u00e9n kapcsol\u00f3dik a kur\u00e1tori t\u00e9mahorizonthoz, addig Kasz\u00e1s Tam\u00e1s Ornamens \u00e9s b\u0171n<\/em> c\u00edm\u0171 makettj\u00e9vel a Le Corbusier-f\u00e9le Dom-Ino h\u00e1z funkcion\u00e1lis megold\u00e1sait modellezi le, hogy az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa menek\u00fcltsz\u00e1ll\u00e1s-protot\u00edpusait \u00e1tmentse<\/a> a posztapokaliptikus kor t\u00e1rsadalma sz\u00e1m\u00e1ra. B\u00e1r Kasz\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 m\u00e1sik \u00e9p\u00fcletmakettje a No(n) Future<\/em> szekci\u00f3ban kapott helyet, tartalmi szempontb\u00f3l abszol\u00fat ide tartozik<\/a>. A Kass\u00e1k Lajos soha meg nem val\u00f3sult kioszk-kunyh\u00f3j\u00e1t rekonstru\u00e1l\u00f3 modell, valamint a hozz\u00e1 t\u00e1rs\u00edtott l\u00e1tv\u00e1nyterv \u00e9s kompozitk\u00e9p a steril ut\u00f3pia t\u00e1rsadalmi megval\u00f3s\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9rtekezik. A kietlen puszt\u00e1ba helyezett, a formatervez\u00e9s tudatos d\u00f6nt\u00e9seit a h\u00e9tk\u00f6znapi sz\u00fcks\u00e9gletek ment\u00e9n fel\u00fcl\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00fcletek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra felmer\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a konstruktivizmus ide\u00e1j\u00e1nak kudarca vajon egyet jelent-e a diszt\u00f3pikus \u00e1llapot elj\u00f6vetel\u00e9vel.<\/p>\r\n

Szint\u00e9n az \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet t\u00e1rsadalomform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1val foglalkozik az im\u00e9nt eml\u00edtett No(n) Future<\/em> c\u00edmre keresztelt \u00fatvonal, amely ez\u00fattal nem eszt\u00e9tikai, hanem antropol\u00f3giai \u00e9s szociol\u00f3giai szempontb\u00f3l, Marc Aug\u00e9 francia antropol\u00f3gus nem-helyek<\/em> fogalm\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00f6zel\u00edt a k\u00e9s\u0151- \u00e9s posztmodern t\u00e1rsadalom diszt\u00f3pikusnak is nevezhet\u0151 t\u00e9r\u00e9lm\u00e9ny\u00e9hez. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ezen szekci\u00f3ja olyan t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9get \u00e9s stabil identit\u00e1st n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, funkcion\u00e1lis tranzitpontok koordin\u00e1ta-rendszer\u00e9be z\u00e1rja l\u00e1togat\u00f3it, mint a k\u00f6zleked\u00e9si csom\u00f3pontok (Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n: Talpra \u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>, 2008), a v\u00e1rosok perif\u00e9rikus lak\u00f3telepei (Endri Dani:182<\/em>, 2016), a modern metropolis el\u00e1rus\u00edt\u00f3b\u00f3d\u00e9i (Kasz\u00e1s Tam\u00e1s: Kioszk-kunyh\u00f3<\/em>, 2013) vagy az utaz\u00e1s \u00e1tmenetis\u00e9g\u00e9t implik\u00e1l\u00f3 vas\u00fat (Gerber P\u00e1l: Majd a m\u0171v\u00e9szet fogja meg\u00e1ll\u00edtani<\/em>, 2005). B\u00e1r f\u00e9lm\u00faltunk \u00e9s jelen\u00fcnk individualizmust\u00f3l, muland\u00f3s\u00e1gt\u00f3l \u00e9s id\u0151szakoss\u00e1gt\u00f3l elcsig\u00e1zott viszonyrendszerei ezen prototipikus helysz\u00ednek k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dnek, a kur\u00e1torok olyan, a nem-helyek kontextus\u00e1ban nehezebben \u00e9rtelmezhet\u0151 tereket \u00e9s modelleket is beemelnek, mint a t\u00e1rsadalom nevel\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyei (Eva Ko\u0165\u00e1tkov\u00e1: \u00dclj egyenesen!<\/em>, 2008) vagy az Eur\u00f3pa-t\u00e9rk\u00e9p (Peter Weibel: Europa(t)raum<\/em>, 1983\/2026 \u00e9s Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste: Nagy Eur\u00f3pa<\/em>, 2008-2009).<\/p>\r\n

A Soci\u00e9t\u00e9 R\u00e9aliste m\u0171v\u00e9szp\u00e1ros Nagy Eur\u00f3pa<\/em> c\u00edm\u0171 topogr\u00e1fiai alkot\u00e1s\u00e1val kapcsolatban p\u00e9ld\u00e1ul jogosan tehet\u0151 fel a k\u00e9rd\u00e9s: Hogyan olvashat\u00f3 \u00f6ssze a fogyaszt\u00e1s glob\u00e1lis tereiben form\u00e1l\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9nk\u00e9p a nemzeti identit\u00e1s k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl\u0151, sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges politikai csoportok kirekeszt\u0151 vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9nek szel\u00edd<\/a> kifigur\u00e1z\u00e1s\u00e1val? Vajon ugyanez \u00e9rv\u00e9nyes Peter Weibel Europa(t)traum<\/em> c\u00edm\u0171 install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra? A monument\u00e1liss\u00e1 nagy\u00edtott pengeszil\u00e1nkokra kas\u00edrozott kontinens t\u00f6red\u00e9kes k\u00e9pe vajon a nacionalizmus \u00e9s szeparatizmus \u201emi \u00e9s \u0151k\u201d tengelyen mozg\u00f3, ellens\u00e9gk\u00e9pz\u0151 attit\u0171dj\u00e9nek kritik\u00e1ja<\/a>? A m\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t az install\u00e1ci\u00f3 szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pz\u0151 vide\u00f3kamera t\u00e9r\u00edti el, amelynek \u00e9l\u0151ben k\u00f6zvet\u00edtett k\u00e9pe Eur\u00f3pa politikai hat\u00e1rok n\u00e9lk\u00fcl \u00e1br\u00e1zolt, leegyszer\u0171s\u00edtett ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t reprezent\u00e1lja.<\/p>\r\n

A l\u00e1tv\u00e1ny tartalmi komplexit\u00e1s\u00e1hoz csak \u00fagy f\u00e9rk\u0151zhet\u00fcnk k\u00f6zel, ha \u00f6sszeolvassuk Weibel \u2013 a falsz\u00f6veg \u00e1ltal is id\u00e9zett \u2013 80-as \u00e9vekbeli meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1val, miszerint \u201ca telev\u00edzi\u00f3 az eszk\u00f6z a saj\u00e1t nemzet gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1ra (…) A m\u00e9dia dekolonaliz\u00e1l\u00e1sa a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet feladata\u201d<\/em>. Ezzel ugyanis a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz a McDonaldization<\/em>, vagy Coca-Colonization<\/em> fogalommal is illetett nyugati (legink\u00e1bb amerikai) t\u00f6meg- \u00e9s fogyaszt\u00f3i kult\u00fara hegem\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1t fogalmazza meg. Az id\u00e9zet az install\u00e1ci\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9t \u00edgy a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen \u00edrja \u00e1t: Eur\u00f3pa-t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l nem a politikai hat\u00e1rok t\u0171ntek el, hanem a lok\u00e1lis identit\u00e1sok alapj\u00e1t k\u00e9pz\u0151 antropol\u00f3giai helyek sz\u00edv\u00f3dtak fel a globaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rlelhetetlen kultur\u00e1lis integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra. Az ez\u00e1ltal meggyeng\u00fclt lok\u00e1lis identit\u00e1sok a nem-helyek vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak egy lehets\u00e9ges faktorak\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151ek. B\u00e1r Weibel ezen alkot\u00e1sa is rendk\u00edv\u00fcl izgalmas, globaliz\u00e1ci\u00f3kritika fel\u00e9 hajl\u00f3 gondolatkezdem\u00e9nyeket provok\u00e1l, a v\u00e1logat\u00e1sb\u00f3l hi\u00e1nyzik Nem-hely. Szabads\u00e1g<\/em> c\u00edm\u0171 2014-es m\u0171ve, amely a Ludwig M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben k\u00f6zvetlen\u00fcl id\u00e9zi meg a nem-helyek<\/em> \u00e9s az ut\u00f3pia fogalm\u00e1t.<\/p>\r\n

B\u00e1r a nem-helyek<\/em> prototipikus t\u00e9rt\u00edpusainak gy\u0171jtem\u00e9nyi p\u00e9ld\u00e1kon kereszt\u00fcli sorra v\u00e9tele els\u0151re megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen kur\u00e1tori d\u00f6nt\u00e9snek t\u0171nik, egy t\u00e9nyez\u0151 azonban mindent fel\u00fcl \u00edr: a szocializmus. Az el\u00e1rus\u00edt\u00f3b\u00f3d\u00e9 ugyanis nem puszt\u00e1n egy el\u00e1rus\u00edt\u00f3b\u00f3d\u00e9, hanem a 20. sz\u00e1zad eleji baloldali \u00e9rtelmis\u00e9g vez\u00e9ralakj\u00e1nak elk\u00e9pzel\u00e9se arr\u00f3l, hogy mik\u00e9nt is n\u00e9zzen ki a t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet. [1]<\/sup><\/a> A k\u00f6zleked\u00e9si csom\u00f3pont nem puszt\u00e1n egy k\u00f6zleked\u00e9si csom\u00f3pont, hanem a szocialista diktat\u00fara grandom\u00e1n reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak foglalata, amelyet m\u00e1ra egy ironikus m\u0171v\u00e9szeti gesztus<\/a> saj\u00e1t\u00edt ki. A k\u00fclv\u00e1rosban megh\u00faz\u00f3d\u00f3 lak\u00f3telep nem puszt\u00e1n egy lak\u00f3telep, hanem \u201eMi lett volna bel\u0151lem, ha nem ide sz\u00fcletek?\u201d<\/em> v\u00edrusk\u00e9nt puszt\u00edt\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek meleg\u00e1gya<\/a>. Ahogy Aug\u00e9 \u00edrja: \u201eA \u201etot\u00e1lis\u201d vil\u00e1gk\u00e9nt elk\u00e9pzelt Birodalom sohasem nem-hely. Ellenkez\u0151leg, a k\u00e9p, mely hozz\u00e1 kapcsol\u00f3dik, egy olyan vil\u00e1g k\u00e9pe, amelyben soha senki sincs egyed\u00fcl ott, ahol mindenki k\u00f6zvetlen ellen\u0151rz\u00e9s alatt \u00e1ll, amelyb\u0151l a m\u00faltat kit\u00f6r\u00f6lt\u00e9k (tabula rasa). A Birodalom, mint az Orwell vagy Kafka \u00e1ltal lefestett vil\u00e1g, nem premodern, hanem \u201eparamodern\u201d (modernit\u00e1ssal szembeni).\u201d <\/em>[2]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

A befogad\u00f3nak kietlen \u00f6sv\u00e9nyek sokas\u00e1g\u00e1n kell kereszt\u00fclverekednie mag\u00e1t, hogy a jelen diszt\u00f3pikus \u00e1llapot\u00e1nak id\u0151beli \u00e9s t\u00e9rbeli kiterjed\u00e9s\u00e9n t\u00faljutva biztons\u00e1gos t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l sz\u00f6rny\u00fclk\u00f6dhessen a vil\u00e1g \u00e1llapot\u00e1n. A Saj\u00e1tvil\u00e1g<\/em> szekci\u00f3n kereszt\u00fcl v\u00e9gre meg\u00e9rkezhet az ut\u00f3pia antit\u00e9zisek\u00e9nt, a humanizmus kor\u00e1ban megjelen\u0151 irodalmi m\u0171faj fikt\u00edv val\u00f3s\u00e1g\u00e1ba. De a Ludwig M\u00fazeum l\u00e1togat\u00f3ja itt sem szenderedhet el a pusztul\u00f3 civiliz\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l \u00e9s sz\u00fclet\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekr\u0151l sz\u0151tt dajkames\u00e9k vil\u00e1g\u00e1ban, ugyanis p\u00e1rhuzamos univerzumokat bebarangolva, etnogr\u00e1fusi tekintettel kell olvasnia a h\u00e1trahagyott t\u00e1rgyak vizu\u00e1lis \u00e9s textu\u00e1lis elemeib\u0151l. Gell\u00e9r B. Istv\u00e1n N\u00f6vekv\u0151 v\u00e1ros<\/em> c\u00edm\u0171, 1970-es \u00e9vekben kezdett projektje \u2013 b\u00e1r a diszt\u00f3pia fogalm\u00e1n kereszt\u00fcl kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rtelmezhet\u0151 \u2013 remek lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt a szekci\u00f3ban szerepl\u0151 m\u0171vek befogad\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges attit\u0171d elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s archeol\u00f3gia mezsgy\u00e9j\u00e9n elhelyezked\u0151 intermedi\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1snak sajnos csak egy sz\u0171k keresztmetszete l\u00e1that\u00f3 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son; \u00edgy a fragmentumaiban rekonstru\u00e1lhat\u00f3, egyszer teljes narrat\u00edva \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges \u2019j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok\u2019 els\u0151sorban a falsz\u00f6vegekb\u0151l olvashat\u00f3k ki.<\/p>\r\n

A befogad\u00f3i r\u00e9szv\u00e9telt facilit\u00e1l\u00f3 v\u00e1zlatos m\u00f3dszertannak Kasz\u00e1s Tam\u00e1s Sci-Fi Agit Prop<\/em> c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa el\u0151tt \u00e1llva<\/a> vehetj\u00fck el\u0151sz\u00f6r igaz\u00e1n haszn\u00e1t. A szocializmus m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1zainak els\u0151dleges inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zvet\u00edt\u0151 m\u00e9dium\u00e1ra, a fali\u00fajs\u00e1gra r\u00f6gz\u00edtett plak\u00e1tokb\u00f3l egy posztapokaliptikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9letm\u00f3dj\u00e1nak komplex k\u00e9pe bontakozik ki. Az 1920-as \u00e9vek propagandanyomatainak st\u00edlus\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151, a vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s ut\u00e1ni eszk\u00f6ztelens\u00e9g \u00e9s kezdetlegess\u00e9g nyomait magukon visel\u0151 sz\u00f3r\u00f3anyagok h\u00edrt adnak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1tdefini\u00e1l\u00f3d\u00f3 c\u00e1ljair\u00f3l, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl \u00e1trendez\u0151d\u0151 interperszon\u00e1lis kapcsolatokr\u00f3l, a h\u00e9tk\u00f6znapok elt\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek \u00faj form\u00e1ir\u00f3l \u00e9s a rur\u00e1lis t\u00e1rgykult\u00far\u00e1r\u00f3l. Kasz\u00e1s \u2013 az elk\u00e9pzelt \u00f6sszeoml\u00e1s ut\u00e1n \u00fajrarendez\u0151d\u0151 \u00e9lettel egy\u00fctt \u2013 a m\u0171v\u00e9szetnek is \u00faj c\u00e9lt teremt: egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get szolg\u00e1l\u00f3, az \u00e9let szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9get k\u00e9pzel el, amellyel \u2013 b\u00e1r diszt\u00f3pikus viszonyok k\u00f6z\u00f6tt \u2013 megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 a konstruktivizmus t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 ide\u00e1ja.<\/p>\r\n

Kasz\u00e1s Tam\u00e1s j\u00f6v\u0151v\u00edzi\u00f3ja ut\u00e1n \u00e9rdemes belen\u00e9zni a Borsos L\u0151rinc \u00e1ltal h\u00e1trahagyott fekete t\u00fck\u00f6rbe. A Borsos J\u00e1nos \u00e9s L\u0151rinc Lilla alkot\u00f3i egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l sz\u00fclet\u0151 fikt\u00edv k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz a t\u00fal\u00e9l\u00e9s pap\u00edrform\u00e1tum\u00fa, gyakorlati strat\u00e9gi\u00e1i helyett m\u00e1gikus szertart\u00e1sok rekvizitumait t\u00e1rja el\u00e9nk. A 2023-ban a szentendrei M\u0171v\u00e9szetMalomban bemutatott, szintetikus \u00e9s szerves anyagok kever\u00e9k\u00e9b\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 szobrok egy Goa Gil-szer\u0171 s\u00e1m\u00e1n-DJ posztapokaliptikus partik\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek d\u00edszletek\u00e9nt is szolg\u00e1lhatn\u00e1nak a magasabb rend\u0171 tudat\u00e1llapot el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez. [3]<\/sup><\/a><\/p>\r\n

Tal\u00e1n annyira nem is elrugaszkodott az elk\u00e9pzel\u00e9s, miszerint jelen\u00fcnk underground rave-kult\u00far\u00e1j\u00e1nak maradv\u00e1nyai \u00f6nfenntart\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek form\u00e1j\u00e1ban mentik \u00e1t magukat a vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s ut\u00e1nra, ahol a t\u00e1rsadalom homogeniz\u00e1l\u00f3 viszonyrendszerei al\u00f3l felszabadulva ritmikus t\u00e1nccal taposs\u00e1k ki l\u00e9tez\u00e9s\u00fck \u00faj \u00e9rtelm\u00e9t. De ez m\u00e1r t\u00e1vol sem posztut\u00f3pikus korunk t\u00fcnet\u00e9rt\u00e9k\u0171 vitust\u00e1nca, hanem az \u00e9let totalit\u00e1s\u00e1b\u00f3l val\u00f3 r\u00e9szesed\u00e9s r\u00e9gi-\u00faj m\u00f3dja.<\/p>\r\n

A Ludwig M\u00fazeum m\u00e1sodik emeleti ki\u00e1ll\u00edt\u00f3ter\u00e9nek \u00f6tsz\u00f6ri megker\u00fcl\u00e9se \u00e9s Ciprian Mure\u0219an v\u00e1rosmodellj\u00e9nek \u00f6tsz\u00f6ri leig\u00e1z\u00e1sa ut\u00e1n ideje, hogy gondolatainkat a reflexi\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba terelj\u00fck. K\u00e9pes volt K\u00e9szman J\u00f3zsef \u00e9s K\u00e1lm\u00e1n Borb\u00e1la megval\u00f3s\u00edtani a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9t \u00e9s rekontextualiz\u00e1lni a Ludwig M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek egy kis szelet\u00e9t a k\u00f6zelm\u00falt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9ren zajl\u00f3 diszt\u00f3pikus diskurzusai ment\u00e9n? Siker\u00fclt a tematikus egys\u00e9gek l\u00e1ncolat\u00e1ra felf\u0171z\u00f6tt projektet t\u00f6bb\u00e9 tenni, mint \u00e9rdekes kort\u00e1rs m\u0171vek sz\u00ednes, szagos mozaikja? A v\u00e1lasz sajnos: nem. Ehhez ugyanis elengedhetetlen lett volna, hogy a kur\u00e1torok eredeti, kifejezetten erre a t\u00e1rlatra \u00edr\u00f3dott falsz\u00f6gekkel dolgozzanak. A m\u0171vek tematikus egys\u00e9gen bel\u00fcli \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t sokszor irrelev\u00e1ns h\u00e1tt\u00e9rinform\u00e1ci\u00f3k\u00e9rt fel\u00e1ldoz\u00f3, t\u00falny\u00fajtott bekezd\u00e9sek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tartalmi atomiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz vezettek. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen f\u00e1jdalmas ez \u00fagy, hogy a Fekete t\u00fck\u00f6r<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlat tele van izgalmas gondolatokkal, amelyeket az inkluz\u00edv muzeol\u00f3gia \u00fcgy\u00e9t sz\u00e1mos ter\u00fcleten felv\u00e1llal\u00f3 Ludwig M\u00fazeum ez\u00fattal k\u00e9ptelen volt k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek megfelel\u0151en k\u00f6zvet\u00edteni.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/sup><\/a> Term\u00e9szetesen Kass\u00e1k Lajos konstruktivista rekl\u00e1mkioszk-terve teljesen f\u00fcggetlen a totalit\u00e1rius diktat\u00far\u00e1k megfigyel\u00e9st \u00e9s fel\u00fcgyeletet implik\u00e1l\u00f3 tereit\u0151l; ugyanakkor a t\u00e1rsadalmi m\u0171v\u00e9szet soha meg nem val\u00f3sult \u00e9p\u00fcletek\u00e9nt ideol\u00f3gi\u00e1t k\u00f6zvet\u00edt \u00e9s identit\u00e1st teremt.<\/p>\r\n

[2]<\/sup><\/a> Marc Aug\u00e9: Nem-helyek \u2013 Bevezet\u00e9s a sz\u00fcrmodernit\u00e1s antropol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba<\/em>, ford. F\u00e1ber \u00c1goston,
\r\nM\u0171csarnok, 2012, 66.<\/p>\r\n

[3]<\/sup><\/a> Goa Gil (1951-2023) amerikai DJ, a psytrance zenei ir\u00e1nyzat egyik kital\u00e1l\u00f3ja<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Mit \u00e9r egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00f6tlet n\u00e9lk\u00fcl, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet gondolat n\u00e9lk\u00fcl, egy diszt\u00f3pikus j\u00f6v\u0151k\u00e9p kr\u00f3mozott fel\u00fcletek n\u00e9lk\u00fcl? A Ludwig M\u00fazeum Fekete t\u00fck\u00f6r c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a felsorolt k\u00edv\u00e1nalmak egyik\u00e9t azonnal felk\u00edn\u00e1lja, a t\u00f6bbihez viszont m\u00e1r nehezebben ad hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st.\u00a0 Az id\u0151s\u00edkok k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1z\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a m\u00fazeum t\u00f6bb \u00e9vtizede b\u0151v\u00fcl\u0151 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek azon alkot\u00e1sait igyekszik koherens tematikus egys\u00e9gbe rendezni, […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2049298,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-2049136","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2049136","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2049136"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2049136\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2049301,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2049136\/revisions\/2049301"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2049298"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2049136"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2049136"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2049136"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}