{"id":400094,"date":"2003-02-09T23:00:00","date_gmt":"2003-02-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400094"},"modified":"2003-02-09T23:00:00","modified_gmt":"2003-02-09T23:00:00","slug":"kontextus-legypapir","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/kontextus-legypapir\/","title":{"rendered":"Kontextus-l\u00e9gypap\u00edr"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n

Sug\u00e1r J\u00e1nos munk\u00e1ir\u00f3l k\u00f6nny\u0171 \u00edrni. Ennek oka, hogy alkot\u00f3i technik\u00e1j\u00e1ban \u00e9s m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vallott gondolataiban egyar\u00e1nt k\u00f6zponti\r\nszerep jut a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9snek mint a kommunik\u00e1ci\u00f3 egyik l\u00e9nyeges \u00e9s term\u00e9keny elem\u00e9nek. \u00cdgy azt\u00e1n b\u00e1rki k\u00eds\u00e9reln\u00e9 meg m\u0171veinek\r\n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, hib\u00e1i miatt felel\u0151ss\u00e9gre sosem vonhat\u00f3, hiszen a munk\u00e1k tartalmazz\u00e1k, s\u0151t n\u00e9ha egyenesen provok\u00e1lj\u00e1k a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st.\r\nK\u00e9nyelmes t\u00e9ma teh\u00e1t\u2026 Vagy m\u00e9gsem? <\/p>\r\n\r\n

A t\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1lai dr. Zsuk mag\u00e1ntan\u00e1rhoz ny\u00falnak vissza, e XX. sz\u00e1zadi szovjet kutat\u00f3hoz, aki grafikus \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok telepatikus\r\nk\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel v\u00e9gzett sikeres k\u00eds\u00e9rleteket a h\u00faszas \u00e9vek derek\u00e1n (1) , \u00e9s akinek \u00e1br\u00e1it Sug\u00e1r m\u00e1r legels\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain felhaszn\u00e1lta. A\r\nkorabeli k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyek m\u0171v\u00e9szeti kontextusba emel\u00e9se kiv\u00e1l\u00f3 alkalmat ny\u00fajtott \u00e9s ny\u00fajt ma is sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s\r\n\u00e9s befogad\u00e1s egys\u00e9ges elm\u00e9let\u00e9nek modellez\u00e9s\u00e9re. Minthogy e k\u00eds\u00e9rletek a vizu\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zegf\u00fcgg\u0151 jelleg\u00e9t kutatt\u00e1k,\r\nmegid\u00e9z\u00e9s\u00fck revelat\u00edv hat\u00e1sa a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9p azon \u00fajkori felismer\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00edthat\u00f3, amely a f\u00e9ny kett\u0151s term\u00e9szet\u00e9t le\u00edr\u00f3\r\nm\u00f3dozatok reciprok, nem pedig alternat\u00edv mivolt\u00e1t jelenti ki, magyar\u00e1n a f\u00e9ny nem \u00edgy vagy <\/i>\u00fagy, hanem \u00edgy is, <\/i>\u00fagy is\r\n<\/i> viselkedik. Ak\u00e1rcsak a nyelvi, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel a vizu\u00e1lis k\u00f6zl\u00e9s. Sug\u00e1r e k\u00e9tarc\u00fas\u00e1gon a jel alkot\u00f3i \u00e9s befogad\u00f3i oldal\u00e1nak\r\n\u00e9rt\u00e9s\u2013f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s kett\u0151ss\u00e9g\u00e9t \u00e9rti, mik\u00f6zben r\u00e1mutat az ut\u00f3bbi ontol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re (2). Vagyis egy m\u0171alkot\u00e1st lehet nem \u00e9rteni,\r\nmeg\u00e9rteni \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rteni, amelyek k\u00f6z\u00fcl az ut\u00f3bbi kett\u0151 azonos \u00e9rt\u00e9k\u0171 befogad\u00e1s.<\/i><\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9sz alkot\u00f3i technik\u00e1ja teh\u00e1t a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sen mint alternat\u00edv vil\u00e1gteremt\u00e9sen alapul, ez ver hidat \u2013 ak\u00e1r kozmol\u00f3giai \u00e9rtelemben is\r\n(3) \u2013 a m\u0171ben testet \u00f6lt\u00f6tt nem-line\u00e1ris alkot\u00f3i gondolatmenet \u00e9s a befogad\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9sv\u00e1gy\u00e1nak line\u00e1ris rendezetts\u00e9gig\u00e9nye k\u00f6z\u00f6tt. E\r\nviszonyrendszert modellezi a t\u00e1rlat f\u0151 m\u0171ve, a k\u00f6zponti teremben elhelyezked\u0151 k\u00e9talakos szobor, amelynek t\u00e9rdepl\u0151 \u00e9s fekv\u0151 alakja k\u00f6zt,\r\negy \u00e9rint\u00e9sre utal\u00f3 dermedt gesztus m\u00e1gneses ter\u00e9ben lebeg egy hatalmas 2-es sz\u00e1m.<\/p>\r\n\r\n

\r\n\"\"\r\n<\/div>\r\n\r\n

Sug\u00e1r azt vallja, hogy a kell\u0151k\u00e9ppen konzekvens \u00e9s radik\u00e1lis alkot\u00f3i hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s az \u00e1ltala haszn\u00e1lt modellek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek z\u00e1loga, s\r\nkialak\u00edt\u00e1sukban a v\u00e9letlen \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kolt elemek, a meg\u00e9rtett \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rtett jelent\u00e9sek m\u00e1gikus m\u00f3don tal\u00e1lkoznak, kiteljes\u00edtve a\r\nm\u0171alkot\u00e1s\u2013befogad\u00e1s komplementerp\u00e1r vil\u00e1gle\u00edr\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9t. Ez a \u2013 f\u0151k\u00e9nt anyaghaszn\u00e1lat\u00e1ban \u00e9s m\u00e9diaf\u00fcggetlen\r\nkifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u2013 l\u00e1tens radikalizmus m\u0171v\u00e9szeti alternat\u00edv\u00e1t teremt a radik\u00e1lis\/szubverz\u00edv szemben\u00e1ll\u00e1snak, kiutat\r\nk\u00edn\u00e1lva a modern-posztmodern-\u00fajmodern trad\u00edci\u00f3k k\u00f6zt verg\u0151d\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat sz\u00e1m\u00e1ra. A heterog\u00e9n anyaghaszn\u00e1lat (pozdorja-\r\nbonbonm\u0171anyag-blue box-v\u00e1szon, rajz-akvarell-fot\u00f3) \u00e9s m\u0171faji v\u00e1ltozatoss\u00e1g (rajzok, szobor, fot\u00f3, performansz, video) ellen\u00e9re\r\negys\u00e9ges m\u00f3dszer meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lhat\u00f3 kulcsot ny\u00fajt a ki\u00e1ll\u00edtott vide\u00f3 mont\u00e1zstechnik\u00e1ja, amelyben egy performansz-dokumentum\r\n\u00e9s egy narrat\u00edv video blue box<\/i> hat\u00e1s \u00e1ltal f\u0171z\u0151dik egym\u00e1sba (4), v\u00e1g\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ing\u00e1zva a k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt (szintaktikai \u00e9rtelemben\r\nazt mondhatn\u00e1nk: hi\u00e1nyzik a mondatv\u00e9get jelz\u0151 pont, a kijelent\u00e9s a folyamatos vessz\u0151 id\u0151tlen ritmus\u00e1val oper\u00e1l, melynek ikonikus k\u00e9pe e\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is t\u00f6bbsz\u00f6r felbukkan). A fellelhet\u0151 toposzok (emberi sziluett, a vessz\u0151, f\u00far\u00f3g\u00e9p, stb), valamint az \u00fajra\u00e9lesztett narrativit\u00e1s a\r\nm\u0171v\u00e9sz visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvumai, amelyek \u00e9rtelmez\u00e9si n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t \u0151 maga a j\u00f6v\u0151be vet\u00edti, megfogalmazva, hogy: jelen\u00fcnk csak m\u00faltk\u00e9nt\r\nl\u00e9tezik egy t\u00e1voli j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, amely m\u0171veink \u00faj kontextush\u00e1l\u00f3j\u00e1t alkotja majd. (5).<\/p>\r\n\r\n

\r\n\"\"\r\n<\/div>\r\n\r\n

B\u00e1rmely m\u0171t\u00e1rgyat saj\u00e1t kor\u00e1nak kontextusa hat\u00e1roz meg. Legal\u00e1bbis ameddig e kontextush\u00e1l\u00f3 el nem avul. Azt k\u00f6vet\u0151en a m\u0171 a\r\n\u201ekontextusok l\u00e9gypap\u00edrjak\u00e9nt\u201d m\u0171k\u00f6dik \u2013 mondja az alkot\u00f3, s ily m\u00f3don a munk\u00e1iban megjelen\u0151 sziluettszer\u0171 antropomorfizmus a\r\njelent\u00e9s l\u00e9gypap\u00edrj\u00e1nak<\/i> feleltethet\u0151 meg; hasonl\u00f3k\u00e9ppen teremt jelent\u00e9sig\u00e9nyt a befogad\u00f3ban, mint ahogyan a m\u0171 hoz l\u00e9tre\r\nkontextushi\u00e1nyt id\u0151beli l\u00e9tez\u00e9s\u00e9vel. Az pedig Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u00f3ta ismeretes, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s tartalma az \u00fcress\u00e9g, a teremt\u0151\r\nhi\u00e1ny. Az az energia v\u00e1lik teh\u00e1t e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son vil\u00e1gteremt\u0151 er\u0151v\u00e9, amely a meg\u00e9rt\u00e9s pozitivista \u00e9s hermeneutikai \u00e9rtelmez\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl,\r\n\u00e9s amelyet Sug\u00e1r a white cube – blue box<\/i> ellent\u00e9tes modelljeinek szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val gener\u00e1l, kettej\u00fck reciprok viszony\u00e1t \u00e1ll\u00edtva fel\r\na f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s dimenzi\u00f3j\u00e1nak bennfoglal\u00e1s\u00e1val. A kvantummechanika \u00e9s a zen paradigm\u00e1ja olvad t\u00f6k\u00e9letes modellbe e diskurzus \u00e1ltal, a\r\nlogika lacan-i dimenzi\u00f3i t\u00e1rulnak fel (6), gondolati \u00e9p\u00edtm\u00e9nyek, amelyek kibontakoz\u00e1suk sor\u00e1n teremtik \u00f6nmagukat, oly\r\negym\u00e1srautalts\u00e1gban, amelynek id\u0151belis\u00e9g\u00e9n t\u00fal nemcsak maga a kommunik\u00e1ci\u00f3 mint helyzet<\/i>, hanem a m\u00e1sik logik\u00e1ja<\/i>\r\nmint t\u00e9ny<\/i> a meghat\u00e1roz\u00f3ja. Magyar\u00e1n: l\u00e9teznek viszonyok, amelyeket az elszigetelt tudat egymag\u00e1ban, egyszem\u00e9lyes logik\u00e1val\r\nk\u00e9ptelen meg\u00e9rteni \u00e9s le\u00edrni. E tanuls\u00e1gnak ismeretelm\u00e9leti konzekvenci\u00e1in t\u00fal \u2013 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti\r\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyei is vannak, mondhatn\u00e1nk a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1, e viszonyok modellez\u00e9s\u00e9hez egyed\u00fcl alkalmas\r\neszk\u00f6zz\u00e9 nemes\u00edtve azt. \u00c9s ebben rejlik e ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legf\u0151bb er\u00e9nye, hogy egy egyidej\u0171leg divergens \u00e9s k\u00f6lt\u0151i, narrat\u00edv \u00e9s gesztu\u00e1lis\r\nm\u0171v\u00e9szetmodell \u00e1ltal egy l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3an fontos kijelent\u00e9st tesz a m\u0171v\u00e9szet funkci\u00f3j\u00e1ra vonatkoz\u00f3an, elker\u00fclve a modernista\r\n\u00f6nreflektivit\u00e1s radik\u00e1lis mag\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

\r\n\"\"\r\n<\/div>\r\n\r\n

Sug\u00e1r J\u00e1nos munk\u00e1ir\u00f3l teh\u00e1t k\u00f6nny\u0171 \u00edrni, a Check Your Six<\/i> m\u0171veit k\u00f6nny\u0171 befogadni, k\u00f6nny\u0171 meg- vagy f\u00e9lre\u00e9rteni. Vagy\r\nm\u00e9gsem?<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

\r\n1 L. Vasziljev: Telep\u00e1tia, a fiziol\u00f3gus \u00e9szrev\u00e9telei<\/i>, Gondolat,\r\n1964
\r\n2 l\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul az evol\u00faci\u00f3t, ahol a g\u00e9ninform\u00e1ci\u00f3-\u00e1tad\u00e1s f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sei\r\nalak\u00edtj\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelem fonal\u00e1t
\r\n3 Mint ahogy a fekete lyukb\u00f3l szingularit\u00e1ss\u00e1, teh\u00e1t teljesen mag\u00e1ba\r\nszigeteltt\u00e9 s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt \u00e9gitest teremt kapcsolatot \u00fajra a vil\u00e1gegyetemmel,\r\naz Einstein\u2013Rosen h\u00eddon kereszt\u00fcl, megteremtve a gravit\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal meg\u00e1ll\u00edtott\r\nid\u0151 tov\u00e1bbg\u00f6rd\u00fcl\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. (http:\/\/www.krioma.net\/Articles\/BridgeTheory\/EinsteinRosenBridge.htm)\r\nE sci-fi \u00edr\u00f3k \u00e1ltal is kedvelt matematikai modellt maga Sug\u00e1r is megeml\u00edti,\r\nszobr\u00e1nak egyik lehets\u00e9ges (f\u00e9lre?)\u00e9rtelmez\u00e9sek\u00e9nt .
\r\n4 blue-box = a videotechnik\u00e1ban haszn\u00e1latos tr\u00fckk, amely sor\u00e1n a mozg\u00f3k\u00e9p\r\nvalamely \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 sz\u00ednfel\u00fclet\u00e9t (hajdan\u00e1n egy bizonyos k\u00e9k sz\u00ednt)\r\n\u201e\u00e1tlyukasztj\u00e1k\u201d \u00e9s hely\u00e9be egy m\u00e1sik k\u00e9pet helyeznek
\r\n5 L\u00e1sd pl. a Perzsa s\u00e9ta<\/i> c. m\u0171v\u00e9t. E megfogalmaz\u00e1sa egy\u00e9bk\u00e9nt\r\nmegkap\u00f3 m\u00f3don r\u00edmel Heisenberg hat\u00e1rozatlans\u00e1gi \u00e1lland\u00f3j\u00e1nak gnoszeol\u00f3giai\r\nk\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel, hogy ti. a szubatomi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekben a jelen \u00e9s j\u00f6v\u0151\r\nvonatkoz\u00e1s\u00e1ban nem, csak a m\u00falt vonatkoz\u00e1s\u00e1ban vonhat\u00f3k le k\u00f6vetkeztet\u00e9sek.\r\n(„Elvileg k\u00e9pesek vagyunk arra, hogy a m\u00faltat minden r\u00e9szlet\u00e9ben megismerj\u00fck.”\r\nHeisenberg, in John Gribbin: Schr\u00f6dinger macsk\u00e1ja<\/i>, Akkord Kiad\u00f3\r\n1999, 151 old.)
\r\n6 l\u00e1sd Umberto Eco kiv\u00e1l\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9t Lacan: Les Temps Logique<\/i>-ban\r\nle\u00edrt modellj\u00e9r\u0151l, Strukturalizmus, Gondolat Kiad\u00f3 Budapest, 248-255\r\nold.).<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Sug\u00e1r J\u00e1nos munk\u00e1ir\u00f3l k\u00f6nny\u0171 \u00edrni. Ennek oka, hogy alkot\u00f3i technik\u00e1j\u00e1ban \u00e9s m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vallott gondolataiban egyar\u00e1nt k\u00f6zponti szerep jut a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9snek mint a kommunik\u00e1ci\u00f3 egyik l\u00e9nyeges \u00e9s term\u00e9keny elem\u00e9nek. \u00cdgy azt\u00e1n b\u00e1rki k\u00eds\u00e9reln\u00e9 meg m\u0171veinek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, hib\u00e1i miatt felel\u0151ss\u00e9gre sosem vonhat\u00f3, hiszen a munk\u00e1k tartalmazz\u00e1k, s\u0151t n\u00e9ha egyenesen provok\u00e1lj\u00e1k a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st. K\u00e9nyelmes t\u00e9ma teh\u00e1t\u2026 Vagy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630094,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400094","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400094","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400094"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400094\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630094"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400094"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400094"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400094"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}