{"id":2053207,"date":"2026-10-20T00:23:49","date_gmt":"2026-10-19T23:23:49","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=2053207"},"modified":"2026-10-20T00:23:49","modified_gmt":"2026-10-19T23:23:49","slug":"az-iras-nem-vesz-el-csak-atalakul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/az-iras-nem-vesz-el-csak-atalakul\/","title":{"rendered":"Az \u00edr\u00e1s nem v\u00e9sz el, csak \u00e1talakul"},"content":{"rendered":"

Opponensek: Andr\u00e1s Edit, Be\u00f6thy Bal\u00e1zs, Istv\u00e1nk\u00f3 Bea, Vass Norbert<\/strong><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Tartalom<\/strong><\/p>\r\n

    \r\n\t
  1. \r\n
      \r\n\t
    1. Bevezet\u00e9s<\/li>\r\n\t
    2. A m\u0171kritika glob\u00e1lis helyzete
      \r\n2.1. Kritika \u00e9s ellen\u00e9rdekeltjei
      \r\n2.2. A kritikus v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9nek hanyatl\u00e1sa
      \r\n2.3. Kritikai te\u00f3ria, nemzetk\u00f6zi perspekt\u00edv\u00e1ba helyez\u00e9s, vagy ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s prom\u00f3ci\u00f3?<\/li>\r\n\t
    3. \u00d6sszegz\u00e9s<\/li>\r\n\t
    4. A kritika h\u0171lt helye \u2013 kultur\u00e1lis tartalmak a hazai sajt\u00f3ban<\/li>\r\n\t
    5. A m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 hi\u00e1nyz\u00f3 platformjair\u00f3l \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3ir\u00f3l
      \r\n5.1. A platformokr\u00f3l
      \r\n5.2. Hogyan honor\u00e1lj\u00e1k a m\u0171kritikust \u00e9s hogyan ad\u00f3zik?<\/li>\r\n\t
    6. Az \u00e1llam szerep\u00e9r\u0151l: mire lehet j\u00f3 itt a k\u00f6zp\u00e9nz?<\/li>\r\n<\/ol>\r\n<\/li>\r\n<\/ol>\r\n

       <\/p>\r\n

      1. Bevezet\u00e9s
      \r\n<\/strong>A magyar t\u00e1rsadalom ma egy \u00e1tmeneti peri\u00f3dus el\u00e9 n\u00e9z. Ennek az id\u0151szaknak a k\u00f6vet\u00e9se \u2013 \u00e9s benne a m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9r v\u00e1ltoz\u00e1sainak, fesz\u00fclts\u00e9geinek, konfliktusainak, elhallgat\u00e1sainak, hatalmi- \u00e9s \u00e9rdekszf\u00e9r\u00e1inak kritikai elemz\u00e9se \u2013 alkalmat k\u00edn\u00e1lhat az \u00e9vtizedes beidegz\u0151d\u00e9sek, rutinok, k\u00f6v\u00fcletek \u00e9s hitbizom\u00e1nyok \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra. Erre a diszkurz\u00edv-kritikai nyilv\u00e1noss\u00e1g egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 fogyaszt\u00f3i csoportokat megc\u00e9lz\u00f3 f\u00f3rumainak megteremt\u00e9s\u00e9vel, vagy a m\u00e1r rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 print \u00e9s netes m\u00e9diumk\u00edn\u00e1lat tartalmi \u00e9s formai radikaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, \u00e1tpozicion\u00e1l\u00e1s\u00e1val ny\u00edlik most lehet\u0151s\u00e9g.<\/p>\r\n

      El\u0151re bocs\u00e1tjuk, hogy a hazai m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 \u00e9s m\u0171kritika tarthatatlan \u00e1llapot\u00e1ra nem megold\u00e1s a jelenlegi \u00e1llami finansz\u00edroz\u00e1s megt\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u00e9se, a 2010 el\u0151tti \u00e1llapotok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Megv\u00e1ltozott a medi\u00e1lis k\u00f6rnyezet, amelyet a m\u0171v\u00e9szeti szektor nem tudott lek\u00f6vetni. Emiatt nem puszt\u00e1n a platformokat sz\u00fcks\u00e9ges \u00fajragondolni \/ megteremteni, hanem felm\u00e9rni ezeknek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve a kultur\u00e1lis foly\u00f3iratok vagy a m\u0171v\u00e9szeti \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1j\u00e1nak eg\u00e9sz\u00e9t kellene \u00faj alapokra helyezni.<\/p>\r\n

      Optimista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben a t\u00f6rt\u00e9nelmi helyzet arra is lehet\u0151s\u00e9get ad, hogy alapjaiban gondoljuk \u00fajra azt, hogy mik\u00e9nt is kellene m\u0171k\u00f6dnie a kultur\u00e1lis sajt\u00f3term\u00e9keknek.<\/p>\r\n

       <\/p>\r\n

      2. A m\u0171kritika glob\u00e1lis helyzete<\/strong>
      \r\nA kritika fogalm\u00e1t c\u00e9lszer\u0171 t\u00e1gabb \u00e9rtelemben alkalmazni. A hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szetkritika (m\u0171vek \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se) sz\u0171kebb kateg\u00f3ria; a kritik\u00e1nak ugyanis \u2013 els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben \u2013 a m\u0171v\u00e9szetre mint olyanra<\/em> kell ir\u00e1nyulnia: mint t\u00e1rsadalmi k\u00f6zegre (int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s szerepl\u0151k \u00e9rdek- \u00e9s hatalmi viszonyaira) \u00e9s mint gazdas\u00e1gi szektorra (termel\u0151k \u00e9s fogyaszt\u00f3k hierarchikus rendszer\u00e9re). Ez er\u0151sen reflekt\u00e1lt alap\u00e1ll\u00e1st k\u00edv\u00e1n meg, ak\u00e1rcsak a t\u00e1rsadalmi relevanci\u00e1ra sz\u00e1mot tart\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet. Nincsenek \u201e\u00e1rtatlan\u201d jelens\u00e9gek \u00e9s aktorok; a sz\u0171ken vett m\u0171v\u00e9szetkritika itthon katat\u00f3n m\u00f3don felemlegetett \u201eproblematikus\u201d volta (v\u00e1ls\u00e1ga, hi\u00e1nya, funkci\u00f3 n\u00e9lk\u00fclis\u00e9ge, hat\u00e1stalans\u00e1ga) abb\u00f3l ered, hogy a hazai sz\u00ednt\u00e9rr\u0151l hi\u00e1nyzik a nemzetk\u00f6zi folyamatokkal is szinkront mutat\u00f3 diszkurzivit\u00e1s (a konfliktusok, elvi ellent\u00e9tek \u00e9s elm\u00e9leti poz\u00edci\u00f3k nyilv\u00e1nos megvitat\u00e1sa), \u00e9s az \u00f6nreflexi\u00f3, vagy m\u00e1s sz\u00f3val az \u00f6nkritika<\/em>.<\/p>\r\n

      2.1 Kritika \u00e9s ellen\u00e9rdekeltjei<\/em><\/p>\r\n

      A m\u0171v\u00e9szetkritika az ezredfordul\u00f3 ut\u00e1n glob\u00e1lis strukt\u00far\u00e1v\u00e1 form\u00e1l\u00f3dott m\u0171v\u00e9szetipari (t\u00f6meg)termel\u00e9s viszonyai k\u00f6z\u00f6tt megb\u00edz\u00f3k \u00e9s fogyaszt\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl maradt. A m\u00e9dia feladata t\u00f6bbnyire kimer\u00fcl abban, hogy t\u00e9m\u00e1ival \u00e9letben tartsa a \u201em\u0171v\u00e9szet dolgai\u201d ir\u00e1nti t\u00e1rsadalmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st, \u00e9s folyamatosan meger\u0151s\u00edtse az \u00e1gazat kit\u00fcntetett, a t\u00f6bbihez k\u00e9pest \u201enemes\u201d \u00e9s hagyom\u00e1nyosan szelleminek tekintett poz\u00edci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n

      A m\u0171v\u00e9szettermel\u00e9s \u00e9s m\u0171v\u00e9szetfogyaszt\u00e1s mai rendszere a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en kommunik\u00e1lt, marketinggel is megt\u00e1mogatott \u2013 vagyis mediatiz\u00e1lt \u2013 produkci\u00f3k b\u00edr\u00e1lat\u00e1ban minden l\u00e9nyeges pontj\u00e1n ellen\u00e9rdekelt. A kritika analitikus, dekonstrukt\u00edv perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1nak ebben a fogyaszt\u00f3kat megc\u00e9lz\u00f3 strukt\u00far\u00e1ban nincs helye. A piacon akt\u00edv, a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 vitt term\u00e9kek nem ig\u00e9nylik, el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3ik pedig neglig\u00e1lj\u00e1k, a demokr\u00e1cia kialakulatlanabb fok\u00e1n \u2013 v\u00e1ltozatos hatalmi eszk\u00f6z\u00f6ket alkalmazva \u2013 el- illetve visszautas\u00edtj\u00e1k, olykor b\u00fcntetik a kritikus m\u00e9diumot, diszkredit\u00e1lj\u00e1k a kritikust.<\/p>\r\n

      A termel\u0151i oldalon a mediatiz\u00e1lt produkci\u00f3t illet\u0151 kritik\u00e1val szemben egyk\u00e9nt ellen\u00e9rdekelt a m\u0171v\u00e9sz, a tulajdonos, a keresked\u0151 (gal\u00e9ria vagy aukci\u00f3sh\u00e1z), a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny (a kur\u00e1tor \u00e9s a benne alkalmazott t\u00f6bbi gondolattermel\u0151), a szponzor, a mec\u00e9n\u00e1s \u00e9s a k\u00f6zp\u00e9nzeket \u00fajraeloszt\u00f3 politika is.<\/p>\r\n

      A fogyaszt\u00f3i oldalon hasonl\u00f3 a helyzet: a nyilv\u00e1noss\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szegmenseit el\u00e9r\u0151, megsz\u00f3l\u00edt\u00f3, elbizonytalan\u00edt\u00f3 kritik\u00e1ban ellen\u00e9rdekeltek az unik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti term\u00e9k megnyilv\u00e1nul\u00e1sai k\u00f6r\u00fcl megjelen\u0151 vev\u0151k \u00e9s befektet\u0151k, valamint a \u201esz\u00e9les publikum\u201d is. A marketingnyom\u00e1ssal a m\u00fazeumokba terelt t\u00f6megek a szenz\u00e1ci\u00f3s \u00e9lm\u00e9ny, a nemes sz\u00f3rakoztat\u00e1s \u00e9rt\u00e9keinek igazol\u00e1s\u00e1t, \u00fajb\u00f3li \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9t k\u00edv\u00e1nj\u00e1k, nem a vele kapcsolatos agg\u00e1lyok \u00e9s szkepszis megfogalmaz\u00e1s\u00e1t. A vev\u0151k is \u2013 \u00e9rthet\u0151en \u2013 ragaszkodnak az \u00e1ltaluk megv\u00e1s\u00e1rolt kiv\u00e9teles \u00e9s hib\u00e1tlan term\u00e9k ill\u00fazi\u00f3j\u00e1hoz. Mindezt lok\u00e1lis szinten tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti a monopolhelyzetbe ker\u00fclt, vagy kartellbe t\u00f6m\u00f6r\u00fclt int\u00e9zm\u00e9nyek poz\u00edci\u00f3ja.<\/p>\r\n

      2.2 A kritikus v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9nek hanyatl\u00e1sa<\/em><\/p>\r\n

      K\u00f6zelebb, a m\u0171v\u00e9szeti sz\u00ednt\u00e9r szerepl\u0151i k\u00f6z\u00e9 l\u00e9pve, egy \u00fajabb glob\u00e1lis folyamat eredm\u00e9ny\u00e9t l\u00e1tjuk: a \u201ehegyeket mozgat\u00f3\u201d, v\u00e9lem\u00e9nyform\u00e1l\u00f3 kritikusegy\u00e9nis\u00e9gek \u00e9s a korszakmeghat\u00e1roz\u00f3 erej\u0171 kritikai-szellemi f\u00f3rumok hegem\u00f3ni\u00e1ja fokozatosan h\u00e1tt\u00e9rbe szorult. Hely\u00fckbe a v\u00e9lem\u00e9nyek relativiz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a v\u00e9lem\u00e9ny-el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3k megsokszoroz\u00f3d\u00e1sa l\u00e9pett. A jelens\u00e9g tov\u00e1bb gyeng\u00edti a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szetkritika poz\u00edci\u00f3j\u00e1t, \u00e9s el\u0151seg\u00edti a z\u00e1rt, ezoterikus, \u201eakad\u00e9miai\u201d kritikai m\u0171helyek elszigetel\u0151d\u00e9s\u00e9nek folyamat\u00e1t.<\/p>\r\n

      Az analitikus kritika m\u0171vel\u00e9se ellen munk\u00e1l \u2013 m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta \u2013 a leggyakrabban elemzend\u0151-b\u00edr\u00e1land\u00f3 kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet is. Egyr\u00e9szt a probl\u00e9macentrikus, \u201eissue based\u201d m\u0171v\u00e9szet m\u00e1sodlagosnak tekinti a formai, technikai \u00e9s stil\u00e1ris eszk\u00f6z\u00f6ket a k\u00f6zlend\u0151h\u00f6z k\u00e9pest (a hangs\u00faly a hat\u00e9kony t\u00e1rsadalmi kommunik\u00e1ci\u00f3ra ker\u00fcl); m\u00e1sr\u00e9szt azzal, hogy \u00e1tl\u00e9p a kritika ter\u00fclet\u00e9re \u00e9s egyes funkci\u00f3kat \u00e1tvesz t\u0151le. Ezek k\u00f6z\u00fcl k\u00e9zenfekv\u0151 az int\u00e9zm\u00e9nykritika: a sz\u00ednt\u00e9r gazdas\u00e1gi \u00e9s hatalmi \u00e9rdekh\u00e1l\u00f3j\u00e1nak, a m\u0171t\u00e1rgyak instrumentaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1si folyamat\u00e1nak anal\u00edzise \u00e9s b\u00edr\u00e1lata. Az \u00f6nreflexi\u00f3 a m\u0171v\u00e9szidentit\u00e1sra, a saj\u00e1t produkci\u00f3ra \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti folytonoss\u00e1gra is ir\u00e1nyulhat. Ezek a tematik\u00e1k pedig hagyom\u00e1nyosan a \u201ek\u00fcls\u0151\u201d kritikai tekintet privil\u00e9giumai voltak.<\/p>\r\n

      2.3 <\/em>Kritikai te\u00f3ria, nemzetk\u00f6zi perspekt\u00edv\u00e1ba helyez\u00e9s, vagy ismeretterjeszt\u00e9s \u00e9s prom\u00f3ci\u00f3?<\/em><\/p>\r\n

      A l\u00e9tez\u0151 szakmai-kritikai produkci\u00f3 terep\u00e9re \u00e9rkez\u00fcnk. A m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez, elemz\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lt kritikai te\u00f3ri\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetipar dimenzi\u00f3ihoz k\u00e9pest sz\u0171k k\u00f6r\u0171 \u00e9s ezoterikus nyelvet haszn\u00e1l\u00f3 m\u0171helyekben keletkeznek, \u00e9s ennek megfelel\u0151, sz\u0171k piac \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9re aspir\u00e1lhatnak. Ezek a k\u00f6zp\u00e9nzekb\u0151l vagy szponzori forr\u00e1sokb\u00f3l finansz\u00edrozott tev\u00e9kenys\u00e9gek (egyetemi aktivit\u00e1s, konferencia, kis p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa \u00e9s\/vagy fizet\u0151s bel\u00e9p\u0151k\u00fcsz\u00f6bbel ell\u00e1tott publik\u00e1ci\u00f3k) azonban csak l\u00e1tsz\u00f3lag lehetnek el\u0151kel\u0151 \u201ek\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u201d: a gondolattermel\u00e9s produktumai \u201ebe vannak k\u00f6tve\u201d mind a termel\u0151i, mind a fogyaszt\u00f3i piramis \u00e1ramk\u00f6r\u00e9be \u2013 amennyiben nem vesztette preszt\u00edzs\u00e9t a szakmai k\u00f6zeg. A gazdas\u00e1gb\u00f3l ismert \u201etricle down\u201d jelens\u00e9ghez hasonl\u00f3an a magas sz\u00ednvonal\u00fa, napra k\u00e9sz, radik\u00e1lis-kritikai gondolati \u00e1ru \u201eal\u00e1csorog\u201d a termel\u00e9s \u00e9s a fogyaszt\u00e1s alacsonyabb, sz\u00e9lesebb b\u00e1zis\u00fa, imm\u00e1r sz\u00e1mottev\u0151en piack\u00e9pes szintjeire. K\u00f6zben a term\u00e9k \u00e1talakul: a v\u00e1ltoz\u00f3 elv\u00e1r\u00e1soknak \u00e9s megrendel\u00e9seknek, valamint a c\u00e9lcsoportnak megfelel\u0151en leegyszer\u0171s\u00f6dik, elasztikuss\u00e1, alkalmazhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, praktikus \u201ediz\u00e1jnt\u201d kap.<\/p>\r\n

      A hazai helyzet saj\u00e1toss\u00e1gai lok\u00e1lis szinten m\u00e9g ink\u00e1bb gyeng\u00edtik a kritikai gondolatok megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek es\u00e9lyeit. Ezek a helyi sz\u00ednt\u00e9r belterjess\u00e9g\u00e9b\u0151l, sz\u0171k\u00f6s dimenzi\u00f3ib\u00f3l k\u00f6vetkeznek. \u00c1ltal\u00e1nos tapasztalat, hogy a piaci k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 \u2013 a hirdet\u0151k \u00e9s az olykor l\u00e1thatatlan szponzorok ig\u00e9nyei \u00e9s a sz\u00f3rakozni v\u00e1gy\u00f3 olvas\u00f3k elv\u00e1r\u00e1sai szerint \u00e1talakul\u00f3 \u2013 nemzetk\u00f6zi magazinpiac a benne \u201ebesz\u00e9lt\u201d nyelv \u00e9s a mindink\u00e1bb zsugorod\u00f3 sz\u00f6vegfel\u00fclet k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre alkalmatlanabb\u00e1 v\u00e1lik az elemz\u0151-teoretikus-kritikai \u00edr\u00e1sok befogad\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

      Ugyanakkor ellenkez\u0151, pozit\u00edv \u00e9s m\u00e1r itthon is \u00e9letjeleket mutat\u00f3 tendencia \u2013 a nyomtatott \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s k\u00e9nyszer\u0171 \u00fajradefini\u00e1l\u00e1s\u00e1nak hozad\u00e9ka \u2013 a kifejezetten a hossz\u00fa, elemz\u0151 t\u00edpus\u00fa \u00edr\u00e1sokra koncentr\u00e1l\u00f3 tematikus kiadv\u00e1nyok, a longform-journalism<\/em> jegy\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt magazinok megjelen\u00e9se. Ezek a gyakran interdiszciplin\u00e1ris megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u0171 foly\u00f3iratok nagy hangs\u00falyt fektetnek a designra, a tipogr\u00e1fi\u00e1ra \u00e9s a k\u00e9pes tartalomra.<\/p>\r\n

      Tov\u00e1bbi hazai saj\u00e1toss\u00e1g, hogy a k\u00f6zp\u00e9nzb\u0151l, de kv\u00e1zi-piaci k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u0151 magazinok eset\u00e9ben elfogadott szerkeszt\u0151i policy a kritika-mentess\u00e9g (a probl\u00e9ma- \u00e9s konfliktusker\u00fcl\u00e9s), \u00e9s feladatukk\u00e9nt els\u0151sorban az ismeretterjeszt\u00e9st \u00e9s a n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9st (val\u00f3j\u00e1ban a prom\u00f3ci\u00f3t) hat\u00e1rozhatj\u00e1k meg.<\/p>\r\n

      Ugyanilyen helyi jelens\u00e9g \u2013 a kritikusk\u00e9nt sz\u00f3ba j\u00f6het\u0151 szem\u00e9lyek v\u00e9ges \u00e9s a kritik\u00e1t befogad\u00f3 f\u00f3rumok korl\u00e1tozott sz\u00e1ma miatt \u2013 a kritikusi szerep felcser\u00e9lhet\u0151 jellege: aki ma kritik\u00e1t \u00edr, m\u00e1skor, m\u00e1s helyen kur\u00e1tor, kutat\u00f3, k\u00f6zhivatalnok, egyetemi oktat\u00f3, term\u00e9kmenedzser lehet. Teh\u00e1t amikor \u00e9pp valamely m\u00e1sik szerep\u00e9ben akt\u00edv, az ott k\u00e9pviselt \u00e9rdekek konfliktusba ker\u00fclhetnek f\u00fcggetlen kritikusi \u00e9nj\u00e9vel. Ez a fesz\u00fclts\u00e9g az \u00f6ncenz\u00fara, vagy a szelekt\u00edv t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s technik\u00e1j\u00e1val kezelhet\u0151, m\u00e1s esetben r\u00e9szrehajl\u00e1s, prom\u00f3ci\u00f3 keletkezik bel\u0151le.<\/p>\r\n

       <\/p>\r\n

      3. \u00d6sszegz\u00e9s<\/strong>
      \r\n\u00d6sszefoglalva: ha e felsoroltak ellen\u00e9re nem akarjuk magunk\u00e9v\u00e1 tenni, t\u00e9tlen\u00fcl elfogadni vagy cinikusan meglovagolni a le\u00edrt posztkapitalista strukt\u00far\u00e1b\u00f3l \u00e9s a hazai provinci\u00e1lis-f\u00e9lperif\u00e9ri\u00e1lis viszonyokb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 szerepeket, a kritikai gondolkod\u00e1s \u00e9s a (m\u0171v\u00e9szet)kritika eszk\u00f6ze, \u00e9s radik\u00e1lisan \u00e1talak\u00edtott, alapvet\u0151en \u00faj alapokra helyezett infrastrukt\u00far\u00e1ja is alkalmas lehet saj\u00e1t k\u00e9pzelet\u00fcnk \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00fcl mutatkoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00e9pzelet\u00e9nek felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n

       <\/p>\r\n

      4. A kritika h\u0171lt helye \u2013 kultur\u00e1lis tartalmak a hazai sajt\u00f3ban<\/strong>
      \r\nMagyarorsz\u00e1gon l\u00e9nyeg\u00e9ben megsz\u0171ntek a print napilapok, elt\u0171nt a napi sajt\u00f3nak az a v\u00e1lfaja, amit \u00e9vsz\u00e1zados hagyom\u00e1nyok alapj\u00e1n napilap-\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1sk\u00e9nt ismert\u00fcnk. Nagy k\u00e9rd\u00e9s \u2013 \u00e9s ebben a sz\u00f6vegben nem tudjuk megv\u00e1laszolni \u2013, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt volna a napilapokkal a m\u00e9diapiacba val\u00f3, majdnem k\u00e9t \u00e9vtizeden \u00e1t tart\u00f3 rendszeres, durva politikai beavatkoz\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl. Mindenesetre most nincs sz\u00e1mottev\u0151 napi, nyomtatott lapkiad\u00e1s. El\u0151sz\u00f6r \u00e9pp a kritika- illetve kult\u00fara rovatok t\u0171ntek el ezekb\u0151l a lapokb\u00f3l, ker\u00fcltek \u00e1t a h\u00e9tv\u00e9gi mell\u00e9kletekbe, m\u00edg azt\u00e1n a mell\u00e9kletek is elt\u0171ntek, majd maguk a lapok is.<\/p>\r\n

      Term\u00e9szetesen l\u00e9tezik napi \u2013 \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt, percenk\u00e9nt friss\u00fcl\u0151 \u2013 sajt\u00f3: az online lapok viszonylag jelent\u0151s v\u00e1laszt\u00e9ka. Ezekben a lapokban azonban alig van kultur\u00e1lis tartalom, kritika m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9, m\u0171kritika pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nincs. Uralkodik egy common sense<\/em> ezekben a szerkeszt\u0151s\u00e9gekben, hogy a kultur\u00e1lis tartalmak nem gener\u00e1lnak kattint\u00e1ssz\u00e1mot, mert keveseket \u00e9rdekelnek, a m\u0171v\u00e9szet pedig szinte senkit, a kort\u00e1rs pl\u00e1ne, a m\u0171kritika \u00e9pp ez\u00e9rt f\u00f6l\u00f6sleges. Nemigen sz\u00fcletett meg az a szerkeszt\u0151i felismer\u00e9s, hogy nagyon is lehet (\u00e9s kellene) m\u0171v\u00e9szetr\u0151l a sz\u00e9les olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nyelv\u00e9n besz\u00e9lni. Sajnos m\u00e9g az sem, amely \u00e9rv\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9m\u00e1kat, k\u00e9rd\u00e9seket egy\u00e1ltal\u00e1n azonos\u00edtani<\/em> volna k\u00e9pes. \u00c9rz\u00e9keln\u00e9, hogy ami a popkult\u00far\u00e1ban, a filmben, a sorozatok vil\u00e1g\u00e1ban vagy a politikai kommunik\u00e1ci\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nik, annak m\u0171v\u00e9szeti implik\u00e1ci\u00f3i is vannak. A m\u0171v\u00e9szet legfeljebb az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer direkt politikai \u00fcgyei fel\u0151l ker\u00fcl be ezekbe a lapokba (pl. NKA-botr\u00e1ny, az \u00e1llami d\u00edjak \u00fcgyei, m\u00fazeum-fejleszt\u00e9sek a Ligetben, mi\u00e9rt pusztul az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum) \u2013 ami viszont arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy az int\u00e9zm\u00e9nykritikai \u00edr\u00e1sok legal\u00e1bb k\u00e9pesek utat tal\u00e1lni ezekhez a lapokhoz.<\/p>\r\n

      A kult\u00fara \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet \u00f6sszesen k\u00e9t nyomtatott hetilapban van jelen. A m\u0171v\u00e9szeti (szak)lapok is eljelent\u00e9ktelenedtek, szubkult\u00far\u00e1ba z\u00e1r\u00f3dtak, illetve elt\u0171ntek. A hatalmi politika a foly\u00f3iratpiacba is durv\u00e1n beavatkozott, \u00e9letben tartva, s\u0151t, b\u0151s\u00e9gesen kistaf\u00edrozva k\u00e9ts\u00e9ges \u00e9letk\u00e9pess\u00e9g\u0171 foly\u00f3iratokat.<\/p>\r\n

      A m\u0171v\u00e9szeti kritikai sajt\u00f3 nemcsak reflekt\u00e1l a m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ra, hanem \u00e9p\u00edti is azt, maga is r\u00e9sze a sz\u00ednt\u00e9rnek \u00e9s t\u00e1gabban az int\u00e9zm\u00e9nyrendszernek. Meg kellene tal\u00e1lni, hol \u00e9s hogyan k\u00e9pes auton\u00f3m m\u00f3don m\u0171k\u00f6dni a teljesen megv\u00e1ltozott hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi mez\u0151ben. (Az auton\u00f3mia alapk\u00e9rd\u00e9s, az AICA International 2026-os cenz\u00fara-felm\u00e9r\u00e9s\u00e9n<\/a> az anonim v\u00e1laszad\u00f3k nagy t\u00f6bbs\u00e9ge \u00fagy nyilatkozott, hogy n\u0151 a cenzur\u00e1lis nyom\u00e1s, ennek f\u0151 ok\u00e1t az identit\u00e1spolitik\u00e1ban, f\u0151 forr\u00e1s\u00e1t pedig az int\u00e9zm\u00e9nyekben \u00e9s azok vezet\u0151iben l\u00e1tj\u00e1k.)<\/p>\r\n

      Szint\u00e9n kulcsk\u00e9rd\u00e9s a nemzetk\u00f6zi l\u00e1that\u00f3s\u00e1g. Egy kort\u00e1rs m\u0171alkot\u00e1s a l\u00e9trej\u00f6tte pillanat\u00e1t\u00f3l a nemzetk\u00f6zi mez\u0151ben m\u00e9retik meg \u2013 a r\u00f3la val\u00f3 besz\u00e9d sem z\u00e1rk\u00f3zhat nyelvi \u00e9s orsz\u00e1ghat\u00e1rok k\u00f6z\u00e9. A hi\u00e1nyokat napestig lehetne sorolni; nincs angol nyelv\u0171, aktu\u00e1lis publik\u00e1ci\u00f3 a magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, de m\u00e9g az aktu\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokr\u00f3l sincs. Nem jelenik meg szinte semmi a t\u00e9rs\u00e9gi m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, nincsenek hazai kiad\u00e1s\u00fa lapok, amelyeken kereszt\u00fcl be lehet csatlakozni a nemzetk\u00f6zi diskurzusba.<\/p>\r\n

      Itt az ideje \u00fajragondolni, hol a kritika helye, milyen platformokon \u00e9lhet meg egy\u00e1ltal\u00e1n. Kor\u00e1ntsem mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151, vagy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 mesters\u00e9gesen \u00e9letben tartani veget\u00e1l\u00f3, relevanci\u00e1jukat vesztett lapokat, \u00fajra\u00e9leszteni r\u00e9gi automatizmusokat. Meg kell keresni a ma l\u00e9tez\u0151, \u00edg\u00e9retes k\u00eds\u00e9rleteket, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul a Telex pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa, a Karakter, de a 444 J\u00f3 Blogja is, vagy a K\u00e9pz\u0151.art c\u00edm\u0171 platform, vagy ak\u00e1r az Utca & Karrier, a T+U. Illetve az olyan \u00e9l\u0151 foly\u00f3iratok, \u00e9l\u0151 form\u00e1tumok, mint a This is not a love talk a Traf\u00f3ban. \u00c1t kellene gondolni mik ezek, mit k\u00e9pviselnek, mi hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck, mell\u0151l\u00fck.<\/p>\r\n

      \u00c1t kellene gondolni tov\u00e1bb\u00e1, hogy a hasonl\u00f3, t\u00e9rs\u00e9gi \u00e9s m\u00e1s lapok (pl. KAJET, MIGRANT, Spike) mit tudnak, milyen modellben m\u0171k\u00f6dnek, \u00e9s alkalmazhat\u00f3k-e ezek a megold\u00e1sok n\u00e1lunk is. Ehhez azonban a hazai piacot sem \u00e1rtana alaposan felm\u00e9rni.<\/p>\r\n

       <\/p>\r\n

      5. A m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 hi\u00e1nyz\u00f3 platformjair\u00f3l \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3ir\u00f3l<\/strong>
      \r\nEddig klasszikus \u00e9rtelemben vett m\u00e9diumokr\u00f3l esett sz\u00f3 \u2013 nyomtatott lapokr\u00f3l, online sajt\u00f3r\u00f3l \u2013, de nem lehet a m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l gondolkodni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9diaplatformok (Facebook, Instagram, TikTok, YouTube, vagy ak\u00e1r a Substack) eml\u00edt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl. Ezek ugyanis a legt\u00f6bb esetben m\u00e1r nemcsak a kultur\u00e1lis tartalmak el\u0151szob\u00e1i, amelyek beharangoz\u00f3k\u00e9nt tov\u00e1bb ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k az olvas\u00f3t \/ n\u00e9z\u0151t \/ hallgat\u00f3t a m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 port\u00e1lj\u00e1ra, hanem maguk a kultur\u00e1lis tartalmak k\u00f6zvet\u00edt\u0151i, \u00e9s gyakran saj\u00e1t l\u00e1bukon kell meg\u00e1llniuk. A platformoknak \u00f6nn\u00f6n logik\u00e1ja van, amely \u00e1ltal a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g megszerz\u00e9s\u00e9nek \u00e9s hossz\u00fat\u00e1v\u00fa megtart\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben hat\u00e9konyan kell elj\u00e1rni, ez pedig nem ritk\u00e1n legal\u00e1bb annyi er\u0151fesz\u00edt\u00e9st ig\u00e9nyel, mint a kultur\u00e1lis tartalmak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/p>\r\n

      5.1 A platformokr\u00f3l<\/em><\/p>\r\n

      A hazai m\u0171v\u00e9szeti magazinok \u00e9s port\u00e1lok jelen pillanatban t\u00f6bb \u00e9rtelemben v\u00e9ve is csak keresik magukat ebben a glob\u00e1lisan \u00e9s lok\u00e1lisan is megv\u00e1ltozott medi\u00e1lis k\u00f6rnyezetben: a probl\u00e9ma m\u00e1r r\u00e9g nemcsak az, hogy sem t\u00e9m\u00e1ikban, sem nyelvezet\u00fckben nem tal\u00e1lj\u00e1k az \u0151ket eltartani k\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, hanem sok esetben az is, hogy nem azokon a platformokon \u00e9s nem azokban a form\u00e1tumokban kommunik\u00e1lnak, ahol \u00e9s ahogyan ma a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g tartalmat fogyaszt. Egyre jobban fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dik az audiovizu\u00e1lis tartalmak szerepe, \u00edgy rendszeresen friss\u00fcl\u0151 video- \u00e9s podcast-tartalmak n\u00e9lk\u00fcl ma nehezen k\u00e9pzelhet\u0151 el korszer\u0171 szerkeszt\u0151s\u00e9g.<\/p>\r\n

      Az \u00edr\u00e1s persze nem v\u00e9sz el, csak \u00e1talakul, \u00e9s egyre t\u00f6bbf\u00e9le ig\u00e9nyt kell kiszolg\u00e1lni: van, aki vide\u00f3t szeret n\u00e9zni, m\u00e1s a villamoson akarja szak\u00e9rt\u0151k besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9t hallgatni, m\u00edg sokan tov\u00e1bbra is \u00edr\u00e1sban k\u00edv\u00e1nj\u00e1k feldolgozni a kultur\u00e1lis tartalmakat. De a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g leggyakrabban ezek kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t keresi. Egyre nagyobb \u00e9rt\u00e9k a k\u00f6zvetlens\u00e9g<\/em>: nem v\u00e9letlen a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 h\u00edrlevelek, pl. a Substack n\u00e9pszer\u0171s\u00e9ge (ami r\u00e1ad\u00e1sul azok sz\u00e1m\u00e1ra is megold\u00e1st ny\u00fajt, akik menek\u00fclni szeretn\u00e9nek a \u201ek\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia\u201d algoritmusai el\u0151l). A szerkeszt\u0151s\u00e9geknek egyre nagyobb hangs\u00falyt kell fektetni\u00fck arra, hogy ne csak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, de elk\u00f6telezett k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get<\/em> \u00e9p\u00edtsenek a port\u00e1ljuk k\u00f6r\u00e9 (ak\u00e1r offline esem\u00e9nyek szervez\u00e9s\u00e9vel, ak\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag el\u0151fizet\u0151knek el\u00e9rhet\u0151 exkluz\u00edv tartalmakkal), ugyanis ezek n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r k\u00f6z\u00e9pt\u00e1von sem fenntarthat\u00f3 a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck finansz\u00edroz\u00e1sa.<\/p>\r\n

      Fontos hangs\u00falyozni, hogy az online \u00e9s offline m\u00e9diumok nem egym\u00e1s vet\u00e9lyt\u00e1rsai, \u00e9s ezeket egym\u00e1ssal szembe helyezni hamis dichot\u00f3mia. Ugyanakkor fontos pontosan defini\u00e1lni, hogy egy adott magazin melyik form\u00e1tumot mire haszn\u00e1lja. Ha egy lap mind az online, mind az offline t\u00e9rben meg k\u00edv\u00e1n jelenni, ann\u00e1l megalapozottabb szerkeszt\u0151i d\u00f6nt\u00e9seket kell meghozni, mint hogy az ker\u00fcl az online port\u00e1lra, ami a nyomtatott lapba \u2013 ak\u00e1r lapz\u00e1rta, ak\u00e1r helyhi\u00e1ny miatt \u2013 m\u00e1r nem f\u00e9r be. Hangs\u00falyozzuk azt is, hogy a print kiadv\u00e1nyoknak a k\u00f6zhiedelemmel ellent\u00e9tben nem \u00e1ldozott le, de \u2013 tekintve az elm\u00falt \u00e9vek \u00e1remelked\u00e9s\u00e9t \u2013 mind form\u00e1jukkal, mind tartalmukkal szemben n\u0151nek az elv\u00e1r\u00e1sok. Ez az ig\u00e9ny azonban nem p\u00e1rosul olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s temp\u00f3j\u00fa fogyaszt\u00e1ssal, mint az online tartalmak eset\u00e9ben \u2013 ez\u00e9rt a print kiadv\u00e1nyok jelenleg azt is megengedhetik maguknak, hogy ritk\u00e1bban, ak\u00e1r csak \u00e9vi egy-k\u00e9t alkalommal jelenjenek meg, akkor azonban hosszabb sz\u00f6vegekkel, gy\u0171jt\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra vonz\u00f3 kivitelben, ez pedig k\u00f6nnyebbs\u00e9get is jelenthet a szerkeszt\u0151s\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

      5.2. Hogyan honor\u00e1lj\u00e1k a m\u0171kritikust \u00e9s hogyan ad\u00f3zik?<\/em><\/p>\r\n

      Az AICA \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett f\u00f3rumsorozat rendszeresen visszat\u00e9r\u0151 probl\u00e9m\u00e1ja a kultur\u00e1lis munk\u00e1sok kifizet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s ad\u00f3z\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se. Ez al\u00f3l a m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 sem kiv\u00e9tel: a m\u0171v\u00e9szeti magazinok rendszeres, vagy ad hoc jelleggel k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151 szerz\u0151inek b\u00e9rrendez\u00e9se \u00e9vtizedek \u00f3ta megoldatlan probl\u00e9ma.<\/p>\r\n

      Az egyik szempont teh\u00e1t a szerz\u0151k honor\u00e1rium\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se, amely a legt\u00f6bb kultur\u00e1lis sajt\u00f3org\u00e1num eset\u00e9ben botr\u00e1nyosan alacsony, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem ar\u00e1nyos sem a munk\u00e1ra ford\u00edtott id\u0151vel, sem a sz\u00fcks\u00e9ges szaktud\u00e1ssal \u2013 ink\u00e1bb egy hobbitev\u00e9kenys\u00e9ggel megkeresett zsebp\u00e9nz m\u00e9rt\u00e9k\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3. Gyakran az is megesik, hogy a cikk szerz\u0151je alacsonyabb honor\u00e1riumot kap egy sz\u00f6veg\u00e9rt, mint mondjuk a t\u00f6rdel\u0151 vagy a ford\u00edt\u00f3, hiszen e praktikus feladatok karaktersz\u00e1m-alap\u00fa b\u00e9rez\u00e9se magasabb. Ebb\u0151l fakad\u00f3an a m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3 \u00e9s m\u0171kritika\u00edr\u00e1s ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s\u00e1nak helyzete sem megoldott: neh\u00e9z vonz\u00f3v\u00e1 tenni a p\u00e1ly\u00e1t, ha a kezdett\u0151l fogva minden szerepl\u0151nek vil\u00e1gos, hogy sem anyagi megbecs\u00fclts\u00e9g, sem nagysz\u00e1m\u00fa olvas\u00f3 nem jutalmazza a befektetett munk\u00e1t. Mivel jelenleg gyakorlatilag senki nem k\u00e9pes kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u0171v\u00e9szeti sajt\u00f3b\u00f3l meg\u00e9lni, lehetetlen kil\u00e9pni a kor\u00e1bban v\u00e1zolt szerephalmoz\u00e1s rendszer\u00e9b\u0151l is.<\/p>\r\n

      Mindehhez t\u00e1rsul a m\u0171v\u00e9szeti \u00edr\u00f3k ad\u00f3z\u00e1s\u00e1nak tarthatatlan \u00e1llapota is: a legt\u00f6bb, m\u00e9g l\u00e9tez\u0151 sajt\u00f3org\u00e1num kiz\u00e1r\u00f3lag sz\u00e1mla ellen\u00e9ben k\u00e9pes kifizetni a szerz\u0151knek a meg\u00edt\u00e9lt honor\u00e1riumot. Ennek oka az, hogy a legt\u00f6bb kiadv\u00e1ny olyan alacsony \u00f6sszegb\u0151l m\u0171k\u00f6dik, hogy minden egyes szerz\u0151 b\u00e9rsz\u00e1mfejt\u00e9se komoly munk\u00e1t \u00e9s ad\u00f3terhet r\u00f3 a szerkeszt\u0151s\u00e9gekre, m\u00edg abszurdum elv\u00e1rni a k\u00fcls\u0151s szerz\u0151kt\u0151l, hogy mindannyian sz\u00e1mlak\u00e9pes egy\u00e9ni v\u00e1llalkoz\u00f3k legyenek. Jelenleg a kultur\u00e1lis munk\u00e1sok csak sokkal profitk\u00e9pesebb szektorokra optimaliz\u00e1lt adminisztr\u00e1ci\u00f3s k\u00f6telezetts\u00e9gek \u00e9s ad\u00f3terhek mellett maradhatnak sz\u00e1mlak\u00e9pesek (z\u00f6mmel \u00e1tal\u00e1nyad\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9ssel). Ez a konstrukci\u00f3 \u00edgy a m\u00e9lt\u00e1nytalanul alulfinansz\u00edrozott \u2013 ez\u00e9rt csaknem fizet\u00e9sk\u00e9ptelen \u2013 szektorban m\u00e1r most is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9ptelen. A KATA-ad\u00f3z\u00e1s 2027-ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 visszavezet\u00e9se jelen form\u00e1j\u00e1ban szint\u00e9n nem alkalmas a kultur\u00e1lis munk\u00e1sok, k\u00f6zt\u00fck a m\u0171kritikusok ad\u00f3z\u00e1si probl\u00e9m\u00e1inak orvosl\u00e1s\u00e1ra. Teh\u00e1t a kultur\u00e1lis szektorban sz\u00fcks\u00e9ges az ad\u00f3z\u00e1si rendszer reformja. A c\u00e9l az, hogy a szerkeszt\u0151s\u00e9gek leg\u00e1lis keretek k\u00f6z\u00f6tt, ugyanakkor a szektor adotts\u00e1gait figyelembe v\u00e9ve tudj\u00e1k kifizetni a szerz\u0151iket.<\/p>\r\n

       <\/p>\r\n

      6. Az \u00e1llam szerep\u00e9r\u0151l: mire lehet j\u00f3 itt a k\u00f6zp\u00e9<\/strong>nz?<\/strong>
      \r\nSzakmai \u00e9s olvas\u00f3i ig\u00e9nyt a kult\u00farat\u00e1mogat\u00e1s p\u00e9nz\u00e9vel teremteni nem lehet. De k\u00eds\u00e9rleteket \u00f6szt\u00f6n\u00f6zni igen, \u00faj platformok l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t seg\u00edteni szint\u00e9n.<\/p>\r\n