{"id":400152,"date":"2000-10-04T22:00:00","date_gmt":"2000-10-04T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400152"},"modified":"2000-10-04T22:00:00","modified_gmt":"2000-10-04T22:00:00","slug":"smalltalk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/smalltalk\/","title":{"rendered":"Smalltalk"},"content":{"rendered":"<p><b>Smalltalk<\/b><\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<p>A Smalltalk, Szegedy-Masz\u00e1k Zolt\u00e1n, Langh R\u00f3bert \u00e9s Fernezelyi M\u00e1rton m\u0171ve a <a href=\"http:\/\/mediamodell.c3.hu\/\" target=\"_blank\">M\u00e9dia Modell ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> emblematikus munk\u00e1ja. Egyr\u00e9szt az intermedi\u00e1lis gondolkod\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ja, m\u00e1sr\u00e9szt a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben is modell: az alkot\u00f3k el\u0151zetesen tal\u00e1n nem eg\u00e9szen \u00edgy k\u00e9pzelt\u00e9k, de a munka jelenlegi form\u00e1j\u00e1ban m\u00e9g csak egy k\u00e9s\u0151bb l\u00e9trej\u00f6v\u0151 m\u0171 makettje.<\/p>\r\n<p>1995-ben John Brockman A harmadik kult\u00fara c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben arr\u00f3l \u00edrt, hogy korunk egyik alapvet\u0151 tendenci\u00e1ja a k\u00f6zvet\u00edt\u0151k kiiktat\u00e1sa. A szerz\u0151 \u00e1ltal harmadik kult\u00far\u00e1nak nevezett (els\u0151 kult\u00fara: term\u00e9szettud\u00f3sok, m\u00e1sodik kult\u00fara: t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok) \u00faj r\u00e9teg k\u00e9pvisel\u0151i legfontosabb gondolataikat igyekeznek \u00fagy kifejezni, hogy azok az \u00e1tlagosan intelligens n\u00e9z\u0151, olvas\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151ek legyenek. A harmadik kult\u00fara k\u00e9pvisel\u0151i els\u0151sorban term\u00e9szettud\u00f3sok &#150; ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3 az ut\u00f3bbi \u00e9vtized k\u00f6nyvkiad\u00e1si boomja is, melyben a vezet\u0151 szerepet a csillag\u00e1szat mellett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az agykutat\u00e1s j\u00e1tssza. Olyan publik\u00e1ci\u00f3k, amelyek kor\u00e1bban csak szakfoly\u00f3iratokban, a matematika \u00e9s a pszichol\u00f3gia k\u00f3dolt nyelv\u00e9n jelentek meg, most a legsz\u00e9lesebb k\u00f6rben v\u00e1ltak n\u00e9pszer\u0171v\u00e9, az\u00e1ltal, hogy tud\u00f3sok, akik szabadulni akartak a tudom\u00e1ny int\u00e9zm\u00e9nyes \u00e9s elm\u00e9leti korl\u00e1tai k\u00f6z\u00fcl, most popul\u00e1ris form\u00e1ban hozt\u00e1k nyilv\u00e1noss\u00e1gra munk\u00e1ikat. <\/p>\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<div class=\"cikkinline_imagestable\">\r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/smalltalk\/01.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"cikkinline_image\"  src=\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/smalltalk\/th_01.jpg\" width=\"167\" height=\"246\" border=\"0\" alt=\"ZOOM\"><\/a>\r\n<\/div>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n<p>E tendenci\u00e1ra a m\u0171v\u00e9szet reakci\u00f3ja a term\u00e9szettudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban, illetve egy \u00fajfajta szeml\u00e9letm\u00f3dban \u00e9rhet\u0151 tetten, mely tematikus kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat keres a tudom\u00e1nnyal. Az ut\u00f3bbi \u00e9vekben a tudom\u00e1ny \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rter\u00fcleteinek kutat\u00e1sa ism\u00e9t az elm\u00e9leti irodalom k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja lett.<\/p>\r\n<p>A Smalltalk is ebben a viszonyrendszerben \u00e9rtelmezhet\u0151, mivel tudatosan \u00e9s ironikus form\u00e1ban haszn\u00e1lja a tudom\u00e1nyos szeml\u00e9letm\u00f3dot. Azonban ann\u00e1l nehezebb m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezni, mert hasonl\u00f3an egy tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rlethez vagy levezet\u00e9shez, \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l &#150; a n\u00e9z\u0151 azt kapja, amit a le\u00edr\u00e1s alapj\u00e1n v\u00e1r.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<p>Tudom\u00e1nyos szemsz\u00f6gb\u0151l a m\u0171 legink\u00e1bb egy olyan feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtott sz\u00e9nakazalhoz hasonl\u00edt, amely valahogy m\u00e9giscsak meg\u00e1ll. A Smalltalk alapgondolat\u00e1b\u00f3l kiindulva a kort\u00e1rs lingvisztika, pszichol\u00f3gia, agykutat\u00e1s, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s- \u00e9s mesters\u00e9ges intelligencia kutat\u00e1s sz\u00e1mos legyez\u0151szer\u0171en sz\u00e9tter\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez \u00e9rkez\u00fcnk. A nyelv\u00e9szeti vonal p\u00e9ld\u00e1ul kapcsol\u00f3dik a &#147;harmadik kult\u00fara&#148; egyik szt\u00e1rja, Steven Pinker 1999-ben magyarul is megjelent Nyelvi \u00f6szt\u00f6n c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz. Pinker azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a besz\u00e9d \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a nyelv genetikusan k\u00f3dolt. Gondolatai nagy vihart kavartak szakmai k\u00f6r\u00f6kben, a m\u0171 sz\u00ednvonala t\u00f6bb nyelv\u00e9szt is a partikon kibontakoz\u00f3 nagy\u00edv\u0171 besz\u00e9lget\u00e9sek szintj\u00e9re eml\u00e9keztette. Mindenesetre e nagy hat\u00e1s\u00fa k\u00f6nyv determinista alapokr\u00f3l indulva az ember nyelvtanul\u00e1s\u00e1t a komputer\u00e9hez hasonl\u00edtja, amelyet ahhoz, hogy kifejl\u0151dj\u00f6n, csak megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 sz\u00f3val kell etetni. A Smalltalk-ban a robotok p\u00e1rbesz\u00e9de csak az alkot\u00f3k \u00e9s a szoftver \u00e1ltal kijel\u00f6lt mederben folyhat, az egyoldal\u00fa genetikus meghat\u00e1rozotts\u00e1g ebben az esetben t\u00fal egyszer\u0171 megold\u00e1s lenne. A technikai-tudom\u00e1nyos \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151je a Turing \u00e9s Duchamp k\u00f6zti, \u00e9vtizedek \u00f3ta \u00fajra \u00e9s \u00fajra felmer\u00fcl\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s is lehet. Turing g\u00e9p\u00e9t szinte kezdett\u0151l fogva besorolj\u00e1k a 20. sz\u00e1zadi kult\u00fara v\u00f6r\u00f6s fonal\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 aggleg\u00e9nyg\u00e9pezetek k\u00f6z\u00e9. Hogy a Smalltalk aggleg\u00e9nyg\u00e9pezet-e, az azonban egy m\u00e1sfajta vizsg\u00e1lat t\u00e1rgya lehetne. (M\u00e9g egy apr\u00f3cska Duchamp p\u00e1rhuzam: az interf\u00e9szk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9rint\u0151k\u00e9perny\u0151 \u00fcvege n\u00e9h\u00e1ny nappal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s z\u00e1r\u00e1sa el\u0151tt elt\u00f6rt. Azt hiszem, az alkot\u00f3k a m\u0171vet ett\u0151l m\u00e9g nem nyilv\u00e1n\u00edtj\u00e1k v\u00e9glegesen k\u00e9sznek.)<\/p>\r\n\r\n\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<div class=\"cikkinline_imagestable\">\r\n<a href=\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/smalltalk\/02.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\"  class=\"cikkinline_image\"  src=\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/smalltalk\/th_02.jpg\" width=\"163\" height=\"246\" border=\"0\" alt=\"ZOOM\"><\/a>\r\n<\/div>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n<p>A m\u0171 k\u00f6zponti mot\u00edvuma a Turing-teszt k\u00e9rd\u00e9se: tudnak-e a g\u00e9pek gondolkozni? Ugyanennyire fontos k\u00e9rd\u00e9s persze, hogy mennyiben tekinthet\u0151 m\u0171alkot\u00e1snak k\u00e9t robot besz\u00e9lget\u00e9se?<\/p>\r\n<p>Szegedy-Masz\u00e1k Zolt\u00e1n, a projekt \u00f6tletad\u00f3ja a Turing-tesztben szok\u00e1sos vak interj\u00fa helyett l\u00e1tv\u00e1nyt, l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1got visz a m\u0171be. A l\u00e1tv\u00e1ny ironikus. Manci \u00e9s B\u00e9la, a k\u00e9t cigarett\u00e1z\u00f3 robot egy intellektu\u00e1lis sci-fi film f\u0151szerepl\u0151inek t\u0171nnek. A k\u00e9t n\u00e9v a magyar sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika h\u0151skor\u00e1t id\u00e9zi, magyar alkot\u00f3k biztos \u00edgy h\u00edvn\u00e1k els\u0151 robotkreat\u00far\u00e1ikat. Manci \u00e9s B\u00e9la nyugalmi \u00e1llapotban olyanok, mint a tovasuhan\u00f3 \u0171rhaj\u00f3ban nyugodtan doh\u00e1nyz\u00f3 robotok, mik\u00f6zben az emberi leg\u00e9nys\u00e9get a szomsz\u00e9dos teremben \u00f6tven \u00e9vre hibern\u00e1lt\u00e1k. (Az \u0171rhaj\u00f3 pedig nem m\u00e1s, mint a tudatkutat\u00f3k h\u00fasz \u00e9ve folyamatosan \u00e9p\u00edtgetett k\u00ednai szob\u00e1ja. Sz\u00e9p balkonja is van a k\u00ednai szob\u00e1nak, bej\u00e1rata azonban csak egy \u00e9rint\u0151k\u00e9perny\u0151.)<\/p>\r\n<p>Ha jobban megn\u00e9zz\u00fck az interf\u00e9szt, r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy az interaktivit\u00e1s is csak ill\u00fazi\u00f3, nem lehet igaz\u00e1b\u00f3l k\u00e9rdezni. A k\u00e9rd\u00e9sek el\u0151re adottak. A Sz\u00e1rnyas fejvad\u00e1sz, Pirx \u00e9s a Turing-teszt t\u00f6bbi h\u00edres alkalmaz\u00f3j\u00e1nak m\u00f3dszere itt z\u00e1rt rendszerbe \u00fctk\u00f6zik. Nem lehet t\u00falj\u00e1rni a robotok esz\u00e9n, \u0151k maguk \u00fctik el az id\u0151t.<\/p>\r\n<p>Ahogy Szegedy-Masz\u00e1k Zolt\u00e1n kor\u00e1bbi m\u0171veiben is, a saj\u00e1t bels\u0151 szab\u00e1lyaik alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rendszerek vil\u00e1g\u00e1t alkotta meg, melyben a n\u00e9z\u0151 a szabad kommunik\u00e1ci\u00f3 ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t kapja. \u00dagy kommunik\u00e1lunk a m\u0171v\u00e9sz-robotokkal, hogy k\u00f6zben csak azt h\u00e1mozzuk ki mondataikb\u00f3l, amit mi is mondan\u00e1nk, vagy amit \u00e9rteni akarunk.<\/p>\r\n<p>M\u00e9lyi J\u00f3zsef<br>\r\n2000 okt\u00f3ber 05.\r\n<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Smalltalk A Smalltalk, Szegedy-Masz\u00e1k Zolt\u00e1n, Langh R\u00f3bert \u00e9s Fernezelyi M\u00e1rton m\u0171ve a M\u00e9dia Modell ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s emblematikus munk\u00e1ja. Egyr\u00e9szt az intermedi\u00e1lis gondolkod\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ja, m\u00e1sr\u00e9szt a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben is modell: az alkot\u00f3k el\u0151zetesen tal\u00e1n nem eg\u00e9szen \u00edgy k\u00e9pzelt\u00e9k, de a munka jelenlegi form\u00e1j\u00e1ban m\u00e9g csak egy k\u00e9s\u0151bb l\u00e9trej\u00f6v\u0151 m\u0171 makettje. 1995-ben John Brockman A harmadik kult\u00fara [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630152,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400152","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400152","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400152"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400152\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630152"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400152"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400152"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400152"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}