{"id":400113,"date":"2004-02-05T23:00:00","date_gmt":"2004-02-05T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400113"},"modified":"2004-02-05T23:00:00","modified_gmt":"2004-02-05T23:00:00","slug":"a-lelek-helyei-a-helyek-lelke","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-lelek-helyei-a-helyek-lelke\/","title":{"rendered":"A l\u00e9lek helyei &#8211; a helyek lelke"},"content":{"rendered":"<div class=\"cikk\">\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<p>Behat\u00e1rolhat\u00f3\r\n\u00e9s meghat\u00e1rozhat\u00f3-e egy t\u00e9r, an\u00e9lk\u00fcl, hogy megleln\u00e9nk \u00e9s megnevezn\u00e9nk?\r\nA zenben a keres\u00e9s alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9se v\u00e1lik a l\u00e9t sarkalatos\r\nk\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9, a megismer\u00e9shez vezet\u0151 \u00fat pedig gyakran el\u0151bbreval\u00f3 ann\u00e1l,\r\nami az \u00fat v\u00e9g\u00e9n van. Mindenki \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l indul el \u00e9s \u00f6nmag\u00e1hoz t\u00e9r vissza,\r\ncsak \u00e9ppen tudata v\u00e1lik folytonosan m\u00e1ss\u00e1, mik\u00f6zben a tudat burka v\u00e1ltozatlan.\r\nAz anyagi \u00e9s a szellemi vil\u00e1g nem \u00fctk\u00f6zik oly m\u00e9rt\u00e9kben, mint a nyugati\r\n\u00e9rt\u00e9krendben, csup\u00e1n s\u00farl\u00f3dik egym\u00e1shoz. El\u00e9g, ha bepillantunk egy, a\r\nhagyom\u00e1nyos szok\u00e1srendhez igazod\u00f3 jap\u00e1n lak\u00f3t\u00e9rbe \u2013 szob\u00e1ba, kertbe \u2013,\r\n\u00e9s m\u00e1ris egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik sz\u00e1munkra, hogy itt nem a t\u00e1rgyak\u00e9, a m\u00faland\u00f3\r\nanyagi \u00e9rt\u00e9kek\u00e9 a sz\u00f3, hanem a t\u00e9r metafor\u00e1j\u00e1ban megmutatkoz\u00f3 \u00f6r\u00f6k szellem\u00e9,\r\namely k\u00f6r\u00fcllengi az egy\u00e9nt.<\/p>\r\n<p>\r\nA jap\u00e1n ember nem a t\u00e1rgyakkal kommunik\u00e1l, hanem a t\u00e9rrel, az \u00fcress\u00e9ggel,\r\nvagyis a hi\u00e1nnyal, valaminek az ide\u00e1j\u00e1val. A semmiben jobban meg tudja\r\nragadni valaminek a l\u00e9nyeg\u00e9t, mert a semmi \u00e1lland\u00f3, m\u00edg az anyagi val\u00f3s\u00e1g\r\nmuland\u00f3 \u00e9s csal\u00f3ka. A semmi sem \u00fagy semmi, mintha \u0171r lenne m\u00f6g\u00f6tte, hanem\r\n\u00fagy v\u00e1lik megfoghatatlann\u00e1, hogy a szellem m\u00e9gis m\u00f6g\u00f6tte munk\u00e1l. A jap\u00e1n\r\nh\u00e9tk\u00f6znapokban ez az \u0151si szeml\u00e9let manaps\u00e1g egyre kifejezettebben \u00fctk\u00f6zik\r\naz er\u0151s\u00f6d\u0151 nyugati \u00e9letfelfog\u00e1ssal, \u00e9s ezzel a probl\u00e9m\u00e1val a kort\u00e1rs jap\u00e1n\r\nalkot\u00f3k is rendre megk\u00fczdenek. Egyr\u00e9szt tapasztalj\u00e1k, hogy az \u00e1ltal\u00e1nos\r\ngyorsul\u00e1s nem kedvez az \u00e1ltaluk becs\u00fclt t\u00f6rzs\u00f6k\u00f6s \u00e9rt\u00e9kek tart\u00f3s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek,\r\nm\u00e1sr\u00e9szt a moderniz\u00e1ci\u00f3 el\u0151nyei felett sem hunynak szemet, mert m\u00e1r nem\r\n\u00fagy vonzza \u0151ket az \u0151si kult\u00fara, mint a megel\u0151z\u0151 nemzed\u00e9keket, amelyek\r\nezt az \u00e9leth\u00e1tteret egyoldal\u00faan abszolutiz\u00e1lt\u00e1k. Szabaduln\u00e1nak teh\u00e1t a\r\nkult\u00farhagyom\u00e1ny bizonyos r\u00e9tegeit\u0151l, \u00e1m a nyugati ide\u00e1lokat sem hajland\u00f3ak\r\nkritik\u00e1tlanul elfogadni. Ennek folyt\u00e1n egy nem kis m\u00e9rt\u00e9kben skizofr\u00e9nnek\r\nnevezhet\u0151 \u00e1llapot veszi \u0151ket k\u00f6r\u00fcl, amely felfokozott \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel t\u00fckr\u00f6z\u0151dik\r\nalkot\u00e1saikban, gondolkod\u00e1sukban. Egy korszakos \u00e9rt\u00e9keltol\u00f3d\u00e1s k\u00f6zvetlen\r\ntan\u00fai \u00e9s r\u00e9szesei, egy k\u00f6ztes t\u00e9rben mozognak, amelyben az anyag \u00e9s a\r\nszellem viaskodik egym\u00e1ssal, a l\u00e9lek helyei pedig egyre v\u00e9dtelenebbek,\r\nmag\u00e1rahagyatottabbak.<\/p>\r\n<p>\r\nA <i>Kokoro no Arika<\/i> c\u00edm\u0171 kort\u00e1rs ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a fenti b\u00f6lcseleti kisz\u00f6gell\u00e9seket\r\nj\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl. Nem reprezentativit\u00e1sra t\u00f6rekszik, ink\u00e1bb meghitten szer\u00e9ny,\r\nde \u00fagy szer\u00e9ny, hogy maga m\u00f6g\u00f6tt tudja a jap\u00e1n technol\u00f3gia eszm\u00e9nyi precizit\u00e1s\u00e1t,\r\namit j\u00f3szerivel j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ggal, der\u0171vel old fel. A j\u00e1t\u00e9k helyei ugyanis\r\nm\u00e9g mindig \u00e9rintetlenek, \u00e9s ebben a sz\u0171zi vil\u00e1gban megmutathat\u00f3 a jap\u00e1n\r\nszellem legsz\u00e9lesebb sk\u00e1l\u00e1ja, a vall\u00e1si hagyom\u00e1nyt is bele\u00e9rtve. Semmi\r\ncsod\u00e1lkoznival\u00f3 nincs azon, hogy a m\u0171vek nyelvi foglalata javar\u00e9szt minimalista\r\nelk\u00e9pzel\u00e9seket eszm\u00e9ny\u00edt, s\u0151t, sok esetben le is mond az anyagi projekci\u00f3r\u00f3l,\r\nmegel\u00e9gedve az idea form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamat-jelleg\u00e9vel. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a\r\nletisztult forma uralkodik, a letisztults\u00e1got pedig m\u00e9retar\u00e1nyos minimalizmus\r\nteszi nemesebb\u00e9. A l\u00e9lek, mint a dolgok legl\u00e9nyege, csakis a redukci\u00f3ban\r\n\u00e9rhet\u0151 tetten. Semmi sallang, semmi hat\u00e1svad\u00e1szat vagy \u00f6nc\u00e9l\u00fas\u00e1g, itt\r\nmindent a szellem mozgat \u00e9s minden a szellemet szolg\u00e1lja. <\/p>\r\n<p>A\r\nminimalizmus jap\u00e1n konceptus\u00e1nak azonban nem sok k\u00f6ze van az ilyen elnevez\u00e9s\u0171\r\namerikai m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1shoz, amelynek expon\u00e1tumai m\u00f6g\u00fcl gyakran pont\r\na szellem k\u00f6zels\u00e9ge \u00e9s az ember melegs\u00e9ge hi\u00e1nyzik. Itt a nyelv nem \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt\r\nvan \u00e9s nem az unalom k\u00e9p\u00e9ben tetten \u00e9rhet\u0151 semmi szolg\u00e1l\u00f3l\u00e1nya, hanem\r\naz emberi (\u00f6n)megismer\u00e9st felt\u00e9telez\u0151 kontempl\u00e1ci\u00f3 hiteles eszk\u00f6ze. A\r\nporcel\u00e1nt\u00e1ny\u00e9ron zen\u00e9t ad\u00f3 apr\u00f3 mechanikai szerkezet egy eg\u00e9sz vil\u00e1got\r\nsz\u00f3laltat meg (Fujimoto Yukio), \u00e9s a padl\u00f3deszka r\u00e9seib\u0151l el\u0151t\u00f6r\u0151 n\u00f6v\u00e9nyi\r\nhajt\u00e1s is az \u00e9lniakar\u00e1s kvintesszenci\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151 (Suda Yoshihiro),\r\nmik\u00e9nt a jap\u00e1n t\u00e1rgykult\u00fara szok\u00e1sait eleven formakult\u00far\u00e1v\u00e1 avanzs\u00e1l\u00f3\r\nk\u00f6nyv- \u00e9s pap\u00edrobjektek is egy eg\u00e9sz b\u00f6lcseleti konstrukci\u00f3 titokzatoss\u00e1g\u00e1ba\r\nvezetnek be (Takayanagi Eri). T\u00f6bb mint szembe\u00f6tl\u0151 jellemz\u0151je a m\u0171veknek,\r\nhogy benn\u00fck az \u0151si t\u00e1rgykult\u00fara \u2013 a maga \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1ban \u2013 szervesen korresponde\u00e1l\r\na mai kor id\u0151leges min\u0151s\u00e9geivel. Az ut\u00f3bbi \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1ny\u00e1nak tekinti amazt,\r\nnem pedig sorsszer\u0171 antit\u00e9zis\u00e9nek, vagy olyan kih\u00edv\u00e1snak, melynek kimenetele\r\naz egyik\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra megsemmis\u00fcl\u00e9st kell hogy jelentsen. A jap\u00e1n szellem\r\nnem elm\u00e9ly\u00edteni, hanem enyh\u00edteni pr\u00f3b\u00e1lja a posztindusztri\u00e1lis posztmodern\r\nt\u00e1rsadalom hangs\u00falyozott dualizmus\u00e1t, m\u00e9ghozz\u00e1 nem az\u00e1ltal, hogy ellen\u00e1ll\u00e1st\r\nfejt ki az anyagi vil\u00e1g kih\u00edv\u00e1saival szemben, hanem olyk\u00e9ppen, hogy felt\u00e1rja\r\naz anyag m\u00f6g\u00f6ttes szellemis\u00e9g\u00e9t. Minden, a technol\u00f3gia \u00e1ltal adott \u00faj\u00edt\u00f3\r\nanyagform\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszere ezt a c\u00e9lt szolg\u00e1lja.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>&nbsp; Behat\u00e1rolhat\u00f3 \u00e9s meghat\u00e1rozhat\u00f3-e egy t\u00e9r, an\u00e9lk\u00fcl, hogy megleln\u00e9nk \u00e9s megnevezn\u00e9nk? A zenben a keres\u00e9s alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1nak felismer\u00e9se v\u00e1lik a l\u00e9t sarkalatos k\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9, a megismer\u00e9shez vezet\u0151 \u00fat pedig gyakran el\u0151bbreval\u00f3 ann\u00e1l, ami az \u00fat v\u00e9g\u00e9n van. Mindenki \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l indul el \u00e9s \u00f6nmag\u00e1hoz t\u00e9r vissza, csak \u00e9ppen tudata v\u00e1lik folytonosan m\u00e1ss\u00e1, mik\u00f6zben a tudat burka v\u00e1ltozatlan. [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630113,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400113","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400113","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400113"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400113\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630113"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400113"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400113"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400113"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}