{"id":400191,"date":"2003-04-22T22:00:00","date_gmt":"2003-04-22T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400191"},"modified":"2003-04-22T22:00:00","modified_gmt":"2003-04-22T22:00:00","slug":"disorientation","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/disorientation\/","title":{"rendered":"DisORIENTation"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

\u201eAz orientalizmus\r\nnem m\u00e1s, mint a Nyugat st\u00edlusa a Kelet ural\u00e1s\u00e1ra, \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9re, a felette\r\ngyakorolt autorit\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.\u201c<\/i> (Edward Said)<\/p><\/a>\r\n

\r\nAmikor Jack Persekian jeruzs\u00e1lemi kur\u00e1tor elkezdett egy k\u00f6zel-keleti arab\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1son dolgozni, nem sejthette, hogy annak megnyit\u00f3ja \u00e9ppen 2003.\r\nm\u00e1rcius 20-ra, az iraki h\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9nek napj\u00e1ra fog esni. \u00d6tlete eredetileg\r\nabb\u00f3l a felismer\u00e9sb\u0151l fakadt, hogy val\u00f3j\u00e1ban a mai napig meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe\r\nvan annak a k\u00e9pnek, melyet a Nyugat a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l szisztematikusan\r\n\u00e9p\u00edtett fel a Keletr\u0151l. \u00c1ltal\u00e1nos\u00edt\u00f3 besorol\u00e1st \u00e9s kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1si mechanizmusokat\r\nmegel\u0151zend\u0151 nem az<\/i> arab m\u0171v\u00e9szetet \u00e1ll\u00edtotta a k\u00f6z\u00e9ppontba, hanem\r\nf\u00f6ldrajzilag \u00e9s kultur\u00e1lisan is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egy\u00e9ni poz\u00edci\u00f3kat. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son\r\n13, Egyiptomb\u00f3l, Palesztin\u00e1b\u00f3l, Libanonb\u00f3l, Jord\u00e1ni\u00e1b\u00f3l, Sz\u00edri\u00e1b\u00f3l \u00e9s\r\nIrakb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 m\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sai l\u00e1that\u00f3k, melyek egyfel\u0151l a Nyugat Keletr\u0151l\r\nalkotott k\u00e9p\u00e9t vizsg\u00e1lj\u00e1k, m\u00e1sfel\u0151l a K\u00f6zel-Kelet t\u00e1rsadalmi adotts\u00e1gaira\r\nk\u00e9rdeznek r\u00e1. Mindezek f\u00e9ny\u00e9ben nem meglep\u0151, hogy Edward Said 1978-ban\r\n\u00edrt Orientalism<\/i> c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nya mind a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1ban,\r\nmind a m\u0171vekben \u00e1lland\u00f3an visszat\u00e9r\u0151 referencia.[1]<\/a><\/b> A\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa egybees\u00e9se v\u00e9letlen, az azonban kev\u00e9sb\u00e9, hogy a\r\nmegnyit\u00f3 sz\u00f6vegek egy pillanat alatt politikai programm\u00e1 hatalmasodtak:\r\nm\u00edg egyesek az<\/i> arab kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u00e9re hivatkoztak, m\u00e1sok\r\na kelet-nyugati p\u00e1rbesz\u00e9d s\u00fcrget\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rt\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben\r\nm\u00e1r aznap este \u00fagy t\u0171nt, hogy a politikai, diplom\u00e1ciai \u00e9s kultur\u00e1lis kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\r\nautomatizmusa el\u0151l ez\u00fattal sem siker\u00fclt kit\u00e9rni…<\/p>\r\n

A\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mely az azonos c\u00edm\u0171 k\u00f6zel-keleti arab fesztiv\u00e1l r\u00e9sze, a Haus\r\nder Kulturen der Welt<\/i> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain, a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helyis\u00e9gben, a\r\nf\u00e9lemeleten, az alagsori vet\u00edt\u0151termekben valamint a k\u00fclt\u00e9rben l\u00e1that\u00f3.\r\nSzemben az egym\u00e1snak felelget\u0151 m\u0171vek elv\u00e9vel, az egyes poz\u00edci\u00f3k elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett\r\nbemutat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedtek. N\u00e9gyzetes \u00e9s \u00edvelt \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemek tagolj\u00e1k\r\na ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teret, melynek hangulata egyszerre harmonikus \u00e9s izgalmasan\r\nfesz\u00fclts\u00e9gteli. Ha zavar\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l eltekint\u00fcnk, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 videomunk\u00e1kb\u00f3l\r\nhangz\u00f3 kavalk\u00e1d ak\u00e1r v\u00e1rosi morajl\u00e1sra is eml\u00e9keztethet.<\/p>\r\n

A\r\nbej\u00e1rattal szemben egy k\u00f6ralak\u00fa, Jananne Al-Ani<\/b> videoinstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\r\nbefogad\u00f3 pavilon \u00e1ll. Belsej\u00e9ben s\u00f6t\u00e9t van, csup\u00e1n \u00f6t n\u0151i arc l\u00e1that\u00f3\r\nk\u00f6rk\u00f6r\u00f6sen elhelyezett k\u00e9perny\u0151k\u00f6n. Egy t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9lnek el, egym\u00e1s\r\nut\u00e1n ism\u00e9telve annak mondatait. A loving man<\/i>, kezdi a bal sz\u00e9ls\u0151\r\narc. A m\u00e1sodik megism\u00e9tli a c\u00edmet \u00e9s hozz\u00e1tesz egy mondatot. \u00cdgy folytatj\u00e1k\r\nsorban mindaddig, m\u00edg az elbesz\u00e9l\u00e9s v\u00e9g\u00e9re nem \u00e9rnek. Ekkor egyenk\u00e9nt\r\nis elmondj\u00e1k \u00fajra az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netet. A fekete h\u00e1tt\u00e9r el\u0151tt megjelen\u0151\r\narcok l\u00e1tom\u00e1sszer\u0171ek, a k\u00f6zponti figura mellett a k\u00e9t szomsz\u00e9dos arc,\r\nilletve a n\u00e9z\u0151 alakja t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. Ki rejlik a szeret\u0151 f\u00e9rfi alakja m\u00f6g\u00f6tt,\r\nmelyik apa, melyik n\u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t halljuk? Az arcok err\u0151l hosszas szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s\r\nut\u00e1n sem \u00e1rulnak el semmit\u2026 Al-Ani install\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak szerkezete egyszer\u0171,\r\nszerepe m\u00e9gis meghat\u00e1roz\u00f3: az egyenletesen b\u0151v\u00fcl\u0151 \u00e9s ism\u00e9tl\u0151d\u0151 r\u00e9szletek\r\negyar\u00e1nt szab\u00e1lyozz\u00e1k \u00e9s korl\u00e1tozz\u00e1k a n\u00e9z\u0151 ismereteit. Ezzel szemben\r\na sz\u00f6vegben v\u00e9tett hib\u00e1k, az el\u0151ad\u00f3k apr\u00f3 eml\u00e9kezetkihagy\u00e1sai \u00e9letszer\u0171v\u00e9\r\nteszik az elbesz\u00e9l\u00e9st. Az A Loving Man<\/i> (1996-1999) az eml\u00e9kez\u00e9sr\u0151l,\r\nt\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nosan a t\u00f6rt\u00e9nelem konstrukci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Ereje a\r\nszem\u00e9lyes hangv\u00e9tel \u00e9s a szerkezeti szigor szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, az \u00f6t n\u0151\r\nszuggeszt\u00edv jelenl\u00e9t\u00e9nek, ugyanakkor a n\u00e9z\u0151t\u0151l val\u00f3 elszigetelts\u00e9g\u00e9nek\r\nellent\u00e9t\u00e9b\u0151l fakad.<\/p>\r\n

Az\r\neml\u00e9kez\u00e9sre \u00e9p\u00fcl Lamia Joreige <\/b>Objects of War<\/i> <\/b>(2000)\r\nc\u00edm\u0171 videoinstall\u00e1ci\u00f3ja is. Bejr\u00fati bar\u00e1tait \u00e9s ismer\u0151seit, gyerekeket,\r\nfiatalokat, feln\u0151tteket \u00e9s id\u0151s embereket k\u00e9rt meg arra, hogy mes\u00e9lj\u00e9k\r\nel, melyik t\u00e1rgy volt a legfontosabb sz\u00e1mukra a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa alatt. A\r\nvide\u00f3val r\u00f6gz\u00edtett interj\u00fak v\u00e1gatlan v\u00e1ltozata elcsig\u00e1zza a n\u00e9z\u0151t. A kamera\u00e1ll\u00e1s\r\nmozdulatlan, az elbesz\u00e9l\u00e9s sokszor l\u00e9nyegtelennek t\u0171n\u0151, k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k\u00e9nt\r\nnehezen k\u00f6vethet\u0151 szem\u00e9lyes eml\u00e9kek fel\u00e9 kanyarodik el. Egy szomsz\u00e9dos\r\nteremben az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1rgyak kirakata l\u00e1that\u00f3: git\u00e1rt\u00f3l kezdve, r\u00e1di\u00f3n,\r\neleml\u00e1mp\u00e1n \u00e9s egy le\u00e9gett f\u00fcgg\u00f6ny maradv\u00e1nyain kereszt\u00fcl Miss-Piggy-t\u00e1sk\u00e1ig\r\nmindenf\u00e9l\u00e9t tal\u00e1lunk itt. T\u00fal\u00e9l\u00e9st biztos\u00edt\u00f3 szerep\u00fck mellett legt\u00f6bbj\u00fck\r\nazt a c\u00e9lt szolg\u00e1lta, hogy a h\u00e1bor\u00fa t\u00e9tlen\u00fcl t\u00f6lt\u00f6tt napjaiban valamik\u00e9pp\r\nm\u00e9gis el lehessen \u0171zni az id\u0151t. H\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let \u00e9s a rendk\u00edv\u00fcli \u00e1llapot\r\n\u00fagy \u00e1llnak egym\u00e1ssal szemben, mint a sz\u00f3rakoztat\u00f3an szem\u00e9lyes t\u00e1rgyak\r\n\u00e9s a monoton videofelv\u00e9telek. Joreige videoinstall\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban \u00e9rezhet\u0151v\u00e9\r\nv\u00e1lik az id\u0151 lelassul\u00e1sa, a mozdulatlan napok egyformas\u00e1ga, a jelen \u00e9s\r\nj\u00f6v\u0151 k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenet meghat\u00e1rozhatatlans\u00e1ga, mely a h\u00e1bor\u00fa okozta l\u00e9tbizonytalans\u00e1got\r\njellemzi.\r\npic<\/a><\/b>\r\npic<\/a><\/b>\r\n<\/p>\r\n

Ahlam\r\nShibli <\/b>Unrecognized<\/i> (2000) \u00e9s Wadi Saleib in Nine Volumes<\/i>\r\n(1999) c\u00edm\u0171 fot\u00f3sorozatai els\u0151 l\u00e1t\u00e1sra szokv\u00e1nyos dokument\u00e1ci\u00f3knak t\u0171nnek.\r\nEgyik egy lakatlan \u00e9s romos, a m\u00e1sik n\u00e9pes, \u00e1mde szeg\u00e9nyes telep\u00fcl\u00e9st\r\nmutat be. N\u00e9vtelen helyek, melyekr\u0151l a k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6vegben der\u00fcl ki, hogy\r\n\u201chivatalosan\u201d nem is l\u00e9teznek, l\u00e9v\u00e9n hogy Izrael egyetlen t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n sincsenek\r\nfelt\u00fcntetve. Unrecognized<\/i> – \u00e9szrev\u00e9tlen maradna a h\u00e1tramaradt beduin\r\n\u0151slak\u00f3k itt zajl\u00f3, m\u00falt, jelen \u00e9s j\u00f6v\u0151 n\u00e9lk\u00fcli \u00e9lete Shibli felv\u00e9telei\r\nn\u00e9lk\u00fcl, melyek n\u00e9ma elbesz\u00e9l\u0151i a K\u00f6zel-Keleten v\u00e9gbement \u00e9s a mai napig\r\nfolyamatban l\u00e9v\u0151 politikai \u00e1trendez\u0151d\u00e9snek.<\/p>\r\n

Akram\r\nZaatari<\/b>\u00e9s Walid Raad<\/b>, mindketten a Fondation Arabe Pour\r\nl\u00b4Image<\/i> tagjai, arch\u00edv fot\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rekszenek a modern arab\r\nh\u00e9tk\u00f6znapok k\u00e9pi rekonstrukci\u00f3j\u00e1ra. K\u00f6z\u00f6s install\u00e1ci\u00f3juk t\u00f6bb r\u00e9szb\u0151l\r\n\u00e1ll \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r jobb fel\u00e9t szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben elfoglalja. A\r\nMapping Sitting \u2013 A modell-\u00fcl\u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se<\/i> az arab fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9net\r\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusait mutatja be. M\u00edg az install\u00e1ci\u00f3 k\u00fcls\u0151 fal\u00e1n 3 \u00e9vtizedet\r\nfel\u00f6lel\u0151, t\u00f6bb mint 700 portr\u00e9fot\u00f3 l\u00e1that\u00f3, els\u0151 term\u00e9ben a 40-es \u00e9vek\r\negyik n\u00e9pszer\u0171 k\u00e9pfajt\u00e1j\u00e1b\u00f3l, az \u00fagynevezett meglepet\u00e9s fot\u00f3b\u00f3l (photo\r\nsurprise) k\u00e9sz\u00fclt videomont\u00e1zs l\u00e1that\u00f3. Az egym\u00e1st gyors ritmusban v\u00e1ltogat\u00f3\r\nmot\u00edvumok \u00e1ltal egy r\u00e9gm\u00falt Bejr\u00fat forgalmas utc\u00e1i elevenednek meg.\r\npic<\/a><\/b>\r\nBeljebb\r\negy egyiptomi \u00e1pol\u00f3n\u0151 \u00e9let\u00e9be nyer\u00fcnk bepillant\u00e1st, akinek szolg\u00e1lati\r\ncsoportk\u00e9peire a FAI egy kair\u00f3i bolhapiacon bukkant r\u00e1. Merevnek \u00e9s megrendezettnek,\r\nhierarchikusnak \u00e9s hivatalosnak t\u0171nnek ezek a 20-as, 30-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt\r\nfelv\u00e9telek, melyek mindegyik\u00e9n megtal\u00e1lhat\u00f3 ugyanaz az ijedt tekintet\r\n\u2013 Zainab Shalabi arck\u00e9pe. Annak ellen\u00e9re, hogy az orvosok minden k\u00e9pen\r\nf\u00e9rfiak, \u00e9s a kompoz\u00edci\u00f3 k\u00f6zpontj\u00e1ban vannak elhelyezve, n\u00e9h\u00e1ny r\u00e9szlet\r\nm\u00e9gis v\u00e1ltozik: vil\u00e1giasabb az orvosi szem\u00e9lyzet ruh\u00e1zata, j\u00e1t\u00e9kosabbak,\r\nszinte sz\u00ednpadiasak a be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok. <\/p>\r\n

1997-ben\r\npontosan ilyen \u00e9s hasonl\u00f3 megfigyel\u00e9sek v\u00e9gett kezdte meg gy\u0171jt\u0151i \u00e9s archiv\u00e1l\u00f3\r\ntev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a FAI. Alap\u00edt\u00f3i ugyanis abb\u00f3l indulnak ki, hogy a fot\u00f3 elterjed\u00e9s\u00e9nek\r\njelent\u0151s szerepe volt \u00faj t\u00e1rsadalmi szok\u00e1sok \u00e9s individu\u00e1lis (maga)tart\u00e1sform\u00e1k\r\nkialakul\u00e1s\u00e1ban. A n\u00e9pszer\u0171 szalonokban k\u00e9sz\u00fclt portr\u00e9fot\u00f3k retus\u00e1lt min\u0151s\u00e9ge\r\nidealiz\u00e1lt sz\u00e9ps\u00e9get t\u00fckr\u00f6z, ugyanakkor az \u00e9vtizedek alatt nemcsak a hajviselet,\r\na ruh\u00e1zat \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 attrib\u00fatumok v\u00e1ltoztak szemmel l\u00e1that\u00f3an, de\r\naz alanyok medi\u00e1lis \u00f6ntudata is. Ez ut\u00f3bbi m\u00e9g teljes m\u00e9rt\u00e9kben hi\u00e1nyzik\r\naz 50-es \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 strandfelv\u00e9telekr\u0151l, melyek az elrendez\u00e9s utols\u00f3\r\nterm\u00e9ben l\u00e1that\u00f3k. A t\u00e9ma term\u00e9szetesen k\u00e9nyes, f\u00fcrd\u0151ruh\u00e1s n\u0151t csak egy-kett\u0151t\r\nl\u00e1tunk a t\u00f6bb tucatnyi felv\u00e9tel k\u00f6z\u00f6tt. Szembet\u0171n\u0151 a modellek bizonytalans\u00e1ga,\r\ntesttart\u00e1suk \u00fcgyetlens\u00e9ge, de a fot\u00f3s \u00e1ltal v\u00e1lasztott n\u00e9zetek esetlens\u00e9ge\r\nis.\r\npic<\/a><\/b>\r\n<\/p>\r\n

Susan\r\nHefuna<\/b> vide\u00f3ja egyiptomi sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban k\u00e9sz\u00fclt. Apja h\u00e1z\u00e1nak tetej\u00e9r\u0151l,\r\negy \u00fatkeresztez\u0151d\u00e9s fel\u00fcln\u00e9zet\u00e9b\u0151l, mozdulatlan kamera\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l veszi fel\r\na falu \u00e9let\u00e9t. Munk\u00e1ja tal\u00e1l\u00f3an az alagsor folyos\u00f3j\u00e1n, a t\u00f6bbi vet\u00edt\u0151terem\r\nfel\u00e9 vezet\u0151 \u00fatvonalon van elhelyezve, s \u00edgy \u00e9rdekes rokons\u00e1g j\u00f6n l\u00e9tre\r\na l\u00e1togat\u00f3k \u00e1thalad\u00f3, meg-meg\u00e1ll\u00f3 de folyamatos mozg\u00e1sa \u00e9s a k\u00e9peken r\u00f6gz\u00edtett\r\njelenet hangulata k\u00f6z\u00f6tt. A be\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151szerepl\u0151i a z\u00e1rt h\u00e1zt\u00f6mb\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt\r\ns\u00fcv\u00edt\u0151 sz\u00e9l \u00e9s a por. J\u00e1tsz\u00f3 gyerekek ki\u00e1lt\u00e1sait hallani, a kamera el\u0151tt\r\ngyalogosok haladnak el k\u00f6z\u00f6ny\u00f6sen, s nagy ritk\u00e1n egy-egy aut\u00f3. Erre a\r\njelent\u00e9ktelen \u00e1lland\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 id\u0151tlen esem\u00e9nyre utal a c\u00edmben rejl\u0151 kontinuit\u00e1s:\r\nLife in the Delta<\/i> (1424-2002). M\u00edg a folytonoss\u00e1g a hagyom\u00e1ny,\r\na sz\u00e1rmaz\u00e1s \u00e9s a gy\u00f6kerek felv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t jelenti, addig a fel\u00fcln\u00e9zet az\r\nelszakad\u00e1st \u00e9s elt\u00e1volod\u00e1st \u00e9rz\u00e9kelteti. <\/p>\r\n

Moataz\r\nNasr<\/b> mosolyogva eml\u00e9kszik vissza azokra az id\u0151kre, amikor egyiptomi\r\nm\u0171v\u00e9szkoll\u00e9g\u00e1i a vide\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1t kritiz\u00e1lt\u00e1k munk\u00e1iban. A k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny\r\nm\u00e1ra megv\u00e1ltozott, Nasr-t m\u00e1r szak\u00e9rt\u0151k\u00e9nt h\u00edvj\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zs\u0171rikbe,\r\n2001-ben pedig a kair\u00f3i Nemzetk\u00f6zi Bienn\u00e1le nagyd\u00edj\u00e1t nyerte el. Berlinben\r\nThe Water<\/i> (2002) c\u00edm\u0171 videoinstall\u00e1ci\u00f3ja l\u00e1that\u00f3, melyben v\u00edzt\u00f3cs\u00e1ban\r\nt\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 arcok jelennek meg a falon. A remeg\u0151 v\u00edzfel\u00fcleten lassan kirajzol\u00f3d\u00f3\r\narck\u00e9peket egy r\u00e1juk tapos\u00f3 l\u00e1b semmis\u00edti meg \u00fajra meg \u00fajra. A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r\r\npadl\u00f3ja ugyancsak v\u00edzt\u00fck\u00f6r, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a k\u00e9pi hat\u00e1s megdupl\u00e1z\u00f3dik\r\n\u00e9s a n\u00e9z\u0151k is k\u00e9prombol\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak. A passz\u00edv (szeml\u00e9l\u0151) \u00e9s az agressz\u00edv\r\n(cselekv\u0151) magatart\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneten kereszt\u00fcl Nasr \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl \u00e1tvett\r\nt\u00e1rsadalmi viselked\u00e9sform\u00e1kra reflekt\u00e1l.<\/p>\r\n

\u201cK\u00f6zel-Kelet\u201d,\r\n\u201carab identit\u00e1s\u201d \u2013 a disORIENTation c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se \u00e9ppen azoknak az asszoci\u00e1ci\u00f3knak\r\na lek\u00fczd\u00e9se \u00e9s kiterjeszt\u00e9se lett volna, melyeket ezek a fogalmak keltenek.\r\nAz iraki h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n azonban sem a rendez\u0151k, sem a r\u00e9sztvev\u0151k\r\nnyilatkozatai nem tudt\u00e1k megakad\u00e1lyozni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st \u201ckisaj\u00e1t\u00edt\u00f3\u201d politikai\r\nolvasatot. M\u00edg a legt\u00f6bb munk\u00e1ra az id\u0151tlen elbesz\u00e9l\u00e9s, a dokumentarista\r\nfelt\u00e1r\u00e1s, illetve olyan \u00e1ltal\u00e1nos (\u00e9s kiss\u00e9 \u00e9rdektelen) szimb\u00f3lumok haszn\u00e1lata\r\nvolt jellemz\u0151, mint az olajf\u00e1k vagy a keny\u00e9r, El-Hassz\u00e1n R\u00f3za <\/b>R.thinking\r\n\/ Dreaming About Overpopulation<\/i> <\/b>(2001\/2002\/2003) <\/b>c\u00edm\u0171\r\nmunk\u00e1ja tartalmazza a legny\u00edltabb politikai utal\u00e1sokat. Ez feltehet\u0151leg\r\nugyanazzal a \u201cdezorient\u00e1ci\u00f3val\u201d f\u00fcgg \u00f6ssze, amelyet a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sajt\u00f3anyagok\r\n\u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si magyar\u00e1zatok is t\u00fckr\u00f6znek: \u201cR\u00f3za El-Hassz\u00e1n (Budapest\/Z\u00fcrich;\r\nSz\u00edria; Budapest)\u201d \u2013 olvashatjuk. Lehet valaki \u201carab\u201d m\u0171v\u00e9sz, ha k\u00f6rnyezete\r\nmint olyanr\u00f3l nem tud vagy nem akar<\/i> tudom\u00e1st venni? M\u00edg El-Hassz\u00e1n\r\nv\u00e9rad\u00e1sa 2001-ben a belgr\u00e1di m\u00fazeum megnyit\u00f3jakor egy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra\r\n\u00e9rthet\u0151 konfliktust t\u00fckr\u00f6z\u00f6tt, Magyarorsz\u00e1gon egyetlen m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny\r\nsem v\u00e1llalta az akci\u00f3 bemutat\u00e1s\u00e1t. A m\u00e1sik v\u00e9gletet az akci\u00f3 z\u00fcrichi v\u00e1ltozata\r\njelenti, ahol a t\u00e1mogat\u00f3 szervezetet legink\u00e1bb az \u00e9rdekelte, hogy a v\u00e9rad\u00f3\r\nJasszer Arafat k\u00e9p\u00e9n fekv\u0151 \u00e9s szint\u00e9n v\u00e9rt ad\u00f3 m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pe ne legyen \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151\r\na szervezet plak\u00e1tjaival. Eredeti form\u00e1j\u00e1ban a m\u0171 tulajdonk\u00e9ppen egyik\r\nesetben sem \u201cj\u00f6n l\u00e9tre\u201d: Budapesten a nyilv\u00e1noss\u00e1g megtagad\u00e1sa, Z\u00fcrichben\r\na felhaszn\u00e1lt k\u00e9pek \u00e9s szimb\u00f3lumok jogi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se m\u00e1s\u00edtja meg annak\r\nintenci\u00f3j\u00e1t.<\/p><\/a>\r\n

Mint\r\nahogy az a m\u0171v\u00e9szek \u00e9letrajz\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, sokan kur\u00e1tori, el\u0151ad\u00f3i, kutat\u00f3i\r\n\u00e9s kritikusi tev\u00e9kenys\u00e9gek \u00fatj\u00e1n maguk alak\u00edtj\u00e1k a k\u00f6zel-keleti kort\u00e1rs\r\nm\u0171v\u00e9szet lehet\u0151s\u00e9geit. Akram Zaatari fot\u00f3elm\u00e9leti \u00edr\u00e1sai, melyekben a\r\nfot\u00f3 elterjed\u00e9se \u00e9s a t\u00e1rsadalmi form\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tti viszonyra k\u00e9rdez\r\nr\u00e1, t\u00f6bb nemzetk\u00f6zi lapban olvashat\u00f3k. Khalil Rabah m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9ge\r\nmellett egyetemi tan\u00e1rk\u00e9nt is dolgozott Jeruzs\u00e1lemben, valamint r\u00e9szt\r\nvett az Al Amal Foundation of Contemporary Art<\/i> alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, melynek\r\nma Jack Persekian az igazgat\u00f3ja.[2]<\/a><\/b> Legt\u00f6bben teh\u00e1t egy\r\nolyan m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg tagjai, melyet mindenf\u00e9le \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl\r\n\u00f6nmaguk hoztak l\u00e9tre. Munk\u00e1jukkal az elm\u00falt 10-15 \u00e9v alatt soksz\u00edn\u0171 nyilv\u00e1noss\u00e1got\r\nteremtettek a K\u00f6zel-Kelet nagyv\u00e1rosaiban, mely a nemzeti kult\u00fara hat\u00e1rait\r\nmeghaladva a cenz\u00fara, a politikai \u00e9s vall\u00e1si represszi\u00f3 ellen hat. A berlini\r\nki\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151k\u00e9nt mutatja be ezt a folyamatot. Egy, a r\u00e9gi\u00f3t\u00f3l f\u00fcggetlen\r\nhelysz\u00ednre m\u00e1r csak a politikai fesz\u00fclts\u00e9gekb\u0151l fakad\u00f3 utaz\u00e1si \u00e9s egy\u00e9b\r\nkommunik\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gek miatt is sz\u00fcks\u00e9g volt. A fesztiv\u00e1l r\u00e9sztvev\u0151i\r\nk\u00f6z\u00fcl sokan itt tal\u00e1lkoztak egym\u00e1ssal el\u0151sz\u00f6r szem\u00e9lyesen. A Haus der\r\nKulturen der Welt<\/i> r\u00e1ad\u00e1sul olyan int\u00e9zm\u00e9ny, ahol a kultur\u00e1lis ismeretterjeszt\u00e9s\r\n\u00e9s kapcsolatteremt\u00e9s mellett m\u00f3d van kritikus poz\u00edci\u00f3k megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra\r\nis. Hans-Georg Knopp igazgat\u00f3 \u00e9s Johannes Odenthal, a fesztiv\u00e1l szervez\u0151je\r\nez\u00e9rt hangs\u00falyozz\u00e1k a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9ret is. Az \u201corientaliz\u00e1l\u00f3\u201d nyugati\r\nl\u00e1t\u00f3sz\u00f6g megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s\u00e9n t\u00fal arra szeretn\u00e9nek r\u00e1mutatni, hogy a jelenlegi\r\npolitikai helyzet nem utols\u00f3 sorban a nyugati hatalmak k\u00f6zel-keleti politik\u00e1j\u00e1nak\r\neredm\u00e9nye.<\/p>\r\n

Tal\u00e1lkoz\u00e1s\r\n\u00e9s elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1s, a f\u00f6ldrajzi \u00e9s k\u00e9pzeletbeli helyv\u00e1ltoztat\u00e1s mind a disORIENTation\r\n\u2013 a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s-veszt\u00e9s eszk\u00f6zei. Megakad\u00e1lyozz\u00e1k egyetlen n\u00e9z\u0151pont megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1t,\r\nelavult t\u00e1rsadalmi beidegz\u0151d\u00e9sek fennmarad\u00e1s\u00e1t. Egy programj\u00e1t tekintve\r\ngazdag fesztiv\u00e1l r\u00e9szek\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vegyes benyom\u00e1sokat tesz\r\na n\u00e9z\u0151re. Nehezen feloldhat\u00f3 a r\u00e9gi\u00f3hoz k\u00f6t\u00f6tt v\u00e1logat\u00e1si szempont \u00e9s\r\na decentr\u00e1lis n\u00e9z\u0151pont ellent\u00e9te, valamint az ilyesfajta rendezv\u00e9nyek\r\n\u201creprezentat\u00edv\u201d jelleg\u00e9vel szembeni ellenszenv. Ugyanakkor egy folyamatos\r\nelbesz\u00e9l\u00e9s sz\u00e1la fut v\u00e9gig rajta, amely kultur\u00e1lis hat\u00e1rokon t\u00fal a val\u00f3s\u00e1g\r\n\u00e9s a fikci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3d\u00f3 hat\u00e1rvonalak ment\u00e9n vezet. A mes\u00e9l\u00e9snek itt\r\nhasonl\u00f3 szerepe van, mint Az<\/i> ezeregy\u00e9jszaka mes\u00e9iben<\/i>: apr\u00f3\r\nr\u00e9szletek \u00f6sszefon\u00e1s\u00e1val, feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9vel nemcsak befogad\u00f3k fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t,\r\nde mag\u00e1t az elbesz\u00e9l\u0151t tartja \u00e9letben. <\/p>\r\n

DisORIENTation \u2013\r\nkort\u00e1rs arab m\u0171v\u00e9szek a K\u00f6zel-Keletr\u0151l
\r\n2003. m\u00e1rcius 20. \u2013 m\u00e1jus 11.<\/p>\r\n<\/a>\r\n

1) Edward Said: Orientalizmus<\/i>. in: Helikon 1996\/4, 430-449.o. — [vissza]<\/a>
\r\n2) Az alap\u00edtv\u00e1ny 1997 \u00f3ta m\u0171k\u00f6dik \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti projekteket t\u00e1mogat, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1soknak ad helyet. — [vissza]<\/a>
<\/p>

 <\/p>\r\n<\/body>\r\n<\/html>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  \u201eAz orientalizmus nem m\u00e1s, mint a Nyugat st\u00edlusa a Kelet ural\u00e1s\u00e1ra, \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9re, a felette gyakorolt autorit\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.\u201c (Edward Said) Amikor Jack Persekian jeruzs\u00e1lemi kur\u00e1tor elkezdett egy k\u00f6zel-keleti arab ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son dolgozni, nem sejthette, hogy annak megnyit\u00f3ja \u00e9ppen 2003. m\u00e1rcius 20-ra, az iraki h\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9nek napj\u00e1ra fog esni. \u00d6tlete eredetileg abb\u00f3l a felismer\u00e9sb\u0151l fakadt, hogy val\u00f3j\u00e1ban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630191,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400191","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400191","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400191"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400191\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630191"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400191"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400191"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400191"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}