{"id":400205,"date":"2001-11-22T23:00:00","date_gmt":"2001-11-22T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400205"},"modified":"2001-11-22T23:00:00","modified_gmt":"2001-11-22T23:00:00","slug":"maurer-gayor","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/maurer-gayor\/","title":{"rendered":"Maurer – G\u00e1yor"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 
\r\n\r\n\r\n\r\n

K. G. Nemr\u00e9g ny\u00edlt k\u00f6z\u00f6s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sotok Eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szp\u00e1rok – P\u00e1rhuzamos \u00e9letm\u0171vek I. c\u00edmmel a gy\u0151ri k\u00e9pt\u00e1rban. A geometrikus k\u00e9pszerkeszt\u00e9s \u00e9s gondolkod\u00e1s alapvet\u0151en hozza egym\u00e1shoz k\u00f6zel \u00e9letm\u0171veiteket. Ti milyen szempontokban, a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s mely aspektusaiban \u00e9rzitek alkot\u00e1saitok k\u00f6z\u00f6tt a kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat?
<\/b>\r\nM. D.<\/b> M\u00e1shonnan indultunk. Tibor, mint \u00e9p\u00edt\u00e9szetet tanult ember sokkal k\u00f6zelebb \u00e1llt a geometri\u00e1hoz, a konstru\u00e1lt form\u00e1khoz. \u00c9n pedig a mindennapi l\u00e1that\u00f3b\u00f3l indultam ki. Ez el\u00e9g nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, \u00e9s p\u00e1rhuzam ellen\u00e9re alapvet\u0151en ma is megvan.
\r\nG. T.<\/b> A helyzet, amiben \u00f6sszetal\u00e1lkoztunk \u00e9s megismert\u00fck egym\u00e1s gondolatait, munk\u00e1it, nagyon \u00e9rdekes \u00e1llapot volt. D\u00f3ra akkor k\u00e9sz\u00edtette a Metamorf\u00f3zis c\u00edm\u0171 r\u00e9zkarc\u00e1t. Biologikus t\u00e9m\u00e1kkal foglalkozott, term\u00e9szeti jelens\u00e9gekb\u0151l indult ki. Engem az egyszer\u0171 form\u00e1k \u00e9rdekeltek. Soha nem foglalkoztatott a biol\u00f3giai burj\u00e1nz\u00e1s, de az, amit D\u00f3r\u00e1n\u00e1l l\u00e1ttam inspir\u00e1lt. Tal\u00e1lt t\u00e1rgyakat kezdtem felhaszn\u00e1lni a D\u00f3r\u00e1t\u00f3l tanult r\u00e9zkarc- \u00e9s nyom\u00f3 technik\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1imban. D\u00f3ra pedig ekkor kezdett el t\u0151lem az \u00e9p\u00edt\u00e9szi, egyszer\u0171 gondolkod\u00e1sb\u00f3l csipegetni.
\r\nM. D.<\/b> Igen, akkor m\u00e1r \u00e1lland\u00f3an egy\u00fctt \u00e9ltem a konstru\u00e1lt form\u00e1kkal. Nagyon l\u00e9nyeges, hogy amikor tal\u00e1lkoztunk, mindketten nyitottak, \u00fajat keres\u0151k voltunk \u00e9s nemcsak egym\u00e1s munk\u00e1j\u00e1t, szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t fogadtuk el, hanem azonos m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyek is \u00e9rtek minket. Így alak\u00edthattuk \u00e1t lassan az addigi m\u0171v\u00e9szetfelfog\u00e1sunkat \u00e9s alak\u00edthattuk ki a rokon vagy paralel form\u00e1l\u00e1si logik\u00e1nkat is.
\r\nG. T.<\/b> Respekt\u00e1ltuk egym\u00e1s vil\u00e1g\u00e1t, an\u00e9lk\u00fcl, hogy ezt megbesz\u00e9lt\u00fck volna. Meg akartuk ismerni, amit a m\u00e1sik csin\u00e1l, vagy gondol. \u00c9vtizedeken kereszt\u00fcl, a munk\u00e1kban val\u00f3 reag\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n kialakult egy szinte azonos \u00e9rt\u00e9krend. M\u00e9gis a szinte azonos \u00e9rt\u00e9krendb\u0151l teljesen m\u00e1s az, amit \u0151 csin\u00e1l, \u00e9s m\u00e1s, amit \u00e9n csin\u00e1lok.
\r\nM. D.<\/b> P\u00e9ld\u00e1ul m\u00edg Tibor 1970 t\u00e1j\u00e1n a merev kartont felv\u00e1gta, \u00e9s egy r\u00e9sz\u00e9t \u00e1thajtotta a m\u00e1sik oldalra, hogy a k\u00e9p elej\u00e9t \u00e9s a h\u00e1t\u00e1t egym\u00e1sra vonatkoztassa, addig \u00e9n v\u00e9kony v\u00f6r\u00f6sr\u00e9zlemezeket gy\u0171rtem \u00e9s nyomtattam le. Az anyag automatizmus\u00e1nak valamilyen provok\u00e1l\u00e1sa akkoriban m\u00e1r el\u00e9g r\u00e9gi mozzanat volt a munk\u00e1mban. Az \u00faj vagy \u00e9ppen a felfedez\u00e9s abban \u00e1llt, hogy a nyom\u00f3d\u00facot nem tekintettem t\u00f6bb\u00e9 egy v\u00e9gleges k\u00e9p hordoz\u00f3j\u00e1nak, hanem akci\u00f3t\u00e1rgynak, a nyomatokat pedig \u00e1llapotok f\u00e1zisdokumentumainak.
\r\nK. G. Tibor, mik\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre a geometrikus rendszered?
\r\n<\/b>G. T.<\/b> Amikor hajt\u00e1sokkal kezdtem foglalkozni, olyan munk\u00e1kat csin\u00e1ltam, melyek valami m\u00f3don k\u00e9pi \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajtanak. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy egy kis m\u00e9ret-, vagy ir\u00e1nyv\u00e1ltoztat\u00e1ssal eg\u00e9sz m\u00e1s hat\u00e1st lehet l\u00e9trehozni. Ez \u00f6szt\u00f6k\u00e9lt arra, hogy modulban gondolkozva, – minim\u00e1lis sz\u00e1m\u00fa \u00e1lland\u00f3val \u00e9s meghat\u00e1rozott ir\u00e1nnyal – kipr\u00f3b\u00e1ljam a megny\u00edl\u00f3 lehet\u0151s\u00e9geket. A k\u00e9rd\u00e9s az volt, hogy ezzel a \u201eragoz\u00e1si\u201d sziszt\u00e9m\u00e1val vajon jutok-e olyan szuver\u00e9n eredm\u00e9nyhez, mint amilyet az intuit\u00edve, mindenfajta meggondol\u00e1st n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151, tal\u00e1n csak eszt\u00e9tikai prekoncepci\u00f3knak megfelel\u0151 alkot\u00e1si m\u00f3dszer jelentett. Akkor j\u00f6ttem r\u00e1, hogy milyen sokfajta lehet\u0151s\u00e9get rejt mag\u00e1ban ez a m\u00f3dszer. Megtapasztaltam, hogyan lehet igaz\u00e1n kis m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st l\u00e9trehozni a k\u00e9p\u00e9lm\u00e9nyben. Ez volt a rendszerben val\u00f3 gondolkod\u00e1s ind\u00edt\u00e9ka, \u00e9s a rendszer tulajdonk\u00e9ppen gener\u00e1torr\u00e1 v\u00e1lt. Ebb\u0151l sz\u00e1rmazott az a bizonyos h\u00e1romfajta k\u00e9pt\u00edpus is.
\r\nK. G. Engem az \u00e9rdekel, hogy mi\u00e9rt hoz l\u00e9tre az ember egy ilyen modell\u00e9rt\u00e9k\u0171 sziszt\u00e9m\u00e1t? Arra gondolok, hogy a ti k\u00e9palkot\u00e1si m\u00f3dszeretek a nyelvhez hasonl\u00f3. L\u00e9trehoztok magatoknak egy sz\u00f3t\u00e1rt, egy komplett nyelvet teremtetek a maga grammatik\u00e1j\u00e1val \u00e9s szab\u00e1lyaival, melyet a k\u00e9palkot\u00e1sban alkalmaztok \u00e9s minden egyes mondat\u00e1t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rletezitek.
\r\n<\/b>G. T.<\/b> Igazad van. Mi ennek a motorja, ez a k\u00e9rd\u00e9s? Az ember t\u00e9nyleg egy nyelvet akar l\u00e9trehozni. Persze nem az\u00e9rt, hogy kiz\u00e1r\u00f3lagosan ezt haszn\u00e1lja. Amikor a sziszt\u00e9m\u00e1t v\u00e9gigzongor\u00e1ztam, val\u00f3ban m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1ttam azt a k\u00e9pet, amit kor\u00e1bban m\u00e9g spont\u00e1n, nem m\u00f3dszeres \u00faton, vagy ak\u00e1r k\u00e9s\u0151bb a m\u00f3dszer fellaz\u00edt\u00e1s\u00e1val csin\u00e1ltam. N\u00e1lam v\u00e9g\u00fcl ez ut\u00f3bbi lett a tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9s alapja: a m\u00f3dszert, a szigor\u00fa elj\u00e1r\u00e1si form\u00e1t sutba dobtam \u00e9s elkezdtem megint szabadon hajtogatni. Visszat\u00e9rtem a szabad hajtogat\u00e1shoz, aminek az els\u0151 darabjai a lebeg\u0151 k\u00e9pek voltak. \u00c9szrevettem, hogy besorolhat\u00f3k ebbe vagy abba a kateg\u00f3ri\u00e1ba, mellyel kor\u00e1bban a m\u00f3dszerem alkalmaz\u00e1sakor m\u00e1r tal\u00e1lkoztam. Ismertem a saj\u00e1t hat\u00e1raimat, ismertem a m\u00f3dszerem hat\u00e1rait. M\u00e1r nem voltam k\u00f6vetkezetes, de az \u00faj m\u0171vek is valamelyik deklin\u00e1ci\u00f3ban vagy konjug\u00e1ci\u00f3ban el\u0151fordul\u00f3 l\u00e9p\u00e9sre eml\u00e9keztettek, arra vissza\u00fct\u00f6ttek. Megteremt\u0151d\u00f6tt a viszony\u00edt\u00e1si alapom a technik\u00e1hoz. Olyan ez, mint mikor az ember terra incognita-ra t\u00e9ved. Megismerni azt, amihez m\u00e1r megvan a koordin\u00e1ta rendszere, bem\u00e9rte a sz\u00e9less\u00e9gi \u00e9s a hossz\u00fas\u00e1gi fokokat is, \u00e9s tudja, melyik ir\u00e1nyba \u00e9rdemes elindulni, melyik ir\u00e1nyban tal\u00e1lhat valami \u00fajat. Ez a rendszer volt tulajdonk\u00e9ppen a felfedez\u00e9s objektiv\u00e1l\u00e1sa.
\r\nSz\u00e1momra a m\u0171v\u00e9szet, a megismer\u00e9s egy nagyon specifikus m\u00f3dja. Az egyik m\u0171v\u00e9sz ilyen, a m\u00e1sik olyan \u00faton j\u00e1r. Az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9ny, mint ahogy azt m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r elmondtam Fontana volt, aki spont\u00e1n gesztussal dolgozott. Teljesen \u00faj utat mutatott. B\u00e1r munk\u00e1inak a spontaneit\u00e1sa \u00e9s a gesztus jellege a kor\u00e1bbi tasiszta peri\u00f3dusom miatt m\u00e1r meg\u00e9lt dolog volt sz\u00e1momra, m\u00e9gis \u00fagy gondoltam, hogy geometrikus form\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1val tov\u00e1bb tudn\u00e1m fejleszteni a gondolatot. Ugr\u00f3deszka volt a fontanai \u00e9lm\u00e9ny, de ugyan\u00edgy az volt a geometria is mint m\u00f3dszer, amihez m\u00e1r csak egy anyag kellett, amit el\u0151sz\u00f6r a pap\u00edrban, majd az alapozott fest\u0151v\u00e1szonban tal\u00e1ltam meg. Fontos volt a k\u00e9t oldal megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151s\u00e9ge.
\r\nK. G. D\u00f3ra te hogyan gondolkodsz a m\u0171 modell-\u00e9rt\u00e9k\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l, illetve a nyelvteremt\u00e9sr\u0151l?
\r\n<\/b>M. D.<\/b> Kezdetben, az akad\u00e9mikus k\u00e9pz\u00e9s, val\u00f3j\u00e1ban \u00f6nk\u00e9pz\u00e9s kanyarg\u00f3s \u00fatj\u00e1n eljutottam egy olyan pontra, ahol er\u0151sen v\u00e1gytam v\u00e9gre valami radik\u00e1lis redukci\u00f3s l\u00e9p\u00e9sre, ami \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pi elemek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6z\u00f6lhet\u0151v\u00e9 tette volna a vil\u00e1gr\u00f3l szerzett benyom\u00e1saimat. A zenei hangokkal val\u00f3 kompon\u00e1l\u00e1s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti megfelel\u0151j\u00e9t szerettem volna megtal\u00e1lni. Kiv\u00e1lasztani elemeket, amelyeknek \u00edze is, jelent\u00e9se is van \u00e9s megtal\u00e1lni benn\u00fck valami rendszert, abc-t, amivel b\u00e1nni lehet. Ezt p\u00e9ld\u00e1ul a morfol\u00f3giai ellent\u00e9tekben \u00e9s hasonl\u00f3s\u00e1gokban kerestem, meg az anyagok sokf\u00e9le fakt\u00far\u00e1j\u00e1ban. Itt nyilv\u00e1nval\u00f3an egyfajta nyelv k\u00f6rvonalaz\u00f3dott, de minthogy ez speci\u00e1lis k\u00f6zl\u00e9shez kapcsol\u00f3dott, sz\u00f6rny\u0171 lett volna, ha rendszerr\u00e9 dagasztom. Azt\u00e1n k\u00e9s\u0151bb, az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s minden form\u00e1j\u00e1nak felad\u00e1sa ut\u00e1n a dolgok matematiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1ltam \u00f6n\u00e1ll\u00f3 formarendhez jutni. Szalmasz\u00e1lak, \u00e1gak, pap\u00edrgalacsinok bizonyos mennyis\u00e9g\u00e9nek r\u00e9szhalmazaival, azoknak viszonyaival kezdtem foglalkozni, v\u00e9g\u00fcl azt\u00e1n egy k\u00e9zenfekv\u0151, a szok\u00e1sos t\u00e9glalap alak\u00fa k\u00e9pfel\u00fclet sz\u00e9leit megism\u00e9tl\u0151 geometrikus formarendszerbe absztrah\u00e1ltam ezeket. Nem statikusan kell ezt elk\u00e9pzelni, hanem az eltol\u00e1s, od\u00e9bbtol\u00e1s gesztus\u00e1val vagy j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1ly\u00e1val v\u00e9gn\u00e9lk\u00fcli folyamatt\u00e1 anim\u00e1lva.
\r\nA m\u0171v\u00e9szet egyik k\u00f6zponti t\u00e9m\u00e1ja ebben az id\u0151ben a folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1s, alakul\u00e1s, a dolgok k\u00f6z\u00f6tt fellelhet\u0151 formai \u00e9s jelent\u00e9sbeli azonoss\u00e1g, a csaknem azonosban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g jelens\u00e9gei voltak. R\u00e1m ez er\u0151sen hatott. A val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a nem-val\u00f3s\u00e1g, a m\u0171vi \u00e9s a val\u00f3s szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak problematik\u00e1ja tulajdonk\u00e9ppen mind belefolytak ebbe az els\u0151 sziszt\u00e9m\u00e1mba. M\u00e1ig ragaszkodom ehhez a rendszerhez, amit harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt alak\u00edtottam ki. A val\u00f3s\u00e1g egy aspektus\u00e1t l\u00e1tom \u00e9s provok\u00e1lom benne, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szempontokb\u00f3l figyelem meg, \u00e1lland\u00f3an k\u00fcls\u0151 gondolatokkal konfront\u00e1lom, amelyek felfriss\u00edtik vagy \u00e9ppen felt\u00f6rik ezt az adott val\u00f3s\u00e1gmennyis\u00e9get. Egy\u00e9bk\u00e9nt volt kicsit k\u00e9s\u0151bb egy m\u00e1sik, az \u00fcres k\u00e9ppel kapcsolatban kialak\u00edtott, nem fest\u00e9szeti rendszerem is, amit nagyon j\u00f3l ki lehetett akn\u00e1zni interdiszciplin\u00e1risan, de r\u00f6videbb l\u00e9legzet\u0171 volt, mint a kor\u00e1bbi.
\r\nK. G. Miut\u00e1n a munk\u00e1itokban kialakul a rendszerben val\u00f3 gondolkod\u00e1s – majdnem egy id\u0151ben, Tiborn\u00e1l 1972-ben a D\u00f3r\u00e1n\u00e1l 1974-ben – mik\u00e9nt, vagy miben tudtatok egym\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj dolgokat mutatni?
\r\n<\/b>G. T.<\/b> Amikor a sziszt\u00e9ma domin\u00e1lt – ez D\u00f3r\u00e1n\u00e1l az eltol\u00f3d\u00e1sokat jelenti, n\u00e1lam pedig a gener\u00e1lt rendszert – akkor respekt\u00e1ltuk egym\u00e1s munk\u00e1j\u00e1t. A rendszer volt a l\u00e9nyeg, majd az att\u00f3l val\u00f3 elrugaszkod\u00e1s. N\u00e1lam a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n k\u00f6vetkezett be v\u00e1ltoz\u00e1s, amikor a kor\u00e1bbi tapasztalatok tanuls\u00e1ga alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ltam megmozgatni a v\u00e1sznat. Id\u0151nk\u00e9nt vissza-vissza ny\u00faltam \u00e9s a rendszerb\u0151l tanultakb\u00f3l h\u00faztam el\u0151 valamit. A rendszeren t\u00faljutva, de a rendszer alapj\u00e1n egy \u00fajfajta k\u00e9palkot\u00e1s volt a l\u00e9nyeg. Ebben az id\u0151ben, ha megk\u00e9rdezt\u00fck egym\u00e1st: \u201eNa, hogy tetszik?\u201d, D\u00f3r\u00e1n\u00e1l rendszerint a sz\u00ednr\u0151l volt sz\u00f3, ha \u00e9n k\u00e9rdeztem, akkor ink\u00e1bb a form\u00e1kr\u00f3l, az ar\u00e1nyokr\u00f3l \u00e9s a m\u00e9retr\u0151l. M\u00e1r szubjekt\u00edve kritiz\u00e1ltuk egym\u00e1s munk\u00e1it. N\u00e9ha b\u00e1nt\u00f3 is lehetett ez, de mindig volt alapja \u00e9s volt foganatja a m\u00e1sikn\u00e1l.
\r\nM. D.<\/b> \u00c9n p\u00e9ld\u00e1ul Tibort\u00f3l most is azokat a munk\u00e1kat l\u00e1tom sz\u00edvesebben, amikben k\u00f6vethet\u0151 a rendszer. \u00c9s most megint vannak ilyenek. Sz\u00f3val azokat a bizonyos j\u00e1t\u00e9kos dolgokat er\u0151sen kritiz\u00e1ltam, abba nem tudtam beleegyezni.
\r\nG. T.<\/b> \u00c9n f\u0151leg a sz\u00ednhaszn\u00e1latot kritiz\u00e1ltam.
\r\nM. D.<\/b> De sajnos azon nem lehetett v\u00e1ltoztatni, az k\u00f6t\u00f6tt. A sz\u00ednsk\u00e1la eleve k\u00f6t\u00f6tt.
\r\nG. T.<\/b> \u00c9n el\u0151zetes dolgokr\u00f3l besz\u00e9lek, mint amilyen a szabad sz\u00ednv\u00e1laszt\u00e1s, vagy a napszakok f\u00e9nyv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je.
\r\nM. D.<\/b> Ha meg akarom festeni egy sz\u00edn val\u00f3di, ut\u00f3k\u00e9padta komplementer\u00e9t, akkor el\u0151j\u00f6nnek olyan sz\u00ednek is, amiket Tibor nem szeret: s\u00e1padt s\u00e1rg\u00e1k, vil\u00e1gosk\u00e9kek vagy bugyi sz\u00ednek. De ezt ennek ellen\u00e9re meg kell csin\u00e1lni, m\u00e9g ha cs\u00fanya eredm\u00e9nyekre is jutok.
\r\nEgy\u00e9bk\u00e9nt \u00f6r\u00fcl\u00f6k, ha egy koncepcion\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9s eredm\u00e9nye nekem sem tetszik, mert akkor valami olyat tudtam csin\u00e1lni, ami nem a begyepesedett eszt\u00e9tikai hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1somb\u00f3l fakad. Az, hogy valami ne tessen, az a rendszer m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9nek is egyik indoka. Egy\u00e9bk\u00e9nt, amit megszokik az ember, az el\u0151bb-ut\u00f3bb m\u00e1r tetszik is.
\r\nG. T.<\/b> Ezt nem kell elt\u00falozni. Az emberben mindig munk\u00e1l egy eszt\u00e9ticizmus, amely akkor is el\u0151j\u00f6n, ha egy fix rendszer \u00e1ltal gener\u00e1lt form\u00e1t val\u00f3s\u00edt meg. Ekkor m\u00e9g mindig h\u00e1travan az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mit hagyjak ki, hol v\u00e1gjam el, stb. Ez az eszt\u00e9tikum ir\u00e1nti ig\u00e9ny mindig ott munk\u00e1l az emberben, amit igyekszik elnyomni.
\r\nK. G. Te p\u00e9ld\u00e1ul elnyomod.
\r\nG. T.<\/b> Sokszor igen, de \u00e1ltal\u00e1ban egy bizonyos pontig hagyom \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni. A harm\u00f3nia miatt, mert bizonyos harm\u00f3ni\u00e1ja mindennek kell lennie.
\r\nM. D.<\/b> \u00c9n pont nem \u00edgy gondolom, hanem elvileg a harm\u00f3ni\u00e1b\u00f3l akarok kil\u00e9pni.
\r\nG. T<\/b>. Mindennek megvan a maga harm\u00f3ni\u00e1ja, de a k\u00e9pben kell lennie bizonyos rendezetts\u00e9gnek, ami sz\u00e1modra az\u00e9rt nem probl\u00e9ma, mert a k\u00e9prendez\u0151 vonalak hat\u00e1rolj\u00e1k mag\u00e1t a k\u00e9pet, ahol azokat ki kell v\u00e1gnod. Sz\u00f3val m\u00e9rlegelni kell. M\u00e9g ha el is hat\u00e1rozod, hogy nem m\u00e9rlegelsz, az is tulajdonk\u00e9ppen m\u00e9rlegel\u00e9s eredm\u00e9nye.
\r\nK. G.<\/b> Tibor, mit jelent sz\u00e1modra a geometria mint eszk\u00f6z?
\r\nG. T.<\/b> A geometri\u00e1t, mint m\u0171vi eszk\u00f6zt, annak fontoss\u00e1g\u00e1t Mondrian munk\u00e1ss\u00e1ga bizony\u00edtotta a sz\u00e1momra. L\u00e9tezik egy oda-vissza csatol\u00e1s. Gondolj csak a t\u00e1vol-keleti hajt\u00e1sokra, az origamira. Az \u00e1tmenet ott a geometri\u00e1t\u00f3l halad a val\u00f3s\u00e1g fel\u00e9. Mondrian ford\u00edtva haladt. A val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l indult ki, az almafa \u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l reduk\u00e1lt f\u00fcgg\u0151leges \u00e9s v\u00edzszintes vonalrendszert. Mondrian m\u0171v\u00e9szete m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti folyamatba van be\u00e1gyazva. Az origami ink\u00e1bb folkl\u00f3r jelens\u00e9g. Ez az oda-vissza csatol\u00e1s alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9ny volt sz\u00e1momra. A m\u0171v\u00e9szet a val\u00f3s\u00e1got reduk\u00e1lja, absztrah\u00e1lja. Malevics szerint minden k\u00e9p absztrah\u00e1l\u00e1s, hisz egy festett k\u00e9pen szerepl\u0151 emberalak m\u00e1r nem emberalak, hanem annak absztrakci\u00f3ja. \u00c9n m\u00e9gis a Mondrian-f\u00e9le elj\u00e1r\u00e1st vettem alapul. Elfogadtam azt a gondolatot, hogy a modern m\u0171v\u00e9szet alapvet\u0151en a m\u00falt meghalad\u00e1s\u00e1t jelenti, ami a fot\u00f3 felfedez\u00e9se \u00e9s elterjed\u00e9se nyom\u00e1n t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en kellett, hogy v\u00e9gbemenjen. Mi \u00e9rtelme lett volna naturalisztikus \u00e9s realisztikus k\u00e9peket festeni a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s elterjed\u00e9se ut\u00e1n? Nem v\u00e9letlen, hogy \u00e9pp ekkor k\u00f6vetkezett be a mondriani gesztus, vagy a n\u00e9gyzet abszol\u00fatumk\u00e9nt val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9se Malevics \u00e1ltal. Megsz\u00fcletett \u00e9s elterjedt a g\u00e9pi m\u00f3don el\u0151\u00e1ll\u00edtott t\u00f6k\u00e9letes k\u00e9p. Nincs l\u00e9tjogosults\u00e1ga a naturalista, vagy realista k\u00e9palkot\u00e1snak, ez alapvet\u0151 bel\u00e1t\u00e1s volt. \u00dajra kellett gondolni a k\u00e9p fogalm\u00e1t, csak \u00edgy \u00e9lhetett tov\u00e1bb. Ezt a l\u00e9p\u00e9st val\u00f3s\u00edtottam meg \u00e9n is a munk\u00e1imban a hajt\u00e1ssal, a v\u00e1szon tradicion\u00e1lis anyag\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, mindk\u00e9t oldal\u00e1nak szerepet adva.
\r\nM.D.<\/b> M\u00e9g 1962-63 k\u00f6r\u00fcl \u00edrtam valaki k\u00e9r\u00e9s\u00e9re egy manifesztumot. Ebben egy szinesztetikus programot igyekeztem megfogalmazni. A vil\u00e1gra val\u00f3 reag\u00e1l\u00e1s intenzit\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az \u00e9lm\u00e9nyek elvont megform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00e9rz\u00e9kletess\u00e9g\u00e9re vonatkozott. C\u00e9lk\u00e9nt egy semmik\u00e9ppen sem illusztrat\u00edv, liter\u00e1ris \u00e9s mimetikus m\u0171v\u00e9szetet l\u00e1ttam magam el\u0151tt, hanem \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171, \u00e9rz\u00e9kletes, karakteres jelrendszert. A n\u00e9z\u0151t teljesen bele akartam vonni a m\u0171alkot\u00e1sba. Mondriant is id\u00e9ztem. Az almafa redukci\u00f3ja f\u00fcgg\u0151leges \u00e9s v\u00edzszintes r\u00f6vid vonalakra nem valami szigor\u00fas\u00e1got, a felesleg lefejt\u00e9s\u00e9t jelentett\u00e9k sz\u00e1momra, hanem a meg\u00e9rt\u00e9s boldogs\u00e1g\u00e9rzet\u00e9t – j\u00f3llehet Mondrian \u00e1ll\u00edt\u00f3lag ut\u00f3lag tal\u00e1lta ki, vagy legal\u00e1bbis ut\u00f3lag rekonstru\u00e1lta a gondolatmenet\u00e9t. Egyre ink\u00e1bb a fa l\u00e9nyeg\u00e9vel kezdett foglalkozni: a gravit\u00e1ci\u00f3val, a k\u00f6z\u00e9pr\u0151l kifel\u00e9 n\u00f6vekv\u00e9ssel, azt\u00e1n elhagyta a k\u00f6zepet, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl meg\u00e9rkezett egy olyan strukt\u00far\u00e1hoz, ami semmi m\u00e1sb\u00f3l nem \u00e1llt, mint az ov\u00e1lis form\u00e1ba foglalt rezg\u0151 vonalh\u00e1l\u00f3b\u00f3l. Ez meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyem volt akkoriban. Az ember beleszeret egy almaf\u00e1ba \u00e9s – mondjuk \u00edgy – k\u00f6lt\u0151i formul\u00e1t tal\u00e1l az \u00e1llapot k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ma is valahogy \u00fagy gondolom, hogy a dolgoknak az ilyen szintre val\u00f3 emel\u00e9se a m\u0171v\u00e9sz feladata.
\r\nG. T.<\/b> S\u0151t a fizikai l\u00e9t\u00fcnk alapkoordin\u00e1t\u00e1i is jelen vannak a Mondrian-f\u00e9le strukt\u00far\u00e1ban. Minden ami szil\u00e1rdan megvan valahol, azaz \u00e1ll, az f\u00fcgg\u0151leges. Minden ami folyik, elter\u00fcl, az v\u00edzszintes. Ez az alapk\u00e9plet: a v\u00edzszintes padozatok \u00e9s a mer\u0151leges falak. Ha ezek nem l\u00e9tezn\u00e9nek, nem tudn\u00e1nk \u00e9rtelmesen berendezni a k\u00f6rnyezet\u00fcnket. Ez \u00f6szt\u00f6n\u00f6ss\u00e9 v\u00e1lt dolog: p\u00e9ld\u00e1ul ha egy domb-, vagy hegyvid\u00e9ken \u00e9lsz, az els\u0151, hogy egy v\u00edzszintessel belev\u00e1gsz a domb oldal\u00e1ba, hogy ott egy asztalt tudj fel\u00e1ll\u00edtani \u00e9s magadat is egyens\u00falyban \u00e9rezd, hogy \u00e1llni, cselekedni tudj. Amit pedig oda fel\u00e1ll\u00edtasz a maga logik\u00e1j\u00e1val, biztos, hogy f\u00fcgg\u0151leges lesz. A v\u00edzszintes s\u00edk \u00e9s a f\u00fcgg\u0151leges vonal cselekv\u00e9s\u00fcnk felt\u00e9tele.
\r\nK. G. Mi az, ami a mai k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egy m\u0171v\u00e9szt a munk\u00e1j\u00e1ban tov\u00e1bb visz? Gondolok itt az er\u0151s be\u00e1gyazotts\u00e1gra. Hisz Malevics, vagy Mondrian m\u00e9g nem volt r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtve arra, hogy ilyen t\u00e1g \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt ilyen specializ\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben dolgozzon. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint a manifesztum \u00edz\u0171 munk\u00e1k, m\u0171v\u00e9szet\u00fck progressz\u00edv von\u00e1sa sokban befoly\u00e1solta h\u00edrnev\u00fcket. Ma, amikor reflexi\u00f3k sorozat\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, mint p\u00e9ld\u00e1ul n\u00e1lad is Fontana ir\u00e1ny\u00e1ba \u00e9s nemcsak r\u00e1, hanem val\u00f3j\u00e1ban az eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalom ir\u00e1ny\u00e1ba, mi jelenti az igaz\u00e1n \u00e9rt\u00e9ket a munk\u00e1ban?<\/b>
\r\nG. T.<\/b> Sz\u00e9d\u00fcletes hat\u00e1ssal volt r\u00e1nk Kass\u00e1k \u00e9s m\u00e1sok, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Walter Benjamin t\u00e1rsadalmi meg\u00fajul\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9se. De azt\u00e1n a messianisztikus orosz konstruktivist\u00e1kat is lefojtott\u00e1k a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9n, mozgalmuknak abba kellett maradnia. Sz\u00f3val volt valami, amiben hitt\u00fcnk – hitt\u00fcnk, ez nagyon fontos volt – ennek meg kellett volna val\u00f3sulnia, ak\u00e1r a k\u00e9pen, ak\u00e1r a t\u00e1rsadalomban, de elmaradt. \u00dagy gondoltuk, hogy \u00fajra elevenn\u00e9 kell tenni ezeket a gondolatokat, \u00e9s ha azokban van valami, akkor azt meg kell val\u00f3s\u00edtani. De h\u00e1t a Bauhaus is abbamaradt, sz\u00f3val minden progressz\u00edv dolog, amir\u0151l \u00fagy \u00e9rezt\u00fck, hogy a meg\u00fajul\u00e1st seg\u00edtette el\u0151, az valahol elfojt\u00f3dott \u00e9s abbamaradt. Megpr\u00f3b\u00e1ltuk valami m\u00e1s m\u00f3don \u00fajra megeleven\u00edteni. Megpr\u00f3b\u00e1ltunk visszakanyarodni az element\u00e1rishoz \u00e9s abb\u00f3l pr\u00f3b\u00e1ltunk \u00fajra\u00e9p\u00edtkezni. \u00c9s persze a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g domin\u00e1lt itt, hogy mit tudok \u00e9n ebb\u0151l a k\u00f6zegb\u0151l mer\u00edteni, mit tudok \u00e9n magam ehhez hozz\u00e1adni. L\u00e9trej\u00f6n-e valami \u00faj \u00e9s m\u00e1s \u00e1ltalam, ami ezid\u00e1ig nem volt.
\r\nM. D.<\/b> Ma m\u00e1r ugyan sokkal j\u00f3zanabbak vagyunk a tekintetben, hogy mi is a geometri\u00e1nak, mint m\u0171v\u00e9szetnek az alapja, de azt kell hogy mondjam, bennem m\u00e9g mindig m\u0171k\u00f6dik egy ilyen messianizmus. A m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gi\u00e1ban ez a hajt\u00f3er\u0151m. Moholy-Nagy mondja, hogy a j\u00f3 m\u0171v\u00e9sz megtan\u00edtja az embereket l\u00e1tni, \u00e9rz\u00e9kelni \u00e9s valamilyen m\u00f3don orient\u00e1l\u00f3dni a vil\u00e1gban.
\r\nK\u00e9rd\u00e9sedre v\u00e1laszul p\u00e9ld\u00e1nak eml\u00edten\u00e9m azt, amikor egy kisebb f\u0151iskol\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1ggal fotogrammal foglakoztunk. Kital\u00e1ltam, hogy ne t\u00f6rekedj\u00fcnk mindenk\u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9sre, hanem ink\u00e1bb pr\u00f3b\u00e1ljuk szer\u00e9nyen v\u00e9gigj\u00e1tszani a fotogram valamennyi technikai lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ne csin\u00e1ljunk k\u00f6telez\u0151en m\u0171v\u00e9szetet, hanem ford\u00edtva: foglalkozzunk valamivel elk\u00f6telezetten \u00e9s k\u00f6zben ad\u00f3dhat abb\u00f3l valami olyasmi is, ami tal\u00e1n m\u0171v\u00e9szet. Mintegy mell\u00e9kesen l\u00e9trej\u00f6n a m\u0171v\u00e9szet, mert tehets\u00e9ggel \u00e9s nagy figyelemmel foglalkozunk valamivel. Ez a m\u0171v\u00e9szet tisztelete, nem pedig meger\u0151szakol\u00e1sa. A spont\u00e1n megval\u00f3sul\u00e1s \u00fatja. Nem csin\u00e1lhatok folyton m\u0171v\u00e9szetet, csup\u00e1n az\u00e9rt, mert \u00e9n m\u0171v\u00e9sz vagyok. Ha \u00edgy lenne, fenn\u00e1llna annak a vesz\u00e9lye, hogy ki\u00fcr\u00fclt dolgot is csin\u00e1lhatok, ism\u00e9telgethetn\u00e9k valamit, ami m\u00e1r \u00e9rdektelen, mert sehol sem kapcsol\u00f3dik az \u00e9lethez. <\/p>\r\n

 <\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  K. G. Nemr\u00e9g ny\u00edlt k\u00f6z\u00f6s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sotok Eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szp\u00e1rok – P\u00e1rhuzamos \u00e9letm\u0171vek I. c\u00edmmel a gy\u0151ri k\u00e9pt\u00e1rban. A geometrikus k\u00e9pszerkeszt\u00e9s \u00e9s gondolkod\u00e1s alapvet\u0151en hozza egym\u00e1shoz k\u00f6zel \u00e9letm\u0171veiteket. Ti milyen szempontokban, a m\u0171v\u00e9szi teremt\u00e9s mely aspektusaiban \u00e9rzitek alkot\u00e1saitok k\u00f6z\u00f6tt a kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat? M. D. M\u00e1shonnan indultunk. Tibor, mint \u00e9p\u00edt\u00e9szetet tanult ember sokkal k\u00f6zelebb \u00e1llt a geometri\u00e1hoz, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630204,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-400205","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400205","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400205"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400205\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630204"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400205"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400205"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400205"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}