{"id":400053,"date":"2002-01-30T23:00:00","date_gmt":"2002-01-30T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400053"},"modified":"2002-01-30T23:00:00","modified_gmt":"2002-01-30T23:00:00","slug":"barataim-kannibalok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/barataim-kannibalok\/","title":{"rendered":"Bar\u00e1taim, kannib\u00e1lok!"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

\u201eA magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e1gai egym\u00e1st felv\u00e1ltva \u00e9lt\u00e9k vir\u00e1gkorukat. M\u00edg a renesz\u00e1nsz \u00e9s a barokk korban M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9p\u00edtkez\u00e9sei,\r\nvalamint az egyh\u00e1z hatalm\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9re az \u00e9p\u00edt\u00e9szet emelkedett a t\u00f6bbi f\u00f6l\u00e9, a XIX. sz\u00e1zad romantik\u00e1ja a t\u00f6rt\u00e9nelmi festm\u00e9nyeken,\r\n\u00e9letk\u00e9peken jelenik meg. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized az eml\u00e9km\u0171szobr\u00e1szat\u00e9 a legnagyobb hazai m\u0171v\u00e9szek r\u00e9v\u00e9n, majd a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a nagy,\r\nmillenniumi \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekre terel\u0151dik a figyelem. A nagyb\u00e1nyai iskola honos\u00edtja meg az impresszionizmust, hat\u00e1sa nagyobb, mint az\r\navantg\u00e1rd\u00e9. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat a grafika, az illusztr\u00e1ci\u00f3 t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa k\u00f6vette, a jelenben a m\u0171fajok polariz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa \u00e9s a hatalmas\r\niroda\u00e9p\u00fcletek \u00e9s \u00e1ruh\u00e1zak tervez\u00e9se jellemz\u0151.\u201d<\/p>\r\n\r\n

Ez a f\u00e9ktelen butas\u00e1g az ekormanyzat.hu c\u00edm\u0171 honlapon jelenik meg, az Orsz\u00e1ginf\u00f3 kateg\u00f3ri\u00e1ban. M\u00e1r a bevezet\u0151b\u0151l is felsejlik, hogy\r\naz oldal kompil\u00e1tora a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetet fest\u00e9szet, grafika, szobr\u00e1szat \u00e9s \u00e9p\u00edt\u0151m\u0171v\u00e9szet kateg\u00f3ri\u00e1kra osztja. \u00c9s ez m\u00e9g csak a kezdet…\r\nEmber\u00fcnk (vagy egy eg\u00e9sz kollekt\u00edva dolgozott rajta?) nagy buzgalommal veti mag\u00e1t a sz\u00e1m\u00e1ra teljesen ismeretlen t\u00e9m\u00e1ba, \u00e9s\r\ndolgozat\u00e1nak sz\u00ednvonala mindv\u00e9gig egyenletes marad. Nem szeretn\u00e9k tov\u00e1bb viccel\u0151dni ezzel a rettenetes irom\u00e1nnyal – a kritikai kiad\u00e1st\r\npedig v\u00e9gk\u00e9pp mell\u0151zn\u00e9m -, b\u00e1r ilyen sok h\u00fclyes\u00e9get, ilyen kis ter\u00fcleten r\u00e9gen nem l\u00e1ttam. Ink\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny id\u00e9zetet emeln\u00e9k ki e tragikus\r\nopusb\u00f3l, okul\u00e1sk\u00e9ppen. <\/p>\r\n\r\n

A honi fest\u00e9szet legkor\u00e1bbi nyoma a feldebr\u0151i altemplom XII. sz\u00e1zadi fresk\u00f3ja.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A barokk fest\u00e9szetet – amely az \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u00e1rny\u00e9kban bontakozott ki itthon – a k\u00fclf\u00f6ldiek csiszolt\u00e1k.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A szabads\u00e1gharc ut\u00e1n v\u00e1ltak h\u00edress\u00e9 a legismertebb magyar fest\u0151k. <\/i><\/p>\r\n\r\n

Lotz K\u00e1roly az \u00e9p\u00fcletbels\u0151k romantikus dekorat\u0151re volt, erre p\u00e9lda az Operah\u00e1z mennyezetfresk\u00f3ja.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A XX. sz\u00e1zad szecesszi\u00f3s, posztimpresszionista alkot\u00f3i k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 volt a sorban Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar (Zar\u00e1ndokl\u00e1s a\r\nc\u00e9drusokhoz Libanonban).<\/i><\/p>\r\n\r\n

A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni korszak a grafika mestereit, W\u00fcrtz \u00c1d\u00e1mot, Kass J\u00e1nost, Gross Arnoldot \u00e9s Reich K\u00e1rolyt \u00e1ll\u00edtotta el\u0151t\u00e9rbe.<\/i><\/p\r\n>\r\n\r\n

Ismert kort\u00e1rs fest\u0151ink – a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl – Csernus Tibor, M\u00e1csai Istv\u00e1n, az expresszionista avantg\u00e1rd Klim\u00f3 K\u00e1roly,\r\nOrsz\u00e1g Lili, N\u00e1dler Istv\u00e1n, Keser\u0171 Ilona, Deim P\u00e1l, F\u00f6ldi P\u00e9ter, Sz\u00e1sz Endre.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A magyar g\u00f3tikus szobr\u00e1szatot gyakorlatilag Kolozsv\u00e1ri M\u00e1rton \u00e9s Gy\u00f6rgy m\u0171ve, a s\u00e1rk\u00e1nyt legy\u0151z\u0151 Szent Gy\u00f6rgy lovasszobra\r\njelenti.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A barokk kor jellegzetes alkot\u00f3i Georg Raphael Donner \u00e9s Johann Anton Krauss. Mindketten templomberendez\u00e9seket k\u00e9sz\u00edtettek.\r\n<\/i><\/p>\r\n\r\n

E korszakb\u00f3l maradt r\u00e1nk a Budai V\u00e1r Szenth\u00e1roms\u00e1g-eml\u00e9km\u0171ve, a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1z f\u0151olt\u00e1ra, valamint sz\u00e1mtalan\r\nNepomuki Szent J\u00e1nos- \u00e9s R\u00f3kus-szobor is.<\/i><\/p>\r\n\r\n

Az avantg\u00e1rd fel\u00e9 kacsingatott a Nyolcak m\u0171v\u00e9szcsoporttal egy\u00fctt ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 F\u00e9mes-Beck Vilmos, Vedres M\u00e1rk \u00e9s az aktivizmushoz\r\nkapcsol\u00f3d\u00f3 M\u00e1ttis-Teutsch J\u00e1nos. <\/i><\/p>\r\n\r\n

Jelent\u0151s\r\nkort\u00e1rs alkot\u00f3k Marton L\u00e1szl\u00f3, Melocco Mikl\u00f3s,\r\nSomogyi J\u00f3zsef, V\u00edgh Tram\u00e1s, Borsos Mikl\u00f3s.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A t\u00e9rs\u00e9g egyik legszebb renesz\u00e1nsz temploma az esztergomi Bak\u00f3cz-k\u00e1polna.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k dzs\u00e1mikat, budai f\u00fcrd\u0151ket, az \u00e9rdi \u00e9s az egri minaretet hagyt\u00e1k maguk ut\u00e1n.<\/i><\/p>\r\n\r\n

Adam Clark tervei alapj\u00e1n 1838-ban \u00e9p\u00fclt fel a Pestet Bud\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 L\u00e1nch\u00edd.<\/i><\/p>\r\n\r\n

Neog\u00f3tikus az Orsz\u00e1gh\u00e1z \u00e9p\u00fclete (Steindl Imre), neorom\u00e1n a Hal\u00e1szb\u00e1stya (Schulek Frigyes).<\/i><\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a szocialista realista lak\u00f3telepek \u00e9s hivatalok korszaka k\u00f6vetkezett. <\/i><\/p>\r\n\r\n

Az ut\u00f3bbi \u00e9vtized k\u00e9t legbefoly\u00e1sosabb \u00e9p\u00edt\u00e9sze az organikus szeml\u00e9let\u0171 Makovecz Imre, valamint Finta J\u00f3zsef, aki r\u00e9szt vett az\r\norsz\u00e1gszerte szaporod\u00f3 bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontok legnagyobbik\u00e1nak, a WestEndnek tervez\u00e9s\u00e9ben is. Napjaink legink\u00e1bb figyelemmel k\u00eds\u00e9rt\r\n\u00e9p\u00edtkez\u00e9se a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z\u00e9 a Ferencv\u00e1rosban, Sikl\u00f3si M\u00e1ria tervei alapj\u00e1n.<\/i><\/p>\r\n\r\n

(Forr\u00e1s:<\/i>\r\n
\r\nXIX. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szet \u00e9s szobr\u00e1szat\r\na Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban (katal\u00f3gus)<\/i>
\r\nAradi N\u00f3ra: A m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete Magyarorsz\u00e1gon.\r\nGondolat. Budapest, 1983.<\/i>
\r\narch.eptort.bme.hu\/kiall\/01.html<\/i>
\r\nwww.kfki.hu\/keptar
\r\nwww.port.hu\/kult\u00fara)<\/i> <\/p>\r\n\r\n

Ments\u00e9tek meg lelkeinket! <\/b><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u201eA magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet \u00e1gai egym\u00e1st felv\u00e1ltva \u00e9lt\u00e9k vir\u00e1gkorukat. M\u00edg a renesz\u00e1nsz \u00e9s a barokk korban M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e9p\u00edtkez\u00e9sei, valamint az egyh\u00e1z hatalm\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9re az \u00e9p\u00edt\u00e9szet emelkedett a t\u00f6bbi f\u00f6l\u00e9, a XIX. sz\u00e1zad romantik\u00e1ja a t\u00f6rt\u00e9nelmi festm\u00e9nyeken, \u00e9letk\u00e9peken jelenik meg. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized az eml\u00e9km\u0171szobr\u00e1szat\u00e9 a legnagyobb hazai m\u0171v\u00e9szek r\u00e9v\u00e9n, majd a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a nagy, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630053,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400053","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400053","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400053"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400053\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630053"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400053"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400053"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400053"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}