{"id":400227,"date":"2004-03-09T23:00:00","date_gmt":"2004-03-09T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400227"},"modified":"2022-06-21T18:18:09","modified_gmt":"2022-06-21T17:18:09","slug":"posztmedia-esztetika","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/posztmedia-esztetika\/","title":{"rendered":"Posztm\u00e9dia eszt\u00e9tika"},"content":{"rendered":"
Az al\u00e1bbi sz\u00f6vegre v\u00e9letlenszer\u0171en bukkantam az ARTMargins honlapj\u00e1n, s mik\u00f6zben g\u00e9pemre mentettem, a f\u00e1jlnevet kieg\u00e9sz\u00edtettem a \u201efontos\u201d jelz\u0151vel. Hogy mi\u00e9rt t\u0171nt sz\u00e1momra e sz\u00f6veg els\u0151 olvas\u00e1sra fontosnak? Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert joggal k\u00e9rd\u0151jelezi meg az \u00fajm\u00e9dia m\u0171vek jelenleg \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151, \u00e1m \u00e9rezhet\u0151en bizonytalan klasszifik\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszer\u00e9t, m\u00e1sfel\u0151l, mert a szerz\u0151 tal\u00e1n itt fogalmazza meg legvil\u00e1gosabban m\u00e1s \u00edr\u00e1saiban is gyakran felbukkan\u00f3 kritikai \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t, amely szerint olyan eszt\u00e9tika megalkot\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g, amely egys\u00e9ges eg\u00e9szk\u00e9nt t\u00e1rgyalja a vizu\u00e1lis kult\u00fara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a hagyom\u00e1ny olyan kontinuumak\u00e9nt, amelybe a renesz\u00e1nsz t\u00e1blak\u00e9pt\u0151l, a modernista filmen kereszt\u00fcl a h\u00e1l\u00f3zati m\u0171vekig \u00e9s VJ remixekig minden helyet kaphat. B\u00e1r nem tagadhat\u00f3, hogy ezen igyekezet\u00e9ben er\u0151s legitim\u00e1ci\u00f3s v\u00e1gy \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9g rejlik, a sz\u00f6veg jelent\u0151s\u00e9ge m\u00e9gsem ebben, hanem egy \u00faj eszt\u00e9tika k\u00f6rvonalainak, \u00e9s egys\u00e9ges terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak megalkot\u00e1s\u00e1ra tett er\u0151fesz\u00edt\u00e9s produkt\u00edv volt\u00e1ban rejlik, amely rem\u00e9lhet\u0151leg a magyar eszt\u00e9tikai diskurzust is term\u00e9keny vit\u00e1kra serkenti.\r\n\r\n
KissP\u00e1l Szabolcs<\/i><\/div>\r\n<\/div>\r\n
\r\n

 <\/p>\r\n

A huszadik sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kultur\u00e1lis \u00e9s technikai v\u00e1ltoz\u00e1sok egy\u00fcttes hat\u00e1s\u00e1ra ki\u00fcresedett a modern m\u0171v\u00e9szet egyik kulcsfogalma: a m\u00e9dium. A m\u0171v\u00e9szetet fest\u00e9szetre, pap\u00edrmunk\u00e1kra, szobr\u00e1szatra, filmre, vide\u00f3ra, stb. tagol\u00f3 m\u00e9diumalap\u00fa fogalomrendszer hely\u00e9t nem vette \u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat \u00faj topol\u00f3gi\u00e1ja. A m\u00fazeumok, m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k, alap\u00edtv\u00e1nyok \u00e9s m\u00e1s kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek szerkezet\u00e9t tov\u00e1bbra is az a felt\u00e9telez\u00e9s rendszerezi, mely szerint a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat takaros elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 halmazokba rendezhet\u0151, j\u00f3llehet a kult\u00fara aktu\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9se ezt m\u00e1r r\u00e9g nem t\u00e1masztja al\u00e1.<\/p>\r\n

E fogalmi kr\u00edzis l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 folyamatok vezettek. A hatvanas \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en, az olyan \u00faj m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k gyors fejl\u0151d\u00e9se, mint az assemblage, a happening, az install\u00e1ci\u00f3 (\u00f6sszes v\u00e1ltozatos form\u00e1j\u00e1ban, a helyspecifikust\u00f3l a videoinstall\u00e1ci\u00f3ig), a performansz, az akci\u00f3m\u0171v\u00e9szet, a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, a process-art, az interm\u00e9dia, az id\u0151alap\u00fa m\u0171vek, stb. folyamatosan vesz\u00e9lyeztett\u00e9k a m\u00e9diumalap\u00fa fogalomrendszert e form\u00e1k sokf\u00e9les\u00e9ge miatt. R\u00e1ad\u00e1sul a hagyom\u00e1nyos tipol\u00f3gia a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatban haszn\u00e1latos anyagok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geire t\u00e1maszkodott, viszont az \u00faj m\u00e9diumokban ezek vagy tetsz\u0151legesen keveredtek (install\u00e1ci\u00f3), vagy m\u00e9g ezen is t\u00fall\u00e9pve, a m\u0171 anyagtalan\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozt\u00e1k meg (konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet). Az \u00faj form\u00e1k teh\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r nem m\u00e9diumok a sz\u00f3 hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelm\u00e9ben, az \u00faj technol\u00f3giai form\u00e1k a r\u00e9gi tipol\u00f3gi\u00e1hoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 folyamatos hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val a fogalom \u00faj mut\u00e1ci\u00f3ja alakult ki. A fotogr\u00e1fia, film, telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s vide\u00f3 lassank\u00e9nt megjelentek a m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k tanterveiben \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumok k\u00fcl\u00f6n oszt\u00e1lyokat l\u00e9tes\u00edtettek sz\u00e1mukra.<\/p>\r\n

A hagyom\u00e1nyos (\u00e9rtsd pre-digit\u00e1lis) f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szet \u00e9s film elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 m\u00e9diumk\u00e9nt val\u00f3 felfog\u00e1s\u00e1nak m\u00e9g mindig volt \u00e9rtelme, hiszen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alapanyagot haszn\u00e1ltak (a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny pap\u00edr a fot\u00f3, a filmtekercs a film eset\u00e9ben), \u00e9s a hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tika egy m\u00e1sik alapvet\u0151 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek kateg\u00f3ri\u00e1it, a t\u00e9rbeli (fest\u00e9szet, szobr\u00e1szat, \u00e9p\u00edt\u00e9szet) \u00e9s id\u0151beli (zene, t\u00e1nc) m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1kba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 besorol\u00e1st is k\u00f6nnyed\u00e9n kiel\u00e9g\u00edtett\u00e9k. Miut\u00e1n a fotogr\u00e1fia \u00e1ll\u00f3-, a film pedig id\u0151ben \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 mozg\u00f3k\u00e9pekkel dolgozott, valamint anyaghaszn\u00e1latuk is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 volt, e k\u00e9t form\u00e1val val\u00f3 kib\u0151v\u00edt\u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9diumok tipol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t nem fenyegette.<\/p>\r\n

A telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s vide\u00f3 eset\u00e9ben azonban ez m\u00e1r nem volt annyira egyszer\u0171. A t\u00e9v\u00e9 t\u00f6meg- \u00e9s a vide\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9diuma is ugyanarra az anyagi hordoz\u00f3ra \u00e9p\u00fcl (a sug\u00e1rzott vagy szalagra r\u00f6gz\u00edtett elektromos jelre), \u00e9s mindkett\u0151 azonos \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si felt\u00e9teleket k\u00edv\u00e1nt (ti. a t\u00e9v\u00e9k\u00e9perny\u0151t). A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00e9s\u00fcket al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 \u00e9rvek t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi jelleg\u0171ek, \u00fagymint n\u00e9z\u0151t\u00e1boruk m\u00e9retei, eloszt\u00e1suk mik\u00e9ntje (a telev\u00edzi\u00f3s csatorn\u00e1k a m\u00fazeumi \u00e9s gal\u00e9riabeli ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok ellen\u00e9ben), valamint az egy szalagr\u00f3l\/m\u0171sorr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solatok sz\u00e1ma.<\/p>\r\n\r\nA telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s vide\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1sa annak p\u00e9ld\u00e1ja, hogy a hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tika \u00e1ltal haszn\u00e1lt r\u00e9gi m\u00e9diumfogalom mik\u00e9nt ker\u00fclt \u00f6sszet\u0171z\u00e9sbe a huszadik sz\u00e1zad sz\u00e1m\u00e1ra fontos, a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s t\u00f6megkult\u00fara sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zet\u00e9sek \u00faj halmaz\u00e1val.\r\n\r\n

M\u00edg a modern m\u0171v\u00e9szeti rendszer olyan t\u00e1rgyak forgalm\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, amelyek vagy egyediek, vagy pedig kis p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00faak, addig a t\u00f6megkult\u00fara egym\u00e1ssal azonos m\u00e1solatok t\u00f6meges eloszt\u00e1s\u00e1t gyakorolja, \u00e9s ez\u00e1ltal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mechanikus \u00e9s elektronikus reprodukci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1k f\u00fcggv\u00e9nye. Amint a m\u0171v\u00e9szek a t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6ket elkezdt\u00e9k m\u0171v\u00e9szi c\u00e9lokra haszn\u00e1lni, (legyen sz\u00f3 ak\u00e1r f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9sr\u0151l, filmr\u0151l, r\u00e1di\u00f3r\u00f3l, vide\u00f3r\u00f3l vagy digit\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetr\u0151l), a m\u0171v\u00e9szeti rendszer gazdas\u00e1goss\u00e1ga azt k\u00edv\u00e1nta meg, hogy a t\u00f6megreprodukci\u00f3s technol\u00f3gi\u00e1kat ellenkez\u0151 c\u00e9llal, korl\u00e1tozott p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa kiad\u00e1sok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k. (Ily m\u00f3don tal\u00e1lkozhatunk kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumokban olyan konceptu\u00e1lisan ellentmond\u00e1sos t\u00e1rgyakkal, mint a \u201e6 p\u00e9ld\u00e1nyos videoszalag\u201d, vagy a \u201e3-as p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa DVD\u201d). Ez az eloszt\u00e1s sor\u00e1n jelentkez\u0151 szociol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, valamint a befogad\u00f3k sz\u00e1ma \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r m\u00e9rete fontosabb krit\u00e9riuma lett a m\u00e9diumok megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zet\u00e9s\u00e9nek, mint az anyagi hordoz\u00f3, vagy a befogad\u00e1s felt\u00e9telei. R\u00f6viden: a szociol\u00f3gia \u00e9s gazdas\u00e1goss\u00e1g az eszt\u00e9tika f\u00f6l\u00e9 kerekedett.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A digit\u00e1lis t\u00e1mad\u00e1s<\/b><\/p>\r\n

A t\u00f6megm\u00e9dia XX. sz\u00e1zadi elterjed\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az \u00faj m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k hatvanas \u00e9vekbeli burj\u00e1nz\u00e1s\u00e1val egyidej\u0171leg egy m\u00e1sik folyamat is fenyegette a m\u00e9dium hagyom\u00e1nyos fogalm\u00e1t: a \u201980-as \u00e9s \u201990-es \u00e9vek digit\u00e1lis forradalma.<\/p>\r\n

A t\u00f6megm\u00e9dia termel\u00e9si, t\u00e1rol\u00e1si \u00e9s eloszt\u00e1si eszk\u00f6zei nagy r\u00e9sz\u00e9nek \u00e1thelyez\u0151d\u00e9se a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1kba, valamint ugyanezen eszk\u00f6z\u00f6k egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltali elfogad\u00e1sa egyar\u00e1nt megzavarta a hordoz\u00f3 anyagon \u00e9s befogad\u00e1si felt\u00e9teleken alapul\u00f3 hagyom\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zet\u00e9si m\u00f3dot, \u00e9s a j\u00f3val \u00fajabb, az eloszt\u00e1si modellekre, a befogad\u00e1si \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si m\u00f3dszerekre, valamint a javadalmaz\u00e1si rendszerekre \u00e9p\u00fcl\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1kat.<\/p>\r\n

A digit\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra val\u00f3 \u00e1tt\u00e9r\u00e9s, valamint a m\u00e9diumok javar\u00e9sz\u00e9ben alkalmazhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges szerkeszt\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k (m\u00e1sol\u00e1s, beilleszt\u00e9s, morfol\u00e1s, betold\u00e1s, sz\u0171r\u00e9s, stb.) anyagi szinten elt\u00f6r\u00f6lt\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket fotogr\u00e1fia \u00e9s fest\u00e9szet, illetve film \u00e9s anim\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt (az \u00e1ll\u00f3- illetve mozg\u00f3k\u00e9p birodalm\u00e1ban).<\/p>\r\n

Eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben a Web egy multim\u00e9dia-dokumentumot (\u00e9rtsd: valamit, ami a sz\u00f6veg, fot\u00f3, vide\u00f3, grafika \u00e9s anim\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9diumait kombin\u00e1lja \u00e9s keveri) emelt az \u00faj kommunik\u00e1ci\u00f3s szabv\u00e1ny szintj\u00e9re. Ugyanakkor a digit\u00e1lis technol\u00f3gia el\u0151seg\u00edtette annak a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 kultur\u00e1lis gyakorlatnak a meghonosod\u00e1s\u00e1t, amely ugyanazon m\u0171 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 verzi\u00f3it \u00e1ll\u00edtotta el\u0151 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9diumok, eloszt\u00e1si h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9s hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9s amennyiben valaki ugyanazon m\u0171 gy\u00f6keresen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 verzi\u00f3it \u00e1ll\u00edthatja el\u0151 (p\u00e9ld\u00e1ul interakt\u00edv \u00e9s nem interakt\u00edv v\u00e1ltozat, vagy 35 mm-es film \u00e9s webes v\u00e1ltozat) a m\u0171t\u00e1rgy identit\u00e1sa \u00e9s m\u00e9diuma k\u00f6z\u00f6tti hagyom\u00e1nyosan er\u0151s k\u00f6t\u0151d\u00e9s megszakad.<\/p>\r\n

Az eloszt\u00e1s ter\u00e9n a Web, legal\u00e1bbis elm\u00e9letben, feloldotta a t\u00f6meges terjeszt\u00e9s (t\u00f6megkult\u00fara) \u00e9s a korl\u00e1tozott eloszt\u00e1s (szubkult\u00far\u00e1k, m\u0171v\u00e9szet) k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. (Ugyanaz a honlap l\u00e1togathat\u00f3 egy, t\u00edz, t\u00edzezer, t\u00edzmilli\u00f3, stb. ember \u00e1ltal.) Ez csak n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda arra, hogy a m\u00e9dium hagyom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1ja mennyire m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen a posztdigit\u00e1lis, illetve poszt-internetes kult\u00far\u00e1ban. \u00c9s m\u00e9gis, a kort\u00e1rs kultur\u00e1lis \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti val\u00f3s\u00e1g le\u00edr\u00e1s\u00e1nak nyilv\u00e1nval\u00f3 hi\u00e1nyoss\u00e1gai ellen\u00e9re a m\u00e9dium fogalma tov\u00e1bbra is fennmarad. R\u00e9szint tehetetlens\u00e9gi er\u0151b\u0151l, r\u00e9szint pedig amiatt, mert egy \u00faj fogalmi rendszer bevezet\u00e9se igen neh\u00e9z. Ahelyett teh\u00e1t, hogy a teljes m\u00e9diatipol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l megszabaduln\u00e1nk, \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb kateg\u00f3ri\u00e1kkal b\u0151v\u00edtj\u00fck azt: \u201e\u00faj m\u0171fajok\u201d, interakt\u00edv install\u00e1ci\u00f3, interakt\u00edv m\u0171v\u00e9szet, h\u00e1l\u00f3zati-m\u0171v\u00e9szet.<\/p>\r\n\r\nEzekkel az \u00faj kateg\u00f3ri\u00e1kkal az a probl\u00e9ma, hogy a r\u00e9gi hagyom\u00e1nyt\u00f3l – amely a felhaszn\u00e1lt anyagok alapj\u00e1n azonos\u00edtja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokat – mind\u00f6ssze annyiban t\u00e9rnek el, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 anyagokat \u00faj technol\u00f3gi\u00e1kkal helyettes\u00edtik.\r\n\r\n

A h\u00e1l\u00f3n fellelhet\u0151 \u00f6sszes m\u0171vet – amelyek a h\u00e1l\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k – p\u00e9ld\u00e1ul egyszer\u0171en a h\u00e1l\u00f3zati m\u0171v\u00e9szet (net art) kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba er\u0151szakoljuk. De vajon mi\u00e9rt t\u00e9telezz\u00fck fel, hogy az e technol\u00f3gi\u00e1n alapul\u00f3 \u00f6sszes m\u0171ben a befogad\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l valami k\u00f6z\u00f6snek kellene lennie? Az interakt\u00edv m\u0171 gondolata szint\u00e9n problematikus. Amint azt kor\u00e1bban sugalltam, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p alap\u00fa m\u00e9dium eset\u00e9ben az interaktivit\u00e1s fogalma tautologikus. A modern ember-sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p interf\u00e9sz (HCI human-compter interface) per definitionem interakt\u00edv, olyan kor\u00e1bbi interf\u00e9szekhez viszony\u00edtva, mint a batch processing[1]<\/b><\/sup><\/a>, a modern HCI a k\u00e9perny\u0151n kijelzett adatok val\u00f3s idej\u0171 manipul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t felk\u00edn\u00e1lja felhaszn\u00e1l\u00f3j\u00e1nak. Amint egy t\u00e1rgy a komputerben megjelenik, automatikusan interakt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lik. \u00cdgy teh\u00e1t a komputer m\u00e9dium\u00e1t interakt\u00edvnak nevezni \u00e9rtelmetlen, annyit tesz, mint kijelenteni a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel kapcsolatos leg\u00e1ltal\u00e1nosabb t\u00e9nyt.<\/p>\r\n

Amik\u00e9ppen nem szabadna azt felt\u00e9telezn\u00fcnk, hogy minden, a h\u00e1l\u00f3 anyag\u00e1t haszn\u00e1l\u00f3 m\u0171 a \u201eh\u00e1l\u00f3zati m\u0171vek\u201d m\u00e9dium\u00e1hoz tartozik, ugyanolyan hiba az \u00f6sszes interakt\u00edv technol\u00f3gi\u00e1t haszn\u00e1l\u00f3, illetve arra \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rgyat az \u201einterakt\u00edv m\u0171v\u00e9szet\u201d kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolni. Megkock\u00e1ztathatjuk a kijelent\u00e9st, hogy l\u00e9tezik a h\u00e1l\u00f3zati m\u0171v\u00e9szet elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ja, \u00e1m hiba volna ekk\u00e9ppen azonos\u00edtani valamennyi m\u0171vet, amely e m\u00e9diumot haszn\u00e1lja.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A posztm\u00e9dia eszt\u00e9tika programja<\/b><\/p>\r\n

E cikk kereteit meghaladn\u00e1 egy olyan, a poszt-digit\u00e1lis, poszt-h\u00e1l\u00f3zati kult\u00fara le\u00edr\u00e1s\u00e1ra alkalmasabb \u00faj fogalmi rendszer kialak\u00edt\u00e1sa, amely a m\u00e9diumok hagyom\u00e1nyos diskurzus\u00e1nak hely\u00e9be l\u00e9phetne.<\/p>\r\n

Mind\u00f6ssze annak a saj\u00e1tos ir\u00e1nynak a kijel\u00f6l\u00e9s\u00e9re v\u00e1llalkozhatom, amely szerint haladva egy ilyen rendszer megalkot\u00e1sa lehets\u00e9gesnek t\u0171nik. Ez az ir\u00e1ny mag\u00e1ban foglaln\u00e1 a m\u00e9dium fogalm\u00e1nak helyettes\u00edt\u00e9s\u00e9t a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e9s h\u00e1l\u00f3zati kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9r\u0151l vett \u00faj fogalmakkal. E fogalmakat egyar\u00e1nt haszn\u00e1lhat\u00f3ak sz\u00f3 szerinti \u00e9s metaforikus \u00e9rtelemben is (a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes, illetve a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p el\u0151tti kult\u00far\u00e1ra vonatkoztatva).<\/p>\r\n

Egy posztm\u00e9dia eszt\u00e9tika teh\u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen n\u00e9zhetne ki:<\/p>\r\n

1]<\/b> Olyan kateg\u00f3ri\u00e1kra van sz\u00fcks\u00e9ge, amelyek k\u00e9pesek le\u00edrni, hogy egy kultur\u00e1lis t\u00e1rgy mik\u00e9nt szervezi az adatokat \u00e9s mik\u00e9nt rendszerezi a felhaszn\u00e1l\u00f3 ezen adatokkal kapcsolatos tapasztalatait.<\/i><\/p>\r\n

2]<\/b> Kateg\u00f3ri\u00e1it nem szabad egy bizonyos t\u00e1rol\u00f3 vagy kommunik\u00e1ci\u00f3s m\u00e9diumhoz k\u00f6tni. P\u00e9ld\u00e1ul ahelyett, hogy a k\u00f6zvetlen hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s<\/i>t a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre jellemz\u0151 saj\u00e1toss\u00e1gk\u00e9nt gondoln\u00e1nk el, ink\u00e1bb egy \u00e1ltal\u00e1nos (hagyom\u00e1nyos k\u00f6nyvekre, \u00e9p\u00edt\u00e9szetre alkalmazott) adatszervez\u00e9si strat\u00e9giak\u00e9nt, ugyanakkor a felhaszn\u00e1l\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9nek saj\u00e1tos strat\u00e9gi\u00e1jak\u00e9nt kellene elk\u00e9pzeln\u00fcnk.<\/p>\r\n

3]<\/b> Ennek az eszt\u00e9tik\u00e1nak \u00e1t kell vennie a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e9s h\u00e1l\u00f3zat kor\u00e1nak olyan \u00faj fogalmait, metafor\u00e1it \u00e9s m\u0171veleteit, mint az inform\u00e1ci\u00f3, adat, interf\u00e9sz, s\u00e1vsz\u00e9less\u00e9g, adatfolyam, t\u00e1rol\u00e1s, t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s, stb. E fogalmakat egyar\u00e1nt haszn\u00e1lhatn\u00e1nk napjaink, illetve a m\u00falt kult\u00far\u00e1j\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz. E k\u00f6zel\u00edt\u00e9st nemcsak intellektu\u00e1lis kalandk\u00e9nt tartom \u00e9rdekesnek, hanem a r\u00e9gi \u00e9s \u00faj kult\u00fara folytonoss\u00e1g\u00e1t t\u00e9telez\u0151 etikus hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge miatt is, amely az \u00faj kult\u00far\u00e1t a r\u00e9gi eszt\u00e9tikai technik\u00e1ival gazdag\u00edtja, a r\u00e9git pedig hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi azon gener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e9s h\u00e1l\u00f3zati kor \u00faj fogalmain, metafor\u00e1in \u00e9s technik\u00e1in nevelkedtek. P\u00e9ld\u00e1ul Giott\u00f3t \u00e9s Eisensteint nemcsak renesz\u00e1nsz fest\u0151k\u00e9nt, illetve modernista filmesk\u00e9nt k\u00f6zel\u00edthetj\u00fck meg, hanem jelent\u0151s inform\u00e1ci\u00f3tervez\u0151k\u00e9nt <\/i>is. Az el\u0151bbi egy statikus, k\u00e9t- vagy h\u00e1romdimenzi\u00f3s fel\u00fclet (t\u00e1blak\u00e9p, illetve templomi olt\u00e1rk\u00e9p) adatszervez\u00e9s\u00e9nek \u00faj m\u00f3djait tal\u00e1lta fel, m\u00edg az ut\u00f3bbi az adatok id\u0151beli szervez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hordoz\u00f3s\u00e1vokon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elrendez\u00e9s\u00e9nek olyan \u00faj technik\u00e1it k\u00eds\u00e9rletezte ki, amelyekkel maxim\u00e1lis hat\u00e1st gyakorolhatott a felhaszn\u00e1l\u00f3ra. Ily m\u00f3don az inform\u00e1ci\u00f3tervez\u00e9s j\u00f6v\u0151beli k\u00f6nyve egy\u00fctt t\u00e1rgyalhatn\u00e1 Giott\u00f3t \u00e9s Eizensteint Allan Kayjel \u00e9s Tim Berners-Leevel.<\/p>\r\n

4]<\/b> A m\u00e9dium hagyom\u00e1nyos fogalma egy bizonyos hordoz\u00f3 fizikai tulajdons\u00e1gait \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pess\u00e9geit emeli ki (azaz jel \u00e9s jel\u00f6lt viszony\u00e1t). Amik\u00e9nt a hagyom\u00e1nyos eszt\u00e9tika \u00e1ltal\u00e1ban, ez a felfog\u00e1s a forma \u00e9s tartalom k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t ink\u00e1bb a szerz\u0151, mintsem a felhaszn\u00e1l\u00f3 fel\u0151l k\u00f6zel\u00edti meg. Ezzel ellent\u00e9tben, ha a kult\u00far\u00e1t, a m\u00e9diumokat, \u00e9s az egyedi kultur\u00e1lis term\u00e9keket szoftverk\u00e9nt fogjuk fel, ez hozz\u00e1seg\u00edt ahhoz, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra felk\u00edn\u00e1lt (a programokban parancsoknak h\u00edvott) m\u0171veletekre \u00f6sszpontos\u00edthassunk. A hangs\u00faly teh\u00e1t a felhaszn\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9geire \u00e9s viselked\u00e9s\u00e9re tev\u0151dik \u00e1t. A m\u00e9dium helyett teh\u00e1t a szoftver fogalm\u00e1t haszn\u00e1lhatn\u00e1nk a m\u00falt m\u00e9diumainak t\u00e1rgyal\u00e1sakor, vagyis arra k\u00e9rdezhetn\u00e9nk r\u00e1, hogy egy bizonyos m\u00e9dium milyen inform\u00e1ci\u00f3s m\u0171veleteket bocs\u00e1t felhaszn\u00e1l\u00f3ja rendelkez\u00e9s\u00e9re.<\/i><\/p>\r\n

5]<\/b> A kult\u00farkritikusok \u00e9s szoftvertervez\u0151k egyar\u00e1nt arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenni a sz\u00f6veg\/program \u00e1ltal el\u0151\u00edrt eszm\u00e9nyi olvas\u00f3\/ felhaszn\u00e1l\u00f3, \u00e9s a val\u00f3s felhaszn\u00e1l\u00f3 aktu\u00e1lis olvas\u00e1si\/felhaszn\u00e1l\u00e1si\/\u00fajrafelhaszn\u00e1l\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt. A posztm\u00e9dia eszt\u00e9tik\u00e1nak egy hasonl\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9telt kell eszk\u00f6z\u00f6lnie az \u00f6sszes kultur\u00e1lis m\u00e9dium tekintet\u00e9ben, vagy pedig az im\u00e9nt felvezetett kultur\u00e1lis szoftver<\/i> fogalm\u00e1t kell haszn\u00e1lnia. A hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 m\u0171veletek \u00e9s egy kultur\u00e1lis t\u00e1rgy \u201ehelyes\u201d haszn\u00e1lata k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, ahogyan az emberek ezt a gyakorlatban megval\u00f3s\u00edtj\u00e1k (val\u00f3j\u00e1ban a kort\u00e1rs kult\u00fara egyik alapvet\u0151 mozgat\u00f3rug\u00f3ja a kultur\u00e1lis szoftver k\u00f6vetkezetes nem rendeltet\u00e9sszer\u0171 haszn\u00e1lata, mint amilyen a bakelitlemezek karcol\u00e1sa a DJ-kult\u00far\u00e1ban, vagy a r\u00e9gi zenesz\u00e1mok \u00fajrakever\u00e9se).<\/p>\r\n

6]<\/b> A felhaszn\u00e1l\u00f3i taktik\u00e1k (Michel de Certau fogalm\u00e1val \u00e9lve) nem egyediek vagy v\u00e9letlenszer\u0171ek, hanem bizonyos mint\u00e1kat k\u00f6vetnek. Szeretn\u00e9k egy m\u00e1sik fogalmat, az inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s<\/i>t bevezetni a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1s bizonyos m\u00f3djainak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Nem szabadna mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rt\u0151d\u0151en felt\u00e9telezn\u00fcnk, hogy egy adott inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s \u201eszubverz\u00edv\u201d, k\u00f6zel\u00edthet a szoftver \u00e1ltal sugallt \u201ceszm\u00e9nyi\u201d viselked\u00e9shez, vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhet att\u00f3l egyszer\u0171en az\u00e9rt is, mert az adott felhaszn\u00e1l\u00f3 kezd\u0151 \u00e9s m\u00e9g nem saj\u00e1t\u00edtotta el haszn\u00e1lat\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s<\/b><\/p>\r\n

Amik\u00e9ppen a \u201eszoftver\u201d fogalma a m\u00e9dia\/sz\u00f6vegr\u0151l a felhaszn\u00e1l\u00f3 fel\u00e9 mozd\u00edtja el a hangs\u00falyt, rem\u00e9lem, az \u201einform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s\u201d fogalma hasonl\u00f3k\u00e9ppen hasznos lesz a kultur\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1bban \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl maradt dimenzi\u00f3i elgondol\u00e1s\u00e1ban. E dimenzi\u00f3k mindig is l\u00e9teztek, \u00e1m az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalomban hamar \u00e9let\u00fcnk jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9v\u00e9, s \u00edgy intellektu\u00e1lisan \u00e9szlelhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak.<\/p>\r\n

\u00c9let\u00fcnk ma a sz\u00f3 legszorosabb \u00e9rtelm\u00e9ben inform\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9gekb\u0151l \u00e1ll, mint amilyen az e-mailek fogad\u00e1sa \u00e9s k\u00fcld\u00e9se, a telefon\u00fczenetek meghallgat\u00e1sa, a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes \u00e1llom\u00e1nyok rendezget\u00e9se, vagy a keres\u0151programok haszn\u00e1lata, stb. E tev\u00e9kenys\u00e9gek mindegyike az inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s alapjak\u00e9nt gondolhat\u00f3 el, s b\u00e1r a kognit\u00edv tudom\u00e1nyok paradigm\u00e1ja az emberi \u00e9szlel\u00e9st \u00e9s megismer\u00e9st \u00e1ltal\u00e1ban is inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1snak tekinti, itt term\u00e9szetesen nem erre utalok.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben a vizu\u00e1lis percepci\u00f3 vagy eml\u00e9kfelid\u00e9z\u00e9s \u00f6sszes aktusa inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, itt sokkal t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3: \u00e1tsz\u0171r\u00e9sr\u0151l, el\u0151keres\u00e9sr\u0151l, \u00e1tv\u00e1logat\u00e1sr\u00f3l, fontoss\u00e1gi sorrend kialak\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s tervez\u00e9sr\u0151l. M\u00e1s szavakkal: t\u00e1rsadalmunkban a mindennapi \u00e9let \u00e9s munka olyan \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9sform\u00e1k szerint m\u0171k\u00f6dik, amelyek hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 inform\u00e1ci\u00f3 keres\u00e9s\u00e9vel, kibont\u00e1s\u00e1val, feldolgoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s k\u00f6zl\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rnak (egy v\u00e1ros sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si h\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l a webhaszn\u00e1latig).<\/p>\r\n

Az egy\u00e9n identit\u00e1s\u00e1nak l\u00e9nyegi alkot\u00f3elemeit k\u00e9pez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9sform\u00e1k olyan, az egy\u00e9n vagy egy csoport \u00e1ltal j\u00f3l meghat\u00e1rozott taktik\u00e1k, amelyek az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalomban val\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u00e9st biztos\u00edtj\u00e1k. Az inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s fogalma – mik\u00e9nt az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom egy\u00e9b fogalmai, a szoftver, az adat \u00e9s az interf\u00e9sz – a jelen inform\u00e1ci\u00f3s aktivit\u00e1sain t\u00falmutat\u00f3 \u00e9rtelemben is haszn\u00e1lhat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul a Palm Pilot [2]<\/b><\/b><\/sup><\/a>, a Google, vagy a metr\u00f3-h\u00e1l\u00f3zat haszn\u00e1lat\u00e1ra vonatkoztatva, de kiterjeszthet\u0151 a kultur\u00e1lis szf\u00e9r\u00e1ra \u00e9s kivet\u00edthet\u0151 a m\u00faltra is.<\/p>\r\n

Az irodalomolvas\u00e1s, a m\u00fazeuml\u00e1togat\u00e1s, a t\u00e9v\u00e9csatorn\u00e1k kapcsolgat\u00e1sa vagy egy let\u00f6ltend\u0151 f\u00e1jl kiv\u00e1laszt\u00e1sa kapcs\u00e1n is besz\u00e9lhet\u00fcnk inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9sr\u0151l. Az inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9sm\u00f3d fogalm\u00e1nak kiterjeszt\u00e9se m\u00faltb\u00e9li kult\u00far\u00e1kra bel\u00e1that\u00f3v\u00e1 teszi, hogy azok nemcsak a vall\u00e1si meggy\u0151z\u0151d\u00e9sek, a dics\u0151\u00edtett vezet\u0151k, a sz\u00e9ps\u00e9g vagy az ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e1br\u00e1zol\u00e1saival, hanem egyben inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1ssal is foglalkoztak.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szek az inform\u00e1ci\u00f3k\u00f3dol\u00e1s, m\u00edg az olvas\u00f3k, hallgat\u00f3k \u00e9s n\u00e9z\u0151k azok dek\u00f3dol\u00e1s\u00e1nak technik\u00e1it fejlesztett\u00e9k ki. A m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9nete nemcsak stilisztikai \u00faj\u00edt\u00e1sokr\u00f3l, a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s az emberi sors \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1nak k\u00fczdelm\u00e9r\u0151l, egy\u00e9n \u00e9s t\u00e1rsadalom viszony\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, hanem m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal kialak\u00edtott \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s interf\u00e9szekr\u0151l \u00e9s n\u00e9z\u0151k \u00e1ltal kialak\u00edtott \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9sm\u00f3dokr\u00f3l is<\/i>. Mikor Giotto \u00e9s Eisenstein megform\u00e1lt\u00e1k az inform\u00e1ci\u00f3 \u00faj t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli szervez\u00e9s\u00e9t, n\u00e9z\u0151iknek is ki kellett alak\u00edtaniuk az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3s szerkezetekben val\u00f3 eligazod\u00e1s m\u00f3djait, ahogy manaps\u00e1g az \u00faj programverzi\u00f3k megjelen\u00e9se a kor\u00e1bbiak \u00e1ltal kialak\u00edtott inform\u00e1ci\u00f3s viselked\u00e9s\u00fcnk megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztet.<\/p>\r\n

Mindennapi \u00e9let\u00fck inform\u00e1ci\u00f3s interf\u00e9szeivel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s kritikusok egy ideje a m\u00falt kult\u00far\u00e1j\u00e1t az inform\u00e1ci\u00f3s strukt\u00far\u00e1k fogalmaival hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Egy j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja ennek Francis Yates The Art of Memory <\/i>(Az eml\u00e9kez\u00e9s m\u0171v\u00e9szete) c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek fontoss\u00e1ga az \u00faj m\u00e9dia k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1kban.<\/p>\r\n

V\u00e9gt\u00e9re is azt javasolom, hogy az olyan fogalmak, mint az inform\u00e1ci\u00f3s interf\u00e9sz vagy viselked\u00e9s b\u00e1rmely, a m\u00falt vagy jelen kultur\u00e1lis t\u00e1rgy\u00e1val kapcsolatban alkalmazhat\u00f3 legyen. R\u00f6viden: b\u00e1rmely kult\u00fart\u00e1rgy r\u00e9szben Palm Pilot.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A szoftver, a kult\u00fara anal\u00edzis\u00e9nek \u00faj t\u00e1rgya<\/b><\/p>\r\n

Vajon a kor\u00e1bban v\u00e1zolt posztm\u00e9dia eszt\u00e9tika mik\u00e9nt illeszkedne az elm\u00falt \u00e9vtizedek kultur\u00e1lis elm\u00e9leteihez? Amennyiben a kultur\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3t a szerz\u0151-sz\u00f6veg-olvas\u00f3 (pontosabban ad\u00f3-\u00fczenet-vev\u0151) klasszikus inform\u00e1ci\u00f3elm\u00e9leti kateg\u00f3ri\u00e1i szerint vizsg\u00e1ljuk, a figyelem fokozatos eltol\u00f3d\u00e1sa figyelhet\u0151 meg a szerz\u0151r\u0151l a sz\u00f6veg, majd az olvas\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\r\n

A hagyom\u00e1nyos kritika a szerz\u0151re, annak alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ra, \u00e9letrajz\u00e1ra \u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtott. Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rkezve, a strukturalizmus a figyelmet a szemiotikai jelek rendszerek\u00e9nt felfogott sz\u00f6veg ir\u00e1ny\u00e1ba terelte. 1968 ut\u00e1n a kritikai energi\u00e1k a sz\u00f6vegr\u0151l fokozatosan az olvas\u00f3ra tev\u0151dtek \u00e1t. Ennek t\u00f6bb oka is volt, egyr\u00e9szt vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1ltak a strukturalista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s korl\u00e1tjai, \u00e9spedig az, hogy minden sz\u00f6veget egy \u00e1ltal\u00e1nos rendszer elemek\u00e9nt kezelve semmit sem tudott a sz\u00f6veg egyedis\u00e9g\u00e9vel \u00e9s kultur\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban kijelenteni. M\u00e1sr\u00e9szr\u0151l 1968 ut\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a strukturalista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1n k\u00edv\u00fcl, a status quo, a T\u00f6rv\u00e9ny \u00e9s a Rendszer fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1t t\u00e1mogatta. Mivel a m\u00f3dszer mindent z\u00e1rt rendszerk\u00e9nt szeretett volna le\u00edrni, \u00e9s mivel minden kultur\u00e1lis sz\u00f6veget egy sokkal \u00e1ltal\u00e1nosabb \u201em\u00e9lyszerkezet\u201d kijelent\u00e9sek\u00e9nt kezelt, az der\u00fclt ki, hogy sokkal ink\u00e1bb az elv\u00e1r\u00e1sok, mint a kiv\u00e9telek; a t\u00f6bbs\u00e9g, mint a kisebbs\u00e9g; a fenn\u00e1ll\u00f3, mintsem egy lehets\u00e9ges t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9s oldal\u00e1n \u00e1ll.<\/p>\r\n

A sz\u00f6vegr\u0151l az olvas\u00f3ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hangs\u00faly-eltol\u00f3d\u00e1s sz\u00e1mos form\u00e1t \u00f6lt\u00f6tt \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t r\u00e9szletben zajlott le. Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben a strukturalizmus absztrakt sz\u00f6veg\u00e9nek hely\u00e9t \u00e1tveszi az eszm\u00e9nyi absztrakt olvas\u00f3 fogalma, ahogyan az a pszichoanal\u00edzisben (Kristeva), illetve az azon form\u00e1l\u00f3dott kritik\u00e1ban, a film appar\u00e1tuselm\u00e9let\u00e9ben, vagy az irodalom befogad\u00e1selm\u00e9let\u00e9ben megjelenik. 1980 t\u00e1j\u00e1n ennek az \u00e1ltal\u00e1nos olvas\u00f3nak a hely\u00e9be val\u00f3s olvas\u00f3k, illetve olvas\u00f3k kort\u00e1rs \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei l\u00e9pnek, amelyeket a kritikai kult\u00farakutat\u00e1s, az etnogr\u00e1fia, \u00e9s a korai film befogad\u00e1st\u00f6rt\u00e9nete elemez.<\/p>\r\n

A szerz\u0151t\u0151l a sz\u00f6vegen kereszt\u00fcl a befogad\u00f3ig tart\u00f3 p\u00e1ly\u00e1t bej\u00e1rva merre tarthat h\u00e1t tov\u00e1bb a kult\u00farkritika? N\u00e9zeteim szerint el\u0151bb a szerz\u0151- sz\u00f6veg-olvas\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3s modellj\u00e9nek k\u00e9t \u00faj elem hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9n\u0151 friss\u00edt\u00e9s\u00e9re van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, majd pr\u00f3b\u00e1ljuk kritikus figyelm\u00fcnket kiz\u00e1r\u00f3lag ezen \u00faj elemeknek szentelni. E k\u00e9t \u00faj elem a szerz\u0151 illetve az olvas\u00f3 \u00e1ltal haszn\u00e1lt szoftver. Egy kort\u00e1rs alkot\u00f3 (ad\u00f3) szoftvert haszn\u00e1l, sz\u00f6vege (\u00fczenete) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s ez a szoftver nemcsak hogy befoly\u00e1solja, hanem val\u00f3s\u00e1ggal form\u00e1lja a l\u00e9trej\u00f6v\u0151 sz\u00f6vegeket, az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti tervez\u00e9s\u00e9t speci\u00e1lis szoftverre alapoz\u00f3 Frank Gerryt\u0151l, Andreas Gursky Photoshop haszn\u00e1lat\u00e1n kereszt\u00fcl azokig a DJ-kig, akiknek tev\u00e9kenys\u00e9ge az aktu\u00e1lis szoftverekt\u0151l (ak\u00e1r \u00e1tvitt \u00e9rtelemben), a lemezj\u00e1tsz\u00f3kkal, kever\u0151kkel \u00e9s m\u00e1s elektronikus eszk\u00f6z\u00f6kkel v\u00e9gezhet\u0151 lehets\u00e9ges m\u0171veletekt\u0151l f\u00fcgg. Ehhez hasonl\u00f3an egy kort\u00e1rs olvas\u00f3 (vev\u0151) gyakran kezel sz\u00f6vegeket sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pprogramok, p\u00e9ld\u00e1ul egy b\u00f6ng\u00e9sz\u0151, vagy \u00e1tvitt \u00e9rtelemben a r\u00e9gebbi \u201ebedr\u00f3tozott\u201d (hardwired) interf\u00e9szek (p\u00e9ld\u00e1ul egy hagyom\u00e1nyos CD lej\u00e1tsz\u00f3) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. (Miut\u00e1n sok szoftver kor\u00e1bban l\u00e9tez\u0151 g\u00e9pi interf\u00e9szek szerkezet\u00e9t szimul\u00e1lja, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Quick Time Player a videomagn\u00f3t, ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel nem is annyira l\u00e9nyeges, mint azt els\u0151re gondoln\u00e1nk.) Ez a szoftver alak\u00edtja azt, hogy az olvas\u00f3 mik\u00e9nt fogja fel a sz\u00f6veget, \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben meg is hat\u00e1rozza azt, legyenek azok egy CD k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zenesz\u00e1mai, vagy multim\u00e9dia elemek \u00e9s linkek \u00f6sszess\u00e9ge egy honlapon.<\/p>\r\n

Eddig a kommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l az inform\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let ad\u00f3, \u00fczenet, vev\u0151 h\u00e1rmas\u00e1val meghat\u00e1rozott modellje alapj\u00e1n besz\u00e9ltem. A val\u00f3s\u00e1gban ez egy j\u00f3val \u00f6sszetettebb szerkezet, \u00f6sszesen h\u00e9t alkot\u00f3elemmel, melyek az ad\u00f3, az ad\u00f3 k\u00f3dja, az \u00fczenet, a vev\u0151, a vev\u0151 k\u00f3dja, a k\u00f6zeg \u00e9s a zaj.<\/p>\r\n

A modellnek megfelel\u0151en a k\u00fcld\u0151 saj\u00e1t k\u00f3dj\u00e1t haszn\u00e1lva k\u00f3dolja \u00fczenet\u00e9t, amelyet egy kommunik\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00f6zvet\u00edt, \u00e1m k\u00f6zben az \u00fczenet zajjal keveredik. A c\u00edmzett saj\u00e1t k\u00f3dj\u00e1t haszn\u00e1lva dek\u00f3dolja azt. A csatorna korl\u00e1tjai, \u00e9s a k\u00e9t k\u00f3d k\u00f6z\u00f6tti lehets\u00e9ges elt\u00e9r\u00e9sek miatt el\u0151fordulhat, hogy a vev\u0151 nem pontosan az ad\u00f3 \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt \u00fczenetet kapja meg. A h\u00faszas-harmincas \u00e9vekben eredetileg t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si alkalmaz\u00e1sokra (telev\u00edzi\u00f3s sug\u00e1rz\u00e1s, telefon), majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt titkos\u00edt\u00e1sra kifejlesztett inform\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let c\u00e9lja a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k seg\u00edt\u00e9se volt a kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszerek t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

Amikor ezt a kommunik\u00e1ci\u00f3s modellt kultur\u00e1lis \u00e9rtelemben is haszn\u00e1lni kezdik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 probl\u00e9m\u00e1k ad\u00f3dnak,. A modellt kialak\u00edt\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket az \u00fczenettov\u00e1bb\u00edt\u00e1s pontoss\u00e1ga foglalkoztatta, \u00e1m a kultur\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ban a pontos \u00e1tvitel fogalma vesz\u00e9lyes. Annak felt\u00e9telez\u00e9se, hogy a kommunik\u00e1ci\u00f3 csak akkor sikeres, ha a c\u00edmzett pontosan rekonstru\u00e1lja az \u00fczenetet, az ad\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek a vev\u0151\u00e9 f\u00f6l\u00e9 helyez\u00e9s\u00e9t jelenti. (A kritikai kult\u00farakutat\u00e1s, amely a domin\u00e1ns kult\u00fara \u201eszubverz\u00edv\u201d haszn\u00e1lat\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edt, ha lehet, m\u00e9g tov\u00e1bb megy, azt felt\u00e9telezve, hogy csak a f\u00e9lre\u00e9rtett kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9rdemes a tanulm\u00e1nyoz\u00e1sra). R\u00e1ad\u00e1sul a kommunik\u00e1ci\u00f3s modell a k\u00f3dot \u00e9s a k\u00f6zeget (az ut\u00f3bbit a m\u00e9diummal megfeleltetve) passz\u00edv, mechanikus alkot\u00f3elemeknek, mind\u00f6ssze egy kor\u00e1bban megl\u00e9v\u0151 \u00fczenet tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6knek tekinti. Miut\u00e1n a modell a t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s kontextus\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, azt felt\u00e9telezi, hogy a k\u00f6zvetlen sz\u00f3beli vagy k\u00e9pi kommunik\u00e1ci\u00f3 (k\u00e9t egym\u00e1ssal besz\u00e9lget\u0151 ember, vagy egy a val\u00f3s\u00e1got szeml\u00e9l\u0151 szem\u00e9ly) eszm\u00e9nyi – csak a t\u00e1vols\u00e1g \u00e1thidal\u00e1s\u00e1nak v\u00e1gya miatt kell k\u00f3dokkal \u00e9s k\u00f6zegekkel vesz\u0151dn\u00fcnk.<\/p>\r\n

Azt hiszem, hogy a szerz\u0151i, illetve olvas\u00f3i szoftver e modellhez t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hozz\u00e1ad\u00e1sa hangs\u00falyozza az eredeti modellben k\u00f3dk\u00e9nt, illetve k\u00f6zegk\u00e9nt szerepl\u0151 technol\u00f3gia kultur\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ban j\u00e1tszott akt\u00edv szerep\u00e9t. A szerz\u0151i szoftverek alak\u00edtj\u00e1k azt, hogy a szerz\u0151k mik\u00e9nt fogj\u00e1k fel az \u00e1ltaluk haszn\u00e1lt m\u00e9diumot, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen egy techno-kultur\u00e1lis sz\u00f6veg v\u00e9gleges form\u00e1j\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban is d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszanak.<\/p>\r\n

A sz\u00f6veg befogad\u00e1s\u00e1t, azt, hogy milyen t\u00edpus\u00fa adatokat tartalmaz, azok mik\u00e9nt vannak megszerkesztve, mi m\u00e1st jelenthetnek, \u00e9s mit nem, az interf\u00e9sz – amelyen kereszt\u00fcl az olvas\u00f3 a sz\u00f6veghez hozz\u00e1f\u00e9r -, szint\u00e9n alak\u00edtja. Tov\u00e1bb\u00e1, a konkr\u00e9t \u00e9s a metaforikus \u00e9rtelemben felfoghat\u00f3 szoftvereszk\u00f6z\u00f6k teszik lehet\u0151v\u00e9 a szerz\u0151 \u00e9s a felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 kultur\u00e1lis sz\u00f6vegek \u00fajraalkot\u00e1s\u00e1t (remix\u00e9t). Ezzel kapcsolatban \u00fajra felid\u00e9zhetn\u00e9nk a DJ-elj\u00e1r\u00e1s p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

Melyek az itt felv\u00e1zolt posztm\u00e9dia eszt\u00e9tikaelm\u00e9let vesz\u00e9lyei? Mint b\u00e1rmely m\u00e1s paradigma, bizonyos kutat\u00e1si ir\u00e1nyokat m\u00e1sok el\u00e9 helyez. Mik\u00f6zben hat\u00e9kony lehet a kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net inform\u00e1ci\u00f3s interf\u00e9szek, viselked\u00e9sm\u00f3dok \u00e9s szoftverek t\u00f6rt\u00e9netek\u00e9nt val\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9nek elind\u00edt\u00e1s\u00e1ban, elterelheti a figyelm\u00fcnket a kult\u00fara egy\u00e9b aspektusair\u00f3l. A legk\u00f6zvetlenebb \u00e9s nyilv\u00e1nval\u00f3bb vesz\u00e9ly, hogy a hangs\u00falyt az inform\u00e1ci\u00f3s szerkezetekre \u00e9s viselked\u00e9sm\u00f3dokra helyezve a posztm\u00e9dia eszt\u00e9tika a kult\u00fara kognit\u00edv dimenzi\u00f3it helyezi el\u0151t\u00e9rbe, an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00f6zben ennek lehets\u00e9ges hat\u00e1saira b\u00e1rmilyen m\u00f3don kit\u00e9rne.<\/p>\r\n

E hat\u00e1sok m\u00e1r az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en, a matematikai kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let hat\u00e1s\u00e1ra elhanyagol\u00f3dtak. Ekkort\u00f3l Roman Jakobson, Claude Levi-Strauss, Roland Barthes \u00e9s m\u00e1sok a kommunik\u00e1ci\u00f3t puszt\u00e1n \u00fczenetek k\u00f3dol\u00e1s\u00e1nak \u00e9s dek\u00f3dol\u00e1s\u00e1nak kezdt\u00e9k tekinteni. Barthes ezzel kezdi ismert \u00edr\u00e1s\u00e1t, az 1961-ben k\u00f6z\u00f6lt a Le message photographique<\/i>-ot (A fotogr\u00e1fia \u00fczenete) [3]<\/b><\/b><\/sup><\/a>.<\/p>\r\n

\u201eA sajt\u00f3fot\u00f3 \u00fczenet. \u00c1ltal\u00e1noss\u00e1gban n\u00e9zve ez az \u00fczenet egy ad\u00f3forr\u00e1sb\u00f3l, k\u00f6zvet\u00edt\u0151 k\u00f6zegb\u0151l \u00e9s egy befogad\u00e1si pontb\u00f3l \u00e1ll. Az ad\u00f3forr\u00e1s az \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9ge, a technikusok csapata, akik k\u00f6z\u00fcl egyesek elk\u00e9sz\u00edtik a felv\u00e9telt, m\u00e1sok kiv\u00e1lasztj\u00e1k, megkompon\u00e1lj\u00e1k, el\u0151k\u00e9sz\u00edtik, ism\u00e9t m\u00e1sok c\u00edmet adnak neki, feliratot \u00e9s komment\u00e1rt szerkesztenek hozz\u00e1. A k\u00f6zvet\u00edt\u0151 k\u00f6zeg pedig az \u00fajs\u00e1g maga.\u201d<\/p>\r\n

B\u00e1r a k\u00e9s\u0151bbi kritik\u00e1k ker\u00fclt\u00e9k a matematikai kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9let fogalmainak a kultur\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ennyire k\u00f6zvetlen alkalmaz\u00e1s\u00e1t, e megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s hagyom\u00e1nya, mint a kult\u00farkritika \u00e1ltal\u00e1nos paradigm\u00e1ja \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl kitartott, \u00e9s m\u00e9g ma is a \u201e sz\u00f6veg\u201d \u00e9s \u201eolvasat\u201d fogalmaira \u00f6sszpontos\u00edt.<\/p>\r\n

Mivelhogy a kult\u00farkritika b\u00e1rmely kultur\u00e1lis t\u00e1rgyat\/helyzetet\/folyamatot a befogad\u00f3 \u00e9s\/vagy kritika \u00e1ltal \u201eolvasott\u201d \u201esz\u00f6veg\u201d-nek tekint, a kult\u00fara inform\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kognit\u00edv dimezi\u00f3it annak \u00e9rzelmi, performat\u00edv \u00e9s tapasztalati aspektusai el\u00e9 helyezi. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtized tov\u00e1bbi nagy hat\u00e1s\u00fa megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei e dimenzi\u00f3kat egyszer\u0171en semmibe veszik. Sem Lacan pszichoanal\u00edzise (a hatvanas \u00e9vekben) sem a film- \u00e9s irodalomelm\u00e9let kognit\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sei nem hat\u00e9konyak e probl\u00e9m\u00e1k lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben. Ez az \u00e1ltalam itt v\u00e1zolt posztm\u00e9dia-, vagy inform\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tik\u00e1ra is igaz, \u00edgy azt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e1s paradigm\u00e1kkal is ki kell majd eg\u00e9sz\u00edteni. De eml\u00e9keztetn\u00e9k r\u00e1, hogy lehetetlen a kort\u00e1rs kult\u00far\u00e1val kapcsolatban igazs\u00e1got tenni, ha egy inform\u00e1ci\u00f3val dolgoz\u00f3 alkalmazottnak a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes munk\u00e1j\u00e1t igen, \u00e1m az egyidej\u0171leg CD vagy MP3 lej\u00e1tsz\u00f3n hallgatott zen\u00e9j\u00e9t nem vessz\u00fck figyelembe. R\u00f6viden: nem lehet csak az irod\u00e1t l\u00e1tni, a klubot pedig semmibe venni.<\/p>\r\n

Az iroda \u00e9s a klub egyar\u00e1nt ugyanarra a g\u00e9pre (a digit\u00e1lis sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pre) t\u00e1maszkodik. Ami a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz, az a szoftver. Az irod\u00e1ban b\u00f6ng\u00e9sz\u0151t, adatb\u00e1zisokat, inform\u00e1ci\u00f3-rendez\u0151ket, t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u0151ket, programoz\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6ket, stb. haszn\u00e1lunk. A klubban a DJ zenekever\u0151 \u00e9s -szerkeszt\u0151 programokat alkalmaz k\u00f6zvetlen\u00fcl a sz\u00ednpadon, vagy kor\u00e1bban megkompon\u00e1lt zenedarabjai lej\u00e1tsz\u00e1sa sor\u00e1n.<\/p>\r\n

Ha ugyanaz az adatfeldolgoz\u00f3 g\u00e9p egyar\u00e1nt haszn\u00e1lhat\u00f3 racion\u00e1lis, tudatos folyamatokhoz (p\u00e9ld\u00e1ul egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pk\u00f3d el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa) \u00e9s a buliz\u00e1s val\u00f3s testi \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek el\u0151h\u00edv\u00e1s\u00e1ra, akkor ez azt jelenti, hogy az adat nem csak a kognit\u00edv oldal r\u00e9sze. Ha t\u00e1rsadalmunkban ugyanaz az adatfolyam mozgatja agyunkat \u00e9s test\u00fcnket, az inform\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika v\u00e9g\u00fcl tal\u00e1n azt is meg\u00e9rti majd, hogy az adat \u00e9rzelmi aspektus\u00e1t mik\u00e9nt is k\u00e9pzelje el.<\/p>\r\n

\r\n

(ford. KissP\u00e1l Szabolcs, k\u00f6sz\u00f6net Kiss-P\u00e1l Kl\u00e1r\u00e1nak)<\/i><\/p>\r\n

<\/a><\/p>\r\n

1<\/a><\/b> batch processing = k\u00f6tegelt feldolgoz\u00e1s<\/p>\r\n

2<\/a><\/b> Palm Pilot = multifunkcion\u00e1lis zsebsz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p<\/p>\r\n

3<\/a><\/b> Barthes, Roland, \u201eLe message photographique\u201d, <\/i>in Communications, <\/i>1, 1961; valamint: in Barthes, Roland, L’obvie et l’obtus. <\/i>Paris: Seuil 1982, pp. 9-24.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az al\u00e1bbi sz\u00f6vegre v\u00e9letlenszer\u0171en bukkantam az ARTMargins honlapj\u00e1n, s mik\u00f6zben g\u00e9pemre mentettem, a f\u00e1jlnevet kieg\u00e9sz\u00edtettem a \u201efontos\u201d jelz\u0151vel. Hogy mi\u00e9rt t\u0171nt sz\u00e1momra e sz\u00f6veg els\u0151 olvas\u00e1sra fontosnak? Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert joggal k\u00e9rd\u0151jelezi meg az \u00fajm\u00e9dia m\u0171vek jelenleg \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151, \u00e1m \u00e9rezhet\u0151en bizonytalan klasszifik\u00e1l\u00e1si m\u00f3dszer\u00e9t, m\u00e1sfel\u0151l, mert a szerz\u0151 tal\u00e1n itt fogalmazza meg legvil\u00e1gosabban m\u00e1s \u00edr\u00e1saiban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630225,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-400227","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400227","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400227"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400227\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024109,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400227\/revisions\/2024109"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630225"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400227"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400227"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400227"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}