<\/p>\r\n
Az Inda Project Room bej\u00e1rata mellett<\/a> nem az els\u0151 m\u0171t\u00e1rgy, hanem egy sz\u00e1ztizenh\u00e1rom \u00e9ves \u00fajs\u00e1gcikk<\/a> fogadja<\/a> a l\u00e1togat\u00f3t. Erd\u0151s Ren\u00e9e 1913-ban,\u00a0A futurista n\u0151 manifesztuma<\/em>\u00a0c\u00edmmel ismertette Valentine de Saint-Point futurista ki\u00e1ltv\u00e1ny\u00e1t, amely a polg\u00e1ri erk\u00f6lcsbe \u00e9s szel\u00edds\u00e9gbe \u201es\u00fcllyedt\u201d n\u0151kkel szemben az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s, kegyetlen, harcias asszonyt \u00e1ll\u00edtotta p\u00e9ldak\u00e9nt k\u00f6vet\u0151i el\u00e9. \u201eA bestia az, a kit magatok el\u00e9 kell \u00e1ll\u00edtanotok, mint p\u00e9ld\u00e1t\u201d \u2013 id\u00e9zi Erd\u0151s a ki\u00e1ltv\u00e1nyt, majd f\u00e9lre\u00e9rthetetlen szarkazmussal vonja le a k\u00f6vetkeztet\u00e9st: \u201eLegyen a n\u0151 bestia \u00e9s akkor r\u00f6gt\u00f6n megteremnek a vil\u00e1g h\u0151sei.\u201d Csakhogy \u2013 teszi hozz\u00e1 \u2013 f\u00e9l azokt\u00f3l a h\u0151s\u00f6kt\u0151l, akiket besti\u00e1k sz\u00fclnek, \u00e9s ink\u00e1bb azokt\u00f3l a b\u00e9k\u00e9s, gondoskod\u00f3 asszonyokt\u00f3l v\u00e1rja a vil\u00e1g j\u00f6v\u0151j\u00e9t, akik gyermekeik szabads\u00e1g\u00e1ra vigy\u00e1znak. [1]<\/a><\/p>\r\n Erd\u0151s \u00edr\u00e1sa nem \u00e1rtatlan mott\u00f3k\u00e9nt ker\u00fcl a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s el\u00e9. A \u201ebestia\u201d t\u00f6rt\u00e9neti alakv\u00e1ltoz\u00e1sait ind\u00edtja el, \u00e9s olyan k\u00e9rd\u00e9st \u00e1ll\u00edt a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal st\u00e1ci\u00f3knak nevezett h\u00e9t m\u0171b\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 sorozat el\u00e9, amelyre a t\u00e1rgyak \u00f6nmagukban \u2013 teszem hozz\u00e1 m\u00e1r most, szerencs\u00e9re \u2013 nem adnak egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt, j\u00f3llehet az alkot\u00f3i komment\u00e1r hat\u00e1rozottan kijel\u00f6li az \u00e9rtelmez\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1t. Vajon mif\u00e9le besti\u00e1lis n\u0151alak hal\u00e1l\u00e1t fogjuk l\u00e1tni, ahogyan azt a c\u00edm is \u00edg\u00e9ri? Az\u00e9t, amelyet Saint-Point a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra viriliz\u00e1lt, er\u0151szakos eszm\u00e9nyk\u00e9nt hirdetett meg? Az\u00e9t, amelyet a harmincas \u00e9vek f\u00e9rfi sz\u00fcrrealista k\u00e9pzelete a n\u0151st\u00e9ny s\u00e1ska szexu\u00e1lis kannibalizmus\u00e1ban tal\u00e1lt meg? Vagy az\u00e9t a harci identit\u00e1s\u00e9t, amelyet Liksay saj\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vege imm\u00e1r a feminizmusnak tulajdon\u00edt, s amelyet egyre ink\u00e1bb a nemek k\u00f6z\u00f6tti harc fenntart\u00f3jak\u00e9nt l\u00e1ttat? A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkot\u00f3i \u00e9rtelmez\u00e9se azt sugallja, hogy a feminista mozgalmak t\u00f6rt\u00e9nete maga is sz\u00f6rnyalakokat termel\u0151 g\u00e9pezett\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s hogy ebb\u0151l nem \u00fajabb k\u00fczdelemmel, hanem a konfliktus eg\u00e9sz fogalmi rendj\u00e9nek \u201ehal\u00e1l\u00e1val\u201d lehetne kil\u00e9pni.<\/p>\r\n \u00a0<\/strong><\/p>\r\n Mib\u0151l van a bestia?<\/p>\r\n <\/p>\r\n Az alkot\u00f3i komment\u00e1r hat\u00e1rozotts\u00e1ga ellen\u00e9re a m\u0171vek rendk\u00edv\u00fcl finom, \u00e9rz\u00e9ki anyagi \u00e9s formai kidolgoz\u00e1sa sokkal gazdagabb \u00e9s t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171bb ann\u00e1l, mint amit az allegorikus megfeleltet\u00e9sek javasolnak. Liksay az UV-f\u00e9ny alatt megk\u00f6t\u0151, a m\u0171k\u00f6rm\u00f6s technik\u00e1b\u00f3l ismert anyagokat, kr\u00f3mport, \u00e1ttetsz\u0151, zom\u00e1ncszer\u0171 bevonatot, apr\u00f3 strasszokat haszn\u00e1l fel a munk\u00e1kban. A csillog\u00f3, iriz\u00e1l\u00f3 fel\u00fcletek olykor \u00fcveget, m\u00e1skor gy\u00f6ngyh\u00e1zat vagy f\u00e9met id\u00e9znek, a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s gonddal megmunk\u00e1lt t\u00e1rgyak pedig gyakran r\u00e9gi \u00f6tv\u00f6smunk\u00e1k finoms\u00e1g\u00e1t \u00e9s nemess\u00e9g\u00e9t \u0151rzik. A kozmetikai eredet\u0171, kifejezetten kort\u00e1rs anyaghaszn\u00e1lat \u00e9s a historiz\u00e1l\u00f3 t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezet tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l egyszerre high-tech \u00e9s r\u00e9gies, t\u00f6r\u00e9keny \u00e9s luxusszer\u0171 t\u00e1rgyvil\u00e1g j\u00f6n l\u00e9tre.<\/p>\r\n A sorozat els\u0151 k\u00e9t, egym\u00e1s mellett elhelyezett falmunk\u00e1ja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e1momra leger\u0151sebb egy\u00fcttese, noha nem p\u00e1rdarabokr\u00f3l van sz\u00f3. Az els\u0151<\/a> alkot\u00e1s,\u00a0A feminista diskurzus t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 teher<\/em>, az egyetlen teljes eg\u00e9sz\u00e9ben szintetikus anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt m\u0171. Az \u00e1ttetsz\u0151 hordoz\u00f3n lebeg\u0151, hossz\u00fa k\u00f6rm\u0171 k\u00e9z, a csukl\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben megjelen\u0151 orchideas\u00e1ska, a cseppszer\u0171 v\u00f6r\u00f6s folyad\u00e9k, a poh\u00e1rszer\u0171 als\u00f3 forma, valamint a sz\u00e1jra, vulv\u00e1ra vagy sebny\u00edl\u00e1sra eml\u00e9keztet\u0151 mot\u00edvumok egy\u00fcttese nehezen megfejthet\u0151, m\u00e9gis er\u0151sen \u00f6sszetartott k\u00e9pi rendszert alkot. A kort\u00e1rs diz\u00e1jneszt\u00e9tika \u00e9s a technol\u00f3giai simas\u00e1g rekl\u00e1mk\u00e9pszer\u0171en steril, cs\u00e1b\u00edt\u00f3 vil\u00e1ga valamilyen sejtelmes biol\u00f3giai \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1ssal kapcsol\u00f3dik \u00f6ssze, mik\u00f6zben a mot\u00edvumok sz\u00far\u00e1sra, v\u00e9rz\u00e9sre, kiv\u00e9reztet\u00e9sre \u00e9s a test hat\u00e1rain \u00e1thatol\u00f3, idegen jelenl\u00e9tre utalnak. A plexit tart\u00f3 sz\u00f6gek fej\u00e9n apr\u00f3 k\u00f6vek csillognak; ez a finoman \u201en\u0151cis\u201d, \u00e9kszerszer\u0171 vizualit\u00e1s nem egyszer\u0171 ornament\u00e1lis j\u00e1rul\u00e9k, hanem a m\u0171 saj\u00e1tos \u00e9rz\u00e9ki k\u00f6zege, amelyben a sz\u00e9p, a steril \u00e9s a fenyeget\u0151 nem v\u00e1laszthat\u00f3 el egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\r\n Liksay hat\u00e1rozott t\u00e1vols\u00e1got tart att\u00f3l a feminista m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1t\u00f3l, amely a n\u0151i test k\u00f6zvetlen, gyakran hangs\u00falyosan szexu\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tta a l\u00e1that\u00f3s\u00e1g \u00e9s az \u00f6nrendelkez\u00e9s egyik eszk\u00f6z\u00e9t. \u00c9rtelmez\u00e9se szerint a n\u0151i test \u00fajb\u00f3li ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelent kil\u00e9p\u00e9st abb\u00f3l a vizu\u00e1lis rendb\u0151l, amelyet b\u00edr\u00e1lni k\u00edv\u00e1n, hiszen az tov\u00e1bbra is a test l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt val\u00f3 felk\u00edn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak nyelv\u00e9t haszn\u00e1lja. Saj\u00e1t testi jelenl\u00e9t\u00e9t ez\u00e9rt nem figur\u00e1lisan, hanem \u00e1tt\u00e9telesen sz\u00f6vi bele a munk\u00e1kba. M\u00e1r ezen az els\u0151 st\u00e1ci\u00f3n megjelenik egyetlen hajsz\u00e1la, amelyet ugyanazzal az \u00e1ttetsz\u0151 anyaggal von be, mint amelyb\u0151l a m\u0171 m\u00e1s elemei is k\u00e9sz\u00fclnek. A haj \u00edgy els\u0151 pillant\u00e1sra m\u00e1r nem is testi maradv\u00e1nynak, hanem rendk\u00edv\u00fcl finom rajzi vonalnak l\u00e1tszik, amelynek v\u00e9g\u00e9n csepp\u00e9 gy\u0171lik \u00f6ssze az anyag. A sorozat el\u0151rehaladt\u00e1val ez a kezdetben alig \u00e9szlelhet\u0151 testi nyom egyre hangs\u00falyosabb szerepet kap. A m\u0171v\u00e9sz elbesz\u00e9l\u00e9se szerint a patriarch\u00e1lis t\u00e1rsadalom sz\u00fanyogk\u00e9nt furakszik a k\u00f6r\u00f6m al\u00e1, \u00e9s lassan kiv\u00e9rezteti \u00e1ldozat\u00e1t; erre v\u00e1laszul, seg\u00edt\u0151k\u00e9nt jelenik meg a s\u00e1ska, vagyis a feminizmus. Ez a megfejt\u00e9s a k\u00e9pi elemeket vil\u00e1gos allegorikus rendbe szervezi, a m\u0171 l\u00e1tv\u00e1nya azonban bizonytalanabb \u00e9s t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171bb marad. A s\u00e1ska lehet oltalmaz\u00f3, ragadoz\u00f3, \u00e9kszer, prot\u00e9zis vagy a testb\u0151l kin\u00f6v\u0151 idegen szerv is. A feminizmus r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e1r ebben a kezd\u0151pontban reakt\u00edv alakzatk\u00e9nt l\u00e9p be, nem \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletik, hanem a s\u00e9r\u00fcl\u00e9sre felel, ez\u00e9rt tov\u00e1bbra is ahhoz a konfliktushoz van k\u00f6tve, amely ellen v\u00e9dekezik. A c\u00edmben szerepl\u0151 t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 teher \u00edgy nemcsak a patriarch\u00e1lis elnyom\u00e1s r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s\u00e9t, hanem a r\u00e1 adott diskurz\u00edv v\u00e1lasz s\u00faly\u00e1t is jelentheti.<\/p>\r\n A mellette f\u00fcgg\u0151\u00a0Szepl\u0151telen fogantat\u00e1s<\/em>\u00a0eg\u00e9szen m\u00e1s anyagi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti regisztert nyit meg. Egy kor\u00e1bbi iskolai mur\u00e1lis technikai tanulm\u00e1ny megs\u00e9r\u00fclt darabja szolg\u00e1l hordoz\u00f3k\u00e9nt. K\u00f6z\u00e9pen egy Angyali \u00fcdv\u00f6zlet-r\u00e9szlet l\u00e1that\u00f3, jobb fels\u0151 sark\u00e1t pedig a kort\u00e1rs, \u00e1ttetsz\u0151 m\u0171anyaggal v\u00e9gzett p\u00f3tl\u00e1s t\u00f6lti ki. Az angyal felemelt ujja \u00e9ppen a beavatkoz\u00e1s hely\u00e9re, a s\u00e1sk\u00e1k jelenet\u00e9re mutat<\/a>. Az egyik s\u00e1ska egy val\u00f3di m\u00e9htetemet tart<\/a>, a m\u00e1sik m\u00e1r \u0151t t\u00e1madja. A m\u0171v\u00e9sz magyar\u00e1zat\u00e1ban a m\u00e9h az anyas\u00e1g jelk\u00e9pe, megt\u00e1mad\u00e1sa a feminizmus anyas\u00e1ggal szembefordul\u00f3 \u00e1gait id\u00e9zi, a m\u00e1sik s\u00e1ska pedig egy \u00fajabb feminista poz\u00edci\u00f3t, amely m\u00e1r ezt az els\u0151 t\u00e1mad\u00e1st is c\u00e9lba veszi. Az ikonogr\u00e1fiai megfeleltet\u00e9sn\u00e9l \u00e9rdekesebb, ahogyan a m\u0171 a k\u00e9pi hagyom\u00e1ny s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9vel b\u00e1nik. Nem restaur\u00e1lja a r\u00e9gi tanulm\u00e1nyt, nem \u00e1ll\u00edtja helyre annak v\u00e9lt teljess\u00e9g\u00e9t, hanem a hi\u00e1nyt egy idegen, csillog\u00f3 anyaggal kiemeli. A t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9pteret \u00edgy valami alig jelenl\u00e9v\u0151 \u00e9s \u00e1ttetsz\u0151, ugyanakkor ragadoz\u00f3 sz\u00e1llja meg. Az\u00a0Annuntiatio<\/em>\u00a0G\u00e1brielje, aki a szexualit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli fogantat\u00e1s h\u00edr\u00e9t hozza, itt egy olyan rovart\u00f6rt\u00e9nettel tal\u00e1lkozik, amelyben reprodukci\u00f3, agresszi\u00f3 \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00f6sszefon\u00f3dnak. Az els\u0151 m\u0171 teljesen mesters\u00e9ges, high-tech vil\u00e1ga \u00e9s a m\u00e1sodik s\u00e9r\u00fclt, matt, t\u00f6rt\u00e9neti fel\u00fclete k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3l er\u0151s\u00edti egym\u00e1st. Az egyik a kort\u00e1rs n\u0151is\u00e9g technol\u00f3giai el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak nyelv\u00e9n besz\u00e9l a lopakod\u00f3 agresszi\u00f3r\u00f3l, a m\u00e1sik azt mutatja meg, mik\u00e9nt forr \u00f6ssze a n\u0151i tisztas\u00e1g \u00f6r\u00f6k\u00f6lt ikonogr\u00e1fi\u00e1ja egy agressz\u00edv, ragadoz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nettel.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Honnan j\u00f6n a s\u00e1ska?<\/p>\r\n <\/p>\r\n A m\u00e1sodik st\u00e1ci\u00f3hoz \u00e9rve a n\u00e9z\u0151 m\u00e1r bizonyos lehet benne, hogy a s\u00e1ska lesz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151mot\u00edvuma. Kor\u00e1ntsem valamif\u00e9le szem\u00e9lyes mag\u00e1nmitol\u00f3gia \u00f6nk\u00e9nyesen kiv\u00e1lasztott embl\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l van azonban sz\u00f3, hanem egy m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s eszmet\u00f6rt\u00e9netileg s\u0171r\u0171 alakzatr\u00f3l, amelyben a sz\u00fcrrealizmus sz\u00e1m\u00e1ra a fenyeget\u0151 n\u0151i szexualit\u00e1s k\u00e9pe az \u00e9n hat\u00e1rainak fellazul\u00e1s\u00e1val, az automatizmussal \u00e9s a mimetikus \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9vel kapcsol\u00f3dott \u00f6ssze. A s\u00e1skamot\u00edvumot \u00edgy tal\u00e1n nevezhetn\u00e9nk affekt\u00edv, megtestes\u00fclt id\u00e9zetnek, ami teh\u00e1t nem marad puszt\u00e1n t\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1s, hanem olyan forgat\u00f3k\u00f6nyvv\u00e9 v\u00e1lik, amelyet a jelen \u00fajra el\u0151ad, \u00e1t\u00edr \u00e9s anyagba ford\u00edt.<\/p>\r\n Amikor Roger Caillois 1934-ben a\u00a0Minotaure<\/em>\u00a0foly\u00f3iratban megjelentette\u00a0La mante religieuse. De la biologie \u00e0 la <\/em>psychanalyse<\/em> (Az im\u00e1dkoz\u00f3 s\u00e1ska. A biol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l a pszichoanal\u00edzisig<\/em>)\u00a0c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, a s\u00e1ska egyik jelent\u00e9sr\u00e9tege a f\u00e9rfi szexu\u00e1lis szorong\u00e1s k\u00f6r\u00fcl k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt meg. [2]<\/a> A p\u00e1rz\u00e1s k\u00f6zben vagy ut\u00e1n a h\u00edmet felfal\u00f3 n\u0151st\u00e9ny a sz\u00fcrrealista f\u00e9rfik\u00e9pzeletben a femme fatale, a v\u00e1mp\u00edrn\u0151 \u00e9s a\u00a0vagina dentata<\/em> term\u00e9szeti megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1v\u00e1 v\u00e1lhatott, amelyben v\u00e1gy \u00e9s megsemmis\u00fcl\u00e9s, erotikus vonz\u00e1s \u00e9s kasztr\u00e1ci\u00f3s f\u00e9lelem elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszekapcsol\u00f3dik. Caillois azonban nem egyszer\u0171en kultur\u00e1lis szimb\u00f3lumot l\u00e1tott az \u00e1llat viselked\u00e9s\u00e9ben. \u201eObjekt\u00edv ideogramm\u00e1nak\u201d tekintette a s\u00e1sk\u00e1t, vagyis olyan term\u00e9szeti alakzatnak, amely saj\u00e1t test\u00e9ben \u00e9s viselked\u00e9s\u00e9ben konkr\u00e9t form\u00e1t ad az emberi elm\u00e9ben csak v\u00e1gyk\u00e9nt, f\u00e9lelemk\u00e9nt vagy k\u00e9pzeleti lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt jelen l\u00e9v\u0151 \u201el\u00edrai \u00e9s szenved\u00e9lyes virtualit\u00e1soknak\u201d. Caillois felfog\u00e1s\u00e1ban ember \u00e9s term\u00e9szet nem k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l idegen rend, hanem ugyanannak az anyagi val\u00f3s\u00e1gnak m\u00e9lyen \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00f3 megnyilv\u00e1nul\u00e1sai, \u00edgy a term\u00e9szeti form\u00e1k \u00e9s a pszich\u00e9 k\u00e9pzetei k\u00f6z\u00f6tt nem puszt\u00e1n metaforikus, hanem val\u00f3s\u00e1gos rokons\u00e1g \u00e1ll fenn.<\/p>\r\n A s\u00e1sk\u00e1nak ugyanakkor volt egy m\u00e1sik, a nemi szorong\u00e1sokn\u00e1l t\u00e1gabb jelent\u00e9se is. A sz\u00fcrrealista avantg\u00e1rd nem egyszer\u0171en \u00faj t\u00e9m\u00e1kat keresett, hanem a szubjektum olyan elgondol\u00e1s\u00e1val k\u00eds\u00e9rletezett, amelyben a tudatos, \u00f6nmag\u00e1val azonos \u00e9s k\u00f6rnyezete f\u00f6l\u00f6tt rendelkez\u0151 \u00e9n t\u00f6bb\u00e9 nem minden tapasztalat \u00e9s alkot\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lagos eredete. Az automatizmus, az \u00e1lom, a metamorf\u00f3zis \u00e9s a mimikri olyan \u00e1llapotokat tett fontoss\u00e1, amelyekben az \u00e9n ellen\u0151rz\u00e9se \u00e1tmenetileg felf\u00fcggeszt\u0151dik, hat\u00e1rai \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lnak, \u00e9s testi, tudattalan, anyagi vagy k\u00f6rnyezeti er\u0151k jutnak alak\u00edt\u00f3 szerephez. Nem annyira a szubjektum egyszer\u0171 felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1r\u00f3l volt teh\u00e1t sz\u00f3, mint ink\u00e1bb a rajta k\u00edv\u00fcli er\u0151knek kitett \u00e9s azokkal \u00e1talakulni k\u00e9pes szubjektivit\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. Mivel megfigyel\u00e9sek szerint a lefejezett s\u00e1ska tov\u00e1bbra is k\u00e9pes lehet \u00f6sszetett mozg\u00e1sokra \u00e9s reprodukt\u00edv m\u0171veletekre, egyszerre t\u0171nik \u00e9l\u0151 szervezetnek \u00e9s term\u00e9szeti automat\u00e1nak. Joyce Cheng megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban a rovar a \u201egondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli intelligencia\u201d \u00e9s a \u201em\u0171v\u00e9szet n\u00e9lk\u00fcli kreativit\u00e1s\u201d lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatta meg. [3]<\/a> Vagyis a s\u00e1ska nemcsak a f\u00e9rfit fenyeget\u0151 n\u0151 term\u00e9szeti megval\u00f3sul\u00e1sa, hanem egy olyan, nem szuver\u00e9n alkot\u00e1sm\u00f3d modellje is, amelyben a forma nem a tudatos \u00e9n el\u0151zetes terv\u00e9nek engedelmeskedik, hanem szem\u00e9lytelenebb testi \u00e9s anyagi folyamatokb\u00f3l keletkezik. A s\u00e1ska vonzereje \u00e9ppen abban \u00e1llt, hogy a cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9get lev\u00e1lasztotta az emberi sz\u00e1nd\u00e9kr\u00f3l, az alkot\u00e1st pedig az \u00f6nmag\u00e1t ural\u00f3 szerz\u0151 figur\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u2013 b\u00e1r az \u00e9n ilyen felf\u00fcggeszt\u00e9se mindv\u00e9gig k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 maradt, hiszen a felszabad\u00edt\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge mellett az \u00f6nazonoss\u00e1g felboml\u00e1s\u00e1nak vesz\u00e9ly\u00e9t is mag\u00e1ban hordozta.<\/p>\r\n Liksay az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1ssal \u00e9s a mimikrivel mind a formaalkot\u00e1sban, mind az anyaghaszn\u00e1latban j\u00e1tszik. Az orchideas\u00e1ska test\u00e9nek vir\u00e1gszer\u0171 megjelen\u00e9se m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban bizonytalann\u00e1 teszi \u00e1llat \u00e9s n\u00f6v\u00e9ny hat\u00e1r\u00e1t, Liksay pedig ezt a term\u00e9szeti k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get azzal fokozza tov\u00e1bb, hogy hol val\u00f3di rovartesteket von be a m\u0171k\u00f6rm\u00f6s technik\u00e1b\u00f3l \u00e1tvett anyagokkal, hol pedig ezekb\u0151l alak\u00edt ki s\u00e1skafigur\u00e1kat. A bevonat egyszerre konzerv\u00e1lja \u00e9s \u00e1talak\u00edtja a testet: a rovar prepar\u00e1tumm\u00e1, \u00e9kszerr\u00e9, ornamentumm\u00e1 \u00e9s m\u0171t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1lik, mik\u00f6zben nem d\u00f6nthet\u0151 el, hol \u00e9r v\u00e9get a term\u00e9szeti forma, \u00e9s hol kezd\u0151dik a mesters\u00e9ges beavatkoz\u00e1s.\u00a0A mimikri t\u00e9tje \u00edgy nem puszt\u00e1n az, hogy valami egy m\u00e1sik dologhoz hasonl\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, hanem hogy az identit\u00e1s megsz\u0171nik egyetlen eredeti alakhoz k\u00f6t\u0151dni.\u00a0Az \u00e1llat, a vir\u00e1g \u00e9s a d\u00edszt\u00e1rgy form\u00e1i egym\u00e1sba cs\u00fasznak, a kozmetikai technol\u00f3gia pedig nem egyszer\u0171en egy n\u0151ileg k\u00f3dolt fel\u00fcletet id\u00e9z meg, hanem maga is az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9dium\u00e1v\u00e1 lesz.<\/p>\r\n Caillois 1935-\u00f6s,\u00a0Mim\u00e9tisme et psychasth\u00e9nie l\u00e9gendaire<\/em>\u00a0(Mimikri \u00e9s legend\u00e1s pszichaszt\u00e9nia<\/em>) c\u00edm\u0171 rovartanulm\u00e1nya tov\u00e1bb radikaliz\u00e1lta a szuver\u00e9n \u00e9n felad\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. [4]<\/a> A mimikrit nem tekintette puszt\u00e1n az alkalmazkod\u00e1s vagy az \u00f6nv\u00e9delem c\u00e9lszer\u0171 eszk\u00f6z\u00e9nek. Az ut\u00e1nz\u00e1s gyakran felt\u0171n\u0151en r\u00e9szletes \u00e9s t\u00falz\u00f3, \u00edrja, olykor pedig m\u00e9g vesz\u00e9lyezteti is az \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, ez\u00e9rt Caillois \u201eluxusnak, s\u0151t vesz\u00e9lyes luxusnak\u201d nevezte, mintha a term\u00e9szet olyan formai virtuozit\u00e1st hozna l\u00e9tre, amely nem vezethet\u0151 vissza k\u00f6zvetlen\u00fcl a t\u00fal\u00e9l\u00e9s haszn\u00e1ra. Az \u00e1llat nem egyszer\u0171en eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lja k\u00f6rnyezete alakzatait, hanem saj\u00e1t form\u00e1j\u00e1nak els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t kezdi feladni, \u00e9s hasonul ahhoz a t\u00e9rhez, amely k\u00f6r\u00fclveszi. Caillois ezt az\u00a0instinct d\u2019abandon<\/em>, az \u00f6n\u00e1tad\u00e1s vagy \u00f6nfelad\u00e1s \u00f6szt\u00f6n\u00e9nek m\u0171k\u00f6d\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rtelmezte, amely az \u00f6nfenntart\u00e1s mellett az \u00e9letben szint\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 ellent\u00e9tes tendenci\u00e1t, az \u00e9l\u0151l\u00e9ny saj\u00e1t elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt form\u00e1j\u00e1hoz \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egyedis\u00e9g\u00e9hez val\u00f3 ragaszkod\u00e1s\u00e1nak gyeng\u00fcl\u00e9s\u00e9t jel\u00f6li. [5]<\/a><\/p>\r\n A mimikri ebben az \u00e9rtelmez\u00e9sben nem egyszer\u0171en kit\u00e1g\u00edtja az \u00e9nt, hanem megnyitja, ami nem kock\u00e1zatmentes. Hat\u00e1rait fellaz\u00edtja, \u00e9s r\u00e9szben feloldja egy n\u00e1la t\u00e1gabb anyagi \u00e9s formai mez\u0151ben. A \u201elegend\u00e1s pszichaszt\u00e9ni\u00e1ban\u201d az organizmus m\u00e1r nem \u00f6nmag\u00e1t \u00e9rzi, \u00e9rz\u00e9keli a t\u00e9r szuver\u00e9n k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1nak, hanem csup\u00e1n egy pontnak a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00f6rnyezet nem passz\u00edv h\u00e1tt\u00e9r t\u00f6bb\u00e9, hanem Caillois k\u00e9p\u00e9vel sz\u00f3lva \u00fagy veszi k\u00f6r\u00fcl, hogy szinte \u201emegem\u00e9szti\u201d a l\u00e9nyt, v\u00e9g\u00fcl pedig \u00e1tveszi a hely\u00e9t. Az alany nem valamely j\u00f3l meghat\u00e1rozott dologhoz v\u00e1lik hasonl\u00f3v\u00e1, hanem \u201eegyszer\u0171en hasonl\u00f3v\u00e1\u201d lesz, mintha elvesz\u00edten\u00e9 saj\u00e1t alakj\u00e1nak kit\u00fcntetett helyzet\u00e9t, \u00e9s beleolvadna a hasonl\u00f3s\u00e1g szem\u00e9lytelen k\u00f6zeg\u00e9be. A sz\u00fcrrealizmus sz\u00e1m\u00e1ra ez a passzivit\u00e1s nem egyszer\u0171 t\u00e9tlens\u00e9get jelentett. Ink\u00e1bb annak a szuver\u00e9n ellen\u0151rz\u00e9snek a felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t, amellyel a tudatos \u00e9n \u00f6nmag\u00e1t a tapasztalat \u00e9s az alkot\u00e1s kiz\u00e1r\u00f3lagos eredetek\u00e9nt t\u00e9telezi. Az alany nem uralja k\u00edv\u00fclr\u0151l az \u00e1talakul\u00e1st, hanem \u00e1tengedi mag\u00e1t testi, tudattalan, anyagi \u00e9s k\u00f6rnyezeti er\u0151k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek. A mimikri ez\u00e9rt egyszerre hordozta az \u00f6nazonoss\u00e1g felboml\u00e1s\u00e1nak pszichopatol\u00f3giai fenyeget\u00e9s\u00e9t \u00e9s egy olyan alkot\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, amelyben a forma nem el\u0151zetes terv v\u00e9grehajt\u00e1sak\u00e9nt, hanem az \u00e9n \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1r bizonytalann\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l keletkezik.<\/p>\r\n Liksay munk\u00e1iban mindez persze nem a biol\u00f3giai mimikri szoros \u00e9rtelm\u00e9ben jelenik meg. Saj\u00e1t test\u00e9nek lev\u00e1lt anyaga, a haj l\u00e9p be egyre nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben a m\u0171vek t\u00e1rgyi \u00e9s t\u00e9rbeli rendj\u00e9be. El\u0151bb alig \u00e9szlelhet\u0151 vonalk\u00e9nt jelenik meg, k\u00e9s\u0151bb a t\u00e1rgyak belsej\u00e9be hatol, felf\u00fcggeszti a s\u00e1sk\u00e1kat, majd h\u00e1l\u00f3k\u00e9nt t\u00faln\u0151 a m\u0171 hat\u00e1rain, v\u00e9g\u00fcl maga alak\u00edtja ki azt a k\u00f6zeget, amelyben t\u00e1rgyai megjelenhetnek. A test \u00edgy a k\u00f6rnyezet r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 anyag form\u00e1j\u00e1ban van jelen. Ez a folyamat b\u00e1r eml\u00e9keztet Caillois \u00e9nveszt\u00e9s\u00e9re, de l\u00e9nyegesen el is t\u00e9r t\u0151le. Liksay nem passz\u00edvan old\u00f3dik fel a t\u00e9rben, hanem saj\u00e1t testi nyom\u00e1b\u00f3l tev\u00e9kenyen sz\u00f6vi meg, alak\u00edtja ki azt a teret, melybe a t\u00e1rgy be\u00e9p\u00fclhet. A haj, b\u00e1r lev\u00e1lik a test eredeti egys\u00e9g\u00e9r\u0151l, de anyagk\u00e9nt hordozza a m\u0171v\u00e9sz alak\u00edt\u00f3 cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t. Nem puszt\u00e1n hasonul a k\u00f6rnyezethez, hanem maga is k\u00f6rnyezett\u00e9, tart\u00f3szerkezett\u00e9 \u00e9s formateremt\u0151 k\u00f6zegg\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Ki\u00e9 az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s?<\/p>\r\n <\/p>\r\n Az \u00e9n hat\u00e1rainak fellaz\u00edt\u00e1sa azonban a sz\u00fcrrealista k\u00e9pekben kor\u00e1ntsem jelentett mindenki sz\u00e1m\u00e1ra azonos lehet\u0151s\u00e9get. Ami az alkot\u00f3 f\u00e9rfi szubjektum n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l a tudatos \u00f6nuralom felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t, az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s egy szem\u00e9lytelenebb alkot\u00f3i m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00edg\u00e9ret\u00e9t hordozta, az a n\u0151alakra vet\u00edtve k\u00f6nnyen a f\u00e9rfit elnyel\u0151, egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t felsz\u00e1mol\u00f3 term\u00e9szeti er\u0151 k\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Caillois s\u00e1sk\u00e1ja ez\u00e9rt m\u00e1r a harmincas \u00e9vekben sem puszt\u00e1n biol\u00f3giai jelens\u00e9gk\u00e9nt vagy az ember \u00e9s term\u00e9szet m\u00e9ly rokons\u00e1g\u00e1nak \u00e1rtatlan bizony\u00edt\u00e9kak\u00e9nt jelent meg, hanem f\u00e9rfi v\u00e1gyak \u00e9s szorong\u00e1sok \u00e1ltal er\u0151sen meghat\u00e1rozott kultur\u00e1lis alakzatk\u00e9nt. Andr\u00e9 Masson\u00a0Divertissement d\u2019\u00e9t\u00e9<\/em>\u00a0(Ny\u00e1ri sz\u00f3rakoz\u00e1s<\/em>, 1934) c\u00edm\u0171 k\u00e9p\u00e9n humanoid s\u00e1sk\u00e1k orgiasztikus \u00e9s er\u0151szakos jelenetei t\u00f6ltik be a halv\u00e1ny, l\u00edrai sz\u00ednekkel megfestett rovarvil\u00e1got. A sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a brutalit\u00e1s itt nem kioltja, hanem fokozza egym\u00e1st. A n\u0151st\u00e9ny s\u00e1ska egyszerre testes\u00edti meg a hal\u00e1los szexualit\u00e1st, a term\u00e9szet szem\u00e9lytelen energi\u00e1j\u00e1t \u00e9s azt a fenyeget\u00e9st, hogy a f\u00e9rfi elvesz\u00edti testi \u00e9ps\u00e9g\u00e9t, \u00f6nuralm\u00e1t \u00e9s elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt individuumk\u00e9nt fenntartott hat\u00e1rait. [6]<\/a><\/p>\r\n Xavi\u00e8re Gauthier 1971-es,\u00a0Surr\u00e9alisme et sexualit\u00e9<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve \u00e9ppen ennek a l\u00e1tsz\u00f3lag felszabad\u00edt\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1snak a nemi aszimmetri\u00e1j\u00e1t t\u00e1rta fel.[7]<\/a> A sz\u00fcrrealista n\u0151m\u00edtoszokat \u2013 a vir\u00e1g-n\u0151t, gy\u00fcm\u00f6lcs-n\u0151t, f\u00f6ld-n\u0151t, csillag-n\u0151t, l\u00e1tnokot, prostitu\u00e1ltat, v\u00e9gzet asszony\u00e1t \u00e9s s\u00e1sk\u00e1t \u2013 nem az emancip\u00e1lt n\u0151 sokf\u00e9le megjelen\u00e9sek\u00e9nt, hanem a f\u00e9rfi k\u00e9pzelet \u00e1ltal kijel\u00f6lt poz\u00edci\u00f3k rendszerek\u00e9nt olvasta. A s\u00e1sk\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejezet nyit\u00f3mondata szerint \u201ea n\u0151 nemcsak menek\u00fcl a f\u00e9rfi el\u0151l: t\u00e1mad\u201d. Ez az aktivit\u00e1s azonban nem teszi emancip\u00e1lt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 emberi cselekv\u0151v\u00e9. A n\u0151 a sz\u00fcrrealist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra \u00fagy l\u00e9pett ki a szel\u00edd, passz\u00edv vir\u00e1g szerep\u00e9b\u0151l, hogy besti\u00e1lis rovarr\u00e1 v\u00e1ltozott. Hatalmas er\u0151t ruh\u00e1ztak r\u00e1, de ezt nem mint auton\u00f3m szubjektum kapta meg, hanem \u00f6szt\u00f6n\u00f6s term\u00e9szeti hatalomk\u00e9nt tulajdon\u00edtott\u00e1k neki.\u00a0A s\u00e1skan\u0151 helyett a f\u00e9rfi k\u00e9pzelet besz\u00e9l, mik\u00f6zben egyszerre vonz\u00f3 \u00e9s fenyeget\u0151 testt\u00e9 reduk\u00e1lja.\u00a0Az individu\u00e1lis aktivit\u00e1s \u00e1ra ez\u00e9rt annak megvon\u00e1sa, hogy emberi \u00e9rtelemmel, saj\u00e1t n\u00e9z\u0151ponttal \u00e9s megsz\u00f3lal\u00e1si joggal rendelkez\u0151 alanyk\u00e9nt jelenhessen meg.<\/p>\r\n Gauthier kritik\u00e1ja az\u00e9rt lehet fontos Liksay ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, mert megmutatja, hogy a n\u0151i er\u0151 k\u00e9pe \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem felszabad\u00edt\u00f3. A n\u0151 lehet hatalmas, felfalhatja a f\u00e9rfit, uralhatja a t\u00e1jat, \u00e1tv\u00e1ltozhat istenn\u0151v\u00e9, n\u00f6v\u00e9nny\u00e9 vagy ragadoz\u00f3v\u00e1, de mindek\u00f6zben tov\u00e1bbra is a f\u00e9rfi pszich\u00e9 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t besz\u00e9lheti el. Ezt a t\u00f6rt\u00e9neti terhet Liksay s\u00e1sk\u00e1i nem egyszer\u0171en levetik. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ink\u00e1bb \u00fajraj\u00e1tssza \u00e9s megford\u00edtja, olykor pedig akaratlanul megism\u00e9tli: akkor is benne marad, amikor a s\u00e1ska m\u00e1r nem a f\u00e9rfit fenyeget\u0151 n\u0151alakot, hanem mag\u00e1t a feminizmust \u00e9s annak harc\u00e1t allegoriz\u00e1lja, hiszen ugyanaz az agressz\u00edv n\u0151is\u00e9get hordoz\u00f3 sz\u00fcrrealista k\u00e9p kapcsol\u00f3dik most a feminizmushoz.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Ki form\u00e1l kit?<\/p>\r\n <\/p>\r\n A harmadik st\u00e1ci\u00f3, a\u00a0R\u00e9gen olyan sz\u00e9peket rajzolt\u00e1l, Gyopik\u00e1m, azt\u00e1n felvettek abba a kurva k\u00e9pz\u0151be<\/em>\u00a0m\u00e1r nem \u00e1ltal\u00e1ban a nemek konfliktus\u00e1r\u00f3l, hanem a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t int\u00e9zm\u00e9nyi form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l. Egy ez\u00fcst\u00f6z\u00f6tt hajkefe fekszik<\/a> a s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k b\u00e1rsonnyal bevont t\u00e1lc\u00e1n, egy intarzi\u00e1s biedermeier asztalk\u00e1n; fel\u00fclet\u00e9n \u00e1ttetsz\u0151 s\u00e1ska tart fogva egy val\u00f3di lepk\u00e9t, mellette pedig egyetlen, bevont hajsz\u00e1l h\u00faz\u00f3dik \u00e9kszerszer\u0171en. A hajkefe ebben az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben maga is a form\u00e1l\u00e1s eszk\u00f6zek\u00e9nt v\u00e1lik jelent\u00e9sess\u00e9. A term\u00e9szetesen n\u00f6v\u0151, rendezetlen hajat kif\u00e9s\u00fcli, kisim\u00edtja \u00e9s kultur\u00e1lisan elfogadott alakba rendezi. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen j\u00e1r el a m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pz\u00e9s is azzal a gyermeki k\u00e9pess\u00e9ggel, amelyet a c\u00edm besz\u00e9l\u0151je m\u00e9g egyszer\u0171en \u201esz\u00e9p rajzol\u00e1sk\u00e9nt\u201d ismert fel. Szab\u00e1lyokat, fogalmakat \u00e9s szakmai elv\u00e1r\u00e1sokat rendel hozz\u00e1, vagyis az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s k\u00e9szs\u00e9get int\u00e9zm\u00e9nyesen \u00e9rtelmezhet\u0151 m\u0171v\u00e9szi gyakorlatt\u00e1 form\u00e1lja. Az anal\u00f3gia teh\u00e1t nem azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a hajkefe egyszer\u0171en az akad\u00e9mia jelk\u00e9pe, hanem azt mutatja meg, hogy a testi \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi \u201ek\u00e9pz\u00e9s\u201d egyar\u00e1nt rendez\u0151, fegyelmez\u0151 \u00e9s alak\u00edt\u00f3 m\u0171velet. A t\u00e1rgy azonban \u00e9ppen akkor ker\u00fcl ki eredeti haszn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l, amikor m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik. A kef\u00e9vel t\u00f6bb\u00e9 nem lehet hajat rendezni, mert fel\u00fclet\u00e9t elfoglalja a s\u00e1ska \u00e9s a lepke jelenete, a mindennapi piperet\u00e1rgyb\u00f3l szeml\u00e9l\u00e9sre sz\u00e1nt, szinte ereklyeszer\u0171 objektum lesz. Ez a fordulat a c\u00edmben megid\u00e9zett vesztes\u00e9get is bonyolultabb\u00e1 teszi. A csal\u00e1dias megsz\u00f3lal\u00e1s \u00fagy \u00e1ll\u00edtja be a m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1ra val\u00f3 beker\u00fcl\u00e9st, mintha az elrontotta volna azt a k\u00f6zvetlen, k\u00f6nnyen felismerhet\u0151 sz\u00e9ps\u00e9get, amelyet a gyermek m\u00e9g mag\u00e1t\u00f3l hozott l\u00e9tre. A m\u0171 ugyanakkor azt is megmutatja, hogy ehhez a k\u00e9pz\u00e9s el\u0151tti \u00e1llapothoz m\u00e1r nem lehet egyszer\u0171en visszat\u00e9rni. Maga a t\u00e1rgy is tal\u00e1lt pipereszk\u00f6zb\u0151l, rovartestb\u0151l, hajb\u00f3l \u00e9s szintetikus anyagokb\u00f3l fel\u00e9p\u00edtett, fogalmilag is \u00f6sszetett assemblage. Vagyis \u00e9ppen azon kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti nyelven sz\u00f3lal meg, amelynek int\u00e9zm\u00e9nyes elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t a c\u00edm panaszolja fel. Nem k\u00edv\u00fclr\u0151l b\u00edr\u00e1lja a k\u00e9pz\u0151t, hanem a k\u00e9pz\u0151ben megtanult eszk\u00f6z\u00f6kkel teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1 saj\u00e1t form\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak ellentmond\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n A s\u00e1ska \u00e9s a lepke jelenete ennek az ellentmond\u00e1snak egy m\u00e1sik v\u00e1ltozat\u00e1t s\u0171r\u00edti mag\u00e1ba. A lepke a metamorf\u00f3zis hagyom\u00e1nyos embl\u00e9m\u00e1ja: bels\u0151 fejl\u0151d\u00e9si folyamat r\u00e9v\u00e9n v\u00e1ltoztatja meg alakj\u00e1t, \u00e9s lesz herny\u00f3b\u00f3l eg\u00e9szen m\u00e1s test\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9ny. A s\u00e1ska mimikrije ezzel szemben nem ilyen id\u0151beli \u00e1talakul\u00e1s, hanem a k\u00f6rnyezet form\u00e1ihoz val\u00f3 hasonul\u00e1s. Az orchideas\u00e1ska vir\u00e1gszer\u0171 test\u00e9vel \u00fagy v\u00e1ltoztatja meg saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy k\u00f6zben ugyanaz az \u00e1llat marad. A m\u0171ben r\u00e1ad\u00e1sul egy mesters\u00e9gesen kialak\u00edtott, \u00e1ttetsz\u0151 s\u00e1ska fogja k\u00f6zre a val\u00f3di, halott lepk\u00e9t. Ez\u00e9rt a jelenet \u00fagy is olvashat\u00f3, mintha a k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e9trehozott, kultur\u00e1lisan megform\u00e1lt alak ejten\u00e9 foglyul a bel\u00fclr\u0151l v\u00e9gbemen\u0151 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1st. Az int\u00e9zm\u00e9nyes k\u00e9pz\u00e9s anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban ez azt jelenti, hogy a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l alkotott fogalmak, szab\u00e1lyok \u00e9s elv\u00e1r\u00e1sok megragadj\u00e1k, elrendezik \u00e9s bemutathat\u00f3v\u00e1 teszik az egy\u00e9ni alkot\u00f3i alakul\u00e1st, de k\u00f6zben meg is merev\u00edthetik azt. Nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3 biztosan, hogy a t\u00e1rgy val\u00f3ban ezt \u201emondja\u201d, a val\u00f3di lepke \u00e9s a mesters\u00e9ges s\u00e1ska anyagi ellent\u00e9te m\u00e9gis megnyitja ezt az \u00e9rtelmez\u00e9st. A c\u00edm hars\u00e1ny, anekdotikus hangja \u00e9s a t\u00e1rgy csendes, szinte m\u00fazeumi finoms\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt \u00edgy ann\u00e1l nagyobb fesz\u00fclts\u00e9g marad.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Ki ker\u00fcl a csapd\u00e1ba?<\/p>\r\n <\/p>\r\n A k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e1rgyp\u00e1r, a\u00a0Thirst Trap<\/em>\u00a0saj\u00e1tos prepar\u00e1tumk\u00e9nt mutatja meg a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal n\u00e9gy h\u00f3napon \u00e1t nevelt orchideas\u00e1sk\u00e1kat. A k\u00e9t rovartest egy-egy \u00fcveged\u00e9nyben lebeg<\/a>, hajsz\u00e1llal kifesz\u00edtve, csiszolt, gy\u00e9m\u00e1ntszer\u0171 dug\u00f3val lez\u00e1rva, v\u00e9kony, rovartestet id\u00e9z\u0151 f\u00e9ml\u00e1bakon \u00e9s s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k b\u00e1rsony talapzaton. A t\u00e1rgyak egyszerre hasonl\u00edtanak r\u00e9gi s\u00f3- vagy f\u0171szertart\u00f3kra, alkimista eszk\u00f6z\u00f6kre, ereklyetart\u00f3kra \u00e9s m\u00edves \u00f6tv\u00f6smunk\u00e1kra. A r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s z\u00f6ldes-arany s\u00e1sk\u00e1k a m\u0171k\u00f6rm\u00f6s bevonatt\u00f3l m\u00e1r nem egyszer\u0171en prepar\u00e1lt \u00e1llatok, hanem \u00e9kszerszer\u0171, f\u00e9lig term\u00e9szeti, f\u00e9lig mesters\u00e9ges objektumok. A\u00a0thirst trap<\/em>\u00a0az internetes szlengben olyan, tudatosan vonz\u00f3 vagy erotikusan felk\u00edn\u00e1lt \u00f6n\u00e1br\u00e1zol\u00e1st jelent, amelynek c\u00e9lja a figyelem, a v\u00e1gy \u00e9s a visszajelz\u00e9sek kiv\u00e1lt\u00e1sa, sz\u00f3 szerint valamif\u00e9le \u201ev\u00e1gycsapda\u201d. A c\u00edm ez\u00e9rt a s\u00e1ska r\u00e9gi kultur\u00e1lis szerep\u00e9t ford\u00edtja vissza \u00f6nmag\u00e1ra. A sz\u00fcrrealista k\u00e9pzeletben a n\u0151st\u00e9ny s\u00e1ska volt az a cs\u00e1b\u00edt\u00f3 test, amely mag\u00e1hoz vonzza, majd elpuszt\u00edtja a h\u00edmet, Liksay t\u00e1rgy\u00e1ban viszont maga a s\u00e1ska ker\u00fcl csapd\u00e1ba. Vonz\u00f3, \u00e9kszerszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt \u00fcvegbe z\u00e1rva<\/a>, mozdulatlann\u00e1 t\u00e9ve \u00e9s szeml\u00e9l\u00e9sre felk\u00edn\u00e1lva<\/a> jelenik meg. A csapda teh\u00e1t nemcsak azt fogja el, akire a cs\u00e1b\u00edt\u00e1s ir\u00e1nyul, hanem mag\u00e1t a cs\u00e1b\u00edt\u00f3 k\u00e9pet is, amely a figyelem t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 v\u00e1lva elvesz\u00edti mozg\u00e1ster\u00e9t. Liksay \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a k\u00e9t ed\u00e9ny egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 feminista diskurzusokat jelen\u00edt meg, amelyek a liber\u00e1lis feminizmus keretei k\u00f6z\u00f6tt saj\u00e1t z\u00e1rt ter\u00fckben maradnak. Ez a megfeleltet\u00e9s azonban kev\u00e9sb\u00e9 meggy\u0151z\u0151, mint maga a t\u00e1rgy, amely sokkal \u00e1ltal\u00e1nosabban \u00e9s pontosabban besz\u00e9l v\u00e9delem \u00e9s fogs\u00e1g, meg\u0151rz\u00e9s \u00e9s mozdulatlann\u00e1 t\u00e9tel ambivalenci\u00e1j\u00e1r\u00f3l. A m\u0171v\u00e9sz nevelte, majd prepar\u00e1lta \u00e9s luxust\u00e1rggy\u00e1 alak\u00edtotta az \u00e1llatokat. A haj, amely kor\u00e1bban csak a m\u0171v\u00e9sz testi jelenl\u00e9t\u00e9t jelezte, most bel\u00e9p az ed\u00e9nybe, \u00e9s technikai funkci\u00f3t kap: megtartja, ugyanakkor r\u00f6gz\u00edti a s\u00e1sk\u00e1kat. Az auton\u00f3mia \u00e1ra az izol\u00e1ci\u00f3, a meg\u0151rz\u00e9s\u00e9 a mozdulatlans\u00e1g, a sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9 az objektumm\u00e1 v\u00e1l\u00e1s. A fogs\u00e1g itt r\u00e1ad\u00e1sul nem k\u00fcls\u0151dleges k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny. A s\u00e1skam\u00edtosz t\u00f6rt\u00e9nete maga is a ketrecek \u00e9s megfigyel\u0151ed\u00e9nyek t\u00f6rt\u00e9nete. Breton, \u00c9luard, Masson \u00e9s Caillois \u00e9l\u0151 s\u00e1sk\u00e1kat tartottak, hogy megfigyelj\u00e9k a n\u0151st\u00e9ny \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos szexu\u00e1lis kegyetlens\u00e9g\u00e9t. Liksay szint\u00e9n saj\u00e1t orchideas\u00e1sk\u00e1kat nevelt, de m\u00e1r annak a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00edtosznak a birtok\u00e1ban, amely a n\u0151st\u00e9nyt a f\u00e9rfit elpuszt\u00edt\u00f3 besti\u00e1v\u00e1 tette. A\u00a0Thirst Trap<\/em>\u00a0ez\u00e9rt a m\u00edtosz keletkez\u00e9si helyzet\u00e9t is megism\u00e9tli. A s\u00e1ska nem egyszer\u0171en egy k\u00e9sz n\u0151i jelent\u00e9s term\u00e9szetes hordoz\u00f3ja. A tart\u00e1s, az elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s, a megfigyel\u00e9s \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s rendszere hozza l\u00e9tre azt a l\u00e9nyt, amelyet azut\u00e1n term\u00e9szetk\u00e9nt \u00e9rtelmez\u00fcnk.<\/p>\r\n Az \u00f6t\u00f6dik st\u00e1ci\u00f3, az\u00a0Egy l\u00e1nynak hetvenh\u00e9t esze kell legyen, hogy \u00e1t tudja verni a hitv\u00e1ny fi\u00fakat<\/em>\u00a0az el\u0151z\u0151 f\u00e1zisban elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett s\u00e1sk\u00e1kat \u00fajra k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rbe helyezi. Egy f\u00fcgg\u0151legesen falra szerelt, intarzi\u00e1s t\u00e1lca k\u00f6zep\u00e9n<\/a> r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s z\u00f6ldes rovartestek gabalyodnak egym\u00e1sba. Nem lehet pontosan eld\u00f6nteni, hogy p\u00e1rz\u00e1s, vereked\u00e9s, felfal\u00e1s vagy k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s megsemmis\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nik. K\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck a hajsz\u00e1lak m\u00e1r val\u00f3di h\u00e1l\u00f3t alkotnak, a t\u00e1lca perem\u00e9hez r\u00f6gz\u00edtik a jelenetet, majd hossz\u00fa, cseppben v\u00e9gz\u0151d\u0151 vonalakk\u00e9nt t\u00faln\u0151nek<\/a> a t\u00e1rgy hat\u00e1rain. A c\u00edm egy k\u00f6zmond\u00e1sszer\u0171en ravasz n\u0151i strat\u00e9gi\u00e1t emel ki. A n\u0151nek hetvenh\u00e9t \u00e9szre van sz\u00fcks\u00e9ge, hogy kij\u00e1tssza a f\u00e9rfit, vagyis cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9ge tov\u00e1bbra is a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fczdelemben, megt\u00e9veszt\u00e9sk\u00e9nt val\u00f3sul meg. A k\u00e9p nem igazolja ilyen egyszer\u0171en ezt a szereposzt\u00e1st. A k\u00e9t s\u00e1ska testhelyzete nem engedi, hogy t\u00e1mad\u00f3t \u00e9s \u00e1ldozatot vil\u00e1gosan elk\u00fcl\u00f6n\u00edts\u00fcnk. Hasonl\u00f3 bizonytalans\u00e1g m\u0171k\u00f6dik Pablo Picasso\u00a0A cs\u00f3k<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171, 1931-es festm\u00e9ny\u00e9n, ahol a fogazott sz\u00e1jjal egym\u00e1snak es\u0151 f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen felfalni l\u00e1tszik egym\u00e1st. Markus szerint a k\u00e9p ezzel megszabad\u00edtja a n\u0151t az egyed\u00fcli agresszor szerep\u00e9t\u0151l: mindk\u00e9t f\u00e9l vesz\u00e9lyes, \u00e9s mindkett\u0151t a m\u00e1sik \u00e1ltali bekebelez\u00e9s fenyegeti. [8]<\/a> Liksayn\u00e1l a k\u00e9t s\u00e1ska hasonl\u00f3k\u00e9ppen egyetlen nehezen sz\u00e9tbonthat\u00f3 organizmuss\u00e1 v\u00e1lik. A harc nem k\u00e9t stabil identit\u00e1s \u00f6sszecsap\u00e1sa, hanem azok \u00f6sszegabalyod\u00e1sa \u00e9s felold\u00f3d\u00e1sa. A haj itt m\u00e1r nemcsak a m\u0171v\u00e9sz jelenl\u00e9t\u00e9nek indexe, hanem az a k\u00f6rnyezet, amely fogs\u00e1gban tartja a konfliktust. A s\u00e1ska, amely kor\u00e1bban maga volt a csapda, most egy nagyobb h\u00e1l\u00f3 foglya lesz. A nemek vagy ideol\u00f3gi\u00e1k harca \u00fagy jelenik meg, mint egy k\u00fcls\u0151 rendszer \u00e1ltal kifesz\u00edtett, m\u00e1r eleve megrendezett jelenet. Az eddig elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett individuumok tal\u00e1lkoz\u00e1sa nem hoz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get; az izol\u00e1ci\u00f3 megsz\u0171n\u00e9se k\u00f6zvetlen \u00f6sszecsap\u00e1ss\u00e1 fordul. Az \u00f6t\u00f6dik st\u00e1ci\u00f3val a sorozat l\u00e9pt\u00e9ke is megv\u00e1ltozik. A\u00a0Thirst Trap<\/em>\u00a0m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n ed\u00e9nyekbe z\u00e1rta az egym\u00e1st\u00f3l elszigetel\u0151d\u0151 feminista diskurzusokat; az\u00a0Egy l\u00e1nynak hetvenh\u00e9t esze kell legyen, hogy \u00e1t tudja verni a hitv\u00e1ny fi\u00fakat <\/em>viszont k\u00f6z\u00f6s t\u00e9rbe k\u00e9nyszer\u00edti \u0151ket, ahol tal\u00e1lkoz\u00e1suk nem p\u00e1rbesz\u00e9dk\u00e9nt, hanem \u00f6sszegabalyod\u00e1sk\u00e9nt, k\u00fczdelemk\u00e9nt \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s fenyeget\u00e9sk\u00e9nt v\u00e1lik l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A m\u0171 \u00edgy azt a t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9st is felveti, hogyan ker\u00fclhetnek kapcsolatba az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt poz\u00edci\u00f3k an\u00e9lk\u00fcl, hogy vagy s\u00e9rthetetlen mag\u00e1nyukba z\u00e1r\u00f3dn\u00e1nak, vagy egym\u00e1s elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rn\u00e9nek. Liksay k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vege erre m\u00e1r kifejezetten t\u00e1rsadalomszerkezeti v\u00e1laszt keres, amikor a liber\u00e1lis individualizmussal \u00e9s a nemek k\u00f6z\u00f6tti k\u00fczdelmet fenntart\u00f3 feminizmussal szemben egy centrikus, gondoskod\u00e1son alapul\u00f3 matriarch\u00e1lis rendet v\u00e1zol fel.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Mi j\u00f6n az individuum ut\u00e1n?<\/p>\r\n <\/p>\r\n Ez teszi tal\u00e1n relev\u00e1nss\u00e1 Caillois t\u00e1rsadalomfelfog\u00e1s\u00e1nak felid\u00e9z\u00e9s\u00e9t is, nem az\u00e9rt, mintha Liksay ugyanazt a politikai modellt k\u00f6vetn\u00e9, hanem mert mindkett\u0151j\u00fck gondolkod\u00e1s\u00e1ban az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt individuumok t\u00e1rsadalm\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1b\u00f3l vezet \u00fat egy er\u0151sebb koh\u00e9zi\u00f3j\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eszm\u00e9ny\u00e9hez. Caillois a harmincas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a polg\u00e1ri individualizmusban a t\u00e1rsadalmi k\u00f6tel\u00e9kek sz\u00e9tes\u00e9s\u00e9t l\u00e1tta, \u00fagy v\u00e9lte, hogy a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia jogokra, \u00e9rdekekre \u00e9s szerz\u0151d\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl\u0151 rendje nem k\u00e9pes olyan intenz\u00edv k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6t\u0151d\u00e9st l\u00e9trehozni, amilyennel a fasizmus vesz\u00e9lyes m\u00f3don, kollekt\u00edv \u00e9rzelmek \u00e9s m\u00edtoszok mozg\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1val rendelkezik. A fasizmus nacionalista \u00e9s rasszista politik\u00e1j\u00e1t elutas\u00edtotta, kiutat azonban nem a liber\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben, hanem v\u00e1lasztott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben, szakr\u00e1lis k\u00f6tel\u00e9kekben, titkos t\u00e1rsas\u00e1gokban keresett, gondolkod\u00e1sa egyre ink\u00e1bb a hierarchia, a fegyelem, az elit \u00e9s a tekint\u00e9ly nyelv\u00e9hez k\u00f6zeledett. [9]<\/a><\/p>\r\n Liksay matriarch\u00e1lis t\u00e1rsadalomk\u00e9pe, amelyet a k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vegben \u00edr le, t\u00e1volr\u00f3l sem azonos Caillois elitista k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geszm\u00e9ny\u00e9vel. A hierarchikus piramis helyett k\u00f6rszer\u0171, gondoskod\u00e1salap\u00fa strukt\u00far\u00e1t k\u00e9pzel el, amelynek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a gyermekek \u00e1llnak, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck az any\u00e1k gondoskodnak, a f\u00e9rfiak pedig v\u00e9delmeznek. A k\u00e9t elk\u00e9pzel\u00e9s formai rokons\u00e1ga m\u00e9gis figyelemre m\u00e9lt\u00f3. Mindkett\u0151 el\u00e9gtelennek tartja az auton\u00f3m individuumok puszta egym\u00e1smellettis\u00e9g\u00e9t, \u00e9s olyan t\u00e1rsadalmi rendet keres, amelyet er\u0151s \u00e9rzelmi, szimbolikus \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00f6tel\u00e9kek tartanak \u00f6ssze. A\u00a0Thirst Trap<\/em>\u00a0elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett tart\u00e1lyai, majd az \u00f6t\u00f6dik st\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszegabalyod\u00f3 s\u00e1sk\u00e1i ennek a probl\u00e9m\u00e1nak k\u00e9t v\u00e9gpontj\u00e1t jelen\u00edtik meg: az egyikben a kapcsolat hi\u00e1nyzik, a m\u00e1sikban csak konfliktusk\u00e9nt v\u00e1lik lehets\u00e9gess\u00e9. Liksay t\u00e1rsadalmi javaslata e k\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g meghalad\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik. A p\u00e1rhuzam ugyanakkor kritikai figyelmeztet\u00e9st is hordoz. A liber\u00e1lis individualizmus b\u00edr\u00e1lat\u00e1b\u00f3l k\u00f6nnyen k\u00f6vetkezhet az organikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, az eredend\u0151 egys\u00e9g term\u00e9szetesk\u00e9nt val\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gya. De a term\u00e9szet, a szakr\u00e1lis rend \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi koh\u00e9zi\u00f3 nem ideol\u00f3gi\u00e1n k\u00edv\u00fcli, semleges alap, hanem egy \u00faj normat\u00edv t\u00e1rsadalomk\u00e9p igazol\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1lja. A pozit\u00edv alternat\u00edv\u00e1t m\u00e1s zool\u00f3giai p\u00e9ld\u00e1k, mindenekel\u0151tt a n\u0151st\u00e9nyek gondoskod\u00f3 \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfenntart\u00f3 viselked\u00e9se, valamint az anyas\u00e1g k\u00f6zponti szerepe alapozza meg. A probl\u00e9ma teh\u00e1t az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy az \u00e1llatvil\u00e1g \u00e9s az anyai gondoskod\u00e1s k\u00e9pei kev\u00e9sb\u00e9 terheltek t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s politikai jelent\u00e9sekkel, ez\u00e9rt biztosabb alapot k\u00edn\u00e1lhatnak az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s \u00faj rendj\u00e9hez. Caillois \u201eobjekt\u00edv ideogramm\u00e1ja\u201d j\u00f3l mutatja ennek a rem\u00e9nynek a vonzerej\u00e9t \u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t. Az\u00e9rt fordult a s\u00e1sk\u00e1hoz, mert a term\u00e9szeti form\u00e1kban az emberi pszich\u00e9 m\u00e9lyebb, a tudatos gondolkod\u00e1st megel\u0151z\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek t\u00e1rgyi megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t v\u00e9lte felismerni. A term\u00e9szet mintha nem egyszer\u0171en p\u00e9ld\u00e1kat szolg\u00e1ltatna, hanem maga besz\u00e9ln\u00e9 el az ember v\u00e1gyainak \u00e9s f\u00e9lelmeinek igazs\u00e1g\u00e1t. Gauthier feminista kritik\u00e1ja azonban azt mutatta meg, hogy ez a l\u00e1tsz\u00f3lag k\u00f6zvetlen term\u00e9szeti besz\u00e9d maga is kultur\u00e1lis konstrukci\u00f3 eredm\u00e9nye. A f\u00e9rfi szexu\u00e1lis szorong\u00e1s kivet\u00fcl a n\u0151st\u00e9ny s\u00e1sk\u00e1ra, majd az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt k\u00e9pet Caillois m\u00e1r nem e szorong\u00e1s projekci\u00f3jak\u00e9nt, hanem az emberi pszich\u00e9 \u00e9s a n\u0151is\u00e9g term\u00e9szetben megtestes\u00fclt igazs\u00e1gak\u00e9nt \u00e9rtelmezi. Hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s vet\u0151dik fel Liksayn\u00e1l is. A m\u0171v\u00e9sz az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s ideol\u00f3giai kondicion\u00e1l\u00e1s nyelv\u00e9b\u0151l az \u00e1llatok fabul\u00e1j\u00e1hoz fordul, mert abban a n\u0151i test k\u00f6zvetlen, szexualiz\u00e1lt \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl rem\u00e9l besz\u00e9lni a nemekr\u0151l \u00e9s a t\u00e1rsadalmi kapcsolatokr\u00f3l. Az \u00e1llatok azonban itt sem \u00f6nmagukban sz\u00f3lalnak meg, viselked\u00e9s\u00fck \u00fagy v\u00e1lhat t\u00e1rsadalmi p\u00e9ld\u00e1zatt\u00e1, hogy gondoskod\u00e1st, elszigetel\u0151d\u00e9st, agresszi\u00f3t vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get nevez\u00fcnk meg benn\u00fck. A term\u00e9szeti anal\u00f3gia ez\u00e9rt nem sz\u00fcnteti meg az ideol\u00f3gi\u00e1t, legfeljebb kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi azt a normat\u00edv v\u00e1laszt\u00e1st, amely eld\u00f6nti, mely \u00e1llati viselked\u00e9sb\u0151l lesz k\u00f6vetend\u0151 minta, \u00e9s melyikb\u0151l elpuszt\u00edtand\u00f3 bestia.<\/p>\r\n <\/p>\r\n A bestia levetett b\u0151re<\/p>\r\n <\/p>\r\n A hatodik st\u00e1ci\u00f3, a\u00a0Handle with care<\/em>\u00a0\u00e9ppen az\u00e9rt v\u00e1lik a sorozat egyik legfontosabb munk\u00e1j\u00e1v\u00e1, mert elt\u00e1volodik ett\u0151l a k\u00f6nnyen megfejthet\u0151 allegorikus besz\u00e9dt\u0151l. A falra kifesz\u00edtett hajsz\u00f6ved\u00e9k h\u00e1l\u00f3ja \u00e1ltal tartott<\/a> csipke k\u00f6zep\u00e9n a m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal nevelt orchideas\u00e1sk\u00e1k levedlett k\u00fcltakar\u00f3i helyezkednek el. A haj itt m\u00e1r nem csapda, hanem megtart\u00f3 rendszer. A hajsz\u00e1lak m\u00e1r nem maradnak a m\u0171t\u00e1rgy hagyom\u00e1nyos hat\u00e1rain bel\u00fcl, hanem szertefutnak a falon, \u00e1rny\u00e9kokat vetnek, szinte beleold\u00f3dnak<\/a> a k\u00f6rnyezetbe, maga a t\u00e9r v\u00e1lik anyag\u00e1v\u00e1. A haj \u00e9s a s\u00e1sk\u00e1k b\u0151re anyagilag is pontosan felel egym\u00e1snak. Mindkett\u0151 \u00e9l\u0151 testb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, lev\u00e1lt anyag, mindkett\u0151 \u0151rzi egy test nyom\u00e1t, mik\u00f6zben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1lt. A fekete k\u00f6z\u00e9ppont, a benne elhelyezett halv\u00e1ny testform\u00e1k \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck sug\u00e1rir\u00e1nyban sz\u00e9tny\u00edl\u00f3 sz\u00f6vet ravatalra, ereklyetart\u00f3ra, vir\u00e1gkehelyre \u00e9s p\u00f3kh\u00e1l\u00f3ra egyszerre eml\u00e9keztet. A ravatal azonban nem halott testet \u0151riz. A levedlett b\u0151r olyan maradv\u00e1ny, amely a test t\u00e1voll\u00e9t\u00e9t \u00e9s tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9t egyar\u00e1nt tan\u00fas\u00edtja. Az \u00e1llat az\u00e9rt hagyta h\u00e1tra, mert kin\u0151tte. A r\u00e9gi alak \u00fcres lett, mik\u00f6zben az \u00e9let m\u00e1s form\u00e1ban folytat\u00f3dott. A bestia hal\u00e1la ezen a ponton vedl\u00e9sk\u00e9nt jelenik meg. Nem a l\u00e9ny pusztul el, hanem az a testforma, amely t\u00f6bb\u00e9 nem lakhat\u00f3. A s\u00e1ska tov\u00e1bbra is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s emberi \u00e9s politikai alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak r\u00e9sze, csakhogy m\u00e1r nem akt\u00edv harcosk\u00e9nt, hanem elhagyott testformak\u00e9nt jelenik meg. A\u00a0Handle with care<\/em> finom csipke\u00e1gyra fekteti a s\u00e1skaalak maradv\u00e1ny\u00e1t, amelyre a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s addig a feminista harc, az agresszi\u00f3 \u00e9s a bestialit\u00e1s szerep\u00e9t osztotta. A levedlett b\u0151r ennek a szerepnek az \u00fcres burka, egy meghaladott identit\u00e1s anyagi maradv\u00e1nya.<\/p>\r\n <\/p>\r\n \u00c9s mi sz\u00fcletik helyette?<\/p>\r\n <\/p>\r\n A sorozat z\u00e1r\u00f3darabja, az\u00a0\u00c9da toj\u00e1sa \u2013 Boldog Asszony<\/em>\u00a0a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n, egy biedermeier asztalon, \u00fcvegb\u00fara<\/a> alatt \u00e1ll. A m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t hajsz\u00e1laival, n\u00e9gy oldalir\u00e1ny\u00fa \u00e9s egy f\u00fcgg\u0151leges pontb\u00f3l kifesz\u00edtve lebeg<\/a> a d\u00edsz\u00edtett toj\u00e1s. Liksay elmond\u00e1sa szerint a szerkezetet a Szent Korona inspir\u00e1lta, a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3, vitatott Nagyboldogasszony-\u00e9rtelmez\u00e9st kapcsolja \u00f6ssze az\u00a0Arvisura<\/em>\u00a0modern kozmog\u00f3ni\u00e1j\u00e1nak \u00c9da-toj\u00e1s\u00e1val. [10]<\/a> Az eg\u00e9sz t\u00e1rgynak r\u00e9gi \u00f6tv\u00f6smunk\u00e1kra eml\u00e9keztet\u0151 nemess\u00e9ge van. Egyszerre ereklye, vil\u00e1gtoj\u00e1s, kegyt\u00e1rgy, prepar\u00e1tum \u00e9s finoman kivitelezett d\u00edszm\u0171. A b\u00fara meg\u00f3vja \u00e9s kiemeli, de el is v\u00e1lasztja a k\u00f6rnyezett\u0151l. A\u00a0Thirst Trap<\/em>\u00a0k\u00e9t \u00fcveged\u00e9ny\u00e9nek izol\u00e1ci\u00f3ja itt szakr\u00e1lis v\u00e9delemm\u00e9 nemes\u00fcl. A z\u00e1r\u00f3forma m\u00e1r nem s\u00e1ska, hanem toj\u00e1s, nem sz\u00e9tny\u00edl\u00f3, \u00edzelt, ragadoz\u00f3 test, hanem sima, z\u00e1rt \u00e9s potenci\u00e1lis eg\u00e9sz. A bestia konfliktusos energi\u00e1ja befel\u00e9 fordul, \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6dik \u00e9s eredett\u00e9 v\u00e1lik. Az anyagi narrat\u00edva is ide fut ki. A haj el\u0151sz\u00f6r alig l\u00e1that\u00f3 egyetlen sz\u00e1l, majd f\u00fcggeszt\u0151eszk\u00f6z, csapda \u00e9s h\u00e1l\u00f3, v\u00e9g\u00fcl szinte immateri\u00e1lis rendszer, amely a toj\u00e1s lebeg\u00e9s\u00e9t biztos\u00edtja. A m\u0171v\u00e9sz teste b\u00e1r nem \u00e1br\u00e1zol\u00e1s t\u00e1rgya, de nem is t\u0171nik el, l\u00e1thatatlanul fenntartja a szakr\u00e1lis form\u00e1t.<\/p>\r\n A parkett\u00e1n szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl hever<\/a> egy n\u00e9h\u00e1ny centim\u00e9teres Madonna-k\u00e9p. Nincs megsz\u00e1mozva, nem kap \u00f6n\u00e1ll\u00f3 st\u00e1ci\u00f3t, a l\u00e1togat\u00f3 k\u00f6nnyen \u00e1tl\u00e9p rajta vagy ak\u00e1r r\u00e1 is taposhat. Ez a rejtett k\u00e9p a z\u00e1r\u00f3m\u0171 \u00e9rdekes ellenpontja. Fent, a b\u00fara alatt az absztrah\u00e1lt Boldogasszony-princ\u00edpium lebeg, v\u00e9detten, anyagtalanul \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen; lent a hagyom\u00e1nyos figur\u00e1lis Madonna kicsiny, s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny \u00e9s eltaposhat\u00f3 maradv\u00e1nyk\u00e9nt van jelen. Mintha a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a konkr\u00e9t vall\u00e1si n\u0151alakot f\u00e9lretenn\u00e9, hogy hely\u00e9re egy univerz\u00e1lisabbnak, eredend\u0151bbnek gondolt n\u0151i princ\u00edpiumot emeljen. A sorozat lez\u00e1r\u00e1sa ennyiben k\u00f6vetkezetes, de kor\u00e1ntsem probl\u00e9mamentes. A besti\u00e1lis, fenyeget\u0151 n\u0151i term\u00e9szetm\u00edtosz hely\u00e9t egy gondoskod\u00f3, anyai \u00e9s szakr\u00e1lis term\u00e9szetm\u00edtosz veszi \u00e1t. A bestia meghal, de nem individu\u00e1lis, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s sokf\u00e9le n\u0151i szubjektumok jelennek meg ut\u00e1na, hanem a Boldogasszony, a toj\u00e1s, az anya \u00e9s az eredet egys\u00e9ges\u00edt\u0151 alakja. A harcias n\u0151is\u00e9g viriliz\u00e1lt m\u00edtosz\u00e1t a reprodukt\u00edv \u00e9s gondoskod\u00f3 n\u0151is\u00e9g esszenci\u00e1ja v\u00e1ltja fel.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Ki \u00f6r\u00f6kli a besti\u00e1t?<\/p>\r\n <\/p>\r\n A c\u00edm t\u00f6rt\u00e9neti geneal\u00f3gi\u00e1ja itt z\u00e1rul r\u00f6vidre. Saint-Point az akkori politikai feminizmus ellen\u00e9ben k\u00f6vetelte, hogy a n\u0151 legyen bestia, vagyis vegye fel a f\u00e9rfias er\u0151szak \u00e9s harciass\u00e1g tulajdons\u00e1gait. Erd\u0151s ezt nevets\u00e9ges \u00e9s vesz\u00e9lyes programk\u00e9nt utas\u00edtotta el. A harmincas \u00e9vek sz\u00fcrrealizmusa m\u00e1r nem felsz\u00f3l\u00edtotta a n\u0151t, hanem bestiak\u00e9nt \u00e1br\u00e1zolta, a n\u0151st\u00e9ny s\u00e1sk\u00e1ban egyszerre tal\u00e1lva meg a szexu\u00e1lisan akt\u00edv n\u0151 ir\u00e1nti v\u00e1gy \u00e9s a felfal\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem alakj\u00e1t. Liksay pedig mintha az eg\u00e9sz feminizmust tenn\u00e9 meg e bestia \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00e9nek: olyan reakt\u00edv, antagonisztikus \u00e9s f\u00e9rfias harci poz\u00edci\u00f3nak, amely nem tud kil\u00e9pni a patriarch\u00e1lis konfliktus rendj\u00e9b\u0151l.<\/p>\r\n A bestia hal\u00e1la<\/em>\u00a0\u00edgy nemcsak a patriarch\u00e1lis n\u0151m\u00edtosz, hanem a feminizmus m\u0171v\u00e9sz \u00e1ltal besti\u00e1lisnak l\u00e1tott alakj\u00e1nak temet\u00e9se is. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s leg\u00e9rdekesebb k\u00e9rd\u00e9se azonban nem az, hogy jogos-e ez az \u00edt\u00e9let, hanem hogy lehet-e egy\u00e1ltal\u00e1n \u00fagy megsz\u00fcntetni a n\u0151 bestializ\u00e1l\u00e1s\u00e1t, hogy k\u00f6zben mag\u00e1t a feminizmust az agressz\u00edv n\u0151st\u00e9ny s\u00e1ska k\u00e9p\u00e9vel azonos\u00edtjuk. Nem ism\u00e9tli-e meg a kritika azt a gesztust, amelyet felsz\u00e1molni k\u00edv\u00e1n? Ha a sz\u00fcrrealista f\u00e9rfi k\u00e9pzelet a n\u0151i aktivit\u00e1st csak \u00e1llati agresszi\u00f3k\u00e9nt tudta elk\u00e9pzelni, Liksay elbesz\u00e9l\u00e9se vajon nem ugyanezt a k\u00e9pet ruh\u00e1zza-e \u00e1t a feminista mozgalomra?<\/p>\r\n <\/p>\r\n \u00c9s hol van a bestia a kort\u00e1rs feminista m\u0171v\u00e9szetben?<\/p>\r\n <\/p>\r\n Liksay Csenge Gyop\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa els\u0151 pillant\u00e1sra k\u00f6nnyen a kort\u00e1rs feminista m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcli vagy azzal szembefordul\u00f3 poz\u00edci\u00f3nak l\u00e1tszhat. Az alkot\u00f3i komment\u00e1r a sz\u00fcrrealizmus agressz\u00edv, f\u00e9rfit fenyeget\u0151 n\u0151is\u00e9gk\u00e9p\u00e9t megtestes\u00edt\u0151 s\u00e1ska-bestia alakj\u00e1t metaforikusan a feminizmus bizonyos form\u00e1ira ruh\u00e1zza \u00e1t, amelyeket a patriarch\u00e1lis renddel szemben kialakult, ez\u00e9rt annak antagonisztikus logik\u00e1j\u00e1hoz tov\u00e1bbra is hozz\u00e1k\u00f6t\u00f6tt harci identit\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmez. A sorozat e bestia hal\u00e1l\u00e1t\u00f3l egy anyai, gondoskod\u00f3 \u00e9s szakr\u00e1lis rend k\u00e9p\u00e9ig vezet. Ha azonban nem kiz\u00e1r\u00f3lag ezt az elbesz\u00e9l\u00e9st, hanem a m\u0171vek t\u00e9nyleges m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vessz\u00fck szem\u00fcgyre, Liksay nem a mai feminista m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcl, hanem annak bels\u0151 vitater\u00e9ben helyezkedik el. Munk\u00e1i ugyanis olyan k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoznak, amelyek a 2020 k\u00f6r\u00fcli \u00e9s ut\u00e1ni nemzetk\u00f6zi diskurzus k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1llnak. Hogyan l\u00e9phet t\u00fal a m\u0171 a n\u0151i test k\u00f6zvetlen reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1n? Mik\u00e9nt v\u00e1lhat a test sz\u00e9tsz\u00f3rt, technol\u00f3giailag k\u00f6zvet\u00edtett \u00e9s t\u00f6bb-mint-emberi anyagi jelenl\u00e9tt\u00e9? Hogyan lehet a feminista m\u00faltat nem egyszer\u0171en folytatni vagy elutas\u00edtani, hanem ak\u00e1r konfliktusosan \u00fajrahaszn\u00e1lni? V\u00e9g\u00fcl hogyan gondolhat\u00f3 el a gondoskod\u00e1s \u00fagy, hogy ne r\u00f6gz\u00fclj\u00f6n ism\u00e9t valamif\u00e9le eredend\u0151 n\u0151i term\u00e9szetk\u00e9nt?<\/p>\r\n Jacqueline Millner \u00e9s Catriona Moore\u00a0Contemporary Art and Feminism<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek egyik alapvet\u0151 t\u00e9zise szerint a jelenkori m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1mos meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9se \u2013 az affektus, az \u00faj materializmus, az emberi, \u00e1llati \u00e9s anyagi vil\u00e1gok \u00f6sszekapcsol\u00e1sa, a k\u00e9zm\u0171ves technik\u00e1k \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se \u00e9s a gondoskod\u00e1setika \u2013 jelent\u0151s r\u00e9szben feminista elm\u00e9leti \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti el\u0151zm\u00e9nyekb\u0151l sz\u00e1rmazik. A szerz\u0151k a reprezent\u00e1ci\u00f3 helyett a cselekv\u00e9sek politik\u00e1ja fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lnek. A feminista m\u0171v\u00e9szi gyakorlatot szerint\u00fck nem ikonogr\u00e1fi\u00e1ja vagy n\u0151ik\u00e9nt \u00e9rtelmezett st\u00edlusa hat\u00e1rozza meg, hanem olyan m\u0171k\u00f6d\u00e9s, amely mindig viszonyokban l\u00e9tezik, \u00e9s mindig valamire adott v\u00e1laszk\u00e9nt sz\u00fcletik. [11]<\/a> Liksay munk\u00e1i is \u00e9rtelmezhet\u0151k ezen az elmozdul\u00e1son bel\u00fcl. A m\u0171v\u00e9sz nem a n\u0151i test \u00fajabb k\u00e9p\u00e9t alkotja meg, hanem k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le testi anyagok, technol\u00f3gi\u00e1k \u00e9s t\u00e1rgyi hagyom\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokat hoz l\u00e9tre, m\u0171veiben a test egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u0171nik el, hanem eloszlik a haj, a b\u0151r, a rovar, a szintetikus bevonat, a t\u00e1rgy \u00e9s a t\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9n \u00fagy l\u00e1tom, hogy Liksay nem egyszer\u0171en visszautas\u00edtja a figur\u00e1lis \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3t, hanem m\u00e1s testi ontol\u00f3gi\u00e1t \u00e1ll\u00edt. A test nem k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt, \u00f6nmag\u00e1val azonos alak, hanem nyomokb\u00f3l, lev\u00e1l\u00e1sokb\u00f3l, p\u00f3tl\u00e1sokb\u00f3l, t\u00e9rbe kifesz\u00fcl\u0151 fel\u00fcletekb\u0151l \u00e9s f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszonyokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 rendszer. Vil\u00e1gos, hogy Liksay hely\u00e9t nem a r\u00e9szv\u00e9teli, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl aktivista feminista gyakorlatok k\u00f6z\u00f6tt kell keresni. Ha besorol\u00e1st kellene tal\u00e1lnom neki, akkor ink\u00e1bb a t\u00e1rgyalap\u00fa, posztkonceptu\u00e1lis feminista materializmushoz tartozik, amely a test \u00e9s az identit\u00e1s politik\u00e1j\u00e1t az anyagok cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9n, a gondoskod\u00f3 \u00e9s er\u0151szakos beavatkoz\u00e1sok ambivalenci\u00e1j\u00e1n, valamint az emberi \u00e9s nem emberi testek k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tj\u00e1r\u00e1sokon kereszt\u00fcl gondolja \u00fajra. Ebben a mez\u0151ben a t\u00e1rgyak m\u00edves sz\u00e9ps\u00e9ge nem enyh\u00edti vagy dekor\u00e1lja a probl\u00e9m\u00e1t, hanem maga is annak r\u00e9sze. A k\u00f6r\u00f6mtechnika simas\u00e1ga, az iriz\u00e1l\u00e1s \u00e9s a strassz a n\u0151i test kort\u00e1rs alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f3djait kapcsolja \u00f6ssze a b\u00e1rsony, az intarzia \u00e9s az ez\u00fcst hajkefe \u00e1ltal felid\u00e9zett r\u00e9gebbi, polg\u00e1ri n\u0151i szerepmint\u00e1kkal, mik\u00f6zben mindezen anyagok, technik\u00e1k \u00e9s t\u00e1rgyak \u00faj alkot\u00f3i kontextusba ker\u00fclnek. A sz\u00e9ps\u00e9g itt nem \u00e1rtatlan, de nem is leleplezend\u0151 hamiss\u00e1g: cs\u00e1b\u00edt\u00e1s \u00e9s p\u00e1nc\u00e9l, csapda \u00e9s munka, az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s hatalma egyszerre.<\/p>\r\n Legacy Russell\u00a0Glitch Feminism<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 manifesztuma m\u00e1sik ir\u00e1nyb\u00f3l teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1 Liksay kort\u00e1rsi hely\u00e9t. Russell sz\u00e1m\u00e1ra a glitch nem puszt\u00e1n digit\u00e1lis hiba, hanem annak a rendszernek a megtagad\u00e1sa, amely a testeket felismerhet\u0151, bin\u00e1ris \u00e9s stabil identit\u00e1sok szerint k\u00edv\u00e1nja elrendezni. A kiosztott szerep el nem j\u00e1tsz\u00e1sa maga a hiba, \u00e9s az pedig ellen\u00e1ll\u00e1s. A k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n pedig azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a testek nem r\u00f6gz\u00edtett pontok, hanem utak \u00e9s alakul\u00e1sok. [12]<\/a> \u00c9s b\u00e1r Liksay m\u0171vei nem digit\u00e1lis alkot\u00e1sok, tal\u00e1n m\u00e9gis \u00e9rtelmezhet\u0151k \u00fagy, mint amelyek a glitch anal\u00f3g \u00e9s materi\u00e1lis v\u00e1ltozataik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek. Folyamatosan \u201ehib\u00e1t\u201d id\u00e9znek el\u0151 a kateg\u00f3ri\u00e1k felismer\u00e9si rendszer\u00e9ben. Nem d\u00f6nthet\u0151 el, hogy a s\u00e1ska \u00e1llat, vir\u00e1g, n\u0151alak, prot\u00e9zis vagy \u00e9kszer; hogy az \u00e1ttetsz\u0151 bevonat b\u0151r, p\u00e1nc\u00e9l, kozmetikum vagy konzerv\u00e1l\u00f3 anyag; hogy a haj testi maradv\u00e1ny vagy mesters\u00e9ges vonal; hogy a t\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9p p\u00f3tl\u00e1sa restaur\u00e1l\u00e1s, sebhely vagy idegen test. A t\u00e1rgyak nem simulnak bele sem a \u201eterm\u00e9szetes n\u0151\u201d, sem a technol\u00f3gia \u00e1ltal gy\u00e1rtott n\u0151is\u00e9g egyszer\u0171 fogalm\u00e1ba. Ink\u00e1bb egym\u00e1sba cs\u00fasztatj\u00e1k a term\u00e9szetest \u00e9s a mesters\u00e9gest, az organikust \u00e9s a szintetikust, a szakr\u00e1lisat \u00e9s a kozmetikait. A sz\u00f3szerinti \u00e9s a metaforikus vedl\u00e9s is annak felismer\u00e9se, hogy a test mindig ideiglenes form\u00e1kon kereszt\u00fcl l\u00e9tezik, nem v\u00e9gpont, hanem folyamat. A sorozat t\u00e1rgyi logik\u00e1ja radik\u00e1lisabb, mint a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi program. Mik\u00f6zben a m\u0171vek folyamatosan felbontj\u00e1k az eredet, a tiszta identit\u00e1s \u00e9s a term\u00e9szetes test fogalm\u00e1t, a z\u00e1r\u00f3 toj\u00e1s az eredet, a teljess\u00e9g \u00e9s az egyetemes n\u0151i princ\u00edpium helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gy\u00e1t hordozza. \u00c1m az\u00a0\u00c9da toj\u00e1sa \u2013 Boldog Asszony<\/em>\u00a0maga sem olyan zavartalanul eredeti \u00e9s organikus, mint amit jelk\u00e9pezni k\u00edv\u00e1n: mesters\u00e9gesen d\u00edsz\u00edtett, hajsz\u00e1lakkal kifesz\u00edtett, \u00fcvegb\u00fara alatt izol\u00e1lt \u00e9s szakr\u00e1lis t\u00e1rggy\u00e1 konstru\u00e1lt k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny. A teljess\u00e9g nem term\u00e9szetk\u00e9nt jelenik meg, hanem gondosan l\u00e9trehozott, s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny, \u00e1m brav\u00faros technikai teljes\u00edtm\u00e9nyk\u00e9nt.<\/p>\r\n Catherine Grant\u00a0A Time of One\u2019s Own<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve amellett \u00e9rvel, hogy a kort\u00e1rs feminista m\u0171v\u00e9szetet nem line\u00e1risan egym\u00e1st meghalad\u00f3 hull\u00e1mok t\u00f6rt\u00e9netek\u00e9nt \u00e9rdemes elk\u00e9pzelni. Grantet az foglalkoztatja, hogyan lehet \u00fajra felvenni \u00e9s a jelen sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1talak\u00edtani a feminizmus lehet\u0151s\u00e9geit. A feminista m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete, \u00edrja, nem egyetlen elbesz\u00e9l\u00e9s, hanem \u00e1lland\u00f3an \u00fajrarendezend\u0151 konstell\u00e1ci\u00f3. [13]<\/a> Liksay ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak Erd\u0151s Ren\u00e9e sz\u00f6veg\u00e9vel val\u00f3 megnyit\u00e1sa ilyen \u00fajrarendez\u00e9sk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151. A futurista n\u0151, a sz\u00fcrrealista s\u00e1skan\u0151, a feminista harcos, az anyai gondoskod\u00f3 \u00e9s a Boldogasszony egym\u00e1sra r\u00e9tegz\u0151d\u0151, egym\u00e1ssal \u00f6sszeegyeztethetetlen poz\u00edci\u00f3k. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anakronisztikus teret hoz l\u00e9tre, amelyben az 1913-as \u00fajs\u00e1gcikk, a harmincas \u00e9vek sz\u00fcrrealista rovartanulm\u00e1nyai, a m\u0171k\u00f6rm\u00f6s technol\u00f3gia, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia\u00a0thirst trapje<\/em>, a biedermeier t\u00e1rgykult\u00fara \u00e9s a kort\u00e1rs feminista vit\u00e1k egyidej\u0171v\u00e9 v\u00e1lnak. Grant p\u00e9ld\u00e1iban a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek nem egyszer\u0171en tisztelik vagy elutas\u00edtj\u00e1k feminista el\u0151deiket, hanem p\u00e1rbesz\u00e9dben, olykor konfliktusban dolgoznak vel\u00fck. Liksay viszonya ugyan ink\u00e1bb polemikus \u00e9s \u00f6rd\u00f6g\u0171z\u0151, mint rajong\u00f3i vagy rokons\u00e1gi, de \u00e9ppen ez\u00e9rt nem kell a feminizmuson k\u00edv\u00fcli poz\u00edci\u00f3k\u00e9nt \u00e9rtelmezn\u00fcnk. A feminizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t olyan problematikus \u00f6r\u00f6ks\u00e9gk\u00e9nt veszi birtokba, amelyt\u0151l szabadulni szeretne, mik\u00f6zben t\u00e1rgyai \u00fajra \u00e9s \u00fajra \u00e9letre keltik.<\/p>\r\n Mindezek\u00e9rt azt gondolom, hogy\u00a0A bestia hal\u00e1la<\/em>\u00a0c\u00edm kev\u00e9sb\u00e9 pontos, mint az a m\u0171veleti m\u00f3d, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00e9nylegesen v\u00e9grehajt. A feminizmus itt nem egyszer\u0171en meghal. Ink\u00e1bb anyagot, testet \u00e9s t\u00f6rt\u00e9neti helyet v\u00e1ltoztat. A harcos identit\u00e1s rovartestt\u00e9, a rovartest \u00e9kszerr\u00e9, az \u00e9kszer prepar\u00e1tumm\u00e1, a prepar\u00e1tum levedlett b\u0151rr\u00e9, a b\u0151r pedig meg\u0151rz\u00f6tt arch\u00edvumm\u00e1 alakul. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s saj\u00e1t c\u00edme ellen\u00e9re sem lez\u00e1rja a feminista m\u00faltat, hanem olyan konstell\u00e1ci\u00f3ba rendezi, amelyben Saint-Point, Erd\u0151s, Caillois, Gauthier \u00e9s a jelenkori m\u0171v\u00e9szeti diskurzus egym\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen \u00e1t\u00e9rtelmezik.<\/p>\r\n Liksay m\u0171v\u00e9szete nem az interszekcion\u00e1lis, dekoloni\u00e1lis vagy k\u00f6zvetlen\u00fcl aktivista feminista gyakorlat reprezentat\u00edv p\u00e9ld\u00e1ja. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem bontja fel a \u201en\u0151\u201d, a \u201ef\u00e9rfi\u201d vagy a \u201efeminizmus\u201d \u00e1ltal\u00e1nos kateg\u00f3ri\u00e1it az ezeken bel\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 t\u00e1rsadalmi, oszt\u00e1lybeli, faji, szexu\u00e1lis \u00e9s geopolitikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek szerint, ami akkor v\u00e1lik kritikailag fontoss\u00e1, amikor az alkot\u00f3i komment\u00e1r a feminizmus eg\u00e9sz\u00e9r\u0151l vagy az emberi t\u00e1rsadalom \u00faj rendj\u00e9r\u0151l tesz \u00e1ltal\u00e1nos kijelent\u00e9seket. A m\u0171v\u00e9sz t\u00e1rsadalmi programja helyenk\u00e9nt egy \u00fajabb egyetemes n\u0151k\u00e9pet \u00e1ll\u00edtana a kor\u00e1bbiak hely\u00e9re, t\u00e1rgyai azonban ellen\u00e1llnak ennek a lez\u00e1r\u00e1snak. Nem engedik, hogy a besti\u00e1t egyszer\u0171en felv\u00e1ltsa az anya, a konfliktust az eredend\u0151 harm\u00f3nia, a mesters\u00e9ges testet pedig a term\u00e9szetes n\u0151i l\u00e9nyeg; \u00fajra \u00e9s \u00fajra fel\u00fcletet v\u00e1ltanak, vedlenek, keverednek, csapd\u00e1ba esnek \u00e9s kiszabadulnak az alleg\u00f3ri\u00e1b\u00f3l. A kritikai ambivalencia ez\u00e9rt nem Liksay m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek korl\u00e1tja, hanem teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9sze.<\/p>\r\n A m\u0171vek persze ott a leger\u0151sebbek, ahol nem v\u00e1laszolj\u00e1k meg ezt a k\u00e9rd\u00e9st. Az els\u0151 k\u00e9t munka egym\u00e1s mellett rendk\u00edv\u00fcl pontosan \u00fctk\u00f6zteti a high-tech n\u0151i fel\u00fcletet a s\u00e9r\u00fclt t\u00f6rt\u00e9neti ikonogr\u00e1fi\u00e1val. A\u00a0Thirst Trap<\/em>\u00a0t\u00e1rgyai \u00f6nmagukban is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sz\u00e9pek, egyszerre futurisztikusak \u00e9s r\u00e9giek, mintha ismeretlen rendeltet\u00e9s\u0171 \u00f6tv\u00f6st\u00e1rgyak maradtak volna r\u00e1nk valamely technol\u00f3giai kultuszb\u00f3l. A hajkef\u00e9n megjelen\u0151 s\u00e1ska \u00e9s lepke csendes, s\u0171r\u0171 assemblage, a k\u00e9t \u00f6sszegabalyodott rovar pedig akkor v\u00e1lik igaz\u00e1n izgalmass\u00e1, amikor nem tudjuk t\u00f6bb\u00e9, melyik t\u00e1mad \u00e9s melyik v\u00e9dekezik. A\u00a0Handle with care<\/em>\u00a0pedig a programatikus alleg\u00f3ri\u00e1t anyagi gondolkod\u00e1ss\u00e1 alak\u00edtja: a haj \u00e9s a levedlett b\u0151r egym\u00e1st megtart\u00f3 testi nyomokk\u00e1 v\u00e1lik. A z\u00e1r\u00f3 toj\u00e1s pedig akkor is k\u00fcl\u00f6nlegesen m\u00edves \u00e9s er\u0151s jelenl\u00e9t\u0171 t\u00e1rgy, ha az \u00e1ltala megtestes\u00edtett t\u00e1rsadalmi ide\u00e1lt nem fogadjuk el.<\/p>\r\n De mi\u00e9rt is kellene egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek \u00e9s k\u00f6zvetett politikai javaslat\u00e1nak egybeesnie? A t\u00e1rgyak gazdagabbak ann\u00e1l a t\u00f6rt\u00e9netn\u00e9l, amelybe a m\u0171v\u00e9sz beleolvassa \u0151ket. A bestia hal\u00e1l\u00e1nak<\/em>\u00a0val\u00f3di \u00e9rt\u00e9ke ez\u00e9rt nem abban \u00e1ll, hogy meggy\u0151z\u0151 t\u00e1rsadalmi modellt k\u00edn\u00e1l, hanem ink\u00e1bb abban, hogy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi, milyen neh\u00e9z kil\u00e9pni a n\u0151is\u00e9get szervez\u0151 m\u00edtoszokb\u00f3l. A n\u0151 lehet vir\u00e1g, s\u00e1ska, anya, bestia vagy Boldogasszony, de mindegyik alak vesz\u00e9lyesen k\u00f6zel ker\u00fclhet ahhoz, hogy az egyedi n\u0151 hely\u00e9re l\u00e9pjen. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s meg akar szabadulni a f\u00e9rfi tekintet, a feminista diskurzus \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyi m\u0171v\u00e9szet el\u0151re gy\u00e1rtott form\u00e1it\u00f3l, mik\u00f6zben maga is \u00faj egyetemes alakzatot keres. Liksay ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t ez\u00e9rt nem posztfeminista b\u00facs\u00fak\u00e9nt, hanem a feminizmushoz f\u0171z\u0151d\u0151 neh\u00e9z, polemikus \u00e9s m\u00e9gis term\u00e9keny viszonyk\u00e9nt l\u00e1tom. Nem az\u00e9rt fontos feminista szempontb\u00f3l, mert valamely kifog\u00e1stalanul korszer\u0171 politikai \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pvisel, hanem mert t\u00e1rgyai pontoss\u00e1g\u00e1val mutatja meg, hogy a n\u0151is\u00e9get \u00e9s a feminizmust szervez\u0151 form\u00e1k egyszerre sz\u00fcks\u00e9gesek \u00e9s lakhatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00f3k. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legpontosabb k\u00e9pe szerintem nem a bestia hal\u00e1la, hanem a vedl\u00e9s: egy forma elhagy\u00e1sa, ami az \u00e9let folytat\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge \u2013 egy m\u00e1sik, \u00e1m a kor\u00e1bbival m\u00e9gis rokon form\u00e1ban.<\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n [1]<\/a> Valentine de Saint-Point,\u00a0Manifeste de la femme futuriste. R\u00e9ponse \u00e0 F. T. Marinetti<\/em>, Milan, Direction du mouvement futuriste, 1912. m\u00e1rcius 25.; Erd\u0151s Ren\u00e9e, \u201eA futurista n\u0151 manifesztuma\u201d,\u00a0Az Ujs\u00e1g<\/em>, XI. \u00e9vf., 1913. febru\u00e1r 2., 45\u201346.<\/p>\r\n [2]<\/a> Roger Caillois, \u201eLa mante religieuse. De la biologie \u00e0 la psychanalyse\u201d,\u00a0Minotaure<\/em>, no. 5 (12 mai 1934), 23\u201326; angolul: \u201eThe Praying Mantis: From Biology to Psychoanalysis\u201d, ford. Camille Naish, in\u00a0The Edge of Surrealism: A Roger Caillois Reader<\/em>, szerk. Claudine Frank (Durham, NC\u2013London: Duke University Press, 2003), 66\u201381.<\/p>\r\n [3]<\/a> Joyce Cheng, \u201eMask, Mimicry, Metamorphosis: Roger Caillois, Walter Benjamin and Surrealism in the 1930s\u201d,\u00a0Modernism\/modernity<\/em>, 16. \u00e9vf., 1. sz. (2009. janu\u00e1r), 61\u201386., itt 72. DOI: 10.1353\/mod.0.0049. Cheng eredeti megfogalmaz\u00e1sa: \u201ethe possibility of intelligence without thought, creativity without art, and agency in the absence of the (human) agent\u201d.<\/p>\r\n [4]<\/a> Roger Caillois, \u201eMim\u00e9tisme et psychasth\u00e9nie l\u00e9gendaire\u201d,\u00a0Minotaure<\/em>, no. 7 (1935), 5\u201310; angolul: \u201eMimicry and Legendary Psychasthenia\u201d, ford. John Shepley, in\u00a0The Edge of Surrealism: A Roger Caillois Reader<\/em>, szerk. Claudine Frank (Durham, NC\u2013London: Duke University Press, 2003), 89\u2013103. Az angol v\u00e1ltozat eredetileg az\u00a0October<\/em>\u00a031. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg 1984 tel\u00e9n, a 16\u201332. oldalon. Az angol ford\u00edt\u00e1s\u00a0October<\/em>-beli k\u00f6zl\u00e9se aligha f\u00fcggetlen Rosalind Krauss Caillois ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Krauss a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben megjelent \u201eCorpus Delicti\u201d c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban Caillois mimikrielm\u00e9let\u00e9t a sz\u00fcrrealista fotogr\u00e1fia, mindenekel\u0151tt Raoul Ubac \u00e9s Hans Bellmer k\u00e9peinek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lta fel: a mimikri n\u00e1la a test \u00e9s k\u00f6rnyezete, figura \u00e9s h\u00e1tt\u00e9r, valamint az \u00f6nmag\u00e1val azonos szubjektum hat\u00e1rainak felboml\u00e1s\u00e1t vil\u00e1g\u00edtja meg. L\u00e1sd Rosalind Krauss, \u201eCorpus Delicti\u201d,\u00a0October<\/em>, no. 33 (Summer 1985), 31\u201372; \u00fajrak\u00f6z\u00f6lve in Rosalind Krauss \u2013 Jane Livingston,\u00a0L\u2019Amour fou: Photography and Surrealism<\/em>\u00a0(Washington, D.C.: Corcoran Gallery of Art; New York: Abbeville Press, 1985), 57\u2013113. Krauss k\u00e9s\u0151bb a mimikri probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t\u00a0The Optical Unconscious<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben is be\u00e9p\u00edtette a modernizmus optikai auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1ba, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a figura \u00e9s h\u00e1tt\u00e9r, valamint a n\u00e9z\u0151 \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151s\u00e9g\u00e9nek megboml\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 fejteget\u00e9sekben: Rosalind E. Krauss,\u00a0The Optical Unconscious<\/em>\u00a0(Cambridge, MA\u2013London: MIT Press, 1993), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 155\u2013157. V\u00f6. tov\u00e1bb\u00e1 Rosalind E. Krauss, \u201eEntropy\u201d, in Yve-Alain Bois \u2013 Rosalind E. Krauss,\u00a0Formless: A User\u2019s Guide<\/em>\u00a0(New York: Zone Books, 1997), 73\u201378, ahol Caillois mimikrielm\u00e9let\u00e9t a figura\u2013h\u00e1tt\u00e9r-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g er\u00f3zi\u00f3j\u00e1val \u00e9s a modernista optikalit\u00e1s kritik\u00e1j\u00e1val kapcsolja \u00f6ssze.\u00a0<\/p>\r\n [5]<\/a> Caillois\u00a0instinct d\u2019abandon<\/em>-ja szoros rokons\u00e1gban \u00e1ll Freud hal\u00e1l\u00f6szt\u00f6n-fogalm\u00e1val, amennyiben az \u00f6nfenntart\u00e1ssal \u00e9s az organizmus elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt form\u00e1j\u00e1nak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel ellent\u00e9tes, az \u00e9lettelen \u00e1llapot, illetve az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 alak felad\u00e1sa fel\u00e9 hat\u00f3 tendenci\u00e1t jel\u00f6l. Caillois mag\u00e1ban a tanulm\u00e1nyban nem nevezi meg Freudot, Claudine Frank azonban a sz\u00f6veghez \u00edrt bevezet\u00e9s\u00e9ben kifejezetten Freud\u00a0Jenseits des Lustprinzips<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l eredezteti az\u00a0instinct d\u2019abandon<\/em>\u00a0gondolat\u00e1t, amelyet a bergsoni\u00a0\u00e9lan vital<\/em>\u00a0ellenerejek\u00e9nt \u00e9rtelmez. L\u00e1sd Roger Caillois, \u201eMimicry and Legendary Psychasthenia\u201d, ford. John Shepley, in\u00a0The Edge of Surrealism: A Roger Caillois Reader<\/em>, szerk. Claudine Frank (Durham, NC\u2013London: Duke University Press, 2003), 89, 102\u2013103. Sigmund Freud,\u00a0Jenseits des Lustprinzips<\/em>\u00a0(Leipzig\u2013Wien\u2013Z\u00fcrich: Internationaler Psychoanalytischer Verlag, 1920); magyarul:\u00a0A hal\u00e1l\u00f6szt\u00f6n \u00e9s az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n\u00f6k<\/em>, ford. Kov\u00e1cs Vilma, az el\u0151sz\u00f3t \u00edrta \u00e9s a ford\u00edt\u00e1st \u00e1tn\u00e9zte Ferenczi S\u00e1ndor (Budapest: Vil\u00e1girodalom K\u00f6nyvkiad\u00f3, 1923; \u00faj kiad\u00e1s: Budapest: M\u00fazs\u00e1k Kiad\u00f3, 1991).<\/p>\r\n [6]<\/a> A s\u00e1ska kor\u00e1ntsem elszigetelt mot\u00edvum a sz\u00fcrrealista m\u0171v\u00e9szetben. Fontosabb megjelen\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 tartozik Salvador Dal\u00ed\u00a0A nagy maszturb\u00e1tor<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0Paul \u00c9luard portr\u00e9ja<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye (mindkett\u0151 1929), amelyekben a s\u00e1ska alakja a sz\u00f6csk\u00e9\u00e9vel cs\u00faszik \u00f6ssze; Pablo Picasso\u00a0\u00dcl\u0151 f\u00fcrd\u0151z\u0151je<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0Keresztrefesz\u00edt\u00e9se<\/em>\u00a0(1930); Andr\u00e9 Masson\u00a0Divertissement d\u2019\u00e9t\u00e9<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00e9pe (1934), valamint\u00a0Insects\u2019 Betrothal<\/em>,\u00a0Roundelay<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0Metamorphoses<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 munk\u00e1i; Max Ernstnek a\u00a0L\u2019\u00c2ge d\u2019or <\/em>programj\u00e1hoz k\u00e9sz\u00fclt s\u00e1skarajza (1930), az\u00a0Une semaine de bont\u00e9<\/em>\u00a0egyik lapja \u00e9s\u00a0La joie de vivre<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyei; tov\u00e1bb\u00e1 F\u00e9lix Labisse\u00a0Les Amours des mantes<\/em>\u00a0(1943) \u00e9s\u00a0L\u2019Aventure permanente<\/em>\u00a0(1944) c\u00edm\u0171 m\u0171vei. A mot\u00edvum k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1ltozatait r\u00e9szletesen \u00f6sszegy\u0171jti William L. Pressly, \u201eThe Praying Mantis in Surrealist Art\u201d,\u00a0The Art Bulletin<\/em>, 55. \u00e9vf., 4. sz. (1973. december), 600\u2013615. Magyarorsz\u00e1gi \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e1sd m\u00e9g Bal\u00e1zs Imre J\u00f3zsef, \u201eAz im\u00e1dkoz\u00f3 s\u00e1ska \u00e9s a sz\u00fcrrealista k\u00e9pzelet\u201d,\u00a0Korunk<\/em>, 34. \u00e9vf., 4. sz. (2023. \u00e1prilis), 65\u201369., aki Korniss Dezs\u0151 kapcsol\u00f3d\u00f3 rovarikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t \u2013 a\u00a0T\u00fccs\u00f6kt\u00e1nc<\/em>\u00a0sorozatot, az 1948-as\u00a0T\u00fccs\u00f6klakodalmat<\/em>\u00a0\u00e9s a\u00a0Laoko\u00f3nt<\/em>\u00a0\u2013 \u00e9pp\u00fagy t\u00e1rgyalja, mint Marcel Jean Budapesten megjelent\u00a0Mn\u00e9siques<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9nek rovarfej\u0171 n\u0151alakjait \u00e9s s\u00e1ska\u2013n\u0151 hibridjeit.\u00a0<\/p>\r\n [7]<\/strong><\/a> Xavi\u00e8re Gauthier,Surr\u00e9alisme et sexualit\u00e9<\/em>, el\u0151sz\u00f3 J.-B. Pontalis (Paris: Gallimard, 1971), k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u201eLa mante religieuse: b\u00eate au \u2018vagina dentata\u2019\u201d [\u201eAz im\u00e1dkoz\u00f3 s\u00e1ska: a\u00a0<\/strong>vagina dentata<\/em>\u00a0<\/strong>besti\u00e1ja\u201d], 162\u2013173. A fejezet nyit\u00f3mondata: \u201eLa femme fait plus que d\u2019\u00e9chapper \u00e0 l\u2019homme: elle attaque\u201d [\u201eA n\u0151 nemcsak menek\u00fcl a f\u00e9rfi el\u0151l: t\u00e1mad\u201d], 162.<\/p>\r\n [8]<\/a> Ruth Markus, \u201eSurrealism\u2019s Praying Mantis and Castrating Woman\u201d,\u00a0Woman\u2019s Art Journal<\/em>, 21. \u00e9vf., 1. sz. (Spring\u2013Summer 2000), 33\u201339., itt 35. Markus Picasso\u00a0A cs\u00f3k<\/em>\u00a0(1931) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s felfal\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezi, amelyben a f\u00e9rfit \u00e9s a n\u0151t egyar\u00e1nt a bekebelez\u00e9s, illetve a kasztr\u00e1ci\u00f3 vesz\u00e9lye fenyegeti; ez\u00e9rt k\u00f6vetkeztet arra, hogy Picasso \u201eliberates the woman from her role as the sole aggressor\u201d.<\/p>\r\n [9]<\/a> Caillois e korszakbeli t\u00e1rsadalomfelfog\u00e1s\u00e1nak k\u00e9t er\u0151s dokumentuma a \u201eLe Vent d\u2019hiver\u201d \u00e9s a \u201eLa Hi\u00e9rarchie des \u00eatres\u201d. L\u00e1sd Roger Caillois, \u201eLe Vent d\u2019hiver\u201d,\u00a0La Nouvelle Revue Fran\u00e7aise<\/em>, no. 298 (juillet 1938), 39\u201354; angolul: \u201eThe Winter Wind\u201d, ford. Betsy Wing, in Denis Hollier (szerk.),\u00a0The College of Sociology (1937\u201339)<\/em>\u00a0(Minneapolis: University of Minnesota Press, 1988), 32\u201343. Roger Caillois, \u201eLa Hi\u00e9rarchie des \u00eatres. Relations et oppositions de la d\u00e9mocratie, des r\u00e9gimes totalitaires et de la notion d\u2019ordre\u201d,\u00a0Les Volontaires<\/em>, no. 5 (avril 1939), 317\u2013326. A k\u00e9t \u00edr\u00e1st \u00e9s egym\u00e1shoz val\u00f3 viszonyukat r\u00e9szletesen t\u00e1rgyalja Claudine Frank, \u201eIntroduction\u201d, in Roger Caillois,\u00a0The Edge of Surrealism: A Roger Caillois Reader<\/em>, 20\u201324. E ugyanakkor t\u00f6bb, ehhez szorosan kapcsol\u00f3d\u00f3 Caillois-sz\u00f6veg olvashat\u00f3 angolul: \u201eDionysian Virtues\u201d, 155\u2013159., \u201eAggressiveness as a Value\u201d, 160\u2013165., \u201eThe Birth of Lucifer\u201d, 166\u2013172., \u201eSociology of the Intellectual\u201d, 190\u2013200.\u00a0<\/p>\r\n [10]<\/a> Az \u201e\u00c9da toj\u00e1sa\u201d mot\u00edvuma feltehet\u0151en Pa\u00e1l Zolt\u00e1n\u00a0Arvisura<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171, 20. sz\u00e1zadi szintetikus m\u00edtoszrendszer\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. Ebben \u00c9da asszony az \u0151si sz\u00e9l forgatag\u00e1ban megterm\u00e9keny\u00fcl, majd arany- \u00e9s ez\u00fcsttoj\u00e1st tojik, amelyekb\u0151l kozmikus \u00e9s term\u00e9szeti er\u0151k keletkeznek. Az\u00a0Arvisur\u00e1t<\/em>\u00a0a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny nem tekinti hiteles \u0151st\u00f6rt\u00e9neti vagy mitol\u00f3giai forr\u00e1snak, ink\u00e1bb modern m\u00edtoszalkot\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151. A Szent Koron\u00e1hoz kapcsolt hi\u00e1nyz\u00f3 Nagyboldogasszony-k\u00e9p l\u00e9tez\u00e9se ugyancsak vitatott alternat\u00edv feltev\u00e9s: a h\u00e1ts\u00f3 \u00edves foglalatban ma VII. Duk\u00e1sz Mih\u00e1ly k\u00e9pe l\u00e1that\u00f3, \u00e9s nincs bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy egy M\u00e1ria-k\u00e9pet elt\u00e1vol\u00edtottak, majd hely\u00e9t sz\u00e1nd\u00e9kosan bet\u00f6ltetlen\u00fcl hagyt\u00e1k volna. A korona cs\u00fcng\u0151inek elrendez\u00e9se egy\u00e9bk\u00e9nt 4+4+1; a m\u0171 4+1-es felf\u00fcggeszt\u00e9se csak t\u00e1gabb formai utal\u00e1sk\u00e9nt kapcsolhat\u00f3 hozz\u00e1.<\/p>\r\n [11]<\/strong><\/a> Jacqueline Millner \u2013 Catriona Moore,\u00a0Contemporary Art and Feminism<\/em>\u00a0(Abingdon\u2013New York: Routledge, 2022), 1\u20136, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 3\u20134. A szerz\u0151k a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet affekt\u00edv \u00e9s \u00faj materialista fordulat\u00e1t, az emberi \u00e9s nem emberi l\u00e9tez\u0151k k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t, a k\u00e9zm\u0171ves gyakorlatok fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s a gondoskod\u00e1setik\u00e1t egyar\u00e1nt feminista elm\u00e9leti \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti el\u0151zm\u00e9nyekhez kapcsolj\u00e1k, 1, 4\u20136. A feminista m\u0171v\u00e9szetet \u201ea generative phenomenon always in relationship, always responsive\u201d alakzatak\u00e9nt hat\u00e1rozz\u00e1k meg, 3, majd \u201ea politics of acts, rather than representation\u201d fel\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elmozdul\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lnek, 4. L\u00e1sd m\u00e9g a vonatkoz\u00f3 fejezeteket: \u201eFrom the Politics of Representation to a Politics of Acts\u201d, 13\u201348; \u201eCraftivism: A Material Ethics of Care\u201d, 129\u2013167; \u201eAvant Gardening: Western Landscape, Ecofeminism and First Nations\u2019 Care for Country\u201d, 168\u2013203.<\/p>\r\n
\r\n