{"id":400029,"date":"2001-04-11T22:00:00","date_gmt":"2001-04-11T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400029"},"modified":"2001-04-11T22:00:00","modified_gmt":"2001-04-11T22:00:00","slug":"olvasni-csak-egysegesen-szepen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/olvasni-csak-egysegesen-szepen\/","title":{"rendered":"Olvasni csak egys\u00e9gesen, sz\u00e9pen?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n

Annak a k\u00e9rd\u00e9snek a s\u00falya, hogy mi volt el\u0151bb, az \u00edr\u00e1s vagy a k\u00e9p, legal\u00e1bb akkora, mint az\u00e9 a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9: a ty\u00fak volt el\u0151bb, vagy a toj\u00e1s?\r\nAz els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra a budapesti Artpool M\u0171v\u00e9szetkutat\u00f3 K\u00f6zpont v\u00e1llalkozott, amikor egy tanulm\u00e1nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben\r\ngyakorlati \u00faton k\u00eds\u00e9relt meg reflekt\u00e1lni Vil\u00e9m Flusser megl\u00e1t\u00e1saira, melyeket Az \u00edr\u00e1s <\/i>c\u00edm\u0171 essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9ben* hozott nyilv\u00e1noss\u00e1gra,\r\ns amelyben egy radik\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9st tesz fel. Tudniillik azt, hogy van-e j\u00f6v\u0151je az \u00edr\u00e1snak? A P60 Gal\u00e9ri\u00e1ban lebonyol\u00edtott s jelenleg a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n\r\nmegtekinthet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s anyaga annak ellen\u00e9re is al\u00e1t\u00e1masztani l\u00e1tszik a flusseri gondolatokat, hogy eredend\u0151en nem az igazol\u00e1s vagy a\r\nc\u00e1fol\u00e1s az ind\u00edt\u00e9ka. Hogy ez mi\u00e9rt van \u00edgy, a k\u00e9s\u0151bbiekb\u0151l der\u00fcl ki.
\r\n\r\nAz Artpool arch\u00edvum\u00e1ra t\u00e1maszkod\u00f3 anyag egy olyan folyamatot dokument\u00e1l, amely nem mai kelet\u0171, viszont a jelenkori technol\u00f3gia\r\njelent\u0151sen felgyors\u00edtotta. Olyannyira, hogy az emberis\u00e9g civiliz\u00e1ci\u00f3s gondjaival foglalkoz\u00f3 egyik-m\u00e1sik szakember ny\u00edltan tart az egyre\r\nduzzad\u00f3 elektronikus k\u00e9p\u00f6z\u00f6n \u00edr\u00e1smegsemmis\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Miut\u00e1n Flusser azokb\u00f3l a felt\u00e9telez\u00e9sekb\u0151l mer\u00edti gondolatait, miszerint a k\u00e9p\r\nsokkal r\u00e9gebben l\u00e9tezett, mint azt eddig hitt\u00fck – tal\u00e1n el\u0151bb mint az \u00edr\u00e1s -, k\u00f6nnyen meglehet, hogy az emberi kult\u00fara visszat\u00e9r a k\u00e9pi\r\neredethez \u00e9s egy eg\u00e9szen m\u00e1sfajta kommunik\u00e1ci\u00f3ba torkollik, mint amit az \u00edr\u00e1s fogalm\u00e1n \u00e9rt\u00fcnk.
\r\n\r\nAz \u00edr\u00e1s fokozatos megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a k\u00e9pre alapoz\u00f3d\u00f3 egys\u00e9ges olvas\u00e1si m\u00f3dd\u00e1 alakul\u00e1s\u00e1nak problematik\u00e1ja m\u00e1r Flusser el\u0151tt is\r\nfoglalkoztatta a kort\u00e1rs gondolkod\u00f3kat, csak \u00e9ppen m\u00e1s aspektusb\u00f3l (l\u00e1sd McLuhan m\u00e9diatanulm\u00e1nyait). Flusser felismer\u00e9sei annyiban\r\nmutatkoznak \u00fajnak, hogy kisebb jelent\u0151s\u00e9get tulajdon\u00edt az \u00e1b\u00e9c\u00e9t h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edt\u00f3 folyamat technikai-technol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9nek, mivel azt\r\n\u00e1ll\u00edtja: nem az \u00edr\u00e1s technik\u00e1ja \u00e9v\u00fclt el, hanem az \u00e1b\u00e9c\u00e9 k\u00e9pviselte t\u00f6rt\u00e9neti tudat v\u00e1lt feleslegess\u00e9. Ugyanis a r\u00e9gi, \u00e1b\u00e9c\u00e9re t\u00e1maszkod\u00f3\r\nolvas\u00e1si m\u00f3db\u00f3l az \u00fajba – a k\u00e9pibe – val\u00f3 \u00e1tmenet alkalm\u00e1val a t\u00f6rt\u00e9neti, politikai-ideol\u00f3giai tudatb\u00f3l \u00e1tl\u00e9p\u00fcnk a kibernetikai, \u00e9rtelemad\u00f3,\r\nj\u00e1t\u00e9kos tudatba. Az \u00faj olvas\u00f3 \u00e9s az egyre szaporod\u00f3 mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k tudat\u00e1ban ugyanis a nyelvi jelek m\u00f6g\u00f6tt nem l\u00e9tezik\r\njelent\u00e9s, \u201dsemmi sem \u00e1ll m\u00f6g\u00f6tt\u00fck\u201d, \u00edgy h\u00e1t a vil\u00e1g tabula rasa-k\u00e9nt \u00e9rtelmez\u0151dik.
\r\n\r\nA k\u00e9plet k\u00eds\u00e9rtetiesen hasonl\u00edt a 20. sz\u00e1zad egyik-m\u00e1sik modernista m\u0171faj\u00e1nak po\u00e9tikai programj\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a grafovizu\u00e1lis l\u00edr\u00e1n bel\u00fcl\r\njelentkeznek olyan t\u00f6rekv\u00e9sek, amelyek tagadj\u00e1k a nyelv jelent\u00e9sbelis\u00e9g\u00e9t, arra hivatkozva, hogy a jelnek nincsenek a k\u00fclvil\u00e1gra utal\u00f3\r\njelent\u00e9svonzatai, mivel a jel \u00f6nmag\u00e1t jel\u00f6li, \u00e9rtelme \u00f6nmaga l\u00e9t\u00e9ben keresend\u0151. \u00cdgy azt\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy a flusseri elm\u00e9lked\u00e9s ihlette\r\nP60-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Transz-kontextualiz\u00e1lt inform\u00e1ci\u00f3k <\/i>c\u00edm\u0171 szekci\u00f3j\u00e1ban \u00e9ppen a konkr\u00e9t \u00e9s a vizu\u00e1lis k\u00f6lt\u00e9szet dokumentumai\r\n(Kass\u00e1kt\u00f3l Erd\u00e9lyen \u00e1t Higginsig), valamint az olvasni val\u00f3 t\u00e1rgyak (Pinczehelyi, Mew, Morandi stb.) szerepeltek legnagyobb sz\u00e1mban. Ezek\r\naz \u00f6sszetett, szintetikusnak nevezhet\u0151 \u00e9s az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s t\u00f6bb s\u00edkj\u00e1n megnyilv\u00e1nul\u00f3 multidimenzion\u00e1lis m\u0171vek m\u00e1sr\u00e9szt kiv\u00e1l\u00f3an alkalmasak\r\narra a fajta \u201dszemezget\u00e9sre\u201d, amely a flusseri sz\u00f3haszn\u00e1lat egyik kulcsszava. A jeles m\u00e9diaszak\u00e9rt\u0151 ugyanis azt \u00edrja, hogy a vil\u00e1got \u00e9s\r\nmagunkat szemcs\u00e9zve a szemeket el\u0151bb-ut\u00f3bb \u00e9rtelmes dologg\u00e1 rakjuk \u00f6ssze. Nos, a verbo-voko-vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet alkot\u00e1sai k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen\r\nalkalmasak arra, hogy eleget tegyenek a j\u00e1t\u00e9kos tudat ilyen ig\u00e9nyeinek, s ennek a m\u00f3dszernek a r\u00e9v\u00e9n adjanak \u00e9rtelmet az \u00e9rtelmetlennek\r\ntekintett vil\u00e1gnak.
\r\n\r\nAz internet-m\u0171v\u00e9szet dokumentumaival (a Pillang\u00f3-hat\u00e1s-Jelenkoordin\u00e1t\u00e1k<\/i>, a Perspekt\u00edva<\/i> \u00e9s a M\u00e9dia Modell<\/i> c.\r\nprojektek) kieg\u00e9sz\u00edtett leletanyagban a flusseri ide\u00e1k szinte a priori t\u00e9telez\u0151dnek, ami abban a tekintetben mondhat\u00f3 szerencs\u00e9s\r\nk\u00f6r\u00fclm\u00e9nynek, hogy megmutatkozott: a m\u0171v\u00e9szi nyelvgyakorlat megel\u0151zte az elm\u00e9leti befoly\u00e1solts\u00e1got. Nyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy itt egy\r\n\u00e1ltal\u00e1nos elvvel \u00e1llunk szemben, amely a nyelvi v\u00e1ltoz\u00e1sok term\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sait dombor\u00edtja ki. Ilyk\u00e9pp viszont t\u00falmutat\r\nvalamennyi olyan m\u0171v\u00e9szeti programon, amely m\u00e1ig meg\u0151rizte a korai modernizmus taktikai \u00e9s strat\u00e9giai jellemz\u0151it \u00e9s ilyk\u00e9pp m\u00e9g mindig\r\na r\u00e9gi olvas\u00e1si m\u00f3dot r\u00e9szes\u00edti el\u0151nyben az \u00fajjal, vagyis a flusserival szemben.
\r\n\r\nA Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy \u00e1ltal kieszk\u00f6z\u00f6lt v\u00e1logat\u00e1s nemcsak arra volt j\u00f3, hogy az arch\u00edvum kiss\u00e9 kiszell\u0151zz\u00e9k \u00e9s ism\u00e9t bizony\u00edt\u00e1st nyerjen a\r\nt\u00f6rt\u00e9neti anyag ereje, frissess\u00e9ge, hanem els\u0151sorban arra, hogy r\u00e1d\u00f6bbenj\u00fcnk tudatunk \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak halaszthatatlan volt\u00e1ra.\r\nNyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a problematika j\u00f3val t\u00falmutat a m\u0171v\u00e9szeti szf\u00e9r\u00e1n, mint ahogy a m\u0171v\u00e9szet is sz\u00e1mos esetben t\u00falmutat \u00f6nmag\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n\r\n

*Vil\u00e9m Flusser: Az \u00edr\u00e1s. Balassi Kiad\u00f3 – BAE Tart\u00f3shull\u00e1m – Intermedia, Budapest, 1997<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Annak a k\u00e9rd\u00e9snek a s\u00falya, hogy mi volt el\u0151bb, az \u00edr\u00e1s vagy a k\u00e9p, legal\u00e1bb akkora, mint az\u00e9 a k\u00e9rd\u00e9s\u00e9: a ty\u00fak volt el\u0151bb, vagy a toj\u00e1s? Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra a budapesti Artpool M\u0171v\u00e9szetkutat\u00f3 K\u00f6zpont v\u00e1llalkozott, amikor egy tanulm\u00e1nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s keret\u00e9ben gyakorlati \u00faton k\u00eds\u00e9relt meg reflekt\u00e1lni Vil\u00e9m Flusser megl\u00e1t\u00e1saira, melyeket Az \u00edr\u00e1s c\u00edm\u0171 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630029,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400029","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400029","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400029"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400029\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630029"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400029"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400029"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400029"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}