K\u00f6ml\u0151di Ferenc
\r\n<\/b>Transzhumanista m\u00e9diam\u0171v\u00e9szet<\/b><\/p>\r\n
\r\nElhangzott a Tudom\u00e1ny \u00e9s fikci\u00f3 a m\u00e9diam\u0171v\u00e9szetben<\/i> c\u00edm\u0171 szimp\u00f3ziumon 2001. j\u00fanius 11-\u00e9n, a Francia Int\u00e9zetben. <\/p>\r\n
A transzhumanizmus tudom\u00e1ny- \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9ge<\/b>
\r\nTudom\u00e1ny \u00e9s fikci\u00f3 egyik legmark\u00e1nsabb tal\u00e1lkoz\u00e1si pontja az ezredfordul\u00f3 popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1j\u00e1ban a transzhumanizmus, illetve – m\u00e9g pontosabban – a transzhumanizmus gy\u0171jt\u0151kateg\u00f3ri\u00e1ba tartoz\u00f3 eszmerendszerek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: extr\u00f3pi\u00e1nusok, szingularit\u00e1ri\u00e1nusok, transztopi\u00e1nusok. Max More, Anders Sandberg, Nick Bostrom \u00e9s a t\u00f6bbiek (f\u0151k\u00e9nt elm\u00e9leti) munk\u00e1i (alkalmazott \u00e9s spekulat\u00edv) tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyekre, technol\u00f3giai trendekre (bio- \u00e9s nanotechnol\u00f3gia, robotika, mesters\u00e9ges intelligencia-kutat\u00e1s, genetika) t\u00f6rt\u00e9n\u0151 reflexi\u00f3k, azokb\u00f3l kiindul\u00f3, els\u0151 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l elrugaszkodottnak t\u0171n\u0151, m\u00e1skor t\u00falzottan logikus \u00e9s\/vagy kvantitat\u00edv extrapol\u00e1ci\u00f3k. Ut\u00f3bbi \u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151k\u00e9nt a rokon szellemis\u00e9g\u0171 Hans Moravec \u00e9s Ray Kurzweil k\u00f6nyveire, tanulm\u00e1nyaira, p\u00e9ld\u00e1ul az 1999-es A spiritu\u00e1lis g\u00e9pek kor\u00e1<\/i>ra \u00e9rv\u00e9nyes. A szerz\u0151k az exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9sk\u00e9nt felv\u00e1zolt fejl\u0151d\u00e9st els\u0151sorban hardver-alapon elemzik, m\u00edg a kev\u00e9sb\u00e9 dinamikus l\u00e9pt\u00e9k\u0171 szoftver-evol\u00faci\u00f3ra nem fektetnek akkora hangs\u00falyt. (V\u00f6.: Jaron Lanier: One-Half of a Manifesto – Why stupid software will save the future from neo-Darwinian machines<\/i>. In: Wired<\/i>, 2000. december.) Lanier nem osztja Bill Joy apokaliptikus f\u00e9lelmeit, viszont a technol\u00f3gia "megv\u00e1lt\u00f3 erej\u00e9ben" sem hisz.
\r\nA transzhumanizmus manaps\u00e1g kataliz\u00e1l \u00e9s extrapol\u00e1l, eleinte azonban a nyolcvanas \u00e9vek k\u00e9t jellegzetes szellem\u00e1ramlata, az els\u0151sorban irodalmi alkot\u00e1sokban manifeszt\u00e1l\u00f3dott cyberpunk, valamint a gyakran \u00e1ltudom\u00e1nyos posztmodern filoz\u00f3fia elleni reakci\u00f3k\u00e9nt is \u00e9rtelmezhett\u00fck.
\r\nCyberpunk \u00e9s transzhumanizmus k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos tematikai \u00e1tfed\u00e9s (a cs\u00facstechnol\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel "feler\u0151s\u00edtett" ember, homo sapiens-g\u00e9p szimbi\u00f3zisok, t\u00e9nyleges mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k) mutathat\u00f3 ki, \u00e1m a j\u00f6v\u0151 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, hogy folyamatoss\u00e1gr\u00f3l az egyez\u00e9sek ellen\u00e9re sem besz\u00e9lhet\u00fcnk. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nemcsak a diszt\u00f3pia versus ut\u00f3pia ellent\u00e9tben \u00e9lez\u0151dnek ki, hanem a t\u00e1rsadalomk\u00e9p is l\u00e9nyegesen elt\u00e9r: m\u00edg a cyberpunk arctalan, nemzetek feletti megakorpor\u00e1ci\u00f3k elleni l\u00e1zad\u00e1sa anarchista d\u00fchkit\u00f6r\u00e9s, a korl\u00e1tozott lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00fcl a legkev\u00e9sb\u00e9 rosszat v\u00e1laszt\u00f3 individuum t\u00fal\u00e9l\u00e9si harca a k\u00e1oszban, addig a libertari\u00e1nus alapokon nyugv\u00f3 transzhumanizmus \u00e1llammentes modellt, \u00f6nk\u00e9ntes tranzakci\u00f3kon alapul\u00f3 nyitott, szabadpiaci, agorikus rendszert javasol. A k\u00f6zeli j\u00f6v\u0151n\u00e9l l\u00e9nyegesen messzebbre tekint. Jelk\u00e9pesen: a Sz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz<\/i> helyett a 2001 – Ûrodisszeia<\/i> "nyomvonal\u00e1n" halad a Jupiter fel\u00e9. Mint t\u00e9ma (kirajz\u00e1s, koloniz\u00e1ci\u00f3, Dyson-szf\u00e9r\u00e1k, galaktikus civiliz\u00e1ci\u00f3k, parti a Kozmosz v\u00e9g\u00e9n, Omega-pont) \u00e9s helysz\u00edn, a F\u00f6ld mellett ism\u00e9t megjelenik a vil\u00e1g\u0171r. (Mindez nem jelenti, hogy cyberpunk \u00edr\u00f3k transzhumanista t\u00e9m\u00e1kat ne elemezn\u00e9nek. Bruce Sterling 1985-\u00f6s reg\u00e9nye, a Schismatrix<\/i> a poszthum\u00e1n evol\u00faci\u00f3 k\u00f6r\u00fcl bonyol\u00f3dik, a mechanikus cyborg-v\u00edzi\u00f3t a biogenetikus elj\u00e1r\u00e1sokkal m\u00f3dos\u00edtott, "kev\u00e9sb\u00e9 konkr\u00e9t" g\u00e9pemberrel \u00e1ll\u00edtja szembe. Neal Stephenson \u00e9s William Gibson gyakran elm\u00e9lkednek – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – a nanotechnol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l. A gy\u00f6kerekt\u0151l legink\u00e1bb Vernor Vinge t\u00e1volodott el: \u0151 dolgozta ki a Technol\u00f3giai K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g elm\u00e9let\u00e9t.)
\r\nA transzhumanizmus szak\u00edt a posztmodern mindent relativiz\u00e1l\u00f3 attit\u0171dj\u00e9vel, \u00e9s z\u00e1r\u00f3jelezi Lyotard t\u00e9tel\u00e9t a "nagy elbesz\u00e9l\u00e9sek" hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l. A Renesz\u00e1nszhoz \u00e9s a Felvil\u00e1gosod\u00e1shoz hasonl\u00f3an (tudom\u00e1nyban, fantasztikumban, tudom\u00e1nyos-fantasztikumban fogant) \u00faj "nagy elbesz\u00e9l\u00e9seket" teremtett: g\u00e9pi evol\u00faci\u00f3r\u00f3l \u00e9s intelligenci\u00e1r\u00f3l, technol\u00f3gia \u00e9s ember viszony\u00e1r\u00f3l, transzhum\u00e1n \u00e1llapotr\u00f3l, poszthum\u00e1n l\u00e9tform\u00e1kr\u00f3l. \u00daj Felvil\u00e1gosod\u00e1s – vallj\u00e1k egyre t\u00f6bben. A dinamikus fejl\u0151d\u00e9sbe vetett bizakod\u00e1s szint\u00e9n a Renesz\u00e1nsz \u00e9s a Felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge. (Az emberi forma nem \u00e1lland\u00f3, kiz\u00e1r\u00f3lag t\u0151l\u00fcnk f\u00fcgg, hogy miv\u00e9 alak\u00edtjuk \u00f6nmagunkat – hirdette Pico della Mirandola a XV. sz\u00e1zadban. Francis Bacon a fejlettebb technol\u00f3gi\u00e1k l\u00e9tk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket jav\u00edt\u00f3, a term\u00e9szet feletti uralmat biztos\u00edt\u00f3 hat\u00e1sair\u00f3l \u00edrt. Mintegy sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9vvel Bacon ut\u00e1n, Immanuel Kant az \u00e9sz auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t – a racion\u00e1lis humanizmust – proklam\u00e1lta. A transzhumanizmus a humanista hagyom\u00e1nyb\u00f3l kiindul\u00f3, a technol\u00f3gia-alap\u00fa poszthum\u00e1n j\u00f6v\u0151t tudatosan el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 filoz\u00f3fia. A sz\u00f3t el\u0151sz\u00f6r az evolucionista biol\u00f3gus Julian Huxley haszn\u00e1lta, az 1956-os New Bottles for New Wine<\/i> k\u00f6tetben.)<\/p>\r\n
Transzhumanista alapelvek<\/b>
\r\nRudolf Clausias 1850-ben fogalmazta meg a termodinamika m\u00e1sodik, a N\u00f6vekv\u0151 Entr\u00f3pi\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t. A t\u00f6rv\u00e9ny kimondja: a vil\u00e1gegyetemben a rendezetlens\u00e9g, az entr\u00f3pia sohasem cs\u00f6kken, s\u0151t, n\u00f6vekszik. Az entr\u00f3pia-n\u00f6veked\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nye az energia kev\u00e9sb\u00e9 hasznos form\u00e1kk\u00e1 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1talakul\u00e1sa, v\u00e9geredm\u00e9nye pedig az Univerzum pusztul\u00e1sa. Az evol\u00faci\u00f3 viszont az entr\u00f3pikus mozg\u00e1sokkal ellent\u00e9tes, komplex form\u00e1k fel\u00e9 \u00edvel. Mivel magyar\u00e1zhat\u00f3, hogyan oldhat\u00f3 fel ez az ellentmond\u00e1s? L\u00e9teznie kell egy, az entr\u00f3pi\u00e1val ford\u00edtott hat\u00e1st gyakorl\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nynek, melyet Ray Kurzweil Gyorsul\u00f3 Visszat\u00e9r\u00e9s t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9nek nevez, \u00e9s az intelligencia, az inform\u00e1ci\u00f3, az energia, az \u00e9leter\u0151, a tapasztalat, a v\u00e1ltozatoss\u00e1g n\u00f6veked\u00e9se, azaz az extr\u00f3pia mozgatja – \u00e1ll\u00edtj\u00e1k a transzhumanist\u00e1k.
\r\nLegf\u0151bb gondolataikat, az Extr\u00f3pi\u00e1nus alapelvek<\/i>et – \u00e1lland\u00f3 \u00e9s t\u00f6bbir\u00e1ny\u00fa fejl\u0151d\u00e9s, permanens (biol\u00f3giai \u00e9s neurol\u00f3giai) \u00f6n-\u00e1talak\u00edt\u00e1s, dinamikus (racion\u00e1lis, cselekv\u00e9s-orient\u00e1lt) optimizmus, intelligens (f\u0151k\u00e9nt bio- \u00e9s nano) technol\u00f3gi\u00e1k gyakorlati alkalmaz\u00e1sa, spont\u00e1n (decentraliz\u00e1lt) rend, ny\u00edlt t\u00e1rsadalom, (f\u00fcggetlen, de m\u00e1sok\u00e9rt is felel\u0151s) \u00f6n-ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, racion\u00e1lis gondolkod\u00e1s – Max More dolgozta ki t\u00f6bb \u00edzben, utolj\u00e1ra az 1999-es 3.0<\/i>-ban.
\r\nAh\u00e1ny elv, annyi tudom\u00e1nyos fikci\u00f3. A homo sapiens korl\u00e1tainak fokozatos felsz\u00e1mol\u00e1sa az \u00e9letkor drasztikus n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez, s\u0151t, fizikai halhatatlans\u00e1ghoz is vezethet. Forgat\u00f3k\u00f6nyvek: leh\u0171t\u00e9s (krioszt\u00e1zis – jegelve, vagy \u00fcveges\u00edtve) a jelenben, nano a k\u00f6zeli, a sz\u00edntiszta inform\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt felfogott agy\/tudat merevlemezre t\u00f6lt\u00e9se (uploading) a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben. Az evol\u00faci\u00f3 nem \u00e9rt v\u00e9get az emberrel, lesznek n\u00e1lunk intelligensebb l\u00e9tform\u00e1k, m\u00e1r dolgozunk rajtuk, \u00e9s ha \u00fagy d\u00f6nt\u00fcnk, a bionikus konvergencia v\u00e9gs\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban, ak\u00e1r magunk is poszthum\u00e1n entit\u00e1sokk\u00e1 l\u00e9nyeg\u00fclhet\u00fcnk \u00e1t. A g\u00e9pi (mesters\u00e9ges, de a ma elk\u00e9pzelt mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1kkal "csak rokon") szuperintelligencia, a – Vinge szerint 2005 \u00e9s 2030 k\u00f6z\u00f6tt esed\u00e9kes – megjelen\u00e9se a K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g (Szingularit\u00e1s), egy pontot jel\u00f6l, amikor az exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9s hiperbolikusba megy \u00e1t. Nem tudni, mi k\u00f6vetkezik ut\u00e1na, nem prognosztiz\u00e1lhatunk, olyan drasztikusan \u00e1talakul a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g. (Az elm\u00e9letet transzhumanista k\u00f6r\u00f6kben is t\u00f6bben vitatj\u00e1k. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben – p\u00e1rhuzamban, de f\u00fcggetlen\u00fcl a Principia Cybernetica Projekt alkot\u00f3g\u00e1rd\u00e1j\u00e1t\u00f3l – egyr\u00e9szt Damien Broderick, m\u00e1sr\u00e9szt Eliezer S. Yudkowsky fejlesztette tov\u00e1bb. \u00c9s a fat\u00e1lis id\u0151pont is kitol\u00f3dott…)
\r\nA poszthum\u00e1n \u00e1llapot – K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9ggel, vagy K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli evol\u00faci\u00f3val – szuperintelligenci\u00e1t \u00e9s "a" val\u00f3s\u00e1ggal egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 szimul\u00e1lt\/emul\u00e1lt k\u00f6rnyezetet, t\u00f6k\u00e9letes tele-al\u00e1mer\u00fcl\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 (teljesen interakt\u00edv, horizont\u00e1lisan \u00e9s vertik\u00e1lisan egyar\u00e1nt maxim\u00e1lisan "eleven") m\u00e9diumot, Mesters\u00e9ges Val\u00f3s\u00e1got (AR) felt\u00e9telez. E val\u00f3s\u00e1gokban, \u00e9s addigra m\u00e1r az \u0171rben is, hat f\u0151bb (de nehezen elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151) csoportba sorolhat\u00f3 l\u00e9nyek – \u00e1llatok, emberek, (emberi eredet\u0171) poszthum\u00e1nok, g\u00e9pek, intelligens g\u00e9pek, (koncentr\u00e1lt \u00e9s\/vagy sz\u00e9tosztott intelligencia) rendszerek – \u00e9lnek majd.<\/p>\r\n
Transzhumanizmus \u00e9s m\u00e9diam\u0171v\u00e9szet<\/b> \u00d6sszegz\u00e9s<\/b> <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" K\u00f6ml\u0151di Ferenc Transzhumanista m\u00e9diam\u0171v\u00e9szet Elhangzott a Tudom\u00e1ny \u00e9s fikci\u00f3 a m\u00e9diam\u0171v\u00e9szetben c\u00edm\u0171 szimp\u00f3ziumon 2001. j\u00fanius 11-\u00e9n, a Francia Int\u00e9zetben. A transzhumanizmus tudom\u00e1ny- \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9ge Tudom\u00e1ny \u00e9s fikci\u00f3 egyik legmark\u00e1nsabb tal\u00e1lkoz\u00e1si pontja az ezredfordul\u00f3 popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1j\u00e1ban a transzhumanizmus, illetve – m\u00e9g pontosabban – a transzhumanizmus gy\u0171jt\u0151kateg\u00f3ri\u00e1ba tartoz\u00f3 eszmerendszerek, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt: extr\u00f3pi\u00e1nusok, szingularit\u00e1ri\u00e1nusok, transztopi\u00e1nusok. Max More, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630119,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400119","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400119","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400119"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400119\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630119"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400119"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400119"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400119"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\r\nNanotechnol\u00f3gia, szuperintelligencia, ember-g\u00e9p mut\u00e1ci\u00f3k – sz\u00e1mos probl\u00e9ma mer\u00fcl fel. Hogyan jelen\u00edthet\u0151k meg a tipikus transzhumanista mot\u00edvumok a m\u00e9diam\u0171v\u00e9szetben? \u00c1br\u00e1zolhat\u00f3-e, ha nem is \u00e9leth\u0171en, de legal\u00e1bb hihet\u0151en a sci-fibe hajl\u00f3\/ill\u0151 tematika? Mik\u00e9nt v\u00e1lik az elm\u00e9let \u00f6n\u00e1ll\u00f3, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 alkot\u00e1ss\u00e1?
\r\nEls\u0151 p\u00e9ld\u00e1nk, Ray Kurzweil (egyik) honlapj\u00e1nak virtu\u00e1lis guide-ja, a popszt\u00e1rnak k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Ramona (http:\/\/www.KurzweilAI.net<\/a>) "n\u00e9pes csal\u00e1d", az ut\u00f3bbi \u00e9vekben "elszaporodott" avat\u00e1r\u00e1k tagja. A feltal\u00e1l\u00f3 altereg\u00f3ja, Molly, A spiritu\u00e1lis g\u00e9pek kora<\/i> kalauz\u00e1nak szellemtestv\u00e9re. Huszon\u00f6t \u00e9ves, zen\u00e9szcsal\u00e1dba sz\u00fcletett, vannak kedvencei, \u00e9s – a t\u00f6bbi virtu\u00e1lis csillaghoz hasonl\u00f3an – m\u00f6g\u00f6tte is mozgalmas \u00e9let\u00fat \u00e1ll. Fikt\u00edv, de hihet\u0151 t\u00f6rt\u00e9net, a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sz\u00e1mos hasonl\u00f3val ismerkedhet\u00fcnk. Kurzweil \u00fagy v\u00e9li, hogy az \u00e9vtized v\u00e9g\u00e9re drasztikusan elszaporodnak majd a cybert\u00e9rbeli hasonm\u00e1sok. Alakot, hangot, nemet tetsz\u00e9s szerint v\u00e1laszthatunk. Mindez csak id\u0151 \u00e9s technol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9se. De mit tud, mennyire hiteles Ramona a jelenben, itt \u00e9s most? A site-ra, \u00f6nmag\u00e1ra, vagy Ray Kurzweil szem\u00e9ly\u00e9re vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre pontosan, kicsit mechanikusan \u00e9s sablonosan, de hihet\u0151en felel. Hangja enyh\u00e9n g\u00e9pies, steril, arcmozg\u00e1sa nem t\u00f6k\u00e9letes, igaz, Kurzweil csak a kezdetnek tekinti. "Az emberhez hasonl\u00f3 tulajdons\u00e1gokkal b\u00edr\u00f3, f\u00fcggetlen mesters\u00e9ges intelligencia" – \u00e1ll\u00edtja. K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl "okos program", b\u00e1r a Turing-teszten val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem menne \u00e1t. Meg lehet k\u00e9rdezni r\u00f3la. Azt a v\u00e1laszolja, tesztelj\u00fck le. "Virtu\u00e1lis szt\u00e1r vagyok, ugyanannyira re\u00e1lis, mint b\u00e1rmelyik politikus, vagy telev\u00edzi\u00f3s szem\u00e9lyis\u00e9g" – jellemzi \u00f6nmag\u00e1t, \u00e9s alighanem ez a l\u00e9nyeg. Ramona – alkot\u00f3ja legjobb sz\u00e1nd\u00e9ka ellen\u00e9re sem, legal\u00e1bbis m\u00e9g – nem igazi mesters\u00e9ges intelligencia, nem \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck, hogy "ut\u00f3dainak" a sz\u00ednre l\u00e9p\u00e9se b\u00e1rmif\u00e9le K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9get id\u00e9zne el\u0151. T\u00f6k\u00e9letes lenyomata a mai m\u00e9diaval\u00f3s\u00e1gnak, a tizen\u00f6t perces szt\u00e1rl\u00e9tnek, fikci\u00f3 \u00e9s realit\u00e1s k\u00f6zti hat\u00e1rok megsz\u0171nt\u00e9nek. Programozott fecseg\u0151g\u00e9p, mint a k\u00e9perny\u0151k\u00f6n l\u00e1that\u00f3 (egyre megy, hogy val\u00f3s, vagy virtu\u00e1lis) szerepl\u0151k. Nem transzhumanista "h\u0151s", hanem m\u00e9diaikon (lesz, ha ugyan m\u00e9g nem az). Nagyon is (science) faction<\/i>, \u00e9s nem fiction.
\r\n"Az extr\u00f3pi\u00e1nus m\u0171v\u00e9szet nem l\u00e9tezne Internet n\u00e9lk\u00fcl" – \u00edrta Natasha Vita-More projektjeir\u0151l (http:\/\/www.extropic-art.com<\/a>, http:\/\/www.natasha.cc<\/a>) az LA Weekly<\/i> egyik kritikusa. Mennyire m\u0171v\u00e9szet, mennyire memetika? Vita-More szerint az extr\u00f3pi\u00e1nus alkot\u00f3, evol\u00faci\u00f3s m\u00e9meket (AI, AR, ALife, avat\u00e1r\u00e1k, mesters\u00e9ges testek) tervez\u0151 \u00faj-kibernetikus. M\u00e9mek (elmev\u00edrusok) gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra, terjeszt\u00e9s\u00e9re k\u00f6ztudottan az Internet a legalkalmasabb m\u00e9dium. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s: metam\u00e9mek, metakult\u00far\u00e1r\u00f3l (metaCULTURE).
\r\nVan egy m\u00e9mem<\/i> – Vita-More egyik kor\u00e1bbi munk\u00e1ja c\u00edm\u00e9vel is a leg\u00fajabb, t\u00f6bb\u00e9ves (1998-2001?) projektre (ALife<\/i> > A memetikus evol\u00faci\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1ja<\/i> > Primo 3M+<\/i> > Primo 3M+ 2001<\/i>) utal. "A h\u00fas-test biotech-testt\u00e9 v\u00e1lik" – hirdeti a m\u0171v\u00e9szn\u0151. Az egyik els\u0151 v\u00e1ltozaton n\u0151i fejet l\u00e1tunk, azt\u00e1n r\u00e1klikkel\u00fcnk, \u00e9s ugyanazon fej bonyolult kibernetikus rendszerk\u00e9nt t\u0171nik fel. A k\u00e9pmez\u0151 alj\u00e1n flash-szer\u0171en, transzhumanista kulcsszavak, szlogenek peregnek. Sz\u00f6veg \u00e9s k\u00e9p mantr\u00e1v\u00e1 \u00e1ll \u00f6ssze. A n\u0151fejet – a nanotechnol\u00f3gia \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia-kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeire t\u00e1maszkodva – ide\u00e1lis, kortalan \u00e9s konceptu\u00e1lis testmodell\u00e9 (Primo 3M+<\/i>, Primo 3M+ 2001<\/i>) fejlesztik. V\u00e1s\u00e1rolhatunk bel\u0151le, modellek (xx, xy, xyy) k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthatunk. Persze el\u0151tte nem \u00e1rt alaposan tanulm\u00e1nyozni: egy-egy testr\u00e9szre klikkelve, az implant\u00e1tumokra vonatkoz\u00f3 hasznos \u00e9s l\u00e9nyegre t\u00f6r\u0151 inform\u00e1ci\u00f3khoz jutunk. Ha a huszadik sz\u00e1zadi testtel t\u00e1bl\u00e1zatszer\u0171en \u00f6sszehasonl\u00edtjuk, azonnal \u00e9szlelj\u00fck a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. A garancia t\u00edzezer, r\u00e1fizet\u00e9ssel egymilli\u00e1rd \u00e9vre sz\u00f3l. "Primo 3M+ 2001 meg\u00e9rkezett" – mintha digit\u00e1lis hirdet\u00e9st olvasn\u00e1nk. Itt a j\u00f6v\u0151, vegy\u00e9tek \u00e9s egy\u00e9tek! – tehetn\u00e9nk hozz\u00e1. Vita-More ironiz\u00e1l \u00e9s \u00f6nironiz\u00e1l, elmev\u00edrusok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, hat\u00e1smechanizmus\u00e1t vizsg\u00e1lva, \u00fagy tart g\u00f6rbe t\u00fckr\u00f6t a posztindusztri\u00e1lis m\u00e9diat\u00e1rsadalom el\u00e9, hogy k\u00f6zben m\u00e9lyen az agyunkba v\u00e9si a transzhumanista m\u00e9meket.
\r\nAz Orion’s Arm<\/i> (http:\/\/www.kheper.auz.com\/orions_arm<\/a>) lassan form\u00e1l\u00f3d\u00f3, nagyszab\u00e1s\u00fa, kollekt\u00edv h\u00e1l\u00f3zati munka, egy \u0171ropera, nemzetk\u00f6zi alkot\u00f3g\u00e1rd\u00e1val, e-k\u00f6nyv is k\u00e9sz\u00fcl bel\u0151le. Hard science fiction – fogalmaznak a szerz\u0151k, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Alan Kazlev \u00e9s Anders Sandberg. J\u00f3csk\u00e1n 2001 ut\u00e1n, 10000-ben vagyunk, egy olyan vil\u00e1gban, melyet Isten-szer\u0171 mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1k ir\u00e1ny\u00edtanak. Visszatekintenek a m\u00faltba: nyolcezer \u00e9v galaktikus t\u00f6rt\u00e9nelmet, K\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9geket, l\u00e9tform\u00e1k vil\u00e1gra j\u00f6tt\u00e9t, evol\u00faci\u00f3s folyamatokat, transzhumanista dolgozatokban gyakran prognosztiz\u00e1lt jelens\u00e9geket eleven\u00edtenek fel. A projekt nemcsak meseszer\u0171-mitologikus novell\u00e1k, forgat\u00f3k\u00f6nyvek \u00e9s elm\u00e9lked\u00e9sek laza rendszere, hanem tipikus h\u00e1l\u00f3zati gy\u0171jtem\u00e9ny. \u00d6t r\u00e9szre tagol\u00f3dik: t\u00e9mak\u00f6r\u00f6k, galaktikus enciklop\u00e9dia, j\u00e1t\u00e9kok, sz\u00f3jegyz\u00e9k, t\u00f6rt\u00e9netek. Ha elk\u00e9sz\u00fcl – de k\u00e9sz kell-e, hogy legyen egy\u00e1ltal\u00e1n? – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a leginformat\u00edvabb transzhumanista munkak\u00e9nt tartjuk sz\u00e1mon, jelenlegi \u00e1llapotban viszont t\u00falzottan sz\u00f6veg- \u00e9s \u00e1ll\u00f3k\u00e9pk\u00f6zpont\u00fa, hi\u00e1nyoznak bel\u0151le a jellegzetesen multim\u00e9di\u00e1s elemek, a t\u00e9nyleges – a klikkel\u00e9sen t\u00falmutat\u00f3 – interaktivit\u00e1s. Egyel\u0151re m\u00e9g m\u00e9mk\u00e9nt se hat, holott a memetikus evol\u00faci\u00f3nak egy eg\u00e9sz tematikus blokkot szenteltek a szerz\u0151k.<\/p>\r\n
\r\nA transzhumanizmus multim\u00e9dia-alap\u00fa m\u0171v\u00e9szetekben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa – mind a szerte\u00e1gaz\u00f3 \u00e9s b\u0151s\u00e9ges szakirodalomhoz, mind az elm\u00e9leti munk\u00e1k m\u00e9lys\u00e9g\u00e9hez viszony\u00edtva – csak a kezdeti, k\u00eds\u00e9rleti f\u00e1zisban j\u00e1r. N\u00e9h\u00e1ny \u00edg\u00e9retes (f\u0151k\u00e9nt Natasha Vita-More nev\u00e9hez f\u0171z\u0151d\u0151) alkot\u00e1s ellen\u00e9re a komplexebb ig\u00e9ny\u0171, a filozofikus diskurzusokat plasztikusan, interakt\u00edvan, j\u00e1t\u00e9kosan, felhaszn\u00e1l\u00f3bar\u00e1t-form\u00e1ban megjelen\u00edt\u0151, populariz\u00e1l\u00f3 munk\u00e1k m\u00e9g v\u00e1ratnak magukra. C\u00e9lunk egy ilyen jelleg\u0171 gy\u0171jtem\u00e9ny (The Transhuman Collection<\/i>) l\u00e9trehoz\u00e1sa.\r\n\r\n\r\n<\/p>\r\n