{"id":400178,"date":"2002-10-24T22:00:00","date_gmt":"2002-10-24T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400178"},"modified":"2022-04-10T10:40:16","modified_gmt":"2022-04-10T09:40:16","slug":"hideg-a-bor-alatt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/hideg-a-bor-alatt\/","title":{"rendered":"Hideg a b\u0151r alatt"},"content":{"rendered":"

A c\u00edmben szerepl\u0151 metafor\u00e1t Eeva-Liisa Manner<\/i> vers\u00e9b\u0151l id\u00e9zi Patryck Nyberg<\/i> a Kiasma Modern M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum<\/b> Kalervo Palsa<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n ( http:\/\/www.kiasma.fi<\/a> ). A p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 k\u00e9t nagy \u00e9s sz\u00e1mos kisebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kit\u0171n\u0151en modellezi a finn kultur\u00e1lis identit\u00e1s alapdilemm\u00e1it. A lappf\u00f6ldi mag\u00e1nyban \u00e9l\u0151, f\u00e9l\u0151r\u00fclt, mag\u00e1t zseninek tart\u00f3 naiv expresszionista fest\u0151 t\u00f6bb mint h\u00e1romezer (!) pszichol\u00f3giai \u00f6nreflexi\u00f3j\u00e1t obszc\u00e9n \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9koltan vulg\u00e1ris trivialit\u00e1ssal bemutat\u00f3 alkot\u00e1sa egyfel\u0151l, illetve a pop-artt\u00f3l napjainkig v\u00e9gigvonul\u00f3 nyugati kultur\u00e1lis hat\u00e1st prezent\u00e1l\u00f3, er\u0151teljes t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9gr\u0151l vall\u00f3, a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171vek szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a finn kultur\u00e1lis identit\u00e1s skizoid volt\u00e1nak l\u00e1tv\u00e1nyos metafor\u00e1ja. Ennek ugyanis l\u00e9nyegi karaktere a hat\u00e1rhelyzet szpl\u00ednje. A jelens\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez igen hasznos, ha diszkr\u00e9ten magunk\u00e9v\u00e1 tessz\u00fck a FinnAir fed\u00e9lzeti magazinj\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00f6s n\u00e9zet\u0171 vil\u00e1gt\u00e9rk\u00e9pet, amely r\u00f6gt\u00f6n meg\u00e9rteti vel\u00fcnk, mi\u00e9rt \u00edrja egy finn m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, hogy K\u00edn\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve Eur\u00f3pa Kelet-\u00c1zsia.( fig_01<\/a> ).<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti diskurzusok nagy r\u00e9sze elker\u00fclhetetlen\u00fcl szembes\u00fcl a kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel. A magyarhoz hasonl\u00f3an saj\u00e1tos jelleg\u0171, k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben el\u00fct\u0151 nyelvi kult\u00fara, f\u00f6ldrajzi adotts\u00e1gaib\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an legink\u00e1bb az \u00e9szaki, skandin\u00e1v kult\u00fark\u00f6rh\u00f6z tartozik, \u00e1m att\u00f3l nagym\u00e9rt\u00e9kben megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti nyelve, valamint a hosszantart\u00f3 orosz dominancia tapasztalata, mely ut\u00f3bbi hat\u00e1s\u00e1ra sokkal ink\u00e1bb a balti \u00e1llamokkal, illetve Kelet-Eur\u00f3p\u00e1val \u00e9rez sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. A Van Gogh-i modellt k\u00f6vet\u0151 Palsa-\u00e9letm\u0171 v\u00e1llal\u00e1sa \u00e9s a 60-90-es \u00e9vek finn m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek internacionalizmusa k\u00f6z\u00f6tti ellentmond\u00e1sos viszonyt ugyanaz a fesz\u00fclts\u00e9g jellemzi, amit a Kiasma M\u00fazeum \u00e9p\u00fcl\u00e9se k\u00f6r\u00fcli dilemm\u00e1k is t\u00fckr\u00f6ztek. A hajdani M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti anyag\u00e1b\u00f3l (az 1990-es \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n) l\u00e9trehozott int\u00e9zm\u00e9nynek m\u00e1r az \u00e9p\u00fclete is sz\u00e1mos v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u00e9szeti vit\u00e1ra adott okot, legink\u00e1bb viszont a Mannerheim marsall<\/i> lovasszobr\u00e1val val\u00f3 t\u00e9rbeli viszonya sz\u00edtotta a ked\u00e9lyeket; a mer\u00e9sz vonal\u00fa, hegyessz\u00f6geket \u00e1ramvonalakkal elegy\u00edt\u0151 modern \u00e9p\u00fcletben megnyilv\u00e1nul\u00f3 nyit\u00e1s \u00e9s az egyik legszentebb – mellesleg sv\u00e9d ajk\u00fa – nemzeti h\u0151s konzervat\u00edv ide\u00e1lja k\u00f6z\u00f6tt igen neh\u00e9z volt a t\u00e9r- \u00e9s identit\u00e1sbeli kapcsolat megteremt\u00e9se. A Felt\u00e1mad\u00e1s<\/b> c\u00edm\u0171 Palsa \u00e9letm\u0171-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a legsaj\u00e1tosabb nemzeti, m\u00edg a c\u00edm\u0171 v\u00e1logat\u00e1s a legelt\u00f6k\u00e9ltebben nemzetk\u00f6zi vonulata a finn m\u0171v\u00e9szetnek. Az identit\u00e1skeres\u00e9s vid\u00e9kspecifikusan frapp\u00e1ns metafor\u00e1ja Roi Vaara<\/i> performer Artist’s Dilemma<\/b> c. vide\u00f3ja, amelyen mag\u00e1t a m\u0171v\u00e9szt l\u00e1tjuk kistot\u00e1lban fix kamera\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l, v\u00e9gtelen h\u00f3 \u00e9s j\u00e9gmez\u0151 k\u00f6zep\u00e9ben, amint egy ir\u00e1nyjelz\u0151 t\u00e1bla t\u00f6v\u00e9ben t\u00e9bl\u00e1bolva id\u0151nk\u00e9nt bizonytalanul elindul valamely ir\u00e1nyba, \u00e1m mindig visszat\u00e9r a k\u00e9pmez\u0151be. Az ellent\u00e9tes ir\u00e1nyokba mutat\u00f3 t\u00e1bl\u00e1k felirata: ART \u00e9s LIFE.<\/p>\r\n

E szemben\u00e1ll\u00e1s term\u00e9szetesen t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9rd\u00e9s, amellyel a 90-es \u00e9vek nemzetk\u00f6zi szc\u00e9n\u00e1j\u00e1nak j\u00f3 h\u00edr\u0171 kort\u00e1rs fiatal m\u0171v\u00e9szei kev\u00e9sb\u00e9 foglalkoznak. Ami \u0151ket \u00e9rdekli, sokkal ink\u00e1bb nyomon k\u00f6vethet\u0151 a Kiasma k\u00eds\u00e9rleti programjaiban, amelynek Studio K<\/i> szekci\u00f3j\u00e1ban egyr\u00e9szt nemzetk\u00f6zi szt\u00e1rokat szerepeltetnek (pillanatnyilag Erwin Wurm<\/i> Nokia \u00e1ltal szponzor\u00e1lt Egyperces szobrai<\/b>nak akt\u00edv n\u00e9z\u0151i r\u00e9szv\u00e9telt felt\u00e9telez\u0151, kommunik\u00e1ci\u00f3centrikus m\u0171ve), m\u00e1sr\u00e9szt a skandin\u00e1v m\u00fazeumokat \u00e9l\u0151, jelenidej\u0171 digit\u00e1lis tartalom eloszt\u00e1s\u00e1ra alkalmas h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1 k\u00eds\u00e9rlik alak\u00edtani. Ez ut\u00f3bbi a Splintermind<\/i> – Art Broadcast Community kezdem\u00e9nyez\u00e9sek\u00e9nt<\/i> 2001 \u00f3ta Curated Transmissions<\/b> n\u00e9ven fut\u00f3 24 \u00f3r\u00e1s folyamatos m\u0171v\u00e9szeti tartalomsug\u00e1rz\u00e1st jelent, amelyet egy hagyom\u00e1nyos Web-TV-t\u0151l r\u00e9szint a meggy\u0151z\u0151 s\u00e1vsz\u00e9less\u00e9g, m\u00e1sr\u00e9szt a befogad\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi jellege k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg, amennyiben itt a n\u00e9z\u0151k nem individu\u00e1lisan, k\u00e9perny\u0151k el\u0151tt, hanem k\u00f6zt\u00e9ren szembes\u00fclnek a performansz, video, robot \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p alap\u00fa m\u0171vekkel ( http:\/\/www.splintermind.com<\/a> | http:\/\/www.beeoff.se<\/a>) Ugyancsak a Kiasma ad otthont Mika Taanila<\/i> Physical Ring<\/b> c\u00edm\u0171 vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, amely a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sb\u00f3l emel \u00e1t tal\u00e1lt nyersanyagk\u00e9nt mozg\u00f3k\u00e9peket. A 2002-es Manifest\u00e1n<\/b> \u00e9s Ars Electronic\u00e1n<\/b> is bemutatkoz\u00f3 alkot\u00f3 a mozg\u00f3k\u00e9p diszcipl\u00ednaf\u00fcgg\u0151 funkci\u00f3j\u00e1t tematiz\u00e1lja, s b\u00e1r a vide\u00f3hoz ut\u00f3lagosan kre\u00e1lt hangoszlop (Mika Vainio<\/i>) kirekeszti az alkot\u00e1st a William C. Wees<\/i> \u00e1ltal „t\u00f6k\u00e9letes film”-nek nevezett tal\u00e1lt film-kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l, a tudom\u00e1nyos paradigma \u00e1temel\u00e9se a magasm\u0171v\u00e9szet viszonyrendszer\u00e9be kiv\u00e1l\u00f3 metafor\u00e1j\u00e1t teremti meg a mozg\u00f3k\u00e9p azon szerep\u00e9nek, amelyet Walter Benjamin<\/i> „optikai tudatalatti”-nak nevez.<\/p>\r\n

A Kiasma mellett a finn f\u0151v\u00e1ros m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\u00e9nek jelent\u0151s int\u00e9zm\u00e9nyei m\u00e9g a Tennis Palace <\/b>( http:\/\/www.taidemuseo.hel.fi<\/a> ) \u00e9s a Cable Factory<\/b>. Az el\u0151bbi egy hatalmas \u00e9p\u00fclet, amely hajdan\u00e1n belt\u00e9ri teniszp\u00e1ly\u00e1knak adott otthont, jelenleg bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont, mozi \u00e9s m\u00fazeum furcsa kever\u00e9ke. A m\u00fazeum mindk\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a narrativit\u00e1ssal kapcsolatos, \u00e1m a cikk\u00fcnk elej\u00e9n id\u00e9zett kultur\u00e1lis dilemma itt is nyomon k\u00f6vethet\u0151. M\u00edg a Be good<\/i> c\u00edm\u0171 v\u00e1logat\u00e1s a Helsinki v\u00e1rosi m\u00fazeum anyag\u00e1b\u00f3l a narrativit\u00e1st gyakran a bizarr sz\u00fcrrealizmus \u00e9s az \u00e1lomszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9netek oldal\u00e1r\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg, n\u00e9ha igencsak irodalmias felhangokkal (P\u00e4ivi H\u00e4kkinen, Marko Karpow, Joonas Salusj\u00e4rvi ( fig_02<\/a> ) ), addig a p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 New Pictures<\/i> c\u00edm\u0171 fot\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s olyan kvalit\u00e1sos m\u0171v\u00e9szeket prezent\u00e1l, akiket a 90-es \u00e9vek \u00f3ta a nemzetk\u00f6zi szc\u00e9n\u00e1ban joggal tartanak „a” finn kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pvisel\u0151inek (Lajunen, Parantainen, Brotherus ( fig_03<\/a> ) <\/i> Kella ( fig_04<\/a> ), Kohlemainen <\/i>( fig_05<\/a> ) ). E gener\u00e1ci\u00f3 f\u0151k\u00e9nt fotogr\u00e1fi\u00e1val foglalkozik, a posztmodern narrativit\u00e1st\u00f3l a strukturalista dekorativit\u00e1sig, \u00e1m mindannyiukat jellemzi a Catherine David<\/i> \u00e1ltal annakidej\u00e9n „non-spectacular dramatization”-nak nevezett von\u00e1s, amely – lett l\u00e9gyen a t\u00e9ma az \u00f6r\u00f6k skandin\u00e1v elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1s, hipnotiz\u00e1lt szem\u00e9lyek portr\u00e9i, vagy az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti vizualiz\u00e1l\u00e1s -, diskurzusukat egyfajta h\u0171v\u00f6s, \u00e1m po\u00e9tikus, egysz\u00f3val skandin\u00e1v intimit\u00e1sban tartja. B\u00e1r David utal\u00e1sa feltehet\u0151leg f\u0151k\u00e9nt Eija-Liisa Ahtila<\/i> munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra vonatkozik (akinek az 1999-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n kapott d\u00edja a finn m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letet legal\u00e1bb akkora b\u00fcszkes\u00e9ggel t\u00f6lt\u00f6tte el, mint a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt a frissen kapott irodalmi Nobel-d\u00edj) a t\u00e1rlaton szerepl\u0151 fiatal m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1ira is pontosan illik, kiv\u00e1ltk\u00e9ppen a portr\u00e9fotogr\u00e1fia funkci\u00f3it \u00fajra\u00e9rtelmez\u0151 k\u00eds\u00e9rleteikre.<\/p>\r\n

Helsinki legnagyvonal\u00fabb kultur\u00e1lis helysz\u00edne a Cable Factory ( http:\/\/www.kaapelitehdas.fi<\/a> ), amely, mint sok minden m\u00e1s ezen orsz\u00e1gban a Nokia c\u00e9ggel van szoros kapcsolatban. Pontosabban a c\u00e9g, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve az IT gazdas\u00e1g hanyatl\u00e1s\u00e1val. Finnorsz\u00e1gban ugyanis az \u00e9szak melank\u00f3li\u00e1j\u00e1t elm\u00e9ly\u00edti az elm\u00falt \u00e9vtizedre jellemz\u0151 gazdas\u00e1gi visszaes\u00e9s, amely a 80-as \u00e9vek gazdas\u00e1gi fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t k\u00f6vette. Mivel a finn gazdas\u00e1g kev\u00e9s l\u00e1bon \u00e1ll, a kommunik\u00e1ci\u00f3ipar dinamikus fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek visszaes\u00e9se alapjaiban r\u00e1zta meg a nemzetgazdas\u00e1got, er\u0151teljes hat\u00e1st gyakorolva a kult\u00far\u00e1ra is. A Nokia sz\u00e1m\u00e1ra sok m\u00e1s hatalmas ingatlannal egy\u00fctt haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00f3 Cable Factory-t \u00edgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lte meg a finn kultur\u00e1lis \u00e9let, s b\u00e1r a folyamatot a c\u00e9g szponzori kapacit\u00e1s\u00e1nak drasztikus cs\u00f6kken\u00e9se k\u00eds\u00e9rte, az \u00f6thekt\u00e1rnyi (!) alapter\u00fclet\u0171 \u00e9p\u00fcletmonstrum Helsinki jelent\u0151s kultur\u00e1lis centrum\u00e1v\u00e1 n\u0151heti ki mag\u00e1t. A rengeteg m\u0171terem, kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9ny mellett p\u00e9ld\u00e1ul itt kapott helyet a Finn Fotogr\u00e1fiai M\u00fazeum,<\/b> amely \u00e1lland\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti anyaga mellett most \u00e9ppen jap\u00e1n fotogr\u00e1fiai k\u00f6rk\u00e9pet mutat be olyan nevekkel, mint Shoji Ueda, Miwa Yanagi, Nobuyoshi Araki<\/i>. ( http:\/\/www.fmp.fi<\/a> ).<\/p>\r\n

Amennyiben pedig a v\u00e1ltozatos \u00e9s hatalmas bels\u0151 terekben zajl\u00f3 perfomansz-sorozatok folytat\u00e1sak\u00e9nt m\u0171v\u00e9sznek \u00e9s n\u00e9z\u0151nek b\u0151r al\u00e1 meleget csemp\u00e9szni t\u00e1madna kedve, ell\u00e1togathat a Kaurism\u00e4ki fiv\u00e9rek dupla kocsm\u00e1j\u00e1ba, aholis a Moszkva c\u00e9g\u00e9r alatt bet\u00e9rve, Viszockij<\/i> f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9vel szemk\u00f6zt \u00fcld\u00f6g\u00e9lve hallgathatja bakelitr\u0151l az ezer t\u00f3 orsz\u00e1ga Beatles\u00e9nek, a Hurrigannek<\/i> legend\u00e1s dalait.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

K\u00f6sz\u00f6net Kati Kivinennek \u00e9s a FRAME-nek ( http:\/\/www.frame-fund.fi<\/a> )<\/p>\r\n

Helysz\u00ednek, esem\u00e9nyek:<\/span>
\r\nAmorph fesztiv\u00e1l<\/b> (Helsinkiben eleddig hat alkalommal megrendezett nemzetk\u00f6zi performansz fesztiv\u00e1l), <\/span>
\r\nARS<\/b> (a Finn Nemzeti Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssorozata kort\u00e1rs nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szet finnorsz\u00e1gi bemutat\u00e1s\u00e1ra), <\/span>
\r\nAAF<\/b> (a finn MAOE, mintegy k\u00e9tezer szakmabelit t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151 egyes\u00fclet) <\/span>
\r\nAteneum<\/b> (a m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum 1990-es \u00e1llamos\u00edt\u00e1sakor l\u00e9trehozott k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny egyike, a Gustavianus kort\u00f3l 1950-es \u00e9vekig tart\u00f3 kor m\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00f6leli fel, 1960-t\u00f3l napjainkig a Kiasma), <\/span>
\r\nAvanto<\/b> (k\u00eds\u00e9rleti fesztiv\u00e1l Helsinkiben, f\u0151k\u00e9nt zenei ir\u00e1nyults\u00e1ggal, avantg\u00e1rd lend\u00fclet ‘sarkk\u00f6ri \u0151r\u00fclettel’ keverve), <\/span>
\r\nAV Arkki<\/b> (1989-ben m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal alap\u00edtott, m\u00e9dia- f\u0151k\u00e9nt pedig videom\u0171v\u00e9szet archiv\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozott k\u00f6zpont), <\/span>
\r\nAVEK<\/b> (1987-ben m\u00e9diam\u0171vek – f\u0151k\u00e9nt dokumentarista jelleg\u0171 vide\u00f3k – l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9re alap\u00edtott k\u00f6zpont)<\/span>
\r\nCable Factory<\/b> (a hajdani Nokia k\u00e1belgy\u00e1rban l\u00e9trehozott m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpont, mintegy \u00f6tven finn m\u0171v\u00e9sz m\u0171teremlak\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s h\u00e9tsz\u00e1z szakmabeli munkahely\u00e9nek ad otthont) <\/span>
\r\nExit Fesztiv\u00e1l<\/b> (Roi Vaara \u00e1ltal szervezett, nagyon nyitott, f\u0151k\u00e9nt performanszokat bemutat\u00f3 fesztiv\u00e1l) <\/span>
\r\nHIAP<\/b> (Helsinki nemzetk\u00f6zi residency program f\u0151k\u00e9nt a finn kult\u00far\u00e1val foglalkoz\u00f3 alkot\u00f3k, elm\u00e9leti szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra) <\/span>
\r\nMedia Centre Lume<\/b> (a Helsinki M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Design Egyetem UIAH m\u00e9diak\u00f6zpontja, f\u0151k\u00e9nt az egyetem di\u00e1kjai sz\u00e1m\u00e1ra), <\/span>
\r\nMuu Media Base<\/b> (a Muu ry \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett m\u0171v\u00e9szi digit\u00e1lis tartalom l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t el\u0151seg\u00edt\u0151 Mac alap\u00fa m\u00e9diacentrum), <\/span>
\r\nMuu ry<\/b> (1987-ben m\u0171v\u00e9szei kezdem\u00e9nyez\u00e9sre l\u00e9treh\u00edvott, k\u00eds\u00e9rleti jelleg\u0171 m\u0171vek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t el\u0151seg\u00edt\u0151 egyes\u00fclet) <\/span>
\r\nStudio La Bas<\/b> (Irma Optimist \u00e9s Lauri Luhta performerek \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett rendszertelen, ezzel egy\u00fctt n\u00e9pszer\u0171 esem\u00e9nysorozat)<\/span><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A c\u00edmben szerepl\u0151 metafor\u00e1t Eeva-Liisa Manner vers\u00e9b\u0151l id\u00e9zi Patryck Nyberg a Kiasma Modern M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum Kalervo Palsa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n ( http:\/\/www.kiasma.fi ). A p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 k\u00e9t nagy \u00e9s sz\u00e1mos kisebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kit\u0171n\u0151en modellezi a finn kultur\u00e1lis identit\u00e1s alapdilemm\u00e1it. A lappf\u00f6ldi mag\u00e1nyban \u00e9l\u0151, f\u00e9l\u0151r\u00fclt, mag\u00e1t zseninek tart\u00f3 naiv expresszionista fest\u0151 t\u00f6bb mint h\u00e1romezer (!) pszichol\u00f3giai \u00f6nreflexi\u00f3j\u00e1t […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630178,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400178","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400178","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400178"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400178\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022011,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400178\/revisions\/2022011"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630178"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400178"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400178"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400178"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}