Gr\u00f3f Ferenc<\/b><\/p>\r\n
"Poubelle Capitaliste"
\r\navagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe <\/b> <\/p>\r\n
<\/p>\r\n
A\r\nPoint d’ironie<\/a><\/i>*\r\nàgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban,\r\nsz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151\r\nhibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as,\r\nsz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t\r\nm\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen\r\nigen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni\r\nHorn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma\r\nThomas Hirschhorn<\/i> keze al\u00f3l ker\u00fclt ki: a m\u0171v\u00e9sz\r\nk\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tti Spinoza-projektj\u00e9t<\/a>\r\nremixelte, egy "alternat\u00edv" dokument\u00e1ci\u00f3\r\nform\u00e1j\u00e1ban. A kiadv\u00e1ny a Documenta 11 el\u0151szele,\r\nmiut\u00e1n a f\u0151kur\u00e1tor, Okwui Enwezor szeptemberi bejelent\u00e9s\u00e9ben\r\nHirschhornt jel\u00f6lte meg az els\u0151 sz\u00e1m\u00fa kiv\u00e1lasztottk\u00e9nt.\r\nEzen bejelent\u00e9s p\u00e1r nappal a WTC trag\u00e9dia ut\u00e1n\r\nt\u00f6rt\u00e9nt, felvezetve egy "komoly paradigmav\u00e1lt\u00e1s"\r\n(major shift in paradigm) lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t firtat\u00f3,\r\n\u00f6t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll\u00f3 el\u0151ad\u00e1ssorozat\r\nismertet\u00e9s\u00e9t, mely a kasseli esem\u00e9nyben teljesedik\r\nki. (Platform 1: Democracy Unrealized – B\u00e9cs, Akademie der\r\nBildenden K\u00fcnste; Platform 2: Experiments with Truth – New Delhi;\r\nPlatform 3: Cr\u00e9olit\u00e9 and Cr\u00e9olization – St.\r\nLucia, 2002, janu\u00e1r; Platform 4: Under Siege: Four African Cities\r\n– Lagos, 2002, m\u00e1rcius; v\u00e9g\u00fcl a Documenta11, mint\r\naz \u00f6t\u00f6dik platform, mely j\u00fanius 8-\u00e1n nyitja meg\r\nkapuit.)<\/p>\r\n Thomas Hirschhorn\r\n(1957, Bern) imm\u00e1r m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizede P\u00e1rizsban\r\n\u00e9l. 2001-ben neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k az \u00fajonnan\r\nalap\u00edtott Duchamp-d\u00edjat (l\u00e1sd Cserba J\u00falia tud\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t<\/a>),\r\nmely a frankof\u00f3n k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t\r\nt\u0171zte ki c\u00e9lj\u00e1ul (ha feln\u0151, amolyan francia\r\nTurner Prize-szer\u0171s\u00e9g szeretne lenni). Az egykori sv\u00e1jci\r\ndesigner-n\u00f6vend\u00e9k j\u00f3 p\u00e1r l\u00e9pcs\u0151fokot\r\nledar\u00e1lt a szam\u00e1rl\u00e9tr\u00e1n 2000-2001 folyam\u00e1n\r\n– nem ak\u00e1rmilyen temp\u00f3ban dolgozik. "I am an artist,\r\nworker, soldier."** M\u0171v\u00e9sz vagyok, munk\u00e1s, katona.\r\nRiaszt\u00f3 \u00f6n-defin\u00edci\u00f3, de a hiperakt\u00edv\r\nm\u0171v\u00e9sz-g\u00e9p termel\u00e9kenys\u00e9gi mutat\u00f3it\r\nn\u00e9zegetve beleegyez\u0151en b\u00f3lintunk – legyen meg\r\na te akaratod, b\u00e1r m\u00e1s kult\u00fark\u00f6r\u00f6kben eg\u00e9sz\r\negyszer\u0171en sztahanovist\u00e1nak h\u00edvn\u00e1nak. A karrierg\u00f6rbe\r\nteh\u00e1t felfel\u00e9 g\u00f6rb\u00fcl – de nem v\u00e9letlen\r\na megn\u00f6vekedett \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s Hirschhorn munk\u00e1ja\r\nir\u00e1nt. Az elm\u00falt p\u00e1r \u00e9vben beindult ferment\u00e1ci\u00f3\r\n(l\u00e1sd a k\u00f6rpanor\u00e1m\u00e1t Seattle-t\u0151l Genov\u00e1ig,\r\nvalamint NY City-t\u0151l Kabulig) sz\u00e9p lassan visszacsemp\u00e9szte\r\na m\u0171v\u00e9szet karrier-form\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151inek\r\nhomloklebeny\u00e9be a Beuys hal\u00e1l\u00e1val szinte teljesen\r\nfeled\u00e9sbe mer\u00fclt, poszt-68-as nyavalyg\u00e1snak min\u0151s\u00edtett\r\nide\u00e1kat. A "vil\u00e1gszint\u0171 beszar\u00e1s"***\r\nfeler\u0151s\u00edtette a "lok\u00e1lis" em\u00e9szt\u00e9si\r\ng\u00f6rcs\u00f6k vissza-visszatartott l\u00f6k\u00e9seit, noha a megtisztul\u00e1s\r\nlehet\u0151s\u00e9ge tov\u00e1bbra is igen t\u00e1volinak t\u0171nik.\r\nNincs gy\u00f3gy\u00edr. Az a ment\u00e1lis z\u0171rzavar, az az\r\nopportunista b\u0171ntudat a hajt\u00f3ereje Hirschhorn aktivizmus\u00e1nak\r\nis, mely mindannyiunkat terhel – ak\u00e1r beismerj\u00fck, ak\u00e1r\r\nnem – \u00e9s melynek egyetlen (nem mor\u00e1lis, puszt\u00e1n\r\npszichomotorikus) felold\u00e1sa a munkater\u00e1pia. Legal\u00e1bbis\r\nHirschhorn ezt a receptet \u00edrja fel minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek.\r\nDolgozni = k\u00e9rdezni. M\u00e9g t\u00f6bbet dolgozni = m\u00e9g\r\nt\u00f6bbet k\u00e9rdezni. A k\u00e9rd\u00e9sek tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9seket,\r\nesetleg r\u00e9szmegold\u00e1sokat sz\u00fclnek, melyek kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre,\r\nmagyar\u00e1zatokra szorulnak, ami \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb\r\nk\u00e9rd\u00e9sek felbukkan\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi.\r\nPillanatok alatt burj\u00e1nz\u00f3 dzsungel t\u00e1mad minden egyes\r\nfeltett k\u00e9rd\u00e9sb\u0151l – meg\u00e1ll\u00e1s nincs.<\/p>\r\n Ez\r\na k\u00e9rd\u00e9st k\u00e9rd\u00e9sre halmoz\u00f3 lavina-effektus\r\nk\u00f6vethet\u0151 v\u00e9gig Hirschhorn eddigi munk\u00e1iban.\r\nA szikl\u00e1s tengerparton kornyadoz\u00f3, 89-ben keltezett, "REALITE<\/a>"\r\nfelirat\u00fa t\u00e1bla lehetett a pillang\u00f3 sz\u00e1rnycsap\u00e1sa,\r\nmely egy el\u0151re meg nem j\u00f3solhat\u00f3 folyamatot ind\u00edtott\r\nel. T\u00edz \u00e9v leforg\u00e1sa alatt a cing\u00e1r kartont\u00e1bl\u00e1b\u00f3l\r\nburj\u00e1nz\u00f3 karton-aluf\u00f3lia-ragaszt\u00f3szalag-\u00fajs\u00e1gpap\u00edr\r\ngy\u00e1r \u00e9p\u00fclt fel, melynek "elszabadult" fut\u00f3szalagj\u00e1r\u00f3l\r\negyre nagyobb gy\u00e1regys\u00e9gek fordulnak le. L\u00e1tsz\u00f3lag\r\nmegegyez\u0151 folyamat a koloniz\u00e1ci\u00f3s, globaliz\u00e1ci\u00f3s\r\nv\u00edrus-tendenci\u00e1kkal, holott \u00e9ppen ezen tendenci\u00e1k\r\nkritik\u00e1ja \u00e1ll kit\u00fcntetett helyen Hirschhorn alapvet\u00e9sei\r\nk\u00f6z\u00f6tt. Miel\u0151tt az a t\u00e9veszme alakulna ki b\u00e1rkiben,\r\nhogy egy \u00fajabb "vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3" artista\r\napote\u00f3zis\u00e1t olvassa beavatott b\u00e9rtollnoka j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l,\r\ngyorsan tegy\u00fck r\u00fckvercbe a j\u00e1rg\u00e1nyt.<\/p>\r\n Hirschhorn az efemer\r\nanyagokb\u00f3l – a csomagol\u00e1stechnika legolcs\u00f3bb\r\nterm\u00e9keib\u0151l, azaz kartondobozb\u00f3l, aluf\u00f3li\u00e1b\u00f3l,\r\nbarna ragaszt\u00f3szalagb\u00f3l – \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u0171t\u00e1rgyait k\u00f6vetkezetesen a "szobr\u00e1szat"\r\nkateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolja. Szobrok, holott tereb\u00e9lyes\r\nt\u00e1kolm\u00e1nyai vide\u00f3kkal, \u00fajs\u00e1g-kiv\u00e1g\u00e1sokkal,\r\ngyakran k\u00f6nyvt\u00e1rnyi irodalommal megt\u00e1mogatott, igen\r\nkomplex strukt\u00far\u00e1k. Pr\u00f3b\u00e1ljuk meg sz\u00e9tcinc\u00e1lni\r\nezeket az am\u00fagy is esetlegesen \u00f6sszef\u00e9rcelt elemekb\u0151l\r\n\u00e1ll\u00f3 riz\u00f3m\u00e1kat, tal\u00e1n felfejthetj\u00fck\r\nl\u00e9trehoz\u00e1suk mozgat\u00f3rug\u00f3it. Hogy ker\u00fcl\r\negym\u00e1s mell\u00e9 Deleuze \u00e9s egy m\u00e9teresre h\u00edzlalt\r\nRolex? Mit keres Rosa Luxemburg \u00f6sszefirk\u00e1lt Boss hirdet\u00e9sek\r\nk\u00f6z\u00f6tt? Mi k\u00f6ze "let\u0171nt korok" totalit\u00e1rius\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek Spinoz\u00e1hoz, Koszov\u00f3hoz\r\n\u00e9s az Adidas term\u00e9kcsal\u00e1dhoz?<\/p>\r\n "Energy,\r\nyes! Quality, no!" A\r\nlegels\u0151, legszembet\u0171n\u0151bb jelens\u00e9g Hirschhorn\r\nm\u0171veit szeml\u00e9lve a szuper-bark\u00e1cs: a goly\u00f3stollal,\r\nspray-vel megz\u00fazott k\u00e9peket, karton-konstrukci\u00f3kat\r\nf\u00fcrt\u00f6kben l\u00f3g\u00f3 ragaszt\u00f3szalagok \u00e9s\r\n\u00f6sszegy\u00fart aluf\u00f3lia-li\u00e1nok l\u00e1ncolj\u00e1k\r\negym\u00e1shoz – k\u00e9sz csoda, hogy dacolnak a gravit\u00e1ci\u00f3val.\r\nEz els\u0151seg\u00e9ly-m\u0171v\u00e9szet: benyomunk egy injekci\u00f3t,\r\nkat\u00e9tert a v\u00e9n\u00e1ba, m\u00e1r a v\u00e1kuum-matracon\r\nis az \u00fcrge, oxig\u00e9nt az arc\u00e1ba, szir\u00e9na bekapcsol\r\n– a leszakadt l\u00e1bat meg majd helikopterrel k\u00fcldj\u00fck\r\nut\u00e1na. Nincs id\u0151 a vacakol\u00e1sra, rohamtemp\u00f3.\r\nA MERZ- \u00e9s FLUXUS-eszt\u00e9tika re-aktiv\u00e1l\u00e1sa\r\nfolyik, m\u00e1r-m\u00e1r rokok\u00f3 intenzit\u00e1ssal. A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb\r\nsajt\u00f3term\u00e9kekb\u0151l, divatmagazinokb\u00f3l, sport-\r\n\u00e9s napilapokb\u00f3l kit\u00e9pett, szakadt kartonlapra felh\u00e1nyt,\r\nbrut\u00e1lis firka-tipogr\u00e1fi\u00e1val keretezett man\u00f6ken-portr\u00e9k,\r\naktu\u00e1l-politikai riport\u00e1zsok, rekl\u00e1m-koll\u00e1zsok\r\nletagadhatlan let\u00e9tem\u00e9nyesei a schwitters-i vonalnak, mik\u00f6zben\r\na szubkult\u00far\u00e1k bulv\u00e1rlapjaib\u00f3l, a fanzine<\/a>-ekb\u0151l\r\nismer\u0151s vizu\u00e1lis vil\u00e1g is visszak\u00f6sz\u00f6n.\r\nEz bizony a j\u00f3 \u00f6reg punk<\/a>\r\n"trash"-z\u00fazd\u00e1ja. A szanasz\u00e9t f\u00e9nym\u00e1solt\r\nlapok, a filctoll, a marker "ig\u00e9nytelens\u00e9ge",\r\nanti-eszt\u00e9tik\u00e1ja term\u00e9szetesen nem mentes n\u00e9mi\r\nrafin\u00e9ri\u00e1t\u00f3l. A koll\u00e1zsok<\/a>\r\n\u00e9rtetlen \u00e1l-naivit\u00e1sa r\u00e1dupl\u00e1zik a\r\nhiszt\u00e9rikus im\u00e1zsra – visszaj\u00e1tszott labda,\r\nmajd m\u00e1sodperceken bel\u00fcl \u00f6ng\u00f3l. Kinek lehet hinni?\r\nHol \u00e9r v\u00e9get a kamufl\u00e1zs, ha itt \u00e9r v\u00e9get\r\na val\u00f3s\u00e1g? Mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egy intelligens,\r\nm\u0171velt ember \u00e1l-butas\u00e1ga \u00e9s egy f\u00e9lm\u0171velt\r\nIQ-s\u00e9r\u00fclt okoskod\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt?<\/p>\r\n A "min\u0151s\u00e9g",\r\na formai megmunk\u00e1lts\u00e1g kvalit\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se\r\na Fluxus ut\u00e1n n\u00e9gy \u00e9vtizeddel k\u00f6zhely-pukkantgat\u00e1snak\r\nt\u0171nik. Egyszer m\u00e1r bizony\u00edtottnak l\u00e1tszott,\r\nhogy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, plasztikai \u00e9rt\u00e9kkel\r\nnem csup\u00e1n a sz\u00e9pen lealapozott v\u00e1szonra felvitt\r\npigment, avagy a kell\u0151 k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9ssel megmunk\u00e1lt\r\nm\u00e1rv\u00e1ny b\u00edrhat, hanem ak\u00e1r az akv\u00e1riumban\r\n\u00faszk\u00e1l\u00f3 g\u00e9pzs\u00edr is – ha megfelel\u0151\r\nm\u0171v\u00e9szi intenci\u00f3 szerint \u00faszk\u00e1l. M\u00e9gis,\r\n\u00fajra \u00e9s \u00fajra le kell porolni, fel kell mutatni ezeket\r\naz "eredm\u00e9nyeket" – tal\u00e1n a megfelel\u0151\r\nideig v\u00e9gzett sulykol\u00e1s, mint a klasszikus porosz pedag\u00f3gia\r\neszk\u00f6ze, id\u0151vel hely\u00e9re borzolja a "bojszokkal"\r\nr\u00e9misztget\u0151k agyk\u00e9rg\u00e9nek t\u00fck\u00f6rsima\r\nfelsz\u00edn\u00e9t. A perfekcionizmus kapcs\u00e1n \u00e1lljon\r\nitt egy id\u00e9zet E\u00f6rsi Istv\u00e1nt\u00f3l:<\/p>\r\n "[…]Gombrowicz\r\nteh\u00e1t ott \u00fcl a p\u00e1holyban, \u00e9s hallgatja a boszork\u00e1nyos\r\nzongorist\u00e1t, illetve hallgatn\u00e1, ha nem volna ennyire boszork\u00e1nyos.\r\n"Tulajdonk\u00e9ppen senki sem tudta, hogy mit j\u00e1tszanak,\r\nmert a zongorista t\u00f6k\u00e9lye lehetetlenn\u00e9 tette, hogy\r\nBrahmsra koncentr\u00e1ljunk, \u00e9s Brahms t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ge\r\nelt\u00e9r\u00edtett a zongorist\u00e1t\u00f3l. A m\u0171v\u00e9szet\r\ncsaknem mindig er\u0151sebben hat r\u00e1m, ha t\u00f6k\u00e9letlen\u00fcl,\r\nv\u00e9letlenszer\u0171en \u00e9s t\u00f6red\u00e9kesen \u00e9rkezik\r\nel hozz\u00e1m, ha bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig csak jelzi a jelenl\u00e9t\u00e9t,\r\n\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy valamif\u00e9le ki-nem-el\u00e9g\u00edt\u0151\r\ntolm\u00e1csol\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e1t\u00e9ljem.\r\nJobban kedvelem azt a Chopint, aki az ablakon \u00e1t bukd\u00e1csol\r\nki az utc\u00e1ra, mint azt, aki a koncertterem sz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l\r\nezernyi m\u0171fog\u00e1sba \u00f6lt\u00f6ztetve hallhat\u00f3."<\/i>\r\nMindebben feltehet\u0151en sok a t\u00falz\u00e1s, Gombrowicz borsot\r\nt\u00f6r a sznobok \u00e9s a steril eszt\u00e9t\u00e1k orra al\u00e1,\r\n\u00e9s \u00e9lvezi az elk\u00e9pzelt hat\u00e1st. De ami a perfekci\u00f3t\r\nmint m\u0171v\u00e9szi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9st illeti, csak\r\negyet\u00e9rthetek vele. A tolm\u00e1csol\u00f3 m\u0171v\u00e9sz\r\n– zen\u00e9sz, rendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz – a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre\r\nt\u00f6rekedve a m\u0171v\u00e9szetet technikai probl\u00e9m\u00e1v\u00e1\r\ndegrad\u00e1lja. A t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g mint legf\u0151bb\r\nig\u00e9ny kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6li minden igazi m\u0171v\u00e9szi\r\nv\u00e1llalkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen elem\u00e9t,\r\na kock\u00e1zatot, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi anyagot nem a kor\r\nkih\u00edv\u00e1saival, hanem csup\u00e1n bels\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel\r\nkonfront\u00e1lja."****<\/p>\r\n Hirschhorn\r\nszavaival: "karton vagy m\u00e1rv\u00e1ny? nem mindegy?"\r\n– amihez az\u00e9rt f\u0171zz\u00fck hozz\u00e1, hogy az efemer\r\nanyagok haszn\u00e1lata felki\u00e1lt\u00f3jelk\u00e9nt jelzi,\r\nhogy az illet\u0151 t\u00e1voltartja mag\u00e1t a monumentalit\u00e1sra\r\nt\u00f6rekv\u0151k, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\r\nolt\u00e1r\u00e1n \u00e1ldoz\u00f3k t\u00e1bor\u00e1t\u00f3l.\r\nHirschhorn ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai az ut\u00f3bbi \u00e9vekben\r\nkifejezetten nagy m\u00e9ret\u0171ek – mint p\u00e9ld\u00e1ul\r\na World Airport<\/a>\r\n(1999, Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 \u00e9s 2000, Chicago), vagy\r\na Jumbo Spoons\r\nand Big Cake<\/a> (2000, Chicago) c\u00edm\u0171 projektek – de\r\nsohasem monument\u00e1lisak. Nem mozdul ki az emberi l\u00e9pt\u00e9kb\u0151l,\r\nt\u00e1rgyhalmazai mind "hand made" produktumok.<\/p>\r\n "A utopia\r\nis something to aim for, a project, a projection. It is an idea, an ideal.\r\nIt is right, it is wrong. Art and making artwork are utopian. But a utopia\r\nnever works. It is not supposed to. When it works, it is a utopia no longer."<\/i><\/p>\r\n A\r\nk\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151k, ut\u00f3pikus n\u00e9zeteikr\u0151l\r\nismert t\u00f6rt\u00e9nelmi alakok direkt megjelen\u00edt\u00e9se\r\n\u00e9s vegy\u00edt\u00e9se a konzumkult\u00fara ikonjaival, fogyaszt\u00e1si\r\ncikkek mamut-verzi\u00f3ival a politikai karikat\u00far\u00e1k,\r\nvizu\u00e1l-pamfletek hat\u00e1rter\u00fclete fel\u00e9 cs\u00e1b\u00edtanak.\r\nAz ellent\u00e9t-p\u00e1rok j\u00e1t\u00e9k\u00e1val zsongl\u0151rk\u00f6d\u0151\r\nm\u0171v\u00e9sz-humorista k\u00edm\u00e9letlen szarkazmusa villan\r\nfel William Hogarth<\/a>\r\n(1697-1764), James\r\nGillray<\/a> (1756-1815), majd Daumier, valamint az Inkoherensek m\u0171veiben.\r\nAz aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9keny,\r\npolitiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz alakja nem az avantgarde\r\ntal\u00e1lm\u00e1nya, hisz a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben\r\na "m\u0171v\u00e9szi" politiz\u00e1l\u00e1s els\u0151\r\nsorban a jobb-, avagy a baloldal szek\u00e9rt\u00e1bor\u00e1ba val\u00f3\r\nbecsatlakoz\u00e1st jelentette – az avantgarde-ut\u00f3pia nem\r\nn\u00e9zte el az "individu\u00e1lis elhajl\u00e1st". A\r\njobb \u00e9s a bal k\u00f6ny\u00f6rtelen p\u00e1rharca, a totalit\u00e1rius\r\nsziszt\u00e9m\u00e1k okozta katasztr\u00f3f\u00e1k m\u00e1ig\r\nki nem hevert, fel nem dolgozott trag\u00e9di\u00e1ja sz\u00fclte\r\nvil\u00e1gra a propaganda-m\u0171v\u00e9szetet is. Ha p\u00e1rhuzamba\r\n\u00e1ll\u00edtjuk Heartfield<\/a>\r\nantifasiszta fot\u00f3mont\u00e1zsait \u00e9s Gustav\r\nKlucis<\/a> szt\u00e1linista kulissz\u00e1it, plak\u00e1tjait –\r\nmint elk\u00f6telezett baloldali m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it\r\n– eleve elrendeltnek defini\u00e1lhatjuk azt a meghasonlotts\u00e1got,\r\namivel manaps\u00e1g is k\u00fczd a mag\u00e1t "idealist\u00e1nak",\r\nne adj’isten "ut\u00f3pist\u00e1nak" defini\u00e1l\u00f3\r\npublikum.<\/p>\r\n "Less is\r\nless, more is more." Hirschhorn k\u00e9t\r\nalapvet\u0151 csoportba osztja munk\u00e1it: olt\u00e1rok \u00e9s\r\npavilonok. A pavilonok \u00e9s a "rekl\u00e1m-\u00e9p\u00edt\u00e9szet"\r\negy\u00e9b terept\u00e1rgyai (kioszkok, \u00fczlethelyis\u00e9gek,\r\ntrafikok, kirakatok, kocsm\u00e1k) t\u00f6bb sz\u00e1lon kapcsol\u00f3dnak\r\nHirschhorn praxis\u00e1hoz. Term\u00e9szetesen nem a marketing-form\u00e1lta\r\ndesign jegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 shopok, show room-ok,\r\nhypermarketek vil\u00e1ga az el\u0151k\u00e9p, sokkal ink\u00e1bb\r\nP\u00e1rizs "off-site" ker\u00fcleteinek baz\u00e1r-kavalk\u00e1dja,\r\nahol az arab, k\u00ednai, afrikai keresked\u0151k re\u00e1l-funkcionalizmusa\r\ndomin\u00e1l. Olcs\u00f3n el\u0151\u00e1ll\u00edtott cuccok\r\nmin\u00e9l olcs\u00f3bban, min\u00e9l nagyobb min\u0151s\u00e9gben,\r\na lehet\u0151 legoptim\u00e1lisabb helykihaszn\u00e1l\u00e1s mellett.\r\nEgy k\u00ednai ruh\u00e1zati szak\u00fczlet kirakat\u00e1ban nem\r\negy sz\u00e1l kirakatb\u00e1bu mereng, szer\u00e9nyen visszafogott\r\nszpot-f\u00e9nyben, hanem az \u00f6sszes \u00e1ru egym\u00e1s hegy\u00e9n-h\u00e1t\u00e1n,\r\nami csak fellelhet\u0151 a rakt\u00e1rban. A plafonig megrakott polcokon,\r\negym\u00e1sra halmozott t\u00e1rl\u00f3kon mobiltelefont\u00f3l\r\nharisny\u00e1ig, \u00f6ngy\u00fajt\u00f3t\u00f3l a h\u00e1ztart\u00e1si\r\ngiccsekig minden fellelhet\u0151 – kor\u00e1ntsem a "less\r\nis more" eszt\u00e9tika jegy\u00e9ben t\u00e1lalva. Ami sok,\r\naz sok. <\/p>\r\n A\r\nSkulptur\r\nSortier Station<\/a> (kb.: Szobor Szort\u00edroz\u00f3 \u00c1llom\u00e1s),\r\nmely az 1997-es\r\nm\u00fcnsteri szobr\u00e1szati projektre<\/a> k\u00e9sz\u00fclt, majd\r\na Pompidou K\u00f6zpont tulajdonak\u00e9nt a Stalingrad metr\u00f3\u00e1llom\u00e1sn\u00e1l\r\nlett ki\u00e1ll\u00edtva 2001 m\u00e1jus\u00e1ban, Hirschhorn\r\npavilonjainak legtiszt\u00e1bb form\u00e1ja. A 10*3*2,5 m\u00e9teres\r\nkartonb\u00f3l, f\u00e1b\u00f3l \u00f6sszet\u00e1kolt, nejlonnal\r\nbor\u00edtott t\u00e9glatest t\u00edz kirakatot foglal mag\u00e1ban.\r\nL\u00e9nyeg\u00e9ben minden kirakat egy-egy k\u00fcl\u00f6n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s,\r\nde egyetlen m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, j\u00f3l\r\np\u00e9ld\u00e1zva a hirschhorni koll\u00e1zs-logik\u00e1t. Az\r\negyes kirakatok k\u00f6z\u00f6tt nincs hierarchikus sorrend, mint minden\r\nrendes v\u00e1s\u00e1ri b\u00f3d\u00e9, szabadon \u00e1ll az\r\nutc\u00e1n, szabadon k\u00f6r\u00fclj\u00e1rhat\u00f3. \u00c9rdemes\r\negy pillant\u00e1st vetni a megh\u00edv\u00f3ra<\/a>\r\nis, mely Hirschhorn "no-budget" nyomdaterm\u00e9keinek minden\r\njellegzetess\u00e9g\u00e9t mag\u00e1n viseli.<\/p>\r\n A\r\nkirakatok "tartalomjegyz\u00e9ke<\/a>"\r\na k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\r\n 01. Rudolf\r\nHaizmann szobor-rekonstrukci\u00f3<\/a> (Alum\u00ednium f\u00f3li\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9s kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett absztrakt szobor, melynek\r\neredetije az 1937-es, m\u00fcncheni Entartete\r\nKunst<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3.\r\nRudolf Haizmann egyike volt azon k\u00e9tsz\u00e1z m\u0171v\u00e9sznek,\r\nakiket a n\u00e1cik zsid\u00f3, vagy bolsevik agit\u00e1tork\u00e9nt\r\nb\u00e9lyegeztek meg. Haizmann eredeti m\u0171v\u00e9r\u0151l csak\r\negy-k\u00e9t fot\u00f3 maradt fenn, melyek ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\nk\u00e9sz\u00fcltek.) A mindennapi, \u00e9s\r\nez\u00e1ltal v\u00e1ratlan helysz\u00ednek kiv\u00e1laszt\u00e1sa\r\na kezdetekt\u0151l fontos momentuma Hirschhorn munk\u00e1inak. Ki\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u00e1r egy Toyota-furgon rakter\u00e9ben, folyos\u00f3kon, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zakban,\r\nkuk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00fatsz\u00e9len (ahol t\u00f6bbsz\u00f6r\r\nszinte felismerhetetlenek maradtak a szint\u00e9n "\u00fatsz\u00e9li"\r\nmat\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak),\r\nkocsm\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a "Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n Az eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\n Hirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\n P\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n ——– * A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n ** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n *** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n *** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal. ——- http:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\n http:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\n http:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\n http:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\n Cargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn Parkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\n Wang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\n Jason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\n
\r\n<\/b>"Energia, igen! Min\u0151s\u00e9g, nem!"<\/i><\/p>\r\n
\r\n<\/b>"A kevesebb az kevesebb, a t\u00f6bb az t\u00f6bb."<\/i><\/p>\r\n
\r\n02. Marlboro vide\u00f3<\/a> (Egy f\u00e9rfi\r\nhi\u00e1baval\u00f3 k\u00fczdelme, hogy Marlboro-dobozokb\u00f3l\r\noszlopot \u00e9p\u00edtsen – az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\n\u00e1lland\u00f3an \u00f6sszed\u0151l.)
\r\n03. Robert Walser \u00e9s Emmanuel Bove\r\nD\u00edj<\/a> (K\u00e9t fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti d\u00edj\r\nrekviz\u00edtumai. A sv\u00e1jci Walser \u00e9s a francia Bove po\u00e9tik\u00e1ja\r\nHirschhorn szem\u00e9lyes kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.)
\r\n04. Otto Freundlich vide\u00f3 (Freundlich 1944-ben esett \u00e1ldozat\u00e1ul\r\na n\u00e1ci terrornak – munk\u00e1inak<\/a>\r\nnagy r\u00e9sz\u00e9t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A kamera k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen,\r\nmeg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl p\u00e1szt\u00e1zta egyik\r\nk\u00f6zt\u00e9ri plasztik\u00e1j\u00e1t.)
\r\n05. Sztalagmitok \u00e9s sztalagtit\u00e1k<\/a>\r\n(Alum\u00ednium filamentumok k\u00f6z\u00e9 illesztett turista-szuven\u00edrok)
\r\n06. Sportkup\u00e1k<\/a> (Kartonb\u00f3l\r\nkiv\u00e1gott \u00e9s alum\u00edniummal bor\u00edtott tr\u00f3fe\u00e1k)
\r\n07. K\u00e9k \u00e9s piros k\u00f6nnyek<\/a>\r\n(mamuthere m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott k\u00f6nnycseppek\r\nel\u0151tt egy vide\u00f3: zokog\u00f3 n\u0151 m\u0171-k\u00f6nnyekkel)
\r\n08. Alum\u00ednium log\u00f3k<\/a> (M\u00e9teres\r\n\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 log\u00f3k: Mercedes, Volkswagen,\r\nChanel, valamint Peace and Love, azaz a hippi-korszak b\u00e9ke-jele.)
\r\n09. Szoborgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a> (Kartonra\r\nkas\u00edrozott repr\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\r\nemblematikus szobr\u00e1szati eml\u00e9keir\u0151l, melyek t\u00f6bb\r\npolcot elfoglalnak, teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 rendszerben.)
\r\n10. Kunsthalle makett<\/a> (Egy kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria makettje, melynek fal\u00e1n az\r\n"aktu\u00e1lis" ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9peit,\r\nT.H. koll\u00e1zsait<\/a> l\u00e1thatjuk.\r\nIllusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, azaz\r\nnem a Station r\u00e9szek\u00e9nt szerepl\u0151 Kunsthalle-t mutatunk\r\nbe.)<\/p>\r\n
\r\njegyzetek<\/b>
\r\n——–<\/p>\r\n
\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.
\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n
\r\nlinkek<\/b>
\r\n——-<\/p>\r\n
\r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\n
![REALITE<\/a>"\r\nfelirat\u00fa t\u00e1bla lehetett a pillang\u00f3 sz\u00e1rnycsap\u00e1sa,\r\nmely egy el\u0151re meg nem j\u00f3solhat\u00f3 folyamatot ind\u00edtott\r\nel. T\u00edz \u00e9v leforg\u00e1sa alatt a cing\u00e1r kartont\u00e1bl\u00e1b\u00f3l\r\nburj\u00e1nz\u00f3 karton-aluf\u00f3lia-ragaszt\u00f3szalag-\u00fajs\u00e1gpap\u00edr\r\ngy\u00e1r \u00e9p\u00fclt fel, melynek "elszabadult" fut\u00f3szalagj\u00e1r\u00f3l\r\negyre nagyobb gy\u00e1regys\u00e9gek fordulnak le. L\u00e1tsz\u00f3lag\r\nmegegyez\u0151 folyamat a koloniz\u00e1ci\u00f3s, globaliz\u00e1ci\u00f3s\r\nv\u00edrus-tendenci\u00e1kkal, holott \u00e9ppen ezen tendenci\u00e1k\r\nkritik\u00e1ja \u00e1ll kit\u00fcntetett helyen Hirschhorn alapvet\u00e9sei\r\nk\u00f6z\u00f6tt. Miel\u0151tt az a t\u00e9veszme alakulna ki b\u00e1rkiben,\r\nhogy egy \u00fajabb "vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3" artista\r\napote\u00f3zis\u00e1t olvassa beavatott b\u00e9rtollnoka j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l,\r\ngyorsan tegy\u00fck r\u00fckvercbe a j\u00e1rg\u00e1nyt.<\/p>\r\nHirschhorn az efemer\r\nanyagokb\u00f3l – a csomagol\u00e1stechnika legolcs\u00f3bb\r\nterm\u00e9keib\u0151l, azaz kartondobozb\u00f3l, aluf\u00f3li\u00e1b\u00f3l,\r\nbarna ragaszt\u00f3szalagb\u00f3l – \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u0171t\u00e1rgyait k\u00f6vetkezetesen a "szobr\u00e1szat"\r\nkateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolja. Szobrok, holott tereb\u00e9lyes\r\nt\u00e1kolm\u00e1nyai vide\u00f3kkal, \u00fajs\u00e1g-kiv\u00e1g\u00e1sokkal,\r\ngyakran k\u00f6nyvt\u00e1rnyi irodalommal megt\u00e1mogatott, igen\r\nkomplex strukt\u00far\u00e1k. Pr\u00f3b\u00e1ljuk meg sz\u00e9tcinc\u00e1lni\r\nezeket az am\u00fagy is esetlegesen \u00f6sszef\u00e9rcelt elemekb\u0151l\r\n\u00e1ll\u00f3 riz\u00f3m\u00e1kat, tal\u00e1n felfejthetj\u00fck\r\nl\u00e9trehoz\u00e1suk mozgat\u00f3rug\u00f3it. Hogy ker\u00fcl\r\negym\u00e1s mell\u00e9 Deleuze \u00e9s egy m\u00e9teresre h\u00edzlalt\r\nRolex? Mit keres Rosa Luxemburg \u00f6sszefirk\u00e1lt Boss hirdet\u00e9sek\r\nk\u00f6z\u00f6tt? Mi k\u00f6ze "let\u0171nt korok" totalit\u00e1rius\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9nek Spinoz\u00e1hoz, Koszov\u00f3hoz\r\n\u00e9s az Adidas term\u00e9kcsal\u00e1dhoz?<\/p>\r\n"Energy,\r\nyes! Quality, no!"\r\n<\/b>"Energia, igen! Min\u0151s\u00e9g, nem!"<\/i><\/p>\r\nA\r\nlegels\u0151, legszembet\u0171n\u0151bb jelens\u00e9g Hirschhorn\r\nm\u0171veit szeml\u00e9lve a szuper-bark\u00e1cs: a goly\u00f3stollal,\r\nspray-vel megz\u00fazott k\u00e9peket, karton-konstrukci\u00f3kat\r\nf\u00fcrt\u00f6kben l\u00f3g\u00f3 ragaszt\u00f3szalagok \u00e9s\r\n\u00f6sszegy\u00fart aluf\u00f3lia-li\u00e1nok l\u00e1ncolj\u00e1k\r\negym\u00e1shoz – k\u00e9sz csoda, hogy dacolnak a gravit\u00e1ci\u00f3val.\r\nEz els\u0151seg\u00e9ly-m\u0171v\u00e9szet: benyomunk egy injekci\u00f3t,\r\nkat\u00e9tert a v\u00e9n\u00e1ba, m\u00e1r a v\u00e1kuum-matracon\r\nis az \u00fcrge, oxig\u00e9nt az arc\u00e1ba, szir\u00e9na bekapcsol\r\n– a leszakadt l\u00e1bat meg majd helikopterrel k\u00fcldj\u00fck\r\nut\u00e1na. Nincs id\u0151 a vacakol\u00e1sra, rohamtemp\u00f3.\r\nA MERZ- \u00e9s FLUXUS-eszt\u00e9tika re-aktiv\u00e1l\u00e1sa\r\nfolyik, m\u00e1r-m\u00e1r rokok\u00f3 intenzit\u00e1ssal. A legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb\r\nsajt\u00f3term\u00e9kekb\u0151l, divatmagazinokb\u00f3l, sport-\r\n\u00e9s napilapokb\u00f3l kit\u00e9pett, szakadt kartonlapra felh\u00e1nyt,\r\nbrut\u00e1lis firka-tipogr\u00e1fi\u00e1val keretezett man\u00f6ken-portr\u00e9k,\r\naktu\u00e1l-politikai riport\u00e1zsok, rekl\u00e1m-koll\u00e1zsok\r\nletagadhatlan let\u00e9tem\u00e9nyesei a schwitters-i vonalnak, mik\u00f6zben\r\na szubkult\u00far\u00e1k bulv\u00e1rlapjaib\u00f3l, a fanzine<\/a>-ekb\u0151l\r\nismer\u0151s vizu\u00e1lis vil\u00e1g is visszak\u00f6sz\u00f6n.\r\nEz bizony a j\u00f3 \u00f6reg punk<\/a>\r\n"trash"-z\u00fazd\u00e1ja. A szanasz\u00e9t f\u00e9nym\u00e1solt\r\nlapok, a filctoll, a marker "ig\u00e9nytelens\u00e9ge",\r\nanti-eszt\u00e9tik\u00e1ja term\u00e9szetesen nem mentes n\u00e9mi\r\nrafin\u00e9ri\u00e1t\u00f3l. A koll\u00e1zsok<\/a>\r\n\u00e9rtetlen \u00e1l-naivit\u00e1sa r\u00e1dupl\u00e1zik a\r\nhiszt\u00e9rikus im\u00e1zsra – visszaj\u00e1tszott labda,\r\nmajd m\u00e1sodperceken bel\u00fcl \u00f6ng\u00f3l. Kinek lehet hinni?\r\nHol \u00e9r v\u00e9get a kamufl\u00e1zs, ha itt \u00e9r v\u00e9get\r\na val\u00f3s\u00e1g? Mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egy intelligens,\r\nm\u0171velt ember \u00e1l-butas\u00e1ga \u00e9s egy f\u00e9lm\u0171velt\r\nIQ-s\u00e9r\u00fclt okoskod\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt?<\/p>\r\nA "min\u0151s\u00e9g",\r\na formai megmunk\u00e1lts\u00e1g kvalit\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se\r\na Fluxus ut\u00e1n n\u00e9gy \u00e9vtizeddel k\u00f6zhely-pukkantgat\u00e1snak\r\nt\u0171nik. Egyszer m\u00e1r bizony\u00edtottnak l\u00e1tszott,\r\nhogy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti, plasztikai \u00e9rt\u00e9kkel\r\nnem csup\u00e1n a sz\u00e9pen lealapozott v\u00e1szonra felvitt\r\npigment, avagy a kell\u0151 k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9ssel megmunk\u00e1lt\r\nm\u00e1rv\u00e1ny b\u00edrhat, hanem ak\u00e1r az akv\u00e1riumban\r\n\u00faszk\u00e1l\u00f3 g\u00e9pzs\u00edr is – ha megfelel\u0151\r\nm\u0171v\u00e9szi intenci\u00f3 szerint \u00faszk\u00e1l. M\u00e9gis,\r\n\u00fajra \u00e9s \u00fajra le kell porolni, fel kell mutatni ezeket\r\naz "eredm\u00e9nyeket" – tal\u00e1n a megfelel\u0151\r\nideig v\u00e9gzett sulykol\u00e1s, mint a klasszikus porosz pedag\u00f3gia\r\neszk\u00f6ze, id\u0151vel hely\u00e9re borzolja a "bojszokkal"\r\nr\u00e9misztget\u0151k agyk\u00e9rg\u00e9nek t\u00fck\u00f6rsima\r\nfelsz\u00edn\u00e9t. A perfekcionizmus kapcs\u00e1n \u00e1lljon\r\nitt egy id\u00e9zet E\u00f6rsi Istv\u00e1nt\u00f3l:<\/p>\r\n"[…]Gombrowicz\r\nteh\u00e1t ott \u00fcl a p\u00e1holyban, \u00e9s hallgatja a boszork\u00e1nyos\r\nzongorist\u00e1t, illetve hallgatn\u00e1, ha nem volna ennyire boszork\u00e1nyos.\r\n"Tulajdonk\u00e9ppen senki sem tudta, hogy mit j\u00e1tszanak,\r\nmert a zongorista t\u00f6k\u00e9lye lehetetlenn\u00e9 tette, hogy\r\nBrahmsra koncentr\u00e1ljunk, \u00e9s Brahms t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ge\r\nelt\u00e9r\u00edtett a zongorist\u00e1t\u00f3l. A m\u0171v\u00e9szet\r\ncsaknem mindig er\u0151sebben hat r\u00e1m, ha t\u00f6k\u00e9letlen\u00fcl,\r\nv\u00e9letlenszer\u0171en \u00e9s t\u00f6red\u00e9kesen \u00e9rkezik\r\nel hozz\u00e1m, ha bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig csak jelzi a jelenl\u00e9t\u00e9t,\r\n\u00e9s lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy valamif\u00e9le ki-nem-el\u00e9g\u00edt\u0151\r\ntolm\u00e1csol\u00e1s k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e1t\u00e9ljem.\r\nJobban kedvelem azt a Chopint, aki az ablakon \u00e1t bukd\u00e1csol\r\nki az utc\u00e1ra, mint azt, aki a koncertterem sz\u00ednpad\u00e1r\u00f3l\r\nezernyi m\u0171fog\u00e1sba \u00f6lt\u00f6ztetve hallhat\u00f3."<\/i>\r\nMindebben feltehet\u0151en sok a t\u00falz\u00e1s, Gombrowicz borsot\r\nt\u00f6r a sznobok \u00e9s a steril eszt\u00e9t\u00e1k orra al\u00e1,\r\n\u00e9s \u00e9lvezi az elk\u00e9pzelt hat\u00e1st. De ami a perfekci\u00f3t\r\nmint m\u0171v\u00e9szi c\u00e9lkit\u0171z\u00e9st illeti, csak\r\negyet\u00e9rthetek vele. A tolm\u00e1csol\u00f3 m\u0171v\u00e9sz\r\n– zen\u00e9sz, rendez\u0151, sz\u00edn\u00e9sz – a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9gre\r\nt\u00f6rekedve a m\u0171v\u00e9szetet technikai probl\u00e9m\u00e1v\u00e1\r\ndegrad\u00e1lja. A t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g mint legf\u0151bb\r\nig\u00e9ny kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6li minden igazi m\u0171v\u00e9szi\r\nv\u00e1llalkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen elem\u00e9t,\r\na kock\u00e1zatot, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi anyagot nem a kor\r\nkih\u00edv\u00e1saival, hanem csup\u00e1n bels\u0151 k\u00f6vetelm\u00e9nyeivel\r\nkonfront\u00e1lja."****<\/p>\r\nHirschhorn\r\nszavaival: "karton vagy m\u00e1rv\u00e1ny? nem mindegy?"\r\n– amihez az\u00e9rt f\u0171zz\u00fck hozz\u00e1, hogy az efemer\r\nanyagok haszn\u00e1lata felki\u00e1lt\u00f3jelk\u00e9nt jelzi,\r\nhogy az illet\u0151 t\u00e1voltartja mag\u00e1t a monumentalit\u00e1sra\r\nt\u00f6rekv\u0151k, az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1g\r\nolt\u00e1r\u00e1n \u00e1ldoz\u00f3k t\u00e1bor\u00e1t\u00f3l.\r\nHirschhorn ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai az ut\u00f3bbi \u00e9vekben\r\nkifejezetten nagy m\u00e9ret\u0171ek – mint p\u00e9ld\u00e1ul\r\na World Airport<\/a>\r\n(1999, Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 \u00e9s 2000, Chicago), vagy\r\na Jumbo Spoons\r\nand Big Cake<\/a> (2000, Chicago) c\u00edm\u0171 projektek – de\r\nsohasem monument\u00e1lisak. Nem mozdul ki az emberi l\u00e9pt\u00e9kb\u0151l,\r\nt\u00e1rgyhalmazai mind "hand made" produktumok.<\/p>\r\n"A utopia\r\nis something to aim for, a project, a projection. It is an idea, an ideal.\r\nIt is right, it is wrong. Art and making artwork are utopian. But a utopia\r\nnever works. It is not supposed to. When it works, it is a utopia no longer."<\/i><\/p>\r\nA\r\nk\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151k, ut\u00f3pikus n\u00e9zeteikr\u0151l\r\nismert t\u00f6rt\u00e9nelmi alakok direkt megjelen\u00edt\u00e9se\r\n\u00e9s vegy\u00edt\u00e9se a konzumkult\u00fara ikonjaival, fogyaszt\u00e1si\r\ncikkek mamut-verzi\u00f3ival a politikai karikat\u00far\u00e1k,\r\nvizu\u00e1l-pamfletek hat\u00e1rter\u00fclete fel\u00e9 cs\u00e1b\u00edtanak.\r\nAz ellent\u00e9t-p\u00e1rok j\u00e1t\u00e9k\u00e1val zsongl\u0151rk\u00f6d\u0151\r\nm\u0171v\u00e9sz-humorista k\u00edm\u00e9letlen szarkazmusa villan\r\nfel William Hogarth<\/a>\r\n(1697-1764), James\r\nGillray<\/a> (1756-1815), majd Daumier, valamint az Inkoherensek m\u0171veiben.\r\nAz aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9keny,\r\npolitiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz alakja nem az avantgarde\r\ntal\u00e1lm\u00e1nya, hisz a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben\r\na "m\u0171v\u00e9szi" politiz\u00e1l\u00e1s els\u0151\r\nsorban a jobb-, avagy a baloldal szek\u00e9rt\u00e1bor\u00e1ba val\u00f3\r\nbecsatlakoz\u00e1st jelentette – az avantgarde-ut\u00f3pia nem\r\nn\u00e9zte el az "individu\u00e1lis elhajl\u00e1st". A\r\njobb \u00e9s a bal k\u00f6ny\u00f6rtelen p\u00e1rharca, a totalit\u00e1rius\r\nsziszt\u00e9m\u00e1k okozta katasztr\u00f3f\u00e1k m\u00e1ig\r\nki nem hevert, fel nem dolgozott trag\u00e9di\u00e1ja sz\u00fclte\r\nvil\u00e1gra a propaganda-m\u0171v\u00e9szetet is. Ha p\u00e1rhuzamba\r\n\u00e1ll\u00edtjuk Heartfield<\/a>\r\nantifasiszta fot\u00f3mont\u00e1zsait \u00e9s Gustav\r\nKlucis<\/a> szt\u00e1linista kulissz\u00e1it, plak\u00e1tjait –\r\nmint elk\u00f6telezett baloldali m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it\r\n– eleve elrendeltnek defini\u00e1lhatjuk azt a meghasonlotts\u00e1got,\r\namivel manaps\u00e1g is k\u00fczd a mag\u00e1t "idealist\u00e1nak",\r\nne adj’isten "ut\u00f3pist\u00e1nak" defini\u00e1l\u00f3\r\npublikum.<\/p>\r\n"Less is\r\nless, more is more."\r\n<\/b>"A kevesebb az kevesebb, a t\u00f6bb az t\u00f6bb."<\/i><\/p>\r\nHirschhorn k\u00e9t\r\nalapvet\u0151 csoportba osztja munk\u00e1it: olt\u00e1rok \u00e9s\r\npavilonok. A pavilonok \u00e9s a "rekl\u00e1m-\u00e9p\u00edt\u00e9szet"\r\negy\u00e9b terept\u00e1rgyai (kioszkok, \u00fczlethelyis\u00e9gek,\r\ntrafikok, kirakatok, kocsm\u00e1k) t\u00f6bb sz\u00e1lon kapcsol\u00f3dnak\r\nHirschhorn praxis\u00e1hoz. Term\u00e9szetesen nem a marketing-form\u00e1lta\r\ndesign jegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 shopok, show room-ok,\r\nhypermarketek vil\u00e1ga az el\u0151k\u00e9p, sokkal ink\u00e1bb\r\nP\u00e1rizs "off-site" ker\u00fcleteinek baz\u00e1r-kavalk\u00e1dja,\r\nahol az arab, k\u00ednai, afrikai keresked\u0151k re\u00e1l-funkcionalizmusa\r\ndomin\u00e1l. Olcs\u00f3n el\u0151\u00e1ll\u00edtott cuccok\r\nmin\u00e9l olcs\u00f3bban, min\u00e9l nagyobb min\u0151s\u00e9gben,\r\na lehet\u0151 legoptim\u00e1lisabb helykihaszn\u00e1l\u00e1s mellett.\r\nEgy k\u00ednai ruh\u00e1zati szak\u00fczlet kirakat\u00e1ban nem\r\negy sz\u00e1l kirakatb\u00e1bu mereng, szer\u00e9nyen visszafogott\r\nszpot-f\u00e9nyben, hanem az \u00f6sszes \u00e1ru egym\u00e1s hegy\u00e9n-h\u00e1t\u00e1n,\r\nami csak fellelhet\u0151 a rakt\u00e1rban. A plafonig megrakott polcokon,\r\negym\u00e1sra halmozott t\u00e1rl\u00f3kon mobiltelefont\u00f3l\r\nharisny\u00e1ig, \u00f6ngy\u00fajt\u00f3t\u00f3l a h\u00e1ztart\u00e1si\r\ngiccsekig minden fellelhet\u0151 – kor\u00e1ntsem a "less\r\nis more" eszt\u00e9tika jegy\u00e9ben t\u00e1lalva. Ami sok,\r\naz sok. <\/p>\r\nA\r\nSkulptur\r\nSortier Station<\/a> (kb.: Szobor Szort\u00edroz\u00f3 \u00c1llom\u00e1s),\r\nmely az 1997-es\r\nm\u00fcnsteri szobr\u00e1szati projektre<\/a> k\u00e9sz\u00fclt, majd\r\na Pompidou K\u00f6zpont tulajdonak\u00e9nt a Stalingrad metr\u00f3\u00e1llom\u00e1sn\u00e1l\r\nlett ki\u00e1ll\u00edtva 2001 m\u00e1jus\u00e1ban, Hirschhorn\r\npavilonjainak legtiszt\u00e1bb form\u00e1ja. A 10*3*2,5 m\u00e9teres\r\nkartonb\u00f3l, f\u00e1b\u00f3l \u00f6sszet\u00e1kolt, nejlonnal\r\nbor\u00edtott t\u00e9glatest t\u00edz kirakatot foglal mag\u00e1ban.\r\nL\u00e9nyeg\u00e9ben minden kirakat egy-egy k\u00fcl\u00f6n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s,\r\nde egyetlen m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, j\u00f3l\r\np\u00e9ld\u00e1zva a hirschhorni koll\u00e1zs-logik\u00e1t. Az\r\negyes kirakatok k\u00f6z\u00f6tt nincs hierarchikus sorrend, mint minden\r\nrendes v\u00e1s\u00e1ri b\u00f3d\u00e9, szabadon \u00e1ll az\r\nutc\u00e1n, szabadon k\u00f6r\u00fclj\u00e1rhat\u00f3. \u00c9rdemes\r\negy pillant\u00e1st vetni a megh\u00edv\u00f3ra<\/a>\r\nis, mely Hirschhorn "no-budget" nyomdaterm\u00e9keinek minden\r\njellegzetess\u00e9g\u00e9t mag\u00e1n viseli.<\/p>\r\nA\r\nkirakatok "tartalomjegyz\u00e9ke<\/a>"\r\na k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\r\n01. Rudolf\r\nHaizmann szobor-rekonstrukci\u00f3<\/a> (Alum\u00ednium f\u00f3li\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9s kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett absztrakt szobor, melynek\r\neredetije az 1937-es, m\u00fcncheni Entartete\r\nKunst<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3.\r\nRudolf Haizmann egyike volt azon k\u00e9tsz\u00e1z m\u0171v\u00e9sznek,\r\nakiket a n\u00e1cik zsid\u00f3, vagy bolsevik agit\u00e1tork\u00e9nt\r\nb\u00e9lyegeztek meg. Haizmann eredeti m\u0171v\u00e9r\u0151l csak\r\negy-k\u00e9t fot\u00f3 maradt fenn, melyek ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\nk\u00e9sz\u00fcltek.)\r\n02. Marlboro vide\u00f3<\/a> (Egy f\u00e9rfi\r\nhi\u00e1baval\u00f3 k\u00fczdelme, hogy Marlboro-dobozokb\u00f3l\r\noszlopot \u00e9p\u00edtsen – az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\n\u00e1lland\u00f3an \u00f6sszed\u0151l.)\r\n03. Robert Walser \u00e9s Emmanuel Bove\r\nD\u00edj<\/a> (K\u00e9t fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti d\u00edj\r\nrekviz\u00edtumai. A sv\u00e1jci Walser \u00e9s a francia Bove po\u00e9tik\u00e1ja\r\nHirschhorn szem\u00e9lyes kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.)\r\n04. Otto Freundlich vide\u00f3 (Freundlich 1944-ben esett \u00e1ldozat\u00e1ul\r\na n\u00e1ci terrornak – munk\u00e1inak<\/a>\r\nnagy r\u00e9sz\u00e9t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A kamera k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen,\r\nmeg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl p\u00e1szt\u00e1zta egyik\r\nk\u00f6zt\u00e9ri plasztik\u00e1j\u00e1t.)\r\n05. Sztalagmitok \u00e9s sztalagtit\u00e1k<\/a>\r\n(Alum\u00ednium filamentumok k\u00f6z\u00e9 illesztett turista-szuven\u00edrok)\r\n06. Sportkup\u00e1k<\/a> (Kartonb\u00f3l\r\nkiv\u00e1gott \u00e9s alum\u00edniummal bor\u00edtott tr\u00f3fe\u00e1k)\r\n07. K\u00e9k \u00e9s piros k\u00f6nnyek<\/a>\r\n(mamuthere m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott k\u00f6nnycseppek\r\nel\u0151tt egy vide\u00f3: zokog\u00f3 n\u0151 m\u0171-k\u00f6nnyekkel)\r\n08. Alum\u00ednium log\u00f3k<\/a> (M\u00e9teres\r\n\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 log\u00f3k: Mercedes, Volkswagen,\r\nChanel, valamint Peace and Love, azaz a hippi-korszak b\u00e9ke-jele.)\r\n09. Szoborgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a> (Kartonra\r\nkas\u00edrozott repr\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\r\nemblematikus szobr\u00e1szati eml\u00e9keir\u0151l, melyek t\u00f6bb\r\npolcot elfoglalnak, teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 rendszerben.)\r\n10. Kunsthalle makett<\/a> (Egy kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria makettje, melynek fal\u00e1n az\r\n"aktu\u00e1lis" ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9peit,\r\nT.H. koll\u00e1zsait<\/a> l\u00e1thatjuk.\r\nIllusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, azaz\r\nnem a Station r\u00e9szek\u00e9nt szerepl\u0151 Kunsthalle-t mutatunk\r\nbe.)<\/p>\r\nA mindennapi, \u00e9s\r\nez\u00e1ltal v\u00e1ratlan helysz\u00ednek kiv\u00e1laszt\u00e1sa\r\na kezdetekt\u0151l fontos momentuma Hirschhorn munk\u00e1inak. Ki\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u00e1r egy Toyota-furgon rakter\u00e9ben, folyos\u00f3kon, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zakban,\r\nkuk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00fatsz\u00e9len (ahol t\u00f6bbsz\u00f6r\r\nszinte felismerhetetlenek maradtak a szint\u00e9n "\u00fatsz\u00e9li"\r\nmat\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak),\r\nkocsm\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a "Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\nAz eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/realite.jpg\"){kind=link}
![punk<\/a>\r\n"trash"-z\u00fazd\u00e1ja. A szanasz\u00e9t f\u00e9nym\u00e1solt\r\nlapok, a filctoll, a marker "ig\u00e9nytelens\u00e9ge",\r\nanti-eszt\u00e9tik\u00e1ja term\u00e9szetesen nem mentes n\u00e9mi\r\nrafin\u00e9ri\u00e1t\u00f3l. A](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/dead_kennedys.jpg\"){kind=link}
![World Airport<\/a>\r\n(1999, Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 \u00e9s 2000, Chicago), vagy\r\na](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/airport.jpg\"){kind=link}
![Jumbo Spoons\r\nand Big Cake<\/a> (2000, Chicago) c\u00edm\u0171 projektek – de\r\nsohasem monument\u00e1lisak. Nem mozdul ki az emberi l\u00e9pt\u00e9kb\u0151l,\r\nt\u00e1rgyhalmazai mind "hand made" produktumok.<\/p>\r\n"A utopia\r\nis something to aim for, a project, a projection. It is an idea, an ideal.\r\nIt is right, it is wrong. Art and making artwork are utopian. But a utopia\r\nnever works. It is not supposed to. When it works, it is a utopia no longer."<\/i><\/p>\r\nA\r\nk\u00f6z\u00e9leti szerepl\u0151k, ut\u00f3pikus n\u00e9zeteikr\u0151l\r\nismert t\u00f6rt\u00e9nelmi alakok direkt megjelen\u00edt\u00e9se\r\n\u00e9s vegy\u00edt\u00e9se a konzumkult\u00fara ikonjaival, fogyaszt\u00e1si\r\ncikkek mamut-verzi\u00f3ival a politikai karikat\u00far\u00e1k,\r\nvizu\u00e1l-pamfletek hat\u00e1rter\u00fclete fel\u00e9 cs\u00e1b\u00edtanak.\r\nAz ellent\u00e9t-p\u00e1rok j\u00e1t\u00e9k\u00e1val zsongl\u0151rk\u00f6d\u0151\r\nm\u0171v\u00e9sz-humorista k\u00edm\u00e9letlen szarkazmusa villan\r\nfel William Hogarth<\/a>\r\n(1697-1764), James\r\nGillray<\/a> (1756-1815), majd Daumier, valamint az Inkoherensek m\u0171veiben.\r\nAz aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9keny,\r\npolitiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz alakja nem az avantgarde\r\ntal\u00e1lm\u00e1nya, hisz a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben\r\na "m\u0171v\u00e9szi" politiz\u00e1l\u00e1s els\u0151\r\nsorban a jobb-, avagy a baloldal szek\u00e9rt\u00e1bor\u00e1ba val\u00f3\r\nbecsatlakoz\u00e1st jelentette – az avantgarde-ut\u00f3pia nem\r\nn\u00e9zte el az "individu\u00e1lis elhajl\u00e1st". A\r\njobb \u00e9s a bal k\u00f6ny\u00f6rtelen p\u00e1rharca, a totalit\u00e1rius\r\nsziszt\u00e9m\u00e1k okozta katasztr\u00f3f\u00e1k m\u00e1ig\r\nki nem hevert, fel nem dolgozott trag\u00e9di\u00e1ja sz\u00fclte\r\nvil\u00e1gra a propaganda-m\u0171v\u00e9szetet is. Ha p\u00e1rhuzamba\r\n\u00e1ll\u00edtjuk Heartfield<\/a>\r\nantifasiszta fot\u00f3mont\u00e1zsait \u00e9s Gustav\r\nKlucis<\/a> szt\u00e1linista kulissz\u00e1it, plak\u00e1tjait –\r\nmint elk\u00f6telezett baloldali m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it\r\n– eleve elrendeltnek defini\u00e1lhatjuk azt a meghasonlotts\u00e1got,\r\namivel manaps\u00e1g is k\u00fczd a mag\u00e1t "idealist\u00e1nak",\r\nne adj’isten "ut\u00f3pist\u00e1nak" defini\u00e1l\u00f3\r\npublikum.<\/p>\r\n"Less is\r\nless, more is more."\r\n<\/b>"A kevesebb az kevesebb, a t\u00f6bb az t\u00f6bb."<\/i><\/p>\r\nHirschhorn k\u00e9t\r\nalapvet\u0151 csoportba osztja munk\u00e1it: olt\u00e1rok \u00e9s\r\npavilonok. A pavilonok \u00e9s a "rekl\u00e1m-\u00e9p\u00edt\u00e9szet"\r\negy\u00e9b terept\u00e1rgyai (kioszkok, \u00fczlethelyis\u00e9gek,\r\ntrafikok, kirakatok, kocsm\u00e1k) t\u00f6bb sz\u00e1lon kapcsol\u00f3dnak\r\nHirschhorn praxis\u00e1hoz. Term\u00e9szetesen nem a marketing-form\u00e1lta\r\ndesign jegy\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 shopok, show room-ok,\r\nhypermarketek vil\u00e1ga az el\u0151k\u00e9p, sokkal ink\u00e1bb\r\nP\u00e1rizs "off-site" ker\u00fcleteinek baz\u00e1r-kavalk\u00e1dja,\r\nahol az arab, k\u00ednai, afrikai keresked\u0151k re\u00e1l-funkcionalizmusa\r\ndomin\u00e1l. Olcs\u00f3n el\u0151\u00e1ll\u00edtott cuccok\r\nmin\u00e9l olcs\u00f3bban, min\u00e9l nagyobb min\u0151s\u00e9gben,\r\na lehet\u0151 legoptim\u00e1lisabb helykihaszn\u00e1l\u00e1s mellett.\r\nEgy k\u00ednai ruh\u00e1zati szak\u00fczlet kirakat\u00e1ban nem\r\negy sz\u00e1l kirakatb\u00e1bu mereng, szer\u00e9nyen visszafogott\r\nszpot-f\u00e9nyben, hanem az \u00f6sszes \u00e1ru egym\u00e1s hegy\u00e9n-h\u00e1t\u00e1n,\r\nami csak fellelhet\u0151 a rakt\u00e1rban. A plafonig megrakott polcokon,\r\negym\u00e1sra halmozott t\u00e1rl\u00f3kon mobiltelefont\u00f3l\r\nharisny\u00e1ig, \u00f6ngy\u00fajt\u00f3t\u00f3l a h\u00e1ztart\u00e1si\r\ngiccsekig minden fellelhet\u0151 – kor\u00e1ntsem a "less\r\nis more" eszt\u00e9tika jegy\u00e9ben t\u00e1lalva. Ami sok,\r\naz sok. <\/p>\r\nA\r\nSkulptur\r\nSortier Station<\/a> (kb.: Szobor Szort\u00edroz\u00f3 \u00c1llom\u00e1s),\r\nmely az 1997-es\r\nm\u00fcnsteri szobr\u00e1szati projektre<\/a> k\u00e9sz\u00fclt, majd\r\na Pompidou K\u00f6zpont tulajdonak\u00e9nt a Stalingrad metr\u00f3\u00e1llom\u00e1sn\u00e1l\r\nlett ki\u00e1ll\u00edtva 2001 m\u00e1jus\u00e1ban, Hirschhorn\r\npavilonjainak legtiszt\u00e1bb form\u00e1ja. A 10*3*2,5 m\u00e9teres\r\nkartonb\u00f3l, f\u00e1b\u00f3l \u00f6sszet\u00e1kolt, nejlonnal\r\nbor\u00edtott t\u00e9glatest t\u00edz kirakatot foglal mag\u00e1ban.\r\nL\u00e9nyeg\u00e9ben minden kirakat egy-egy k\u00fcl\u00f6n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s,\r\nde egyetlen m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, j\u00f3l\r\np\u00e9ld\u00e1zva a hirschhorni koll\u00e1zs-logik\u00e1t. Az\r\negyes kirakatok k\u00f6z\u00f6tt nincs hierarchikus sorrend, mint minden\r\nrendes v\u00e1s\u00e1ri b\u00f3d\u00e9, szabadon \u00e1ll az\r\nutc\u00e1n, szabadon k\u00f6r\u00fclj\u00e1rhat\u00f3. \u00c9rdemes\r\negy pillant\u00e1st vetni a megh\u00edv\u00f3ra<\/a>\r\nis, mely Hirschhorn "no-budget" nyomdaterm\u00e9keinek minden\r\njellegzetess\u00e9g\u00e9t mag\u00e1n viseli.<\/p>\r\nA\r\nkirakatok "tartalomjegyz\u00e9ke<\/a>"\r\na k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\r\n01. Rudolf\r\nHaizmann szobor-rekonstrukci\u00f3<\/a> (Alum\u00ednium f\u00f3li\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9s kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett absztrakt szobor, melynek\r\neredetije az 1937-es, m\u00fcncheni Entartete\r\nKunst<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3.\r\nRudolf Haizmann egyike volt azon k\u00e9tsz\u00e1z m\u0171v\u00e9sznek,\r\nakiket a n\u00e1cik zsid\u00f3, vagy bolsevik agit\u00e1tork\u00e9nt\r\nb\u00e9lyegeztek meg. Haizmann eredeti m\u0171v\u00e9r\u0151l csak\r\negy-k\u00e9t fot\u00f3 maradt fenn, melyek ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\nk\u00e9sz\u00fcltek.)\r\n02. Marlboro vide\u00f3<\/a> (Egy f\u00e9rfi\r\nhi\u00e1baval\u00f3 k\u00fczdelme, hogy Marlboro-dobozokb\u00f3l\r\noszlopot \u00e9p\u00edtsen – az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\n\u00e1lland\u00f3an \u00f6sszed\u0151l.)\r\n03. Robert Walser \u00e9s Emmanuel Bove\r\nD\u00edj<\/a> (K\u00e9t fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti d\u00edj\r\nrekviz\u00edtumai. A sv\u00e1jci Walser \u00e9s a francia Bove po\u00e9tik\u00e1ja\r\nHirschhorn szem\u00e9lyes kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.)\r\n04. Otto Freundlich vide\u00f3 (Freundlich 1944-ben esett \u00e1ldozat\u00e1ul\r\na n\u00e1ci terrornak – munk\u00e1inak<\/a>\r\nnagy r\u00e9sz\u00e9t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A kamera k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen,\r\nmeg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl p\u00e1szt\u00e1zta egyik\r\nk\u00f6zt\u00e9ri plasztik\u00e1j\u00e1t.)\r\n05. Sztalagmitok \u00e9s sztalagtit\u00e1k<\/a>\r\n(Alum\u00ednium filamentumok k\u00f6z\u00e9 illesztett turista-szuven\u00edrok)\r\n06. Sportkup\u00e1k<\/a> (Kartonb\u00f3l\r\nkiv\u00e1gott \u00e9s alum\u00edniummal bor\u00edtott tr\u00f3fe\u00e1k)\r\n07. K\u00e9k \u00e9s piros k\u00f6nnyek<\/a>\r\n(mamuthere m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott k\u00f6nnycseppek\r\nel\u0151tt egy vide\u00f3: zokog\u00f3 n\u0151 m\u0171-k\u00f6nnyekkel)\r\n08. Alum\u00ednium log\u00f3k<\/a> (M\u00e9teres\r\n\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 log\u00f3k: Mercedes, Volkswagen,\r\nChanel, valamint Peace and Love, azaz a hippi-korszak b\u00e9ke-jele.)\r\n09. Szoborgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a> (Kartonra\r\nkas\u00edrozott repr\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\r\nemblematikus szobr\u00e1szati eml\u00e9keir\u0151l, melyek t\u00f6bb\r\npolcot elfoglalnak, teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 rendszerben.)\r\n10. Kunsthalle makett<\/a> (Egy kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria makettje, melynek fal\u00e1n az\r\n"aktu\u00e1lis" ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9peit,\r\nT.H. koll\u00e1zsait<\/a> l\u00e1thatjuk.\r\nIllusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, azaz\r\nnem a Station r\u00e9szek\u00e9nt szerepl\u0151 Kunsthalle-t mutatunk\r\nbe.)<\/p>\r\nA mindennapi, \u00e9s\r\nez\u00e1ltal v\u00e1ratlan helysz\u00ednek kiv\u00e1laszt\u00e1sa\r\na kezdetekt\u0151l fontos momentuma Hirschhorn munk\u00e1inak. Ki\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u00e1r egy Toyota-furgon rakter\u00e9ben, folyos\u00f3kon, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zakban,\r\nkuk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00fatsz\u00e9len (ahol t\u00f6bbsz\u00f6r\r\nszinte felismerhetetlenek maradtak a szint\u00e9n "\u00fatsz\u00e9li"\r\nmat\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak),\r\nkocsm\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a "Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\nAz eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/jumbo_spoons.jpg\"){kind=link}
![William Hogarth<\/a>\r\n(1697-1764),](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/hogarth.jpg\"){kind=link}
![James\r\nGillray<\/a> (1756-1815), majd Daumier, valamint az Inkoherensek m\u0171veiben.\r\nAz aktu\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k ir\u00e1nt \u00e9rz\u00e9keny,\r\npolitiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz alakja nem az avantgarde\r\ntal\u00e1lm\u00e1nya, hisz a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben\r\na "m\u0171v\u00e9szi" politiz\u00e1l\u00e1s els\u0151\r\nsorban a jobb-, avagy a baloldal szek\u00e9rt\u00e1bor\u00e1ba val\u00f3\r\nbecsatlakoz\u00e1st jelentette – az avantgarde-ut\u00f3pia nem\r\nn\u00e9zte el az "individu\u00e1lis elhajl\u00e1st". A\r\njobb \u00e9s a bal k\u00f6ny\u00f6rtelen p\u00e1rharca, a totalit\u00e1rius\r\nsziszt\u00e9m\u00e1k okozta katasztr\u00f3f\u00e1k m\u00e1ig\r\nki nem hevert, fel nem dolgozott trag\u00e9di\u00e1ja sz\u00fclte\r\nvil\u00e1gra a propaganda-m\u0171v\u00e9szetet is. Ha p\u00e1rhuzamba\r\n\u00e1ll\u00edtjuk](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/gillray.jpg\"){kind=link}
![Skulptur\r\nSortier Station<\/a> (kb.: Szobor Szort\u00edroz\u00f3 \u00c1llom\u00e1s),\r\nmely az](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/skulptur_sortier.jpg\"){kind=link}
![1997-es\r\nm\u00fcnsteri szobr\u00e1szati projektre<\/a> k\u00e9sz\u00fclt, majd\r\na Pompidou K\u00f6zpont tulajdonak\u00e9nt a Stalingrad metr\u00f3\u00e1llom\u00e1sn\u00e1l\r\nlett ki\u00e1ll\u00edtva 2001 m\u00e1jus\u00e1ban, Hirschhorn\r\npavilonjainak legtiszt\u00e1bb form\u00e1ja. A 10*3*2,5 m\u00e9teres\r\nkartonb\u00f3l, f\u00e1b\u00f3l \u00f6sszet\u00e1kolt, nejlonnal\r\nbor\u00edtott t\u00e9glatest t\u00edz kirakatot foglal mag\u00e1ban.\r\nL\u00e9nyeg\u00e9ben minden kirakat egy-egy k\u00fcl\u00f6n ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s,\r\nde egyetlen m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, j\u00f3l\r\np\u00e9ld\u00e1zva a hirschhorni koll\u00e1zs-logik\u00e1t. Az\r\negyes kirakatok k\u00f6z\u00f6tt nincs hierarchikus sorrend, mint minden\r\nrendes v\u00e1s\u00e1ri b\u00f3d\u00e9, szabadon \u00e1ll az\r\nutc\u00e1n, szabadon k\u00f6r\u00fclj\u00e1rhat\u00f3. \u00c9rdemes\r\negy pillant\u00e1st vetni a](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_munster.jpg\"){kind=link}
![megh\u00edv\u00f3ra<\/a>\r\nis, mely Hirschhorn "no-budget" nyomdaterm\u00e9keinek minden\r\njellegzetess\u00e9g\u00e9t mag\u00e1n viseli.<\/p>\r\nA\r\nkirakatok "tartalomjegyz\u00e9ke<\/a>"\r\na k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\r\n01. Rudolf\r\nHaizmann szobor-rekonstrukci\u00f3<\/a> (Alum\u00ednium f\u00f3li\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9s kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett absztrakt szobor, melynek\r\neredetije az 1937-es, m\u00fcncheni Entartete\r\nKunst<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3.\r\nRudolf Haizmann egyike volt azon k\u00e9tsz\u00e1z m\u0171v\u00e9sznek,\r\nakiket a n\u00e1cik zsid\u00f3, vagy bolsevik agit\u00e1tork\u00e9nt\r\nb\u00e9lyegeztek meg. Haizmann eredeti m\u0171v\u00e9r\u0151l csak\r\negy-k\u00e9t fot\u00f3 maradt fenn, melyek ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\nk\u00e9sz\u00fcltek.)\r\n02. Marlboro vide\u00f3<\/a> (Egy f\u00e9rfi\r\nhi\u00e1baval\u00f3 k\u00fczdelme, hogy Marlboro-dobozokb\u00f3l\r\noszlopot \u00e9p\u00edtsen – az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\n\u00e1lland\u00f3an \u00f6sszed\u0151l.)\r\n03. Robert Walser \u00e9s Emmanuel Bove\r\nD\u00edj<\/a> (K\u00e9t fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti d\u00edj\r\nrekviz\u00edtumai. A sv\u00e1jci Walser \u00e9s a francia Bove po\u00e9tik\u00e1ja\r\nHirschhorn szem\u00e9lyes kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.)\r\n04. Otto Freundlich vide\u00f3 (Freundlich 1944-ben esett \u00e1ldozat\u00e1ul\r\na n\u00e1ci terrornak – munk\u00e1inak<\/a>\r\nnagy r\u00e9sz\u00e9t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A kamera k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen,\r\nmeg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl p\u00e1szt\u00e1zta egyik\r\nk\u00f6zt\u00e9ri plasztik\u00e1j\u00e1t.)\r\n05. Sztalagmitok \u00e9s sztalagtit\u00e1k<\/a>\r\n(Alum\u00ednium filamentumok k\u00f6z\u00e9 illesztett turista-szuven\u00edrok)\r\n06. Sportkup\u00e1k<\/a> (Kartonb\u00f3l\r\nkiv\u00e1gott \u00e9s alum\u00edniummal bor\u00edtott tr\u00f3fe\u00e1k)\r\n07. K\u00e9k \u00e9s piros k\u00f6nnyek<\/a>\r\n(mamuthere m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott k\u00f6nnycseppek\r\nel\u0151tt egy vide\u00f3: zokog\u00f3 n\u0151 m\u0171-k\u00f6nnyekkel)\r\n08. Alum\u00ednium log\u00f3k<\/a> (M\u00e9teres\r\n\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 log\u00f3k: Mercedes, Volkswagen,\r\nChanel, valamint Peace and Love, azaz a hippi-korszak b\u00e9ke-jele.)\r\n09. Szoborgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a> (Kartonra\r\nkas\u00edrozott repr\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\r\nemblematikus szobr\u00e1szati eml\u00e9keir\u0151l, melyek t\u00f6bb\r\npolcot elfoglalnak, teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 rendszerben.)\r\n10. Kunsthalle makett<\/a> (Egy kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria makettje, melynek fal\u00e1n az\r\n"aktu\u00e1lis" ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9peit,\r\nT.H. koll\u00e1zsait<\/a> l\u00e1thatjuk.\r\nIllusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, azaz\r\nnem a Station r\u00e9szek\u00e9nt szerepl\u0151 Kunsthalle-t mutatunk\r\nbe.)<\/p>\r\nA mindennapi, \u00e9s\r\nez\u00e1ltal v\u00e1ratlan helysz\u00ednek kiv\u00e1laszt\u00e1sa\r\na kezdetekt\u0151l fontos momentuma Hirschhorn munk\u00e1inak. Ki\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u00e1r egy Toyota-furgon rakter\u00e9ben, folyos\u00f3kon, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zakban,\r\nkuk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00fatsz\u00e9len (ahol t\u00f6bbsz\u00f6r\r\nszinte felismerhetetlenek maradtak a szint\u00e9n "\u00fatsz\u00e9li"\r\nmat\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak),\r\nkocsm\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a "Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\nAz eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_flyer.gif\"){kind=link}
![tartalomjegyz\u00e9ke<\/a>"\r\na k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\r\n01. Rudolf\r\nHaizmann szobor-rekonstrukci\u00f3<\/a> (Alum\u00ednium f\u00f3li\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9s kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett absztrakt szobor, melynek\r\neredetije az 1937-es, m\u00fcncheni Entartete\r\nKunst<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3.\r\nRudolf Haizmann egyike volt azon k\u00e9tsz\u00e1z m\u0171v\u00e9sznek,\r\nakiket a n\u00e1cik zsid\u00f3, vagy bolsevik agit\u00e1tork\u00e9nt\r\nb\u00e9lyegeztek meg. Haizmann eredeti m\u0171v\u00e9r\u0151l csak\r\negy-k\u00e9t fot\u00f3 maradt fenn, melyek ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\nk\u00e9sz\u00fcltek.)\r\n02. Marlboro vide\u00f3<\/a> (Egy f\u00e9rfi\r\nhi\u00e1baval\u00f3 k\u00fczdelme, hogy Marlboro-dobozokb\u00f3l\r\noszlopot \u00e9p\u00edtsen – az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\n\u00e1lland\u00f3an \u00f6sszed\u0151l.)\r\n03. Robert Walser \u00e9s Emmanuel Bove\r\nD\u00edj<\/a> (K\u00e9t fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti d\u00edj\r\nrekviz\u00edtumai. A sv\u00e1jci Walser \u00e9s a francia Bove po\u00e9tik\u00e1ja\r\nHirschhorn szem\u00e9lyes kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.)\r\n04. Otto Freundlich vide\u00f3 (Freundlich 1944-ben esett \u00e1ldozat\u00e1ul\r\na n\u00e1ci terrornak – munk\u00e1inak<\/a>\r\nnagy r\u00e9sz\u00e9t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A kamera k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen,\r\nmeg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl p\u00e1szt\u00e1zta egyik\r\nk\u00f6zt\u00e9ri plasztik\u00e1j\u00e1t.)\r\n05. Sztalagmitok \u00e9s sztalagtit\u00e1k<\/a>\r\n(Alum\u00ednium filamentumok k\u00f6z\u00e9 illesztett turista-szuven\u00edrok)\r\n06. Sportkup\u00e1k<\/a> (Kartonb\u00f3l\r\nkiv\u00e1gott \u00e9s alum\u00edniummal bor\u00edtott tr\u00f3fe\u00e1k)\r\n07. K\u00e9k \u00e9s piros k\u00f6nnyek<\/a>\r\n(mamuthere m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott k\u00f6nnycseppek\r\nel\u0151tt egy vide\u00f3: zokog\u00f3 n\u0151 m\u0171-k\u00f6nnyekkel)\r\n08. Alum\u00ednium log\u00f3k<\/a> (M\u00e9teres\r\n\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 log\u00f3k: Mercedes, Volkswagen,\r\nChanel, valamint Peace and Love, azaz a hippi-korszak b\u00e9ke-jele.)\r\n09. Szoborgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a> (Kartonra\r\nkas\u00edrozott repr\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\r\nemblematikus szobr\u00e1szati eml\u00e9keir\u0151l, melyek t\u00f6bb\r\npolcot elfoglalnak, teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 rendszerben.)\r\n10. Kunsthalle makett<\/a> (Egy kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria makettje, melynek fal\u00e1n az\r\n"aktu\u00e1lis" ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9peit,\r\nT.H. koll\u00e1zsait<\/a> l\u00e1thatjuk.\r\nIllusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, azaz\r\nnem a Station r\u00e9szek\u00e9nt szerepl\u0151 Kunsthalle-t mutatunk\r\nbe.)<\/p>\r\nA mindennapi, \u00e9s\r\nez\u00e1ltal v\u00e1ratlan helysz\u00ednek kiv\u00e1laszt\u00e1sa\r\na kezdetekt\u0151l fontos momentuma Hirschhorn munk\u00e1inak. Ki\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u00e1r egy Toyota-furgon rakter\u00e9ben, folyos\u00f3kon, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zakban,\r\nkuk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00fatsz\u00e9len (ahol t\u00f6bbsz\u00f6r\r\nszinte felismerhetetlenek maradtak a szint\u00e9n "\u00fatsz\u00e9li"\r\nmat\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak),\r\nkocsm\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a "Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\nAz eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/sss.jpg\"){kind=link}
![Rudolf\r\nHaizmann szobor-rekonstrukci\u00f3<\/a> (Alum\u00ednium f\u00f3li\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9s kartonb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett absztrakt szobor, melynek\r\neredetije az 1937-es, m\u00fcncheni](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_haizmann.jpg\"){kind=link}
![Entartete\r\nKunst<\/a> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3.\r\nRudolf Haizmann egyike volt azon k\u00e9tsz\u00e1z m\u0171v\u00e9sznek,\r\nakiket a n\u00e1cik zsid\u00f3, vagy bolsevik agit\u00e1tork\u00e9nt\r\nb\u00e9lyegeztek meg. Haizmann eredeti m\u0171v\u00e9r\u0151l csak\r\negy-k\u00e9t fot\u00f3 maradt fenn, melyek ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\nk\u00e9sz\u00fcltek.)\r\n02.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/entartete_kunst.jpg\"){kind=link}
![Marlboro vide\u00f3<\/a> (Egy f\u00e9rfi\r\nhi\u00e1baval\u00f3 k\u00fczdelme, hogy Marlboro-dobozokb\u00f3l\r\noszlopot \u00e9p\u00edtsen – az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\r\n\u00e1lland\u00f3an \u00f6sszed\u0151l.)\r\n03.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_marlboro.jpg\"){kind=link}
![Robert Walser \u00e9s Emmanuel Bove\r\nD\u00edj<\/a> (K\u00e9t fikt\u00edv m\u0171v\u00e9szeti d\u00edj\r\nrekviz\u00edtumai. A sv\u00e1jci Walser \u00e9s a francia Bove po\u00e9tik\u00e1ja\r\nHirschhorn szem\u00e9lyes kedvencei k\u00f6z\u00e9 tartoznak.)\r\n04. Otto Freundlich vide\u00f3 (Freundlich 1944-ben esett \u00e1ldozat\u00e1ul\r\na n\u00e1ci terrornak –](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_preis.jpg\"){kind=link}
![munk\u00e1inak<\/a>\r\nnagy r\u00e9sz\u00e9t megsemmis\u00edtett\u00e9k. A kamera k\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen,\r\nmeg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl p\u00e1szt\u00e1zta egyik\r\nk\u00f6zt\u00e9ri plasztik\u00e1j\u00e1t.)\r\n05.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/freundlich.jpg\"){kind=link}
![Sztalagmitok \u00e9s sztalagtit\u00e1k<\/a>\r\n(Alum\u00ednium filamentumok k\u00f6z\u00e9 illesztett turista-szuven\u00edrok)\r\n06.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_stalagmit.jpg\"){kind=link}
![Sportkup\u00e1k<\/a> (Kartonb\u00f3l\r\nkiv\u00e1gott \u00e9s alum\u00edniummal bor\u00edtott tr\u00f3fe\u00e1k)\r\n07.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_coupes.jpg\"){kind=link}
![K\u00e9k \u00e9s piros k\u00f6nnyek<\/a>\r\n(mamuthere m\u00e9ret\u0171re nagy\u00edtott k\u00f6nnycseppek\r\nel\u0151tt egy vide\u00f3: zokog\u00f3 n\u0151 m\u0171-k\u00f6nnyekkel)\r\n08.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_larmes.jpg\"){kind=link}
![Alum\u00ednium log\u00f3k<\/a> (M\u00e9teres\r\n\u00e1tm\u00e9r\u0151j\u0171 log\u00f3k: Mercedes, Volkswagen,\r\nChanel, valamint Peace and Love, azaz a hippi-korszak b\u00e9ke-jele.)\r\n09.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_signes.jpg\"){kind=link}
![Szoborgy\u0171jtem\u00e9ny<\/a> (Kartonra\r\nkas\u00edrozott repr\u00f3k a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net\r\nemblematikus szobr\u00e1szati eml\u00e9keir\u0151l, melyek t\u00f6bb\r\npolcot elfoglalnak, teljesen v\u00e9letlenszer\u0171 rendszerben.)\r\n10.](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/station_skulp.jpg\"){kind=link}
![Kunsthalle makett<\/a> (Egy kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szeti gal\u00e9ria makettje, melynek fal\u00e1n az\r\n"aktu\u00e1lis" ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9peit,\r\n](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/art_center_4.jpg\"){kind=link}
![T.H. koll\u00e1zsait<\/a> l\u00e1thatjuk.\r\nIllusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, azaz\r\nnem a Station r\u00e9szek\u00e9nt szerepl\u0151 Kunsthalle-t mutatunk\r\nbe.)<\/p>\r\nA mindennapi, \u00e9s\r\nez\u00e1ltal v\u00e1ratlan helysz\u00ednek kiv\u00e1laszt\u00e1sa\r\na kezdetekt\u0151l fontos momentuma Hirschhorn munk\u00e1inak. Ki\u00e1ll\u00edtott\r\nm\u00e1r egy Toyota-furgon rakter\u00e9ben, folyos\u00f3kon, l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zakban,\r\nkuk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, \u00fatsz\u00e9len (ahol t\u00f6bbsz\u00f6r\r\nszinte felismerhetetlenek maradtak a szint\u00e9n "\u00fatsz\u00e9li"\r\nmat\u00e9ri\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyak),\r\nkocsm\u00e1ban. P\u00e9ld\u00e1ul a "Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\nAz eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/art_center_detail.jpg\"){kind=link}
![Huszadik\r\nsz\u00e1zad szuven\u00edrjei<\/a>" c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t\r\nP\u00e1rizs egyik k\u00fclv\u00e1ros\u00e1nak piac\u00e1n realiz\u00e1lta.\r\nAz "ad hoc" helysz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s \u00e1tvezet\r\nminket az olt\u00e1rok, eml\u00e9khelyek kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.\r\nA Skulptur Sortier Station r\u00e9szek\u00e9nt is szerepelnek olyan\r\nm\u0171vek, melyek valamely Hirschhorn \u00e1ltal favoriz\u00e1lt\r\nm\u0171v\u00e9sznek \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket (Freundlich,\r\nBove, Walser). Hirschhorn k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa pantheonj\u00e1ban\r\nrengeteg n\u00e9v szerepel, els\u0151sorban m\u0171v\u00e9szek,\r\nfiloz\u00f3fusok, akiket vagy saj\u00e1t munk\u00e1ja szempontj\u00e1b\u00f3l,\r\nvagy "civiliz\u00e1ci\u00f3s hat\u00e9konys\u00e1guk"\r\nalapj\u00e1n v\u00e1lasztott ki – ide tartozik p\u00e9ld\u00e1ul\r\nDeleuze, Spinoza, Gramsci, Bataille a filoz\u00f3fusok, m\u00edg\r\nMondrian, Raymond Carver, Emil Nolde, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok\r\na m\u0171v\u00e9szek t\u00e1bor\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\nAz eml\u00e9khelyek,\r\navagy Hirschhorn terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t alkalmazva, az olt\u00e1rok\r\nsorozat\u00e1hoz Diana hercegn\u0151 p\u00e1rizsi "s\u00edrja"\r\nadta az alap\u00f6tletet. Diana, mint azt a napisajt\u00f3 h\u00edrad\u00e1sai\r\naz eg\u00e9sz vil\u00e1ggal megismertett\u00e9k, egy k\u00f6z\u00fati\r\nbaleset sor\u00e1n vesztette \u00e9let\u00e9t P\u00e1rizsban.\r\nAngli\u00e1ban temett\u00e9k el, de a mai napig h\u00f3dol\u00f3inak\r\nt\u00f6mege zar\u00e1ndokol el a hal\u00e1leset helysz\u00edn\u00e9re,\r\negy t\u00f6bb s\u00e1vos alulj\u00e1r\u00f3 mell\u00e9, ahol t\u00f6rt\u00e9netesen\r\negy r\u00e9gebbi, a "Szabads\u00e1g l\u00e1ngja" c\u00edmet\r\nvisel\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor \u00e1ll. A gy\u00e1szol\u00f3k\r\nm\u00e1r a baleset hajnal\u00e1n enn\u00e9l a szoborn\u00e1l helyezt\u00e9k\r\nel vir\u00e1gjaikat, leveleiket, koszor\u00faikat, szem\u00e9lyes\r\neml\u00e9kt\u00e1rgyaikat – Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/souvenirs.jpg\"){kind=link}
![Diana-olt\u00e1rr\u00e1<\/a>\r\ntranszform\u00e1lva \u00e1t a francia k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\r\neme szimb\u00f3lum\u00e1t. A](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/diana.jpg\"){kind=link}
![Sculpture\r\nDirect<\/a> c\u00edm\u0171 Hirschhorn munka (Galerie Chantal Crousel,\r\n1999) ezt az "interakt\u00edv kenot\u00e1fiumot" \u00fcltette\r\n\u00e1t egy gal\u00e9ria ter\u00e9be. Ezen "direkt szobr\u00e1szat"\r\njegy\u00e9ben olt\u00e1rait mindig valamilyen f\u00e9lrees\u0151\r\nhelyre \u00e1ll\u00edtja, mondv\u00e1n "a jelent\u0151s emberek\r\nsem egy t\u00e9r k\u00f6zep\u00e9n halnak meg". Az olt\u00e1rokra\r\n(](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/sculpt_direct.jpg\"){kind=link}
![Raymond Carver olt\u00e1r, 1999 – Otto Freundlich olt\u00e1r,\r\n1998<\/a> – Ingeborg Bachmann olt\u00e1r, 1998 – Piet Mondrian\r\nolt\u00e1r, 1997) mindig ker\u00fcl vir\u00e1g, gyertya is \u00e9g,\r\nk\u00f6sz\u00f6netnyilv\u00e1n\u00edt\u00f3 feliratok sorozata\r\nszeg\u00e9lyezi a m\u0171veikb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott\r\nkoll\u00e1zsokat (Merci Piet! Go Piet! Thank you O.F.!, stb.) \u00e9s\r\n\u00e1ldozati \u00e1llatk\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny pl\u00fcss\r\nj\u00e1t\u00e9kszer is el\u0151ker\u00fcl.<\/p>\r\nHirschhorn\r\nmunk\u00e1iban szerves folytat\u00e1sra lelt az Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "assemblage&environment<\/a>",\r\nde sok formai hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lhatunk Oldenburg\r\nkorai m\u0171veivel, els\u0151sorban a "The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai Jason\r\nRhoades<\/a>, az \u00edr Malachi\r\nFarrell<\/a> \u00e9s a k\u00ednai Wang\r\nDu<\/a> nev\u00e9t, mint aktu\u00e1lis referanciapontokat. Mindannyiuk\r\nm\u0171v\u00e9szet\u00e9re jellemz\u0151 egyfajta "realit\u00e1sb\u00f3l"\r\nt\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 koll\u00e1zstechnika, mely r\u00e9v\u00e9n\r\naz egyes m\u0171-r\u00e9szletek olyannyira atomiz\u00e1ltak \u00e9s\r\negyben olyan bonyolult bels\u0151 kapcsol\u00f3d\u00e1si rendszerrel\r\nb\u00edrnak, hogy f\u00e1rads\u00e1gos ut\u00f3munk\u00e1latok\r\nsor\u00e1n sem \u00e1llhatnak \u00f6ssze egys\u00e9ges k\u00e9pp\u00e9.\r\nAk\u00e1r a rep\u00fcl\u0151g\u00e9p-katasztr\u00f3f\u00e1k\r\nut\u00e1n hang\u00e1rba ker\u00fcl\u0151 roncsdarabok, melyek minden\r\negyes apr\u00f3 r\u00e9szlete k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel\r\nb\u00edr a katasztr\u00f3fa okainak kider\u00edt\u00e9s\u00e9ben.\r\nA bel\u00fcgyi szervek szakemberei – miut\u00e1n az \u00f6sszes\r\nroncsfecnit valamilyen, csak \u00e1ltaluk \u00e1tl\u00e1tott rendszer\r\nszerint katalogiz\u00e1lt\u00e1k, majd a hang\u00e1r padl\u00f3j\u00e1n\r\ninstall\u00e1lt\u00e1k – megkezdik a nyomoz\u00e1st. Ha megmaradt\r\na fekete doboz, tal\u00e1n k\u00f6nnyebb dolguk van, de ha az is darabjaira\r\nhullott, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban ez a helyzet, marad a szinte\r\nsoha v\u00e9get nem \u00e9r\u0151 puzzle-j\u00e1tszma.<\/p>\r\nP\u00e1rizs, 2002.01.01.<\/p>\r\n——–\r\njegyzetek<\/b>\r\n——–<\/p>\r\n* A "Point d’ironie"\r\n– azaz "ir\u00f3nia pont, avagy ir\u00f3niajel" –\r\nAlcanter de Brahm kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se volt a helyes\u00edr\u00e1si\r\n(k\u00f6zpontoz\u00e1si) jelek rendszer\u00e9hez: a k\u00e9rd\u0151-\r\n\u00e9s felki\u00e1lt\u00f3jel mell\u00e9 javasolta felvenni az\r\n"ir\u00f3niajelet" is, ami l\u00e9nyeg\u00e9ben egy t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt\r\nk\u00e9rd\u0151jel lett volna. Funkci\u00f3j\u00e1t az e-mail\r\nkis "smiley"-ja eleven\u00edtette fel – pontosvessz\u0151\r\n+ z\u00e1r\u00f3jel, azaz \ud83d\ude09 \u00e9s ennek milli\u00f3nyi vari\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n** Az angol nyelv\u0171\r\nid\u00e9zetek a Thomas Hirschhorn: Jumbo Spoons and Big Cake, The\r\nArt Institute of Chicago; Flugplatz Welt \/ World Airport, The Renaissance\r\nSociety at the University of Chicago. 2000. The Art Institute of Chicago<\/i>\r\nkiadv\u00e1nyb\u00f3l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n*** l\u00e1sd:\r\nBesz\u00e9lget\u00e9s V\u00e1rnagy Tiborral \u00e9s Erhardt Mikl\u00f3ssal\r\n– exindex.c3.hu<\/p>\r\n*** E\u00f6rsi Istv\u00e1n:\r\nId\u0151m Gombrowiczcsal.\r\n1990. DECEMBER, Els\u0151 bejegyz\u00e9s, <\/i>A PERFEKCIONIZMUSR\u00d3L.\r\nElektronikus kiad\u00e1s a Pesti Szalon K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l.\r\nMagyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r<\/a><\/p>\r\n——-\r\nlinkek<\/b>\r\n——-<\/p>\r\nhttp:\/\/www.arndt-partner.de\/artists\/hirschhorn\/hirschhorn.html<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/thegalleriesatmoore.org\/hirschhorn.shtml<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/www.artcontent.de\/skulptur\/97\/hirsch\/<\/a><\/p>\r\nhttp:\/\/balkon.c3.hu\/balkon_2001_03\/hirschhorn_text.htm<\/a><\/p>\r\nCargo and Cult: The\r\nDisplays of Thomas Hirschhorn \r\nby Benjamin H.D. Buchloh. ARTFORUM<\/a>,\r\nNovember 2001 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.artpool.hu\/Kaprow\/HappAzuj1.html<\/a><\/p>\r\nParkett\r\nNo. 57, 1999\/2000 ->\r\n<\/b>http:\/\/www.parkettart.com<\/a><\/p>\r\nWang\r\nDu -> <\/b>http:\/\/www.wangduonline.com\/<\/a><\/p>\r\nJason\r\nRhoades -> <\/b>http:\/\/www.davidzwirner.com\/artists\/Jason_Rhoades\/works.html<\/a><\/p>\r\nMalachi\r\nFarrell -> <\/b>http:\/\/www.galeriexippas.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Gr\u00f3f Ferenc "Poubelle Capitaliste" avagy Thomas Hirschhorn turmixg\u00e9pe A Point d’ironie* àgnes b. \u00e9s Hans-Ulrich Obrist gondoz\u00e1s\u00e1ban, sz\u00e1zezres p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 hibrid-periodika. Az \u00e9vente hat alkalommal jelentkez\u0151, A3-as, sz\u00ednes, rot\u00e1ci\u00f3s term\u00e9k minden p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t m\u00e1s-m\u00e1s m\u0171v\u00e9sz jegyzi. Term\u00e9szetesen igen illusztris a n\u00e9vsor: Douglas Gordon, Gilbert&George, Roni Horn, Gabriel Orozco, stb. Az "Ir\u00f3niajel" 23-ik sz\u00e1ma Thomas Hirschhorn […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630140,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400140","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400140"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400140\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630140"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/oltar.jpg\"){kind=link}
![Allan\r\nKaprow<\/a> \u00e1ltal defini\u00e1lt "](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/kaprow_rearrangeable.jpg\"){kind=link}
![The\r\nStore<\/a>" c\u00edm\u0171, 1961-es m\u0171v\u00e9vel (b\u00e1r\r\nT.H. radik\u00e1lisan elutas\u00edt mindenfajta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st\r\na neves popm\u0171v\u00e9sszel, mondv\u00e1n Oldenburg a konzumkult\u00fara\r\nbanalit\u00e1s\u00e1t emelte piedeszt\u00e1lra, amit \u0151\r\ncsak kritiz\u00e1lni k\u00e9pes). A kort\u00e1rs ezermesterek k\u00f6z\u00fcl\r\nmindenk\u00e9pp ki kell emelni az amerikai](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/hirschhorn\/oldenburg_store.jpg\"){kind=link}