{"id":400201,"date":"2004-03-09T23:00:00","date_gmt":"2004-03-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400201"},"modified":"2022-04-08T13:55:41","modified_gmt":"2022-04-08T12:55:41","slug":"onmagunk-kormanyzasa-a-kormanyzatisag-gyakorlasa-es-elszenvedese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/onmagunk-kormanyzasa-a-kormanyzatisag-gyakorlasa-es-elszenvedese\/","title":{"rendered":"\u00d6nmagunk korm\u00e1nyz\u00e1sa, a korm\u00e1nyzatis\u00e1g gyakorl\u00e1sa \u00e9s elszenved\u00e9se"},"content":{"rendered":"
\r\n

H.D.:<\/b>
\r\nAz \u201eAlkossatok korm\u00e1nyokat\u201d szimp\u00f3ziumra a l\u00fcneburgi egyetem honlapj\u00e1n<\/a> figyeltem fel. Az egyetem Kulturwissenschaft Int\u00e9zet\u00e9hez <\/a>[1]<\/sup><\/b><\/a> tartoz\u00f3 Kunstraum L\u00fcneburgb\u00f3l m\u00e1r 1996-ban hallottam, amikor Beatrice von Bismarck, a Kunstraum – amely ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r \u00e9s az egyetemhez tartoz\u00f3 szellemi alkot\u00f3m\u0171hely is egyben – egyik alap\u00edt\u00f3ja a b\u00e9csi kur\u00e1tork\u00e9pz\u0151 iskola vend\u00e9ge volt. Az\u00f3ta figyelem a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, amelynek alapvet\u0151 jellemz\u0151je, hogy egy kiterjesztett m\u0171v\u00e9szetfogalom jegy\u00e9ben szociol\u00f3giai \u00e9s politikai szempontok alapj\u00e1n szerveznek projekteket.<\/a><\/p>\r\n<\/a>\r\n

A felh\u00edv\u00e1s r\u00f6viden arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy – a nyugati t\u00e1rsadalmakban, a rendez\u0151k szempontj\u00e1b\u00f3l pedig k\u00f6zelebbr\u0151l N\u00e9metorsz\u00e1gban – m\u0171k\u00f6dhet-e ma ellen\u00e1ll\u00e1si formak\u00e9nt Michel Foucault gouvernmentalit\u00e9<\/i> elm\u00e9lete [2]<\/sup><\/b><\/a>. Foucault szerint a korm\u00e1nyzatis\u00e1g probl\u00e9m\u00e1i, a korm\u00e1nyz\u00e1s technik\u00e1i jelentik ma az egyetlen val\u00f3s politikai t\u00e9tet. A korm\u00e1nyzatis\u00e1g gondolat az \u00f6nmagunk korm\u00e1nyz\u00e1sa (a szubjektum megkonstru\u00e1l\u00e1sa, megval\u00f3sul\u00e1sa), a korm\u00e1nyz\u00e1s elszenved\u00e9se (a korm\u00e1nyozva lenni \u00e1llapot) \u00e9s a \u201emik\u00e9pp v\u00e1lhatunk a lehet\u0151 legjobb korm\u00e1nyz\u00f3v\u00e1\u201d k\u00e9rd\u00e9seib\u0151l indul ki. L\u00e9nyege az autoriter d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3i hatalom ellen\u00e9ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 particip\u00e1ci\u00f3s modell, amely azonban kor\u00e1ntsem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a hatalom szuverenit\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 saj\u00e1ts\u00e1gokat. Foucault szerint a modern korm\u00e1nyz\u00e1s c\u00e9lja nem \u00f6nmag\u00e1ban, hanem azokban a dolgokban rejlik, amelyeket ir\u00e1ny\u00edt.<\/p>\r\n

A felh\u00edv\u00e1s olvas\u00e1sakor fogalmaz\u00f3dott meg bennem, hogy a KMKK tev\u00e9kenys\u00e9ge is felfoghat\u00f3 egy ilyen fajta \u201e\u00f6nkorm\u00e1nyz\u00e1s\u201d-nak. Amikor egy\u00fctt elkezdt\u00fck \u00e9rtelmezni a felh\u00edv\u00e1st, nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a szervez\u0151k szkeptikusak az \u201e\u00e9p\u00edtsetek band\u00e1kat\u201d nosztalgikus imperat\u00edvusz\u00e1val szemben, vitatj\u00e1k, hogy a korm\u00e1nyzatis\u00e1g foucault-i modellje megval\u00f3s\u00edthat\u00f3, \u00e9s lehets\u00e9ges egy adott rend ellen\u00e9ben a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel b\u00e1rmif\u00e9le ellen\u00e1ll\u00e1st kifejteni. Mi ezzel a kritikus k\u00e9tellyel a KMKK-t, mint m\u0171k\u00f6d\u0151 alternat\u00edv\u00e1t \u00e1ll\u00edtottuk szembe. A prezent\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n l\u00e9pt\u00e9ket v\u00e1ltva a budapesti m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9letre is utaltunk, \u00e9s a KMKK tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t egy\u00e9b aktu\u00e1lis budapesti innovat\u00edv kezdem\u00e9nyez\u00e9sek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban helyezt\u00fck el. (statement)<\/a><\/p>\r\n<\/a>\r\n

A szimp\u00f3ziumra egy k\u00e9peslappal (sz\u00f6veg \u00e9s \/ vagy k\u00e9p) lehetett jelentkezni, ami szint\u00e9n a demokratikuss\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3lt, \u00e9s arr\u00f3l, hogy a hagyom\u00e1nyos akad\u00e9miai \u201etudom\u00e1nyos konferencia\u201d forma k\u00f6vet\u00e9se nem \u00e1llt a szervez\u0151k sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban. Ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an nem csak Foucault korm\u00e1nyzatis\u00e1g- elm\u00e9let\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szempontb\u00f3l foglalkoz\u00f3 akad\u00e9mikusok, hanem maguk a di\u00e1kok [3]<\/sup><\/b><\/a> (!), tov\u00e1bb\u00e1 szoci\u00e1lis munk\u00e1sok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek is r\u00e9szt vehettek a konferenci\u00e1n.<\/p>\r\n

S.E.:<\/b>
\r\nIdeje volt egy ilyen jelleg\u0171 visszaigazol\u00e1st kapni, ti. hogy a nemzetk\u00f6zi jelenl\u00e9t nem felt\u00e9tlen m\u00falik anyagi, szem\u00e9lyes kapcsolati, int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti \u00e9s egy\u00e9b hatalmi jelleg\u0171 felt\u00e9teleken Egyszer\u0171en csak tudni kell, hogy mit akarunk, \u00e9s bele kell v\u00e1gni a megval\u00f3s\u00edt\u00e1sba. M\u00e1sfel\u0151l el\u00e9gedetlen is vagyok, mert eredm\u00e9nyesebb lett volna a munk\u00e1nk, ha prezent\u00e1ci\u00f3 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n b\u00e1trabban belemer\u00fcl\u00fcnk az akad\u00e9miai diszkurzusba.<\/p>\r\n

A m\u00e1sodik nap este ker\u00fclt sor legutols\u00f3 \u201ek\u00e9peslap\u201d megvitat\u00e1s\u00e1ra, a KMKK \u00fczenet\u00e9re. Az el\u0151ad\u00f3teremben a sz\u00e9kek \u00e9s asztalok nem sorban egym\u00e1s el\u00e9, hanem k\u00f6rbe f\u0171zve \u00e1llnak. Mindenki mell\u00e9n n\u00e9vc\u00edmke, ezt viseli a technikus \u00e9s a professzor, az ismer\u0151s koll\u00e9ga \u00e9s a vend\u00e9g is . A moder\u00e1l\u00e1s megosztott, a szervez\u00e9s nem centraliz\u00e1lt, a di\u00e1kok teljes bevon\u00e1s\u00e1val zajlik. K\u00f6rben \u00fcl\u00fcnk teh\u00e1t, rajtam narancss\u00e1rga trik\u00f3 \u201eI am overpopulation\u201d felirattal, el\u0151tt\u00fcnk egy Neopacifist felirat\u00fa, kis m\u00e9ret\u0171, k\u00e9k Buddha figura. A vide\u00f3-kivet\u00edt\u0151 k\u00e9p\u00e9n a budapesti Szabads\u00e1g szobor, mikoris D\u00f3ra bekiab\u00e1lja a r\u00e1nk szegez\u0151d\u0151, figyel\u0151 tekintetek \u00e1ltal uralt t\u00e9r n\u00e9mas\u00e1g\u00e1ba, hogy SZABADS\u00c1G!<\/i><\/p>\r\n

Ezut\u00e1n lapozunk \u00e9s a vet\u00edt\u0151 k\u00e9p\u00e9n St. Auby Tam\u00e1s akci\u00f3ja, a Szabads\u00e1g Lelk\u00e9nek Szobra, ut\u00e1na Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s \u0150rizetlen p\u00e9nz c\u00edm\u0171 utcai akci\u00f3j\u00e1nak dokumentuma majd Hadititok c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja \u00e9s az a k\u00e9p j\u00f6n, amint a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy feh\u00e9r pap\u00edrfalat \u00e1tt\u00f6rve birtokba veszi az \u00dajlak mozi ter\u00e9t. Ezut\u00e1n a Bildet Banden! (\u00c9p\u00edts\u00fcnk band\u00e1kat!) felirat. Ekkor D\u00f3ra elkezdi felolvasni a k\u00e9peslapunkat, az \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sunkat. K\u00f6zben k\u00e9pek KMKK esem\u00e9nyekr\u0151l: Vadim Fishkin, V\u00e1rnai Gy\u00f6rgy, Graffitti m\u0171v\u00e9szek alkalmi, egy est\u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sair\u00f3l, majd a panaszl\u00e1da, illetve az akci\u00f3 grazi franchise helysz\u00edn\u00e9n a l\u00e1da felbont\u00e1sa. Egy enteri\u0151r a Kis Vars\u00f3 Haj\u00f3s utcai ter\u00e9ben a H\u00e9t M\u0171t\u00e1rgya est\u00e9kr\u0151l, ezt k\u00f6vet\u0151en a Tulajdons\u00e1g c\u00edm\u0171 munka. Majd k\u00e9pek, amint egy szerzetesnek \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt forgat\u00f3csoport vonul a ny\u00e1ri Duna parton (Kodol\u00e1nyi-Ugl\u00e1r: Vissza\u00e9l\u00e9s), azt\u00e1n a k\u00f6zleked\u0151k, \u00e1rusok, v\u00e1rakoz\u00f3k \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171alkot\u00e1sok \u00e1ltal ben\u00e9pes\u00edtett Moszkva t\u00e9r. Majd az Attention Recycling felirat k\u00f6vetkezik. Ezut\u00e1n a Roma Parlament \u00e9s a Belvedere Szalon homlokzata \u00e9s ugyanezek enteri\u0151rjei. Tiszadob, amint Feka Lajos utat t\u00f6r mag\u00e1nak fest\u0151\u00e1llv\u00e1nyok m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 koll\u00e9g\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt, hogy bel\u00e9pjen a roma fest\u0151t\u00e1bornak otthont ad\u00f3 Koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclet\u00e9be. A Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem k\u00f6zponti \u00e9p\u00fclet\u00e9nek f\u00f6ldszinti ter\u00e9ben egy piros sz\u00edn\u0171 N\u00e9ma Tan\u00fa figura el\u0151tt telefon\u00e1l\u00f3 di\u00e1k, a Karolina \u00fati kollekt\u00edv v\u00e9rad\u00e1s (El-Hassan R\u00f3za akci\u00f3ja), majd a Manamana \u00fajs\u00e1g alkalmi szerkeszt\u0151i \u00e9s v\u00e9g\u00fcl egy csoport, amint a Manamana parav\u00e1n el\u0151tt \u00e1llnak \u00e9s t\u00e9rdelnek narancss\u00e1rga trik\u00f3ban \u00e9s a kamer\u00e1ba nevetnek.<\/i><\/p>\r\n

L\u00e9nyeg\u00e9ben a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t szerett\u00fck volna felkelteni. A kik vagyunk, honnan j\u00f6v\u00fcnk<\/i> jellegzetesen kelet-eur\u00f3pai, \u00f6nbizalomhi\u00e1nyos \u00e9s unalmas narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t igyekezt\u00fcnk elker\u00fclni. Nem akartunk \u201ekisel\u0151ad\u00e1st\u201d tartani, ink\u00e1bb \u201eel\u0151\u00e1lltunk\u201d a l\u00e1tv\u00e1nnyal, a helyzettel dolgoztunk. A kiv\u00e1lasztott k\u00e9pekkel nem t\u00f6rekedt\u00fcnk a teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9re. Mondand\u00f3nk t\u00f6red\u00e9kes volt, \u00fczenet\u00fcnk l\u00e9nyeg\u00e9ben egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gr\u0151l sz\u00f3lt, akik Budapesten \u00e9lnek \u00e9s dolgoznak. P\u00e1r szavas le\u00edr\u00e1st adtunk egy k\u00e9pr\u0151l, sosem didaktikus sz\u00e1nd\u00e9kkal, rendk\u00edv\u00fcl kev\u00e9s adattal, \u00f6nk\u00e9nyes kiemel\u00e9sekkel, ink\u00e1bb a szubjekt\u00edv elbesz\u00e9l\u0151 modor\u00e1ban besz\u00e9lt\u00fcnk azt sugallva, hogy mi magunk is megjelen\u00edtj\u00fck e tartalmakat, szimbolikusan mi is a k\u00e9pekhez (azaz a band\u00e1khoz) tartozunk. Az akad\u00e9miai fejteget\u00e9s kiker\u00fcl\u00e9s\u00e9t az is indokolta, hogy a magyar kontextusban a korm\u00e1nyz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1s k\u00f6zel sem j\u00e1tszik akkora szerepet a k\u00f6z\u00e9letben, mint N\u00e9metorsz\u00e1gban, kritikai recepci\u00f3ja sem szerepel a lehets\u00e9ges referenci\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

H.D.:<\/b>
\r\nT\u00f6bb mint 50 r\u00e9sztvev\u0151, \u00e9s a r\u00f6vid id\u0151 ellen\u00e9re a szimp\u00f3zium hat\u00e9konyan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ami a laza strukt\u00fara pontos betart\u00e1s\u00e1val magyar\u00e1zhat\u00f3. A rendezv\u00e9nynek nagyon inspir\u00e1l\u00f3 m\u0171hely atmoszf\u00e9r\u00e1ja volt, k\u00f6rben \u00fclt\u00fcnk asztalok k\u00f6r\u00fcl, mindenki egyenrang\u00faan<\/a>. A rendezv\u00e9ny \u00fagy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mint egy non-stop gondolatgy\u00e1r: a folyos\u00f3n<\/a> kiakasztott\u00e1k az \u00f6sszes k\u00e9peslapot, a teremben falra kirakott pap\u00edrlapokra k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s gondolatokat lehetett fel\u00edrni<\/a>. Ami a m\u0171k\u00f6d\u0151 demokr\u00e1ci\u00e1t illeti, csak n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtek. Emese volt az egyetlen, aki csak angolul besz\u00e9lt m\u00e9gsem jelentett ez probl\u00e9m\u00e1t. A m\u00e1sf\u00e9l nap alatt \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt v\u00e1ltott\u00e1k egym\u00e1st lelkesen a \u201ef\u00fclbe s\u00fag\u00f3\u201d, \u00f6nk\u00e9ntes tolm\u00e1csok! A fegyelmezetts\u00e9g, a tekint\u00e9lyelv tagad\u00e1s, \u00e9s a kollektivit\u00e1s eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja volt, hogy a szemin\u00e1rium legv\u00e9g\u00e9n a szervez\u0151k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6z\u00f6sen, elk\u00e9peszt\u0151 gyorsas\u00e1ggal elpakolt\u00e1k az asztalokat \u00e9s a sz\u00e9keket, \u00e9s m\u00e9g el is mosogattak. P\u00e9ldaad\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt hatott az a reakci\u00f3, amit k\u00e9t fiatal m\u0171v\u00e9sz besz\u00e1mol\u00f3ja v\u00e1ltott ki a r\u00e9sztvev\u0151kb\u0151l. A projekt sor\u00e1n 30 m\u0171v\u00e9sz egy h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt el k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1val R\u00fcgen sziget\u00e9n – a m\u0171v\u00e9szek koncepci\u00f3ja szerint – egy \u201esemleges\u201d, \u201eszabad\u201d t\u00e9rben egy, a n\u00e1cik \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett f\u00fcrd\u0151\u00e9p\u00fcletben [melyet az egykori \u201eKraft durch Freude\u201d (\u201eEr\u0151 \u00d6r\u00f6m \u00e1ltal\u201d) n\u00e1ci szlogennel jegyzett plak\u00e1ttal is illusztr\u00e1ltak]. A projekt \u00e1ltal kiv\u00e1ltott intenz\u00edv kritikai reakci\u00f3k intelligens vitakult\u00far\u00e1r\u00f3l \u00e9s professzionalizmusr\u00f3l tan\u00faskodtak. A nagyon pontos \u00e9s szigor\u00fa, viszont k\u00f6zel sem szem\u00e9lyesked\u0151 v\u00e9lem\u00e9nyek a vitapartner emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t nem s\u00e9rtett\u00e9k, holott egyhang\u00faan szakmailag dilett\u00e1nsnak \u00e9s etikailag elfogadhatatlannak tal\u00e1lt\u00e1k a k\u00e9rd\u00e9ses projektet.<\/p>\r\n

M\u00e9g az els\u0151 nap d\u00e9lut\u00e1nj\u00e1n r\u00f6viden bemutatkoztunk egym\u00e1snak \u00e9s p\u00e1r mondatban mindenki \u00f6sszefoglalta, hogy k\u00e9peslapja mik\u00e9nt viszonyul a korm\u00e1nyzatis\u00e1g foucaulti koncepci\u00f3j\u00e1hoz. Ezut\u00e1n k\u00f6z\u00f6sen megn\u00e9zt\u00fck a Kunstraumban A Korm\u00e1nyz\u00e1s<\/i><\/a> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, \u00e9s besz\u00e9lgett\u00fcnk a kur\u00e1torokkal a koncepci\u00f3r\u00f3l, a megval\u00f3sul\u00e1s form\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sr\u0151l. Ez egy m\u00e1sf\u00e9l \u00e9ves projekt, ami t\u00f6bb helysz\u00ednen megrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll. A kur\u00e1torok, Roger M. Buergel (a 2007-es Documenta kur\u00e1tora) \u00e9s Ruth Noack m\u00e1r t\u00f6bb \u00e9ve foglalkoznak m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal k\u00e9pviselt alternat\u00edv korm\u00e1nyz\u00e1sok form\u00e1ival (2000-ben a hannoveri vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u201eGouvernmentalit\u00e9\u201d c\u00edmen mutattak be nemzetk\u00f6zi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st). V\u00e1rhat\u00f3an a k\u00f6vetkez\u0151 Documenta kur\u00e1tori koncepci\u00f3j\u00e1nak is a korm\u00e1nyz\u00e1s ezen differenci\u00e1lt felfog\u00e1sa lesz az egyik f\u0151 elm\u00e9leti gy\u00f6kere. \u00c9rdekes volt megtapasztalni, hogy a kur\u00e1torok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3jukkal egy akad\u00e9miai rendezv\u00e9nyen vesznek r\u00e9szt, mi t\u00f6bb, koncepci\u00f3jukat egy (nem kiz\u00e1r\u00f3lag m\u0171v\u00e9szet-) elm\u00e9leti f\u00f3rumon teszik pr\u00f3b\u00e1ra, ami a magyar viszonylatokban p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli.<\/p>\r\n

S.E.:<\/b>
\r\nOlyan szitu\u00e1ci\u00f3ba cs\u00f6ppentem, amit, mint k\u00f6vetend\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s oktat\u00e1si modellt, magam is szeretn\u00e9k itthon a munk\u00e1mmal k\u00e9pviselni: ez egy demokratikus alapelveken szervez\u0151d\u0151, a tud\u00e1s termel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s fogyaszt\u00e1s\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben biztos\u00edt\u00f3 \u201en\u0151-\u201d \u00e9s \u201e f\u00e9rfi-\u201d (ember)bar\u00e1t, azaz feminista helyzet. A szervez\u0151k egyike, Antke Engel a hamburgi egyetem professzora \u00edrta queer t\u00e9m\u00e1ban a legels\u0151 disszert\u00e1ci\u00f3t N\u00e9metorsz\u00e1gban. Kider\u00fclt, hogy ismeri aktivista bar\u00e1tn\u0151met Borgos Ann\u00e1t, \u00e9s volt tan\u00e1romat Hanna Hacker-t. A szervez\u0151bizotts\u00e1g mindegyik tagja n\u0151 volt, \u00e9s (ill. ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an?!), amint ezt Antke \u00f6r\u00f6mmel konstat\u00e1lta is, meglep\u0151en sok n\u0151i r\u00e9sztvev\u0151 jelentkezett \u00e9s kapott megh\u00edv\u00e1st. Antke bevezet\u0151j\u00e9ben megk\u00e9rte a r\u00e9sztvev\u0151ket, hogy tegez\u0151djenek, ami szint\u00e9n besz\u00e9des, tekintve, hogy N\u00e9metorsz\u00e1gban mag\u00e1z\u00f3dni szok\u00e1s. Az \u201eAlkossatok korm\u00e1nyokat!\u201d par excellence feminista rendezv\u00e9ny volt, ami nem az elm\u00e9letben – a tematika kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9ben – hanem a gyakorlatban, a hierarchiamentess\u00e9gben, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00e9z\u0151pontok egyenl\u0151 ar\u00e1ny\u00fa k\u00e9pviselet\u00e9ben \u00e9s elismer\u00e9s\u00e9ben val\u00f3sult meg. A folyos\u00f3n zajl\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9sek sor\u00e1n kider\u00fclt, hogy sok r\u00e9sztvev\u0151 feminista aktivista tapasztalatokkal rendelkez\u0151, vagy feminista t\u00e9m\u00e1ban \u00e9rdekelt koll\u00e9ga. Kelet Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l egyed\u00fcl mi voltunk jelen.<\/p>\r\n

A k\u00f6vetkez\u0151 napon a felh\u00edv\u00e1sban megadott h\u00e1rom t\u00e9ma ment\u00e9n moder\u00e1lt besz\u00e9lget\u00e9sek zajlottak. Senki nem besz\u00e9lhetett \u00f6t percn\u00e9l tov\u00e1bb, sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k az ex katedra helyzeteket \u00e9s a monol\u00f3gikus okfejt\u00e9seket: a dial\u00f3guson volt a hangs\u00faly. Az internetes felh\u00edv\u00e1sra elk\u00fcld\u00f6tt k\u00e9peslapok k\u00f6z\u00fcl a szervez\u0151k \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott \u201efelad\u00f3k\u201d ismertett\u00e9k \u00e1ll\u00e1spontjaikat, amik alapj\u00e1n megkezd\u0151dhetett a vita, a h\u00e1rom t\u00e9macsoport megbesz\u00e9l\u00e9se.<\/p>\r\n

S.E. H.D.:<\/b>
\r\nNagyon fontos meg\u00e9rten\u00fcnk mi\u00e9rt \u00e9ppen a korm\u00e1nyzatis\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 koncepci\u00f3 j\u00e1tszik kulcsszerepet az aktu\u00e1lis n\u00e9met szociokultur\u00e1lis helyzetben. P\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy ez a szellemi k\u00f6r mik\u00e9pp reag\u00e1l<\/a> egy t\u00e1rsadalmi konfliktusra, \u00e9s mik\u00e9pp konceptualiz\u00e1lja az aktu\u00e1lis jelens\u00e9geket. A l\u00fcneburgi egyetem Foucault-szimp\u00f3zium\u00e1t olyan \u00e9get\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek inspir\u00e1lt\u00e1k, mint a N\u00e9metorsz\u00e1gban kipattant egyetemi sztr\u00e1jkok, a gazdas\u00e1gi visszaes\u00e9s \u00e9s ennek \u00f6kon\u00f3miai k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, a k\u00e9pz\u00e9s \u00f6konomiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s mindezek politikai implik\u00e1ci\u00f3i, melyek az er\u0151szak \u00e9s az \u00f6nrendelkez\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9rd\u00e9seivel f\u00fcggnek \u00f6ssze.<\/p>\r\n

\u00d6sszefoglal\u00f3an azt lehet elmondani, hogy Foucault korm\u00e1nyzatis\u00e1g elm\u00e9let\u00e9vel szemben t\u00f6bbnyire szkepszis fogalmaz\u00f3dott meg, ami a j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalom szoci\u00e1lis juttat\u00e1sainak N\u00e9metorsz\u00e1gban is er\u0151sen \u00e9rezhet\u0151 cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel magyar\u00e1zhat\u00f3. Fontos azonban kihangs\u00falyozni, hogy a r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra nem a p\u00e9nzforr\u00e1sok apad\u00e1sa jelentett kiemelt probl\u00e9m\u00e1t, hanem a v\u00e1laszreakci\u00f3k tartalma, eg\u00e9szen pontosan az, hogy mit\u00e9v\u0151 legyen a j\u00f3l\u00e9ti demokr\u00e1cia \u00e1llampolg\u00e1ra, ha a forr\u00e1sok megcsappannak, mire sz\u00e1m\u00edtson, mihez legyen \u00e9s mihez ne legyen alanyi joga. Tov\u00e1bb\u00e1 mik\u00e9pp lehet \u201ekorm\u00e1nyozni\u201d, r\u00e9szt venni a folyamatok ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban, kin\u00e9l van a hatalom \u00e9s mik\u00e9pp lehet a v\u00e1ls\u00e1ghelyzetre kreat\u00edv v\u00e1laszokat adni. Fogalmi szinten olyan mark\u00e1ns t\u00e1rsadalmi sztereot\u00edpi\u00e1k jelentek meg, mint az int\u00e9zm\u00e9nyi b\u00fcrokrata, a lusta professzor, a v\u00e1ltoz\u00e1sok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9ben nem h\u00edv\u0151, vagy azokat akad\u00e1lyoz\u00f3 konformista. A r\u00e9sztvev\u0151k rendk\u00edv\u00fcl kem\u00e9ny \u00e9s \u00e9lesen megfogalmazott kritik\u00e1val illett\u00e9k t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1gukat, ugyanakkor a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le konfliktushelyzetekr\u0151l \u00e9s lehets\u00e9ges v\u00e1laszokr\u00f3l sosem feh\u00e9ren \u00e9s feket\u00e9n, hanem \u00f6sszetetten besz\u00e9ltek. A korm\u00e1nyzatis\u00e1g koncepci\u00f3 az int\u00e9zm\u00e9nyi reform szempontj\u00e1b\u00f3l volt \u00e9get\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, vitatott alternat\u00edva \u00e9s magatart\u00e1s modell mind egy\u00e9ni, mind pedig kollekt\u00edv szinten a gazdas\u00e1gi recesszi\u00f3 \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban.<\/p>\r\n

\u201eA k\u00e9pz\u00e9s \u00f6konomiz\u00e1l\u00e1sa\u201d <\/i>szekci\u00f3ban a gazdas\u00e1gi recesszi\u00f3 eredm\u00e9nyezte egyetemi tand\u00edj bevezet\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlete kapcs\u00e1n olyan v\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyekr\u0151l esett sz\u00f3, mint pl. a k\u00e9pz\u00e9s id\u0151tartam\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9s \u201ec\u00e9lir\u00e1nyosabb\u00e1\u201d alak\u00edt\u00e1sa. Konkr\u00e9t p\u00e9ldak\u00e9nt hangzott el a hamburgi Offener Kanal nev\u0171 alternat\u00edv tv-\u00e9s r\u00e1di\u00f3csatorna m\u00e9diamanagereket k\u00e9pz\u0151 m\u00e9diak\u00f6zpontt\u00e1 val\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, vagy olyan mag\u00e1negyetemek l\u00e9trehoz\u00e1sa, ahol \u201ekreat\u00edv\u201d di\u00e1kokat termelnek, \u201epiack\u00e9pes\u201d egy\u00e9neket \u00e9rtve ez alatt. Szoci\u00e1lis munk\u00e1sok arr\u00f3l besz\u00e9ltek, hogy a seg\u00edt\u0151 programok \u00e9s seg\u00e9lyek is piaci alapokra ker\u00fclnek.<\/p>\r\n

A \u201ekreat\u00edv\u201d alany k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t a szimp\u00f3zium r\u00e9szvev\u0151i nem pozit\u00edv \u00e9rtelemben haszn\u00e1lt\u00e1k, hanem a kapitalizmus ideol\u00f3gi\u00e1ja egyfajta k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e9rtelmezt\u00e9k. Az \u00fajnak t\u0171n\u0151 jelens\u00e9g val\u00f3j\u00e1ban, v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck szerint, a XIX sz\u00e1zadi autoriter diszkurzusra eml\u00e9keztet, ami olyan alanyokat k\u00e9pez, akik \u00f6n\u00e1ll\u00f3ak, nem ig\u00e9nylik, hogy korm\u00e1nyozz\u00e1k \u0151ket. A szolg\u00e1ltat\u00e1si t\u00e1rsadalom a szolidarit\u00e1s eszmeis\u00e9g\u00e9t kiiktatva versenyk\u00e9pess\u00e9get, k\u00e9nyszer\u0171 kreativit\u00e1st, innov\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vetel az egy\u00e9nt\u0151l. Foucault szerint a korm\u00e1nyz\u00e1s elszenved\u00e9se a megosztott, decentraliz\u00e1lt szubjektum \u00e9s hatalom k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9get felt\u00e9telez. Az \u00faj helyzetben nem egy emancip\u00e1lt szubjektum k\u00e9pz\u00e9s\u00e9r\u0151l lenne sz\u00f3, hanem a gazdas\u00e1got kiszolg\u00e1l\u00f3, versenyk\u00e9pes emberek termel\u00e9s\u00e9r\u0151l. Ide kapcsol\u00f3dik a \u201ekreativit\u00e1s imperat\u00edvusza\u201d fogalom, amely alatt \u00e9ppen ezt a gazdas\u00e1gi k\u00e9nyszer \u00e1ltal dikt\u00e1lt flexibilit\u00e1st \u00e9rtik (ld. ehhez a \u201eBe creative!\u201d c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st – Museum f\u00fcr Gestaltung, Z\u00fcrich – amelynek kur\u00e1tora, Marion von Osten szint\u00e9n r\u00e9sztvev\u0151 volt) Nem puszt\u00e1n az autoriter versus \u00f6nkorm\u00e1nyz\u00f3 modell jelenti a probl\u00e9ma gy\u00f6ker\u00e9t, hanem az a kontextus probl\u00e9m\u00e1s, ami kiz\u00e1r\u00f3lagosan gazdas\u00e1gi c\u00e9loknak rendeln\u00e9 al\u00e1 a k\u00f6zoktat\u00e1st.<\/p>\r\n

\u201eAz er\u0151szak normaliz\u00e1l\u00e1sa<\/i>\u201d volt a legnehezebben t\u00e1rgyalhat\u00f3 t\u00e9ma, mivel ak\u00e1rcsak a hatalom, az er\u0151szak m\u0171k\u00f6d\u00e9se sem ragadhat\u00f3 meg esszenci\u00e1lisan, ekk\u00e9ppen mindh\u00e1rom, a szemin\u00e1rium \u00e1ltal megnevezett tematik\u00e1ban felvethet\u0151 aspektust mag\u00e1ban foglalta. A c\u00edmad\u00e1s maga a normat\u00edva megh\u00faz\u00e1s\u00e1ra \u00e9rtend\u0151, arra, hogy mi az, ami m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s (a korm\u00e1nyozva lenni \u00e1llapot eseteiben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen) pozit\u00edv energi\u00e1kat is felszabad\u00edthat, \u00e9s hol az a hat\u00e1r, ahol az er\u0151szak a t\u00e1rgyias\u00edt\u00f3, elnyom\u00f3 hatalom eszk\u00f6zek\u00e9nt jelenik meg. Ebben a szekci\u00f3ban els\u0151sorban a szoci\u00e1lis munk\u00e1sok tapasztalatai jelentett\u00e9k a kibontakoz\u00f3 vita alapj\u00e1t.<\/p>\r\n

A \u201ekreat\u00edv dolgoz\u00f3 szubjektum<\/i>\u201d k\u00e9rd\u00e9se a gazdas\u00e1gi dimenzi\u00f3k oldal\u00e1r\u00f3l k\u00f6zel\u00edtett az \u00e9n-technol\u00f3gi\u00e1k kreat\u00edv v\u00e1laszad\u00e1sai fel\u00e9, amelynek kapcs\u00e1n z\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szeti paradigma ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe. A munkaer\u0151piacot \u00e9rint\u0151 t\u00e9m\u00e1k eset\u00e9ben szinte minden ter\u00fcleten megjelent a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se. Aktualit\u00e1sa hozta sz\u00f3ba p\u00e9ld\u00e1ul, hogy N\u00e9metorsz\u00e1gban a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g egyik megold\u00e1si javaslatak\u00e9nt \u00fajabban elterjed\u0151 egy\u00e9ni v\u00e1llalkoz\u00e1st (Ich AG) propagandisztikus demag\u00f3gi\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni a hivatalos f\u00f3rumok (\u00edgy a Munka\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium). Ebben az esetben az \u00f6nkorm\u00e1nyz\u00e1s idilli eszm\u00e9j\u00e9nek k\u00f6nt\u00f6s\u00e9be pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k b\u00fajtatni a voltak\u00e9ppeni munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9ly az \u00e1llam nyilv\u00e1nval\u00f3 sp\u00f3rol\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 megszor\u00edt\u00e1sait. Az \u00e9rem m\u00e1sik oldala is sz\u00f3ba ker\u00fclt ugyanakkor – ez a lehet\u0151s\u00e9g ugyanis, b\u00e1rmennyire demag\u00f3g \u00e9s hazug m\u00f3don haszn\u00e1lja is fel az \u00f6nkorm\u00e1nyz\u00e1s foucaulti gondolat\u00e1t, (ti. kiiktatja a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ss\u00e9get, az \u00e1llami szolidarit\u00e1st) – sokak sz\u00e1m\u00e1ra t\u00e9nyleges megold\u00e1s jelent. A kreat\u00edv szubjektum t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1n\u00e1l mer\u00fclt fel a m\u0171v\u00e9szet, mint t\u00e1rsadalmi konfliktushelyzetben megjelen\u0151 kreat\u00edv v\u00e1lasz, egy\u00e1ltal\u00e1n az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mennyiben szolg\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szet a t\u00e1rsadalmi mozg\u00e1sok medializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, k\u00e9pes-e alternat\u00edv\u00e1t felmutatni a t\u00e1rsadalmi konfliktushelyzetekben. A kiindul\u00e1st jelent\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek gyorsan a kreativit\u00e1s-fogalom tiszt\u00e1zatlan \u00e9s nehezen megragadhat\u00f3 problematik\u00e1j\u00e1hoz vezettek el.<\/p>\r\n

S.E.:<\/b>
\r\nHa \u00f6sszegezni akarn\u00e1nk, hogy miket is tanultunk, \u00e9s mikr\u0151l is sz\u00f3lt ez a szemin\u00e1rium, a szem\u00e9lyes \u00e9s a nyilv\u00e1nos szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t egyar\u00e1nt \u00e9rint\u0151 \u00e9s megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 tapasztalatokr\u00f3l besz\u00e9lhetek. Egyfel\u0151l mulats\u00e1gos \u00e9s ugyanakkor felemel\u0151 volt megtapasztalni a j\u00f3l\u00e9ti demokr\u00e1ci\u00e1k demokratikus rutinjait. \u00c9rdekes felismer\u00e9s volt \u00fagy besz\u00e9lni Foucault kritik\u00e1j\u00e1r\u00f3l, az elm\u00e9let gyakorlati kivitelezhetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l, hogy mindek\u00f6zben a szemin\u00e1rium kommunik\u00e1ci\u00f3ja egyazon alapelvek szerint m\u0171k\u00f6dik, melyek szerint Foucault a korm\u00e1nyz\u00e1s term\u00e9szet\u00e9r\u0151l \u00e9rtekezik. A feminist\u00e1k \u00f6dipuszkomlexus\u00e1nak (\u201eUp Against Foucault!\u201d \u00e9s hasonl\u00f3 teoretikus eszmecser\u00e9k) m\u00e1r nyoma sem volt, tekintettel a n\u0151i szervez\u0151k nagysz\u00e1m\u00fa jelenl\u00e9t\u00e9re, \u00e9s demokratiz\u00e1ci\u00f3 n\u0151szempont\u00fa felt\u00e9teleinek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra (aki akart k\u00e9rhetett gyerekmeg\u0151rz\u00e9st, Ruth Noack h\u00e1romh\u00f3napos csecsem\u0151je pedig v\u00e9gig aludta, ette, stb a m\u00e1sf\u00e9l napos rendezv\u00e9nyt). Foucault korm\u00e1nyzatis\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9lete mindenk\u00e9pp megterm\u00e9keny\u00edt\u0151en hatott, m\u00e9g akkor is, ha pragmatikusan nem lehet egy az egyben lek\u00e9pezni a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s szintj\u00e9re. A v\u00e9geredm\u00e9nyt tekintve nem felt\u00e9tlen kaptunk k\u00e9zzelfoghat\u00f3 \u201erecepteket\u201d, \u00e1m az atmoszf\u00e9ra \u00e9s maga a t\u00e9ny, hogy a tal\u00e1lkoz\u00f3 sikeresen megval\u00f3sulhatott \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9lt. M\u00e1sfel\u0151l tanuls\u00e1gos volt szembes\u00fclni a nyugati demokr\u00e1ci\u00e1k idealizmuskritik\u00e1j\u00e1val. Elgondolkoztat\u00f3 \u00e9s inspir\u00e1l\u00f3 felismer\u00e9s volt sz\u00e1momra, hogy a \u201emi m\u00e1r mindenen t\u00fal vagyunk\u201d spleen-es hangulata mennyiben hordoz val\u00f3s tapasztalatot, vagy mennyiben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi azt, mennyiben hatja \u00e1t a gazdas\u00e1g \u00e1ltal szabott felt\u00e9telrendszer, \u00e9s mik\u00e9pp \u00e9p\u00fclhet ez be megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 m\u00f3don a professzion\u00e1lis munk\u00e1ba. A kelet-eur\u00f3paiak szerepl\u00e9s\u00e9nek hat\u00e1sa – az, hogy mik\u00e9pp borulhat fel percek alatt az idealizmuskritika a magyar r\u00e9sztvev\u0151k elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi kontextusa \u00e9s ideol\u00f3giai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sa hallat\u00e1n – a nyugati r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra megh\u00f6kkent\u0151 \u00e9lm\u00e9nnyel szolg\u00e1lt, amint ezt a prezent\u00e1ci\u00f3nk ut\u00e1ni hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1sok \u00e9s megkeres\u00e9sek bizony\u00edtott\u00e1k. J\u00f3 volt r\u00e9szt venni, j\u00f3 volt Budapestr\u0151l besz\u00e9lni!<\/p>\r\n<\/a>\r\n

\r\n

1<\/b> L\u00fcneburg<\/a> Hamburg mellett fekszik, egyetem\u00e9n 7000 di\u00e1k tanul Kult\u00faratudom\u00e1nyok \u00e9s K\u00f6rnyezetv\u00e9delem szakokon. A Kulturwissenschaft nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00edna, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul a kritikai kult\u00fara kutat\u00e1s. A l\u00fcneburgi tansz\u00e9k megalap\u00edt\u00e1sa sem k\u00f6sz\u00f6nheti l\u00e9t\u00e9t semmif\u00e9le akad\u00e9mi\u00e1n k\u00edv\u00fcli \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00e1ramnak, a nyolcvanas \u00e9vekben fel\u00fclr\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott k\u00e9nyszer sz\u00fclte, ebb\u0151l ad\u00f3dik eklektikus saj\u00e1ts\u00e1ga. Mindezek mellett N\u00e9metorsz\u00e1g egyik legprogressz\u00edvabb b\u00f6lcs\u00e9szk\u00e9pz\u00e9se folyik L\u00fcneburgban. A sillabuszban megtal\u00e1lhat\u00f3 a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, a kritikai kult\u00fara kutat\u00e1s, a m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gia \u00e9s a szociol\u00f3gia, a kommunik\u00e1ci\u00f3-elm\u00e9let, a nyelvfiloz\u00f3fia, a posztsrukturalista \u00e9s feminista elm\u00e9letek, a multikulturalizmus stb., ugyanakkor olyan kakukktoj\u00e1s is, mint a geogr\u00e1fia. Az interdiszciplinarit\u00e1son van a hangs\u00faly, amelyet az egyetem ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helys\u00e9ge m\u00e9g sz\u00e9lesebb sprektrumm\u00e1 b\u0151v\u00edt: ez ugyanis a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 di\u00e1koknak lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt gyakorlati ismeretek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az egyetem gal\u00e9ri\u00e1ja, a Kunstraum, N\u00e9metorsz\u00e1g egyik elit ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt, pontosan a sz\u00ednvonalas elm\u00e9leti k\u00e9pz\u00e9s jelenl\u00e9te ok\u00e1n. \u00c9rdemes szem\u00fcgyre venn\u00fcnk a l\u00fcneburgi kurzusk\u00edn\u00e1latot, tekintve, hogy p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl Budapesten is beindul egy hasonl\u00f3, legal\u00e1bbis interdiszciplinarit\u00e1st t\u00e9telez\u0151 kort\u00e1rs elm\u00e9leti k\u00e9pz\u00e9s az Iparm\u0171v\u00e9szeti Egyetemen.
\r\n\u00a0vissza ^<\/a><\/span><\/p>\r\n

2<\/b> Magyarul Korm\u00e1ny-f\u0151vel gondolkodni c\u00edmmel jelent meg Foucault 1979-es el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak sz\u00f6vege. In.: Nyelv a v\u00e9gtelenhez. <\/i>Latin Bet\u0171k, Debrecen, 1999.
\r\n\u00a0vissza ^<\/a><\/span><\/p>\r\n

3<\/b> Meglepet\u00e9s volt tal\u00e1lkozni Chris Koverrel, akit k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt Budapesten ismert\u00fcnk meg. \u0150 a Kulturwissenschafton tanul \u00e9s szint\u00e9n r\u00e9szt vett a szimp\u00f3ziumon. A di\u00e1kok er\u0151s auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t j\u00f3l illusztr\u00e1l\u00f3 epiz\u00f3d volt, mikor Chris k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre, hogy ti. mit csin\u00e1l egy di\u00e1k sztr\u00e1jk alatt, teljes komolys\u00e1ggal \u00e9s hat\u00e1rozotts\u00e1ggal ezt v\u00e1laszolta: A di\u00e1k ilyenkor nem m\u00e1ssal t\u00f6lti az idej\u00e9t, mint politikailag t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dik! Ezut\u00e1n r\u00e9szt vesz a szervez\u00e9sben, vagy ellenkez\u0151leg, megpr\u00f3b\u00e1lja meghi\u00fas\u00edtani a sztr\u00e1jkot.
\r\n\u00a0vissza ^<\/a><\/span><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

H.D.: Az \u201eAlkossatok korm\u00e1nyokat\u201d szimp\u00f3ziumra a l\u00fcneburgi egyetem honlapj\u00e1n figyeltem fel. Az egyetem Kulturwissenschaft Int\u00e9zet\u00e9hez [1] tartoz\u00f3 Kunstraum L\u00fcneburgb\u00f3l m\u00e1r 1996-ban hallottam, amikor Beatrice von Bismarck, a Kunstraum – amely ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r \u00e9s az egyetemhez tartoz\u00f3 szellemi alkot\u00f3m\u0171hely is egyben – egyik alap\u00edt\u00f3ja a b\u00e9csi kur\u00e1tork\u00e9pz\u0151 iskola vend\u00e9ge volt. Az\u00f3ta figyelem a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, amelynek alapvet\u0151 jellemz\u0151je, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630200,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400201","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400201","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400201"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400201\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021897,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400201\/revisions\/2021897"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630200"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400201"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400201"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400201"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}