<\/p>\r\n
CIMAM Berlin, 2002. szeptember 18-221<\/sup><\/a><\/sup><\/p>\r\n A m\u00fazeum szerep\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 kongresszus volt a CIMAM eddig legjobban l\u00e1togatott rendezv\u00e9nye: 31 orsz\u00e1gb\u00f3l t\u00f6bb mint 100 r\u00e9sztvev\u0151 \u00e9rkezett, k\u00f6zt\u00fck sok \u00faj tag is, els\u0151sorban a kelet-\u00e1zsiai r\u00e9gi\u00f3b\u00f3l. Az els\u0151 k\u00e9t nap el\u0151ad\u00e1sait, vit\u00e1it \u00e9s kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9seit David Elliott<\/i>2<\/sup><\/a><\/i><\/sup>vezette. A gy\u0171l\u00e9s a wolfsburgi Kunstmuseumban l\u00e1that\u00f3 <\/i>From Blast to Freeze c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/i>3<\/sup><\/a><\/i><\/sup> megtekint\u00e9s\u00e9vel z\u00e1rult. Az el\u0151ad\u00f3k k\u00f6z\u00fcl Kathy Halbreich (Walker Art Center, Minneapolis), Sabine Breitwieser (Generali Foundation, B\u00e9cs), Manuel J. Borja Villel (Museu d\u00b4Art Contemporani, Barcelona), Kasper K\u00f6nig (Ludwig Museum, K\u00f6ln), Jean-Hubert Martin (Museum Kunst Palast, D\u00fcsseldorf) k\u00e9pviselte az int\u00e9zm\u00e9nyeket. Okwui Enwezor a <\/i>Documenta 11 igazgat\u00f3j\u00e1nak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l, Boris Groys \u00e9s Walter Grasskamp \u00e1ltal\u00e1nosan vizsg\u00e1lt\u00e1k a m\u00fazeum nyilv\u00e1nos szerep\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. A konferencia h\u00e1rom m\u0171v\u00e9sz-el\u0151ad\u00f3ja Martha Rosler, Peter Friedl \u00e9s Olafur Eliasson volt.<\/i><\/p>\r\n Nyit\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban Manuel J. Borja Villel m\u00fazeumigazgat\u00f3 ismertette a kongresszus t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. K\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt mer\u00fclt fel, hogy milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r a nyilv\u00e1nos t\u00e9r \u00e1talakul\u00e1sa, mely a kritikus \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s helysz\u00edn\u00e9b\u0151l sz\u00f3rakoztat\u00f3 \u00e9s kommerci\u00e1lis c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 k\u00f6zpontokk\u00e1 (theme parks) val\u00f3 \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sk\u00e9nt jellemezhet\u0151. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a kult\u00fara szerepe is a sz\u00f3rakoztat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba mozdul el, amennyiben nem korunk \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nosan a l\u00e9t kond\u00edci\u00f3ira k\u00e9rdez r\u00e1, hanem \u00e9lm\u00e9nyekkel <\/i>halmoz el minket. Mi\u00e9rt van teh\u00e1t az, hogy egyre nagyobb a szt\u00e1r-\u00e9p\u00edt\u00e9szek \u00e1ltal tervezett m\u00fazeum\u00e9p\u00fcletek sz\u00e1ma4<\/sup><\/a><\/sup>, melyek \u00f6nmagukban is turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gk\u00e9nt vonzz\u00e1k az embereket, \u00e9s mi\u00e9rt a l\u00e1togatotts\u00e1g nomin\u00e1lis m\u00e9rc\u00e9j\u00e9vel m\u00e9rik \u00e9s m\u00e9rj\u00fck egy ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely siker\u00e9t \u00e9s v\u00e9geredm\u00e9nyben l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t? A m\u00fazeumok \u00f6nmagukr\u00f3l \u00e9s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seikr\u0151l megfogalmazott \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa (statement) sokszor gyenge alapokon \u00e1ll. Ezzel p\u00e1rhuzamosan p\u00e9ld\u00e1ul a divatos \u201eglobaliz\u00e1ci\u00f3\u201c \u00e9s \u201emultikulturalizmus\u201c c\u00edmszavainak haszn\u00e1lata \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e9g ink\u00e1bb a tartalmak \u00e1tl\u00e1thatatlans\u00e1g\u00e1t eredm\u00e9nyezi. Borja Villel szavaival \u00e9lve ez az \u201e\u00faj univerzalizmus nem z\u00e1rja ki a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, de semleges\u00edti \u0151ket az\u00e1ltal, hogy a szerkezeten kereszt\u00fcl defini\u00e1lja \u0151ket, melyben megjelennek.\u201c Ha a megc\u00e9lzott k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get egy <\/i>nagy t\u00f6megk\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck, melyet n\u00e9pszer\u0171, l\u00e1tv\u00e1nyos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokkal tov\u00e1bb gyarap\u00edthatunk, akkor \u00e9ppen a sokf\u00e9les\u00e9get \u00e9s annak reflexi\u00f3j\u00e1t szor\u00edtjuk h\u00e1tt\u00e9rbe. A nyilv\u00e1nos t\u00e9rhez hasonl\u00f3an ide\u00e1lis esetben a m\u00fazeum is t\u00f6bbf\u00e9le identit\u00e1s egym\u00e1ssal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1sa, melyekb\u0151l egy \u201ekreat\u00edv konfliktus\u201c megold\u00e1sa \u00fatj\u00e1n k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f6n l\u00e9tre. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek azonban gyakran elvesznek, kont\u00farjaik elhalv\u00e1nyodnak, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetr\u0151l folytatott vita \u00f6nreferenci\u00e1lis diskurzuss\u00e1 sorvad. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak retorikus paradigm\u00e1j\u00e1t akkor lehet \u00e9letre kelteni, val\u00f3s tartalmakkal felruh\u00e1zni, ha a m\u00fazeumok a m\u0171v\u00e9szet-k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s szerkezet\u00e9t is m\u00f3dos\u00edtj\u00e1k. Ilyen \u00e9rtelemben a sajt\u00f3referensek, t\u00e1rlatvezet\u0151k \u00e9s m\u00fazeumpedag\u00f3gusok nem egy \u201eegys\u00e9gcsomagot\u201c ny\u00fajtan\u00e1nak az \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek, p\u00e9ld\u00e1ul a poszt-modern, a posztkolonialista gondolkod\u00e1s \u00e9s a feminizmus fogalmaival konfront\u00e1lva \u0151ket, hanem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e1togat\u00f3-csoportok \u201eismeret\u00e9ben\u201c az adott kultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rre vet\u00edten\u00e9k, azok f\u00e9ny\u00e9ben \u00e9rtelmezn\u00e9k az eml\u00edtett fogalmakat.<\/p>\r\n Legt\u00f6bb amerikai koll\u00e9g\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3an a minneapolisi Walker Art Center igazgat\u00f3ja, Kathy Halbreich eleve arra a felismer\u00e9sre alapozza m\u00fazeumi munk\u00e1j\u00e1t, hogy az egys\u00e9ges k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nem l\u00e9tezik.5<\/sup><\/a><\/sup> Int\u00e9zm\u00e9nye p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n elmondta, hogy statisztikai felm\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u201ebeazonos\u00edtani\u201c l\u00e1togat\u00f3-k\u00f6reiket, melyekkel azt\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00fazeumpedag\u00f3giai programok keret\u00e9ben k\u00edv\u00e1nnak egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni. \u00cdgy a tavalyi adatok k\u00f6z\u00fcl nemcsak az egymilli\u00f3s (!) l\u00e1t\u00f3gat\u00f3sz\u00e1mmal dicsekedhettek, hanem azzal is, hogy alacsony j\u00f6vedelemmel rendelkez\u0151 emberek (25%) \u00e9s sz\u00ednesb\u0151r\u0171ek (15%) ugyan\u00fagy j\u00e1rnak a m\u00fazeumba, mint a di\u00e1kok (10%). A nyilv\u00e1noss\u00e1ggal folytatott p\u00e1rbesz\u00e9d c\u00e9lja nem els\u0151sorban a l\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se, hanem az ism\u00e9telt l\u00e1togat\u00e1sok el\u00e9r\u00e9se \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9nek elm\u00e9ly\u00edt\u00e9se. Ez ut\u00f3bbi szempont val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a t\u00e1mogat\u00f3i \u00e9s bar\u00e1ti k\u00f6r\u00f6k fontoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l fakad, melyek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt akt\u00edv d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i szerepet is bet\u00f6ltenek az int\u00e9zm\u00e9nyekben. L\u00e9nyeges tov\u00e1bb\u00e1 az, hogy a kultur\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g ut\u00e1n j\u00e1r\u00f3 ad\u00f3kedvezm\u00e9ny felt\u00e9tele a szakmai eredm\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel folytatott munk\u00e1r\u00f3l (pr-tev\u00e9kenys\u00e9gekr\u0151l) adott r\u00e9szletes besz\u00e1mol\u00f3. Halbreich elmond\u00e1sa szerint nagy hangs\u00falyt fektetnek a m\u00fazeum k\u00f6rnyezet\u00e9nek felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re, hogy tov\u00e1bbi t\u00e1mpontokat nyerjenek az ott bemutat\u00e1sra \u00e9s megvitat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 tartalmak kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1hoz. M\u00fazeuma azonban a kommun\u00e1lis \u00e9s region\u00e1lis kapcsolatteremt\u00e9sen t\u00fal nemzetk\u00f6zileg is hatni k\u00edv\u00e1n. Itt is az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9re, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszenek. Nagy int\u00e9zm\u00e9nyek eset\u00e9ben egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, hogy a Walker Art Center egy 7 tagb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 nemzetk\u00f6zi tan\u00e1csad\u00f3 test\u00fcletet k\u00e9rt fel a m\u00fazeum munk\u00e1j\u00e1nak \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak megvitat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n Kasper K\u00f6nig, a k\u00f6lni Ludwig M\u00fazeum igazgat\u00f3ja kritikusan viszonyult ehhez a b\u00e1zisdemokratikus, \u201efelhaszn\u00e1l\u00f3-bar\u00e1t\u201c (user friendly) m\u00fazeum-modellhez. V\u00e9lem\u00e9nye szerint a m\u00fazeumnak \u00e9s term\u00e9szetesen mag\u00e1nak a m\u0171v\u00e9szetnek is alapvet\u0151 feladata, hogy visszhangot, felh\u00e1borod\u00e1st, meg\u00fctk\u00f6z\u00e9st, stb. v\u00e1ltson ki. V\u00e9lem\u00e9nye szerint a m\u00fazeumnak meg kell \u0151riznie egy bizonyos t\u00e1vols\u00e1got mind saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9vel, mind a t\u00e1rsadalmi konszenzussal, \u00edzl\u00e9ssel szemben.<\/p>\r\n Boris Groys \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa, mely m\u00e1r az els\u0151 nap elej\u00e9n \u201ebiztos\u00edtotta\u201c a hallgat\u00f3kat a m\u00fazeum fontoss\u00e1ga fel\u0151l, szint\u00e9n a t\u00e1vols\u00e1g fogalma k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fclt. Groys arr\u00f3l az alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lt, mely a m\u00e9dia jelenleg k\u00f6zponti szerep\u00e9vel l\u00e9pett fel. A m\u00fazeum egykori normat\u00edv hatalma, az \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy az ott bemutatott m\u0171alkot\u00e1sok a j\u00f3<\/i> \u00edzl\u00e9s t\u00fck\u00f6rk\u00e9pei, m\u00e1ra a m\u00e9dia kez\u00e9be ment \u00e1t. Ez ut\u00f3bbi ugyan sugallni pr\u00f3b\u00e1lja, hogy csak azt reprezent\u00e1lja, amit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g l\u00e1tni, illetve hallani akar, a t\u00f6megekre gyakorolt befoly\u00e1sa, az \u00e1ltal\u00e1nos \u00edzl\u00e9s dikt\u00e1tuma egy\u00e9rtelm\u0171. Az\u00e1ltal azonban, hogy identit\u00e1s\u00e1t az \u00fajdons\u00e1gra, az \u201eeddig-nem-l\u00e1tottra\u201c \u00e9p\u00edti, egy folytonos aktualit\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9ben szenved, t\u00e9m\u00e1i v\u00e9g\u00fcl puszta trendekk\u00e9 degrad\u00e1l\u00f3dnak. Annak ellen\u00e9re, hogy a kort\u00e1rs val\u00f3s\u00e1g t\u00fckr\u00e9nek k\u00e9p\u00e9ben tetszeleg, elvesz\u00edti k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t arra, hogy kijelent\u00e9st tegyen arr\u00f3l, mi a meghat\u00e1roz\u00f3an mai<\/i>a jelen kult\u00far\u00e1ban. Nincsen t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9kezete<\/i>, nem tud szembe\u00e1ll\u00edtani elm\u00faltat az aktu\u00e1lissal, l\u00e9v\u00e9n, hogy val\u00f3s\u00e1gk\u00e9pe a glob\u00e1lis m\u00e9dia piac\u00e1hoz igazodik, v\u00e9gtelen\u00fcl ism\u00e9telve egy \u00e9s ugyanazon dolgot az \u201e\u00fajdons\u00e1g\u201c c\u00edmk\u00e9j\u00e9vel felruh\u00e1zva. Ezzel szemben a m\u00fazeum \u00e9ppen konzerv\u00e1lja a t\u00f6rt\u00e9nelmet, megteremti a t\u00e1vlatot<\/i>, melyb\u0151l n\u00e9zve m\u00falt \u00e9s jelen elv\u00e1lnak egym\u00e1st\u00f3l.6<\/sup><\/a><\/sup> Bizonyos \u00e9rtelemben a m\u00e9dia \u00e1ltal dikt\u00e1lt k\u00f6z\u00edzl\u00e9shez hasonl\u00f3an a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet<\/i> is mesters\u00e9ges k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny, melynek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum int\u00e9zm\u00e9nye nagyban befoly\u00e1solja. Ugyanakkor ez ut\u00f3bbi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diskurzusok ment\u00e9n, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le poz\u00edci\u00f3kkal b\u0151v\u00edti a gy\u0171jthet\u0151, bemutat\u00e1sra \u00e9rdemes alkot\u00e1sok halmaz\u00e1t. Min\u00e9l t\u00e1gabbra siker\u00fcl kitolni a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetr\u0151l \u00e9s a jelenr\u0151l folytatott diskurzus hat\u00e1rait, ann\u00e1l jelent\u0151sebb a m\u00fazeum nyilv\u00e1noss\u00e1gban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe.<\/p>\r\n Martha Rosler az \u0151t megel\u0151z\u0151 el\u0151ad\u00f3khoz hasonl\u00f3an a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fogalm\u00e1nak hi\u00e1nyos meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban l\u00e1tja a m\u00fazeumok legnagyobb probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Ugyanakkor r\u00e1mutatott arra is, hogy egy politikailag befoly\u00e1sos, t\u00e1rsadalmi erej\u00e9t felhaszn\u00e1l\u00f3 polg\u00e1ri k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g-r\u00e9teg ma nem l\u00e9tezik. Egyfel\u0151l aktu\u00e1lis politikai fejlem\u00e9nyekre, a \u201ej\u00f3\u201c, \u201eigaz\u201c \u00e9s \u201esz\u00e9p\u201c fogalmainak hatalmi kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra vezeti vissza ezt a min\u0151s\u00e9gi v\u00e1ltoz\u00e1st. M\u00e1sfel\u0151l \u0151 is a korunkra jellemz\u0151 szenz\u00e1ci\u00f3-\u00e9hs\u00e9ggel <\/i>magyar\u00e1zza az elk\u00f6telezett k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e1lalakul\u00e1s\u00e1t passz\u00edv fogyaszt\u00f3i r\u00e9tegg\u00e9. V\u00e9g\u00fcl Henri Lefebvre-re hivatkozva a t\u00e9r az id\u0151 feletti uralm\u00e1t emelte ki, melynek folyt\u00e1n a kronol\u00f3giai folytonoss\u00e1gban val\u00f3 gondolkod\u00e1s lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s a jelen t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextus n\u00e9lk\u00fcl, kiz\u00e1r\u00f3lagos id\u0151-kateg\u00f3riak\u00e9nt l\u00e9tezik fej\u00fcnkben. \u00c9rdekes volt a k\u00e9t fiatalabb m\u0171v\u00e9sz, Olafur Eliasson \u00e9s Peter Friedl el\u0151ad\u00e1sa is, melyekb\u0151l kider\u00fclt, hogy sz\u00e1mukra a globaliz\u00e1ci\u00f3 t\u00e9nye \u00e9s a posztmodern felfog\u00e1s nem n\u00f3vum, hanem eleve iskolai k\u00e9pz\u00e9s\u00fck r\u00e9sze, gondolkod\u00e1suk alapj\u00e1t k\u00e9pzi. Term\u00e9szetesen reflekt\u00e1lj\u00e1k helyzet\u00fcket az int\u00e9zm\u00e9nyrendszeren bel\u00fcl, mely bizonyos szerepk\u00f6r\u00f6ket oszt a m\u0171v\u00e9szeknek. Ez ut\u00f3bbi partnere a kur\u00e1tor, a szolg\u00e1ltat\u00f3i \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom egyik szerepl\u0151je, aki m\u0171v\u00e9szete k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9n dolgozik. A m\u0171v\u00e9sz kritikus viszonya az int\u00e9zm\u00e9nnyel szemben mindkett\u0151j\u00fck szerint fontos, r\u00e1mutattak azonban arra is, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny-kritika a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti diskurzus egyik \u201ekedvenc\u201c t\u00e9m\u00e1ja, mely annak ellen\u00e9re, hogy m\u00e1ra teljesen int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt, m\u00e9g mindig j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt egy m\u0171v\u00e9sz karrierj\u00e9nek megalapoz\u00e1s\u00e1ra. Friedl ironikus meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa szerint a m\u0171v\u00e9sz f\u00fcggetlens\u00e9ge \u201eabban nyilv\u00e1nul meg, hogy szabadon mondhat nemet id\u0151r\u0151l id\u0151re, ha m\u00e1s nem jut esz\u00e9be.\u201c<\/p>\r\n Nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s fogadta Okwui Enwezort, a Documenta 11 f\u0151kur\u00e1tor\u00e1t.<\/p>\r\n Ut\u00f3lag sokan kritiz\u00e1lt\u00e1k ugyan, hogy megv\u00e1laszolatlanul maradtak olyan k\u00e9rd\u00e9sek, mint a n\u0151m\u0171v\u00e9szek alacsony r\u00e9szv\u00e9teli ar\u00e1nya7<\/sup><\/a><\/sup>, vagy Kelet-Eur\u00f3pa lehagy\u00e1sa a kur\u00e1torok politikai t\u00e9rk\u00e9p\u00e9r\u0151l, Enwezor besz\u00e1mol\u00f3ja sok \u00e9rdekes szempontot tartalmazott. V\u00e1laszul Groys keser\u0171 id\u00e9zet\u00e9re, miszerint sokak szerint egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u201eelm\u00e9leti megalapoz\u00e1sa ellen\u00e9re<\/i> is lehet \u00e9lvezhet\u0151\u201c, Enwezor vil\u00e1gosan hat\u00e1rozta meg, hogy a kur\u00e1torok8<\/sup><\/a><\/sup> szerint miben rejlett a sokak \u00e1ltal t\u00fal \u00e9lm\u00e9ny-szeg\u00e9nynek, purit\u00e1nnak mondott Documenta 11 k\u00f6lt\u0151is\u00e9ge: l\u00e9v\u00e9n, hogy a politikai \u00e9s szoci\u00e1lis tartalmak per definitionem<\/i> nem eszt\u00e9tikai ind\u00edttat\u00e1s\u00faak, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e9ps\u00e9ge a bemutatott n\u00e9z\u0151pontok sokszer\u0171s\u00e9g\u00e9b\u0151l<\/i>, az egym\u00e1ssal nem mindig kompatibilis gondolatok \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1b\u00f3l fakad. A \u201eNyugat\u201c k\u00e9pzete Enwezorn\u00e1l mindenek el\u0151tt int\u00e9zm\u00e9nyi rendszerk\u00e9nt <\/i>jelenik meg, mely glob\u00e1lisan hat\u00e1rozza meg azt, hogy gazdas\u00e1gi, jogi, tudom\u00e1nyos, politikai \u00e9s szoci\u00e1lis t\u00e9ren mik\u00e9pp fejezhetj\u00fck ki magunkat. A posztkolonialista gondolkod\u00e1s nem egy \u00fajabb intellektu\u00e1lis attit\u0171d, melyet egy mozdulattal be lehet emelni az\u00e1ltal, hogy tudom\u00e1st vesz\u00fcnk r\u00f3la \u00e9s helyeselj\u00fck. Re\u00e1lis glob\u00e1lis \u00e1trendez\u0151d\u00e9s, mely komoly tanul\u00e1si folyamatot von maga ut\u00e1n: kritikus k\u00f6zeled\u00e9st egy kiterjesztett k\u00e9palkot\u00f3 \u00e9s empirikus gondolati szerkezet<\/i> fel\u00e9. M\u00edg Halbreich a m\u0171v\u00e9szeti kifejez\u00e9s kataliz\u00e1torak\u00e9nt defini\u00e1lta a m\u00fazeumot, Enwezor sz\u00e1m\u00e1ra a m\u00fazeum = cselekv\u00e9s \u00e9s az \u00e1ltala rendezett idei Document\u00e1t is a cselekv\u00e9s motorjak\u00e9nt \u00e9rtelmezte.<\/p>\r\n A kasseli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bizony\u00e1ra alapk\u0151 a dokumentum<\/i> \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben, melynek val\u00f3dis\u00e1g\u00e1ra, hihet\u0151s\u00e9g\u00e9re a posztmodern elm\u00e9let \u00fajra meg \u00fajra r\u00e1k\u00e9rdezett. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi helyzeteket felt\u00e1rni, publikuss\u00e1 tenni \u2013 ez lehet a m\u0171v\u00e9szet egyik legalapvet\u0151bb \u00e9s legfontosabb feladata jelen pillanatban. Amennyiben a m\u0171v\u00e9szet nem kiz\u00e1r\u00f3lag az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1ltal megszabott keretre hivatkozik, hanem meghaladja azokat, maguk a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 terek is nyitottabb\u00e1 v\u00e1lnak. Nyilv\u00e1noss\u00e1gban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fck \u00e9ppen az\u00e1ltal \u00fajulhat meg, hogy f\u00f3rumot teremtenek am\u00fagy \u201el\u00e1thatatlan\u201c jelens\u00e9geknek, melyek megvitat\u00e1sa szerte\u00e1gaz\u00f3 ir\u00e1nyba vezet, t\u00f6bbfajta k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get \u00e9rinthet \u00e9s a kort\u00e1rs diskurzust v\u00e1ratlan, ismeretlen szempontokkal term\u00e9keny\u00edti meg. Gyakorlatban mindez term\u00e9szetesen sok munk\u00e1t \u00e9s komoly anyagi t\u00e1mogat\u00e1st ig\u00e9nyel. F\u0151k\u00e9pp, ha szem el\u0151tt tartjuk, hogy a bemutatott m\u0171v\u00e9szeten t\u00fal a m\u00fazeum int\u00e9zm\u00e9nye adminisztrat\u00edv \u00e9s politikai appar\u00e1tus, mely nem elszigetelten l\u00e9tezik, hanem sokf\u00e9le ig\u00e9nyre reflekt\u00e1l, sokf\u00e9le viszonyrendszerbe illeszkedik.<\/p>\r\n <\/p>\r\n <\/p>\r\n 1<\/a> A Nationalgalerie im Hamburger Bahnhof \u2013 Museum f\u00fcr Gegenwart, Berlin \u00e9s a Wolfsburgi Kunstmuseum k\u00f6z\u00f6s szervez\u00e9s\u00e9ben. A CIMAM ugyan a m\u00fazeumok nemzetk\u00f6zi szervezete, az elm\u00falt \u00e9vekben azonban egyre nagyobb hangs\u00falyt fektetett free-lance kur\u00e1torok bevon\u00e1s\u00e1ra is. Az idei tal\u00e1lkoz\u00f3n r\u00e9sztvev\u0151 nem-nyugati szakemberek n\u00f6vekv\u0151 jelenl\u00e9t\u00e9t k\u00fcl\u00f6n \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a nyit\u00f3 \u00fcl\u00e9sen.<\/span><\/p>\r\n 2<\/a> Kor\u00e1bban a stockholmi Moderna Museet, most a toki\u00f3i Mori Art Museum igazgat\u00f3ja. Elliot 1998-t\u00f3l a CIMAM eln\u00f6ki tiszts\u00e9g\u00e9t t\u00f6lti be.<\/span><\/p>\r\n 3<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, melynek Henry Meyric Hughes a kur\u00e1tora, az angol m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be az 1914-ben alap\u00edtott Blast<\/i> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratt\u00f3l kezdve a mai tendenci\u00e1kig.<\/span><\/p>\r\n 4<\/a> A kalifornia \u00e9p\u00edt\u00e9sz Frank O. Gehry \u00e1ltal tervezett Guggenheim Museum Bilba\u00f3ban vagy a Berlinben tal\u00e1lhat\u00f3 Zsid\u00f3 M\u00fazeum, melyet Daniel Liebeskind tervezett, j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1k erre. Ez ut\u00f3bbival kapcsolatban t\u00f6bbsz\u00f6r elhangzott az a kritika is, hogy az impoz\u00e1ns bels\u0151 t\u00e9rhat\u00e1sok elnyomj\u00e1k a tulajdonk\u00e9ppeni tartalmakat.<\/span><\/p>\r\n 5<\/a> Tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k a http:\/\/www.walkerart.org<\/a> c\u00edm\u0171 honlapon tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/span><\/p>\r\n 6<\/a> Az id\u00f6 kateg\u00f3ri\u00e1ja term\u00e9szetesen a m\u00fazeumra n\u00e9zve is problematikus, hiszen a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet aligha lehet l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel p\u00e1rhuzamos temp\u00f3ban gy\u0171jteni.<\/span><\/p>\r\n
\r\n