![pic01<\/a>\r\n] [](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/picabia_01.jpg\"){kind=link}
Egy\r\nsz\u00f3, mint sz\u00e1z, az omin\u00f3zus nyit\u00e1ny ut\u00e1n\r\na farzsebembe gy\u0171rt sz\u00f3r\u00f3lap seg\u00edts\u00e9g\u00e9re\r\nszorultam. "A <\/i>Kedves fest\u0151… t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9sre\r\nkeresi a v\u00e1laszt<\/i>" – \u00edgy a nyomtatv\u00e1ny –\r\n"melyek a modern fest\u00e9szet II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa\r\nut\u00e1ni t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t illetik. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\r\ntizenh\u00e9t m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak\r\nbemutat\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lja felt\u00e1rni a figurat\u00edv\r\nfest\u00e9szet gyakorlat\u00e1nak m\u0171helytitkait.<\/i>" Francis Picabia (1879-1953) B\u00e1r\r\naz el\u0151z\u0151ekben kimutattuk ellen\u00e9rz\u00e9s\u00fcnket,\r\na "konstrukt\u00edv oppoz\u00edci\u00f3" szellem\u00e9ben\r\nm\u00e9gis fogadjuk el kiindul\u00f3pontk\u00e9nt Picabia "pin-up\r\ngirl" ciklus\u00e1t. A figur\u00e1lis fest\u00e9szet szempontj\u00e1b\u00f3l\r\n\u00edgy melyek azok a csom\u00f3pontok, h\u00edv\u00f3szavak,\r\namelyek k\u00f6r\u00e9 fel\u00e9p\u00edthet\u00fcnk egy "Picabia\r\nut\u00e1n" jelleg\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st? 1- ir\u00f3nia,\r\n2- posztmodern, reflekt\u00edv attit\u0171d, 3- technikai m\u00e9diumok\r\nhaszn\u00e1lata, 4- a popul\u00e1ris vizualit\u00e1s, a t\u00f6megkult\u00fara\r\nikonogr\u00e1fi\u00e1ja, 5- szex, 6- giccs. Itt \u00e1lljunk is\r\nmeg, elej\u00e9t v\u00e9ve egy \u00fajabb k\u00edgy\u00f3z\u00f3\r\nlista kialakul\u00e1s\u00e1nak. \r\nMint m\u00e1r eml\u00edtettem, a seregszemle Martin Kippenbergert\u0151l\r\nk\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte c\u00edm\u00e9t. Els\u0151 berlini ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak\r\n(1981) adta eredetileg a "Lieber Maler, male mir…", azaz "Kedves\r\nfest\u0151, fess nekem…" c\u00edmet, ahol olyan k\u00e9peket\r\nszerepeltetett, melyeket egy profi moziplak\u00e1t-fest\u0151 kivitelezett\r\nKippenberger felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Radik\u00e1lis, v\u00e9rb\u0151\r\nhumor\u00fa fest\u00e9szeti korpusza mellett plak\u00e1tjai, szobr\u00e1szati\r\nprojektjei (mint p\u00e9ld\u00e1ul a grandi\u00f3zus Metro-Net),\r\nvalamint install\u00e1ci\u00f3i (Happy Ending of Franz Kafka’s "Amerika")\r\na nyolcvanas, kilencvenes \u00e9vek sl\u00e1gereit, inspirat\u00edv\r\nmomentumait id\u00e9zik. [ pic04<\/a>\r\n][ pic05<\/a>\r\n][ pic06<\/a>\r\n][ pic07<\/a>\r\n][ pic08<\/a>\r\n][ pic09<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nSigmar Polke a "Kedves fest\u0151" keretein bel\u00fcl h\u00e1rom\r\nkorai, hatvanas \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vel szerepel.\r\nHib\u00e1tlan, laza darabok. A "Szerelmesp\u00e1r" goly\u00f3stollal\r\nfirk\u00e1lt egyszer\u0171s\u00e9ge mell\u00e9 igaz\u00e1n odaker\u00fclhetett\r\nvolna egy-k\u00e9t k\u00e9s\u0151bbi munka is, ugyanis durva szimplifik\u00e1l\u00e1s\r\np\u00e1r negyven \u00e9ves festm\u00e9ny \u00e1ltal egyfajta "brut\u00e1l-pop"\r\nfest\u0151k\u00e9nt aposztrof\u00e1lni \u0151t. [ pic10<\/a>\r\n][ pic11<\/a>\r\n]R\u00f6gt\u00f6n egy \u00fajabb dilemma bizonytalan\u00edt el. Ha\r\nennyire alulreprezent\u00e1lt a "kapitalista realizmus", azaz\r\naz amerikai pop NSZK verzi\u00f3ja, akkor mi\u00e9rt nem ker\u00fclhetett\r\nfel legal\u00e1bb egy Gerhard Richter munka valamely f\u00e9lrees\u0151\r\nfalra? V\u00e1logatni k\u00f6nnyed\u00e9n lehetett volna a szerte\u00e1gaz\u00f3\r\n\u00e9letm\u0171ben. Csak \u00fagy mellesleg idek\u00edv\u00e1nkozik\r\naz a suttogva feltett k\u00e9rd\u00e9s, hogy Gerhard Richter eml\u00edt\u00e9se\r\nn\u00e9lk\u00fcl elk\u00e9pzelhet\u0151-e egy\u00e1ltal\u00e1n<\/i>\r\negy h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni fest\u00e9szetet bemutat\u00f3,\r\nm\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi amb\u00edci\u00f3val\r\n(historical!) el\u0151k\u00e9sz\u00edtett t\u00e1rlat? <\/p>\r\n A\r\nPolke k\u00e9peivel szemk\u00f6zti falon csod\u00e1lhatjuk meg a francia\r\nBernard Buffet v\u00e1sznait. Az \u00edgy el\u0151\u00e1ll\u00edtott\r\neffekt olyan, mintha Barcsay Jen\u0151 szocre\u00e1l madonn\u00e1it\r\npasszintan\u00e1nk Major J\u00e1nos grafik\u00e1i mell\u00e9,\r\ncsak az\u00e9rt, mert nagyj\u00e1b\u00f3l kort\u00e1rsak \u00e9s\r\nemberi alakokat \u00e1br\u00e1zolnak. [ pic12<\/a>\r\n] Buffet karikat\u00fara-modernista k\u00e9peinek felvonultat\u00e1sa\r\nnem vet t\u00fal j\u00f3 f\u00e9nyt a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni\r\nfrancia pikt\u00far\u00e1ra – csak \u0151 volt rakt\u00e1ron?\r\nVagy egy szerencs\u00e9tlen, nekrofil vicc szenved\u0151 tan\u00fai\r\nlenn\u00e9nk? Mi\u00e9rt nem nyugodhat b\u00e9k\u00e9ben ez a\r\nr\u00e9gesr\u00e9g elfelejtett figura? P\u00e1r kors\u00f3 s\u00f6r\r\nfej\u00e9ben sz\u00edvesen megosztottam volna egy nagy titkot a rendez\u0151kkel.\r\nAzon nemr\u00e9giben elhunyt "k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3"\r\nambivalens m\u0171veivel kellett volna f\u0171szerezni a sal\u00e1t\u00e1t,\r\nakit Balthus-k\u00e9nt ismer a m\u0171\u00edt\u00e9szek megosztott\r\nt\u00e1bora. Balthus giccses "Lolit\u00e1i", a Picabia \u00e1ltal\r\n\u00e1br\u00e1zolt vampok serd\u00fcl\u0151 kort\u00e1rsai, legal\u00e1bb\r\na szexu\u00e1lis preferenci\u00e1k palett\u00e1j\u00e1r\u00f3l\r\nimport\u00e1ltak volna egy-k\u00e9t \u00e1rnyalatot, ha m\u00e1r\r\negy\u00e9b t\u00e9nyez\u0151t nem is eml\u00edt\u00fcnk.[ pic13<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nA "t\u00f6rt\u00e9neti" r\u00e9sz utols\u00f3nak hagyott\r\nm\u0171v\u00e9sz\u00e9vel, az amerikai Alex Katz-cal hasonl\u00f3\r\na helyzet, mint Buffet-vel.[ pic14<\/a>\r\n] A "Les Ann\u00e9es Pop" nagysiker\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa\r\nut\u00e1n a j\u00f3 \u00f6reg pop-fest\u0151k m\u00e1r ki\u00e9rdemelt\u00e9k\r\na megcs\u00f3cs\u00e1lt, f\u00e9nyesre nyalogatott csont aranyfokozat\u00e1t.\r\nAhhoz viszont nem kell sasszem, hogy r\u00e1tal\u00e1ljunk a pop-sztr\u00e1da,\r\na Warhol-Lichtenstein csap\u00e1sir\u00e1ny mell\u00e9k\u00fatjain\r\nlav\u00edroz\u00f3 n\u00edv\u00f3s arcokra. A kur\u00e1torok\r\n\u00e1ltal el\u0151b\u00e1ny\u00e1szott Katz siv\u00e1r dekorativit\u00e1sa,\r\nk\u00f6zhelyes kompoz\u00edci\u00f3inak \u00e9rdektelens\u00e9ge\r\nhelyett sokkal jobb lett volna, ha beraknak egy Tom Wesselmann k\u00e9pet,\r\nvalamelyik "Great American Nude"-ot, de a hatvanas-hetvenes\r\n\u00e9vek sz\u00e9les spektrum\u00e1nak ellenkez\u0151 p\u00f3lus\u00e1r\u00f3l\r\nak\u00e1r Philip Pearlstein-t is eml\u00edthetj\u00fck. A hiperrealista\r\niskola egyetlen k\u00e9pvisel\u0151je sem ker\u00fclt be a sz\u00f3r\u00e1sba,\r\npedig Katz-ot b\u00e1rmelyik\u00fck kigoly\u00f3zhatta volna.<\/p>\r\n A\r\nsiralmas "t\u00f6rt\u00e9neti" szekci\u00f3 ut\u00e1n\r\nl\u00e1ssuk, hogy mit tud az apostoli l\u00e9tsz\u00e1mban felvonultatott\r\n"kort\u00e1rs" brig\u00e1d. Az objektivit\u00e1s l\u00e1tszat\u00e1t\r\nmeg\u0151rizve haladjunk alfabetikus sorban, miut\u00e1n egy\u00e9b\r\ntematiz\u00e1l\u00e1st csak verejt\u00e9kezve tudn\u00e1nk el\u0151r\u00e1ntani\r\na szivarzsebb\u0151l. <\/p>\r\n Kai\r\nAlthoff (1966) neve els\u0151sorban install\u00e1ci\u00f3i r\u00e9v\u00e9n\r\nismer\u0151s (Reflux Lux, 1998). V\u00e1ltozatos technik\u00e1j\u00fa\r\nt\u00e1blak\u00e9pei, rajzai a n\u00e9met figuralit\u00e1s Cranach-Grosz-Immendorf\r\n\u00e1ltal kijel\u00f6lhet\u0151 nyomvonal\u00e1n haladnak. Farkaskuty\u00e1k,\r\nbrut\u00e1lis arcok, s\u00f6r\u00f6skors\u00f3k, n\u00e1cik, krisztusok\r\nalkotj\u00e1k kincsest\u00e1r\u00e1t, melybe becs\u00faszik egy-egy\r\nabsztrakt mot\u00edvum is. [ pic15<\/a>\r\n][ pic16<\/a>\r\n][ pic17<\/a>\r\n]<\/p>\r\n A\r\nLos Angeles-ben \u00e9l\u0151, francia sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\r\nCarole Benzaken (1964) a kilencvenes \u00e9vek eleje \u00f3ta festi\r\nnagym\u00e9ret\u0171, poszt-pop akriljait. A korai vir\u00e1gcsend\u00e9letekt\u0151l\r\nsikeresen fordult az amerikai t\u00f6megm\u00e9dia, a kaliforniai "everyday-life"\r\n\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa fel\u00e9. Baseball, rap, aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1k,\r\nfilmszt\u00e1rok kaleidoszk\u00f3pja, megfejelve egy kis "MTV-feeling"-gel.\r\nA friss sz\u00ednekkel, csukl\u00f3b\u00f3l feldob\u00e1lt "channel-surfing"\r\nmont\u00e1zsok nem emelkednek a pop-impresszionizmus f\u00f6l\u00e9,\r\nmegmaradnak a "what-you-see-is-what-you-get" \u00fcress\u00e9g\u00e9n\u00e9l.\r\nBenzaken j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza a franci\u00e1k ellentmond\u00e1sos\r\nAmerika-v\u00edzi\u00f3j\u00e1t, k\u00e9pei \u00e1ltal a gy\u0171l\u00f6lve-irigyelt\r\norsz\u00e1g egyfajta egzotikus turmixk\u00e9nt ker\u00fcl az asztalra.\r\n[ pic18<\/a>\r\n][ pic19<\/a>\r\n]<\/p>\r\n Az\r\nEgyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1g sz\u00edneiben indul\u00f3 Glenn\r\nBrown (1966) virtu\u00f3z technik\u00e1val, kacskaring\u00f3 ecsetvon\u00e1s-effekttel\r\n\u00e1ll\u00edt el\u0151 f\u00f6rtelmes k\u00e9peket. Mintha egy\r\nPhotoshop-k\u00e9zik\u00f6nyv illusztr\u00e1ci\u00f3s anyag\u00e1b\u00f3l\r\nl\u00e1tn\u00e1nk artisztikus v\u00e1logat\u00e1st. A t\u00fck\u00f6rsima\r\nfel\u00fcletek posztmodern-szer\u0171 id\u00e9zetekkel terheltek: felvonul\r\nRembrandt, Fragonard, Van Gogh – de m\u00e9g Joseph Beuys is. Az er\u0151ltetett\r\nc\u00edmad\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1val csak ront a helyzeten,\r\na v\u00e9geredm\u00e9ny a t\u00f6k\u00e9letes giccs.[ pic20<\/a>\r\n]<\/p>\r\n A\r\nkaliforniai Brian Calvin (1969) eset\u00e9ben a gyerekkorban t\u00falz\u00e1sba\r\nvitt t\u00e9v\u00e9z\u00e9s k\u00e1ros hat\u00e1sair\u00f3l\r\nlehetne monogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrni. Festm\u00e9nyei a Beavis&Butthead\r\nvil\u00e1gsiker\u0171 rajzfilm-sorozat azon (fikt\u00edv) epiz\u00f3dj\u00e1b\u00f3l\r\n\u00e9rkeztek, amikor a k\u00e9t ny\u00e1ladz\u00f3 f\u0151h\u0151s\r\nl\u00e1togat\u00e1st tesz egy Metallica-rajong\u00f3 dealern\u00e9l,\r\naki mellesleg a ker\u00fcleti fanzine-be ping\u00e1l karikat\u00far\u00e1kat\r\naz oszt\u00e1lyt\u00e1rsair\u00f3l. Sz\u00f3rakoztat\u00f3 olvasm\u00e1ny\r\na ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si sz\u00f3r\u00f3lap Calvin munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t\r\nm\u00e9ltat\u00f3 bekezd\u00e9se, miszerint "Calvin imit\u00e1lja\r\naz it\u00e1liai renesz\u00e1nsz mesterek matt palett\u00e1j\u00e1t\r\n\u00e9s homog\u00e9n sz\u00ednmez\u0151it"<\/i>, valamint\r\n "Alex Katz-hoz hasonl\u00f3an elk\u00e9peszt\u0151 \u00e9rz\u00e9ke\r\nvan a piktur\u00e1lis \u00f6kon\u00f3mi\u00e1hoz <\/i>(economie picturale:\r\nkb. a k\u00e9pi elrendez\u00e9s \u00e9sszer\u0171s\u00e9ge, takar\u00e9koss\u00e1ga)"\r\n\u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Hajr\u00e1. [ pic21<\/a>\r\n][ pic22<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nLassan kezdem magam \u00fagy \u00e9rezni, mint az im\u00e9nt eml\u00edtett\r\nrajzfilmh\u0151s\u00f6k dubl\u0151re, aki ki sem k\u00f6pi a r\u00e1g\u00f3gumit\r\n\u00e9s szakadatlanul \u00f3cs\u00e1rol mindent. Fik\u00e1zik.\r\nEz a szaksz\u00f3. De mit tehet a j\u00f3hiszem\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u0151,\r\naki a vissza nem v\u00e1lthat\u00f3 bel\u00e9p\u0151jegy megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa\r\nut\u00e1n olyan m\u0171v\u00e9szekkel szembes\u00fcl, mint az \u00e1b\u00e9c\u00e9\r\nszerint sorra ker\u00fcl\u0151 John Currin (1962)? A\r\nbrit-kanadai Peter Doig (1959) melankolikus fest\u00e9szete kil\u00f3g\r\naz eddigi sorb\u00f3l. F\u00e9nyk\u00e9pek, f\u00e9nym\u00e1solatok\r\nalapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, apr\u00f3l\u00e9kosan kidolgozott\r\nt\u00e1jk\u00e9pei egy r\u00e9g elm\u00falt gyermekkor ut\u00e1ni\r\nnosztalgikus r\u00e9vedez\u00e9s lenyomatai. A "100 \u00e9vvel\r\nezel\u0151tt" c\u00edm\u0171 k\u00e9p egy tengerparti jelenetet\r\n\u00e1br\u00e1zol: a h\u00e1tt\u00e9rben idillikus sziget, apr\u00f3\r\nh\u00e1zakkal, az el\u0151t\u00e9rben egy hatalmas kenuban \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u0151\r\nszak\u00e1llas hippi b\u00e1mul a semmibe. Picabi\u00e1t v\u00e1rja,\r\nhogy nekiv\u00e1gjanak a r\u00e9g\u00f3ta tervezett \u00e9jszakai\r\nhorg\u00e1szatnak, de Francis szok\u00e1sa szerint k\u00e9sik, tal\u00e1n\r\nel sem j\u00f6n, mivel az el\u0151z\u0151 este kir\u00fagott a h\u00e1mb\u00f3l\r\n\u00e9s ink\u00e1bb Marlene keblei k\u00f6z\u00f6tt nyugtatja z\u00fag\u00f3\r\nfej\u00e9t. Az elkeseredett hippi \u00e9jf\u00e9lt\u00e1jt megunja\r\na v\u00e1rakoz\u00e1st, bizonytalanul motoz a szatyorban, hogy Hendrix-et,\r\nvagy Joplin-t rakjon a walkman-be, de v\u00e9g\u00fcl egy Jethro Tull\r\nkazetta akad a kez\u00e9be. Mire a szong a git\u00e1rsz\u00f3l\u00f3hoz\r\n\u00e9r, h\u0151s\u00fcnk m\u00e1r a ny\u00edlt tengeren evez\r\n\u00e9s k\u00f6nnyez\u0151 szemekkel v\u00e1rja az elektromos r\u00e1j\u00e1k\r\nt\u00e1mad\u00e1s\u00e1t. [ pic24<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nA mez\u0151ny legfiatalabb tagja, a n\u00e9met Sophie von Hellermann\r\n(1975) a "Hobbypop" form\u00e1ci\u00f3 tagjak\u00e9nt\r\nind\u00edtotta be a rak\u00e9t\u00e1kat. Kv\u00e1zi-expresszionista\r\nv\u00e1sznait az aranymetsz\u00e9s biztos ismerete \u00e9s a Blauer\r\nReiter kihip\u00f3zott palett\u00e1ja form\u00e1lta. Magabiztos,\r\ndinamikus, prec\u00edz – pontosan \u00edgy k\u00e9pzelheti maga\r\nel\u00e9 a Cosmopolitan olvas\u00f3ja egy olyan fiatal fest\u0151m\u0171v\u00e9szn\u0151\r\nm\u0171veit, aki mindennapi probl\u00e9m\u00e1k h\u00edj\u00e1n\r\nvodk\u00e1t iszik az allergia-gy\u00f3gyszerre, fejre \u00e1ll a\r\nrobog\u00f3val \u00e9s m\u00e1snap fest egy "Bek\u00f6t\u00f6tt\r\nFej\u0171 \u00d6narck\u00e9p"-et. [ pic25<\/a>\r\n]<\/p>\r\n Az\r\namerikai Kurt Kauper (1966) olyb\u00e1 t\u0171nik, hogy felfedezte\r\na hiperrealista m\u00e9diavirtu\u00e1lt, magyar\u00e1n a spanyolviaszt.\r\n"Fikt\u00edv D\u00edv\u00e1"-kat fest, valamint Cary Grant-et\r\negy sz\u00e1l nemiszervben. Schwarzenegger jobban mutatna a kandall\u00f3\r\nel\u0151tt, a bokszerals\u00f3 takar\u00e1s\u00e1b\u00f3l el\u0151bukkan\u00f3\r\nszersz\u00e1mmal, de a peresked\u00e9st megel\u0151zend\u0151\r\negy halott hollywoodi ker\u00fclt ter\u00edt\u00e9kre. Melegen aj\u00e1nlom\r\na t\u00e9m\u00e1ban jelesked\u0151 honlapok garmad\u00e1j\u00e1t:\r\na "celebrity fakes", azaz a h\u00edress\u00e9gek obszc\u00e9n\r\nmont\u00e1zsai a grafikus szoftverek \u00e9s a WWW elterjed\u00e9s\u00e9vel\r\nimm\u00e1r t\u00f6bb kilotonn\u00e1nyi vincsesztert terhelnek. A legkommerszebb\r\nmegold\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl b\u00e1torkodom bemutatni Janet Jackson,\r\namerikai t\u00e1ncdal\u00e9nekesn\u0151 intim testr\u00e9szeit.\r\nHa kett\u0151 percn\u00e9l tov\u00e1bb keresg\u00e9ltem volna\r\na neten, akkor egy h\u00edmnem\u0171 h\u00edress\u00e9get is k\u00f6nny\u0171szerrel\r\ntal\u00e1lhattam volna, de sajn\u00e1ltam az am\u00fagy is sov\u00e1ny\r\nmodemet ezzel terhelni. [ pic26<\/a>\r\n][ pic27<\/a>\r\n][ pic28<\/a>\r\n]<\/p>\r\n Bruno\r\nPerramant (1962), a francia h\u00e1tv\u00e9dsor er\u0151ss\u00e9ge,\r\nigen okos fest\u0151m\u0171v\u00e9sz. Pontosan olyan k\u00e9peket\r\nfest, melyeket azt\u00e1n a katal\u00f3gus-el\u0151szavak a k\u00f6vetkez\u0151\r\nterminusok halmoz\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lnak dek\u00f3dolni,\r\nmint "medi\u00e1lis reflexi\u00f3", "a reprezent\u00e1ci\u00f3\r\n\u00e9s a technol\u00f3gia val\u00f3s\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt\r\nfesz\u00fcl\u0151 ellent\u00e9t", "az eredeti kontextus\r\nl\u00edrai dekonstrukci\u00f3ja". A magam r\u00e9sz\u00e9r\u0151l\r\nazt a megold\u00e1st, hogy a "message" \u00fagy jelenjen\r\nmeg a festm\u00e9nyen, mint egy ismeretterjeszt\u0151 t\u00e9v\u00e9film\r\nk\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1sa, r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g\r\nszellemk\u00e9pes is legyen, mintha a szomsz\u00e9d h\u00fclyegyerek\r\nbelepis\u00e1lt volna a parabol\u00e1ba, el\u00e9g olcs\u00f3nak\r\ntartom. K\u00e9psorozatait – a telev\u00edzi\u00f3s ikonogr\u00e1fia\r\nmellett – a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9nyforr\u00e1sok,\r\n\u00edgy a szimpla villanyk\u00f6rt\u00e9k, diszk\u00f3l\u00e1mp\u00e1k,\r\norvosi reflektorok f\u00e9nypamacsainak impressz\u00edv, v\u00e9letlenszer\u0171\r\nelhelyez\u00e9se jellemzi. [ pic29<\/a>\r\n][ pic30<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nElisabeth Peyton (1965) kis m\u00e9ret\u0171 k\u00e9pein nagy emberek\r\narcm\u00e1s\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edti meg. A laza ecsetvon\u00e1sokkal\r\nfelvitt, transzparens sz\u00ednekkel \u00e1br\u00e1zolt portr\u00e9k\r\negyfel\u0151l a k\u00f6nny\u0171zene h\u0151seit (pl.: Sid Vicious\r\n– Sex Pistols, Kurt Cobain – Nirvana, Jarvis Cocker – Pulp), t\u00f6rt\u00e9nelmi\r\nalakokat (pl.: Nap\u00f3leon, II. Lajos), m\u00e1sfel\u0151l az\r\namerikai fest\u0151 k\u00f6zeli hozz\u00e1tartoz\u00f3it, kuty\u00e1it-macsk\u00e1it,\r\nbar\u00e1tait \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. K\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151j\u00fck\r\na kilencvenes \u00e9vek kommersz portr\u00e9-fot\u00f3 st\u00edlus\u00e1b\u00f3l\r\nismert k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1s (elv\u00e1g\u00e1s), illetve\r\na sziv\u00e1rv\u00e1nyh\u00e1rtya sz\u00edn\u00e9nek szuggeszt\u00edv\r\nhangs\u00falyoz\u00e1sa. A csukott szemmel, a f\u00e9lprofilban\r\n\u00e9s az alv\u00e1s k\u00f6zben \u00e1br\u00e1zoltak eset\u00e9ben\r\na ruh\u00e1zat \u00e9s a hajviselet komplementerjei k\u00e1rp\u00f3tolj\u00e1k\r\naz \u00edrisz hi\u00e1ny\u00e1t. [ pic31<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nAz utols\u00f3 el\u0151tti n\u00e9v, a n\u00e9met Neo Rauch (1960),\r\nn\u00e9mi m\u00e9lab\u00fas felhanggal id\u00e9zte fel el\u0151ttem\r\na berlini INIT-Kunst-Halle 1999-es "Malerei", azaz "Fest\u00e9szet"\r\nc\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, ahol el\u0151sz\u00f6r\r\ntal\u00e1lkoztam egyik munk\u00e1j\u00e1val. H\u00e1rom \u00e9v\r\nm\u00falt\u00e1n visszatekintve, a kimustr\u00e1lt kelet-berlini\r\nk\u00f6z\u00e9rtb\u0151l \u00e1talak\u00edtott "m\u0171csarnok"\r\negy olyan szezonv\u00e9gi t\u00e1rlatot hozott \u00f6ssze t\u00f6bb\r\ntucat r\u00e9szvev\u0151vel, melyet nem \u00e1rtott volna tanulm\u00e1nyoznia\r\na Pompidou K\u00f6zpont munkat\u00e1rsainak sem. A lipcsei Rauch sikerrel\r\nakn\u00e1zta ki DDR-es m\u00faltj\u00e1t. K\u00e9pein tov\u00e1bb\r\n\u00e9lnek a Honecker-\u00e9ra betonfej\u0171 csinovnyikjai \u00e9pp\u00fagy,\r\nmint az utcai transzparensekr\u0151l \u00e9s az iskolai szeml\u00e9ltet\u0151\r\n\u00e1br\u00e1kr\u00f3l ismer\u0151s figur\u00e1k, feliratok.\r\nA szocre\u00e1l nosztalgi\u00e1t azonban er\u0151teljesen elnyomja\r\na korai Spiderman-Superman-Tarzan k\u00e9preg\u00e9nyek hangulata.\r\nA kopottas sz\u00ednek az \u00f6tvenes \u00e9vek megs\u00e1rgult,\r\nrot\u00e1ci\u00f3s nyomdaterm\u00e9keit \u00e9s Andy Warhol f\u00e9lbehagyott\r\ncomics-ait id\u00e9zik. A biztos ar\u00e1ny\u00e9rz\u00e9kkel,\r\nritmikusan tagolt, "st\u00edlusban tartott" festm\u00e9nyek\r\nm\u00e9g j\u00f3k is lehetn\u00e9nek, ha nem uralkodna rajtuk egy\r\nideges\u00edt\u0151 "akarat", ami minden\u00e1ron meg\r\nakar minket gy\u0151zni arr\u00f3l, hogy alkot\u00f3juk \u00e9jt\r\nnappall\u00e1 t\u00e9ve kiz\u00e1r\u00f3lag a "Hatalom",\r\na "Fest\u00e9szet", a "Sors" \u00e9s \u00fagy\r\n\u00e1ltal\u00e1ban a "M\u0171v\u00e9szet" kafkai dilemm\u00e1in\r\n\u0151rl\u0151dik, hogy azt\u00e1n v\u00e9gk\u00f6vetkeztet\u00e9seit\r\nindusztri\u00e1l-Disney st\u00edlusban el\u00e9nk vezethesse. [\r\npic32<\/a>\r\n][ pic33<\/a>\r\n][ pic34<\/a>\r\n]<\/p>\r\n \r\nA belga Luc Tuymans (1958) z\u00e1rja a n\u00e9vsorolvas\u00e1st.\r\nA fotogr\u00e1fi\u00e1k, filmkock\u00e1k inspir\u00e1lta, gyakran\r\nt\u00f6rt\u00e9nelmi, aktu\u00e1lpolitikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa\r\nk\u00e9pek egy olyan speci\u00e1lis arch\u00edvumot alkotnak, ahol\r\na vil\u00e1g zaj\u00e1t\u00f3l t\u00e1vol, homog\u00e9n megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\r\nmellett id\u0151s\u00f6d\u0151 f\u00e9rfiak dolgoznak, rendszerezik,\r\nrost\u00e1lj\u00e1k a be\u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kat.\r\nEz a "Hal\u00e1l arch\u00edvuma". Az 1986-os "Treblinka"\r\negy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, hogy mi\u00e9rt id\u00e9zhetj\u00fck\r\nfel ezt a szovjet-keletn\u00e9met filmsorozatot. De Tuymans technik\u00e1j\u00e1nak,\r\nideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak t\u00e1gabb metafor\u00e1jak\u00e9nt\r\nis alkalmazhat\u00f3 ez a patetikus c\u00edm. A "Der diagnostische\r\nBlick" c\u00edm\u0171 sorozat eset\u00e9ben egy orvosi tank\u00f6nyv\r\nillusztr\u00e1ci\u00f3it haszn\u00e1lta fel alapanyagk\u00e9nt,\r\nmegv\u00e1ltoztatva a k\u00e9pkiv\u00e1g\u00e1st, enyh\u00e9n\r\nkorrig\u00e1lva a proporci\u00f3kat. \u00c9lettelen, sz\u00fcrk\u00e9s\r\nsz\u00edneivel a belga-flamand nacionalizmus, a n\u00e1cizmus, az\r\namerikai imperializmus, az eur\u00f3pai koloniz\u00e1ci\u00f3, a\r\npalesztin-izraeli konfliktus jelenetei elevenednek meg. J\u00e9zus \u00e9s\r\nJ\u00fad\u00e1s alakja p\u00e9ld\u00e1ul egy gyermekkori utaz\u00e1s\r\nsor\u00e1n l\u00e1tott Passi\u00f3-j\u00e1t\u00e9k szerepl\u0151ir\u0151l\r\nk\u00e9sz\u00fclt, a csal\u00e1di fot\u00f3gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l\r\nel\u0151szedett felv\u00e9tel kinagy\u00edt\u00e1sa alapj\u00e1n\r\nform\u00e1l\u00f3dott. K\u00e9pei ritk\u00e1n haladj\u00e1k\r\nmeg a 60*70 centim\u00e9tert, az els\u0151 pillant\u00e1sra jelent\u00e9ktelennek\r\nt\u0171n\u0151 festm\u00e9nyek csak a "h\u00e1tt\u00e9r"\r\nismeret\u00e9ben m\u0171k\u00f6dnek, a "diagnosztikus pillant\u00e1s"\r\nn\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen Tuymans bujk\u00e1l\u00f3 p\u00e1toszformul\u00e1inak\r\nmeg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. [ pic35<\/a>\r\n][ pic36<\/a>\r\n][ pic37<\/a>\r\n][ pic38<\/a>\r\n][ pic39<\/a>\r\n] "1- A megk\u00e9setts\u00e9g\r\nmegjelen\u00edt\u00e9se, az autentikus hamis\u00edtv\u00e1ny,\r\na dokumentum. 2- A reprezent\u00e1ci\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3ja\r\n\u00e9s a jel h\u00e1rom funkci\u00f3ja: az ikon, az ismertet\u0151jegy\r\n\u00e9s a szimb\u00f3lum. 3- Az eml\u00e9kezet fest\u00e9szete.\r\n4- A festm\u00e9nyt kondicion\u00e1l\u00f3 fotografikus vagy film-k\u00e9p\r\nlehet\u0151s\u00e9gei. 5- A jelent\u00e9s elveszt\u00e9se. 6-\r\nA reprezent\u00e1ci\u00f3 buk\u00e1sa a meton\u00edmia \u00e1ltal.\r\n7- A f\u00e9tis. 8- A val\u00f3s\u00e1g hi\u00e1nya: a trauma.\r\n9- Szimbolikus reprezent\u00e1ci\u00f3 a technol\u00f3gia f\u00e9ny\u00e9ben."<\/i><\/p>\r\n Term\u00e9szetes,\r\nhogy az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s nem alapk\u00f6vetelm\u00e9nye\r\naz alkot\u00f3munk\u00e1nak. De az \u00f6nreflexi\u00f3 nem \u00e1rtalmas\r\n\u00e9s m\u00e1sok szinaptikus tel\u00edtetts\u00e9g\u00e9re\r\nsem \u00e1rt gondolni n\u00e9ha. <\/p>\r\n V\u00e9gigtekintve\r\na "Kedves fest\u0151" v\u00e1logat\u00e1s\u00e1n, a\r\nbemutatott m\u0171vek alapj\u00e1n lehetetlen eld\u00f6nteni, hogy\r\na jelenkori fest\u00e9szet \u00e1llapot\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra\r\na "szenilis", vagy az "infantilis" jelz\u0151 lenne\r\nalkalmasabb. A gyermekkor pelenka-cucli-cs\u00f6rg\u0151 \u00e1ltal\r\nhat\u00e1rolt Bermuda-h\u00e1romsz\u00f6g\u00e9ben sz\u00edv\u00f3dtunk\r\nfel nyomtalanul, vagy pedig h\u00e1rom agyv\u00e9rz\u00e9s k\u00f6d\u00e9n\r\nkereszt\u00fcl pislogunk a vakvil\u00e1gba? Ezen kellemetlen k\u00f6z\u00e9rzet\r\nkialakul\u00e1s\u00e1t meg lehetett volna el\u0151zni. Nagy volumen\u0171,\r\nreprezentat\u00edv fest\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokb\u00f3l\r\nnincs hi\u00e1ny. A kur\u00e1toroknak nem kellett volna messzire zar\u00e1ndokolni,\r\ncsup\u00e1n az \u00e9v elej\u00e9n rendezett "Urgent Painting"\r\n(Mus\u00e9e d’art moderne de la Ville de Paris) kollekci\u00f3j\u00e1t\r\nkellett volna tanulm\u00e1nyozni, ahol ugyan nem csak emberi alakokat\r\n\u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9nyek voltak l\u00e1that\u00f3k,\r\nhanem – jesszusm\u00e1ria! – foltokb\u00f3l, pac\u00e1kb\u00f3l,\r\ns\u0151t m\u00e9g geometrikus, tipografikus elemekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151\r\nalkot\u00e1sok is. Az "Urgent Painting" koherens t\u00e1rlat\u00e1hoz\r\nnem volt sz\u00fcks\u00e9g sem er\u0151ltetett m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti\r\np\u00e1rhuzamokra, sem eszt\u00e9tikai k\u00e9nyszerzubbonyra. A\r\nkur\u00e1tori munka az ezredfordul\u00f3 fest\u00e9szeti gyakorlat\u00e1nak\r\nmozgat\u00f3rug\u00f3ira, a m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1k\r\nalakul\u00e1s\u00e1ra koncentr\u00e1lt, nem pedig az \u00e1ltal\u00e1nos\r\nszed\u00e1l\u00e1s kollekt\u00edv sz\u00fcrke\u00e1llom\u00e1ny-sorvad\u00e1st\r\nprovok\u00e1l\u00f3 mell\u00e9khat\u00e1s\u00e1ra. Az\r\nutols\u00f3 bekezd\u00e9st igyekszem r\u00f6vidre fogni. A fentiekben\r\nalaposan, n\u00e9hol indulatosan kritiz\u00e1ltam a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\r\nkoncepci\u00f3j\u00e1t \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171v\u00e9szeket.\r\nN\u00e9mi szem\u00e9lyes elfogults\u00e1g is besz\u0171r\u0151d\u00f6tt\r\nezen "d\u00f6rgedelmek" k\u00f6z\u00e9, m\u00e9gpedig azon\r\naz alanyi jogon, ami minden Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1n k\u00edv\u00fcl\r\n\u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9szt, m\u0171v\u00e9szettel foglalkoz\u00f3\r\nembert megillet. Ha ugyanis \u00fajra v\u00e9gigvessz\u00fck a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3k\r\nn\u00e9vsor\u00e1t, a k\u00f6vetkez\u0151 turpiss\u00e1gra der\u00fcl\r\nf\u00e9ny: h\u00e9t angolsz\u00e1sz (UK-USA), n\u00e9gy francia,\r\n\u00f6t n\u00e9met \u00e9s egy belga n\u00e9v reprezent\u00e1lja\r\na "figurat\u00edv fest\u00e9szet Picabia ut\u00e1ni" \u00e1llapot\u00e1t.\r\nNyilv\u00e1nval\u00f3, hogy m\u00e1s orsz\u00e1gokban, t\u00e1voli\r\nf\u00f6ldr\u00e9szeken csak f\u00f6ld\u00f6nfut\u00f3, kutyafej\u0171\r\nuf\u00f3k l\u00e9zengenek, akiknek semmif\u00e9le belesz\u00f3l\u00e1sa\r\nsem volt a nagyfi\u00fak dolg\u00e1ba. \u00dagy t\u0171nik, hogy\r\na poszt-koloni\u00e1lis arrogancia v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen\r\nbe\u00e9gett egyes kult\u00far-csinovnyikok agyalapi chipj\u00e9be.\r\nAz ut\u00f3bbi \u00e9vtized csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sain\r\n\u00e1ltal\u00e1nos gyakorlatnak t\u0171nt, hogy m\u00e1r csak\r\na "PC" kedv\u00e9\u00e9rt illik bev\u00e1logatni egy-egy\r\nt\u00e1vol-keleti, egy-egy ex-szovjet blokkb\u00f3l, illetve egy-egy\r\n"fejl\u0151d\u0151, harmadik vil\u00e1g"-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3\r\nm\u0171v\u00e9szt. Term\u00e9szetesen b\u00e1rki megteheti, hogy\r\nsz\u00e9les \u00edvben tesz az ilyen mondvacsin\u00e1lt dolgokra.\r\nAlison M. Gingeras, Sabine Folie \u00e9s Blazenka Perica kur\u00e1tori\r\ntev\u00e9kenys\u00e9ge m\u00e1r csak ez\u00e9rt is eml\u00e9kezetes\r\nmarad. <\/p>\r\n <\/p>\r\n P\u00e1rizs, 2002.08.16.<\/p>\r\n <\/p>\r\n Linkek: <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Gr\u00f3f Ferenc Kedves Fest\u0151, Cher Peintre, Lieber Maler, Dear Painter figur\u00e1lis fest\u00e9szet Picabia \u00fcr\u00fcgy\u00e9n – Centre Pompidou – 06.12-02.09. Augusztus. A v\u00e1ros ki\u00fcr\u00fclt. Mindenki nyaral. A d\u00e9lre menek\u00fcl\u0151 \u00e1llampolg\u00e1rok aut\u00f3konvojai h\u00e9tsz\u00e1z kilom\u00e9ternyi dug\u00f3t produk\u00e1ltak Franciaorsz\u00e1g k\u00f6z\u00fatjain a m\u00falt h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n. Nyaralnak a miniszterek, a v\u00edzvezet\u00e9kszerel\u0151k, mindenki. A Szajna-parti m\u0171-pl\u00e1zs p\u00e1lmaf\u00e1i alatt elkeseredett turist\u00e1k szorongatj\u00e1k \u00e1zott baguette-jeiket […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630173,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400173","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400173","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400173"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400173\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630173"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400173"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400173"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400173"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\r\nAmb\u00edci\u00f3zus elk\u00e9pzel\u00e9s, de l\u00e1ssuk, hogy\r\nmelyek ezek a bizonyos k\u00e9rd\u00e9sek:
\r\n"A figurat\u00edv fest\u00e9szet alapvet\u0151en tradicion\u00e1lis,\r\npolitikailag konzervat\u00edv \u00e9s anti-avantg\u00e1rd lenne?
\r\nAz emberi alak fest\u00e9szete sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en implik\u00e1lja\r\na humanista tematik\u00e1hoz, az emberi \u00e9rzelmek, tapasztalok\r\nh\u0171s\u00e9ges reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz val\u00f3\r\nvisszat\u00e9r\u00e9st?
\r\nLehet-e a figurat\u00edv fest\u00e9szet egyszerre provokat\u00edv\r\n\u00e9s \u0151szinte, kritikus \u00e9s szentiment\u00e1lis?"
\r\n<\/i>\u00dajabb fejvakargat\u00f3 pauza… Micsoda k\u00e9rd\u00e9sek\r\nezek? Mintha az \u00f6tvenes \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1nak Clement\r\nGreenberg \u00e1ltal vez\u00e9nyelt "Absztrakt versus Figur\u00e1lis"<\/i>\r\nbokszm\u00e9rk\u0151z\u00e9s\u00e9t kellene \u00fajra \u00e1t\u00e9lni.\r\n\u00c9s ezekhez a k\u00e9rd\u00e9sekhez hogyan ker\u00fclt el\u0151\r\nPicabia? Mi\u00e9rt nem j\u00f3, mondjuk Picasso? Vagy p\u00e1r\r\nkev\u00e9sb\u00e9 ban\u00e1l-evidens nevet eml\u00edtve, mi\u00e9rt\r\nnem j\u00f3 Malevics, Christian Schad [ pic03<\/a>\r\n], vagy ak\u00e1r Francis Bacon? A n\u00e9vsort szinte a v\u00e9gtelens\u00e9gig\r\nlehetne folytatni, hiszen a "figur\u00e1lis" \u00e9s az\r\n"absztrakt" fest\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt sohasem fesz\u00fclt\r\nolyan \u00e1thatolhatatlan vasf\u00fcgg\u00f6ny, mint amilyenr\u0151l\r\njelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s komissz\u00e1rjai k\u00e9pzelegnek.\r\nTal\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy a kritik\u00e1kat \u00e1ttekintve\r\negyed\u00fcl a Femme Actuelle (kb.: Kiskegyed) recenzense volt marad\u00e9ktalanul\r\nelragadtatva…
\r\nA sz\u00f3r\u00f3lapot kihajtva t\u00e1rul el\u00e9nk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si\r\nkoncepci\u00f3 f\u0151 strukt\u00far\u00e1ja. A bal oldalon \u00f6t\r\n"T\u00f6rt\u00e9neti (Historical) M\u0171v\u00e9sz", m\u00edg\r\na jobb oldalon tizenk\u00e9t "Kort\u00e1rs (Contemporary) M\u0171v\u00e9sz"\r\nneve sorakozik. A "historical" jelz\u0151t a k\u00f6vetkez\u0151\r\nm\u0171v\u00e9szek \u00e9rdemelt\u00e9k ki:
\r\n<\/p>\r\n
\r\nBernard Buffet (1928-1999)
\r\nSigmar Polke (1941)
\r\nAlex Katz (1927)
\r\nMartin Kippenberger (1953-1997)<\/p>\r\n
\r\nSigmar Polke \u00e9s Martin Kippenberger szerepeltet\u00e9s\u00e9vel\r\nmaxim\u00e1lisan egyet\u00e9rtek. De hogy mi\u00e9rt ker\u00fcltek\r\na "t\u00f6rt\u00e9neti" kateg\u00f3ri\u00e1ba, azt nem\r\nigaz\u00e1n tudom feldolgozni. Kippenberger ugyan \u00f6t \u00e9ve\r\nhalott, de "f\u00e9lbehagyott" \u00e9letm\u0171ve er\u0151sen\r\njelen van mind a mai napig. Hasonl\u00f3 a helyzet Polk\u00e9val,\r\naki minden bizonnyal m\u00e9g j\u00f3 p\u00e1r vargabet\u0171t\r\nmegtesz a rem\u00e9lhet\u0151leg nagyon t\u00e1voli befejez\u00e9sig.\r\nA "marad\u00e9k", azaz Alex Katz \u00e9s Bernard Buffet\r\neset\u00e9ben semmi gond a csoportos\u00edt\u00e1ssal, hiszen mindketten\r\n\u00fagy festettek vil\u00e1g\u00e9let\u00fckben, mintha nem is\r\n\u00e9ltek volna soha. De r\u00f3luk k\u00e9s\u0151bb.<\/p>\r\n
\r\n "Currin festm\u00e9nyei fikt\u00edv n\u0151i alakok megform\u00e1l\u00e1s\u00e1ra\r\nkoncentr\u00e1lnak, egybemosva a popul\u00e1ris kult\u00fara referenci\u00e1it\r\nolyan m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti forr\u00e1sokkal, mint\r\nBoucher, Courbet, Cranach, Manet, Tiepolo \u00e9s Fragonard. Felszabad\u00edt\u00f3an\r\ngiccses \u00e9s provokat\u00edv k\u00e9pei a modernista fest\u00e9szet\r\nortodoxi\u00e1j\u00e1val \u00e9s a "j\u00f3 \u00edzl\u00e9s"\r\nkonvenci\u00f3ival konfront\u00e1l\u00f3dnak." <\/i>\u00cdgy\r\nsz\u00f3l kedvenc manu\u00e1lom. Na igen, k\u00e9ts\u00e9gtelen,\r\nhogy a "popul\u00e1ris kult\u00fara referenci\u00e1jak\u00e9nt"\r\nkell \u00e9rtelmezn\u00fcnk a szilikonnal felf\u00fajt labdacs\u00f6cs\r\njelens\u00e9g\u00e9t. De azt a jelens\u00e9get, amikor a vas\u00e1rnapi\r\nfest\u00e9szet \u00e1tlagst\u00edlusa szembes\u00fcl a m\u00fazeumi\r\nk\u00e9peslapok k\u00edn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l mer\u00edtkez\u0151\r\nm\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6zhelyekkel, eg\u00e9sz\r\negyszer\u0171en agyatlan sznob\u00e9ri\u00e1nak nevezz\u00fck. [\r\npic23<\/a>\r\n] Senkit sem \u00e9rdekel a "j\u00f3 \u00edzl\u00e9s",\r\naz a lakberendez\u0151 magazinok asztala. A "modernista fest\u00e9szet\r\nortodoxi\u00e1ja" pedig utolj\u00e1ra egy olyan diskurzus t\u00e1rgyak\u00e9nt\r\nker\u00fclhetett el\u0151, melyet p\u00e9ld\u00e1ul Kass\u00e1k\r\nLajos \u00e9s Bern\u00e1th Aur\u00e9l folytathatott a Luk\u00e1cs\r\nterm\u00e1lviz\u00e9ben, b\u0151rkem\u00e9nyed\u00e9s \u00e1ztat\u00e1sa\r\nk\u00f6zben.<\/p>\r\n
\r\nAz Art Press jelen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st bemutat\u00f3, j\u00falius-augusztusi\r\nsz\u00e1m\u00e1ban Tuymans-t k\u00e9rt\u00e9k fel moder\u00e1tornak\r\negy olyan "szakmai" p\u00e1rbesz\u00e9d levez\u00e9nyl\u00e9s\u00e9hez,\r\namely a figurat\u00edv fest\u00e9szet jelenkori helyzet\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lta\r\nmegvil\u00e1g\u00edtani a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek\r\nr\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. Jellemz\u0151, hogy a "K\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s\r\na festett k\u00e9p kapcs\u00e1n" t\u00f6bb oldalon burj\u00e1nz\u00f3\r\nlev\u00e9lv\u00e1lt\u00e1s\u00e1b\u00f3l maga a moder\u00e1tor\r\nsem tudott kiolvasni semmif\u00e9le konkl\u00fazi\u00f3t. R\u00e1\r\nkellett eszm\u00e9lnie, hogy p\u00e1lyat\u00e1rsait nem igaz\u00e1n\r\nlelkes\u00edtik a k\u00f6vetkez\u0151, \u00e1ltala v\u00e1lasztott\r\nt\u00e9mak\u00f6r\u00f6k:<\/p>\r\n
\r\nA francia vonalat p\u00e9ld\u00e1ul Philippe Cogn\u00e9 \u00e9s\r\nFabrice Hybert munk\u00e1ival kellett volna er\u0151s\u00edteni.\r\nAz angol-amerikai csapatb\u00f3l – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – Martin\r\nMaloney [ pic40<\/a>\r\n], Gary Hume [ pic41<\/a>\r\n], Raymond Pettibon [ pic42<\/a>\r\n] hi\u00e1nyzik. Ha Katz \u00e9s Buffet felker\u00fclhetett a "Picabia-\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k"\r\nlist\u00e1j\u00e1ra, akkor hol van – Gerhard Richter! [ pic43<\/a>\r\n][ pic44<\/a>\r\n] – Albert Oehlen, <\/i>Georg Baselitz, Francis Bacon, Lucien Freud,\r\nR.B. Kitaj, David Hockney [ pic45<\/a>\r\n], Eric Fischl, hogy csak a kisujjb\u00f3l kir\u00e1zott neveket eml\u00edts\u00fck.\r\n<\/p>\r\n![\"zoom\"](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/picabia_02.jpg\")
<\/a><\/b>Cheri\r\nSamba, nem-euroamerikai, figur\u00e1lis fest\u0151m\u0171v\u00e9sz\r\n"Le lavement", azaz "A be\u00f6nt\u00e9s" c\u00edm\u0171\r\nmunk\u00e1j\u00e1t az \u0151 eml\u00e9k\u00fcknek aj\u00e1nlom.\r\n
\r\npic…<\/b><\/p>\r\n
\r\nCher Peintre, Lieber Maler, Dear Painter
\r\n<\/i><\/b>peintures figuratives depuis l’ultime Picabia
\r\nCentre Pompidou, P\u00e1rizs, 2002.06.12-2002.09.02.
\r\nKunsthalle, B\u00e9cs, 2002.09.20.-2003.01.01.
\r\nSchirn Kunsthalle, Frankfurt, 2003.01.15-2003.04.15.
\r\n<\/i>http:\/\/www.centrepompidou.fr<\/a>
\r\n+++
\r\nKomar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the Web
\r\n<\/i>http:\/\/www.diacenter.org\/km\/index.html<\/a>
\r\nKomar & Melamid: Elephantart
\r\n<\/i>http:\/\/www.elephantart.com\/artgallery.asp<\/a>
\r\n+++
\r\nMartin Kippenberger
\r\n<\/i>http:\/\/www.thing.net\/~kippi\/<\/a>
\r\nhttp:\/\/www.centreimage.ch\/metronet\/metronet.htm<\/a>
\r\nhttp:\/\/www.carnegieinternational.org\/html\/art\/kippenberger.htm<\/a>
\r\n+++
\r\nCheri Samba
\r\n<\/i>http:\/\/www.congonline.com\/Peinture\/cheri.htm<\/a>
\r\nhttp:\/\/www.galerie-herrmann.de\/arts\/samba\/<\/a>
\r\n+++
\r\nBernard Buffet
\r\n<\/i>http:\/\/www.museebernardbuffet.com<\/a>
\r\n+++
\r\nAlex Katz<\/i>
\r\nhttp:\/\/www.alexkatz.com<\/a>
\r\n+++
\r\nCelebrity Fakes
\r\n<\/i>http:\/\/fakes.boom.ru\/main.htm<\/a>
\r\nhttp:\/\/www.freecelebrityfakes.com<\/a>\r\n<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n
![pic04<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kippenberger_happyendof_kafka.jpg\"){kind=link}
![pic05<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kippenberger_lieber_maler.jpg\"){kind=link}
![pic06<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kippenberger_metronet_muenster_syros.jpg\"){kind=link}
![pic07<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kippenberger_ohnetitel.jpg\"){kind=link}
![pic08<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kippenberger_plakatok.jpg\"){kind=link}
![pic10<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/polke_liebespaar.jpg\"){kind=link}
![pic12<\/a>\r\n] Buffet karikat\u00fara-modernista k\u00e9peinek felvonultat\u00e1sa\r\nnem vet t\u00fal j\u00f3 f\u00e9nyt a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni\r\nfrancia pikt\u00far\u00e1ra – csak \u0151 volt rakt\u00e1ron?\r\nVagy egy szerencs\u00e9tlen, nekrofil vicc szenved\u0151 tan\u00fai\r\nlenn\u00e9nk? Mi\u00e9rt nem nyugodhat b\u00e9k\u00e9ben ez a\r\nr\u00e9gesr\u00e9g elfelejtett figura? P\u00e1r kors\u00f3 s\u00f6r\r\nfej\u00e9ben sz\u00edvesen megosztottam volna egy nagy titkot a rendez\u0151kkel.\r\nAzon nemr\u00e9giben elhunyt "k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3"\r\nambivalens m\u0171veivel kellett volna f\u0171szerezni a sal\u00e1t\u00e1t,\r\nakit Balthus-k\u00e9nt ismer a m\u0171\u00edt\u00e9szek megosztott\r\nt\u00e1bora. Balthus giccses "Lolit\u00e1i", a Picabia \u00e1ltal\r\n\u00e1br\u00e1zolt vampok serd\u00fcl\u0151 kort\u00e1rsai, legal\u00e1bb\r\na szexu\u00e1lis preferenci\u00e1k palett\u00e1j\u00e1r\u00f3l\r\nimport\u00e1ltak volna egy-k\u00e9t \u00e1rnyalatot, ha m\u00e1r\r\negy\u00e9b t\u00e9nyez\u0151t nem is eml\u00edt\u00fcnk.[](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/buffet_osszes.jpg\"){kind=link}
![pic15<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/althoff_01.jpg\"){kind=link}
![pic16<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/althoff_jesus.jpg\"){kind=link}
![pic18<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/benzaken_01.jpg\"){kind=link}
![pic21<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/calvin_01.jpg\"){kind=link}
![pic26<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kauper_diva_fiction.jpg\"){kind=link}
![pic27<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/kauper_carygrant.jpg\"){kind=link}
![pic29<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/perramant01.jpg\"){kind=link}
![pic32<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/rauch_die_wahl.jpg\"){kind=link}
![pic33<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/rauch_leider.jpg\"){kind=link}
![pic35<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/tuymans_diagnostische01.jpg\"){kind=link}
![pic36<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/tuymans_diagnostische02.jpg\"){kind=link}
![pic37<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/tuymans_himmler.jpg\"){kind=link}
![pic38<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/tuymans_judas_christ_peter_paulus.jpg\"){kind=link}
![pic40<\/a>\r\n], Gary Hume [](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/maloney_male_bonding.jpg\"){kind=link}
![pic41<\/a>\r\n], Raymond Pettibon [](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/gary_hume.jpg\"){kind=link}
![pic42<\/a>\r\n] hi\u00e1nyzik. Ha Katz \u00e9s Buffet felker\u00fclhetett a "Picabia-\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k"\r\nlist\u00e1j\u00e1ra, akkor hol van – Gerhard Richter! [](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/pettibon_wearesculptors1991.jpg\"){kind=link}
![pic43<\/a>\r\n][](\"\/wp-content\/uploads\/images\/media\/kedves_festo\/richter_ferrari1964.jpg\"){kind=link}